Bezenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2010. (I. 19.) önkormányzati rendelete
Bezenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2010.(I.19.) rendelete a helyi építési szabályzatról szóló 8/2001.(V.3.) rendelet módosításáról
Hatályos: 2010. 01. 19- 2010. 01. 19Bezenye község képviselő testületének 1/2010 (I.19..) önkormányzati rendelete
Bezenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2010.(I.19.) rendelete a helyi építési szabályzatról szóló 8/2001.(V.3.) rendelet módosításáról
2010-01-19-tól
Bezenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének
1/2010. (I.19.) rendelete
a 7/2008.(IX.17.), 1/2007.(II.01.), a 14/2004. (IX.29.), a 9/2004.(VII.7.) rendeletekkel módosított, a helyi építési szabályzatról szóló 8/2001.(V.3.) rendelet módosításáról
Bezenye község Képviselő-testülete 1990. évi LXV. tv. 16.§ /1/ bekezdésében, valamint az 1997. évi LXXVIII. tv. 6.§ /3/ bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a következőket rendeli el:
Jelen rendeletével módosítja a többször módosított 8/2001.(V.3.) ÖK rendeletét (továbbiakban: R.).
Jelen rendelet hatályba lépésével az R.
- SZ-J1/1 jelű, Rp.I.177-5 munkaszámú, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (belterület), és az
- SZ-J1/2 jelű, Rp.I.177-5 munkaszámú, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (belterület)
című mellékletei a jelen rendelet mellékleteit képező
- SZ-J1/1/M jelű, Rp.I.177-7 munkaszámú, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I/1. (belterület), és az
- SZ-J1/2/M jelű, Rp.I.177-7 munkaszámú, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I/2. (belterület)
című terven ábrázoltakat át kell vezetni, egyúttal ezek munkaszámát Rp.I.177-7-re kell változtatni.
1.§
Az R.1.-27. §-ai helyébe az alábbi 1.-29.§ lép.
„1.§
Megalkotja a helyi építési szabályzatról szóló rendeletét és elrendeli annak alkalmazását.
A rendelet
- az SZ-J1/1 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I/1. (belterület) című, Rp.I.177-7 munkaszámú (továbbiakban SZ-J1/1 terv)
- az SZ-J1/2 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I/2. című, Rp.I.177-7 munkaszámú (továbbiakban SZ-J1/2 terv)
- az Sz-J1/3 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. című, Rp.I.227-2 munkaszámú (továbbiakban SZ-J1/3 terv)
- az SZ-J2 jelű, Külterület szabályozási és övezeti helyszínrajz című, Rp.I.227-2 munkaszámú (továbbiakban SZ-J2 terv)
(a továbbiakban együttesen SZ-J tervek)
című tervlapokkal, mint mellékletekkel együtt alkalmazandó.
A rendelet hatálya
2.§
(1) A rendelet hatálya Bezenye község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.
Általános előírások
3.§
(1) A község közigazgatási területén a beépített és beépítésre szánt, illetve a beépítésre nem szánt területek határvonalát, valamint a meglévő és tervezett belterületi határvonalat az SZ-J tervek tartalmazzák.
(2) A tervezett belterületi határvonallal határolt területet az SZ-J tervek szerinti területfelhasználás céljából történő telekalakítás előtt a megvalósítás ütemének megfelelően belterületbe kell vonni.
Szabályozási elemek
4.§
(1) Kötelező szabályozási elem:
- beépítésre szánt, illetve a beépítésre nem szánt területek határvonala,
- a belterületi határ vonala,
- a módosított belterületi határ vonala,
- a szabályozási vonal,
- az eltérő felhasználású területegységek határvonala,
- az építési övezetek határvonala,
- az építési hely határa.
(2) Az eltérő területfelhasználási egységek határvonala és az övezeti határvonal az
SZ-J terveken jelölttől az övezeti előírások paramétereinek betartása mellett 5,0-5,0 m mértékig elmozdíthatók.
(3) A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához – kivéve a (2) esetet – a szerkezeti terv, a szabályozási terv és/vagy a helyi építési szabályzat módosítása szükséges figyelembe véve a külön jogszabály szerinti előírásokat.
(4) Irányadó szabályozási elem az azonos területfelhasználású és övezeti besorolású telkek egymás közötti meglévő, vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt határvonala.
(5) Az irányadó szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.
A telekalakítás általános szabályai
5.§
(1) Ahol az SZ-J1/1 és SZ-J1/2 terv irányadó telekhatár vonallal telekmegosztást jelöl, ott a telekmegosztások iránya meg kell, hogy egyezzen az irányadó telekhatár vonal irányával.
(2) A kedvező utcakép kialakulása, megtartása érdekében
a., Az új területfelhasználású vagy telekcsoport újraosztásával létrejövő lakóterületi telektömbökben egy telektömbön belül a telkek közül a legnagyobb és a legkisebb telekszélességű telkek szélességének aránya nem lehet több 1,5-nél.
b., A már kialakult telekosztású lakóterületi telektömbben, amennyiben a telekalakítás (telekegyesítés, telekfelosztás, telekhatár-rendezés) a kialakult telkek megváltoztatását eredményezi, a telek-átalakítással létrejövő telek szélessége és a vele szomszédos telkek szélessége közötti arány (a nagyobb mérethez a kisebb méretet hasonlítva) legfeljebb 1,5 lehet.
Amennyiben az új telekszélességgel számított arányszám meghaladja az előírtat, de a telek-átalakítás előtti állapothoz képest ahhoz közeledik, a telekátalakítás engedélyezhető.
(3) A kialakult telekosztású, nem megváltozó lakóterületi területfelhasználású tömbben a kialakítható telek legkisebb átlagos szélességére vonatkozó övezeti előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását.
Amennyiben a telket magában foglaló övezetre előírt kialakítható legkisebb telekterület mind a megmaradó, mind a telekmegosztás eredményeként létrejövő új telek esetében teljesül, a telekmegosztás engedélyezhető.
(4) Telekcsoport újraosztása esetén a telekalakítás telektömbönként ütemezhető. A telekátalakítással érintett telkek telektömbön kívüli visszamaradó részei nem kell, hogy az építési telekre vonatkozó előírásoknak megfeleljenek.
(5) Kialakult telekosztású lakó területfelhasználású telektömb saroktelkei, vagy a saroktelek a vele szomszédos telekkel együtt az övezetre vonatkozó előírásoktól eltérő mérettel és módon is alakítható az alábbiak szerint:
A telekalakítás eredményeként létrejövő új építési telek megengedett legkisebb telekmélysége 25,0 m, valamint a visszamaradó építési telek megengedett legkisebb területe 500 m2.
(6) A külön rendeletben foglaltak szerinti telekalakítási terv kötelezettségével érintett területeken a telekalakítási tervben az SZ-J1/1 és SZ-J1/2 terven rögzített keretek között a közlekedési területek helye és mérete pontosítható.
(7) Az övezeti jelben „SZT” jellel jelölt telekméret az SZ-J1/1 és SZ-J1/2 terv szerint kialakítandó telekméretet jelent.
A telek beépítésének általános szabályai
6.§
(1) A már beépített építési telkeken közterület bővítés helybiztosítása céljából szabályozási vonallal lehatárolt, a közterület felé eső telekrész a telek beépítettségének számításánál nem vehető figyelembe. Az építési hely határát a szabályozási vonaltól kell számítani. A helybiztosítás nem minősül építési tilalomnak.
(2) Közterület bővítéssel érintett beépítetlen telek csak az SZ-J terveken jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.
(3) Kialakult, oldalhatáron álló építésű telektömbökben minden esetben, az újonnan kialakított, oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben a 18,0 m-nél keskenyebb telkeken az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni.
A létesítmények elhelyezésének általános szabályai
7.§
(1) Az építési hely határvonalait az SZ-J tervek vagy a helyi építési szabályzat tartalmazza.
(2) Azokban az övezetekben, ahol az SZ-J tervek nem jelölnek építési hely határvonalat, az épületek elhelyezésére szolgáló területet (építési hely) az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.
(3) Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a nagyobbik építménymagasságának mértékénél.
(4) Az építési telken lévő egyéb funkciójú épületek és a (3) bekezdésbeli épületek – figyelemmel a védőtávolságokra is – közvetlenül egymáshoz csatlakoztathatók, vagy közöttük legalább 3,0 m távolságot kell tartani.
