Tét Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjába meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1), 57. § (1), 82. § (3) bekezdése alapján a következőket rendeli el :

I. fejezet

Általános rendelkezések

Az önkormányzat neve, jelképei

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Tét Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat), székhelye: 9100 TÉT, Fő utca 88.

 működési területe: Tét Város Közigazgatási Területe.

Az 1. függelék tartalmazza az Önkormányzat működési területére vonatkozó legfontosabb adatokat.

(2) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Tét Város Önkormányzata Képviselő-testülete. (a továbbiakban: képviselő-testület).

(3) Az Önkormányzat hivatalának elnevezése: Téti Közös Önkormányzati Hivatal.

     Hivatalos rövidített elnevezése: Téti KÖH. (a továbbiakban: Önkormányzati Hivatal)

                                                                             székhelye: 9100 Tét, Fő utca 88.

2. §

(1)Az Önkormányzat jelképei:

a) a város címere,

b) a város zászlója,

c) a város pecsétje.

(2) A város címerének és zászlójának leírását és használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

(3) Tét Város Önkormányzata, Tét Város Polgármestere, Tét Város Képviselő-testülete, Téti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, és Téti Közös Önkormányzati Hivatal bélyegzőjén Magyarország hivatalos címerét kell használni.

3. §

(1) Az Önkormányzat által adományozott elismerések: az önkormányzat képviselő-testülete díszpolgári címeket és egyéb elismeréseket, díjakat adományoz.

(2) A díszpolgári cím ,,Tét Város Tiszteletbeli Polgára, „Pro-Urbe” Emlékérem, a „Jó Sportoló - Jó Tanuló”, „Közösségi Munkáért”, „Év Vállalkozója”, „Év Pedagógusa”, „Év Köztisztviselője”, „Év Közalkalmazottja” kitüntetés adományozására vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

4. §

(1) Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat és hatásköröket.

(2) Az önkormányzat államháztartási szakágazati besorolása és az alaptevékenységek kormányzati funkciók szerinti besorolását a 1. melléklet tartalmazza.

II. fejezet

A képviselő-testület megalakulása

Az alakuló ülés

5. §

A képviselő-testület alakuló ülését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 43. § (1) - (2) bekezdésében meghatározottak szerint kell összehívni.

6. §

(1) A Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) Elnöke tájékoztatást ad a polgármester, valamint az önkormányzati képviselők választásának eredményéről.

(2) A polgármester és az önkormányzati képviselők esküjének szövegét a HVB elnök olvassa elő.

7. §

(1) Tét Város Polgármestere (a továbbiakban: polgármester), az alakuló vagy az azt követő ülésen előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek: a Mötv. 43. § (3) bekezdésében meghatározott döntések meghozatalára.

(2) Az alpolgármester választás (titkos szavazás) eredményét a szavazatszámlálási feladatokat ellátó Ügyrendi Bizottság állapítja meg.

(3) Az alpolgármester és a nem képviselő bizottsági tagok esküjének szövegét a polgármester olvassa elő.

III. fejezet

A képviselő-testület tagjai

8. §

A képviselő-testület a polgármesterrel együtt 7 főből áll. A képviselő-testület tagjainak névsorát a 2/A. függelék tartalmazza.

9. §

Az önkormányzati képviselő a jogszabályban meghatározott módon gyakorolja jogait és teljesíti kötelességeit. Az önkormányzati képviselő köteles előzetesen telefonon vagy e-mailben bejelenteni a polgármesternek, ha az ülésen való megjelenésben akadályozva van.

10. §

A képviselők és a bizottsági tagok juttatásait külön rendelet szabályozza.

IV. fejezet

A képviselő-testület működése

A képviselő-testület munkaterve

11. §

(1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján ülésezik. A munkatervben rögzíti az ülések számát és azok tervezhető napirendjét.

12.§

(1) A munkaterv tervezet elkészítése a polgármester feladata, amelyről Tét Város Jegyző (továbbiakban: jegyző )útján gondoskodik. A tervezetet a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé. Gondoskodik arról, hogy a képviselő-testület és a bizottságok munkaterv tervezetei között összhang legyen.

(2) A munkaterv előkészítésénél javaslatot kell kérni:

a) a bizottsági elnököktől,

b) a képviselőktől,

c) a jegyzőtől.

(3) A munkaterv előkészítésénél javaslatot lehet kérni:

a)   a társadalmi szervezetektől (pártok, egyesületek, érdekképviseleti szervek, egyházak képviselőitől, a lakossági önszerveződési közösségektől),

b)   az önkormányzati intézmények vezetőitől,

c)   a közszolgáltatást nyújtó szervezetek vezetőitől,

d)  Tét Város területén illetékes államigazgatási, rendvédelmi szervek vezetőitől.

(4) A munkaterv tartalmazza:

a)   a fő feladatokat;

b)   az ülések tervezett időpontját, napirendjét;

c)   az egyes napirendi pontok előadóit;

d)   az egyes napirendek előkészítésében résztvevőket;

e)   azokat a napirendi pontokat, amelyeknél közmeghallgatást kell tartani;

f)    azokat a témákat, amelyeket valamelyik bizottság nyújt be, illetőleg amelyhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni;

g)   a jelentések, előterjesztések elkészítésének határidejét;

h)   az egyéb szervezési feladatokat.

