Ásványráró Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (X. 9.) önkormányzati rendelete
a szervezeti és működési szabályzatról
Hatályos: 2024. 10. 10Ásványráró Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (X. 9.) önkormányzati rendelete
a szervezeti és működési szabályzatról
[1]Ásványráró Község Önkormányzat Képviselő-testülete tiszteletben tartja a helyi választópolgárok közösségének önkormányzáshoz való jogát, amelyet a választópolgárok közössége demokratikus választáson leadott szavazata alapján, a település egészéért vállalt felelősséggel, közvetett módon gyakorol, választópolgárok választott képviselőik útján. A választott képviselők a település egészéért vállalt felelősséggel dolgoznak a helyi közügyek intézésén, a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásán,- az Alaptörvényben foglalt államcélok megvalósításának követelményével, valamint a jogszabályokban meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel összhangban -, az önkormányzati jogok kiteljesítésén és betartásán, betartatásán.
[2]Ásványráró Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 35. § (1) bekezdésében biztosított feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye: Ásványráró Község Önkormányzata, 9177 Ásványráró, Rákóczi Ferenc utca 14.
(2) Az Önkormányzat hivatalos internetes honlapja: www.asvanyraro.hu
(3) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló, pecsét és a díszpecsét. Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet szabályozza.
(4) Az önkormányzat címere: Enciánkék pólyával középen kettéválasztott háromszög alakú pajzs. Ennek enciánkék színű felső részében vízen úszó csónak, melyen András-kereszt alakban álló csáklya és evező látható. A pajzs arany színű alsó részében fekete színű sólyom áll.
(5) Az önkormányzat zászlaja: Enciánkék színű, fekvő helyzetű téglalap, amely arannyal szegélyezett. A téglalap középső harmadában fehér színű András kereszt látható.
(6) Az önkormányzat díszpecsétje: Az önkormányzat címerének stilizált lenyomata felett, körív mentén elhelyezkedő, Ásványráró felirat.
(7) Ásványráró község a kiemelkedő érdemeket szerzett személyek iránti tisztelet méltó elismeréseként Ásványráró Község Díszpolgára címet, valamint Ásványráróért kitüntető címet alapított. Az adományozás szabályait külön rendelet tartalmazza.
(8) Az Önkormányzat hivatalos – testvérvárosi – kapcsolatot tart fenn Ebreichsdorf Nagyközség (Ausztria) Unterwaltersdorf településrészével és a kárpátaljai Tiszaásvány (Ukrajna) településsel.
(9) Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.asvanyraro.hu
2. § (1) Az önkormányzat feladatainak gazdaságos, célszerű és hatékony ellátása érdekében együttműködik egyesültekkel, civil és érdekvédelmi szervezetekkel, egyházakkal, karitatív szervezetekkel, valamint egyéb országos és vármegyei hatáskörű szervekkel.
(2) Az önszerveződő közösségek listáját e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
Az önkormányzat feladat- és hatásköre
3. § (1) Az önkormányzat feladatait, ellátási kötelezettségeit, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) határozza meg.
(2) A Képviselő-testület, egyes hatásköreinek gyakorlását, a polgármesterre átruházza. A polgármesterre átruházott hatásköröket e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(3) A Képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a Szociális és Ügyrendi Bizottságra átruházza. A bizottságra átruházott hatásköröket e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(4) Az átruházott hatáskör gyakorlója – az e kereten belül tett – intézkedéseiről, azok eredményeiről, polgármester esetén a soron következő rendes ülésen, egyéb hatáskörgyakorló esetén évente legalább egyszer beszámol.
(5) E rendelet 4. melléklete tartalmazza az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását.
A Képviselő-testület működése
1. A Képviselő-testület összehívása, vezetése,
4. § (1) A Képviselő-testület létszáma a polgármesterrel együtt 7 fő.
(2) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskört az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén, a képviselő-testület ülését a legidősebb képviselő (korelnök) hívja össze és vezeti.
(3) A Képviselő-testület rendes ülést - július és augusztus hónapok kivételével, amikor nem ülésezik -, elsődlegesen a munkatervben tervezett napokon tart, de kivételesen a polgármester más napra is összehívhat testületi ülést.
(4) A polgármester rendkívüli ülést hív össze, ha azt
a) szükségesnek tartja, vagy
b) jogszabály kötelezővé teszi.
