Bezenye Községi Önkormányzat képviselő-testületének

7/2015.(V.28.) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Bezenye Községi Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1.§

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Bezenye Községi Önkormányzat képviselő-testülete 

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe:

9223 Bezenye, Szabadság u. 50.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:

Bezenye Községi Önkormányzat képviselő-testülete

(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Bezenye község közigazgatási területe.

2.§

Az önkormányzat jelképeit: címer, zászló és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendelet állapítja meg.

3.§

Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

4.§

(1)Az önkormányzatnak nincs hivatalos lapja.

(2)Az önkormányzat honlapja: www.bezenye.hu.

5.§

A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő, akik névsorát az 1. függelék tartalmazza. A képviselők aktuális névjegyzékét a jegyző az önkormányzat hirdetőtáblájára függeszti ki.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület üléseinek száma

11.§

A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

12.§

(1)Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.

(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és tervezett időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülés is tervezhető.

(3) A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági program figyelembe véve – állít össze.

(4) A munkaterv tartalmazza

a) az ülések tervezett időpontját,

b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,

c) az előterjesztő megnevezését.

13.§

(1) Rendkívüli ülést kell összehívni

a) az Mötv. 44.§-ban meghatározott esetben,

b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,

c) ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.

2. A képviselő-testületi ülések összehívása

14.§

(1)A képviselő-testület ülését a polgármester lehetőség szerint az elfogadott éves munkatervben tervezett időpontok szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.

(2) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság mindenkori elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.

(3) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.

15.§

A képviselő-testület rendes ülései lehetőség szerint a munkatervben tervezett időpontokban kerülnek összehívásra.

16.§

A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.

17.§

(1)A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell

a) az ülés helyét,

b) az ülés időpontját,

c) a tervezett napirendeket,

d) a napirendek előadóit,

e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.

(4) Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester legfeljebb 10 gépelt oldalra korlátozhatja.

(5) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell elektronikus úton, e-mailben megküldeni, hogy azt az a képviselő-testületi ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(6) Kivételes esetben a 25.§-ban foglaltak szerint lehetőség van az előterjesztést a képviselő-testület ülés napján, vagy az ülésen írásban a képviselők rendelkezésére bocsátani.

(7) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni

a) a képviselőknek,

b) a jegyzőnek,

c) a nem állandó meghívottaknak:

ca) az előterjesztőknek és

cb) akiket az ülés összehívója megjelöl.

(8) A (7) bekezdés c) pontjában megjelöltek számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, melyekre a meghívás történik.

18.§

(1)A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan elektronikus úton, e-mailben megküldött meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására

a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

b) egyéb szóbeli meghívással.

(3) Lehetőség szerint a szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetben el lehet tekintetni a 17.§ (5) bekezdés szerinti határidőtől.

19.§

(1)A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

a) a jegyzőt/aljegyzőt,

b) az illetékes országgyűlési képviselőt.

(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül

a) az önkormányzat intézményének vezetőjét,

b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

20.§

(1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái

a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,

b) a meghívó honlapon történő közzététele.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egyidőben meg kell tenni.

3. A képviselő-testület ülésének vezetése

21.§

(1) A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:

a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b) jegyzőkönyv-hitelesítők választása,

c) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,

d) a napirendek előterjesztése, elfogadtatása,

e) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,

f) napirendenként:

fa) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

fb) a vita összefoglalása,

fc) az indítványok szavazásra való feltevése,

fd) a határozati javaslatok szavaztatása,

fe) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

ff) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,

g) a rend fenntartása,

h) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,

i) félévente tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,

j) az ülés bezárása.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok közül kötelező az a), d), e), f), i), j) pontokban meghatározott feladatok.

22.§

(1)A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.

23.§

(1)Jegyzőkönyv-hitelesítők kijelölése nem kötelező.

(2) Ha a polgármester vagy a képviselő-testület bármely tagja indokoltnak tartja, akkor hitelesítő választására indítványt tesz.

(3) Hitelesítők személyére a polgármester tesz javaslatot. Hitelesítőket csak a képviselő-testületi tagok közül lehet választani, maximum 2 főt. A hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyv aláírással történő hitelesítése.

24.§

(1)Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. Az ülés vezetője, illetve bármely képviselő javaslatot tehet a napirendi pontok felcserélésére, a kiküldött meghívóhoz képest új napirendi pontok felvételére, a meghívóban előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.

