Bezenye község képviselő testületének 9/2004 (VII.7..) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról szóló 8/2001.(V.3.) rendelet módosításáról
Hatályos: 2004. 07. 07- 2021. 09. 09Bezenye község képviselő testületének 9/2004 (VII.7..) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról szóló 8/2001.(V.3.) rendelet módosításáról[1]
Bezenye község Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében, valamint az 1997. évi LXXVIII. tv. 6. § (3) bekezdésben biztosított jogkörében a következőket rendeli el:
1. § A helyi építési szabályzatról szóló 8/2001.(V.2.) rendelet (továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Megalkotja a helyi építési szabályzatról szóló rendeletét és elrendeli annak alkalmazását.
A rendelet
- az SZ-J1/1 jelű Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. /Bezenye/ című, Rp.I.177-2 munkaszámú (továbbiakban SZ-J1 terv)
- az SZ-J1/2 jelű Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. /Paprét/ című, Rp.I.177-2 munkaszámú (továbbiakban SZ-J1 terv)
- az Sz-J1/3 jelű Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (Játék- és szabadidőközpont) című, Rp.I.227-1 munkaszámú (továbbiakban SZ-J1/3 terv)
- az SZ-J2 jelű Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. című, Rp.I.227-1 munkaszámú (továbbiakban SZ-J2 terv)
tervlapokkal, mint mellékletekkel együtt alkalmazandó.”
2. § Az R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„/1/ A község közigazgatási területén a beépített és beépítése szánt, illetve a beépítésre nem szánt területek határvonalát, valamint a meglévő és tervezett belterületi határvonalat az SZ-J1 terv és az SZ-J2 terv tartalmazza.
/2/ A tervezett belterületi határvonallal határolt területet az SZ-J1 terv és az SZ-J2 terv szerinti területfelhasználás céljából történő telekalakítás előtt a megvalósítás ütemének megfelelően belterületbe kell vonni.”
3. § Az R. 4. §-a kiegészül a következővel
Különles terület KÜ
- temető területe KÜ T
- szabadidőpark területe KÜ SzP
- szennyvíztisztító területe Sz
- honvédségi terület H
- sportpálya KÜ SP
„- játék- és szabadidő központ KÜ J,SZK „
4. § Az R. 9. § (2) bekezdése hatályát veszti.
5. § Az R. 10. §-a (9) bekezdéséből törlésre kerül az alábbi mondat:
„Az újrahasznosítás célja: a tervezett ipari parkhoz kapcsolódó parkoló.”
6. § Az R. 19. §-a hatályát veszti.
7. § (1) Az R. 20. §-a /1/ bekezdése kiegészül a következővel:
„- játék- és szabadidő központ KÜ J,SZK „
(2) Az R. 20. §-a kiegészül a következő /7/ bekezdéssel:
„/7/ a., KÜ J,SZK jelű játék- és szabadidőközpont kontinentális vonzáskörű játék- és szabadidős célú építmények elhelyezésére szolgál.
b., A játék- és szabadidőközpont területén elhelyezhetők
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshelyszolgáltató épületek
- sport- és fürdőépítmények
- szórakoztató épületek
- kulturális, oktatási, egészségügyi épületek
- parkolóházak
c) A terület megengedhető legnagyobb egyidejű terhelhetősége 15 fő/ha. Az egyes létesítmények befogadóképességét az egész területet és az összes tervezett létesítményt figyelembe vevő módon, a fenti viszonyszám alapján kell meghatározni.
d) A megváltozott területfelhasználásnak megfelelő telekalakítás, építés feltétele:
- az 1. sz. vasúti fővonalon állomás kiépítése
- az 1501. sz. út SZ-J2 terven jelölt új nyomvonalon való megépítése a közigazgatási határtól a meglévő 150. sz. főútig
- az M15 gyorsforgalmi úton a 6+020 km szelvényben megépített csomópont forgalomba helyezése
e) A játék- és szabadidőközpont területét el kell látni:
- közüzemi villamosenergiával
- közüzemi ivóvízzel
- közüzemi szennyvízcsatornával
- a területen a csapadékvíz – a szükséges előtisztítás után – tározható, elszikkasztható, a kezelővel történő egyeztetés szerint a Rétárok csatornába, vagy a Lajtába bevezethető.
f) A játék- és szabadidőközpont területén a telek beépítésével kapcsolatos követelményeket és a táj- és településképi követelményeket elvi építési engedélyezési eljárás keretében kell tisztázni.
