Bezenye község képviselő testületének 8/2001 (V.3.) önkormányzati rendelete

A helyi építési szabályzatról^[1]

Bezenye község Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. tv. 16. §. /1/ bekezdésében, valamint az 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §. /3/ bekezdésében biztosított jogkörében a következőket rendeli el:

A rendelet

- az SZ-J1/1 jelű Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. /Bezenye/

(továbbiakban SZ-J1 terv)

- az SZ-J1/2 jelű Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. /Paprét/

(továbbiakban SZ-J1 terv)

- az SZ-J2 jelű Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. (továbbiakban SZ-J2 terv)

- az SZ-J jelű Szabályozási és övezeti helyszínrajz III.

című, Rp.I.177-2 munkaszámú tervlapokkal, mint mellékletekkel együtt alkalmazandó.

/2/ A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.

a., Beépített és beépítésre szánt terület

Lakóterület

- falusias lakóterület FL

- kertvárosias lakóterület KEL

Gazdasági terület

- kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági terület KG

- ipari gazdasági

- ipari gazdasági egyéb IGE

- ipari gazdasági zavaró IGZ

Különleges terület KÜ

- temető területe KÜ T

- szabadidőpark területe KÜ SZP

- szennyvíztisztító területe SZ

- honvédségi terület H

- sportpálya KÜ SP

b., Beépítésre nem szánt terület

Közlekedési és közműterület

- közútterület K

- közműterület Kö

- vasútterület VA

Zöldterület ZT

- játszótér ZT JT

- díszkert ZT DK

Erdőterület E

Mezőgazdasági terület MG

Egyéb terület

- vízgazdálkodási VT

- beépített és beépítésre szánt, illetve beépítésre nem szánt területek határvonala

- területfelhasználási módok határvonala

- szabályozási vonal

- építési övezetek határvonala

- építési hely határvonala

- építési vonal

- megszüntető jel.

/2/ A szabályozási vonal a közterületet az egyéb területfelhasználási területtől elválasztó meglévő, illetve tervezett vonal.

/3/ A megszüntető jel az építési szempontból egynek tekintendő építési telken, területeken meglévő, építésjogi szempontból semmisnek tekintendő telekhatárok megjelölésére szolgál.

/4/ Irányadó szabályozási elem az azonos területfelhasználású és övezeti besorolású telkek egymás közötti meglévő, vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt határvonala.

/5/ Az irányadó szabályozási elemek az övezeti előírások keretei között megváltoztathatók.

/6/ A kötelező szabályozási elemek megváltoztatásához a szabályozási terv módosítása szükséges.

/2/ A beépítésre szánt területen telket alakítani csak az érintett telket (telkeket) is magába foglaló tömbre kiterjedő telekalakítási terv alapján lehet akkor, ha

- a telekalakítás osztatlan tömböt érint

- a már kialakult telekállapotú tömbben az SZ-J1 terven megszüntető jellel jelölt telekhatár módosításoktól el kívánnak térni.

/3/ A telekosztás iránya feleljen meg az SZ-J1/1, SZ-J1/2 terven irányadó telekhatárral jelölt telekalakítási irányoknak.

/4/ Az SZ-J1/1, SZ-J1/2 terven az övezeti jelben „K” jellel jelölt telekméret kialakult, telekállapotot jelent.

Az így jelölt övezetbe tartozó telek „K” jellel jelölt méretei nem csökkenthetők, kivéve az út céljára történő lejegyzést, a telekhatár kiigazítást és ha a telek átalakítását az SZ-J1/1 az SZ-J1/2 terv jelöli.

/5/ Ismert régészeti lelőhelyek találhatók a 0247/6; 0247/5; 0245/4; 0239/53; 0239/54; 0239/55; 0239/56; 0239/57; 0239/58; 0239/59 hrsz-ú területeken, ezért építési engedélyezési eljárásban a területileg illetékes múzeumot érintett hatóságként kell kezelni.

/6/ Az új kialakítású telektömbökben egy telek átlagos maximális szélessége nem lehet nagyobb az övezetre előírt átlagos legkisebb telekszélesség másfélszeresénél.

/2/ Azoknál a telkeknél, ahol a szabályozási vonal építési telket érint, a lejegyzés megtörténte nem feltétele az építési engedély megadásának. Ez esetben az előkert mélységét a szabályozási vonaltól kell számítani. Kerítés a szabályozott közterületen nem létesíthető.

/3/ Beépítetlen telek csak az SZ-J terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.

/2/ Amennyiben az SZ-J1 terv egyes tömbökben nem tartalmaz építési hely határvonalat, úgy az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elő-, oldal- és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.

/3/ Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek (továbbiakban főépület) homlokzatainak egymás közti távolsága nem lehet kevesebb az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasságnál.

/4/ A főépület és egyéb épületek (továbbiakban melléképületek) – az állattartó épületek kivételével – közvetlenül egymáshoz csatlakoztatva vagy – állattartó épületek esetén a védőtávolságokra is figyelemmel – legalább 3,0 m-es távolság tartásával építhetők.

/5/ Amennyiben az SZ-J1 terv vagy az övezeti előírás építési vonalat határoz meg, arra az utcához legközelebb álló épület homlokzatának – akárcsak részben is – illeszkednie kell.