(5) Utcai kerítést a telek meglévő, megmaradó vagy szabályozási vonallal megjelölt közterületi határára kell építeni. A kerítés - a maximum 50 cm-es lábazaton felül - 50%-ban áttört kialakítású kell, legyen. A teljesen tömör felület egybefüggően nem haladhatja meg a 2,0 m2-t. A kerítés magassága nem haladhatja meg a rendezett terepszinttől mért 2,0 m-t.
Környezetvédelem
8.§
(1) Vízvédelmi besorolás a közigazgatási területre kiterjedően:
a., felszín alatti vizek esetében: érzékeny kategória
b., felszíni vizek esetében: általánosan védett kategória
(2) A közigazgatási területen lévő zöldfelületek kialakításával és gondozásával biztosítani kell, hogy a közterület levegőjében az emberi szervezet allergiás reakcióit okozó növényfajtáktól származó virágpor részecskék mennyisége az alábbi értékeket ne haladja meg:
- fák, bokrok 100 pollen/m3
- fűfélék 30 pollen/m3
(3) A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.
(4) A közigazgatási területen hulladéklerakó hely nem alakítható ki. Szelektíven gyűjtött hulladékok átvételére hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget), illetve hulladékgyűjtő udvar (hulladékudvar) létesíthető.
(5) Felszíni szennyeződésérzékenységi besorolás: felszíni szennyeződésre erősen érzékeny terület.
(6) A település beépítésre szánt területein keletkező szennyvizeket a – közüzemi csatornahálózatra vonatkozó határértékek betartásával – a szennyvízhálózaton keresztül a szennyvíztisztítóműre kell vezetni.
A házi szikkasztást meg kell szüntetni, a szikkasztókat, zárt tárolókat fel kell számolni.
(7) A közigazgatási területen keletkező kommunális és egyéb szilárd, valamint folyékony hulladékot rendszeres gyűjtés keretében lerakó, illetve ártalmatlanító telepre kell szállítani.
(8) Bezenye és a szomszédos települések védendő területének védőterületén belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló építmény csak a beruházó által beszerzett, az illetékes hatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott távolság betartásával építhető.
(9) A felszíni vizek védelme érdekében a Rét-árok mellett vízvédelmi gyepesítést kell létrehozni.
Táj- és természetvédelem
9.§
(1) NATURA 2000 területek: 028/2, 041/2, 043, 044/11, 044/57-58, 054, 060, 062/2, 0108, 0110, 0111/1-3, 0113, 0114, 0116, 0118/1-4, 0119, 0121, 0123, 0124/1, 0124/3-4, 0125, 0126/1-2, 0127, 0147/2, 0147/9, 0150, 0151/1-5, 0152/-0155
(2) Az alsóbbrendű kisebb forgalmú utak (országos mellékút, jelentős mezőgazdasági feltáró út) külterületi szakaszai mentén útkísérő fásítást kell létrehozni.
(3) a., Helyi védett természeti érték a Szabadság utcai kétoldali fásítása.
b., A fásítás egyedei csak élet- és balesetveszély esetén erdészeti vagy kertészeti szakvélemény alapján vághatók ki.
Zöldfelületek
10.§
(1) A közterületi zöldfelületeket az SZ-J terveken megjelölt funkciójuknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani.
A zöldfelületeken díszfákat és díszcserjéket kell ültetni, a burkolatlan felületeket füvesíteni kell. A zöldfelületek öntözhetőségét biztosítani kell.
(2) A nem közterületi zöldfelületek közül az intézmények kertjeit az intézmény jellegének megfelelően kell kialakítani.
(3) A gazdasági területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
(4) Az új lakóutcákon utcai fasorokat kell létrehozni, a meglévő, hiányos utcafásításokat pótolni kell.
Művi értékvédelem
11.§
(1) a., Műemlék az Ady E. u. 11. sz. alatti 483-484 hrsz-ú tájház.
b., Műemléki környezet által érintett helyrajzi számok listája a 478; 479; 480; 482; 485; 486; 456; 457; 458 hrsz.
c., A műemlékeket, műemlékileg védett területet és a műemléki környezetet érintő, a telekalakításra, építésre, bontásra, felújításra, korszerűsítésre, kertépítésre (fakivágás, faültetés) irányuló engedélyezési folyamatba a területileg illetékes műemlékvédelmi hatóságot a hatályos jogszabályok rendelkezései szerint be kell vonni.
(2) A helyi védett épített értékek a 638; 639 hrsz-ú lakóház.
a., A helyi védelem alatt álló építmény helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél az alábbi előírások betartása kötelező:
- A beépítés módját, az épület jellegzetes tömegarányát, a homlokzatok nyílásrendjének differenciáltságát, homlokzati nyílások hagyományos osztásait és a tetőgerincek kialakult irányát eredeti formában és arányban kell fenntartani: bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai és formái illeszkedjenek egymáshoz.
- Az épületnek a közterületről látható összes homlokzatát eredeti formájában kell megőrizni, illetve szakszerű munkával helyreállítani.
- Az épületek színezése pasztell lehet, a piros, zöld, kék színek, és azok árnyalatai nem alkalmazhatók.
b., A helyi védelem alatt álló építmény környezetének határán belül figyelemmel kell lenni a látványvédelemre:
- a közvetlen szomszédos telken épülő épületek tömegformálása egységes legyen, ne legyenek hivalkodóak anyaghasználatukban, színezésükben, formáikban, a védelem alatt álló épülethez igazodjanak külső megjelenésükben.
c., A helyi védelem környezetének határán belül fotódokumentációval igazolni kell, hogy a védett látványt kedvezőtlenül nem befolyásolja:
- a közterületen bármely hirdető táblának, egyéb közterületi létesítménynek, berendezésnek elhelyezése,
- nem közterületi építmény építése.
(3) Régészeti értékek
a., Régészeti lelőhelyek által érintett telkek: 287 hrsz; 0284/1-0284/15; 0289/12-0289/19 hrsz.
b., Régészeti érdekű terület az SZ-J1/1 terven ekként megjelölt terület.
c., A régészeti lelőhelyeket és a régészeti érdekű területeket érintő, földmunkával járó tevékenységek megkezdése előtt és régészeti értékek előkerülése esetén a külön jogszabály szerint kell eljárni.
Védőtávolságok, védőterület
12.§
(1) A település meglévő és tervezett lakóterületei, zöldterületei és különleges területei körüli
- 1000 m-es területsávon belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló új építményt építeni, vagy ilyen meglévő építményen kapacitásnövelő építési beavatkozást végezni csak az építtető által beszerzett, az illetékes szakhatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott védőtávolság betartásával lehet.
(2) Villamos távvezetékek biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól mérten
- 20 kV-os vezeték: 5,0 - 5,0 m,
A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák.
- (3) Gázvezeték védőtávolsága a csőtengelytől mérten.
- nagynyomású gázvezeték – a csőtengelytől mért 46,0 - 46,0 m,
- nagyközépnyomású gázvezeték – a csőtengelytől mért 9,0 - 9,0 m,
- középnyomású gázvezeték a csőtengelytől mért 5,0 - 5,0 m,
- 90 mm átmérő alatt csőtengelytől mért 4,0 - 4,0 m.
A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák.
(4) A temető védőterülete a telekhatártól számított 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró építmény nem építhető.
(5) A Mosoni-Duna és a Lajta főág és csatorna parti sávja a partéltől mért 6,0-6,0 m területsáv.
A Rétárok csatorna parti sávja a partéltől mért 3,0-3,0 m területsáv.
A parti sávra vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák.
(6) Az oktatási, szociális és egészségügyi intézmény védőterülete a telekhatártól mért 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül állattartó épület nem építhető.
(7) Az üzemanyagtöltő állomás védőterülete a telekhatártól mért 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület nem építhető.
(8) Közlekedési létesítmények védőterülete
- 150 sz. főút tengelyétől számított 100-100 m a beépítésre nem szánt területeken
- 1501. sz. mellékútnál a beépítésre nem szánt területeken a tengelytől számított 50-50 m
- az 1. sz. vasút fővonal szélső vágány tengelyétől számított 50-50 m.
