Tét Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában rögzített, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdésének felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:[1]

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1.§ (1)  A rendelet célja, hogy a Képviselő-testület – a szociális gondoskodás hatáskörébe tartozó feladatainak eleget téve – a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében egyes ellátásokra való jogosultság feltételeit, az eljárás és ellenőrzés rendjét szabályozza.

(2) Az ellátást igénylők kötelesek arra, hogy helyzetük javítása érdekében a tőlük elvárható módon mindent megtegyenek. Amennyiben pedig a támogatásra szorulók élethelyzete nekik felróható okból következett be, életmódjuk, életvezetésük megváltoztatásával segítsék elő helyzetük javítását.

(3) A szociális gondoskodás biztosítása érdekében a Képviselő-testület, valamint annak szervei, az egészségügyi ellátórendszer és a civil szervezetek kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kezdeményezni. 

A rendelet hatálya

2.§ E rendelet hatálya kiterjed Tét város közigazgatási területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező, valamint az Szt. 3. §-ában, 6 .§-ában és a 7.§ (1) bekezdésében meghatározott személyekre.

Hatásköri rendelkezések

3.§ (1) A képviselő-testület I. fokon a Szociális Bizottság /továbbiakban: Bizottság/ hatáskörébe utalja az alábbi döntéseket:

a) önkormányzati segély megállapítása

b) ápolási díj megállapítása méltányossági alapon

c) a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díjának csökkentése, elengedése

• d) természetben nyújtott önkormányzati segély (élelmiszer segély, tankönyv segély, tüzelő segély, közüzemi díjak térítési díjának kifizetése)[1]

(2) A képviselő-testület a Polgármester hatáskörébe utalja I. fokon az alábbi szociális ellátási formák elbírálását:

a) halálesettel kapcsolatos önkormányzati segély megállapítását[2]

b) köztemetés elrendelése

c) rendkívüli élethelyzet áthidalására önkormányzati segély biztosítása

d) pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő kamatmentes kölcsön folyósításáról szóló szerződés (lakásépítés, vásárlás, felújítás esetén) megkötése

(2a) A képviselő-testület a Jegyző hatáskörébe utalja a méltányossági közgyógyellátás megállapítását.[3]

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint átruházott hatáskörben hozott döntésekről a Szociális Bizottság Elnöke és a Polgármester köteles írásban a képviselő-testületnek évente beszámolni.

(4) A Bizottság és a Polgármester hatáskörébe tartozó I. fokú határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket II. fokon a képviselő-testület bírálja el.

(5) Az Szt.-ben előírt, továbbá e rendeletben szabályozott ellátásokról nyilvántartást kell vezetni.

Eljárási rendelkezések

4. § E rendelet az Szt.-vel és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Kormányrendelettel, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjairól szóló 29/1993. (II. 17.) Kormányrendelettel együtt kell alkalmazni.

5. § (1) A Képviselő-testület és a jegyző hatáskörébe tartozó szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátás iránti kérelmet írásban, a jogszabályban, illetve helyben erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani a Téti Közös Önkormányzati Hivatalhoz [1] /továbbiakban: Hivatal/, mely Tét, Fő u 88. szám alatt található. A Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézményéhez /továbbiakban: Intézmény/ kell benyújtani a házi segítségnyújtással és családsegítéssel kapcsolatos kérelmeket.

(2) A kérelem elektronikus formában történő benyújtására nincs lehetőség. Szóbeli kérelem esetén az ügyintéző tölti ki a formanyomtatványt, melyet a kérelmezővel alá kell íratni.

(3) A rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni támogatásra történő jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a maga és közeli hozzátartozói személyi adatairól, családja vagyoni és jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, a szükséges igazolásokat mellékelni, vagy annak hivatalból történő megkéréséhez hozzájárulni.

(4) Amennyiben a kérelmező a szükséges igazolásokat és nyilatkozatokat felszólítás ellenére nem bocsátja meghatározott időpontig rendelkezésre, kérelmét el kell utasítani.