(5) A (4) bekezdésben foglaltakon kívül bármely képviselő is kérheti rendkívüli ülés tartását az e §-ban foglaltak szerint, mely esetben a polgármester dönt az indítványban foglaltak teljesítéséről.
(6) A (4) bekezdés b) pontjában foglalt ülés esetén, az ülés tartását indítványozó az indítványt a polgármesterhez írásban eljuttatja. Ebben az esetben a polgármester a rendkívüli ülést az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belülre összehívja. Az indítvány tartalmazza a kezdeményezés indokát, az ülés javasolt időpontját és a napirendjére vonatkozó javaslatot.
(7) A javasolt időpont a polgármestert nem köti.
(8) A rendkívüli ülés napirendjére vonatkozó javaslat interpellációt és kérdést nem tartalmazhat. A rendkívüli ülés napirendjére vonatkozó javaslatban szereplő napirendi ponton kívül a polgármester más napirendi pontra is javaslatot tehet.
(9) A munkatervben nem szereplő képviselő-testületi ülés esetében a meghívó kiküldési határideje, ha az lehetséges, legalább 5 nap, amelyhez lehetőség szerint csatolandó valamennyi tárgyalandó előterjesztés is.
(10) Rendkívül sürgős esetben a meghívó a (9) bekezdésben foglaltnál rövidebb időn belül is kiküldhető. Kivételes esetben a meghívó kiküldése rövid úton (telefon) is történhet.
2. Az ülés rendjének biztosítása
5. § (1) A polgármester az ülés kezdetén megállapítja, majd folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet.
(2) A polgármester az ülés elején ismerteti az előzetes bejelentés alapján hiányzó, továbbá a késést jelző képviselők névsorát.
(3) Ha a polgármester határozatképtelenséget állapít meg, az ülés folytatását elnapolja, vagy az ülést bezárja.
(4) A határozatképtelenség miatt elnapolt vagy bezárt ülést, az ülést követő 8 napon belül változatlan napirenddel össze kell hívni.
6. § (1) Az ülésvezető jogkörei:
a) megnyitja az ülést,
b) megállapítja az ülés határozatképességét,
c) javaslatot tesz a jegyzőkönyv-hitelesítők személyére,
d) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
e) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat,
f) szünetet rendelhet el,
g) lezárja a vitát,
h) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
i) lezárja a napirendi pontok tárgyalását,
j) rendre utasítja a Képviselő-testület ülését megzavaró képviselőt
k) bezárja az ülést.
(2) A Képviselő-testület a napirendről egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozatot hoz.
(3) A Képviselő-testület ülése napirendjének tárgyalási sorrendje:
a) polgármesteri beszámoló a két ülés közötti tárgyalásokról, eseményekről,
b) beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
c) rendelet alkotást igénylő napirendi pontok,
d) határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok,
e) határozathozatalt nem igénylő napirendi pontok
(4) A napirendi pont tárgyalási sorrendje:
a) az előterjesztő kiegészítést tehet az írásos előterjesztéshez,
b) jogszabály által meghatározott esetben a könyvvizsgáló ismertetheti véleményét,
c) az előterjesztéssel kapcsolatban állást foglaló bizottság ismerteti véleményét,
d) a Képviselő-testület tagjainak, a tanácskozási joggal résztvevőknek az előterjesztéssel kapcsolatos kérdései,
e) vita az előterjesztéssel kapcsolatban,
f) módosító javaslatok megtétele,
g) döntés a módosító javaslatokról,
h) döntés az eredeti előterjesztésben szereplő döntési javaslatról.
(5) A hozzászólás a jelentkezés sorrendjében történik, melynek időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirenden belül az ismételt felszólalás időtartama 2 perc lehet.
(6) A polgármester az e §-ban foglaltaktól indokolt esetben eltérhet.
7. § (1) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására, a testület bármely tagja tehet javaslatot. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.
(2) A hallgatóság számára a hozzászólási jogot az ülésvezető biztosítja.
(3) A polgármester a módosító indítványokat az eredeti javaslatot megelőzve bocsátja szavazásra. A Képviselő-testület a módosító indítványokról az elhangzás sorrendjében dönt.
(4) A módosító indítványt előterjesztője a szavazás megkezdése előtt visszavonhatja.
