Tét Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (X. 31.) önkormányzati rendelete
Tét Város Önkormányzata Képviselő-testülete szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2025. 06. 27- 2025. 11. 30Tét Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (X. 31.) önkormányzati rendelete
Tét Város Önkormányzata Képviselő-testülete szervezeti és működési szabályzatáról
Tét Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el.
Általános rendelkezések
1. Az önkormányzat és jelképei, képviselő-testület szervei
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Tét Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat), székhelye: 9100 Tét, Fő utca 88.
(2) Az Önkormányzat működési területe: Tét Város Közigazgatási Területe.
(3) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Tét Város Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).
(4) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.tet.hu
(5) Az önkormányzat e-mail címe: titkarsag@tet.hu
(6) Az Önkormányzat hivatalának elnevezése, székhelye: Téti Közös Önkormányzati Hivatal 9100 Tét, Fő utca 88., Hivatalos rövidített elnevezése: Téti KÖH. (a továbbiakban: Hivatal)
(7) Az Önkormányzat jelképei:
a) a város címere,
b) a város zászlója,
c) a város pecsétje.
(8) A város címerének és zászlójának leírását és használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.
(9) A polgármester, illetve a képviselő-testület gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse. A település ünnepei: március 15., augusztus 20., október 23.
2. § Tét Város Önkormányzata, Tét Város Polgármestere, Tét Város Képviselő-testülete, Téti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, és Téti Közös Önkormányzati Hivatal bélyegzőjén Magyarország hivatalos címerét kell használni.
2. A képviselő-testület szervei
3. § (1) Tét Város Önkormányzata Polgármestere (a továbbiakban: Polgármester),
(2) Tét Város Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi-, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság (a továbbiakban: Ügyrendi Bizottság),
(3) Tét Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szociális Bizottsága (a továbbiakban: Szociális Bizottság),
(4) Téti Közös Önkormányzati Hivatal
(5) Téti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője (a továbbiakban: Jegyző)
(6) Társulás:
a) Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása
b) Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás
3. Címek, elismerések
4. § (1) Az Önkormányzat által adományozott elismerések: az önkormányzat képviselő-testülete díszpolgári címeket és egyéb elismeréseket, díjakat adományoz.
(2) A díszpolgári cím ,,Tét Város Tiszteletbeli Polgára, „Pro-Urbe” Emlékérem, a „Jó Sportoló - Jó Tanuló”, „Közösségi Munkáért”, „Év Vállalkozója”, „Év Pedagógusa”, „Év Köztisztviselője”, „Év Közalkalmazottja” kitüntetés adományozására vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
4. Az önkormányzat feladatai
5. § (1) Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.
(2) Önként vállalt feladat:
a) Tanyagondnoki szolgáltatás,
b) Közfoglalkoztatási program,
c) Sportlétesítmények támogatása,
d) Mezőőri szolgálat ellátása,
e) A városban működő civil szervezetek támogatása.
(3) Az önkormányzat államháztartási szakágazati besorolása és az alaptevékenységek kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 1. melléklet tartalmazza.
A képviselő testület működésének általános szabályai
5. A képviselő-testület
6. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát a a rendelet 5. melléklete tartalmazza.
(2) A képviselő-testület ülései: alakuló, rendes, rendkívüli ülés, valamint közmeghallgatás.
(3) Az önkormányzati képviselő a jogszabályban meghatározott módon gyakorolja jogait és teljesíti kötelességeit. Az önkormányzati képviselő köteles előzetesen telefonon vagy e-mailben bejelenteni a polgármesternek, ha az ülésen való megjelenésben akadályozva van.
(4) A képviselő köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában; köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.
(5) A képviselők és a bizottsági tagok juttatásait a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.
6. A képviselő-testület munkaterve
7. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján ülésezik. A munkatervben rögzíti az ülések számát és azok tervezhető napirendjét.
(2) A munkaterv tervezet elkészítése a polgármester feladata, amelyről a Jegyző útján gondoskodik. A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti döntésre a képviselő-testület elé legkésőbb a tárgyévet megelőző utolsó testületi ülésen. Gondoskodik arról, hogy a képviselő-testület és a bizottságok munkaterv tervezetei között összhang legyen.
(3) A munkaterv előkészítésénél javaslatot lehet kérni:
a) a bizottsági elnököktől,
b) a képviselőktől,
c) a jegyzőtől, akadályoztatása esetén aljegyzőtől
(4) A munkaterv tartalmazza:
a) a fő feladatokat;
b) az ülések tervezett időpontját, napirendjét;
c) az egyes napirendi pontok előadóit;
(5) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet a város honlapján közzé kell tenni.
7. Az alakuló ülés eltérő szabályai
8. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 43. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottak szerint kell összehívni.
(2) A Választási Bizottság Elnöke az alakuló ülésen beszámol a választás eredményéről.
(3) A megválasztott polgármester és képviselők az alakuló ülésen esküt tesznek. A polgármester és az önkormányzati képviselők esküjének szövegét a HVB elnök olvassa elő. Az eskütételről a polgármester és a képviselők esküokmányt írnak alá.
9. § (1) Polgármester az alakuló vagy az azt követő ülésen előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a Mötv. 43. § (3) bekezdésében meghatározott döntések meghozatalára.
(2) Az alpolgármester megválasztása érdekében a titkos szavazást az alakuló ülésen e feladatra a képviselők közül megválasztott három tagú ad hoc bizottság látja el. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A bizottság elnöke kiosztja a képviselő-testület bélyegzőjével hitelesített szavazólapokat. Szavazni a szavazólapon feltüntetett „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” melletti négyzetbe elhelyezett „x” megjelöléssel kell.
(3) Szavazás után a szavazólapokat valamennyi képviselő az erre a célra kihelyezett urnába helyezi. A bizottság megszámlálja a szavazatokat, az eredményt a bizottság elnöke ismerteti. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(4) A képviselő-testület megválasztja a 31. § (1) bekezdésében meghatározott Bizottságait.
(5) Az alpolgármester és a nem képviselő bizottsági tagok esküjének szövegét a polgármester olvassa elő.
(6) Az alakuló ülésen a polgármester, alpolgármester és a képviselők részére át kell adni a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük teljesítéséhez szükséges nyomtatványokat. A vagyonnyilatkozatot az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.
8. A képviselő-testület ülésének összehívása
10. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, e tisztségek betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén az Pénzügyi- Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.
(2) A képviselő-testület munkatervben tervezett üléseit a polgármester, vagy a (1) bekezdésben meghatározott személy, az ülés előtt legalább 4 munkanappal kiküldött meghívóval hívja össze.
a) Az alakuló ülés kivételével a képviselő-testületi ülés meghívóját és tárgyalandó előterjesztéseket - az ülés előtt, amennyiben az lehetséges, 7 nappal – írásban vagy elektronikus formában (email-en, vagy más elektronikus adathordozón) – ki kell küldeni,
b) A kiküldés után aktuálissá váló napirendi pontok előterjesztéseit az ülést megelőző napig kell eljuttatni, amennyiben ez nem lehetséges és a napirendi pont tárgyalása nem halasztható, akkor a napirendi pont előterjesztését az ülés előtt kell kiosztani.
c) A havi gyakoriságnál rövidebb időn belül összehívott képviselő-testületi ülés esetében a kiküldési idő legkésőbb az ülést megelőző nap.