(5) A Bizottság az önkormányzati segély kérelmeket, a benyújtást követő 15 napon belül bírálja el. Az adott ülésen azon kérelmeket bírálja el a Bizottság, melyek legkésőbb az ülést megelőző nap 16 óráig a Hivatalban benyújtásra kerültek.[2]

(6) Az ellátást a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot egységben kell vizsgálni. Az ellátásokat úgy kell megállapítani, hogy azok elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási feltételeit.

6. § (1) A Képviselő-testület a hatáskörébe tartozó jogosulatlanul igénybe vett ellátás összegét az Szt. 17. § (5) bekezdése alapján[1]:

1. csökkentheti vagy elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át,
2. a kötelezett kérelmére[2] részletfizetést engedélyezhet.

(2)[3] A természetbeni ellátásokról szóló határozat pénzügyi csoport részére megküldött  példányához az eljárás során csatolni kell a segélyről kiállított számlát (kivéve a közüzemi díjak térítési díjának kifizetése esetét).

A pénzbeli ellátások kifizetése, folyósítása

7. § (1) A rendszeres pénzbeli ellátásokat a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig házipénztárból készpénzben vagy banki átutalással fizeti ki a hivatal.

(2) Az eseti segélyek illetve támogatások nyújtása a hatáskörrel rendelkező szerv döntését követően legfeljebb 15 napon belül házipénztárból készpénzben történik.

.

II. fejezet

PÉNZBELI és TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK

Aktív korúak ellátása

8.§ [1]

9.§ (1) Az Szt. 37.§ (1) bekezdésének b.)-d.) pontja szerinti esetekben a rendszeres szociális segély akkor állapítható meg, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy az Intézménnyel az Szt.37/A.§ szerinti együttműködési kötelezettségét nyilatkozatban vállalja.

(2) Az együttműködés eljárási szabályai:

            a.) Az Intézmény a nyilvántartásba vételt követően haladéktalanul írásban jelzi a hivatal felé:

- a nyilvántartásba vétel tényét;

- ha az ellátott:- egészségének visszanyeréséről vagy foglalkoztatásáról szerez tudomást,

- nem vállalja a beilleszkedési programban való részvételt,

- nem teljesíti a beilleszkedési programban foglaltakat,

- az együttműködési kötelezettségét egyéb módon megszegi, ill.

-súlyosan megszegi.

            b.) A jegyző a segély megszüntetéséről haladéktalanul értesíti az Intézményt.

(3) Az ellátott személy köteles:

                a.) a Hivatalban adatainak, valamint azoknak a körülményeknek a változásait bejelenteni, amelyek a jogosultság feltételeit érintik

                b.) az Intézmény által szervezett beilleszkedését segítő programban részt venni

(4) A beilleszkedési programok típusai:

- az Intézménnyel való kapcsolattartást szabályozó program;

- a nem foglalkoztatott személy számára előírt munkavégzésre történő felkészítés, szinten-tartás (egyéni vagy csoportos foglalkozás keretében),

- tanácsadás (jogi, munkaügyi, pszichológiai)

- képességfejlesztő és életmódformáló foglalkozások, tanácsadások szervezése,

- egészségi állapot és munkaképesség javítását célzó programok, előadások

- alkalmi munkavállalást segítő programok.

- a munkaügyi központnál álláskeresőként történő nyilvántartásba vételre és az elhelyezkedés érdekében a munkaügyi központtal való együttműködésre kiterjedő program.

(5) Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátását az Szt. 34.§ (2), 36.§(2) és 37/B.§ (2) bekezdéseiben foglaltak esetén, továbbá a rendszeres szociális segélyben részesülő esetében az együttműködési kötelezettség súlyos megszegésekor.

(6) Az együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének minősül, ha a kérelmező nyilvántartásba vétel végett vagy az együttműködésre kijelölt szerv által megadott időpontban az együttműködésre kijelölt szervnél nem jelenik meg; a beilleszkedését segítő programról írásban nem hajlandó megállapodni az együttműködésre kijelölt szervvel.