(2) A napirendek elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozattal dönt.

25.§

(1)A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) A képviselő-testület az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretét maximum 30 percben, egy-egy hozzászólás maximális időtartamát 2 percben, az ismételt hozzászólás számát és annak időkeretét egy alkalomban és maximum 2 percben határozza meg. 

(3) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön határozathozatal nélkül az egyes napirendek tárgyalására fordítható maximális időkeretét indokolt esetben egy alkalommal további 30 perccel meghosszabbíthatja.  A hozzászólásokra ebben az esetben is a (2) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(4) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46.§ (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(5) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46.§ (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

(6) A zárt ülésen az Mötv. 46.§ (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.

26.§

(1)Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.

(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.

(3) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(4) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha az azt tárgyaló napirendet a képviselő-testület a napirendi pontok elfogadásával, egyszerű szótöbbséggel, határozattal a napirendek közé felveszi. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

27.§

(1) Az előterjesztések tartalmi elemei

a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,

b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,

c) a téma ismertetése,

d) a jogszabályi háttér bemutatása,

e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,

f) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,

g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,

h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,

i) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,

j) rendelettervezet, rendelettervezet indoklása,

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelmények közül a polgármester határozza meg az adott előterjesztésnél alkalmazandó kötelező tartalmi elemeket.

(3) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendelet 25.§-ában, valamint a 26. § (1)–(2) bekezdésében előírt követelményeknek.

28.§

(1)A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

29.§

(1)A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.

(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

30.§

Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendelet javaslatot teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.

31.§

(1)A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei

a) a határozat szövege,

b) a végrehajtást igénylő döntéseknél

ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,

bb) a határozat végrehajtásának időpontja.

(3) A rendelet javaslat a rendelet szövegét tartalmazza.

32.§

A szavazás előtt a jegyzőnek jogszabálysértő döntések, működés jelzésére kötelezettsége van.

33.§

A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47.§ (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.

34.§

(1)Minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint felének az igen szavazata szükséges, ez minimum 4 fő.

(2)Minősített többség szükséges az Mötv. 50.§-ában foglalt ügyek eldöntéséhez.

(3) A (2) bekezdésen kívül minősített többség szükséges:

a) az önkormányzat gazdasági programjának elfogadásához,

b) a településrendezési terv és a helyi építési szabályzat módosításához, elfogadásához,

c) gazdasági társaság, alapítvány létrehozásához,

d) hitelfelvételhez,

f) helyi népszavazás kiírásához.

4. A képviselőtestület döntései

35.§

(1) A képviselő-testület döntései

a) a határozat,

b) a rendelet.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

a) az ügyrendi kérdésekről,

b) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról.

(3) A képviselő-testület határozattal dönt arról, hogy a rendelettervezet megtárgyalása egyfordulós vagy kétfordulós.

(4) Rendeletalkotás esetén a képviselőt-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

36.§

(1) A képviselő-testület a 35.§ (1) bekezdésben meghatározott döntéseit

a) nyílt szavazással, ezen belül:

aa) nem név szerinti nyílt szavazással

ab) név szerinti nyílt szavazással,

b) titkos szavazással

hozza.

(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Az ülés vezetője először az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.

(3) A polgármester vagy a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazás tartható.

(4) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48.§ (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.

(5) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.

37.§

(1)A titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46.§ (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a polgármester vagy a képviselők egynegyede indítványozza.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság gondoskodik.

(3) A titkos szavazás során a képviselők a hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.

(4) A titkos szavazás eredményéről az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, és nem szavazat). A szavazólapokat a szavazást követően az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság megsemmisíti. Az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

38.§

Az ülés vezetője a 36-37.§-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.

39.§

A képviselő-testület – 38.§ szerinti elfogadott – határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

A határozatok jelölése a következő formában történik:

…..(sorszám)/….(év). (hónap.nap) határozat

Bezenye Községi Önkormányzat képviselő-testülete

40.§

A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

41.§

A képviselő-testület – 38.§ szerint elfogadott – rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

A rendeletek jelölése a következő formában történik:

Bezenye Községi Önkormányzat képviselő-testületének  …..(sorszám)/…..(év)(hónap.nap) önkormányzati rendelete a …........................................-ról.