(9) A szennyvíztisztító védőterülete a telekhatártól mért 500m széles területsáv. A védőterületen belül huzamos emberi tartózkodásra szolgáló építmény, kivéve a szennyvíztisztító működtetéséhez kapcsolódó létesítményeket, nem építhető.
TERÜLETFELHASZNÁLÁS, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
Területfelhasználás az általános és a sajátos használat szerint
13.§
(1) A település közigazgatási területe a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:
a., Beépített és beépítésre szánt terület
Lakóterület
falusias lakóterület Lf
kertvárosias lakóterület LKE
Gazdasági terület
kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági terület Gksz
egyéb ipari terület Gip
jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület Gipz
Különleges terület
Temető K T
Sportterület K Sp
Szabadidőpark terület K Szp
Szennyvíztisztító terület KSz
Játék- és szabadidő központ K J,SZ K
b., Beépítésre nem szánt terület
Közlekedési és közműterület
útterület KÖu
közműterület Köm
vasútterület KÖv
Zöldterület Z
Erdőterület E
Mezőgazdasági terület M
Vízgazdálkodási terület V
Az övezeti jel értelmezése
14.§
beépítési mód (oldalhatáron álló, | megengedett legnagyobb | legkisebb kötelező zöldfelület (%) | |||
területfelhasználási | szabadonálló) | beépítettség (%) | |||
elem |
| kialakítható | kialakítható | kialakítható | |
megengedett legnagyobb építménymagasság (m) | legkisebb építési telekszélesség (m) | legkisebb építési telekmélység (m) | legkisebb építési telekterület (m2) | ||
Lakóterület
15.§
(1) A lakóterület besorolása a sajátos használat szerint:
- falusias lakóterület Lf
- kertvárosias lakóterület Lke
(2) Beépítés
a., Oldalhatáron álló beépítésnél a 18,0 m-nél keskenyebb telken a főépületeknek az építési hely beépítési határain, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell állnia.
b., Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen tömbben – K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉK-DNy-i telekfekvésnél az észak-keleti oldalhatáron áll, kivéve, ha az SZ-J terv másként jelöli. A már többnyire beépült tömbben, az építési oldalhatár a tömbre jellemező beépítési oldal.
c., Az oldalhatáron álló beépítésű lakótömbökben igény szerint ikresen is lehet a 2-2 szomszédos telket beépíteni, ha a két telek külön-külön nem szélesebb, mint a z alakítható legkisebb telekszélesség. Ikres beépítési mód esetén az épületeket a közös oldalhatárra kell építeni oly módon, hogy az épületek külsőleg egy épület képét mutassák.
d., Zártsorú beépítés esetén a földszinti padlóvonal min. 0,45 m, max. 0,9 m-rel lehet a járdatőszint felett (szintmagasság). Az épület maximum egy egyenes záródású oldalkapuval, vagy személybejáróval tárható fel az utca felől. A kerítés az épület anyaghasználatával megegyező, tömör falazott.
e., Tetőtér kialakítható úgy, hogy az egymással szomszédos épület homlokzatának külső felülete és a tető síkjának metszésvonala között az eltérés nem lehet több 60 cm-nél.
f., A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a lakóterületi területfelhasználású telektömbökben az utcai telekhatárhoz legközelebb álló épületek utcai homlokzatmagassága[1] és utcai homlokzatszélesség[2]* a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 25%-kal térhet el.
g., Az épületek tető hajlásszöge 30°-45° között lehet.
A falusias lakóterület építési előírásai
16.§
(1) Telekméretek
a., A beépíthető legkisebb telek
aa., telekalakítással érintett telek esetén az övezetben megengedett alakítható legkisebb telek mérete
ab., kialakult, lakóépülettel már beépített telek esetén a kialakult telek mérete, amelybe a telket esetlegesen érintő közterület bővítés területe nem értendő bele
ac., kialakult, lakóépülettel be nem épített telek esetében 500 m2
b., A kialakítható legkisebb telek méreteit az övezeti előírások tartalmazzák.
(2) Épületek kialakítása
a., Pinceszinten lévő garázsba lehajtó rámpa az utca felől nem létesíthető, azt az épület hátsó része felől lehet feltárni.
b., Loggia, erkély utcai homlokzaton akkor létesíthető, ha az utcai homlokzat síkjáig a telek utcai határától legalább 8,0 m távolság biztosítható.
(3) Lakóövezet Lf
a., A lakóövezetben telkenként elhelyezhető:
- fő funkciót hordozó épületként
aa., egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóépület, vagy két darab egylakásos lakóépület
ab., önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakított, az alapfokú ellátást szolgáló kereskedelmi, vendéglátó létesítmény
ac., a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a település többi lakótömbjeiben szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású kisipari, kisüzemi (ipari) épület
- a fő funkciót kiegészítő épületként
ad., lakó, kereskedelmi, vendéglátó funkciót kiegészítő gépjármű és egyéb tároló,
ae., állattartó épület
af., kisipari műhely
ag., pince
b., A telkeken az ad., ae., af pontokban felsorolt épületek csak lakó-, kereskedelmi, vendéglátó, kisüzemi épület megléte, vagy egyidejű építése esetén építhetők.
Egyéb épület, építmény – kivéve a gépkocsi tárolót és a közművek műtárgyait – az építési helyen belül az előkerti határvonaltól mérten 10,0 m-en túl építhető.
c., Ha a gépkocsi tárolót – nem a főépülettel egy épületben – az építési helyen belül a főépülettel megegyező utcai homlokvonalra építik, homlokzatát a főépülettel formailag össze kell kapcsolni. Ez esetben a gépkocsi tároló csak magastetős lehet, falazatának, héjalásának külső megjelenése a főépületéhez hasonló legyen.
d., Önállóan épült kisüzemi termelő, tároló létesítmény utcai homlokfalának az utcai telekhatártól való távolsága nem lehet több 8,0 m-nél.
e., Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb az aa., ab., ac pontban felsorolt épületek építhetők.
f., A már kialakított telekállapotú és beépült telektömbökben az építési hely határai
- ha az SZ-J1/1 és SZ-J1/2 terv nem jelöli:
- előkert: a kialakult állapotnak megfelelő,
- oldalkert: ha a telek szélessége kevesebb 18,0 m-nél, akkor legalább 4,5 m, ha több 18,0 m-nél akkor legalább 6,0 m,
- hátsókert: 6,0 m
Az előkerti határvonal – kivéve a 25 m-nél szélesebb telkeket – egyben építési vonal is.
Az új kialakítású telektömbökben az építési hely határai:
- előkert: 5,0 m
- oldalkert: 6,0 m
- hátsókert: 6,0 m
A főépületnek – ha nincs előírt építési vonal meghatározva – vagy az előkerti határvonalon, vagy annál legfeljebb 3,0 m-rel beljebb kell állnia, kivéve, ha a telekszélesség a 25,0 m-t meghaladja. Ez esetben az építési helyen belül a főépület – az egyéb, vonatkozó előírásokra is figyelemmel – tetszés szerint elhelyezhető.
g., A fő funkciót hordozó épület tetőgerincének kialakítása:
ga., Utcára merőleges, ha
- az oldalkert mérete nem éri el a 6,0 m-t,
- az épület utcai homlokzatszélessége 10,0 m vagy annál kevesebb.
Amennyiben az utcai homlokzatszélesség a 7,2 m-t meghaladja, az utcai oromfalat kontyolni kell.
bb., Utcával párhuzamos, ha
- az oldalkert mérete meghaladja a 6,0 m-t,
- az épület utcai homlokzatszélessége meghaladja a10,0 m-t.
Ebben az esetben a tetőidomot kontyolni kell.
gc., Az ga; gb pontok alól kivételt képez a Szabadság utca mindkét oldala. Ezen a részen meg kell őrizni a település ősi magjára jellemző beépítési módot.