(3) Sürgős halasztást nem tűrő esetben a meghívó rövid úton is kiküldhető. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető.
(4) A polgármester által aláírt meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét és kezdési időpontját;
b) a javasolt napirendeket;
c) a javasolt napirendi pontok előterjesztőit;
d) szóbeli előterjesztés esetén az erre való utalást;
e) kötelezően zárt ülés esetén az erre való utalást.
(5) A képviselő-testület ülésére a szavazati joggal rendelkező képviselők mellett meg kell hívni:
a) a napirendi pont előadóját,
b) állandó jelleggel tanácskozási joggal meg kell hívni:
ba) a jegyzőt, az aljegyzőt,
bb) az Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,
bc) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,
c) az ülésre állandó jelleggel a meghívó megküldésével meg kell hívni:
ca) az önkormányzati intézmények vezetőit,
cb) Téti Járási Hivatal vezetőjét.
cc) önszerveződő közösségek, szervezetek képviselőit,
cd) akinek az ülésen való jelenlétét a polgármester indokoltnak tartja.
(6) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a Hivatal köztisztviselőjét.
(7) A szavazati joggal meghívottak részére, valamint állandó jelleggel tanácskozási joggal az (5) bekezdés b) pontjában szereplő meghívottak részére, a meghívót és az írásbeli előterjesztéseket és a határozati javaslatokat írásban vagy elektronikus formában meg kell küldeni.
(8) Az esetenként meghívottak részére a meghívóhoz csak az őket érintő előterjesztéseket és határozati javaslatokat kell mellékelni írásban vagy elektronikus formában (e-mailen, vagy más elektronikus adathordozón).
(9) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és helyéről, napirendjéről a lakosságot az ülés meghívójának a város honlapján való megjelentetésével, valamint az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével tájékoztatni kell.
(10) Zárt ülés előterjesztését kizárólag a következő személyeknek kell megküldeni:
a) a képviselő-testület tagjainak;
b) a napirendi pontot tárgyaló bizottsági tagoknak;
c) az előterjesztés tárgyalására meghívott személyeknek;
d) a megyei kormányhivatal vezetőjének;
e) a napirendi pontot előkészítő, valamint végrehajtó köztisztviselőknek.
(11) Az elektronikus formában megküldött zárt ülési anyagokat a zárt ülést követően az adathordozóról törölni kell oly módon, hogy az adattartalom visszaállítására ne legyen mód.
(12) A zárt ülés dokumentumaival rendelkezőknek gondoskodniuk kell arról, hogy azokba illetéktelen személyek ne tekinthessenek be. A zárt ülést követően a zárt ülés előterjesztései, illetve az azokhoz kapcsolódó egyéb dokumentumok visszaszolgáltatását a polgármester kezdeményezi és a visszaszolgáltatás után gondoskodik azok megsemmisítéséről.
(13) A képviselő-testület üléseit minden hónap utolsó szerdáján 1700 órai kezdettel tartja.
11. § (1) A képviselő-testület ülését általában a munkatervben rögzített időpontra kell összehívni, de ettől a polgármester indokolt esetben eltérhet.
(2)1
(3) A polgármester önállóan is jogosult rendkívüli ülés összehívására.
(4) A rendkívüli ülésre meg kell hívni a képviselő-testületi tagokat, valamint állandó jelleggel tanácskozási joggal 10. § (5) bekezdés b) pontjában szereplő meghívottakat a napirendi pontok előterjesztőit, valamint a polgármester által szakértőként megjelölt személyeket.
(5) A képviselő-testületi ülés napirendjeinek alaposabb előkészítése érdekében a polgármester – szükség esetén szakértő bevonásával – a képviselőket konzultációs megbeszélésre hívhatja össze.
(6) Amennyiben a polgármester indokoltnak tartja, a testületi ülést megelőzően a képviselő-testület bizottságainak elnökei munkaértekezleten (az egyes témák előzetes véleményezése, alaposabb előkészítése érdekében) megtárgyalják azokat a napirendeket, amelyek előzetes megtárgyalását a polgármester indokoltnak tartja.
9. A képviselő-testület ülése, vezetése
12. § (1) A képviselő-testület ülése a Mötv. 46. § (1) bekezdése alapján nyilvános.
(2) A képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdése a)-b) pontjában meghatározott esetben zárt ülést tart.
(3) A képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdése c) pontja alapján zárt ülést rendelhet el.
(4) Zárt ülésen a Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározottak lehetnek jelen.
13. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, e tisztségek betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén az Pénzügyi- Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság elnöke (a továbbiakban: ülésvezető) vezeti.
(2) Az ülésvezető főbb feladatai a Képviselő- testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja a képviselő-testületi ülés határozatképességét, ismerteti az előzetes bejelentés alapján hiányzó, illetve késést jelző képviselők nevét, a határozatképességet az ülés folyamán folyamatosan figyelemmel kíséri,
b) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásának állásáról,
c) ismertetést ad a részére átruházott hatáskörében hozott döntéseikről,
d) tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről,
e) előterjeszti az ülés napirendi pontjait, megnyitja a vitát,
f) jogosult tárgyalási szünet elrendelésére,
g) jogosult a napirendi pontok összevont tárgyalásának kezdeményezésére,
h) jogosult az ülés félbeszakítására,
i) jogosult a vita lezárásának kezdeményezésére,
j) megállapítja a szavazás eredményét.
(3) A képviselő-testület ülése akkor határozatképes, ha a Mötv. 47. § (1) bekezdése szerint az ülésen az önkormányzati képviselők több mint fele (4 fő) jelen van.
(4) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületi ülést 5 napon belül újra össze kell hívni.
14. § (1) Napirend előtti megtárgyalásra írásban sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, alpolgármester, a bizottságok elnökei, bármelyik képviselő, a jegyző, a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke.
(2) A sürgősségi indítvány a sürgősség tényének indokolásával legkésőbb az ülést megelőző munkanapon 1000 óráig nyújtható be a polgármesternél írásban.
(3) Az indítványozónak a sürgősség tényét röviden indokolni kell.
(4) A sürgősség tárgyában a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(5) Ha a sürgősségi indítvány tárgya valamely döntésre jogosult bizottság hatáskörébe tartozik, akkor a képviselő-testületnek döntenie kell, hogy magához vonja-e az ügyet.
(6) Ha a képviselő-testület a sürgősségi indítványt elfogadja, akkor az indítványt első napirendi pontként tárgyalja.
(7) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni, hányadik napirendként kerül megtárgyalásra.
15. § (1) Az ülésvezető javaslatot tesz az ülés napirendjére. A napirendről és jegyzőkönyv hitelesítők személyéről a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül határoz.
(2) A polgármester a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról az első napirendi pontként írásban, az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről pedig szóban vagy írásban tájékoztatást ad, és ismerteti az átruházott hatáskörben hozott döntéseket, valamint a képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő és egyéb fontosabb jogszabályokat.