Helyi lakásfenntartási támogatás

10.§ [1]

11.§ [2]

12.§ [3]

13.§ [4]

Ápolási díj

14. § (1)[1] A Bizottság méltányosságból ápolási díjat állapíthat meg az Szt. 43/B. § (1) bekezdése alapján a 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy ápolást, gondozását végző - a Polgári törvénykönyv 685. § b) pontja szerinti – hozzátartozónak, az alábbi feltételek együttes fennállása esetén.

a) háziorvos a kiadott orvosi szak véleményében igazolja, hogy az önmaga ellátására képtelen állandó és tartós felügyeletre szoruló tartósan beteg személy előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban, állandó ápolásra, gondozásra szorul.

b) Az ápoló és az ápolt személy közös háztartásban, vagy egyazon településen él.

c) az ápoló családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegnek 150%-át.

(2) A kérelmezőnek a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolnia kell az Szt.43.§ (1) bekezdésében foglaltakat.

(3)[2] Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó:

a) az Szt.42.§ (1) bekezdésében meghatározott esetekben, illetve

b) ha a tartós beteg személlyel eltartási szerződést kötöttek.

15. § (1) Az ápolást végző személy nem jogosult ápolási díjra, ha az alábbi kötelezettségeket nem teljesíti[1]:

a)Nem gondoskodik az ápolt rendszeres étkezésének biztosításáról

2. Nem nyújt segítséget a tisztálkodási, öltözködési, illemhely használati igények kielégítésében, nem gondoskodik a rendszeres tiszta ruhanemű biztosításáról
3. Nem gondoskodik az ápolt környezetének rendszeres takarításáról, tisztántartásáról.
4. Nem gondoskodik az ápolt orvosi ellátásáról.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére, a jogosultság megállapításakor és félévente, valamint a háziorvos jelzésére, vagy szükség szerint az Intézmény vezető gondozónője helyszíni vizsgálatra jogosult.

(3) Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontja szerinti második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.[2]

(4) A méltányossági ápolási díjra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni.

(5) A méltányosságból megállapított ápolási díj összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a.[3]

Önkormányzati segély[1]

16.§ (1) A Bizottság az Szt.45.§-a szerint önkormányzati segély[2] nyújthat annak a személynek,

a) akinek egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 160 %-át

b) gyermekét (gyermekeit) egyedül nevelő szülő esetében, továbbá olyan család esetében, ahol fogyatékos vagy tartósan és súlyosan beteg személy él a nyugdíjminimum 180 %-át,

c) egyedül élő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át

 és a kérelmező az Szt. 4.§(1) b) pontjában meghatározott vagyonnal nem rendelkezik.

(2) A Bizottság az (1) bekezdésben meghatározottaktól legfeljebb 3000 Ft-os jövedelemkülönbségig eltérhet, a szociális rászorultság függvényében.

(3) A Bizottság az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérve évente egy alkalommal önkormányzati segélyt[3] adhat[4], ha a kérelmező arról nyilatkozik, hogy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.

(4) Önkormányzati segély[5] a rászoruló kérelmére vagy bármely más személy jelzésére a Bizottság által hivatalból is megállapítható.

(5) Önkormányzati segély[6] alkalmanként adható - melynek összege legalább 1.000,- forint, de legfeljebb 30.000,- forint[7] lehet.

17.§ (1) Önkormányzati segély[1] természetbeni és pénzbeni ellátásként egyaránt nyújtható.

(2) Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha

a) a kérelem erre irányul vagy

b) az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy a segély felhasználása nem rendeltetésének megfelelően történik.

(3) A természetben nyújtott önkormányzati segély[2] lakcímenként egy személynek nyújtható, melynek formája élelmiszercsomag, tüzelőanyag vagy a segély meghatározott célra történő átutalása lehet.

(4) Az önkormányzati segély élelmiszercsomag formájában is nyújtható.[3] A csomag a határozattal együtt kerül átadásra a segélyezettnek, aki mind a határozat, mind a csomag átvételét aláírásával igazolni köteles.