3. A Képviselő-testület üléseinek száma, nyilvános és zárt ülések köre
8. § (1) A Képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal ülést tart.
(2) A Képviselő-testület ülésének helye a székhelye. A Képviselő-testület döntése alapján ülését a székhelyétől eltérő helyen is megtarthatja.
9. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) Ha a zárt ülés elrendelése a Képviselő-testület döntésétől függ, akkor e kérdésben a Képviselő-testület a napirend elfogadása során határoz minősített többséggel. Ha a zárt ülés tartását nem az előterjesztő kezdeményezi, akkor a zárt ülés tartására vonatkozó javaslat, valamint az arra vonatkozó javaslat, hogy az előterjesztő kezdeményezése ellenére mégse zárt ülésként tárgyalja a napirendet a Képviselő-testület, módosító indítványnak tekintendő, melyről a polgármester a napirend elfogadása előtt szavaztat, és e döntés függvényében hoz határozatot a Képviselő-testület a napirendről.
4. Képviselő-testület programja, munkaterve
10. § (1) A Képviselő-testület megbízatásának időtartamára településfejlesztési-működtetési és gazdasági ciklusprogramjáról határozatot hoz.
(2) A Képviselő-testület a ciklusprogramot az alakuló ülést követő 6 hónapon belül elfogadja. Szükség esetén gondoskodik a társadalmi szervezetek, egyesületek bevonásáról.
11. § (1) A Képviselő-testület az előre látható feladatok jobb előkészítése érdekében éves munkatervet fogad el.
(2) A munkaterv tartalmazza:
a) az ülések tervezett időpontját,
b) az egyes ülésen megtárgyalásra tervezett napirendeket,
c) a napirendi pont előterjesztőjét - aki felelős az előterjesztés elkészítéséért -,
d) az előterjesztés elkészítésében résztvevő, valamint az előterjesztést véleményező személy vagy szervezet megnevezését és
e) az előterjesztések leadásának határidejét.
(3) A munkaterv tervezetet a polgármester állítja össze és terjeszti a Képviselő-testület elé jóváhagyásra.
(4) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kér:
a) az önkormányzati képviselőktől,
b) a jegyzőtől.
(5) A munkatervhez javaslatot tehetnek a bejegyzett és helyben működő társadalmi szervezetek, egyesületek képviselői.
(6) A javaslatot írásban, a (2) bekezdésben foglaltak szerinti tartalommal, a szervezet képviselője nyújtja be a polgármesternél azzal, hogy a javaslathoz csatolja a szervezet döntését is a javaslat megtételére vonatkozóan.
(7) A polgármester a munkatervre vonatkozó javaslatát a (6) bekezdés szerint benyújtott javaslatok lehetőség szerinti figyelembevételével készíti el, és terjeszti a Képviselő-testület elé.
(8) A munkaterv iránymutatás, így annak végrehajtása nem kötelező, módosítása nem szükséges, ha a munkatervhez képest időpont vagy napirend tekintetében bármilyen változás történik, így különösen
a) ha eltérő időpontban kerül valamely napirendi pont megtárgyalásra,
b) ha a tervezett napirendi pont megtárgyalása elmarad, vagy
c) ha új napirend kerül felvételre.
5. Nyilvánosság
12. § (1) A Képviselő-testületi ülés meghívóját, az előterjesztéseket, vagy annak jelzését, hogy az előterjesztés, vagy annak melléklete később kerül a képviselőkhöz eljuttatásra, a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal elektronikusan megkapják.
(2) Ha a képviselő előzetesen igényli, a Képviselő-testületi ülés meghívója, és az írásos előterjesztés papír alapon is megküldésre kerül.
(3) A képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) az egyes napirendi pontok előterjesztőit és mindazokat, akiknek meghívását az adott napirendi pontra vonatkozólag jogszabály kötelezővé teszi,
b) a napirenddel érintett önszerveződő közösségek képviselőit.
(4) Az egyes napirendi ponthoz külön meghívottnak, a meghívóhoz, csak az őt érintő előterjesztés csatolandó elektronikusan, vagy papír alapon, ha azt igényli.
(5) A lakosságot, a Képviselő-testület üléséről, a polgármester, az ülés időpontját megelőzően, legalább 5 nappal tájékoztatja. A tájékoztatás módja, a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtábláira, valamint a meghívó közzététele az önkormányzat hivatalos honlapján.