(5) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet a város honlapján közzé kell tenni.

A képviselő-testület ülésének összehívása

13. §

(1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, e tisztségek betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

(2) A képviselő-testület munkatervben tervezett üléseit a polgármester, vagy a (1) bekezdésben meghatározott személy, az ülés előtt legalább 4 nappal kiküldött meghívóval hívja össze.

a) Az alakuló ülés kivételével a képviselő-testületi ülés meghívóját és tárgyalandó előterjesztéseket - az ülés előtt, amennyiben az lehetséges, legalább 4 nappal – írásban vagy elektronikus formában (email-en, vagy más elektronikus adathordozón) – ki kell küldeni,

b) A kiküldés után aktuálissá váló napirendi pontok előterjesztéseit az ülést megelőző napig kell eljuttatni, amennyiben ez nem lehetséges és a napirendi pont tárgyalása nem halasztható, akkor a napirendi pont előterjesztését az ülés előtt kell kiosztani.

c) A havi gyakoriságnál rövidebb időn belül összehívott képviselő-testületi ülés esetében a kiküldési idő legkésőbb az ülést megelőző nap.

(3) Sürgős halasztást nem tűrő esetben a meghívó rövid úton is kiküldhető. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető.

(4) A polgármester által aláírt meghívó tartalmazza:

az ülés helyét és kezdési időpontját;

a) a javasolt napirendeket;

b) a javasolt napirendi pontok előterjesztőit;

c) szóbeli előterjesztés esetén az erre való utalást;

d) kötelezően zárt ülés esetén az erre való utalást.

(5) A képviselő-testület ülésére a szavazati joggal rendelkező képviselők mellett meg kell hívni:

   a) a napirendi pontok előadóit;

   b) állandó jelleggel tanácskozási joggal meg kell hívni:

ba) a jegyzőt, az aljegyzőt,

bb) az Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,

bc) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,

bd) Téti Járási Hivatal vezetőjét.

   c) az ülésre állandó jelleggel a meghívó megküldésével meg kell hívni:

ca) az önkormányzati intézmények vezetőit,

cb) a város díszpolgárait,

cd) önszerveződő közösségek, szervezetek képviselőit,

ce) akinek az ülésen való jelenlétét a polgármester indokoltnak tartja.

(6) A szavazati joggal meghívottak részére, valamint állandó jelleggel tanácskozási joggal az (5) b) pontjában szereplő meghívottak részére, a meghívót és az írásbeli előterjesztéseket és a határozati javaslatokat írásban vagy elektronikus formában meg kell küldeni.

(7) Az esetenként meghívottak részére a meghívóhoz csak az őket érintő előterjesztéseket és határozati javaslatokat kell mellékelni írásban vagy elektronikus formában (e-mailen, vagy más elektronikus adathordozón).

(8) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és helyéről, napirendjéről a lakosságot az ülés meghívójának a város honlapján való megjelentetésével, valamint az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével tájékoztatni kell.

(9) Zárt ülés előterjesztését kizárólag a következő személyeknek kell megküldeni:

a) a képviselő-testület tagjainak;

b) a napirendi pontot tárgyaló bizottsági tagoknak;

c) az előterjesztés tárgyalására meghívott személyeknek;

d) a megyei kormányhivatal vezetőjének;

e) a napirendi pontot előkészítő, valamint végrehajtó köztisztviselőknek.

Az elektronikus formában megküldött zárt ülési anyagokat a zárt ülést követően az adathordozóról törölni kell oly módon, hogy az adattartalom visszaállítására ne legyen mód.

(10) A zárt ülés dokumentumaival rendelkezőknek gondoskodniuk kell arról, hogy azokba illetéktelen személyek ne tekinthessenek be. A zárt ülést követően a zárt ülés előterjesztései, illetve az azokhoz kapcsolódó egyéb dokumentumok visszaszolgáltatását a polgármester kezdeményezi és a visszaszolgáltatás után gondoskodik azok megsemmisítéséről.

(11) A választópolgárok - az adatvédelmi szabályok betartásával - az Önkormányzati Hivatalban az ülés előterjesztéseibe betekinthetnek és térítési díj ellenében azokról másolatot kaphatnak.

(12) A képviselő-testület üléseit általában szerdai napon, 15⁰⁰ órai kezdettel tartja.

14. §

(1) A képviselő-testület ülését általában a munkatervben rögzített időpontra kell összehívni, de ettől a polgármester indokolt esetben eltérhet.

(2) A képviselő-testület a nyári szabadságolások miatti ülésszünetet minden év július 15-étől augusztus 15-ig állapítja meg.

(3) A polgármester önállóan is jogosult rendkívüli ülés összehívására.

