A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 232. § (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy a Képviselő-testület igazgatási szünetet rendeljen el, amelynek időtartama alatt a Polgármesteri Hivatalban a munkavégzés szünetel és a dolgozók részére a rendes szabadságot ki kell adni.

A Kormány ajánlását a közszolgálati tisztviselők munka-és pihenőidejéről, az igazgatási szünetről, a közszolgálati tisztviselőt és munkáltatót terhelő egyes kötelezettségekről, valamint a távmunka-végzésről szóló 30/2012.(III.7.) Korm. rendelet 13. §-a tartalmazza.

Az évek során kialakult gyakorlat alapján elmondható, hogy a dolgozók nagy része a nyári szünetre, illetve a karácsony és újév közötti időszakra tartalékolja a szabadsága egy részét. A munkavállalók éves szabadságának kiadása minden évben nagy nehézségbe ütközik. Az igazgatási szünet elrendelése a szabadságok kiadását jelentős mértékben megkönnyíti, valamint gazdaságossági, takarékossági szempontból is előnyös, így a hivatal működésével járó költségek, - ha kis mértékben is – de csökkennek.

Az igazgatási szünet ideje alatt ügyfélfogadás nincs, de a halaszthatatlan ügyekben – elsősorban anyakönyvi ügyintézés – ügyelet tartására kerül sor, továbbá a folyamatos pénzügyi utalásokat teljesíteni kell, és intézkedni kell a hatósági eljárásokban felmerülő eljárási cselekmények megtételéről is.

A Kttv. 232/A. § (1) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletben rendelkezhet arról, hogy a képviselő-testület hivatala köztisztviselője számára a Közszolgálati Tisztviselők Napja, július 1-je, munkaszüneti nap.

2017. december 31. napjáig, ez a munkaszüneti nap automatikusan járt a köztisztviselők számára, munkájuk megbecsüléseként. A jogszabály módosítás a képviselő-testületek hatáskörébe utalta ennek az elismerési formának a biztosítását.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Jat.) 17. §-a alapján a jogszabály előkészítője előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell. Az előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felmértük a szabályozás várható következményeit és az alábbiakat állapítottuk meg:

1. A jogszabály-tervezet hatásai

1.1. Társadalmi hatása: Széles körben elterjedt az államigazgatási, önkormányzati és igazságszolgáltatási szervek között a jogintézmény, így a társadalmi hatása nem jelentős.

1.2. Gazdasági, költségvetési hatás: Az igazgatási szünet alatt a Hivatal dologi kiadásai csökkennek, ezáltal költségtakarékosság érhető el.

1.3. Környezeti, egészségi következmények: A hivatali dolgozók számára biztosított a megfelelő hosszúságú évközi pihenőidő.

1.4. Adminisztratív terheket befolyásoló hatások: Ilyen hatásokkal a rendelettervezet nem rendelkezik.

2. A jogszabály megalkotásának szükségessége, elmaradásának várható következménye: A jogszabály megalkotását magasabb szintű jogszabályi felhatalmazás, illetve ajánlás, valamint a törvényből eredő szabadságolási tervezés során felmerülő igény indokolja. A rendelet megalkotásának elmaradása esetén a szabadságok kiadása nehezebben oldható meg.

3. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: a Hivatalban rendelkezésre állnak.