Bezenye község képviselő testületének 7/2019 (XII.2..) önkormányzati rendelete
Bezenye Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 10. 31Bezenye község képviselő testületének 7/2019 (XII.2..) önkormányzati rendelete
Bezenye Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Az önkormányzat
1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Bezenye Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) A képviselő-testület elnevezése: Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).
(3) Az önkormányzat székhelye: 9223 Bezenye, Szabadság u. 50.
(4) Az önkormányzat hivatalos internetes honlapja: www.bezenye.hu
(5) Az önkormányzat illetékességi területe: Bezenye község közigazgatási területe.
2. § (1) Az önkormányzat jelképei:
a) címer,
b) zászló.
(2) A címer, zászló és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
A képviselő-testület feladat- és hatásköre
3. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet és szerveit illetik meg.
(2) A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá a társulás.
(3) Önkormányzati döntést a képviselő-testület, a helyi népszavazás, a képviselő-testület felhatalmazására bizottsága, a társulása, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.
(4) A képviselő-testület és szervei ellátják a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdés szerinti feladatokat, gyakorolják a feladatellátáshoz kapcsolódó hatáskört.
(5) Az önkormányzat által ellátandó, a kormányzati funkció szerint besorolt alaptevékenységeket az 1. melléklet tartalmazza. A képviselő-testület bizottságainak feladat- és hatásköreinek jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.
(6) Az önkormányzatnak önként vállalt feladata nincs.
4. § (1) A képviselő-testület át nem ruházható feladat- és hatásköreit az Mötv. 42. §-a határozza meg.
(2) Az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.
(3) A képviselő-testület polgármesterre átruházott hatásköreit a 3. melléklet tartalmazza.
A képviselő-testület
1. A képviselő-testület működése
5. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.
(2) A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. függelék tartalmazza. A bizottságok tagjainak névsorát a 2. függelék tartalmazza.
2. A képviselő-testület alakuló ülése
6. § (1) A képviselő-testület alakuló ülésének összehívására, vezetésére a Mötv. 43. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester és a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről.
(3) A képviselők a képviselő-testület alakuló ülésén, időközi választás esetén a megválasztást követő ülésen a képviselő-testület előtt esküt tesznek. A polgármester megválasztását követően a képviselő-testület előtt tesz esküt. Az eskütevők az eskütételről okmányt írnak alá.
(4) A képviselő-testület a polgármester illetményét és a polgármestert illető költségtérítést összegszerűen állapítja meg.
(5) Az időközi választáson megválasztott polgármester, illetve az így megválasztott, valamint a kompenzációs listáról üresedés miatt kijelölt képviselő esetében a (2)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket értelemszerűen kell alkalmazni.
3. Az alpolgármester megválasztása
7. § (1)1 A képviselő-testület a Mötv. 74. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően két társadalmi megbízatású alpolgármestert választ a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére.
(2) Ha az alpolgármester választás során a jelölt nem kapja meg a megválasztáshoz szükséges szavazatot, a soron következő ülésen ismételten szavazást kell tartani. Ezt az eljárást addig kell folytatni, amíg a tisztség betöltésre nem kerül.
(3) A képviselő-testület összegszerűen megállapítja a megválasztott alpolgármester tiszteletdíját és az alpolgármestert illető költségtérítést. Az alpolgármester tiszteletdíjáról vagy annak meghatározott részéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondhat.
(4) Az alpolgármesteri megbízatás megszűnése esetén az új alpolgármester megválasztására a (1)-(3) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.
4. A bizottságok elnökei, tagjai megválasztása
8. § (1) A képviselő-testület legkésőbb az alakuló ülést követő ülésén – a polgármester előterjesztése alapján – megválasztja az állandó bizottságok elnökeit, továbbá képviselő és nem képviselő tagjait.
(2) A bizottságok nem képviselő tagjai a képviselő-testület előtt leteszik az esküt.
(3) A bizottsági elnöki tisztség, tagság megszűnése esetén az új bizottsági elnök, tag megválasztására az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.