42.§

(1)A képviselőnek joga van a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 32.§ (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.

(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 15 nappal írásban kell benyújtani.

(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettek nem kötelesek az ülésen választ adnia. Ebben az esetben az ülést követő 30 napon belül, írásban válaszolnak a felvilágosítás kérésre.

43.§

(1)Amennyiben a képviselő az Mötv. 49.§ (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület – az Mötv. 33.§ figyelembevételével – a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.

44.§

(1)Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.

(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.

(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.

(4) A hozzászólást a 25.§ (2) bekezdés szerint korlátozni lehet.

(5) Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)-(3) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására. A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetője – az Mötv. 33.§ figyelembevételével – javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek – az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt – a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható. A képviselő-testület az ügyben képviselő-testületi határozatot hoz.

45.§

(1)Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.

(2) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.

46.§

(1)A testületi ülésen az elfogadott napirendi pontokon belül önálló napirendi pontként félévente tájékoztatást kell adni a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről.

(2) A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.

47.§

Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.

5.  A jegyzőkönyv

48.§

(1)A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52.§-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.

49.§

(1)A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52.§ (1) bekezdés f-m) pontokat.

(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52.§ (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a képviselő által elmondottakat szó szerint kell a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52.§ (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.

(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(6) A képviselő-testület nyílt és zárt üléseiről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felel.

a) egy példányt a jegyző kezel (ez az irattári példány),

c) egy példány a képviselő-testületi példány, mely a polgármester részére kerül átadásra

d) egy példány jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül megküldi a jegyző a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalnak.

(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az írásos előterjesztéseket,

d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, vagy

e) a képviselők kérése alapján

ea) a képviselői indítványokat,

eb) a képviselői hozzászólásokat,

ec) a képviselői interpellációkat.

50.§

(1)A képviselő-testület – az e rendelet 25.§-ában meghatározott módon – dönt a jegyzőkönyv-hitelesítők választásának szükségességéről. A jegyzőkönyvet – ha megválasztásra kerültek – a jegyzőkönyv-hitelesítőknek is alá kell írniuk.

(2) Az Mötv. 52.§ (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(3) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 10.§ (1) bekezdés c) pontja figyelembevételével a közhitelesség biztosítása érdekében a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.

IV. Fejezet

A közmeghallgatás, a helyi fórumok és az önszerveződő közösségek

51.§

(1)Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54.§-ában foglaltak szerint.

(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, vagy a jegyző által helyettesítésére kijelölt hivatali dolgozó.

(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(4) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

52.§

A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

53.§

(1)A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.

(2) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.

(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.

(4) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.

54.§

Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.

55.§

A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.

56.§

(1)A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel falu fórumot –t ( a továbbiakban: fórum) tarthat.

(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a képviselő-testület által felkért – a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal rendelkező – személy is jogosult.

(3) A fórumon csak a fórum levezetésére felkért képviselő köteles részt venni.

(4) A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.

57.§

Tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén az alábbi önszerveződő közösségek képviselőit

a) horvát önkormányzat elnöke, vagy megbízottját

b) egyesületek, alapítványok, civil szervezetek képviselőit

az őket érintő napirendi pontok tárgyalása esetén.

V. Fejezet

A települési képviselő

58.§

A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.

59.§

(1) A települési képviselő – az Mötv. 32.§-ában meghatározottakon túl – köteles

a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,

b) a polgármesternek az ülés előtt előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,

c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,

d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53.§ (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,

b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,

c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.

60.§

(1)A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.

(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv. 29.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint szűnik meg.

(3) A képviselő összeférhetetlenségére az Mötv. 36.§-ának és 37.§-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Az önkormányzati képviselő tagjai méltatlanságára, a méltatlanság megállapítására és a méltatlansági eljárás lefolytatása az Mötv. 38.§-ának rendelkezései az irányadók.

(5) Az Mötv. 32.§ (2) bekezdés j) pontja alapján az önkormányzati képviselő eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésén.

VI. Fejezet

Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai

61.§

A képviselő-testület szervei:

a) a polgármester,

b) a jegyző,

c) bizottsága(i)

d) a közös önkormányzati hivatal,

e) a társulás.

6. A polgármester és az alpolgármester

62.§

(1)A polgármester főállású megbízatásban látja el a feladatait.