/6/ Lakóterületen kerítés az SZ-J1 terv szerint meghatározott szabályozási vonalra építhető.

/7/ A település védelme érdekében erdősávot kell telepíteni az SZ-J1 terven jelölt helyeken a rendelet hatálybalépésétől számított 2 éven belül.

/2/ Honvédség védőterülete a telekhatártól számított 500, 1000, 1500, illetve 2000 m széles területsáv. A légvédelmi építmények területétől mért

a., 2000 m távolságon belül vasszerkezetű építmény, vasút, nagyforgalmú közút

b., 1500 m távolságon belül csatornahálózat, árokrendszer, villamos szabadvezeték

c., 1000 m távolságon belül épület és távbeszélő szabadvezeték

d., 500 m távolságon belül közút nem helyezhető el.

e., A légvédelmi építmények területétől mért 200 m távolságon belül fásítani, vagy erdőt telepíteni csak a Honvédelmi Minisztérium hozzájárulásával szabad.

/3/ A temető védőterülete a telekhatárától számított 50,0 m széles területsáv.

/4/ Az oktatási, nevelési, egészségügyi intézmények védőterülete a telekhatároktól számított 50,0 m széles területsáv.

/5/ A nagyüzemi állattartó telek védőterülete a telekhatártól mért 500 m széles területsáv.

/6/ Közlekedési létesítmények védőterülete

- 150 sz. főút tengelyétől számított 100-100 m a beépítésre nem szánt területeken

- 1501. sz. mellékútnál a beépítésre nem szánt területeken a tengelytől számított 50-50 m

- az 1. sz. vasúti fővonal szélső vágány tengelyétől számított 50-50 m

/7/ Közművek védőterülete

- nagynyomású gázvezeték – a csőtengelytől mért 46,0 – 46,0 m

- nagyközépnyomású gázvezeték – a csőtengelytől mért 9,0 – 9,0 m

- középnyomású gázvezeték a csőtengelytől mért 5,0 – 5,0 m

- 90 mm átmérő alatt csőtengelytől mért 4 – 4 m.

/8/ A villamos távvezetékek biztonsági védőövezetének határa

- a 20 kV-os vezeték szélső vezetékszálától 5 – 5 m.

/9/ A folyóvizek (Mosoni-Duna, Lajta) árvízvédelmi töltés védőtávolsága, a töltéstől számított 110 – 110 m-es területsáv.

a., a Szigetközi Tájvédelmi Körzet területei: kiemelten védett

b., egyéb területek: védett I.

/2/ Vízvédelmi besorolás:

a., felszín alatti vizek: I/2 kiemelten védett vízvédelmi terület

b., felszíni vizek: VI. vízminőségvédelmi besorolás

/3/ Felszíni szennyeződésérzékenységi besorolás: felszíni szennyeződésre erősen érzékeny terület.

/4/ A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.

/5/ A közigazgatási területen lévő zöldfelületek kialakításával és gondozásával biztosítani kell, hogy a közterület levegőjében az emberi szervezet allergiás reakcióit okozó növényfajtáktól származó virágpor részecskék mennyisége az alábbi értéket ne haladja meg:

- fák, bokrok 100 pollen/m³

- fűfélék 30 pollen/m³.

/6/ A közigazgatási területen hulladéklerakó hely (hulladékudvar kivételével) nem alakítható ki.

/7/ A település beépítésre szánt területein keletkező szennyvizeket a – közüzemi csatornahálózatra vonatkozó határértékek betartásával – a szennyvízhálózaton keresztül a szennyvíztisztítóműre kell vezetni.

A házi szikkasztást meg kell szüntetni, a szikkasztókat, zárt tárolókat fel kell számolni.

/8/ A közigazgatási területen keletkező kommunális és egyéb szilárd, valamint folyékony hulladékot rendszeres gyűjtés keretében lerakó, illetve ártalmatlanító telepre kell szállítani.

/9/ A törmeléklerakót meg kell szüntetni, területét rekultiválni kell. Az újrahasznosítás célja: a tervezett ipari parkhoz kapcsolódó parkoló.

/10/ A felszíni vizek védelme érdekében a Rét-árok mellett vízvédelmi gyepesítést kell létrehozni.

/11/ A talajok szél általi károsítása ellen mezővédő erdősávok rendszerét kell kialakítani.

/12/ A tervezett iparterületek és a mezőgazdasági majorságok köré védőfásítást kell létesíteni. A lakóterületet az ÉNy-i irányból védőfásítással kell védeni.

/13/ Bezenye és a szomszédos települések védendő területének védőterületén belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló építmény csak a beruházó által beszerzett, az illetékes hatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott távolság betartásával építhető.

028/2; 041/2; 043/a-c, 044/2; 054; 062/2; 0108; 0110; 0113; 0114/a-b; 0116; 0118/1-4, 0119/a-b; 0124/1,3-4; 0125; 0126/1-2; 0127; 0147/2; 0150; 0151/1-5; 0152-0155

Fokozottan védett területek: 0118/2; 0124/1; 0151; 0151/3,5

/2/ A tájbaillesztés érdekében a Rét-árok mellett és a 150. sz. főút mellett növénytelepítést kell elvégezni., amit a csatornát kezelő VIZIG-nél előzetesen egyeztetni szükséges.