5. Az önkormányzati képviselők jogállása
9. § (1) A képviselő jogait és kötelezettségeit a Mötv. 32. §-a határozza meg.
(2) A képviselő munkája során a Közös Önkormányzati Hivatal Bezenyei kirendeltsége (a továbbiakban: Hivatal) kijelölt helyiségeit használhatja, eszközeit díjmentesen igénybe veheti, a hivatal illetékes munkatársától ügyviteli közreműködést igényelhet.
(3) A képviselő
a) olyan magatartást tanúsít, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre,
b) tevékenyen részt vesz a képviselő-testület, valamint azon bizottság munkájában, amelynek tagja,
c) bejelenti a bizottság elnökének, ha annak a bizottságnak az ülésén, melynek tagja, akadályoztatása miatt nem tud részt venni,
d) bejelenti a polgármesternek, ha valamely megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,
e) bejelenti a személyes érintettségét a döntéshozatalnál, valamint
f) vagyonnyilatkozatot tesz.
(4) A (3) bekezdés e) pontjában foglalt kötelezettség megszegése esetén az ülés vezetője – ha tudomással bír róla – felhívja a képviselőt arra, hogy jelentse be személyes érintettségét.
(5) Ha a képviselő úgy nyilatkozik, hogy ő személyesen nem érintett az ügyben, de a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a képviselő személyes érintettsége fennáll, a képviselő kizárásáról a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt. Ha a képviselő-testület kizárja a képviselőt, a képviselő az adott ügyben nem szavazhat, de a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek számít.
(6) A képviselő és a bizottság nem képviselő tagja köteles a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot, valamint a személyiségi jogot érintő információt megőrizni. A titoktartási kötelezettség megbízatásának lejárta után is fennáll.
10. § A képviselő-testület tagjának a képviselő-testületi ülésről való távolmaradását, a bizottsági tagnak pedig a bizottsági ülésekről való távolmaradását – igazolás céljából – a polgármesternek előzetesen be kell jelentenie.
A vagyonnyilatkozatok és az összeférhetetlenségi, méltatlansági és fegyelmi eljárás
11. § A polgármesteri, képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének, ellenőrzésének szabályait e rendelet 4. melléklete tartalmazza.
12. § (1)2 A Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság előkészíti – a polgármester kivételével – a képviselő-testület hatáskörébe tartozó összeférhetetlenségi, méltatlansági és fegyelmi ügyeket.
(2) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél.
(3) A polgármester átadja az (1) bekezdésben megjelölt bizottságnak a kezdeményezést, a vizsgálatot lefolytatja, és előterjesztést készít a képviselő-testület következő ülésére. A bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
A képviselő-testület ülésén megtárgyalható indítványok
6. Az előterjesztés
13. § (1) A képviselő-testület munkáját a meghívóban feltüntetett és azzal együtt kézbesített előterjesztések alapján végzi.
(2) Az előterjesztések tartalmi elemei:
a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
c) a téma ismertetése,
d) a jogszabályi háttér bemutatása,
e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
f) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok követelményeinek ismertetése,
g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésre gyakorolt hatásának bemutatása,
h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
i) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,
j) rendelet-tervezet, annak indokolása.
(3) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztéseknek is meg kell felelnie a (2) bekezdésben foglaltaknak.
(4) Napirendi pont előterjesztője – a rendeletalkotásra vonatkozó előterjesztések kivételével – lehet:
a) a polgármester,
b) a képviselő-testület tagja,
c) a képviselő-testület bizottságának elnöke,
d) a jegyző,
e) a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke,
f) a képviselő-testület által felkért szervezet vezetője,
g) az önkormányzat intézményének vezetője.
(5) Bármely képviselő kezdeményezheti a polgármesternél benyújtva az általa elkészített írásos előterjesztés napirendre vételét. A polgármester a benyújtástól számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a kezdeményezőt az előterjesztés képviselő-testületi, illetve bizottsági tárgyalásra való
a) alkalmatlanságáról, megjelölve a formai, a tartalmi hibát vagy a jegyző törvényességi észrevételét, vagy
b) alkalmasságáról és arról, hogy melyik ülésre javasolja napirendre venni az előterjesztést, mely nem lehet későbbi, mint a tájékoztató megküldése utáni soron következő képviselő-ülés, illetve bizottsági ülés.