(4) A rendkívüli ülésre meg kell hívni a képviselő-testületi tagokat, valamint állandó jelleggel tanácskozási joggal 13.§ (5) b) pontjában szereplő meghívottakat a napirendi pontok előterjesztőit, valamint a polgármester által szakértőként megjelölt személyeket.

(5) A képviselő-testületi ülés napirendjeinek alaposabb előkészítése érdekében a polgármester – szükség esetén szakértő bevonásával – a képviselőket konzultációs megbeszélésre hívhatja össze.

(6) Amennyiben a polgármester indokoltnak tartja, a testületi ülést megelőzően a képviselő-testület bizottságainak elnökei munkaértekezleten (az egyes témák előzetes véleményezése, alaposabb előkészítése érdekében) megtárgyalják azokat a napirendeket, amelyek előzetes megtárgyalását a polgármester indokoltnak tartja.

A képviselő-testület ülése, vezetése

15. §

(1) A képviselő-testület ülése a Mötv. 46. § (1) bekezdése alapján nyilvános.

(2) A képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdése a), illetve a b) pontjában meghatározott esetben zárt ülést tart.

(3) A képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdése c) pontja alapján zárt ülést rendelhet el.

(3) Zárt ülésen a Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározottak lehetnek jelen.

16.§

(1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, e tisztségek betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke (a továbbiakban: ülésvezető) vezeti.

(2) Az ülésvezető főbb feladatai a Képviselő- testületi ülés vezetése során:

a)megállapítja a képviselő-testületi ülés határozatképességét, ismerteti az előzetes bejelentés alapján hiányzó, illetve késést jelző képviselők nevét, a határozatképességet az ülés folyamán folyamatosan figyelemmel kíséri,

b)tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásának állásáról,

c)ismertetést ad a részére átruházott hatáskörében hozott döntéseikről,

d)tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről,

e)előterjeszti az ülés napirendi pontjait, megnyitja a vitát,

f)jogosult tárgyalási szünet elrendelésére,

g)jogosult a napirendi pontok összevont tárgyalásának kezdeményezésére,

h)jogosult az ülés félbeszakítására,

i)jogosult a vita lezárásának kezdeményezésére,

j)megállapítja a szavazás eredményét.

(3) A képviselő-testület ülése akkor határozatképes, ha a Mötv. 47. § (1) bekezdése szerint az ülésen az önkormányzati képviselők több mint fele (4 fő) jelen van.

(4) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületi ülést 5. napon belül újra össze kell hívni.

17. §

(1) Napirend előtti megtárgyalásra írásban sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, alpolgármester, a bizottságok elnökei, bármelyik képviselő, a jegyző, a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke.

(2) A sürgősségi indítvány a sürgősség tényének indokolásával legkésőbb az ülést megelőző munkanapon 10⁰⁰ óráig nyújtható be a polgármesternél írásban.

(3) Az indítványozónak a sürgősség tényét röviden indokolni kell.

(4) A sürgősség tárgyában a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(5) Ha a sürgősségi indítvány tárgya valamely döntésre jogosult bizottság hatáskörébe tartozik, akkor a képviselő-testületnek döntenie kell, hogy magához vonja-e az ügyet.

(6) Ha a képviselő-testület a sürgősségi indítványt elfogadja, akkor az indítványt első napirendi pontként tárgyalja.

(7) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni, hányadik napirendként kerül megtárgyalásra.

18. §

(1) Az ülésvezető javaslatot tesz az ülés napirendjére. A napirendről és jegyzőkönyv hitelesítők személyéről a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül határoz.

(2) A polgármester a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról az első napirendi pontként írásban, az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről pedig szóban vagy írásban tájékoztatást ad, és ismerteti az átruházott hatáskörben hozott döntéseket, valamint a képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő és egyéb fontosabb jogszabályokat.

(3) Új napirendi pont felvételét, illetve törlését bármelyik képviselő kezdeményezheti.

(4) Az összefüggő napirendi pontok együttes tárgyalását, bármelyik képviselő kezdeményezheti.

(5) A képviselő-testület az interpellációkat, kérdéseket külön napirendi pontként a testületi ülés nyilvános részének végén tárgyalja.

19. §

(1) Az ülésvezető biztosítja a tanácskozás rendjének fenntartását:

a)  gondoskodik a képviselők jogainak biztosításáról,

b)  figyelmeztetheti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása,

c)  rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít,

d)  az egész tanácskozás ideje alatt egyperces személyes megjegyzésnek van helye.

(2) A nyilvános ülésen megjelent választópolgárok a részükre kijelölt helyet foglalhatják el.

A tanácskozás rendjének zavarása esetén a polgármester rendre utasítja a megjelenteket. Ismétlődő rendzavarásnál kötelezheti az érintetteket a terem elhagyására. Erre az időre az ülést felfüggesztheti.

Az előterjesztések megtárgyalása

20. §

(1) A napirendi pont előterjesztője az írásbeli előterjesztést szóban kiegészítheti.

(2) Az előadói kiegészítés után az ülésvezető előterjesztés felett megnyitja a vitát. Először a bizottsági elnököknek majd a képviselőknek adja meg a szót. A felszólalásokra a jelentkezések sorrendjében kerülhet sor.