(5) Az önkormányzati segély tűzifa biztosításával is nyújtható[4]. A tűzifa biztosítása házhoz szállítással -kizárólag Tét belterületére- történik, melynek költségeit a Képviselő-testület átvállalja.

(6) A közüzemi díjak összegét a kérelmező nevére kiállított ÁFA-s számlával kell igazolni. A segélyt a közüzemi szolgáltatóhoz való közvetlen utalással kell teljesíteni.

18. §  Elemi kár (vis major) esetén a Polgármester 50.000.- Ft-ig terjedő összegig jogosult önkormányzati segélyt nyújtani - jelen rendeletben megfogalmazott feltételek teljesülésétől függetlenül. Erről a következő Képviselő-testületi ülésen beszámolni köteles.

18/A. § Önkormányzati segély – halálesthez kapcsolódóan kért, illetve a 19/A. §-ban megállapított önkormányzati segély kivételével – egy családon belül évente négy alkalommal adható.[1]

Temetési segély[1]

19. §[2] .(1) A Polgármester halálesettel kapcsolatban önkormányzati segélyt állapíthat meg az Szt. 45. § (1) bekezdése szerint, annak téti lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személynek, aki az elhunyt eltemettetéséről gondoskodott és az egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, egyedülálló esetén annak 400%-át.

(2) Az Szt. 45. § (6) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve az önkormányzati segély összege 20.000,- Ft. (1. függelék).

(3) Nem részesíthető önkormányzati segélyben az eltemettető az Szt. 45. § (7) bekezdésében szereplő esetben.

(4) Az önkormányzati segély megállapítása iránti kérelmet, az azon feltüntetett mellékletekkel együtt kell benyújtani.

(5) Az eltemettető az önkormányzati segély iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 60 napon belül nyújthatja be.

19/A. §[1] (1) A polgármester a gyermeket, a fiatal felnőttet önkormányzati segélyben részesíti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került és a család egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150%-át.

(2) Fiatal felnőtt részére csak abban az esetben állapítható meg önkormányzati segély, ha közép vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 24. életévét még nem töltötte be.

(3) A segély egyszeri összege gyermekenként ötezer forinttól húszezer forintig terjedhet.

.

III. fejezet TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

Lakásvásárlási, -építési, -felújítási támogatás

20. § (1) Első lakásépítési, illetve vásárlási támogatásban részesíthetők azok a fiatal házasok, akik az alábbi feltételeknek együttesen megfelelnek:

a)    mindketten 35 év alattiak a kérelem benyújtás időpontjában,

b)    akik a városban állandó lakosok, és a lakást a város közigazgatási területén építik vagy vásárolják,

c)    az igénylőnek, házastársának, kiskorú gyermekének, együttköltöző családtagjainak egész lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga, vagy bérleti jogviszonya nincs. (A felsorolt személyeken kívül más személy haszonélvezeti jog bejegyzése az ingatlanon kivételt képez.)

d)    a családban az egy főre jutó nettó jövedelem a nyugdíjminimum 3-szorosát nem haladhatja meg

e) legalább egy éves munkaviszony (közszolgálati, közalkalmazotti, vállalkozói jogviszony) megléte.

(2) A támogatás egyszeri, kamatmentes, visszatérítendő.

(3) A támogatás összege: 200.000.- Ft

(4) A támogatás visszafizetésének határideje maximum 5 év, havi egyenlő részletekben.

(5) Családi ház építése esetén a kérelmező(k)nek egy évnél nem régebbi jogerős építési engedéllyel kell rendelkeznie(ük).

(6) Vásárlás esetén egy évnél nem régebbi adásvételi szerződést kell becsatolni.

21.§ (1) Lakás karbantartási és felújítási költségekhez pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő kamatmentes kölcsön biztosítható annak a kérelmezőnek, akinek egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg:

a) családban élők esetében az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 175 %-át,

b) gyermekét (gyermekeit) egyedül nevelő szülő, továbbá olyan család esetén, ahol fogyatékos vagy tartósan és súlyosan beteg személy él, az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át,

c) egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225 %-át

és kérelméhez csatolja a legalább egy éves munkaviszonyt (közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyt, vállalkozói jogviszonyt) tanúsító igazolást, az egy évnél nem régebbi lakás-karbantartási, felújítási költségekről szóló költségvetést.