(6) Az (5) bekezdés szerinti előterjesztés bizottsági tárgyalásra való megküldéséről a polgármester gondoskodik, melynek során jogosult a nem általa tett előterjesztéssel kapcsolatban észrevételeit írásban az előterjesztéshez csatolni.
7. A sürgősségi indítvány
14. § (1) Írásban sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester és bármely képviselő.
(2) Sürgősségi indítványt legkésőbb az ülés megkezdése előtt négy órával – amennyiben az ülés a délelőtti órákban kezdődik, az ülés megelőző munkanapon 14 óráig, hétfői ülés esetén pénteken 10 óráig – a sürgősség tényének indokolásával, írásban lehet benyújtani a polgármesternek.
(3) A polgármester visszautasítja azt a sürgősségi indítványt, amit az (1)-(2) bekezdésben előírtak figyelmen kívül hagyásával nyújtottak be. A visszautasításról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
8. A módosító indítvány
15. § (1) A képviselő-testület napirendjén szereplő előterjesztéshez, illetve sürgősségi indítványhoz módosító vagy kiegészítő indítványt (továbbiakban együtt: módosító indítvány) nyújthat be a polgármester, a képviselő, a bizottság, a jegyző és a napirendi pont előterjesztője.
(2) A módosító indítvány – a (3) bekezdésben meghatározott kivételtől eltekintve – az adott napirendi pontot érintő szavazás megkezdéséig szóban is megfogalmazható.
(3) Rendelet-tervezettel kapcsolatos érdemi módosító indítvány csak írásban tehető. A költségvetési rendelethez módosító indítványt, illetve egyéb rendelethez költségkihatással járó módosító indítványt írásban, legkésőbb az ülés előtt három nappal lehet benyújtani a polgármesternél.
(4) Bármely napirendi ponthoz költségkihatással járó módosító indítványt csak a költségvetési forrás megjelölésével lehet előterjeszteni.
(5) A polgármester visszautasítja azt a módosító indítványt, amit az (1)-(4) bekezdésekben előírtak figyelmen kívül hagyásával nyújtottak be. A visszautasításról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
9. A felvilágosítás, felszólalás
16. § (1) Az önkormányzati képviselő felvilágosítás kérése céljából kérdést nyújthat be a polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottság elnökéhez illetve a jegyzőhöz, a megkérdezett feladatkörébe tartozó bármely önkormányzati ügyet illetően.
(2) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben a polgármester, illetve a képviselő ülésenként egy alkalommal felszólalással élhet.
(3) A felvilágosítás kérést, felszólalást legkésőbb az ülés megkezdése előtt négy órával – amennyiben az ülés a délelőtti órákban kezdődik, az ülést megelőző munkanapon 14 óráig, hétfői ülés esetén pénteken 10 óráig – a polgármesterhez írásban kell benyújtani, a pontos téma megjelölésével.
(4) A polgármester a felvilágosítás kérést haladéktalanul továbbítja a címzettnek, vagy visszautasítja azt a kérdést és felszólalást amit nem az (1)-(2) bekezdésben előírtak szerint nyújtottak be. A visszautasításról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
(5) A felvilágosítás kérés, felszólalás ismertetésére és a válaszra egyaránt két-két perc áll rendelkezésre.
(6) A felvilágosítás kérés, felszólalás esetében a képviselőnek viszontválaszra nincs joga és a képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem határoz.
(7) A kérdésre-, a felvilágosítás kérésre vonatkozó érdemi választ az ülésen - vagy legkésőbb 30 napon belül írásban - kell megadni.
(8) A képviselő a kérdést és felvilágosítás kérést visszavonhatja. Ha a képviselő a kérdés, felvilágosítás kérés elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, és távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, a kérdést, felvilágosítás kérést visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén a kérdés, felvilágosítás kérés feltevésére a polgármester új időpontot tűz ki.