(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 36.§-a, vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39.§-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésének szabályait az Mötv. 69.§-a tartalmazza.

63.§

A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy az érintett tartósan akadályozva van a 14.§ (2) bekezdésben meghatározott személynek.

64.§

(1) A polgármester Mötv. 65. és 67.§-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai

a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi munkáját,

b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,

c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

d) fogadóórát tart,

e) nyilatkozik a sajtónak.

(2) A polgármester fogadóórája:

       Szerda 8.00 – 12.00

(3) A polgármester az Mötv. 67.§ e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

65. §

A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerült, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

Az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.

66. §

(1)Az alpolgármester választásának szabályait az Mötv. 74.§-a tartalmazza.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el a feladatait.

(3) Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.

7. A képviselő-testület bizottságai

67. §

A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre az Mötv. 57.§-ában meghatározottak alapján.

68. §

A képviselő-testület állandó bizottsága

Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság.

69. §

(1)A bizottság tagjainak száma: 3 fő

A bizottság feladata és hatásköre a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatban.

A képviselő-testület elé a bizottság nyújtja be a vagyonnyilatkozat ellenőrzési eljárás eredményéről szóló tájékoztatót, valamint az éves tevékenységéről szóló beszámolót.

(2) A képviselő-testület elé a bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések nincsenek.

A Rendelet 68.§ (3) bekezdés a) – b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) A vagyonnyilatkozat nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos bizottsági feladat- és hatáskörök:

a) az Mötv. 39.§ (3) bekezdésében foglalt vagyonnyilatkozat nyilvántartás,

b) az Mötv. 39.§ (4) bekezdésében foglalt vagyonnyilatkozat ellenőrzése, ha az ellenőrzésre kezdeményezés érkezik,

c) a b) pontban leírt eljárás lefolytatását követően az eredményről a képviselő-testület tájékoztatása,

d) tevékenységéről évente beszámolót készít, és azt a képviselő-testület elé terjeszti,

e) az Mötv.  36-37.§-a szerinti kivizsgálás.

(4) A vagyonnyilatkozatok nyilvántartását és ellenőrzését végző bizottságra állandó, visszavonásig érvényes átruházott hatáskörök nincsenek.

(5) A bizottság a vagyonnyilatkozatok nyilvántartására és ellenőrzésére vonatkozóan az ügyrendjében részletes belső szabályokat állapít meg.

(6) A bizottság feladata, hogy a (3) bekezdés szerinti ügyekkel kapcsolatban szervezze és ellenőrizze a döntések végrehajtását.

70.§

A bizottság tagjaira vonatkozó szabályokat az Mötv. 40.§-a határozza meg.

71.§

(1)A bizottság működésének szabályaira az Mötv. 60.§-át kell alkalmazni.

(2) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Hegyeshalmi Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

8. A jegyző és az aljegyző

72.§

(1)A jegyző kinevezése az Mötv. 83.§ b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település polgármester gyakorolja.

(2) A jegyző az Mötv. 81.§ (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai

a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

b) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,

c) biztosítja az önkormányzati rendeletek érintettekkel való megismertetését,

d) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,

e) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,

f) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Közös Önkormányzati Hivatal Bezenyei kirendeltség vezetőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.

(4) Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82.§ (5) bekezdése határozza meg.

73.§

(1) A 72.§ (2) bekezdés c) pontja alapján a jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről. Az alkalmazható kihirdetési módok:

a) kötelező jelleggel az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,

b) nem kötelező jelleggel a könyvtárban, művelődési házban történő kihelyezés,

c) a jegyző az önkormányzati rendeleteknek és jegyzőkönyveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére történő megküldésének rendjéről szóló 23/2012.(IV.25.)  KIM rendelet 1.§ (1) bekezdése szerint a képviselő-testület által megalkotott, a polgármester és a jegyző által aláírt rendeletet legkésőbb a kihirdetést követő harmadik munkanapon, a Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül megküldi a Győr-Moson-Sopron Kormányhivatalnak.

(2) A 72.§ (2) bekezdés d) pontban meghatározott határozat-nyilvántartás

formái:

a) a határozatok nyilvántartása sorszám szerint,

b) a határozat-kivonatok nyilvántartása sorszám szerint növekvő sorrendben.