(2) A kamatmentes kölcsönt - amelynek maximum összege 150.000.- Ft lehet - a folyósítás időpontját követő hónaptól kezdődően 24 havi egyenlő részletben kell visszafizetni.

(3) A kölcsön legfeljebb 5 évenként egy alkalommal biztosítható.

(4) A kamatmentes kölcsönnek a kérelemben megjelöltektől eltérő célú felhasználása esetén a jogosult a kölcsön, illetve hátralékos összege, valamint annak a Ptk. 232. § (2) bekezdésében meghatározott mértékű kamata azonnali visszatérítésére kötelezhető.

.

22.§ (1) Nem részesíthető támogatásban:

a)   aki önkényesen foglalt el lakást, és ettől leszámítva 5 év nem telt el,

b)   akik a támogatásra irányuló kérelmükben olyan valótlan adatot közöltek, amely számukra jogtalan előnyt jelenthet.

23.§ (1) A teljes - még vissza nem térített - támogatási összeget azonnal és egy összegben kell visszafizetni a Hivatal számlájára, ha a támogatásban részesített

a)    a támogatással vásárolt, vagy épített lakását a Képviselő-testület előzetes hozzájárulása nélkül elidegeníti, bérbe adja, vagy nem lakás céljára  hasznosítja, illetve

b)    a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával elidegenített támogatással vásárolt vagy épített lakásának árából származó összeget nem másik lakás megszerzésére fordítja Tét közigazgatási területén.

(2)     A kamatmentes kölcsönösszeg erejéig -visszafizetésének időpontjáig- a Képviselő-testület javára elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásban bejegyeztetni.

(3)     Kamatmentes kölcsön nyújtása a Képviselő-testülettel kötött kölcsönszerződés alapján történik. A kölcsön nyújtása, valamint fizetéshalasztás elbírálása során környezettanulmányt kell készíteni.

(4)     A 20-21.§-ban foglalt támogatás iránti kérelmeket a Bizottság bírálja el, melyekről a beérkezés sorrendjében nyilvántartást kell vezetni, és a kérelmet nyilvántartásban rögzített sorrendben kell kielégíteni.

.

Köztemetés

 24.§ (1) A Polgármester gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről az Szt. 48.§.-a szerint.

2. A Polgármester az eltemettetésre köteles személyt mentesítheti a köztemetés költségeinek megtérítése alól:

1. részben, ha az eltemettető egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének  200 %-át és:

-vagyona az általa lakott családi házon kívül nincs, vagy

           - az eltemettető gyermekét (gyermekeit) egyedül neveli, vagy

           -a családban fogyatékos vagy tartósan és súlyosan beteg személy él.

1. egészben, ha az eltemettető egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 150 %-át és:

-vagyona az általa lakott családi házon kívül nincs, vagy

           - az eltemettető gyermekét (gyermekeit) egyedül neveli, vagy

           -a családban fogyatékos vagy tartósan és súlyosan beteg személy él.

(3) A köztemetés magába foglalja: az esetleges kórházi hűtés-, a köztemetés lebonyolításával megbízott Temetkezési Szolgáltató-, az egyházi-, vagy civilszertartás díját.[1]

Közgyógyellátás

25.§. (1) A jegyző méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg annak a személynek, akinek gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, és

a.) az egy főre jutó jövedelme családban élők, ill. családdal egy lakásban élő egyedülálló, valamint egy lakásban együtt élő egyedülállók esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, és a havi rendszeres gyógyító ellátásának a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve (továbbiakban: Egészségbiztosítási Pénztár) által elismert térítési díjak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 23 %-át eléri;

b.) jövedelme egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg, és a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az Egészségbiztosítási Pénztár által elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 23 %-át eléri.

(2)  Különös méltánylást érdemlő esetben, közgyógyellátásban lehet részesíteni azt a személyt is, akinek az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátásának az Egészségbiztosítási Pénztár által elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 23 %-át eléri.