A képviselő-testület ülése
10. A munkaterv
17. § (1) A képviselő-testület évente szükség szerint, de legalább 6 alkalommal ülésezik, ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tart.
(2) A képviselő-testület rendes üléseit éves munkaterv alapján tartja, amelyet minden év január 31-ig testületi ülésen állapít meg.
(3) A polgármester a jegyző útján gondoskodik a munkaterv tervezetének elkészítéséről. Ennek során javaslatot kell kérni:
a) a képviselő-testület tagjaitól,
b) a közszolgáltatást nyújtó szervezetek vezetőitől,
c) a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületétől az elnökön keresztül,
d) mindazoktól, akik tanácskozási joggal vehetnek részt a testületi üléseken.
(4) A (3) bekezdésben meghatározottakon túl a képviselő-testület bizottságai is fogalmazhatnak meg javaslatokat a képviselő-testület éves munkatervére vonatkozóan.
(5) A beérkezett javaslatokról a polgármester az előterjesztésben akkor is tájékoztatja a képviselő-testületet, ha azokat a munkaterv tervezetének összeállításánál nem vették figyelembe.
18. § (1) A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(2) A munkaterv tartalmazza:
a) a testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét,
b) az általános közmeghallgatás tervezett időpontját,
c) az egyes napirendi pontoknál a közmeghallgatás, a lakossági fórum, valamint jogszabály által előírt kötelező egyeztetés szükségességét,
d) az előterjesztő, illetve az előkészítésben részt vevő szerv, vagy személy megnevezését,
e) a napirendi pontot megtárgyaló bizottság megnevezését,
f) az előterjesztések leadásának határidejét.
(3) A munkatervet az önkormányzati rendeletekre vonatkozó szabályok szerint közzé kell tenni.
11. A képviselő-testületi ülés összehívása
19. § (1)3 A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a pénzügyi, ügyrendi bizottság elnöke hívja össze.
(2)4 Az ülést annak időpontja előtt legalább három munkanappal kiküldött meghívóval kell összehívni, amely tartalmazza:
a) az ülés helyét és kezdési időpontját,
b) a javasolt napirendi pontokat,
c) a napirendi pontok előterjesztőit.
(3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket és az egyéb írásos indítványokat.
(4) A közmeghallgatást igénylő napirendi pontot tárgyaló ülés időpontját és helyét legalább tizenöt nappal az ülés előtt a hivatal hirdetőtábláján, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott személy bármely képviselő vagy bizottság javaslatára, illetve saját elhatározásából rendkívüli ülést hívhat össze.
(6) A polgármester tizenöt napon belüli időpontra köteles rendkívüli ülést összehívni a képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének indítványára.
(7) A rendkívüli ülés összehívására szóló meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát, időpontját, helyszínét és napirendjét. A rendkívüli ülés összehívása során a (2) bekezdés szerinti határidő és a (3) bekezdésben szabályozottak alkalmazásától el lehet tekinteni.
(8) Rendkívüli ülésen csak a meghívóban szereplő napirendi pont tárgyalható.
20. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni az egyes napirendi pontok előterjesztőit és mindazokat, akiknek meghívását az adott napirendi pontra vonatkozólag jogszabály kötelezővé teszi.
(3) A képviselő-testület nyilvános üléseire – a rendkívüli ülések kivételével – tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a terület országgyűlési képviselőjét,
b) az önkormányzati intézmények vezetőjét,
c) a napirendi ponttal érintett szerv vezetőjét, képviselőjét,
d) a településen működő társadalmi szervezetek képviselőit.
(4) A (2)-(3) bekezdésben meghatározott meghívottaknak csak a meghívót, valamint az őket közvetlenül érintő írásos előterjesztéseket, illetve indítványokat kell megküldeni.
12. A képviselő-testületi ülés vezetése
21. § (1)5 A képviselő-testület ülését a polgármester, illetve felkérése vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén az ülést a pénzügyi, ügyrendi bizottság elnöke vezeti (a továbbiakban együtt: levezető elnök).