(4) Övezeti előírások
| Lf1 | Lf2 | ||
Az építési hely | elhelyezkedése előkert oldalkert hátsókert | kialakult, vagy ettől eltérő szándék esetén oldalhatáron álló kialakult, egyben építési vonal ettől eltérni nem lehet kialakult, ha ez >6,0 m, akkor új építés esetén 6,0 m, 14 m vagy annál keskenyebb telek esetén 4,5 m ahol az SZ-J1/1 és SZ-J1/2 terv nem jelöli 6,0 m | kialakult, vagy ettől eltérő szándék esetén zártsorú kialakult, egyben építési vonal ahol az SZ-J1 terv nem jelöli 3,0 m | |
Beépíthetőség | megengedett | legnagyobb beépítettség legkisebb kötelező zöldfelület | 30%, vagy ha az építési hely ennél kisebb, akkor legfeljebb annak területe, ha a kialakult állapot ezt meghaladja bontás és új építés esetén az ehhez való közelítéssel a túllépés megengedhető 50% | 30%, vagy ha az építési hely ennél kisebb, akkor legfeljebb annak területe, ha a kialakult állapot ezt meghaladja bontás és új építés esetén az ehhez való közelítéssel a túllépés megengedhető 50% |
Telekalakítás | kialakítható | legkisebb építési telekszélesség | 14,0 m, figyelemmel a 4.§ (2) b. pontjára, valamint a (3) és (5) bekezdésére | 12,0 m, figyelemmel a 4.§ (2) b. pontjára, valamint a (3) és (5) bekezdésére |
legkisebb építési telekmélység legkisebb építési telekterület | 35,0 m 500 m2 | - 1200 m2 | ||
Épület | megengedett legnagyobb építménymagasság | az illeszkedés szabályai szerint, figyelemmel a 6.§ (4) bekezdésére, de legfeljebb 4,5 m | az illeszkedés szabályai szerint, figyelemmel a 6.§ (4) bekezdésére, de legfeljebb 4,5 m | |
Közműellátás | Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni: - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvízvezetékkel - közüzemi szennyvízcsatorna kiépüléséig zárt tározóval | Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni: - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvízvezetékkel - közüzemi szennyvízcsatorna kiépüléséig zárt tározóval | ||
Környezetvédelem | zajvédelem szennyvízelbánás | falusias lakóterület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A éjjel 40 dB/A - a csatornahálózat kiépülése után kötelező a rákötés - csatornahálózat kiépülése után zárt tározók kötelező felszámolása - kötelező hulladékelszállítás | falusias lakóterület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A éjjel 40 dB/A - a csatornahálózat kiépülése után kötelező a rákötés - csatornahálózat kiépülése után zárt tározók kötelező felszámolása - kötelező hulladékelszállítás |
Egyéb | Zártsorú beépítésű övezetben az építési hely előkerti határától mért 12,0 m távolságig az oldalhatáron, vagy az oldalhatárhoz 3,0 m-nél közelebb álló homlokzatot tűzfallal kell kialakítani. A 12,0 m-en túli épületre, vagy épületszárnyra nem kell tűzfalat építeni. Zártsorú beépítésű övezetben 12,0 m vagy annál keskenyebb telek esetén a szomszédos telkeken álló építmények közötti legkisebb telepítési távolság – kivéve, ha az egymással szemközti oldalhomlokzatok tűzfalas kialakításúak – 3,0 m lehet. |
|
|
4,5 18/40/800 |
4,5 20/25/500 |
4,5 20/35/700 | |
Az építési hely | elhelyezkedése előkert oldalkert hátsókert | oldalhatáron álló 5,0 m, egyben építési vonal 6,0 m 5,0 m | oldalhatáron álló 5,0 m, egyben építési vonal 6,0 m 5,0 m | oldalhatáron álló 5,0 m, egyben építési vonal 6,0 m 5,0 m | |
Beépíthetőség | megengedett | legnagyobb beépítettség legkisebb kötelező zöldfelület | 30% 50% | 30% 50% | 30% 50% |
Telekalakítás | kialakítható | legkisebb építési telekszélesség legkisebb építési telekmélység legkisebb építési telekterület | 18,0 m 40,0 m 800 m2 | 20,0 m 25,0 m 500 m2 | 20,0 m 35,0 m 700 m2 |
Épület | megengedett legnagyobb építménymagasság | 4,5 m | 4,5 m | 4,5 m | |
Közműellátás | Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni: - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvízvezetékkel - közüzemi szennyvízcsatorna kiépüléséig zárt tározóval | ||||
Környezetvédelem | zajvédelem szennyvízelbánás | falusias lakóterület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A éjjel 40 dB/A - a csatornahálózat kiépülése után kötelező a rákötés - csatornahálózat kiépülése után zárt tározók kötelező felszámolása - kötelező hulladékelszállítás. | |||
|
|
4,5 30/40/1200 |
4,5 30/20/600 |
4,5 -/40/800 | |
Az építési hely | elhelyezkedése előkert oldalkert hátsókert | szabadonálló 5,0 m 8,0 m 12,0 m | szabadonálló 5,0 m 6,0 m 5,0 m | oldalhatáron álló 5,0 m 6,0 m 5,0 m | |
Beépíthetőség | megengedett | legnagyobb beépítettség legkisebb kötelező zöldfelület | 20% 50% | 30% 50% | 30% 50% |
Telekalakítás | kialakítható | legkisebb építési telekszélesség legkisebb építési telekmélység legkisebb építési telekterület | 30,0 m 40,0 m 1200 m2 | 30,0 m 20,0 m 600 m2 | - 40,0 m 800 m2 |
Épület | megengedett legnagyobb építménymagasság | 4,5 m | 4,5 m | 4,5 m | |
Közműellátás | Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni: - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvízvezetékkel - közüzemi szennyvízcsatorna kiépüléséig zárt tározóval falusias lakóterület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A éjjel 40 dB/A - a csatornahálózat kiépülése után kötelező a rákötés - csatornahálózat kiépülése után zárt tározók kötelező felszámolása - kötelező hulladékelszállítás. | ||||
|
| zajvédelem szennyvízelbánás | |||
|
|
4,5 -/-/500 |
6,0 12/-/1200 | Lf K | |
Az építési hely | elhelyezkedése előkert oldalkert hátsókert | szabadonálló 5,0 m 4,0 m 5,0 m | zártsorú kialakult, egyben építési vonal - 20,0 m | ||
Beépíthetőség | megengedett | legnagyobb beépítettség legkisebb kötelező zöldfelület | 30% 50% | 30% 50% | |
Telekalakítás | kialakítható | legkisebb építési telekszélesség legkisebb építési telekmélység legkisebb építési telekterület | - - 500 m2 | 12,0 m - 1200 m2 | |
Épület | megengedett legnagyobb építménymagasság | 4,5 m | 6,0 m | Nem építhető. | |
Közműellátás | Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni: - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvízvezetékkel - közüzemi szennyvízcsatorna kiépüléséig zárt tározóval | ||||
Környezetvédelem | zajvédelem szennyvízelbánás | falusias lakóterület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A éjjel 40 dB/A - a csatornahálózat kiépülése után kötelező a rákötés - csatornahálózat kiépülése után zárt tározók kötelező felszámolása - kötelező hulladékelszállítás. | |||
Egyéb | Az övezetben intézményi ellátást biztosító létesítmények helyezhetők el. Az intézményi épületben, annak működéséhez kapcsolódó 1 db lakás kialakítható. Az intézményi övezetben a főépülethez kapcsolódóan legfeljebb 60 m2 alapterületű tároló építhető. Állattartó épület nem helyezhető el. | Kert övezet. | |||
|
|
6,0 20/40/1000 |
6,0 25/40/1000 | |
Az építési hely | elhelyezkedése előkert oldalkert hátsókert | oldalhatáron álló 5,0 m, egyben építési vonal 6,0 m 5,0 m | szabadonálló 5,0 m 6,0 m 5,0 m | |
Beépíthetőség | megengedett | legnagyobb beépítettség legkisebb kötelező zöldfelület | 30% 50% | 30% 50% |
Telekalakítás | kialakítható | legkisebb építési telekszélesség legkisebb építési telekmélység legkisebb építési telekterület | 20,0 m 40,0 m 1000 m2 | 25,0 m 40,0 m 1000 m2 |
Épület | megengedett legnagyobb építménymagasság | 6,0 m | 6,0 m | |