IV. fejezet SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK

Szociálpolitikai Kerekasztal

26.§ (1) A Képviselő-testület a szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében – az Intézmény útján - szolgáltatástervezési koncepciót készít.

(2) Különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése érdekében a Képviselő-testület Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre.

(3)[1] A Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai:

           -Az önkormányzat működési területén szociális intézményt fenntartó képviselője,

           -Bizottság elnöke,

           -Óvóda-bölcsőde vezetője, ill.gyermekvédelmi felelőse(i),

           -KKÁMK igazgatója, ill. az iskola gyermekvédelmi felelőse(i),

           -Gyermekorvos, háziorvosok,

           - az Intézmény vezetője,

           -Vas Megyei Kormányhivatal, Munkaügyi Központ Győri Kirendeltség és Szolgáltató Központ, Téti Képviseletének vezetője,

            -Védőnői Szolgálat szakmai vezetője,

            -Téti Idősek Klubjának (nappali ellátás) vezetője,

            -Kistérségi Rendőrállomás vezetője,

            -Magyar Vöröskereszt területi szervezet képviselője,

            -Magyar Máltai Szeretetszolgálat téti csoportjának képviselője,

            -Nyugdíjasklub(ok) képviselője.

(4) A Szociálpolitikai Kerekasztal évente legalább egy alkalommal köteles ülést tartani, melynek összehívásáról a Polgármester gondoskodik. Működésének szabályait a Kerekasztal maga dolgozza ki, és szabályzatba foglalja.

A szociális szolgáltatások (ellátások) formái

27.§ A szociális szolgáltatások magukban foglalják a szociális alapszolgáltatásokat (I.) és szakosított ellátásokat (II.), mint személyes gondoskodást.

I. Szociális alapszolgáltatások

28.§ (1) Alapellátásként:

a) tanyagondnoki szolgáltatás

b) étkeztetés,

c) házi segítségnyújtás,

d) családsegítés,

e) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

f) közösségi ellátások,

g) támogató szolgáltatás,

h) nappali ellátás (valamint a gyermekek napközbeni ellátása) vehető igénybe.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt alapszolgáltatások közül az étkeztetést és a tanyagondnoki szolgáltatást a Képviselő-testület közvetlenül, míg a többi alapszolgáltatást az Intézmény útján nyújtja lakosai részére. Az Intézmény által megoldott feladatok ellátásának mikéntjét a köztük létrejött megállapodás rögzíti.

Tanyagondnoki szolgáltatás

29.§ (1) A Képviselő-testület Tét egyéb belterületi lakosainak esélyegyenlőségének növelése érdekében, a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások és egyéb szolgáltatások biztosítására tanyagondnoki szolgáltatást létesít.

(2) A tanyagondnoki szolgáltatás célja a külterületi lakott helyek intézményhiányból eredő

települési hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségetek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz, egyes alapellátásokhoz való hozzájutás biztosítása.

(3) A tanyagondnoki szolgálat a 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet alapján megkért működési engedély alapján működik.

(4)  A tanyagondnoki szolgáltatás „Szakmai programja” e rendelet 2. számú függeléke.

(5) A tanyagondnoki szolgálat Szervezeti és Működési Szabályzata /továbbiakban: tanyagondnoki SZMSZ/ e rendelet 3. számú függeléke.

30.§ (1) A tanyagondnoki szolgáltatás a Képviselő-testülethez integrálódik.

(2) A tanyagondnok közalkalmazott, felette minden munkáltatói jogot a Polgármester gyakorol.

(3) A tanyagondnoki szolgáltatás ellátásához a képviselő-testület gépjárművet nem biztosít, az ellátást saját járművével látja el.

(4) A tanyagondnoki szolgáltatás a Szt. 115/A §-a alapján térítésmentes.

(5) A tanyagondnoki szolgáltatás által ellátandó körzet: Pápai út, Szentkút utca.

(6) A tanyagondnoki szolgáltatás által ellátandó feladatok a tanyagondnoki SZMSZ-ben kerültek meghatározásra.