(3) Új napirendi pont felvételét, illetve törlését bármelyik képviselő kezdeményezheti.
(4) Az összefüggő napirendi pontok együttes tárgyalását, bármelyik képviselő kezdeményezheti.
(5) A képviselő-testület az interpellációkat, kérdéseket külön napirendi pontként a testületi ülés nyilvános részének végén tárgyalja.
16. § (1) Az ülésvezető biztosítja a tanácskozás rendjének fenntartását:
a) gondoskodik a képviselők jogainak biztosításáról,
b) figyelmeztetheti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása,
c) rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít,
d) az egész tanácskozás ideje alatt egyperces személyes megjegyzésnek van helye.
(2) A nyilvános ülésen megjelent választópolgárok a részükre kijelölt helyet foglalhatják el.
(3) A tanácskozás rendjének zavarása esetén a polgármester rendre utasítja a megjelenteket. Ismétlődő rendzavarásnál kötelezheti az érintetteket a terem elhagyására. Erre az időre az ülést felfüggesztheti.
10. Az előterjesztések megtárgyalása
17. § (1) A napirendi pont előterjesztője az írásbeli előterjesztést szóban kiegészítheti.
(2) Az előadói kiegészítés után az ülésvezető előterjesztés felett megnyitja a vitát. Először a bizottsági elnököknek majd a képviselőknek adja meg a szót. A felszólalásokra a jelentkezések sorrendjében kerülhet sor.
(3) Az előadóhoz először a képviselők, utána a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a kérdezett köteles röviden válaszolni.
(4) A képviselő-testületi ülés során a képviselők rövid, lényegre törő hozzászólásaikat 5 percben tehetik meg. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama sem haladhatja meg az 5 percet. Az idő túllépése miatt az ülésvezető megvonhatja a szót a felszólalótól.
(5) A vita lezárására a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatokról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(6) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja.
(7) A hozzászólások elhangzása után az ülésvezető a vitát lezárja.
(8) Ügyrendi kérdésben a képviselőknek soron kívül legfeljebb egy percben hozzászólási lehetőséget kell biztosítani.
(9) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
11. A szavazás
18. § (1) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni, a jegyző a jogszabálysértést köteles jelezni.
(2) Az ülésvezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében, majd a javaslatokkal és módosításokkal kiegészített eredeti határozati javaslatról dönt a testület.
(3) A döntéshozatal során a képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A szavazás kézfelemeléssel történik.
(4) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.
(5) A titkos szavazás lebonyolítását 3 tagú szavazatszámláló bizottság látja el.
(6) A szavazatszámláló bizottság tagjai (kivétel alakuló ülés) az Ügyrendi Bizottság tagjai.
(7) Amennyiben az ekként felálló szavazatszámláló bizottság tagjai nincsenek jelen ilyen létszámban az ülésen, továbbá bármelyik bizottsági tag személyes érintettség okán nem járhat el, helyette a képviselő-testület a tagjai sorából a szavazatszámláló bizottsági feladatok eseti ellátására szükséges számban választ szavazatszámláló bizottsági tagot.
(8) A szavazatszámláló bizottság elnöke ,az Ügyrendi Bizottság elnöke, amennyiben a poszt betöltetlen, személyes érintettség áll fenn, vagy nincs jelen, a képviselő-testület által a szavazatszámláló bizottság tagjai közül megválasztott képviselő.
a) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit az Önkormányzati Hivatal biztosítja.
b) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét jegyzőkönyvben rögzíti, amit a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell rögzíteni.
c) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz.
(9) Név szerinti szavazást kell elrendelni a Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott esetben, valamint
a) a polgármester indítványára,
b) település jogi státuszát érintő ügyeknél.
(10) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ABC sorrendben felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévő tagok a nevük felolvasásakor „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A név szerinti szavazást a képviselői névsoron rögzíteni kell. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
19. § Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §-ában meghatározottakon kívül az alábbi esetekben:
a) fegyelmi eljárás során hozott határozat,
b) polgármesterrel szemben fegyelmi eljárás kezdeményezése esetén annak elrendelése,
c) 15 millió Ft (nettó) feletti költségű beruházások esetén,
d) az önkormányzat tulajdonában álló 15 millió (nettó) forintot meghaladó vagyontárgy feletti rendelkezés esetén,
e) kitüntetés adományozás,
f) hitelfelvétel,
g) helyi népszavazás elrendelése.
20. § (1) A képviselő köteles a Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott személyes érintettségét az ülésvezetőnek napirend tárgyalása előtt bejelenteni.
(2) A személyes érintettség bejelentési kötelezettségének elmulasztása esetén, a mulasztó képviselő tiszteletdíja 50 %-ának, polgármester, alpolgármester az illetménye 50 %-ának megfelelő összeg megfizetésére köteles.
12. Kérdés, interpelláció
21. § (1) Kérdés: Az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett, kivéve, ha az, akihez a kérdést intézik, úgy ítéli meg, hogy a válaszadáshoz vizsgálat, illetve bővebb információszerzés, tájékozódás szükséges. Ez esetben a következő képviselő-testületi ülésen kell választ adni.
(3) Interpelláció: A (4) bekezdés meghatározott személyek magyarázatadási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben.
(4) Az önkormányzati képviselő az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó minden ügyben magyarázat kérése céljából a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, aljegyzőhöz, az állandó bizottságok elnökeihez és az intézményvezetőkhöz interpellációt intézhet. Az interpellációt és az ezzel kapcsolatos tényleírást legkésőbb az ülést megelőző munkanap 10 órájáig a polgármesternél kell benyújtani. E határidő elmulasztása esetén a benyújtó képviselő választása szerint vagy kérdésként nyújtható be vagy interpellációként olyan képviselő-testületi ülésen adható elő, amellyel kapcsolatban a benyújtási határidő teljesült.
(5) Az önkormányzati képviselők által írásban beterjesztett interpelláció másolatát a polgármester legkésőbb a képviselő-testületi ülés megkezdéséig köteles eljuttatni valamennyi önkormányzati képviselőhöz.
(6) A polgármester a képviselő-testület nyílt ülésének végén bejelenti a beterjesztett interpellációkat.
(7) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni.
(8) Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett szóbeli előterjesztés joga is megilleti, amely 5 percnél hosszabb időtartamú nem lehet. A képviselő-testületi ülésen előterjesztett interpelláció azonban nem tartalmazhat olyan új tényt, amelyet az interpelláció írott szövege nem tartalmazott.
(9) Az interpellációra az azt tárgyaló képviselő-testületi ülésen választ kell adni, kivéve, ha az, akihez az interpellációt intézik, úgy ítéli meg, hogy a válaszadáshoz vizsgálat, illetve bővebb információszerzés, tájékozódás szükséges. Az utóbbi esetben, az interpelláló 8 napon belül írásban kap választ az interpellációra. A válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni. Ilyenkor a válasz elfogadása tárgyában az interpelláló a következő képviselő-testületi ülésen nyilatkozik.
(10) A képviselő-testületi ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő képviselő nyilatkozik. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról.