- a 483, 484 hrsz lakóház és udvar (Ady Endre u. 11.)

/2/ Helyi értékvédelemben kell részesíteni

a., a Duna utcában található utcai kertek

b., a település főút a Szabadság utca kétoldali fásítását és a zártsorúan beépített utcaszakaszt

c., a 639, 640, 641, 642 hrsz lakóházakat, telkeket és az előttük kialakult utcateresedést,

d., Papréten a 0177/11 hrsz ingatlanon található központi irodaépületet.

/3/ Az első és második bekezdésben említett területekre és épületekre – kivéve a második bekezdés b. pontja - a helyi védelemről szóló önálló önkormányzati rendelet jóváhagyásáig változtatási tilalom érvényes.

A zöldfelületeken díszfákat és díszcserjéket kell ültetni, a burkolatlan felületeket füvesíteni kell. A zöldfelületek öntözhetőségét biztosítani kell.

/2/ A nem közterületi zöldfelületek közül az intézmények kertjeit az intézmények jellegének megfelelően kell kialakítani.

/3/ Az ipari területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

/4/ Az új lakóutcákban utcai fasorokat kell létrehozni, a meglévő, hiányos utcafásításokat pótolni kell.

beépítési mód megengedett legkisebb

sajátos használat (oldalhatáron álló legnagyobb kötelező

szerinti területfelhasz- szabadonálló beépítettség% zöldfelület %

nálás zártsorú) kizárólagos

megengedett kialakítható legkisebb funkció

legnagyobb telekszélesség telekmélység telekterület

építménymagasság (m) (m) (m) ( m²)

(K= kialakult telekállapot)

- falusias lakóterület FL

- kertvárosias lakóterület KEL

/2/ A falusias lakóterület övezetei

- lakóövezet L

- intézményi övezet INT

- kereskedelmi, vendéglátói, szolgáltató övezet KVSZ

- templom

/3/ A kervárosias lakóterület övezetei

- lakóövezet L

/4/ Beépítés

a., Oldalhatáron álló beépítésnél a 18,0 m-nél keskenyebb telken a főépületeknek az építési hely beépítési határain, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell állnia.

b., Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen tömbben – K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron áll, kivéve, ha az SZ-J terv másként jelöli. A már többnyire beépült tömbben, az építési oldalhatár a tömbre jellemző beépítési oldal.

c., A szomszédos telkeken álló „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények közötti legkisebb távolság beépített tömbben 4,5 m, beépítetlen tömbben 6,0 m lehet.

d., Az oldalhatáron álló beépítésű lakótömbökben igény szerint ikresen is lehet a 2-2 szomszédos telket beépíteni, ha a két telek külön-külön nem szélesebb, mint a beépíthető legkisebb telekszélesség. Ikres beépítési mód esetén az épületeket a közös oldalhatárra kell építeni oly módon, hogy az épületek külsőleg egy épület képét mutassák.

e., A zártsorú beépítés esetén a főépület szomszédos telekkel érintkező határfalát nyílás nélkül (tűzfalként) kell kialakítani.

f., Zártsorú beépítés esetén a földszinti padlóvonal min 0,45 m max. 0,9 m-rel lehet a járdatőszint felett (szintmagasság). Az épület maximum egy egyenes záródású oldalkapuval, vagy személybejáróval tárható fel az utca felől. A kerítés az épület anyaghasználatával megegyező, tömör falazott.

g., Tetőtér kialakítható úgy, hogy az egymással szomszédos épület homlokzatának külső felülete és a tető felső síkjának metszésvonala között az eltérés nem lehet több 60 cm-nél.

h., Az utcai homlokzaton erkély, illetve loggia nem alkalmazható.

a., A beépíthető legkisebb telek területe: 500 m²

b., A kialakítható legkisebb telek méreteit az övezeti előírások tartalmazzák.

c., A falusias lakóterületen lévő közterületekkel határolt telektömbök saroktelkei az SZ-J1 terven jelölttől eltérő mérettel és módon is alakíthatók az alábbiak szerint:

A telekalakítás eredményeként létrejövő és visszamaradó telkek területe érje el az 500 m² területnagyságot akár csak a saroktelek, vagy a vele szomszédos telek telekalakításba való bevonásával is.

/2/ Épületek kialakítása

a., Pinceszinten lévő garázsba lehajtó rámpa az utca felől nem létesíthető, azt az épület hátsó része felől lehet feltárni.

b., Loggia, erkély utcai homlokzaton akkor létesíthető, ha az utcai homlokzat síkjáig a telek utcai határától legalább 8,0 m távolság biztosítható.