Közműellátás | Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni: - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvízvezetékkel - közüzemi szennyvízcsatorna kiépüléséig zárt tározóval | |||
Környezetvédelem | zajvédelem szennyvízelbánás | falusias lakóterület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A éjjel 40 dB/A - a csatornahálózat kiépülése után kötelező a rákötés - csatornahálózat kiépülése után zárt tározók kötelező felszámolása - kötelező hulladékelszállítás. | ||
Egyéb | Az övezetben intézményi ellátást biztosító létesítmények helyezhetők el. Az intézményi épületben, annak működéséhez kapcsolódó 1 db lakás kialakítható. Az intézményi övezetben a főépülethez kapcsolódóan legfeljebb 60 m2 alapterületű tároló építhető. Állattartó épület nem helyezhető el. | |||
|
|
6,0 400 | ||
Az építési hely | elhelyezkedése előkert oldalkert hátsókert | szabadonálló SZ-J/1 terv szerint, vagy 5,0 m SZ-J/1 terv szerint, vagy 5,0 m, SZ-J/1 terv szerint, vagy 5,0 m | ||
Beépíthetőség | megengedett | legnagyobb beépítettség legkisebb kötelező zöldfelület | 30% 50% | |
Telekalakítás | kialakítható | legkisebb építési telekszélesség legkisebb építési telekmélység legkisebb építési telekterület | 400 m2 | |
Épület | megengedett legnagyobb építménymagasság | 6,0 m | ||
Közműellátás | Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni: - közműves villamos energia vezetékkel | |||
Környezetvédelem | zajvédelem szennyvízelbánás | falusias lakóterület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A éjjel 40 dB/A | ||
Egyéb | Az övezetben intézményi ellátást biztosító létesítmények helyezhetők el. Az intézményi épületben, annak működéséhez kapcsolódó 1 db lakás kialakítható. Az intézményi övezetben a főépülethez kapcsolódóan legfeljebb 60 m2 alapterületű tároló építhető. Állattartó épület nem helyezhető el. | |||
|
|
6,0 400 | ||
Az építési hely | elhelyezkedése előkert oldalkert hátsókert | szabadonálló SZ-J/1 terv szerint, vagy 5,0 m SZ-J/1 terv szerint, vagy 5,0 m, SZ-J/1 terv szerint, vagy 5,0 m | ||
Beépíthetőség | megengedett | legnagyobb beépítettség legkisebb kötelező zöldfelület | 30% 50% | |
Telekalakítás | kialakítható | legkisebb építési telekszélesség legkisebb építési telekmélység legkisebb építési telekterület | 400 m2 | |
Épület | megengedett legnagyobb építménymagasság | 6,0 m | ||
Közműellátás | Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni: - közműves villamos energia vezetékkel | |||
Környezetvédelem | zajvédelem szennyvízelbánás | falusias lakóterület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A éjjel 40 dB/A | ||
Egyéb | Az övezetben intézményi ellátást biztosító létesítmények helyezhetők el. Az intézményi épületben, annak működéséhez kapcsolódó 1 db lakás kialakítható. Az intézményi övezetben a főépülethez kapcsolódóan legfeljebb 60 m2 alapterületű tároló építhető. Állattartó épület nem helyezhető el. | |||
(3) Övezeti előírások
|
7,5 50/40/2000 |
7,5 40/50/2000 | ||
Az építési hely | elhelyezkedése előkert oldalkert hátsókert | szabadonálló 5,0 m 10,0 m 10,0 m | oldalhatáron álló 5,0 m 20,0 m 10,0 m | |
Beépíthetőség | megengedett | legnagyobb beépítettség legkisebb kötelező zöldfelület | 30% 50% | 30% 50% |
Telekalakítás | kialakítható | legkisebb építési telekszélesség legkisebb építési telekmélység legkisebb építési telekterület | 50,0 m 40,0 m 2000 m2 | 40,0 m 50,0 m 2000 m2 |
Épület | megengedett legnagyobb építménymagasság | 7,5 m | 7,5 m | |
Közműellátás | Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni: - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvízvezetékkel - közüzemi szennyvízcsatorna kiépüléséig zárt tározóval | |||
Környezetvédelem | zajvédelem szennyvízelbánás | Kertvárosias lakóterület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A éjjel 40 dB/A - a csatornahálózat kiépülése után kötelező a rákötés - csatornahálózat kiépülése után zárt tározók kötelező felszámolása - kötelező hulladékelszállítás. | ||
Egyéb | megengedett | Melléképület az Sz1 tervlapon e célra jelölt területen építhető. | ||
Gazdasági terület
18.§
(1) A gazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint:
a) kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz
b) jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület Gipz
c) ipari terület Gip
Kereskedelmi, szolgáltató terület
19.§
(1) A területen nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül lakások, igazgatási és iroda épület, egészségügyi, szociális épület építhető.
(2) Övezeti előírások
![]()
![]()
![]()
7,5 40/70/3000 |
4,5 40/50/2000 |
6,0 80/30/2500 élő állat etető | |||||
Az építési hely | elhelyezkedése tömbönként | szabadonálló | szabadonálló | szabadonálló | |||
Beépíthetőség | legnagyobb beépítettség /%/ | 50% | 50% | 40% | |||
legkisebb zöldfelület /%/ | 30% | 30% | 40% | ||||
Épület | legnagyobb építmény-magasság /m/ | 7,5 m | 4,5 m | 6,0 m | |||
szélesség /m/ | 40,0 m | 40,0 m | 80,0 m | ||||
Telekalakítás | mélység /m/ | 70,0 m | 50,0 m | 30,0 m | |||
telekméret /m2/ | 3000 m2 | 2000 m2 | 2500 m2 | ||||
Építési hely határai: | előkert /m/ oldalkert /m/ hátsókert /m/ | közterülettel határos telekhatárok mentén: 5,0 m az azonos területfelhasználású telkek között: oldalkert: 6,0 m hátsókert: 6,0 m az eltérő területfelhasználású területek között: 10,0 m | közterülettel határos telekhatárok mentén: 5,0 m az azonos területfelhasználású telkek között: oldalkert: 6,0 m hátsókert: 6,0 m az eltérő területfelhasználású területek között: 10,0 m | közterülettel határos telekhatárok mentén: 5,0 m az azonos területfelhasználású telkek között: oldalkert: 6,0 m hátsókert: 6,0 m az eltérő területfelhasználású területek között: 6,0 m | |||
Közműellátás | A kereskedelmi, szolgáltató terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni: - közüzemi villamos energia vezetékkel - közüzemi ivóvíz-vezetékkel - közüzemi szennyvíz-vezetékkel. A telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető. | A kereskedelmi, szolgáltató terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni: - közüzemi villamos energia vezetékkel - közüzemi ivóvíz-vezetékkel - közüzemi szennyvíz-vezetékkel. A telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető. | A kereskedelmi, szolgáltató terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni: - közüzemi villamos energia vezetékkel - közüzemi ivóvíz-vezetékkel - közüzemi szennyvíz-vezetékkel. A telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető. | ||||
Környezet-védelem | A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások: - zajvédelmi besorolás: gazdasági terület - kötelező hulladék-elszállítás | A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások: - zajvédelmi besorolás: gazdasági terület - kötelező hulladék-elszállítás | |||||
Jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület
20.§
(1) A területbe (jele: Gipz ) az állattartó telephely tartozik.
(2) A területen az állattartó tevékenységhez, valamint a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó géptároló, terménytároló, kezelő épületek, igazgatási és szociális épületek építhetők.
(3) A terület telkeinek eltérő területfelhasználású területtel érintkező telekhatárai mentén legalább 10,0 m széles, takaró-védőfásítást kell létrehozni.