Étkeztetés

31.§ (1) A szociális étkeztetés keretében a Képviselő-testület azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről gondoskodik, akik azt önmaguk illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani az Szt. 62.§ (1) bekezdésben felsorolt állapotuk miatt.[1]

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott állapot tényét és indokát a háziorvos igazolja a rendelet 4. számú függelékét képező nyomtatványon.

(3) Az ellátásban részesülő térítési díjat köteles fizetni, ha jövedelemmel rendelkezik.

(4) Ingyenes ellátásban kell részesíteni, ha jövedelemmel és az Szt. 4.§. b) pontjában meghatározott vagyonnal nem rendelkezik, valamint nincs eltartásra kötelezett és képes hozzátartozója.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül szociálisan rászorultnak tekintendő az a személy, akinek rendszeres havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.

(6) A vagyoni helyzet vizsgálatára a Képviselő-testület szociális étkeztetésért felelős munkatársa /továbbiakban: Felelős/ környezettanulmányt készíthet, melynek során vizsgálhatja a kérelmező vagyoni helyzetét.

32.§ A 31.§-ban foglalt szerinti kérelmezők csak abban az esetben lesznek jogosultak, ha a Felelős az igazolások és/vagy a környezettanulmány együttes értékelése alapján megítéli az ellátást.

33.§ Az étkeztetés történhet:

a) nappali ellátás formájában (intézményben történő helyben fogyasztással),

b) házhoz szállítással, (31.§ (1) b) pontja szerinti jogosult esetén)

c) a jogosult általi elvitellel.

34.§   (1) Az ellátás iránti kérelmet, a Felelőshöz kell benyújtani.

(2) A kérelemről a Felelős, annak benyújtását követő 8 napon belül dönt.

 (3) A Felelős külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti.

(4) A szükséges eljárást az ellátás biztosításától függetlenül utólag ilyen esetben is le kell folytatni

35.§ Az ellátás igénybevételéről a Felelős és az ellátott megállapodást köt. A megállapodásban ki kell térni:

a)    az étkeztetés módjára;

b)    a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára;

c)    az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira;

d)    az ellátás megkezdésének időpontjára;

e)    az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre;

f)     panasztétel lehetőségére.

.

36.§ (1) Az étkezésért térítési díjat kell fizetni. Az intézményi térítési díj mértékét, a fizetésre kötelezettek körét e rendelet 1. számú melléklete határozza meg.

(2) A térítési díjakra a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Az intézményi térítési díj összegét a Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

(4) Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy, írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben nem kell elvégezni a jövedelemvizsgálatot, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg.

(5) A szociális étkeztetés térítési és kiszállítási díjának mérsékléséről, illetve elengedéséről a Bizottság dönt.[1]

(6) A kiszállítási díj elengedésére való jogosultság kezdete annak a hónapnak az első napja, amikor a kérelmet benyújtották, folyamatos jogosultság esetén az előző jogosultság lejáratát követő hónap első napja.[2]

37.§ (1) Az étkeztetéssel megvalósuló személyes gondoskodást meg kell szüntetni, ha:

a)    az ellátás megállapítása határozott időre vagy a feltétel bekövetkeztéig történt;

b)    az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább 2 hétig) nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki;

c)    az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi vagy akadályozza;

d)    az ellátott a részére megállapított személyi térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta.

2. Az ellátás megszüntetéséről a Felelős dönt, és döntéséről – a jogorvoslati jogról való tájékoztatásra is kiterjedően - írásban értesíti a kérelmezőt.

II. Szakosított ellátás

38.§ A Képviselő-testület az általa ellátott szociális szolgáltatásokon túl biztosítja valamennyi szociális szolgáltatáshoz való hozzáférést.

Záró rendelkezések

39.§ (1) E rendelet 2011. március 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályairól szóló 1/2009.(II. 26.) számú rendelet, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi és személyi térítési díjairól szóló 4/2010. (II. 25.) számú rendelet. 

40. § E rendelet az Szt. 141.§-ban foglaltakkal összhangban van.