/3/ Lakóövezet FL L

a., A lakóövezetben telkenként elhelyezhető

főépületként

aa., egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóépület

ab., önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakított, az alapfokú ellátást szolgáló kereskedelmi, vendéglátó létesítmény

ac., a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a település többi lakótömbjében szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású kisipari, kisüzemi (ipari) épület.

melléképületként

ad., lakó, kereskedelmi, vendéglátó funkciót kiegészítő gépjármű. és egyéb tároló,

ae., állattartó épület

af., kisipari műhely

b., A telkeken az ad., ae., af pontokban felsorolt épületek csak lakó-, kereskedelmi, vendéglátó, kisüzemi épület megléte, vagy egyidejű építése esetén építhetők. Egyéb épület, építmény – kivéve a gépkocsi tárolót és a közművek műtárgyait – az építési helyen belül az előkerti határvonaltól mérten 10,0 m-en túl építhető, az OTÉK 31. §. /4/ bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve.

c., Ha a gépkocsi tárolót – nem a főépülettel egy épületben - az építési helyen belül a főépülettel megegyező utcai homlokvonalra építik, homlokzatát a főépülettel formailag össze kell kapcsolni, és az engedélyezési eljárásban a főépülettel együtt kell kezelni. Ez esetben a gépkocsi tároló csak magastetős lehet, falazatának, héjalásának külső megjelenése a főépületéhez hasonló legyen.

d., Önállóan épült kisüzemi termelő, tároló létesítmény utcai homlokfalának az utcai telekhatártól való távolsága nem lehet több 8,0 m-nél.

e., Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonala, vagy ahhoz legközelebb az aa., ab., ac pontban felsorolt épületek építhetők.

f., A már kialakított telekállapotú és beépült telektömbökben az építési hely határai – ha az SZ-J1 terv nem jelöli:

- előkert: a kialakult állapotnak megfelelő,

- oldalkert: ha a telek szélessége kevesebb 14,0 m-nél, akkor legalább 4,5 m, ha több 14,0 m-nél akkor legalább 6,0 m.

- hátsókert: 10,0 m

Az előkerti határvonal – kivéve a 25 m-nél szélesebb telkeket – egyben építési vonal is.

Az új kialakítású telektömbökben az építési hely határai:

- előkert: 5,0 m

- oldalkert: 6,0 m

- hátsókert: 20,0 m

A főépületnek - ha nincs előírt építési vonal meghatározva - vagy az előkerti határvonalon, vagy annál legfeljebb 3,0 m-rel beljebb kell állnia, kivéve, ha a telekszélesség a 25,0 m-t meghaladja. Ez esetben az építési helyen belül a főépület – az egyéb, vonatkozó előírásokra is figyelemmel – tetszés szerint elhelyezhető.

g., Az építési vonalra a fő funkciót hordozó épületnek illeszkednie kell.

h., A fő funkciót hordozó épület tetőgerincének kialakítása:

.

ha., Utcára merőleges, ha

- az oldalkert mérete nem éri el a 6,0 m-t

- az épület utcai homlokzatszélessége 10,0 m vagy annál kevesebb

Amennyiben az utcai homlokzatszélesség a 7,2 m-t meghaladja, az utcai oromfalat kontyolni kell.

hb., Utcával párhuzamos, ha

- az oldalkert mérete meghaladja a 6,0 m-t

- az épület utcai homlokzatszélessége meghaladja a 10,0 m-t

Ebben az esetben a tetőidomot kontyolni kell.

hc., Az a;b. pontok alól kivételt képez a Szabadság utca mindkét oldala. Ezen a részen meg kell őrizni a település ősi magjára jellemző beépítési módot.

i., A tető hajlásszöge 35°-45° között lehet. Nem alkalmazható – még az újonnan kialakított lakóterületeken sem – az un. florida tetők.

j., Övezeti előírások

FL L O 30/50
4,5 K/K/K FL L O 30/50
4,5 20/50/1000

Az építési hely elhelyezkedése
előkert
oldalkert
hátsókert oldalhatáron álló
kialakult
4,5 m
5,0 m oldalhatáron álló
5,0 m
6,0 m
5,0 m

Beépíthetőség legnagyobb beépítettség /%/
30%
30%
legkisebb zöldfelület 50% 50%

Épület legnagyobb építménymagasság
4,5 m
4,5 m
Telekalakítás szélesség /m/ kialakult 20,0 m
/legkisebb/ mélység /m/ kialakult 50,0 m
telekméret /m²/ kialakult 1000 m²
FL L Z 30/50
4,5 K/K/K FL L Z 30/50
4,5 12/30/500

Az építési hely elhelyezkedése
előkert
oldalkert
hátsókert zártsorú
kialakult
--
3,0 m zártsorú
5,0 m
--
5,0 m

Beépíthetőség legnagyobb beépítettség /%/
30%
30%
legkisebb zöldfelület 50% 50%

Épület legnagyobb építménymagasság
4,5 m
4,5 m
Telekalakítás szélesség /m/ kialakult 12,0 m
/legkisebb/ mélység /m/ kialakult 30,0 m
telekméret /m²/ kialakult 500 m²
Egyéb Épület elhelyezése az 1-es sz. melléklet alapján. Állattartó épület nem létesíthető. Épület elhelyezése a 2-es sz. melléklet alapján.