(6) A Képviselő-testület nyilvános ülésének anyagát, a Kimlei Közös Önkormányzati Hivatal Ásványrárói Kirendeltségén, az ülést megelőzően, az állampolgárok megtekinthetik.
(7) A sajtó képviselői részére az ülésen való jelenléthez a lehetőséget biztosítani kell.
6. Az előterjesztések
13. § (1) A napirendeket előterjesztés alapján tárgyalja a Képviselő-testület.
(2) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, és tervezett napirenden kívüli anyag, a Képviselő-testület vagy a Képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.
(3) A Képviselő-testülethez előterjesztést nyújthat be:
a) a polgármester
b) az alpolgármester,
c) a képviselő,
d) a Képviselő-testület bizottsága,
e) a jegyző.
(4) A Képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban kell benyújtani, viszont indokolt és sürgős esetben szóban is előterjeszthető. Szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslatot írásban kell megfogalmazni.
(5) Az előterjesztés elkészítésére a munkatervben kötelezett, a testületi ülés előtt legalább tíz nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, hogy az előterjesztést alapos okkal és indokkal nem tudja elkészíteni.
7. Sürgősségi indítvány
14. § (1) Sürgősségi indítvány minden olyan indítvány, amely az ülés meghívójában nem szerepel.
(2) A Képviselő-testület – a polgármester javaslatára – a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről, minősített szótöbbséggel soron kívül dönt.
(3) Sürgősségi indítványt – a sürgősség tényének rövid indoklásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 14 óráig írásban kell benyújtani a polgármesternél.
(4) Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, a képviselők, a jegyző.
(5) Ha a polgármester, vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megindokolására.
(6) A sürgősség elfogadása esetén az előterjesztést a Képviselő-testület első napirendi pontként tárgyalja.
(7) Ha a Képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, és a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy hányadik napirendként tárgyalják.
8. A tanácskozás rendjének fenntartása
15. § A polgármester gondoskodik az ülés során a rend fenntartásáról. Ennek biztosítása érdekében jogosult
a) figyelmeztetni az előadót, ha az írásos előterjesztés tárgytól eltér, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a szót megvonni,
b) figyelmeztetni a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a szót megvonni,
c) figyelmeztetni a hozzászólót, ha a hozzászólásával más személyét sértő megfogalmazást használ, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a szót megvonni,
d) rendre utasítani azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
e) ismételt rendzavarás esetén a rendbontót - kivéve az önkormányzati képviselőt - a terem elhagyására utasítani vagy a teremből kivezettetni, továbbá
f) valamennyi olyan intézkedést megtenni, amit a rend fenntartása érdekében szükségesnek tart.
9. Szavazás rendje
16. § A képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfeltartással történik.
17. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha
a) törvény írja elő, vagy
b) a Képviselő-testület ¼-e indítványozza, vagy
c) azt a polgármester vagy a bizottsági elnök kéri.
(2) Név szerinti szavazás esetén a polgármester ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik nevük elhangzásakor igen, nem vagy tartózkodom nyilatkozattal szavaznak. A név szerinti szavazásról készített névsor a jegyzőkönyvhöz csatolandó.
18. § (1) Ha jogszabály előírja, a Képviselő-testület titkos szavazást tart.
(2) Titkos szavazást tarthat a Képviselő-testület mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.
(3) A titkos szavazás elrendeléséről a Képviselő-testület minősített szavazással dönt. Titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet az ülés elnöke és bármely települési képviselő.
(4) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. A szavazólap a kérdést tartalmazza, és az igen, a nem és a tartózkodás lehetőségét, kivéve az alpolgármester-választásnál, amelyen szavazni csak igen szavazattal lehet, de a képviselő jogosult érvénytelen szavazatot leadni. Szavazni tollal, körben elhelyezett két egymást metsző vonallal lehet.
(5) A titkos szavazásnál a szavazatszámláló bizottság feladatait a Szociális és Ügyrendi Bizottság képviselő tagjai, de legalább 3 fő látja el.
(6) A polgármester a szavazást követően a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg, majd kihirdeti a döntést.
(7) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely az ülésről készített jegyzőkönyvhöz csatolandó, melyet a Bizottság valamennyi tagja és a jegyző ír alá.