(3) Az előadóhoz először a képviselők, utána a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a kérdezett köteles röviden válaszolni.

(4) A képviselő-testületi ülés során a képviselők rövid, lényegre törő hozzászólásaikat 5 percben tehetik meg. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama sem haladhatja meg az 5 percet. Az idő túllépése miatt az ülésvezető megvonhatja a szót a felszólalótól.

(5) A vita lezárására a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatokról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(6) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja.

(7) A hozzászólások elhangzása után az ülésvezető a vitát lezárja.

(8) Ügyrendi kérdésben a képviselőknek soron kívül legfeljebb egy percben hozzászólási lehetőséget kell biztosítani.

(9) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

A szavazás

21. §

(1) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni, a jegyző a jogszabálysértést köteles jelezni.

(2) Az ülésvezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében, majd a javaslatokkal és módosításokkal kiegészített eredeti határozati javaslatról dönt a testület.

(3) A képviselők kézfelemeléssel szavaznak. „Igen” vagy „Nem” szavazattal vesznek részt a szavazásban, illetőleg tartózkodnak a szavazástól.

(4) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.

(5) A titkos szavazás lebonyolítását 3 tagú szavazatszámláló bizottság látja el.

a) A szavazatszámláló bizottság tagjai az Ügyrendi Bizottság tagjai. Amennyiben az ekként felálló szavazatszámláló bizottság tagjai nincsenek jelen ilyen létszámban az ülésen, illetve ha bármelyikük személyes érintettség okán nem járhat el, helyette a képviselő-testület a tagjai sorából a szavazatszámláló bizottsági feladatok eseti ellátására szükséges számban választ szavazatszámláló bizottsági tagot. A szavazatszámláló bizottság elnöke az Ügyrendi Bizottság elnöke, amennyiben a poszt betöltetlen, személyes érintettség áll fenn, vagy nincs jelen, a képviselő-testület által a szavazatszámláló bizottság tagjai közül megválasztott képviselő.

b) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit az Önkormányzati Hivatal biztosítja.

c) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét jegyzőkönyvben rögzíti, amit a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell rögzíteni.

d) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz.

(6) Név szerinti szavazást kell elrendelni a Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott esetben, valamint

a) a polgármester indítványára,

b) település jogi státuszát érintő ügyeknél.

(7) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévő tagok a nevük felolvasásakor „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak, illetve tartózkodnak a szavazástól. A név szerinti szavazást a képviselői névsoron rögzíteni kell. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

22. §

Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §-ában meghatározottakon kívül az alábbi esetekben:

a) fegyelmi eljárás során hozott határozat,

b) polgármesterrel szemben fegyelmi eljárás kezdeményezése esetén annak elrendelése,

c) 15 millió Ft (nettó) feletti költségű beruházások esetén,

d) az önkormányzat tulajdonában álló 15 millió (nettó) forintot meghaladó vagyontárgy feletti rendelkezés esetén,

e) kitüntetés adományozás,

f) hitelfelvétel,

g) helyi népszavazás elrendelése.

23. §

(1) A képviselő köteles a Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott személyes érintettségét az ülésvezetőnek napirend tárgyalása előtt bejelenteni.

(2) A személyes érintettség bejelentési kötelezettségének elmulasztása esetén, a mulasztó képviselő tiszteletdíja 50 %-ának, polgármester, alpolgármester az illetménye 50 %-ának megfelelő összeg megfizetésére köteles.

Kérdés, interpelláció

24. §

(1) Kérdés: Az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett, kivéve, ha az, akihez a kérdést intézik, úgy ítéli meg, hogy a válaszadáshoz vizsgálat, illetve bővebb információszerzés, tájékozódás szükséges. Ez esetben a következő képviselő-testületi ülésen kell választ adni.

(3) Interpelláció: A 24. § (4) bekezdésében meghatározott személyek magyarázatadási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben.

(4) Az önkormányzati képviselő az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó minden ügyben magyarázat kérése céljából a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, aljegyzőhöz, az állandó bizottságok elnökeihez és az intézményvezetőkhöz interpellációt intézhet. Az interpellációt és az ezzel kapcsolatos tényleírást legkésőbb az ülést megelőző munkanap 10 órájáig a polgármesternél kell benyújtani. E határidő elmulasztása esetén a benyújtó képviselő választása szerint vagy kérdésként nyújtható be vagy interpellációként olyan képviselő-testületi ülésen adható elő, amellyel kapcsolatban a benyújtási határidő teljesült.

(5) Az önkormányzati képviselők által írásban beterjesztett interpelláció másolatát a polgármester legkésőbb a képviselő-testületi ülés megkezdéséig köteles eljuttatni valamennyi önkormányzati képviselőhöz.

(6) A polgármester a képviselő-testület nyílt ülésének végén bejelenti a beterjesztett interpellációkat.

(7) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni.