(11) Ha a képviselő-testület (az ülésen) nem fogadja el az interpellációra adott választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza. Ha a válaszadás vizsgálatot tesz szükségessé, akkor az interpelláció tárgyának kivizsgálásába be kell vonni az indítványt tevőt is. A vizsgálat lezárása után a képviselő-testület – a bizottság előterjesztése alapján – vita nélkül dönt az interpellációra adott válasz elfogadásáról.
(12) A képviselő-testület – az interpelláció tárgyában a bizottsági jelentés alapján – a jelentést követő – rendes ülésen az interpellációt benyújtó képviselő véleményének meghallgatása után – vita nélkül szavaz.
13. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
22. § (1) A képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyvet 3 példányban kell elkészíteni, elkészítéséről a jegyző köteles gondoskodni. A jegyzőkönyv elkészítésének alapjául hangfelvétel szolgál. A hanganyagot a Hivatal szerverén is rögzíteni kell és meg kell őrizni.
(2) A képviselő-testület tagjának előzetes kérésére a hozzászólását a jegyzőkönyvben szó szerint kell rögzíteni.
(3) A jegyzőkönyvet két fő képviselő hitelesíti.
(4) A jegyzőkönyv egy példányát – a zárt ülés kivételével – el kell helyezni a városi könyvtárban.
(5) A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyvek megőrzéséről és évenkénti beköttetéséről.
(6) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv – a zárt ülésről készített jegyzőkönyv kivételével – Tét város honlapján és a városi könyvtárban is megtekinthető.
23. § (1) A képviselő-testület döntéseinek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
(2) A képviselő-testület határozatait külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, valamint a határozat meghozatalának időpontjára való utalással kell ellátni. Például: Tét Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2011. (I.31.) határozata.
(3) A határozatokat – jegyzőkönyvi kivonat, vagy határozati formájában – a jegyzőkönyv polgármester és jegyző által történt aláírása után 5 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek.
14. A képviselő-testület rendelkezéseinek végrehajtása, a végrehajtás ellenőrzése
24. § (1) A konkrét határidővel ellátott képviselő-testületi rendelkezések végrehajtásáról a rendelkezésben megjelölt felelős írásban számol be a határidő lejártát követő 8 napon belül.
(2) A lejárt határidejű rendelkezések végrehajtásáról a polgármester a legközelebbi képviselő-testületi ülésen ad számot.
(3) A képviselő-testület rendelkezései végrehajtásának ellenőrzésére jogosult a képviselő-testület tagja, a bizottsági elnök, a szakmai bizottság, vagy az e célból létrehozott ideiglenes bizottság.
Az önkormányzati rendeletalkotás
25. § (1) A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai, a rendeletalkotás kezdeményezése.
a) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezhetik:
aa) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző
ab) a települési képviselők
ac) az önkormányzati bizottságok elnökei
ad) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői
ae) a nemzetiségi önkormányzat testületei
af) önkormányzati társulás tagjai
ag) lakosság erre irányuló népi kezdeményezéssel
ah) önkormányzati intézmények vezetői
ai) mindazok a központi szervek, amelyeknek a törvény értelmében a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos feladatai és hatásköre van.
b) a rendelet-tervezet elkészítése
ba) a képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg;
bb) a tervezetet a jegyző és az Önkormányzati Hivatal tárgy szerint érintett munkatársai készítik el, megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, külső szakértő is;
bc) szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot;
bd) az Önkormányzati Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, vagy szakértő készíti el.
c) a tervezet véleményezése
ca) az önkormányzati rendeletek előkészítése során széleskörű elemzésből kell kiindulni.
cb) az önkormányzati rendelet-tervezeteket a szervezeti és működési szabályzat szerint illetékes bizottság megtárgyalja.
cc) A polgármester – a jegyző véleményének meghallgatása után – egyes rendelet-tervezeteket érdemi vita előtt közmeghallgatásra bocsáthat, valamint a város honlapján véleményezés céljából megjelentethet.
d) a tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása
da) a rendelet-tervezetet a jegyző törvényességi szempontból történő véleményezése nélkül nem terjeszthető a képviselő-testület elé.
db) polgármester vagy a jegyző az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti;
dc) a tervezet megtárgyalása – a testület döntése szerint – lehet egyfordulós és kétfordulós;
dd) a tervezethez csatolni kell a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény szerinti előzetes hatásvizsgálatról szóló tájékoztatót.
e) az önkormányzati rendelet kihirdetése
ea) A rendelet kihirdetésének időpontja a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára való kihelyezés napja, melynek tényét a rendelet eredeti példányán fel kell tüntetni.
eb) A rendelet alkalmazása szempontjából érintett szervekhez a rendelet 1 példányát meg kell küldeni.
ec) A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről.
f) az önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosulása
fa) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek – a polgármester indítványára – tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.
fb) Az önkormányzati rendeletek módosítása esetén a jegyző gondoskodik a rendelet egységes szerkezetbe foglalásáról és közzétételéről.
(2) Az önkormányzati rendeleteket évenként külön–külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni, és az alábbiak szerint kell megjelölni: „Tét Város Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/év. (hónap.nap) önkormányzati rendelete a címe/szabályozási tárgyköre–ról”
Közmeghallgatás
26. § (1) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Városháza hirdetőtábláján, a város honlapján, a helyi tömegkommunikációs eszközök útján és egyéb módon (plakát, szórólap, stb.) kell tájékoztatót közzé tenni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.
(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(4) A közmeghallgatáson tájékoztatni kell a jelen levőket a város anyagi helyzetéről, valamint az adóbevételek alakulásáról, a várost érintő fontosabb kérdésekről.
(5) Az érdeklődők a közmeghallgatás megrendezése előtt írásban, telefonon kérdést intézhet a polgármesterhez, képviselő-testület tagjaihoz, jegyzőhöz.
(6) A Lakosság az írásban fogalmazott kérdéseiket leadhatják személyesen a Hivatal Titkárságán, vagy elhelyezhetik a Városháza bejáratánál lévő postaládában, illetve elektronikus levél formájában is megküldhetik a jegyzo@tet.hu e-mail címre.
(7) A képviselő-testület – a polgármester előterjesztésére – a közmeghallgatáson elhangzott hozzászólásokat értékeli és kijelöli azt a személyt, (szervezetet), aki (amely) a közmeghallgatás során elhangzott hozzászólások tartalmát megvizsgálja, s a szükséges intézkedéseket kezdeményezheti, előkészítheti.
Lakossági fórum
27. § (1) A lakossági fórumok a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását és a legfontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.
(2) Várospolitikai fórumot hívhat össze a polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, vagy a jelentősebb önkormányzati döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása és véleményének megismerése céljából.
(3) A fórum Fontosabb szabályai:
a) A várospolitikai fórum tartásának helyéről, idejéről, az ismertetésre kerülő tárgykör(ök)ről a lakosságot az Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján, a város honlapján és a helyi tömegkommunikációs eszközök útján legalább 8 nappal a fórum megtartása előtt tájékoztatni kell.
b) A fórumra meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt és az Önkormányzati Hivatal tárgyban érintett köztisztviselőit.
c) A fórumot a polgármester vezeti, a jegyző gondoskodik jegyzőkönyv készítéséről.