(8) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, a szavazást a polgármester megismételtetheti. A szavazás, döntésenként csak egyszer ismételhető meg.
19. § (1) A képviselő köteles bejelenti a személyes érintettségét a döntéshozatalnál.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség megszegése esetén az ülés vezetője - ha tudomással bír róla - felhívja a képviselőt arra, hogy jelentse be személyes érintettségét.
(3) Ha a képviselő úgy nyilatkozik, hogy ő személyesen nem érintett az ügyben, de a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a képviselő személyes érintettsége fennáll, a képviselő kizárásáról, a polgármester javaslatára, a Képviselő-testület dönt. Ha a Képviselő-testület kizárja a képviselőt, a képviselő az adott ügyben nem szavazhat, de a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek számít.
(4) A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén, a (3) bekezdésben meghatározott esetben a Képviselő-testület dönt a jogkövetkezmény alkalmazásáról. A szankció ismételten is kiszabható.
20. § (1) A Képviselő-testület általában egyszerű szótöbbséggel hoz határozatot.
(2) A Képviselő-testület minősített többséggel dönt
a) törvényben, különösen a Mötv.-ben meghatározottakról és
b) az a) ponton kívül
c) vagyonkezelői jog átadásának ingyenességéről vagy ellenértékéről, valamint időtartamáról,
d) önkéntes közfeladat vállalásáról,
e) hitelfelvételről,
f) a népszavazás és a népi kezdeményezés elrendeléséről, ha az nem kötelező,
g) a sürgősségi indítványról,
h) a titkos szavazás tartásáról,
i) a zárt ülés elrendeléséről,
j) a közös önkormányzati hivatal alakításáról és fenntartásáról szóló megállapodásban foglaltak esetében.
A döntéshozatali eljárás
10. Az önkormányzati rendeletalkotás
21. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a polgármester,
b) a képviselő,
c) a Képviselő-testület bizottsága,
d) a jegyző,
e) a civil szervezet képviselője.
(2) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani, aki a kezdeményezést, majd a tervezetet, indokolással és hatásvizsgálattal együtt a Képviselő-testület elé terjeszti.
(3) A rendelet-tervezetet a Közös Önkormányzati Hivatal készíti elő.
(4) A tervezet előkészítéséhez a Képviselő-testület szükség esetén más szakértőt is felkérhet, illetőleg előkészítő csoportot hozhat létre.
(5) A tervezetet véleményezésre az arra jogosult bizottság elé kell terjeszteni. Erre az ülésre szükség szerint más, külső szakembereket is meg lehet hívni.
(6) A polgármester egyes rendelet-tervezeteket – az érdemi vita előtt – közmeghallgatásra bocsáthat.
22. § (1) A Képviselő-testület rendeletei évente elölről kezdődő sorszámmal vannak dátumozva.
(2) Az önkormányzati rendelet megjelölése - az alábbi sorrendben -
a) „Ásványráró Község Önkormányzata Képviselő-testületének „ fordulatát, mint a rendelet megalkotójának megjelölését,
b) a rendelet sorszámát arab számmal,
c) a „/” jelet,
d) a rendelet kihirdetésének évét,
e) zárójelben a rendelet kihirdetésének hónapját római számmal és napját arab számmal,
f) az „önkormányzati rendelete” kifejezést és
g) a rendelet címét „-ról, -ről” raggal
foglalja magában.
(3) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a Kimlei Közös Önkormányzati Hivatal Ásványrárói Kirendeltségének hirdetőtábláján történik, mellyel a rendelet kihirdetetté válik.
(4) A kihirdetett önkormányzati rendeletet a kihirdetéssel egyidejűleg, közzé kell tenni az önkormányzat hivatalos honlapján a fő oldalon, valamint a rendelettárban.
(5) A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről nyilvántartást vezet, melyet a rendelet megjelölésével együtt, az önkormányzat hivatalos honlapján, a rendelettárban, elérhetővé tesz.
11. Önkormányzati határozatok
23. § (1) A képviselő-testület év elejétől kezdve folyamatos sorszámmal látja el határozatait.
(2) A Képviselő-testület határozatainak megjelölése - az alábbi sorrendben -
a) a határozat sorszámát arab számmal,
b) a „/” jelet,
c) a határozat meghozatalának évét,
d) zárójelben a határozat meghozatalának hónapját római számmal és napját arab számmal és
e) a „ határozat” kifejezést
foglalja magában.