(8) Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett szóbeli előterjesztés joga is megilleti, amely 5 percnél hosszabb időtartamú nem lehet. A képviselő-testületi ülésen előterjesztett interpelláció azonban nem tartalmazhat olyan új tényt, amelyet az interpelláció írott szövege nem tartalmazott.

(9) Az interpellációra az azt tárgyaló képviselő-testületi ülésen választ kell adni, kivéve, ha az, akihez az interpellációt intézik, úgy ítéli meg, hogy a válaszadáshoz vizsgálat, illetve bővebb információszerzés, tájékozódás szükséges. Az utóbbi esetben, az interpelláló 8 napon belül írásban kap választ az interpellációra. A válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni. Ilyenkor a válasz elfogadása tárgyában az interpelláló a következő képviselő-testületi ülésen nyilatkozik.

(10) A képviselő-testületi ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő képviselő nyilatkozik. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról.

(11) Ha a képviselő-testület (az ülésen) nem fogadja el az interpellációra adott választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza. Ha a válaszadás vizsgálatot tesz szükségessé, akkor az interpelláció tárgyának kivizsgálásába be kell vonni az indítványt tevőt is. A vizsgálat lezárása után a képviselő-testület – a bizottság előterjesztése alapján – vita nélkül dönt az interpellációra adott válasz elfogadásáról.

(12) A képviselő-testület – az interpelláció tárgyában a bizottsági jelentés alapján – a jelentést követő – rendes ülésen az interpellációt benyújtó képviselő véleményének meghallgatása után – vita nélkül szavaz.

A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

25. §

(1) A képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyvet 3 példányban kell elkészíteni, elkészítéséről a jegyző köteles gondoskodni. A jegyzőkönyv elkészítésének alapjául hangfelvétel szolgál.

A hangfelvételt az Önkormányzati Hivatal maximum 3 hónapig köteles megőrizni.

(2) A képviselő-testület tagjának előzetes kérésére a hozzászólását a jegyzőkönyvben szó szerint kell rögzíteni.

(3) A jegyzőkönyvet két fő képviselő hitelesíti.

(4) A jegyzőkönyv egy példányát – a zárt ülés kivételével – el kell helyezni a városi könyvtárban.

(5) A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyvek megőrzéséről és évenkénti beköttetéséről.

(6) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv – a zárt ülésről készített jegyzőkönyv kivételével – Tét város honlapján és a városi könyvtárban is megtekinthető.

26. §

(1) A képviselő-testület döntéseinek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(2) A képviselő-testület határozatait – külön-külön – minden naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, valamint a határozat meghozatalának időpontjára való utalással és megkülönböztető jelzéssel kell ellátni.

A határozat jelölése:

Tét Város Önkormányzata Képviselő-testületének

... ... .../20... év (    hónap.     nap) határozata

A normatív határozat jelölése:

Tét Város Önkormányzata Képviselő-testületének

……/20 év (    hónap.     nap) határozata

a …………………………………………………-ról (cím)

(3) A határozatokat – jegyzőkönyvi kivonat, vagy határozati formájában – a jegyzőkönyv polgármester és jegyző által történt aláírása után 5 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek.

A képviselő-testület rendelkezéseinek végrehajtása,

 a végrehajtás ellenőrzése

27. §

(1) A konkrét határidővel ellátott képviselő-testületi rendelkezések végrehajtásáról a rendelkezésben megjelölt felelős írásban számol be a határidő lejártát követő 8 napon belül.

(2) A lejárt határidejű rendelkezések végrehajtásáról a polgármester a legközelebbi képviselő-testületi ülésen ad számot.

(3) A képviselő-testület rendelkezései végrehajtásának ellenőrzésére jogosult a képviselő-testület tagja, a bizottsági elnök, a szakmai bizottság, vagy az e célból létrehozott ideiglenes bizottság.

V. fejezet

Az önkormányzati rendeletalkotás

28. §

(1) A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai:

a) a rendeletalkotás kezdeményezése

Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezhetik:

aa) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző

ab) a települési képviselők

ac) az önkormányzati bizottságok elnökei

ad) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői

ae) a nemzetiségi önkormányzat testületei

af) önkormányzati társulás tagjai

ag) lakosság erre irányuló népi kezdeményezéssel

ah) önkormányzati intézmények vezetői

ai) mindazok a központi szervek, amelyeknek a törvény értelmében a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos feladatai és hatásköre vannak.

b) a rendelet-tervezet elkészítése

ba) a képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg;

bb) a tervezetet a jegyző és az Önkormányzati Hivatal tárgy szerint érintett munkatársai készítik el, megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, külső szakértő is;

bc) szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot;

bd) az Önkormányzati Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.

c) a tervezet véleményezése

ca) az önkormányzati rendeletek előkészítése során széleskörű elemzésből kell kiindulni.

cb) az önkormányzati rendelet-tervezeteket a szervezeti és működési szabályzat szerint illetékes bizottság megtárgyalja.

cc) A polgármester – a jegyző véleményének meghallgatása után – egyes rendelet-tervezeteket érdemi vita előtt közmeghallgatásra bocsáthat, valamint a város honlapján véleményezés céljából megjelentethet.