(3) A 72.§ (2) bekezdés d) pontjában meghatározott rendelet-nyilvántartás formái:

a) rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, valamint a rendeletet módosító rendeletekre való hivatkozással.

9. A Közös Önkormányzati Hivatal

74.§

(1)A képviselő-testület az Mötv. 84.§ (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Hegyeshalmi Közös Önkormányzati Hivatal.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84.§ (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67.§ b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét – az Mötv. 67.§ d) pontja és a 85.§ (6), (9) bekezdése pontja figyelembe vételével – a Képviselő-testületek határozattal fogadják el.

10. Társulás 

75.§

(1)A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásai:

a) Mosonmagyaróvár Térségi Társulás

b) Mosonmagyaróvár Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott társulás feladat- és hatásköre:

a) étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,

c) családsegítés,

d) gyermekjóléti szolgáltatás,

e) belső ellenőrzés,

f) egyéb nappali ellátás,

g) átmeneti elhelyezés,

h) bölcsődei ellátás,

i) gyermekek átmeneti otthonba helyezése,

j) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

k) hajléktalanok nappali ellátása,

l) családi napközis ellátás,

m) hajléktalanok átmeneti elszállásolása,

n) értelmi fogyatékosok nappali ellátása.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott társulás feladat- és hatásköre:

a) a térség hulladékgazdálkodási tevékenységének javítását előmozdító együttműködése,

b) a települések hulladék gyűjtésének, szállításának, kezelésének és ártalmatlanításának a kölcsönös érdekeltségen alapuló koordinálása,

c) a települések hulladékgazdálkodásának javítása érdekében a szükséges tanulmányok elkészíttetése,

d) a nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása, (pályázatok benyújtása, menedzselése, a beruházások bonyolítása, a szükséges kivitelezési és szolgáltatási szerződések megkötése, felügyelete)

e) a hulladékgazdálkodási közfeladatok ellátása – hulladékkezelési közszolgáltatás szervezése, fenntartása – a projektben történő megvalósulásának időpontjától kezdve.

VII. Fejezet

Az önkormányzat költségvetése

76.§

(1)A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény határozza meg.

(2) A költségvetés megtárgyalása két fordulóban történik.

A képviselő-testület gazdasági programja

77.§

(1)A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

VIII. Fejezet

Vagyonnyilatkozat

78.§

A képviselő-testület tagja vagyonnyilatkozat-tételre köteles.

Nemzetiségi Önkormányzat

79.§

(1)A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére előzetes egyeztetés alapján havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában ingyenesen biztosítja az önkormányzati feladat ellátásához szükséges helyiséghasználatot. A helyiség használatához kapcsolódó tárgyi infrastruktúra és rezsiköltséget a helyi önkormányzat viseli.

(2) A helyi önkormányzat a Hegyeshalmi Közös Önkormányzati Hivatal Bezenyei Kirendeltsége (a továbbiakban Közös Önkormányzati Hivatal) útján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, melyeknek keretében a Közös Önkormányzati Hivatal ellátja:

a) a nemzetiségi önkormányzat testületi üléseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek előkészítése, postázása);

b) testületi és tisztségviselők döntéseinek előkészítésével kapcsolatos feladatok, a döntéshozatalhoz szükséges nyilvántartási, sokszorosítási és postázási feladatokat;

c) a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat;

d) a jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatának lehetőségét.

(3) A (2) bekezdésben  meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket  - a testületi tagok és tisztségviselők  telefonhasználata kivételével – a helyi önkormányzat viseli. 

(4) A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét és az ezekre vonatozó szabályokról az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 34-38.§-ai alapján a települési önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat a helyiséghasználatra, a további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozó megállapodás rendelkezik.

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

80.§

(1)E rendelet 2015. május 29. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2013.(II.14.) önkormányzati rendelet.

(3)Hatályát veszti a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2013.(III.25.) önkormányzati rendelet.

(4)Hatályát veszti a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2014.(IV.4.) önkormányzati rendelet.

(5)Hatályát veszti a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2014.(VI.4.) önkormányzati rendelet.

(6)Hatályát veszti a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2014.(XI.19.) önkormányzati rendelet.

Kammerhofer Róbert                                                         dr. Gáli Péter

                   polgármester                                                                         jegyző

A kihirdetés napja: 2015. május 28.                                                

dr. Gáli Péter

                                                                                                                jegyző