(4) Övezeti előírások:
Gipz SZ 30/50
|
4,5 50/100/5000 | ||
Az építési hely | beépítési mód | szabadonálló | szabadonálló |
Beépíthetőség | megengedett legnagyobb beépítettség: | 30% | 30% |
kialakítandó legkisebb zöldfelület: | 50% | 50% | |
Épület | megengedett legnagyobb építménymagasság: | 7,5 m tároló műtárgy esetén: kialakult, de legfeljebb 12,0 m | 4,5 m tároló műtárgy esetén: kialakult, de legfeljebb 12,0 m |
Telekalakítás | kialakítható legkisebb telekterület: szélesség /m/ mélység/m/ telekméret /m2/ | 40,0 m 60,0 m 3000 m2 | 50,0 m 100,0 m 5000 m2 |
Építési hely határai: | előkert /m/ oldalkert /m/ hátsókert /m/ | Közterülettel határos telekhatárok mentén: 5,0 m Az azonos területfelhasználású telkek között: oldalkert: 6,0 m hátsókert: 15,0 m Az eltérő területfelhasználású területek között: 15,0 m | Közterülettel határos telekhatárok mentén: 5,0 m Az azonos területfelhasználású telkek között: oldalkert: 6,0 m hátsókert: 15,0 m Az eltérő területfelhasználású területek között: 15,0 m |
Egyéb | igazgatási, szociális épület a telekhatároktól 5,0 m elhagyásával építhető | igazgatási, szociális épület a telekhatároktól 5,0 m elhagyásával építhető | |
Közműellátás | Jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület telkeit el kell látni: - közüzemi villamos energia vezetékkel - legalább saját kútról táplált ivóvízvezetékkel - legalább zárt kommunális szennyvíztárolóval, - csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal. | Jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület telkeit el kell látni: - közüzemi villamos energia vezetékkel - legalább saját kútról táplált ivóvízvezetékkel - legalább zárt kommunális szennyvíztárolóval, - csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal. | |
Környezetvédelem | A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások: - zajvédelmi besorolás: gazdasági terület - kötelező hulladék-elszállítás - elhullott állatok kötelező elszállítása. |
Ipari terület
21.§
(1) Az ipari területen a feldolgozóipar, az építőipar, a javítás, szállítás, raktározás, a mezőgazdasági és erdőgazdasági termények tárolása céljára szolgáló épületek és az ezeket kiszolgáló igazgatási, szociális, kereskedelmi épületek építhetők.
(2) Az ipari terület telkeinek le nem burkolt és be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelület összes területét számítva legalább 150 m2-ként egy lombos fát kell elültetni.
(3) A gazdasági területen a teljes terület működését, őrzését végző személyzet számára egy lakás önálló épületben építhető.
(4) Az SZ-J1 tervben jelölt helyeken és szélességben többszintes (fa, cserje) növénysávot kell telepíteni az egyes telkek beépítésével egyidejűleg.
(5) A megengedett építménymagasság fölé technológiai (szellőzők, kémények), vagy egyéb okokból kimagasló épületrész a beépített alapterület max. 5%-a lehet, a többletmagasság max. 5,0 m.
(6) A gazdasági területet az országos közutak felől az SZ-J1 terven jelölt csomópontokról tárhatók csak fel. Amennyiben a KÖu jelű utak ezeken a csomópontokon keresztül nem érhetők el, a terület telkei nem tekinthetők közútról közvetlenül megközelíthetőknek.
(7) A 150. sz. főút melletti telkek főúttal határos 15 m széles sávjában takarófásítás jellegű zöldfelületet kell létrehozni.
(8) A szabályozott területen a telekhatárokon legfeljebb 2,0 m magas áttört kerítés építhető. Tömör, átláthatatlan kerítés nem létesíthető.
(9) Az iparterületen folytatható tevékenységi csoportok:
- élelmiszeripar - fémfeldolgozási termék gyártása
- textilipar - híradástechnikai termék gyártása
- lábbeligyártás - bútorgyártás
- fafeldolgozás - járműjavítás
(10) Övezeti előírások
7,5 50/70/3500 |
7,5 50/50/2500 |
5,0 40/30/1200 | ||||||
Az építési hely | elhelyezkedése tömbönként | szabadonálló | szabadonálló | szabadonálló | ||||
Beépíthetőség | legnagyobb beépítettség /%/ | 50% | 50% | 40% | ||||
legkisebb zöldfelület /%/ | 30% | 30% | 25% | |||||
Épület | legnagyobb építmény-magasság /m/ | 7,5 m | 7,5 m | 5,0 m | ||||
szélesség /m/ | 50,0 m | 50,0 m | 40,0 m | |||||
Telekalakítás | mélység /m/ | 70,0 m | 50,0 m | 30,0 m | ||||
telekméret /m2/ | 3500 m2 | 2500 m2 | 1200 m2 | |||||
Építési hely határai: | előkert /m/ oldalkert /m/ hátsókert /m/ | közterülettel határos telekhatárok mentén: 15,0 m az azonos területfelhasználású telkek között: oldalkert: 10,0 m hátsókert: 15,0 m az eltérő területfelhasználású területek között: 10,0 m | közterülettel határos telekhatárok mentén: 15,0 m az azonos területfelhasználású telkek között: oldalkert: 10,0 m hátsókert: 15,0 m az eltérő területfelhasználású területek között: 10,0 m | közterülettel határos telekhatárok mentén: 15,0 m az azonos területfelhasználású telkek között: oldalkert: 5,0 m hátsókert: 5,0 m az eltérő területfelhasználású területek között: 10,0 m | ||||
7,5 40/70/3000 |
7,5 60/80/2500 |
7,5 40/60/3000 | ||||||
Az építési hely | elhelyezkedése tömbönként | szabadonálló | szabadonálló | szabadonálló | ||||
Beépíthetőség | legnagyobb beépítettség /%/ | 50% | 50% | 50% | ||||
legkisebb zöldfelület /%/ | 30% | 30% | 30% | |||||
Épület | legnagyobb építmény-magasság /m/ | 7,5 m | 7,5 m | 7,5 m | ||||
szélesség /m/ | 40,0 m | 60,0 m | 40,0 m | |||||
Telekalakítás | mélység /m/ | 70,0 m | 80,0 m | 60,0 m | ||||
telekméret /m2/ | 3000 m2 | 2500 m2 | 3000 m2 | |||||
Építési hely határai: | előkert /m/ oldalkert /m/ hátsókert /m/ | közterülettel határos telekhatárok mentén: 15,0 m az azonos területfelhasználású telkek között: oldalkert: 10,0 m hátsókert: 15,0 m az eltérő területfelhasználású területek között: 10,0 m | közterülettel határos telekhatárok mentén: 15,0 m az azonos területfelhasználású telkek között: oldalkert: 6,0 m hátsókert: 15,0 m az eltérő területfelhasználású területek között: 10,0 m | közterülettel határos telekhatárok mentén: 15,0 m az azonos területfelhasználású telkek között: oldalkert: 6,0 m hátsókert: 15,0 m az eltérő területfelhasználású területek között: 10,0 m | ||||
Különleges terület
22.§
(1) A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint
- temető K T
- sportterület K Sp
c) szennyvíztisztító telep K SZ
d) szabadidős célú terület K SZp
e) honvédségi terület K H
f) játék- és szabadidő központ Kü J,SZK
(2) A temető területén a sírkert és kiszolgáló épületek helyezhetők el.
Beépítési mód: szabadonálló
Megengedett legnagyobb beépítettség: 3%
Kialakítandó zöldfelület minimuma: 80%
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
Építési hely határai: minden telekhatártól 10,0 m.
(3) a) A sportterületen sportpályák és az azokhoz kapcsolódó kiszolgáló építmények, parkolók építhetők.
b) Övezeti előírások
K Sp
Beépítési mód: szabadonálló
Megengedett legnagyobb beépítettség: 10%
Kialakítandó zöldfelület minimuma: 20%*
Megengedett legnagyobb burkolt felület: 10%*
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
Alakítható telek: SZ-J1 terv szerint
Építési hely határai: SZ-J1 terv szerint
Egyéb: A parkolási szükséglet saját telken belül biztosítható.
*a sportpályák nem számítandók bele
(4) a) A szennyvíztisztító telep területén a telep tevékenységéhez kapcsolódó, az üzemeltetéséhez szükséges épületek, műtárgyak építhetők.
b) Övezeti előírások
övezeti besorolás |
|
beépítési mód: | szabadonálló |
megengedett legnagyobb beépítettség: | 40% |
kialakítandó legkisebb zöldfelület: | 40% |
megengedett legnagyobb építménymagasság: | 7,5 m |
kialakítható legkisebb telekterület: szélesség/m/ mélység /m/ telekméret /m2/ | kialakult kialakult kialakult |
Építési hely határai: előkert: oldalkert: hátsókert: | 10,0 m 8,0 m 10,0 m |
(5) a) A szabadidőpark övezetében a beépítés mértéke a 10%-ot nem haladhatja meg. Ebben az övezetben a kizárólagos használatnak megfelelően a sporthorgászathoz kapcsolódó 1 db horgásztanyaház építhető. A teljes terület működését végző személyzet számára az épületben 1 lakás kialakítható.
b) Övezeti előírások:
| ||
Az építési hely | elhelyezkedése előkert oldalkert hátsókert | szabadonálló SZ-J1 terv szerint |
Beépíthetőség | legnagyobb beépítettség (%) | 10% |
legkisebb zöldfelület | 80% | |
Épület | legnagyobb építménymagasság | 3,5 m |
Telekalakítás (legkisebb) | szélesség (m) mélység (m) telekméret (m2) | - - 20 000 |
Egyéb | kizárólagos használat | Sporthorgászat |
(6) A K H jelű honvédségi területet kizárólag a honvédség céljára lehet felhasználni.