d) a tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása

da) a rendelet-tervezetet a jegyző törvényességi szempontból történő véleményezése nélkül nem terjeszthető a képviselő-testület elé.

db) polgármester vagy a jegyző az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti;

dc) a tervezet megtárgyalása – a testület döntése szerint – lehet egyfordulós és kétfordulós;

dd) a tervezethez csatolni kell a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény szerinti előzetes hatásvizsgálatról szóló tájékoztatót.

e) az önkormányzati rendelet kihirdetése

ea) Az önkormányzati rendeletet - helyben szokásos módon - a Városháza hirdetőtábláján kell kihirdetni 15 napig tartó kifüggesztéssel. A hirdetményen fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés napja a kifüggesztés első napja. A kifüggesztés megtörténtét rá kell vezetni a rendelet eredeti példányára.

eb) A rendelet alkalmazása szempontjából érintett szervekhez a rendelet 1 példányát meg kell küldeni.

ec) A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről.

f) az önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosulása

fa) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek – a polgármester indítványára – tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.

fb) Az önkormányzati rendeletek jelentős vagy többszöri módosítása esetén a jegyző – az Önkormányzati Hivatal titkársága útján – gondoskodik a rendelet egységes szerkezetbe foglalásáról és közzétételéről.

fc) A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét – a rendelet 3. számú függelékeként – naprakész állapotban vezetni.

VI. fejezet

Közmeghallgatás

29. §

(1)  A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Városháza hirdetőtábláján, a város honlapján, a helyi tömegkommunikációs eszközök útján és egyéb módon (plakát, szórólap, stb.) kell tájékoztatót közzé tenni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.

(2)  A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(3)  A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(4) A közmeghallgatáson tájékoztatni kell a jelen levőket a város anyagi helyzetéről, valamint az adóbevételek alakulásáról, a várost érintő fontosabb kérdésekről. 

VII. fejezet

Lakossági fórum

30. §

(1) A lakossági fórumok a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását és a legfontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.

(2) Várospolitikai fórumot hívhat össze a polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörbe, illetőleg a jelentősebb önkormányzati döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása és véleményének megismerése céljából.

Fontosabb szabályai:

a) A várospolitikai fórum tartásának helyéről, idejéről, az ismertetésre kerülő tárgykör(ök)ről a lakosságot az Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján, a város honlapján és a helyi tömegkommunikációs eszközök útján legalább 8 nappal a fórum megtartása előtt tájékoztatni kell.

b) A fórumra meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt és az Önkormányzati Hivatal tárgyban érintett köztisztviselőit.

c) A fórumot a polgármester vezeti, a jegyző gondoskodik jegyzőkönyv készítéséről.

(3) Képviselői fórumot hívhat össze a települési képviselő saját elhatározása szerint, képviselői munkájáról való tájékoztatás és a választók véleményének megismerése céljából. A képviselők képviselői fórumot együtt is összehívhatnak.

(4) Képviselői fogadóórát az Önkormányzati Hivatalban a települési képviselők – előzetes egyeztetést követően - saját belátásuk szerint, hivatali időben bármikor tarthatnak.

(5) A lakossági fórumok előkészítéséhez és lebonyolításához az Önkormányzati Hivatalnak a fórum témájában illetékes köztisztviselői segítséget nyújtanak, a képviselői fórum és fogadóóra esetében azonban csak a meghívók elkészítésében és a helyiség biztosításában kötelesek közreműködni.

VIII. fejezet

A képviselő-testület szervei

A Bizottságok

31. §

(1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre az alábbi létszámmal:

a) Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság: 4 képviselő + 3 nem képviselő taggal

b) Szociális Bizottság:                                              2 képviselő + 1 nem képviselő

c) Ügyrendi Bizottság:                                              3 képviselő taggal

A bizottságok tagjainak névsorát a 2/B. függelék tartalmazza.

(2) A bizottságok működésére a Mötv. 60. § rendelkezései az irányadók. A bizottságok működési szabályzatot készítenek. A bizottsági munkában az elnököt az általa felkért önkormányzati képviselő bizottsági tag helyettesíti.

(3) A képviselő-testület esetenkénti feladatokra eseti bizottságokat hozhat létre, amelyekre az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) Bármelyik képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén.

(5) Egy képviselő legfeljebb 2 állandó bizottságnak lehet a tagja.

(6) A bizottságok az Önkormányzati Hivatal dolgozóit és külső szakembereket bevonhatják szakértőként. A bevont szakemberek tanácskozási joggal vesznek részt a bizottság ülésén.

(7) A bizottságok éves munkaterv alapján végzik tevékenységüket.

(8) A képviselő-testület munkatervében meghatározhat olyan napirendi pontokat, amelyek a képviselő-testület által megjelölt bizottság előterjesztésében nyújthatók be.

32. §

Ügyrendi Bizottság feladatai

(1)Az Ügyrendi Bizottság végzi a képviselők, a polgármester és az alpolgármester, valamint a nem képviselő bizottsági tagok vagyonnyilatkozatainak vizsgálatát, gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről.