(2) A levezető elnök:
a) megnyitja a képviselő testület ülését,
b) megállapítja, hogy az ülést e rendelet szabályai szerint hívták-e össze,
c) megállapítja az ülés határozatképességét,
d)6 felkéri a jegyzőkönyv hitelesítőt.
e) tájékoztatja a képviselő-testületet a beérkezett sürgősségi indítványokról, napirend előtti felszólalásokról, kérdésekről,
f) javaslatot tesz az ülés napirendjére.
(3) Ha a levezető elnök a határozatképesség hiányát állapítja meg, legfeljebb két alkalommal legfeljebb tizenöt percre az ülést felfüggesztheti. Ha az ülés ezt követően is határozatképtelen, a levezető elnök az ülést bezárja.
(4) Késedelmesen kiküldött előterjesztés esetén az előterjesztésért felelős a késedelmet szóban indokolni köteles.
(5) Ha sürgősségi indítvány érkezett, a levezető elnök ismerteti az indítványt és szükség esetén alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének megindokolására. A sürgősségi indítvány napirendre vételéről, illetve tárgyalási sorrendjéről a képviselő-testület ezt követően dönt. Ha a képviselő-testület nem ismeri el az indítvány sürgősségét, úgy az ügyet a legközelebbi képviselő-testületi ülésen kell megtárgyalni egyszerű napirendi pontként, az előterjesztésekre vonatkozó szabályok alkalmazásával.
(6) Ha napirend előtti felszólalás érkezett, a levezető elnök megadja a szót a felszólalónak. A felszólalásra két perc áll rendelkezésre. Ha a napirend előtti felszólalás a képviselő-testület valamely tagját személyében érinti, az érintett legfeljebb két percben válaszolhat a felszólalónak. A napirend előtti felszólalásnál vita nem nyitható, határozat nem hozható.
(7) A polgármester szükség esetén tájékoztatás ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről.
(8) A polgármester félévenként beszámol a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról.
(9) Az ülés napirendjéről és az egyes napirendi pontok tárgyalásának sorrendjéről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(10) A képviselő-testület ülésén a napirendi pont feletti vitának és a döntés meghozatalának elhalasztását egy alkalommal bármely képviselő kezdeményezheti. E javaslatról a képviselő testület vita nélkül határoz. Ha a képviselő-testület a vita, illetve döntés elhalasztását határozza el, a napirendi pontot nem lehet felvenni a napirendre, illetve le kell venni a napirendről.
(11) A levezető elnök minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát. A képviselő-testület bármely tagja kezdeményezheti az összefüggő napirendi pontok együttes tárgyalását, amiről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(12) A polgármester soron kívül megadja a szót a jegyzőnek, amennyiben törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.
(13) A napirendi pontok tárgyalása során bármely képviselő, legfeljebb egy percben az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslatot (a továbbiakban: ügyrendi javaslat) tehet. Az ügyrendi javaslat előterjesztőjének a levezető elnök soron kívül szót ad, és az ügyrendi javaslatot annak megtételét követően vita nélkül megszavaztatja.
13. A képviselő-testületi ülés rendjének fenntartása
22. § (1) A levezető elnök gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról, ennek során:
a) gondoskodik a képviselők jogainak biztosításáról,
b) megadja a szót a tanácskozási joggal rendelkező meghívottaknak,
c) megadhatja a szót a nyilvános testületi ülésen megjelent érdeklődő polgár részére,
d) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik,
e) megvonja a szót attól a hozzászólótól, akinél a figyelmeztetés nem vezetett eredményre, továbbá aki a számára előírt időkorlátot túllépi,
f) rendre utasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít,
g) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót,
h) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához a rendőrség segítségét veszi igénybe.
(2) Az (1) bekezdés g) és h) pontjában felsorolt intézkedések a képviselő-testület tagjával és a jegyzővel szemben nem alkalmazhatók.