(7) a., Kü J,SZK jelű játék- és szabadidőközpont kontinentális vonzáskörű játék- és szabadidős célú építmények elhelyezésére szolgál.
b., A játék- és szabadidőközpont területén elhelyezhetők
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató épületek
- sport- és fürdőépítmények
- szórakoztató épületek
- kulturális, oktatási, egészségügyi épületek
- parkolóházak
- közműépítmények
c., A megváltozott területfelhasználásnak megfelelő telekalakítás, építés feltétele:
- az M15 gyorsforgalmi úton a 6+020 km szelvényben megépített csomópont forgalomba helyezése
d., A játék- és szabadidőközpont területét el kell látni:
- közüzemi villamos energiával
- közüzemi vagy helyi üzemeltetésű ivóvízzel
- közüzemi vagy helyi üzemeltetésű szennyvízcsatornával
- a területen a csapadékvíz – a szükséges előtisztítás után – tárózható, elszikkasztható, a kezelővel történő egyeztetés szerint a Rétárok csatornába, vagy a Lajtába bevezethető.
e., A játék- és szabadidőközpont területén épülő magasépítési építmények településszerkezeti, illetve településképi okokból jelentősek, ezért azok építészeti – műszaki terveit a külön jogszabály szerinti tervtanácson be kell mutatni.
f., A játék- és szabadidőközpont építési folyamatának műemléki és környezetvédelmi követelményeit különösen az építési forgalom műemlékeket és a települési környezetet érintő hatásaira tekintettel kell vizsgálni.
g., Zöldfelületek
A játék- és szabadidőközpont építési telkeinek be nem épített és le nem burkolt felületét magas díszértékű zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
A magas díszértékű zöldfelület az épületek építési üteméhez igazodóan, ütemezetten is megvalósítható. Az egyes építési ütemekben a magas díszértékű zöldfelület nagyságát az előírt minimálisan kialakítandó zöldfelülethez viszonyítva a tényleges beépítettség és a megengedett legnagyobb beépítettség arányának alapján kell meghatározni. A magas díszértékű zöldfelület nagyságába az SZ-J1/3 terven jelölt telken belüli kötelező fásításként megjelölt teleksáv is beszámítható.
Az SZ-J1/3 terven telken belüli kötelező fásításként megjelölt teleksáv területének legalább 80%-án zöldfelületet kell létesíteni. A zöldfelület legalább 60%-án lombkoronaszintet és magas cserjeszintet alkotó növényeket kell ültetni.
A zöldfelület növényfajait úgy kell összeválogatni, hogy átmenetet képezzen a belső területek növényzete és a táj fás szárú növényzete között. E növénysávban elsősorban a tájra jellemző őshonos fa és cserjefajokat kell ültetni.
Az SZ-J1/3 terven jelölt telken belüli kötelező fásítást szakaszosan, az egyes érintett építési telkeken épülő épületek használatba vételének idejéig kell megvalósítani.
h., Környezetvédelem
A területen keletkező kommunális és egyéb szilárd és folyékony hulladékot rendszeres gyűjtés keretében lerakó, illetve ártalmatlanító telepre kell szállítani.
A szennyvíztermelő létesítményeket a szennyvízcsatorna hálózatra rá kell kötni, vagy azzal egyenértékű, új, helyi tisztítóberendezésben kell ártalmatlanítani.
A játék- és szabadidőközpont működése a védett túzokpopuláció élőhelyére hatással lehet, ezért az építési engedélyezési eljárásban a természetvédelmi hatóságot érintett hatóságként kell kezelni.
A játék- és szabadidőközpont területének belső gépjárművi forgalmát káros légszennyező anyagot ki nem bocsátó járművekkel kell megoldani.
A térség kiemelt vízminőségvédelmi területi státuszára, és az összefüggő regionális talajvíztestre tekintettel a talajvízbe nyúló építmények, építményrészek műszaki terveihez részletes regionális talajvízáramlási vizsgálatok végzése szükséges.
i., A telekalakítás és beépítés szabályai
1. Kialakítható legkisebb építési telek terület: 10 000 m2
Beépítési mód: szabadonálló
Megengedett legnagyobb beépítettség: 15%
Kialakítandó zöldfelület minimuma: : 50%
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 40 m
kivéve a jelképként megépülő egy darab torony- vagy ikertoronyszerű önálló építményt, vagy építményrészt, amely épületnek minősülő részének a terepszint feletti legmagasabb pontja 140,0 m, épületnek nem minősülő részének terepszint feletti legmagasabb pontja 170,0 m lehet.
A 40,0 m építménymagasságot meghaladó építmény, vagy építményrész a megengedett legnagyobb beépítettség 5%-ának mértékéig építhető.
Az építési hely határa: SZ-J1/3 terv szerint, vagy ha az nem jelöli, a szabályozott terület határa vonallal megegyező telekhatároktól mért 50,0 m azzal, hogy ezektől a telekhatároktól legalább az építmény terepszinttől mért legmagasabb pontjának magasságával megegyező távolságot el kell hagyni, egyéb telekhatároktól 20,0 m, kivéve az infrastruktúra létesítmények számára alakított telket, ahol az építési hely határa a telekhatártól mért 10,0 m.
2. Telekfeltárás
Az építési telkek feltárása magánútról is történhet.
A magánutak területén legalább a 2. számú mellékletben rögzített mintakeresztszelvényben meghatározott, vagy azzal egyenértékű útépítési elemeket kell elhelyezni.
3. A játék- és szabadidőközpont területen egy szálláshelyszolgáltató épület az 1501. számú országos mellékút jelenlegi nyomvonalának változatlanul hagyása mellett építhető.
A játék- és szabadidőközpont területen a második szálláshelyszolgáltató épület használatba vételének feltétele az SZ-J2 terven KM jellel jelölt út megépítése és forgalomba helyezése a közigazgatási határ és a 150. számú főút között.
A KM jelű út paraméterei meg kell hogy feleljenek az országos mellékutakra vonatkozó útügyi előírásoknak.
A K M jelű út területén legalább a 2. számú mellékletben rögzített mintakeresztszelvényben meghatározott, vagy azzal egyenértékű útépítési elemeket kell elhelyezni.
4. Amennyiben a KM jelű út külön eljárás eredményeként az országos közúthálózat részévé válik és a jelenlegi 1501. számú út az országos közúthálózatból törlésre kerül, az 1501. számú út SZ-J1/3 terven „feltétel teljesülése esetén megszüntethető közúti szakasz” jellel megjelölt szakasza magánútként, vagy a játék-és szabadidőközpont építési telkeinek részeként felhasználható.
j., A játék és szabadidőközpont régészeti érdekű területnek minősül.
A régészeti érdekű területen a talajfelszínt 30 cm-nél mélyebben bolygató tevékenység esetén a külön jogszabály szerint kell eljárni.
(8) A különleges terület telkeit el kell látni:
a) közműves villamos energia vezetékkel,
b) közműves ivóvízvezetékkel,
c) közműves szennyvízvezetékkel,
d) a telkekről csapadékvíz a közterületre nem vezethető.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET
Közlekedési és közműterület
23.§
(1) Közlekedési és közműterületek besorolása sajátos használat szerint
a) közútterület KÖu ; K
b) vasútterület VA
c) közműterület Köm
(2) A közúti területek szabályozási szélességeit az SZ-J tervek tartalmazzák.