(2) Kivizsgálja a polgármester, az alpolgármester, a képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezéseket.

(3) Kivizsgálja a polgármester, az alpolgármester, a képviselők méltatlanságának megállapítására irányuló kezdeményezéseket.

(4) A képviselők, és a polgármester, valamint a nem képviselő bizottsági tagok vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás eredményéről a Képviselő-testület következő ülésén beszámol.

(5) Kezdeményezi a szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálatát, illetőleg szükség szerinti módosítását.

(6) Állást foglal a Képviselő-testületi ülésen felmerülő ügyrendi kérdésekben.

(7) Véleményezi az Önkormányzati Hivatal szervezeti felépítésére, illetve annak módosítására tett javaslatokat.

(8) Véleményezi a Képviselő-testület munkatervét.

(9) Ellátja a képviselő-testület jogkörébe tartozó, titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos, szavazatszámláló bizottsági feladatokat.

(10) Az Ügyrendi Bizottság éves tevékenysége, a vagyonnyilatkozat-tételi jogszabályi határidőkhöz és a bizottsági feladatkörbe tartozó ügyekhez igazodik.

33. §

A Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság feladatai:

1. Az önkormányzat költségvetését és a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót (zárszámadás) a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság állásfoglalásának csatolásával kell a képviselő-testület elé terjeszteni.

2. A Mötv. 120. §-ában foglalt feladatokon túl ellátja az alábbi feladatokat:

a)      Véleményezi az önkormányzat vállalkozási, fejlesztési koncepcióinak kidolgozását,

b)      Véleményezi az önkormányzat tulajdonában, illetve kezelésében lévő ingatlanok hasznosítását,

c)      Véleményezi az önkormányzati lakások elidegenítését, építési telkek hasznosítását,

d)      Előzetesen állást foglal a városrendezéssel összefüggő projektekről,

e)      Közreműködik az önkormányzat fejlesztési programjainak kidolgozásában, figyelemmel kíséri azok megvalósítását,

f)       Ellenőrzi a település fejlesztésével kapcsolatos tevékenységet, véleményezi a nagyobb beruházásokat, vizsgálja a gazdasági adottságokat és lehetőségeket,

g)      Előzetesen véleményezi a területi szabályozási tervekkel, azok terveztetésével kapcsolatos elképzelésekről szóló beszámolókat.

(3) Megvitatja, véleményezi, valamint javaslatot készít:

a)      kommunális szolgáltatások javítására,

b)      építési telkek kialakítására, hasznosítására,

c)      a közlekedési infrastruktúrát, közlekedésbiztonságot javító intézkedések megtételére,

d)      utak, hidak fenntartására,

e)      közműtársulásra, víz-, csatorna-, gázfejlesztési lehetőségeire,

f)       zöldterület, parkolók fejlesztésére,

g)      műemlékvédelem, idegenforgalom fejlesztésére,

h)      köztisztaság fenntartására,

i)       utcaelnevezésekre.

34. §

A Szociális Bizottság feladatai:

(1)   Az önkormányzat szociális igazgatásról és szociális ellátások helyi szabályozásáról, valamint a gyermekvédelemi tárgyú rendelet tervezeteit csak a Szociális Bizottság állásfoglalásának csatolásával lehet a képviselő-testület elé terjeszteni.

(2)^[1] A bizottság feladatkörében

a) Állást foglal a polgármester hatáskörébe tartozó szociális ellátások ellen benyújtott fellebbezések esetén.

b) Javaslatot tesz a szociális helyzet alapján elbírálandó ösztöndíj pályázatokra

(Bursa Hungarica, Arany János program, egyéb)

c) Véleményezi a helyi esélyegyenlőségi programhoz (HEP) kapcsolódó önkormányzati feladatok ellátását. Állást foglal a HEP felülvizsgálatával kapcsolatban.

d) Véleményt nyilvánít a szociális célú pályázatok benyújtásáról.

e) Figyelemmel kíséri a város lakosságának szociális helyzetét, javaslatot dolgoz ki a szociális problémák kezelésére

f) Javaslatot tesz a helyi szociális háló, a gyermekvédelmi ellátások, szolgáltatások fejlesztésére

g) Véleményezi a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díjának megállapítását.

h) Közreműködik és állást foglal a szociális témájú előterjesztésekkel kapcsolatban.

(3)A Szociális Bizottság - feladatkörében – döntést hoz a 3. mellékeltben meghatározott, képviselő-testület által átruházott hatáskörökben.

(4)     A Szociális Bizottság a hatáskörébe tartozó ügyek ellátása érdekében, szükség szerint ülésezik.

Az önkormányzat tisztségviselői

35. §

Polgármester, alpolgármester

(1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester átruházott hatáskörben dönt a 4. mellékletben meghatározott ügyekben.

(3) A polgármester a Mötv. 68. § (2) és (3) bekezdése alapján dönthet az Önkormányzat vagy intézményei által benyújtandó pályázatok, „vis maior” ügyekkel kapcsolatban.