(4) Képviselői fórumot hívhat össze a települési képviselő saját elhatározása szerint, képviselői munkájáról való tájékoztatás és a választók véleményének megismerése céljából. A képviselők képviselői fórumot együtt is összehívhatnak.
(5) Képviselői fogadóórát az Önkormányzati Hivatalban a települési képviselők – előzetes egyeztetést követően - saját belátásuk szerint, hivatali időben bármikor tarthatnak.
(6) A lakossági fórumok előkészítéséhez és lebonyolításához az Önkormányzati Hivatalnak a fórum témájában illetékes köztisztviselői segítséget nyújtanak, a képviselői fórum és fogadóóra esetében azonban csak a meghívók elkészítésében és a helyiség biztosításában kötelesek közreműködni.
A képviselő-testület szervei
15. A Bizottságok
28. § (1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:
a) Pénzügyi- Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság: 3 képviselő + 2 nem képviselő taggal
b) Szociális Bizottság: 2 képviselő + 1 nem képviselő taggal
A bizottságok tagjainak névsorát a 6. melléklet tartalmazza.
(2) A bizottságok működésére a Mötv. 60. § rendelkezései az irányadók. A bizottsági munkában az elnököt az általa felkért önkormányzati képviselő bizottsági tag helyettesíti.
(3) A képviselő-testület esetenkénti feladatokra eseti bizottságokat hozhat létre, amelyekre az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4) Bármelyik képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén.
(5) Egy képviselő legfeljebb 2 állandó bizottságnak lehet a tagja.
(6) A bizottságok az Önkormányzati Hivatal dolgozóit és külső szakembereket bevonhatják szakértőként. A bevont szakemberek tanácskozási joggal vesznek részt a bizottság ülésén.
(7) A bizottságok éves munkaterv alapján végzik tevékenységüket.
(8) A képviselő-testület munkatervében meghatározhat olyan napirendi pontokat, amelyek a képviselő-testület által megjelölt bizottság előterjesztésében nyújthatók be.
16. A Pénzügyi- Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság feladatai
29. § (1) Az önkormányzat költségvetését és a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót (zárszámadás) a Pénzügyi- Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság állásfoglalásának csatolásával kell a képviselő-testület elé terjeszteni.
(2) A Mötv. 120. §-ában foglalt feladatokon túl ellátja az alábbi feladatokat:
a) Véleményezi az önkormányzat vállalkozási, fejlesztési koncepcióinak kidolgozását,
b) Véleményezi az önkormányzat tulajdonában, illetve kezelésében lévő ingatlanok hasznosítását,
c) Véleményezi az önkormányzati lakások elidegenítését, építési telkek hasznosítását,
d) Előzetesen állást foglal a városrendezéssel összefüggő projektekről,
e) Közreműködik az önkormányzat fejlesztési programjainak kidolgozásában, figyelemmel kíséri azok megvalósítását,
f) Ellenőrzi a település fejlesztésével kapcsolatos tevékenységet, véleményezi a nagyobb beruházásokat, vizsgálja a gazdasági adottságokat és lehetőségeket,
g) Előzetesen véleményezi a területi szabályozási tervekkel, azok terveztetésével kapcsolatos elképzelésekről szóló beszámolókat.
(3) Megvitatja, véleményezi, valamint javaslatot készít:
a) kommunális szolgáltatások javítására,
b) építési telkek kialakítására, hasznosítására,
c) a közlekedési infrastruktúrát, közlekedésbiztonságot javító intézkedések megtételére,
d) utak, hidak fenntartására,
e) közműtársulásra, víz-, csatorna-, gázfejlesztési lehetőségeire,
f) zöldterület, parkolók fejlesztésére,
g) műemlékvédelem, idegenforgalom fejlesztésére,
h) köztisztaság fenntartására,
i) utcaelnevezésekre.
(4) Nyilvántartja és ellenőrzi a vagyonnyilatkozatot.
(5) Kivizsgálja a polgármester, az alpolgármester, a képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezéseket.
(6) Kivizsgálja a polgármester, az alpolgármester, a képviselők méltatlanságának megállapítására irányuló kezdeményezéseket.
(7) A képviselők, és a polgármester, valamint a nem képviselő bizottsági tagok vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás eredményéről a Képviselő-testület következő ülésén beszámol.
(8) Kezdeményezi a szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálatát, szükség szerinti módosítását.
(9) Állást foglal a Képviselő-testületi ülésen felmerülő ügyrendi kérdésekben.
(10) Véleményezi az Önkormányzati Hivatal szervezeti felépítésére, illetve annak módosítására tett javaslatokat.
(11) Véleményezi a Képviselő-testület munkatervét.
(12) Ellátja a képviselő-testület jogkörébe tartozó, titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos, szavazatszámláló bizottsági feladatokat.
17. A Szociális Bizottság feladatai
30. § (1) Az önkormányzat szociális igazgatásról és szociális ellátások helyi szabályozásáról, valamint a gyermekvédelemi tárgyú rendelet tervezeteit csak a Szociális Bizottság állásfoglalásának csatolásával lehet a képviselő-testület elé terjeszteni.
(2) A bizottság feladatkörében:
a) Állást foglal a polgármester hatáskörébe tartozó szociális ellátások ellen benyújtott fellebbezések esetén.
b) Javaslatot tesz a szociális helyzet alapján elbírálandó ösztöndíj pályázatokra (Bursa Hungarica, Arany János program, egyéb)
c) Véleményezi a helyi esélyegyenlőségi programhoz (HEP) kapcsolódó önkormányzati feladatok ellátását. Állást foglal a HEP felülvizsgálatával kapcsolatban.
d) Véleményt nyilvánít a szociális célú pályázatok benyújtásáról.
e) Figyelemmel kíséri a város lakosságának szociális helyzetét, javaslatot dolgoz ki a szociális problémák kezelésére.
f) Javaslatot tesz a helyi szociális háló, a gyermekvédelmi ellátások, szolgáltatások fejlesztésére.
g) Véleményezi a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díjának megállapítását.
h) Közreműködik és állást foglal a szociális témájú előterjesztésekkel kapcsolatban.
(3) A Szociális Bizottság - feladatkörében – döntést hoz a 4. mellékletben meghatározott, képviselő-testület által átruházott hatáskörökben.
(4) A Szociális Bizottság a hatáskörébe tartozó ügyek ellátása érdekében, szükség szerint ülésezik.
Az önkormányzat tisztségviselői
18. Polgármester, alpolgármester
31. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester fogadónapot tart minden szerdán 14-16.30 óra között a közös önkormányzati hivatal hivatali helyiségében. A fogadónapon az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.
(3) A polgármester átruházott hatáskörben dönt a 3. mellékletben meghatározott ügyekben.
(4) A polgármester a Mötv. 68. § (2) és (3) bekezdése alapján dönthet az Önkormányzat vagy intézményei által benyújtandó pályázatok, „vis maior” ügyekkel kapcsolatban.