(3) A határozat a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza a képviselő-testület döntését, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
(4) A Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt a következő kérdésekről:
a) képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válaszok,
b) név szerinti szavazás elrendelése,
c.) 2 fő jegyzőkönyvet hitelesítő személy megválasztása.
A Képviselő-testület jegyzőkönyve
24. § (1) A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás),
b) az ülés nyilvános, avagy zárt ülési módját,
c) az ülés helyét, időpontját,
d) a megjelent képviselők nevét (jelenléti íven),
e) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,
f) napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét, és a mondani valójuk lényegét,
g) a határozathozatal módját,
h) a polgármester esetleges intézkedéseit (az ülésen történt fontosabb eseményeket),
i) az elhangzott bejelentéseket, kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,
j) a képviselő kérésére véleményének szó szerinti rögzítését,
k) aláírásokat, dátumot, pecsétet.
(2) A testületi ülésről 2 eredeti példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, melyet a polgármester, a jegyző, és két fő jegyzőkönyv-hitelesítő képviselő ír alá. A jegyzőkönyv egyik eredeti példányát a jegyző kezeli, a másik eredeti példány az irattárban kerül elhelyezésre.
(3) A Képviselő-testületi ülést követő 15 napon belül a jegyző a Nemzeti Jogszabálytáron keresztül a jegyzőkönyvet felterjeszti a vármegyei kormányhivatal vezetőjének.
(4) A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet a lakosság tájékoztatása érdekében az önkormányzat hivatalos honlapján kell elhelyezni az ülést követő 30 napon belül.
(5) A Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell az írásbeli előterjesztést, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet, a képviselő kérelmére az általa írásban benyújtott hozzászólást.
(6) A jegyzőkönyvbe való betekintést a jegyzőnél lehet kezdeményezni. A jegyzőkönyv a közös önkormányzati hivatalban munkaidőben tekinthető meg.
12. Együttes ülés
25. § (1) A Képviselő-testület más település képviselő-testületeivel együttes ülést tarthat.
(2) A Képviselő-testületek együttes ülésére szóló meghívót az érintett települések polgármesterei írják alá.
(3) Ha az együttes ülés színhelyeként Ásványráró van megjelölve, akkor az együttes ülést Ásványráró polgármestere vezeti.
(4) Az együttes ülésen a határozatképességet a résztvevő képviselő-testületek külön-külön megállapított határozatképessége figyelembevételével kell megállapítani.
(5) A tárgyalt előterjesztésről az érintett Képviselő-testületek külön-külön szavaznak, és az így született döntésről Képviselő-testületenként külön határozat születik.
(6) Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül. Az együttes ülés jegyzőkönyvezésére vonatkozóan a rendes képviselő – testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.
13. Közmeghallgatás, Lakossági fórum
26. § (1) A Képviselő-testület munkatervében meghatározottak szerint tart évente legalább 1 alkalommal közmeghallgatást, melyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
(2) Közmeghallgatást kell tartani:
a) ha a képviselők több mint fele azt indítványozza,
b) ha az ügy tárgyának egyidejű megjelölésével azt a település választópolgárainak 10 %-a kezdeményezi.
(3) A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről, napirendjéről a testületi ülésekhez hasonló módon, az ülés előtt legalább 7 nappal tájékoztatni kell a lakosságot.
27. § (1) A lakossági fórumok a lakosság, illetve a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását és a legfontosabb döntések előkészítésbe való bevonását szolgálják.
(2) Lakossági fórumot lehet tartani:
a) településrendezési terv,
b) közterület elnevezés, illetve emlékmű állítás előkészítése során.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl lakossági fórum tartását kezdeményezheti annak tárgyának megjelölésével:
a) a polgármester,
b) bármely önkormányzati képviselő,
c) a képviselő-testület bizottsága.
(4) A (3) bekezdés szerinti kezdeményezés esetén a lakossági fórum megrendezéséről a képviselő-testület dönt.
Képviselő-testület szervei
14. A képviselő jogállása, kérdezési jog és interpelláció
28. § (1) A települési képviselőt jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
(2) Képviselő jogai közé tartozik a kérdezési és interpellációs jog.
a) az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya az önkormányzat hatáskörének ellátásával kapcsolatos, illetőleg az önkormányzat irányítása alá tartozó szervezet hatáskörébe tartozik,
b) a kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(3) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, melyről külön dönt a Képviselő-testület is.