Az elvi építési engedélyezési eljárás alapját képező elvi engedélyezési tervdokumentációt a külön jogszabály[1] szerinti tartalommal kell elkészíteni.
g) A játék- és szabadidőközpont területén épülő magasépítési építmények településszerkezeti, illetve településképi okokból jelentősek, ezért azok építészeti – műszaki terveit a külön jogszabály[2] szerinti területi tervtanácson be kell mutatni.
h) A játék- és szabadidőközpont építési folyamatának műemléki és környezetvédelmi követelményeit a külön jogszabály[3] szerinti elvi építési engedélyezési tervdokumentációban kell tisztázni különösen az építési forgalom műemlékeket és a települési környezetet érintő hatásaira.
i) A 40,0 m-t meghaladó építménymagasságú építmények a világörökség részét képező pannonhalmi Apátságból való rálátás miatt tájképi okokból jelentősek, ezért azok építészeti-műszaki terveit a külön jogszabály[4] szerinti központi tervtanácson be kell mutatni.
j) Zöldfelületek
A játék- és szabadidőközpont területének be nem épített és le nem burkolt felületét magas díszértékű zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
Az építési helyen kívüli teleksáv területének legalább 80%-án zöldfelületet kell létesíteni. A zöldfelület legalább 60%-án lombkoronaszintet és magas cserjeszintet alkotó növényeket kell ültetni.
A zöldfelület növényfajait úgy kell összeválogatni, hogy átmenetet képezzen a belső területek növényzete és a táj fásszárú növényzete között. E növénysávban elsősorban a tájra jellemző őshonos fa és cserjefajokat kell ültetni.
A játék- és szabadidőpark területén a zöldfelületlétesítés építési engedély köteles.
k) Környezetvédelem
A területen keletkező kommunális és egyéb szilárd és folyékony hulladékot rendszeres gyűjtés keretében lerakó, illetve ártalmatlanító telepre kell szállítani.
A szennyvíztermelő létesítményeket a szennyvízcsatorna hálózatra rá kell kötni.
A játék- és szabadidőközpont működése a védett túzokpopuláció élőhelyére hatással lehet, ezért az építési engedélyezési eljárásban a természetvédelmi hatóságot érintett hatóságként kell kezelni.
A játék- és szabadidőközpont területének belső gépjárművi forgalmát káros légszennyező anyagot ki nem bocsátó járművekkel kell megoldani.
A térség kiemelt vízminőségvédelmi területi státuszára, és az összefüggő regionális talajvíztestre tekintettel a talajvízbe nyúló építmények, építményrészek műszaki terveihez részletes regionális talajvízáramlási vizsgálatok végzése szükséges.
l., A telekalakítás és beépítés szabályai
1. A játék- és szabadidőközpontként szabályozott terület egy építési telekként kezelendő.
2. Az építési telken áthaladó vasútvonalat térszín alá kell süllyeszteni.
A térszín alatti vasútvonal számára 20,0 m széles területet, az állomás számára legalább 660,0 m hosszú, 40,0 m széles területet kell biztosítani.
A vasúti terület térszín feletti részén a játék- és szabadidőpark építményei elhelyezhetők.
3. Beépítési mód: szabadonálló
Megengedett legnagyobb beépítettség: 15%
Kialakítandó zöldfelület minimuma: 50%
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 40,0 m,
kivéve a jelképként megépülő egy darab toronyszerű önálló építményt, vagy építményrészt, amely épületnek minősülő részének a terepszint feletti legmagasabb pontja 140,0 m, épületnek nem minősülő részének terepszint feletti legmagasabb pontja 170,0 m lehet.
A 40,0 m építménymagasságot meghaladó építmény, vagy építményrész a megengedett legnagyobb beépítettség 5%-ának mértékéig építhető.
Az építési hely határa: SZ-J1/3 terv szerint, vagy ha az nem jelöli a telekhatároktól mért 50,0 m azzal, hogy a telekhatároktól legalább az építmény terepszinttől mért legmagasabb pontjának magasságával megegyező távolságot el kell hagyni.
Az építési hely meghatározása szempontjából a térszín alatti vasúti terület határa nem minősül telekhatárnak.”
m., A játék és szabadidőközpont régészeti érdekű területnek minősül.
A régészeti érdekű területen a talajfelszínt 30 cm-nél mélyebben bolygató tevékenység esetén a külön jogszabály[5] szerint kell eljárni.
8. § A Rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
Schmatovich Mátyás Dr. Busa Gézáné
polgármester jegyző
A Rendelet a községi hirdetőtáblákon 2004. július 7-én kihirdetésre került.
Dr. Busa Gézáné
jegyző