FL L O 30/50
4,5 20/25/500 FL L O 30/50
4,5 20/35/700

Az építési hely elhelyezkedése
előkert
oldalkert
hátsókert oldalhatáron álló
kialakult
4,5 m
3,0 m oldalhatáron álló
kialakult
4,5 m
3,0 m

Beépíthetőség legnagyobb beépítettség /%/
30%
30%
legkisebb zöldfelület 50% 50%

Épület legnagyobb építménymagasság
4,5 m
4,5 m
Telekalakítás szélesség /m/ 20,0 m 20,0 m
/legkisebb/ mélység /m/ 25,0 m 35,0 m
telekméret /m²/ 500 m² 700 m²
FL L O 30/50
4,5 20/60/1200 FL L O 30/50
4,5 20/20/900

Az építési hely elhelyezkedése
előkert
oldalkert
hátsókert oldalhatáron álló
5,0 m
6,0 m
5,0 m oldalhatáron álló
5,0 m
6,0 m
3,0 m

Beépíthetőség legnagyobb beépítettség /%/
30%
30%
legkisebb zöldfelület 50% 50%

Épület legnagyobb építménymagasság
4,5 m
4,5 m
Telekalakítás szélesség /m/ 20,0 m 20,0 m
/legkisebb/ mélység /m/ 60,0 m 20,0 m
telekméret /m²/ 1200 m² 900 m²

/4/ Intézményi övezet

a., Az övezetben a település intézményi ellátását biztosító létesítmények helyezhetők el.

b., Az intézményi épületben, annak működéséhez kapcsolódó 1 db lakás kialakítható.

c., Az intézményi övezet telkén az intézményi épület mellett egy épületben megépítve legfeljebb 60 m² alapterületű tároló épület építhető. Állattartó épület nem helyezhető el.

d., Övezeti előírások

FL INT Z 30/50 IG
6,0 K/K/K FL INT Z 30/50 MH
6,0 K/K/K

Az építési hely elhelyezkedése
előkert
oldalkert
hátsókert zártsorú
kialakult
--
20,0 m zártsorú
kialakult
--
5,0 m

Beépíthetőség legnagyobb beépítettség /%/
30%
30%
legkisebb zöldfelület 50% 50%

Épület legnagyobb építménymagasság
6,0 m
6,0 m
Telekalakítás szélesség /m/ kialakult kialakult
/legkisebb/ mélység /m/ kialakult kialakult
telekméret /m²/ kialakult kialakult
Egyéb Kizárólagos használat Községi igazgatási célú (Polgármesteri Hivatal) Kulturális célú
Művelődési ház (Gyerekház)
FL INT O 30/50 RK
6,0 K/K/K FL TEMPLOM

Az építési hely elhelyezkedése
előkert
oldalkert
hátsókert oldalhatáron álló
kialakult
4,5 m
20,0 m kialakult
kialakult
kialakult
kialakult

Beépíthetőség legnagyobb beépítettség /%/
30%
kialakult
legkisebb zöldfelület 50% kialakult

Épület legnagyobb építménymagasság
6,0 m
kialakult
Telekalakítás szélesség /m/ kialakult kialakult
/legkisebb/ mélység /m/ kialakult kialakult
telekméret /m²/ kialakult kialakult
Egyéb Kizárólagos használat Római Katolikus Plébánia Templom

FL INT SZ 30/50 OKT
6,0 K/K/K FL INT SZ 30/50 OKT
6,0 K/K/K

Az építési hely elhelyezkedése
előkert
oldalkert
hátsókert szabadonálló
5,0 m
15,0 m
1,0 m szabadonálló

SZ-J1 terv szerint


Beépíthetőség legnagyobb beépítettség /%/
30%
30%
legkisebb zöldfelület 50% 50%

Épület legnagyobb építménymagasság
6,0 m
6,0 m
Telekalakítás szélesség /m/ kialakult kialakult
/legkisebb/ mélység /m/ kialakult kialakult
telekméret /m²/ kialakult kialakult
Egyéb Kizárólagos használat Oktatási célú Oktatási célú (Óvoda)

FL INT SZ 30/50
7,5 K/K/K FL INT SZ 30/50
4,5 K/K/K

Az építési hely elhelyezkedése
előkert
oldalkert
hátsókert szabadonálló
8,0 m
5,0 m
5,0 m szabadonálló

SZ-J1 terv szerint


Beépíthetőség legnagyobb beépítettség /%/
30%
30%
legkisebb zöldfelület 50% 50%

Épület legnagyobb építménymagasság
7,5 m
4,5 m
Telekalakítás szélesség /m/ kialakult kialakult
/legkisebb/ mélység /m/ kialakult kialakult
telekméret /m²/ kialakult kialakult

e., Az oktatási, nevelési egészségügyi intézmények védőterületén belül lévő területeken állattartó épület nem építhető.

f., FL Templom

Az övezet telkén templom helyezhető el.

/5/ Kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás övezete FL K,V,SZ

a., az övezetben a kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás létesítményei helyezhetők el.

b., Az épületek jellege, kialakítása, anyaghasználata a település hagyományaihoz igazodó legyen.

c., Az övezetben telkenként az épület működéséhez kapcsolódó 1 db lakás helyezhető el.

d., Övezeti előírások

/1/a., A lakóterületen telkenként új főépület nem építhető, a meglévő főépült sem vízszintes, sem magassági értelemben nem bővíthető. Az övezet főépületeiben csak lakások lehetnek.

b., Az övezet telkei a megengedhető beépíthetőség keretei között a lakófunkciót kiegészítő, kiszolgáló célra tároló épületek (gépkocsi, szerszám) építhető az SZ-J1 terven a melléképületek számára kijelölt építési helyen belül.