(5) A polgármester az átruházott jogkörben hozott döntéseiről a képviselő-testületet a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatja.
(6) A polgármester átruházott jogkörben hozott döntéseit a Jegyző által kijelölt ügyintéző tartja nyilván.
32. § (1) A képviselő-testület - lehetőség szerint az alakuló ülésen – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára titkos szavazással, minősített többséggel egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát a polgármester irányításával.
(3) Az alpolgármester fogadónapot tart minden szerdán 14-16.30 óra között a közös önkormányzati hivatal hivatali helyiségében. A fogadónapon az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.
19.2 Jegyző
33. § (1) A polgármester – a Mötv. 82. § (1) bekezdése és a 83. § c) pontjában kapott felhatalmazás és az Önkormányzati Hivatal létrehozásáról szóló megállapodás alapján – nevezi ki a jegyzőt.
(2) A polgármester a jegyző javaslata alapján egy aljegyzőt nevezhet ki.
(3)3
(4)4 A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetére a Téti Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik a helyettesítésről.
Önkormányzati Hivatal
34. § (1)5 A Téti Közös Önkormányzati Hivatal működési területe: Mérges, Rábacsécsény, Tét települések közigazgatási területe.
(2)6 Az Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, a Hivatal feladat- és hatásköri jegyzékét a Téti Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata - a rendelet 8. melléklete - tartalmazza.
A nemzetiségi önkormányzat
35. § (1) A Roma nemzetiséget jelentősebb mértékben érintő helyi közügyek szabályozásának előkészítése során a nemzetiségi önkormányzatot véleményezési jog illeti meg.
(2) Tét Város Önkormányzata az Önkormányzati Hivatalon keresztül biztosítja a nemzetiségi önkormányzat testületi működésének feltételeit és ellátja az ezzel kapcsolatos teendőket, így különösen a nemzetiségi önkormányzat testületi működési rendjéhez igazodó ingyenes helyiséghasználatot biztosít, elvégzi a nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos jegyzőkönyvezést és adminisztrációt.
(3) Biztosítja a postázási, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását, hivatalos iratok továbbítását, ingyenes papír és írószerellátást, nagyobb rendezvényük megtartásaihoz – igény szerint – a művelődési központ rendezvénytermét.
(4) A kölcsönös együttműködés és információszerzés érdekében a nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal meghívást kap a képviselő-testület ülésére.
(5) A nemzetiségi önkormányzat elnökének és tagjainak nevét 7. melléklet tartalmazza.
A helyi népszavazás
36. § A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározottakon túlmenő feltételeit, és az eljárási rendet.
Az önkormányzat társulásai
37. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb ellátása érdekében 3. § (6) bekezdés szerinti társulásokban vesz részt.
(2) A képviselő-testület a társulási megállapodások megkötése során a Mötv. IV. fejezete a helyi önkormányzatok társulásainak szabályai irányadóak.
Társadalmi szervezetekkel való együttműködés
38. § Az önkormányzat együttműködik a lakosság önszerveződő közösségeivel, a településen működő társadalmi szervezetekkel. A rendszeres együttműködés érdekében a tevékenységi körüknek megfelelően tanácskozási jogot biztosít részükre.
Az önkormányzat gazdálkodása
20. Az önkormányzat költségvetése
39. § (1) Az önkormányzat éves költségvetés alapján gazdálkodik.
(2) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről évente rendeletet alkot.
(3) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a költségvetési törvény határozza meg.
21. Az önkormányzati gazdálkodás szabályai
40. § Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a hivatal látja el. E körbe tartozó feladatai, különösen:
a) a költségvetési beszámoló, a költségvetési tájékoztató és az időközi költségvetési és mérlegjelentés elkészítése a pénzügyminiszter által előírt módon és határidőre;
b) a kiegészítő támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása;
c) az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetése.
22. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
41. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását a Magyar Államkincstár és az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a Megoldás 2006. Ellenőrzési és Szolgáltató Kft. (9082 Nyúl, Árpád u. 17.) külön megállapodás alapján gondoskodik.
A képviselő-testület gazdasági programja
42. § (1) A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti.
(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
A Vagyonnyilatkozat
43. § (1) Az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül a Mötv. 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Az önkormányzati képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát.
(2) A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos részletszabályokat a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
Záró rendelkezések
44. §7
45. § Ez a rendelet 2024. november 1-jén lép hatályba.
46. § A rendelt mellékletét képezi:
a) 1. melléklet - Kormányzati funkciók
b) 2. melléklet - A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos részletszabályok
c) 3. melléklet - A polgármester részére a képviselő-testület által átruházott döntési hatáskörök
d) 4. melléklet - Szociális Bizottság részére a képviselő-testület által átruházott döntési hatáskörök
e) 5. melléklet - Tét Város Önkormányzata Képviselő-testülete
f) 6. melléklet - Tét Város Önkormányzata Képviselő-testülete Bizottságai
g) 7. melléklet - Tét Város Roma Nemzetiségi Önkormányzatának Képviselő-testülete
h) 8. melléklet - Téti Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata
1. melléklet a 18/2024. (X. 31.) önkormányzati rendelethez
|
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
|
011220 |
Adó-, vám- és jövedéki igazgatás |
|
013320 |
Köztemető-fenntartás és -működtetés |
|
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
|
016010 |
Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek |
|
016020 |
Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek |
|
041120 |
Földügy igazgatása |
|
041232 |
Start- munka program - Téli közfoglalkoztatás |
|
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
|
041236 |
Országos közfoglalkoztatási program |
|
041237 |
Közfoglalkoztatási mintaprogram |
|
042130 |
Növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások |
|
042220 |
Erdőgazdálkodás |
|
044210 |
Feldolgozóipar igazgatása és támogatása |
|
044310 |
Építésügy igazgatása |
|
045120 |
Út, autópálya építése |
|
045140 |
Városi és elővárosi közúti személyszállítás |
|
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
|
045161 |
Kerékpárutak üzemeltetése, fenntartása |
|
047110 |
Kis- és nagykereskedelem igazgatása és támogatása |
|
049010 |
Máshova nem sorolt gazdasági ügyek |
|
052020 |
Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése |
|
062020 |
Településfejlesztési projektek és támogatásuk |
|
063020 |
Víztermelés, -kezelés, -ellátás |
|
064010 |
Közvilágítás |
|
066010 |
Zöldterület-kezelés |
|
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
|
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
|
072311 |
Fogorvosi alapellátás |
|
074031 |
Család és nővédelmi egészségügyi gondozás |
|
074032 |
Ifjúság-egészségügyi gondozás |
|
081030 |
Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése |
|
081071 |
Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés |
|
082042 |
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása |
|
082043 |
Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme |
|
082044 |
Könyvtári szolgáltatások |
|
082061 |
Múzeumi gyűjteményi tevékenyég |
|
082062 |
Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység |
|
082063 |
Múzeumi kiállítási tevékenység |
|
082064 |
Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység |
|
082070 |
Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése és megóvása |
|
082091 |
Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
|
082092 |
Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
|
082093 |
Közművelődés - egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek |
|
082094 |
Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés |
|
083020 |
Könyvkiadás |
|
083030 |
Egyéb kiadói tevékenység |
|
086020 |
Helyi, térségi közösségi tér biztosítása, működtetése |
|
086030 |
Nemzetközi kulturális együttműködés |
|
086090 |
Egyéb szabadidős szolgáltatás |
|
091110 |
Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai |
|
091120 |
Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai |
|
091140 |
Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai |
|
091220 |
Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok |
|
092120 |
Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok |
|
096015 |
Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben |
|
098021 |
Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység szakmai feladatai |
|
101222 |
Támogató szolgáltatás fogyatékos személyek részére |
|
102031 |
Idősek nappali ellátása |
|
104031 |
Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása |
|
104035 |
Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében |
|
104036 |
Munkahelyi étkeztetés gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben |
|
104037 |
Intézményen kívüli gyermekétkeztetés |
|
104042 |
Család és gyermekjóléti szolgáltatások |
|
104043 |
Család és gyermekjóléti központ |
|
105020 |
Foglalkoztatást elősegítő képzések és egyéb támogatások |
|
107051 |
Szociális étkeztetés szociális konyhán |
|
107052 |
Házi segítségnyújtás |
|
107055 |
Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás |
|
107080 |
Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevekénységek és programok |
2. melléklet a 18/2024. (X. 31.) önkormányzati rendelethez
1. A polgármesternek, az alpolgármestereknek és a helyi önkormányzati képviselőnek a vagyonnyilatkozatát a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény mellékletében meghatározott adattartalommal kell megtennie. A vagyonnyilatkozatot a nyilatkozat megtételekor tényleges meglévő vagyon figyelembevételével kell megtenni.