(4) A polgármester az átruházott jogkörben hozott döntéseiről a képviselő-testületet a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatja.

(5) A polgármester átruházott jogkörben hozott döntéseit a Jegyző által kijelölt ügyintéző tartja nyilván.

36. §

(1) A képviselő-testület egy alpolgármestert választ tagjai sorából.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát a polgármester irányításával.

A polgármester, alpolgármester ügyfélfogadási rendjét a 4. függelék tartalmazza.

37. §

Jegyző, aljegyző

(1) A polgármester – a Mötv. 82. § (1) bekezdése és a 83. § c) pontjában kapott felhatalmazás és az Önkormányzati Hivatal létrehozásáról szóló megállapodás alapján – nevezi ki a jegyzőt.

(2) A polgármester a jegyző javaslata alapján egy aljegyzőt nevez ki.

(3) Az aljegyző feladatkörét, a jegyző és az aljegyző közötti munkamegosztást, a jegyző határozza meg.

(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatok ellátásáról az Önkormányzati Hivatallal jogviszonyban álló, jegyzői képesítési előírásainak megfelelő végzettségű, köztisztviselő látja el. Amennyiben, nincs, ilyen képzettségű személy, a polgármester haladéktalanul gondoskodik a jegyző helyesesítéséről.

(5) A jegyző átruházott hatáskörben dönt a rendelet 5. mellékletében meghatározott ügyekben.

IX. fejezet

Önkormányzati Hivatal

38. §

(1) Az Önkormányzati Hivatal elnevezése: Téti Közös Önkormányzati Hivatal
                                             székhelye: 9100 Tét, Fő utca 88.

(2 ) A Téti Közös Önkormányzati Hivatal működési területe: Tét város, Kisbabot, Mérges, Rábacsécsény, Rábaszentmihály községek közigazgatási területe.

(3) Az Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, a Hivatal feladat- és hatásköri jegyzékét az Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata (ÖH.SZMSZ) – a rendelet 5. függeléke – tartalmazza.

X. fejezet

A nemzetiségi önkormányzat

39. §

(1) Tét Város Önkormányzata a nemzetiségi önkormányzat részére – működéséhez- irodahelyiséget biztosít. A helyiséghasználatot külön szerződésben kell szabályozni.

(2) A nemzetiségi önkormányzat részére átadott pénzügyi forrás mértékét, az önkormányzat mindenkori költségvetési rendelete határozza meg.

40. §

(1) Tét Város Önkormányzata az Önkormányzati Hivatalon keresztül biztosítja a nemzetiségi önkormányzat testületi működésének feltételeit és ellátja az ezzel kapcsolatos teendőket, így különösen a nemzetiségi önkormányzat testületi működési rendjéhez igazodó ingyenes helyiséghasználatot biztosít, elvégzi a nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos jegyzőkönyvezést és adminisztrációt.

(2) Biztosítja a postázási, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását, hivatalos iratok telefaxon való továbbítását, ingyenes papír és írószerellátást, nagyobb rendezvényük megtartásaihoz – igény szerint – a művelődési központ rendezvénytermét.

41. §

(1) A kölcsönös együttműködés és információszerzés érdekében a nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal meghívást kap a képviselő-testület ülésére.

(2) A nemzetiségi önkormányzat elnökének és tagjainak nevét 6. függelék tartalmazza.

XI. fejezet

A helyi népszavazás, népi kezdeményezés

42. §^[2]

A képviselő-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást, ha a város választópolgárainak 25%-a kezdeményezi. A helyi népszavazás lebonyolítására a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény rendelkezései az irányadók.

XII. fejezet

Záró rendelkezések

43. §

(1) Ez a rendelet kihirdetésével egy időben lép hatályba és a hatályba lépésével az önkormányzat, szervezeti és működési szabályzatáról szóló 6/2011. (IV.01.) önkormányzati rendelet, valamint az ezt módosító 10/2014. (X.21) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

(2) A rendelet mellékletét képezi:

1. Az önkormányzat államháztartási szakágazati besorolása és szakmai alaptevékenységek kormányzati funkciók szerinti besorolása.
2. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos részletszabályok.
3. A szociális bizottságra átruházott hatáskörök.
4. A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök.
5. A képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatáskörök.

(3) Függelékek:

1. Település főbb adatai
2. A Képviselők és bizottsági tagok névsora.
3. Hatályos önkormányzati rendeletek jegyzéke.
4. Polgármester, alpolgármester ügyfélfogadási rendje.
5. A Téti Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata.
6. Nemzetiségi önkormányzat elnökének és tagjainak neve.

  Bánfi Lajos                                                                     Bereczkiné Dr. Kovács Piroska

      polgármester                                                                                    j e g y z ő

Kihirdetési záradék:

E rendeletet Tét Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. november 20. ülésén fogadta el.

Kihirdetve: 2014. november 20. 17 óra 00 perc

                                                                                               Bereczkiné Dr. Kovács Piroska

                                                                                                               j e g y z ő