(4) A kérdésre adott válasz elfogadásáról nem dönt a Képviselő-testület.
(5) A képviselők a kérdéseiket, interpellációikat szóban vagy írásban a napirendek megtárgyalását követően tehetik meg, melyre az ülésen, vagy 15 napon belül írásban, érdemi választ kell adni.
(6) Ha az interpelláció, kérdés benyújtására a Képviselő-testület ülését megelőzően legalább 5 nappal sor került, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell.
(7) Az interpelláció, kérdés tárgyának kivizsgálásába az interpelláló, kérdés feltevő képviselőt is be kell vonni. A Képviselő-testület részletes vizsgálatot is elrendelhet, és ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, bizottság elnökét.
29. § (1) A képviselő
a) olyan magatartást tanúsít, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre,
b) tevékenyen részt vesz a Képviselő-testület, valamint azon bizottság munkájában, amelynek tagja,
c) a tudomására jutott - nem közérdekű vagy nem közérdekből nyilvános adat kivételével - minden információt megőriz azzal, hogy e titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll,
d) bejelenti a polgármesternek, ha a Képviselő-testület ülésén akadályoztatása miatt nem tud részt venni,
e) bejelenti a bizottság elnökének, ha annak a bizottságnak az ülésén, melynek tagja, akadályoztatása miatt nem tud részt venni,
f) bejelenti a polgármesternek, ha valamely megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,
g) bejelenti a személyes érintettségét a döntéshozatalnál, valamint
h) vagyon-nyilatkozatot tesz.
(2) A Képviselő-testület a képviselői tevékenység ellátásáért tiszteletdíjat nem állapított meg.
(3) Az a képviselő, aki
a) a tanácskozás méltóságát sérti, vagy
b) a képviselő-testület tagját sértő kifejezéssel illeti,
ha a sértő kijelentést a megsértett személy, vagy a polgármester felszólítására rögtön vissza nem vonja és a sértettet, vagy a Képviselő-testületet meg nem követi, széksértést követ el, és a képviselői havi bruttó tiszteletdíj 10 %-ával megegyező rendbírsággal sújtható.
(4) A rendbírság megfizetésének határideje a döntésétől számított 30 nap. A rendbírság a képviselő tiszteletdíjából is levonható.
(5) A szankció ismételten is kiszabható az e §-ban megvalósított ismételt kötelezettségszegés elkövetése esetén.
15. Polgármester, alpolgármester
30. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester munkarendje: hétfő: 7.30 – 16.00 óráig, kedd: 7.30 – 17.00 óráig, szerda: 7.30 – 16.00 óráig, csütörtök: 7.30 – 16.00 óráig, péntek: 7.30 – 12.30 óráig tart.
(3) Amennyiben a Képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester valamennyi ügyben döntést hozhat.
(4) A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.
(5) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az Mötv-ben meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó alábbi önkormányzati ügyekben:
a) dönt az előre nem látható, azonnali intézkedést igénylő esetekben.
b) az éves költségvetés elkészültéig dönt a költségvetési kiadásokról.
(6) A polgármester, saját hatáskörében, egy adott beruházás megvalósítása céljából 500.000 Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat az Önkormányzat nevében. Az általa kötött szerződésekről a Képviselő-testületet utólagosan tájékoztatni kell.
31. § A Képviselő-testület egy alpolgármestert választ. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
16. A Képviselő-testület Bizottságai
32. § (1) A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot hozza létre:
a) Szociális és Ügyrendi Bizottság: tagjainak száma: képviselő tag: 3 fő, nem képviselő tag: 1 fő.
b) Pénzügyi Bizottság: tagjainak száma: képviselő tag: 3 fő
(2) A bizottság által ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ 5. melléklete tartalmazza.
(3) A bizottság belső működési szabályait – az Mötv. és az SZMSZ keretei között – maga állapítja meg.
(4) A Képviselő-testület indokolt esetben meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(5) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(6) Ideiglenes bizottságot különösen a következő feladatok megoldására célszerű létrehozni egy-egy önkormányzati döntés (rendelet, határozat) tervezetének előkészítésére, illetve a döntés végrehajtásának ellenőrzésére vagy a társulások megállapodásainak az előkészítésére.