2. A vagyonnyilatkozatokat géppel, vagy tollal jól olvashatóan kell kitölteni. Ha a nyilatkozat kitöltése során tévedés vagy elírás történik, célszerű az elrontott helyett új oldalt kitölteni, azokat a sorokat, amelyekben a kötelezett nem tüntet fel adatot, célszerű kihúzni. Ha a nyomtatványon szereplő sorok kevésnek bizonyulnak a feltüntetendő adatokhoz, abban az esetben a további adatok közlését a nyomtatványhoz csatolt, az eredetivel megegyező pótlap, illetve pótlapok segítségével kell megoldani./ A vagyonnyilatkozat utolsó oldalán a nyilatkozatot adó saját kezű aláírásának és a kitöltés dátumának szerepelnie kell. Kiskorú hozzátartozó esetében a vagyonnyilatkozatot annak törvényes képviselője írja alá. A vagyonnyilatkozatokat 2 példányban kell kitölteni, amelyet borítékba kell tenni és a borítékot célszerű névvel ellátni. A csatolt hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat külön-külön zárt borítékban kell elhelyezni és a borítékot szintén célszerű névvel ellátni. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be, és ők is csak ellenőrzés céljából. A borítékokat át kell adni a bizottságnak vagy a bizottság kijelölt tagjának, aki az átvételről igazolást ad.
3. A vagyonnyilatkozat kitöltésének tartalmi szabályai és a vagyonnyilatkozatban szereplő fogalmak értelmezése:
3.1. Vagyoni nyilatkozat rész
3.1.1. A vagyonról szóló nyilatkozat kitöltésénél figyelemmel kell lenni a fennálló házastársi, illetve élettársi vagyonközösségre. A házassági vagyonközösség a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szerzett vagyonra terjed ki. Ennek megfelelően a közös vagyonba tartozó vagyont ½-1/2 eszmei hányadnak megfelelően kell feltüntetetni a kötelezett, és házastársak vagyonnyilatkozatában. Házassági vagyonjogi szerződés kötése esetén az abban foglaltaknak megfelelően tulajdoni arány tüntetendő fel. Nem tartozik a közös vagyonba a házastársak külön vagyona.
3.1.2. Az élettársi vagyonközösség az élettársak együttélése alatt szerzett vagyontárgyakra terjed ki, amelyeket a kötelezett nyilatkozata szerint a szerzésben való közreműködés arányában kell a nyilatkozatban feltüntetni, annak figyelembevételével, hogy a háztartásban végzett munka is szerzésben való közreműködésnek számít.
3.1.3. Nyilatkozni kell a vagyonnyilatkozatra kötelezett, és nyilatkozattételre kötelezett hozzátartozója tulajdonában, állandó, tartós használatában álló vagy haszonélvezetével terhelt lakásról, lakótelekről, üdülőről, üdülőtelekről, nem lakás céljára szolgáló épületről vagy épületrészről, valamint a tulajdonában, használatában (haszonbérletében) álló vagy haszonélvezetével terhelt termőföldről is, függetlenül attól, hogy az ingatlan milyen értéket képvisel, belföldön vagy külföldön található, illetve, hogy milyen arányban áll fenn a jogosultság.
3.1.4. Az ingatlanokkal kapcsolatos adatokat az ingatlan-nyilvántartási adatokkal megegyezően kell kitölteni. A kitöltés alapját képező okiratokat nem kell a vagyonnyilatkozathoz csatolni. A szerzés jogcíme lehet ingyenes (pl. ajándékozás, öröklés) vagy visszterhes (pl. adás-vétel, csere). A vagyonnyilatkozatban a szerződésen szereplő dátumot vagy az örökhagyó halálának időpontját kell feltüntetni időpontként.
3.1.5. Gépjárműnek minősül a beépített erőgéppel hajtott járművek közül a személygépkocsi, a tehergépjármű, az autóbusz és a motorkerékpár. A gépjármű típusát a forgalmi engedélyben szereplő adatok, a szerzés idejét és jogcímét pedig az egyéb okiratok alapján kell feltüntetni.
3.1.6. Védett műalkotás, védett gyűjtemény a Kulturális Örökség Igazgatósága által vezetett közhitelű nyilvántartásba felvett, védetté nyilvánított kulturális javak köre (pl. muzeális emlékek, régészeti emlékek, művészeti alkotások stb.), így különösen: a képzőművészeti alkotások, iparművészeti alkotás, népművészeti és néprajzi alkotás, tárgy, régészeti leletek és emlékek, pénzérmék, numizmatikai tárgy, könyv, térkép, bélyeg, filatélia, irat- és mozgófilm-gyűjtemény stb.)
3.1.7. Készlet az olyan ingóságok csoportja, melyek együttesen képeznek használati egységet, pl. étkészletek stb. Gyűjteménynek minősül az ingóságok egységes gyűjtési szempontok szerint létrejött együttese.
3.1.8. A vagyonnyilatkozatban csak azokat az egyéb ingóságokat kell feltüntetni, amelyek értéke darabonként vagy készletként, gyűjteményként meghaladja a mindenkori képviselői alapdíj 6 havi összegét. Az ingóság értékét a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettnek kell felbecsülnie. Fel kell tüntetni a védettnek nem minősülő műalkotásokat, például képzőművészeti alkotásokat, ékszereket, bútorokat stb. A szerzés idejét és jogcímét a vonatkozó okiratok alapján kell kitölteni.