A melléképületek szerkezetét úgy kell kialakítani, hogy azok csak közvetlenül egymáshoz kapcsolódva épülhessenek meg.

/2/ A beépítés szabályai

- beépítési mód: szabadonálló

- megengedett legnagyobb beépítettség: 30%

- kialakítandó zöldfelület minimuma: 50%

- megengedett legnagyobb építménymagasság: főépület SZ-J1 terv szerint

melléképület: 3,5 m

/3/ Épületek elhelyezése

a., Az építési helyen belül az előkerti határvonaltól mért 10 m-en belül csak a főépület állhat.

b., Az övezetben állattartó épület nem építhető.

- Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági KG

- Egyéb ipari gazdasági terület IGE

- Jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület IGZ

/2/ a., A kereskedelmi szolgáltató területen elsősorban a főúti forgalom kiszolgálására szolgáló, nem jelentős mértékben zavaró hatású, illetve a nemcsak a helyi lakosságot ellátó kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, úti kiszolgáló, termelő létesítmények építhetők.

b., A területen telkenként a létesítmény működéséhez szükséges egy darab lakás építhető a fő funkciót hordozó épületben elhelyezve.

c., A kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági területen telket alakítani az irányadó telekhatárok figyelembevételével lehet. Telket összevonni nem lehet.

d., Övezeti előírások

/3/ a., Az egyéb ipari területen a település méretének megfelelő nagyságú – kis munkaerő-igényű, kis energia és vízfelhasználású, kis szennyvíztermelésű – termelő kisüzemek, tároló létesítmények elhelyezésére alakítható telkek.

b., A gazdasági területen a teljes terület működését, őrzését végző személyzet számára egy lakás önálló épületben építhető.

c., Az SZ-J1 tervben jelölt helyeken és szélességben többszintes (fa, cserje) növénysávot kell telepíteni az egyes telkek beépítésével egyidejűleg.

d., A megengedett építménymagasság fölé technológiai (szellőzők, kémények), vagy egyéb okokból kimagasló épületrész a beépített alapterület max 5%-a lehet, a többletmagasság max 5,0 m.

e., A gazdasági területet az országos közutak felől az SZ-J1 terven jelölt csomópontokról tárhatók csak fel. Amennyiben a K jelű utak ezeken a csomópontokon keresztül nem érhetők el, a terület telkei nem tekinthetők közútról közvetlenül megközelíthetőknek.

f., A be nem épített és le nem burkolt felületeket zöldfelületként kell kialakítani. A 150. sz. főút melletti telkek főúttal határos 15 m széles sávjában takarófásítás jellegű zöldfelületet kell létrehozni. A zöldfelületek kialakítása a használatbavételi engedély megadásának feltétele.

g., A szabályozott területen a telekhatárokon legfeljebb 2,0 m magas áttört kerítés építhető. Tömör, átláthatatlan kerítés nem létesíthető.

h., Az egyéb ipari területen kis és közepes méretű termelő és raktár épületek építhetők. Az iparterületen folytatható tevékenységi csoportok (TEÁOR 98) szerint

- élelmiszeripar - fémfeldolgozási termék gyártása

- textilipar - híradástechnikai termék gyártása

- lábbeligyártás - bútorgyártás

- fafeldolgozás - járműjavítás

i., Övezeti előírások

/4/ a., A jelentős mértékű zavaró hatású ipari, gazdasági területen a nagy számú állattartás épületei helyezhetők el a hozzájuk kapcsolódó kiszolgáló épületekkel. Az övezet területein az állattartó épületek kapacitása nem növelhető. Új állattartó épület nem építhető. Az övezetben a mezőgazdasági (szántóföldi) termeléshez kapcsolódó épületek elhelyezhetők.

b., Az SZ-J1 terven jelölt helyeken és szélességben többszintes (fa, cserje) védelmi célú növénysávot kell telepíteni – a meglévőt feljavítani – a rendelet hatályba lépésétől számított két éven belül.

c., Övezeti előírások

d., A jelentős mértékű zavaró hatású ipari, gazdasági területeken a rendelet hatálybalépésétől számított két éven belül kell a zöldfelületeket az előírás szerint megvalósítani. A zöldfelületek legalább 40%-án olyan magasra növő fát kell ültetni, hogy a megengedett legnagyobb építménymagassággal megépülő épületeket a kifejlet egyed lombkoronaszintje meghaladja.

a., A szabályozott terület levegőtisztaság védelmi besorolása: védett I. kategória.

b., Zajvédelmi besorolás: iparterület

c., Vízvédelem: a területen kötelező a közüzemi szennyvízelvezetés.

d., Hulladékelbánás: a területen kötelező a hulladékelszállítás.

e., A csatornahálózatba csak a 4/1984.((II.7.) OVH sz. rendelkezés VI. vízminőségi területi kategóriára előírtaknak megfelelő minőségű víz vezethető.

f., A felszíni csapadékvíz-elvezető árkokba vezethető víz minőségére vonatkozóan a VI. vízminőségvédelmi területi kategóriára előírt határértékek érvényesek.