17. A bizottság működése
33. § (1) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. Az ülések összehívását a bizottság tagjai is kezdeményezhetik.
(2) A bizottság évente legalább négy alkalommal ülésezik.
(3) A bizottság ülését a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság korelnöke vezeti.
(4) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyre a Képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyző írják alá.
18. Közös Önkormányzati Hivatal
34. § (1) A Mötv. 84. § (1) bekezdésében meghatározott önkormányzati, polgármesteri és jegyzői feladat- és hatáskörbe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Ásványráró Község Önkormányzat Képviselő-testülete Kimle Község Önkormányzat Képviselő-testületével és Károlyháza Község Önkormányzat Képviselő-testületével kötött megállapodás alapján közös önkormányzati hivatalt hozott létre.
(2) A közös önkormányzati hivatal neve és székhelye: Kimlei Közös Önkormányzati Hivatal, 9181 Kimle, Vízpart u. 2.
(3) A közös önkormányzati hivatal telephelyei címe:
a) 9177 Ásványráró, Rákóczi u. 14.
b) 9182 Károlyháza, Úttörő u. 3.
(4) A közös önkormányzati hivatal létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, feladat- és hatáskörét a közös önkormányzati hivatalt létrehozó megállapodás, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
19. Jegyző
35. § A jegyző
a) gondoskodik az Önkormányzat működésével kapcsolatos jegyzői feladatok ellátásáról,
b) előkészítteti a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
c) tanácskozási joggal vesz részt a Képviselő-testület és a Képviselő-testület bizottságának ülésén,
d) jelzi a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület szervének, a polgármesternek, ha a döntésénél, működésénél jogszabálysértést észlel,
e) gondoskodik a Képviselő-testület üléseiről szóló jegyzőkönyv elkészítéséről,
f) a polgármesterrel közösen aláírja az önkormányzati rendeletet és a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet,
g) az ülést követő 15 napon belül felterjeszti a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal vezetőjének a Nemzeti Jogszabálytáron keresztül a Képviselő-testület, a Képviselő-testület bizottságának üléséről készült jegyzőkönyvet,
h) a Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselőinek közreműködésével ellátja a bizottságok működésének ügyviteli feladatait,
i) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak az Önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról és azok változásairól,
j) rendes Képviselő-testületi ülésen beszámol a Közös Önkormányzati Hivatal munkájáról a tárgyévet követő május 31. napjáig és
k) gondoskodik jelen rendelet függelékének naprakészen tartásáról.
36. § (1) A polgármester a jegyző javaslatára aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, illetve az általa meghatározott feladatok ellátására.
(2) A jegyzőt - távolléte vagy akadályoztatása esetén - teljes jogkörrel az aljegyző helyettesíti.
(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén, a jegyzői feladatok ellátásával a polgármester a közös önkormányzati hivatalnak, a jegyzői tisztség betöltéséhez szükséges, törvényben meghatározott képesítési és egyéb előírásoknak megfelelő köztisztviselőjét, vezetőjét - legfeljebb hat hónap időtartamra - bízza meg.
20. A társulások
37. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A Képviselő-testület más települések képviselő-testületeivel, gazdasági szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakíthat társulásokat.
(2) A társulásokban az önkormányzatot a polgármester képviseli.
(3) A Képviselő-testület feladatai ellátása érdekében megállapodásos kapcsolatok létesítésére együttműködésre törekszik. Együttműködési megállapodás megkötésére kizárólag a Képviselő-testület jogosult. A megállapodást a polgármester írja alá.
(4) A Társulásokat, amelyekben az Önkormányzat részt vesz a 6. melléklet tartalmazza.
Az önkormányzat költségvetése, vagyona
21. Az önkormányzat vagyona
38. § (1) Az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásának szabályairól önálló önkormányzati rendelet rendelkezik.
(2) Az önkormányzat – vagyonának növelése érdekében – részt vehet gazdasági vállalkozásokban.
22. A költségvetés
39. § A Képviselő-testület a költségvetést önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény és annak végrehajtási rendelete, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
40. §1
41. § Ez a rendelet 2024. október 9-én 17 óra 30 perckor lép hatályba.
A 40. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.