- a tervezett, illetve módosított szabályozási szélességet számadat jelöli
- a meglévő, megmaradó szabályozási szélesség jele: „M”
(3) A közlekedési területek közlekedéshálózatban betöltött szerepük szerinti besorolása:
a) Országos közúthálózatba tartozó utak
1. főút KÖu; F ; K F
2. főút kerékpárúttal KÖu F+Kp
3. mellékút KÖu M ; K M
4. kerékpárút K KP
5. országos mellékút + közműsáv + kerékpárút K M+Köm+KP
b) Helyi utak
1. települési gyűjtőút KÖu Gy
2. települési mellékút (településközi út) KÖu Te; K TE
3. településközi mellékút és kerékpárút K TE+KP
4. mezőgazdasági út KÖu Mg; K Mg
5. mezőgazdasági és erdőgazdasági feltáró út és kerékpárút K MG+KP
6. lakó- és kiszolgálóút KÖu
7. gyalogút KÖu Gya
8. szervizút KÖu Sz
(5) Bezenye közigazgatási területén a helyi közúthálózatba tartozó utak az alábbi tervezési osztályba tartoznak.
a) Külterületi utak
1. Paprét – 150 sz. főút - K.VIII.A.60
2. Bezenye – Paprét - K.VIII.A.60
3. Bezenye – Dunakiliti - K.VIII.A.60
4. Márialiget – Paprét - K.VIII.A.60
5. Paprét – Mosonmagyaróvár - K.VIII.A.60
6. Bezenye – Rajka - K.VIII.A.60
b) Belterületi utak
1. Kiszolgáló utak, tervezett kiszolgáló utak - B. VI. d. A. 50
2. Gyalogutak - B. X.
(6) A KÖu Sz jelű szervizút építési telek kiszolgáló útjaként nem vehető igénybe.
(7) A vasúti területen a vasúti közlekedés üzemi és fenntartó építmények, utaskiszolgáló, szolgáltató építmények, raktárépítmények építhetők.
Az épületek megengedett legnagyobb építménymagassága 6,0 m
A közigazgatási területen a vasútvonal térszín alá süllyeszthető. A vasút térszín alá süllyesztése után a vasút feletti terület a szomszédos telkekkel összevonható.
Térszíni vasútvonalon újabb szintbeni átjáró nem nyitható.
(8) Közműterületek a Köm jellel jelzett területek. A telek területet igénylő közművek számára az SZ-J1 tervben jelölt közműterületeket csak a terven megjelölt célra lehet felhasználni.
(9) A közműves ivóvíz hálózatot a hatályos jogszabályok szerint a tűzvédelmi szempontokra is figyelemmel kell kialakítani.
(10) A közműterületeken, a közlekedési területeken a közművezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek:
föld alatt: - ivóvíz vezeték
- szennyvíz vezeték
- gázvezeték
- távbeszélő földkábel
- elektromos kábel
föld felett: - villamos energia vezeték
- telefon vezeték
- kábel TV vezeték
- nyílt csapadékvíz elvezető árok
Helyi parkolás
24.§
(1) SZ-J1/1 terven jelölt temető és sportpálya, az SZ-J1/2 terven jelölt intézmények parkolási igénye a KÖu P jelű közterületi parkoló területeken kielégíthető.
Zöldterület
25.§
(1) Zöldterület az SZ-J1 terven Z jellel jelölt terület.
(2) A zöldterület legfőbb építőeleme a növény, ezért a közterületi zöldfelületeket magas díszértékű növényzet felhasználásával kell kialakítani és az elvárható legnagyobb gondossággal fenntartani.
(3) A zöldterület övezetei
- díszkert Z DK
- játszótér Z JT
(4) A Z JT jelű övezetben játszótér és pihenőtér alakítható ki, a játszó és pihenő funkciót szolgáló kerti építmények építhetők.
Az épületekre vonatkozó előírások:
- építményi hely határa: a telekhatártól 10,0 m
- megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,0 m
- megengedett legnagyobb beépítettség: 2%
(5) A Z DK díszkertben épület nem építhető, csak köztárgyak helyezhetők el.
Erdőterület
26.§
(1) Erdőterület az 1500 m2-nél nagyobb területű, a földhivatali ingatlan-nyilvántartási térképen erdőként nyilvántartott, valamint az SZ-J terven E jellel jelölt terület.
(2) Övezetek
a) Elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdők övezete: Eg
Az övezetben épület nem építhető.
b) Elsődlegesen védelmi célú erdők övezete: Ev
Az övezetben épület nem építhető, közművezeték a szükséges legrövidebb szakaszon érintheti.
Mezőgazdasági terület
27.§
(1) Mezőgazdasági terület az SZ-J1 és SZ-J2 tervlapon M jellel jelölt terület.
(2) A mezőgazdasági terület besorolása
a) általános mezőgazdasági terület Má
b) kertgazdálkodási terület Mk
c) korlátolt felhasználású mezőgazdasági terület M kf
(3) Általános mezőgazdasági terület
a) A terület elsősorban növénytermesztésre szolgál. A területen az 5 ha-t elérő, vagy azt meghaladó nagyságú földrészleten, annak max. 3,0%-os beépítésével, de max. 1000 m2 földszinti alapterületű a termelés folytatásához szükséges gazdasági épületek, géptároló szín, a saját területen megtermelt termény és takarmány tárolására szolgáló épület, állattartó épület építhetők, figyelembe véve a 11.§ (1) bekezdését. Lakás nem építhető.
(4) Kertgazdálkodási terület
a) A kertgazdálkodási területen a telekterület 3%-ának mértékéig, de legfeljebb 50 m2-nyi alapterülettel a telken megtermelt termény tárolására szolgáló épület építhető.
b) Az épületeket legalább 5,0 m előkert, 10,0 m hátsókert, 3,0-3,0 m oldalkert elhagyásával lehet elhelyezni.
c) Az épületek tömegének, formájának, anyaghasználatának a területre jellemző hagyományos beépítéséhez kell alkalmazkodnia.
d) A kerítés drótfonatból, vagy sövényből készülhet. Kerítést az utcai telekhatártól legalább 3,0 m-re kell építeni.
e) A területen 500 m2-nél kisebb telek nem alakítható.
- Korlátolt felhasználású mezőgazdasági területek
a) Korlátolt felhasználású mezőgazdasági területek a védett gyepterületek, védett nádasok, a védett szántók és az M Kf jellel megjelölt mezőgazdasági területek.
Vízgazdálkodási terület
28.§
(1) Vízgazdálkodási terület az SZ-J1 és SZ-J2 terven V jellel jelölt terület az alábbiak szerint:
- Mosoni-Duna folyó
- Lajta folyó
- Rétárok csatorna
- Lajta-balparti csatorna (Megyei-csatorna)
Közműellátás
29.§
(1) A belterületi közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek:
a) föld alatt: ivóvíz vezeték,
szennyvíz vezeték,
gázvezeték,
távbeszélő földkábel.
b) föld felett: villamos energia vezeték,
telefon vezeték,
kábel TV vezeték,
nyílt vagy fedett csapadékvíz elvezető árok.
(2) a) A tervezési területen megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell. Ennek érdekében a közműves ivóvíz hálózatot a külön jogszabályok figyelembe vételével kell kialakítani.
b) A vízvezeték-hálózat körvezetékes módon kerüljön kiépítésre.”
2.§
Ezen rendelet 2010. január 19. napján lép hatályba.
Bezenye, 2010. január 19.
Kammerhofer Róbert dr. Horváth Szabolcs
polgármester jegyző
Záradék:
A képviselő-testület ezen rendeletét 2009. január 18-án tartott ülésen fogadta el, s a rendelet 2010. január 19-én kihirdetésre került.
Bezenye, 2010. január 19.
dr. Horváth Szabolcs
jegyző
Utcai homlokzatmagasság: az utcai telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró függőleges, vagy a függőlegestől legfeljebb 30°-kal eltérő a terepcsatlakozás és a tető metszésvonala közötti homlokzat függőleges vetülete, amelybe a tűzfalat és az utcához legközelebb álló homlokzatszélesség mértékén túli udvari keresztszárnyat nem kell beleszámítani.
* Utcai homlokzatszélesség: az utcai telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró függőleges, vagy a függőlegestől legfeljebb 30°-kal eltérő a terepcsatlakozás és a tető metszésvonala közötti homlokzat vízszintes vetülete, amelybe az utcához legközelebb álló homlokzatszélesség mértékén túli udvari keresztszárnyat nem kell beleszámítani.