/2/ Közműellátás

a., A gazdasági terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni

- közműves villamos energiával

- közműves ivóvízzel

- közüzemi szennyvízelvezetéssel

- csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.

/3/ Területfelhasználás, övezeti tagolás

Területfelhasználás az általános és sajátos használat szerint

a., A szabályozott terület területfelhasználása

aa., Beépítésre szánt terület

- Gazdasági terület

- Egyéb ipari gazdasági terület IGE

ab., Beépítésre nem szánt terület

- Közlekedési és közműterület

- Közútterület K

- Vasútterület VA

- Zöldterület

- Közpark KP

/4/ Beépítésre szánt terület

Gazdasági terület

a., A gazdasági terület sajátos használat szerinti besorolása: egyéb ipari-gazdasági terület IGE

b., - Az egyéb ipari gazdasági területen környezetüket nem terhelő termelő üzemek, tároló létesítmények elhelyezésére alakíthatók telkek, építhetők épületek.

- A gazdasági területen a teljes terület működését szolgáló, őrzését végző személyzet számára egy lakás önálló épületben építhető.

- Az SZ-J terven jelölt helyen és szélességben többszintes (fa, cserje) növénysávot kell telepíteni az egyes telkek beépítésével egyidőben.

- A megengedett legnagyobb építménymagasságot technológiai építményének (pl. kémények, szellőzők stb.) legfeljebb 5,0 m-rel meghaladhatják.

c., IGE – Központ jelű övezetben az ipari, gazdasági területet kiszolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szállás-férőhely szolgáltató, igazgatási és egészségügyi célú épületek építhetők.

d., Övezeti előírások

/5/ Beépítésre nem szánt terület

Közlekedési terület

a., Közlekedési területek az SZ-J jelű tervlapon K és VA jellel jelölt területek.

b., Az SZ-J jelű tervlapon VA jellel jelölt területen kizárólag csak a vasúti közlekedés létesítményei helyezhetők el.

c., Az SZ-J jelű tervlapon K jellel jelölt területen a közúti közlekedés létesítményei, a közlekedést kiszolgáló építmények és védő növényzet helyezhető el.

d., A közúti közlekedési területek az úthálózatban betöltött szerepük szerint

- Gyűjtőutak K GY (1..5) 22,0 m-es szabályozási szélességgel

- Kiszolgáló utak K 16,0 m-es szabályozási szélességgel

- Gyalogos utak K GYAL 6,0 m-es szabályozási szélességgel

- Parkoló területe K PARKOLÓ

- Útmenti védőfásítás K VF

e., Övezeti előírások

f., A közlekedési területeken a „Mintakeresztszelvények” című tervlapnak megfelelő útépítési elemeket, fasorokat kell kialakítani.

g., Az 1501. sz. Hegyeshalom-Bezenye összekötőútról telket kiszolgálni, feltárni nem lehet. Az összekötőút területétől mért 60 m-en belül kapubehajtó nem nyitható.

- Temető KÜ Temető

- Sportpálya KÜ Sportpálya

- Szabadidőpark KÜ Sporthorgászat

- Honvédségi terület H

- Szennyvíztisztító Sz

/2/ a., A temető területét kizárólag a temető céljára lehet felhasználni.

b., A temető területén csak a sírok és a temető működéséhez szükséges fenntartó épületek helyezhetők el. A beépítés mértéke legfeljebb 2%. Az épületmagasság legfeljebb 4,5 m lehet. Épület a telekhatártól mért 15 m-en belül nem építhető.

c., A sírkerten és az épületen kívül eső területen fásszárú növényzetet kell telepíteni. A növényzet számára fenntartott terület 10%-a leburkolható.

/3/ A sportpálya övezetében a beépítés mértéke legfeljebb 5%. Ebben az övezetben a sportpályák és a kapcsolódó létesítményeik (öltözők, szociális épület) helyezhetők el.

/4/ a., A szabadidőpark övezetében a beépítés mértéke a 10%-ot nem haladhatja meg. Ebben az övezetben a kizárólagos használatnak megfelelően a sporthorgászathoz kapcsolódó 1 db horgásztanyaház építhető. A teljes terület működését végző személyzet számára az épületben 1 lakás kialakítható.

b., Övezeti előírások

/5/ A H jelű honvédségi területet kizárólag a honvédség céljára lehet felhasználni.

/6/ a., Az SZ jelű szennyvíztisztító területén a tisztító működéséhez szükséges épületek és technológiai létesítmények helyezhetők el.

b., A szennyvíztisztító területének építési előírásai

/2/ A közútterületek szabályozási szélességeit az SZ-J1 és SZ-J2 jelű tervek tartalmazzák.

a., Az SZ-J1 tervlapon K jellel ellátott utak a területfelhasználásban betöltött szerepük szerint az alábbi kategóriákba tartoznak.