3.1.9. Értékpapírnak minősül minden olyan okirat, amelyet a Ptk. vagy a kibocsátás helyének joga értékpapírnak tekint, így különösen: részvény, kötvény, részjegy, kincstárjegy, vagyonjegy, befektetési jegy, nagy értékű biztosítás stb. Az értékpapír megnevezéseként a kibocsátó által adott megnevezést kell feltüntetni.
3.1.10. Takarékbetétként kell közölni a pénzintézetnél vezetett takarékbetétében rendelkezésre álló pénzösszeget.
3.1.11. A készpénz rovatban kell feltüntetni a be nem fektetett, pénzintézetnél el nem helyezett, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap 6 havi összegét meghaladó, a nyilatkozattevő rendelkezésére álló készpénzállomány összegét.
3.1.12. Pénzintézeti számlakövetelés vagy más, szerződés alapján fennálló pénzkövetelésként kell feltüntetni a pénzintézettel, magánszeméllyel, illetve gazdasági társasággal stb. szemben forintban, illetve devizában (forintértékben) fennálló pénzköveteléseket, valamint a részükre a nyilatkozattételre kötelezett által kölcsönadott pénzösszeget, feltéve, hogy az külön-külön vagy együttesen meghaladja a mindenkori a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap hathavi összegét-
3.1.13. Köztartozásként kell feltüntetni a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettet terhelő adó, vám, illeték, tb-járulék stb. tartozások forintösszegét.
3.1.14. Pénzintézettel szembeni tartozásnak minősül a pénzintézettől kapott lakáskölcsön, áruvásárlási kölcsön stb. A magánszemélyekkel szembeni tartozásoknál a tartozás forintösszegére vonatkozó adatokat kell feltüntetni.
3.2. Jövedelemnyilatkozat rész
3.2.1. A vagyonnyilatkozatnak ezt a részét az önkormányzati képviselőre, a polgármesterre és az alpolgármesterekre vonatkozóan kell kitölteni. A vagyonnyilatkozatnak ez a része a képviselői tiszteltdíjon kívüli jövedelmekről történő számadást szolgálja.
3.2.2. A foglalkozás rovatban a nyilatkozattevő civil életben gyakorolt foglalkozását kell megjelölni. Ennek megfelelően munkahelyként a civil munkahely nevét kell feltüntetni és a foglalkozásból származó havi jövedelemnél a képviselői tiszteletdíjon kívüli, a civil foglalkozásból származó havi adóköteles (bruttó) jövedelmet kell megjelölni.
3.2.3. A vagyonnyilatkozatban fel kell tüntetni minden olyan tevékenységet is, amelyből a nyilatkozattételre kötelezettnek adóköteles jövedelme származik.
3.3. Gazdasági érdekeltségi nyilatkozat rész
3.3.1. A nyilatkozattevőnek itt kell szerepeltetnie a hazai vagy külföldi gazdasági társaságokban fennálló tisztségre vagy tulajdonosi érdekeltségre vonatkozó adatokat, a cég székhelye szerinti társasági jogi, cégjogi szabályoknak megfelelően.
3.3.2. A gazdasági társaságban való érdekeltségre vonatkozó rész kitöltésénél a személyi jövedelemadóról szóló törvényt kell figyelembe venni, amely szerint ide értendő a közkereseti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás, a betéti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni betét, a korlátolt felelősségű társaságbeli üzletrész, a szövetkezetekről szóló törvény szerinti részjegy, célrészjegy és más vagyoni hozzájárulás a szövetkezeti tagsági kölcsön kivételével, valamint más, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés, továbbá a részvénytársaságnál jegyzett részvény.
3.3.3. A gazdasági társaságokról szóló törvény szerint vezető tisztségviselőnek minősül a közkereseti és a betéti társaságnál az üzletvezetésre jogosult tag, közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető, részvénytársaságnál az igazgatóság tagja.
3. melléklet a 18/2024. (X. 31.) önkormányzati rendelethez
1. Közterület használat engedélyezését,
2. Az Önkormányzat nevében kötendő - a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe nem tartozó – együttműködési, anyagi kötelezettséggel nem járó megállapodás megkötése, anyagi kötelezettséggel nem járó támogató nyilatkozatotok kiadása,
3. Az Önkormányzat képviseletére vonatkozó - a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe nem tartozó - döntés meghozatala, illetve valamennyi szükséges cselekmény elvégzése,
4. Az önkormányzat jogi képviseletéről való döntés.
5. Közfoglalkoztatással kapcsolatos munkáltatói jogok.
6. rendkívüli települési támogatás
6.1. Elemi kár
6.2. Ha a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul
7. Köztemetés
8. Étkeztetés
9. Fűtési szezonhoz kapcsolódó települési támogatás
10. Születéssel kapcsolatos „kelengye” települési támogatás
11. Temetési települési támogatás
4. melléklet a 18/2024. (X. 31.) önkormányzati rendelethez
1. Települési támogatás: Lakás fenntartási támogatás
2. Rendkívüli települési támogatás
2.1. Betegségből, balesetből adódóan két hétnél hosszabb ideig tartó kórházi ápolás esetén
2.2. Rendkívüli halálesethez kapcsolódó települési támogatás
2.3. A nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás
2.4. Munkaügyi Központtal való kapcsolattartáshoz buszjegy támogatás
3. Szociális tűzifa támogatás
5. melléklet a 18/2024. (X. 31.) önkormányzati rendelethez
1. Polgármester: Bencsik Zoltán
2.8 Alpolgármester: Ujvári Gergely
3. Képviselők:
3.1. Baranyai Zoltánné
3.2. Fodor Pálné
3.3. Kovács-Bandi Barbara
3.4. Rendes Róbertné
3.5.9
3.6. Varga Zsolt
6. melléklet a 18/2024. (X. 31.) önkormányzati rendelethez
1. Pénzügyi- Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottságának
1.1. Képviselő tag:
1.1.1. Elnök: Kovács-Bandi Barbara
1.1.2. Fodor Pálné
1.1.3. Varga Zsolt
1.2. Nem képviselő bizottsági tag:
1.2.1. Kovács Katalin
1.2.2. Horváthné Hegedüs Tímea
2. Szociális Bizottság
2.1. Képviselő tag:
2.1.1. Elnök: Baranyai Zoltánné
2.1.2. Rendes Róbertné
2.2. Nem képviselő bizottsági tag: Kukorelliné Németh Noémi
7. melléklet a 18/2024. (X. 31.) önkormányzati rendelethez
1. Pusztai Antal - elnök
2. Dudásné Pusztai Zsanett Tünde - elnökhelyettes
3. Sárközi Józsefné
A 11. § (2) bekezdését a Tét Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.
A 19. alcím címe a Tét Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 33. § (3) bekezdését a Tét Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 31.) önkormányzati rendelete 5. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 33. § (4) bekezdése a Tét Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 31.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 34. § (1) bekezdése a Tét Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 31.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 34. § (2) bekezdése a Tét Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 31.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 44. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 5. melléklet 2. pontja a Tét Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 31.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. melléklet 3.5. pontját a Tét Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 31.) önkormányzati rendelete 5. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 8. melléklet a Tét Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 31.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.