- főút K F

- főút kerékpárúttal K F+KP

- gyűjtőút K GY

- kiszolgáló út K

- gyalogos-kerékpáros út K GYK

- kerékpáros út K KP

- gyalogos út K GYA

- szervizút K SZ

b., A közlekedési területek szabályozási szélessége

-„M” jellel ellátott utak szabályozási szélessége meglévő, megmaradó

- Számadattal jelölt új, vagy megváltozott szélességű utak szabályozási szélességét az SZ-J1 terven jelöltnek megfelelően kell kialakítani.

c., Közterületen kizárólag a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények helyezhetők el.

d., Az SZ-J2 tervlapon K jellel ellátott utak a területfelhasználásban betöltött szerepük szerint az alábbi útkategóriákhoz tartoznak.

- országos főút K F

- mellékút K M

- települési mellékút K TE

- mezőgazdasági és erdőgazdasági feltáró út K MG

e., Az országos közutak és országos közforgalmú vasútvonal védőterületére vonatkozó előírásokat külön jogszabályok^[1] rögzítik.

/3/ A VA jellel jelölt vasúti területeken csak a vasúti közlekedést kiszolgáló építmények helyezhetők el. A vasútvonal szélső vágányától mért 50 m-es területsávban a beépítésre szánt területeken zaj ellen védendő épület nem építhető.

/4/ a., Közműterület SZ-J1 jelű terven KÖ jellel feltüntetett területek.

b., A KÖ Gázfogadó jelű övezetben kizárólag a gázvezeték üzemeltetéséhez szükséges építmények helyezhetők el.

/5/ A közműves ivóvíz hálózatot a hatályos jogszabályok szerint a tűzvédelmi szempontokra^[2] is figyelemmel kell kialakítani.

/6/ A közműterületeken, a közlekedési területeken a közművezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek:

föld alatt: - ivóvíz vezeték

- szennyvíz vezeték

- gázvezeték

- távbeszélő földkábel

- elektromos kábel

föld felett: - villamos energia vezeték

- telefon vezeték

- kábel TV vezeték

- nyílt csapadékvíz elvezető árok

/2/ A zöldterület legfőbb építőeleme a növény, ezért a közterületi zöldfelületeket magas díszértékű növényzet felhasználásával kell kialakítani és az elvárható legnagyobb gondossággal fenntartani.

/3/ A zöldterület övezetei

- díszkert DK

- játszótér JT

/4/ A ZT JT jelű övezetben játszótér és pihenőtér alakítható ki, a játszó és pihenő funkciót szolgáló kerti építmények építhetők.

/5/ A ZT DK jelű díszkertben épület nem építhető, csak köztárgyak helyezhetők el.

/2/ Az erdőterület övezetei

a., E VE védelmi célú erdők övezete

b., E TV védett erdők övezete

c., E GE gazdasági rendeltetésű erdők övezete

/3/ A védett és védelmi célú erdőben építmény és közművezeték nem építhető.

/4/ A gazdasági rendeltetésű erdők övezetében az elsődleges rendeltetést nem akadályozó, a turizmust természetjárást szolgáló erdei melléképítmények, továbbá az erdőműveléshez szükséges építmények helyezhetők el. Az épületek megengedett legnagyobb építménymagassága 3,5 m, az épületek elhelyezésére alakított telkek legnagyobb beépíthetősége 40%.

/5/ Amennyiben az erdő művelési ágban nyilvántartott területen építmény kerül elhelyezésre, úgy az érvényes előírások^[3] szerint kell eljárni.

/2/ A mezőgazdasági terület övezetei:

a., Általános mezőgazdasági övezet MG Á

b., Gyümölcsös MG GY

/3/ Az általános mezőgazdasági övezetben épület nem építhető.

/4/ A gyümölcsös övezetben az 5 ha-t elérő, vagy meghaladó nagyságú földrészleteken, annak legfeljebb 3%-os beépítésével a mezőgazdasági termelés folytatásához szükséges gazdasági épületek (géptároló szín, terménytároló). A gazdasági épületek legnagyobb építménymagassága 6 m lehet. Az épületeket a földrészlet határától legalább 10,0 m távolságra lehet építeni.

/2/ Vízgazdálkodási terület a Mosoni-Duna folyó, a Lajta folyó, a Rétárok-csatorna, a Megyei csatorna (Lajta-balparti csatorna) területe, illetve ezen területek árvízvédelmi töltései és hullámtéri területei.

/3/ A Mosoni-Duna és a Lajta folyó védőterületén a felszín megbontásával járó építés engedélyezésénél a vízügyi hatóságot érintett hatóságnak kell tekinteni. Az árvízvédelmi töltések mentett oldali lábától mért 10 m-es területsávban építmény nem építhető.

/4/ A Megyei csatorna (Lajta-balparti csatorna) és a Rétárok-csatorna partéltől számított 3-3 m-es területsávjában építmény nem építhető.

/5/ A VT jellel jelzett területeken a vízügyi jogszabályban megengedett építmények helyezhetők el.

- közműves villamos energiával

- közműves ivóvízzel

- közműves szennyvízelvezetéssel

- csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.

/2/ Közműves ivóvíz hálózatot a mindenkor hatályban lévő jogszabályoknak^[4] megfelelően, azokra figyelemmel kell kialakítani.

/3/ Az elektromos vezetékek^[5] és a gázvezetékek^[6] védőterületére vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák.

/1/ Ezen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 11/2000.(VIII.4.) ÖKT számú rendelet érvényét veszti.