(3) A tanácskozási joggal rendelkező meghívottak az egyes napirendi pontok tárgyalása során egy alkalommal legfeljebb két perces hozzászólásra jelentkezhetnek, illetve a hozzájuk intézett kérdésekre legfeljebb két percben válaszolhatnak. A levezető elnök a nyilvános testületi ülésen megjelent – tanácskozási joggal nem rendelkező – polgárok részére legfeljebb két perces hozzászólási lehetőséget adhat.
(4) A nyilvános ülésen megjelent polgárok a részükre kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a megjelenteket. Ismétlődő rendzavarás esetén az érintetteket a terem elhagyására kötelezheti és erre az időre az ülést felfüggesztheti.
14. Az előterjesztés és a sürgősségi indítvány tárgyalásának általános szabályai
23. § (1) A napirendi pont feletti vita megnyitása előtt az előterjesztő az előterjesztést, illetve sürgősségi indítványt öt percben, szóban kiegészítheti.
(2) A vita megnyitása előtt az előterjesztést megtárgyaló bizottság elnöke legfeljebb öt percben ismerteti a bizottság véleményét.
(3) A napirendi pont felett a vitát a levezető elnök nyitja meg. A vita megnyitását követően a képviselők a jelentkezés sorrendjében kapnak szót.
(4) Napirendenként a vita időkerete maximum 30 perc. A vita során minden képviselőnek két felszólalási lehetősége van. Az első hozzászólás legfeljebb öt perc, a második legfeljebb kettő perc. Az első és a második hozzászólás idejét a képviselő kérésére össze kell vonni.
(5) Az éves költségvetésre, zárszámadásra, valamint a gazdasági programra vonatkozó előterjesztések esetén a (4) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók.
(6) A vita lezárására, vagy a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amely felett a képviselő-testület – minősített többséggel – vita nélkül határoz.
15. A szavazás rendje
24. § (1) A polgármester először a vitában elhangzott módosító indítványokat – az elhangzás sorrendjében –, majd az eredeti indítványban szereplő, megszavazott módosításokkal kiegészített javaslatot bocsátja szavazásra. Ha az indítványban több döntési variáció is szerepel és az előbb szavazásra bocsátott megkapja az elfogadáshoz szükséges többséget, a további variációkat már nem kell szavazásra bocsátani.
(2) A képviselő-testület határozatait általában egyszerű többséggel hozza.
(3) A törvényben meghatározott eseteken túl minősített többség szükséges:
a) önkormányzati vagyon értékesítéséhez,
b) hatáskör átruházáshoz,
c) hitelfelvételhez
d) sürgősségi indítvány napirendre vételéhez,
e)7 a 23. § (6) bekezdése szerinti döntés meghozatalához. (vita lezárása, hozzászólás időtartalmának korlátozása).
25. § (1) A képviselő-testület a döntéseit – a törvényben és a (2) bekezdésben meghatározott kivételektől eltekintve – nyílt szavazással hozza.
(2) Azokban az ügyekben, melyekben ezt a törvény lehetővé teszi, bármely képviselő indítványozhatja titkos szavazás tartását. E javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(3) Titkos szavazás esetén a képviselő-testület tagjai közül szavazatszámláló bizottságot választ, amely elnökből és két tagból áll. A szavazás borítékba helyezett, lebélyegzett szavazólapon, urna igénybevételével történik.
(4) A titkos szavazás során érvénytelen szavazatnak számít, ha a szavazó az urnába dobott szavazólapot nem töltötte ki, illetve ha a szavazó szándékát a szavazólapról nem lehet megállapítani.
(5) A szavazás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.
(6) Ha több titkos szavazást igénylő előterjesztés szerepel a napirenden, a szavazások a levezető elnök döntése alapján összevontan, egyidejűleg is lebonyolíthatók.
26. § (1) A szavazás – a név szerinti és a titkos szavazás kivételével kézfelemeléssel történik.
(2) Ha a képviselő jelzi, hogy az adott napirendi pont vonatkozásában nem kíván részt venni a szavazásban, de a termet nem hagyja el, a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek, az adott napirendi pontra vonatkozó szavazás szempontjából azonban jelen nem lévőnek kell tekinteni.
(3) Jogszabályban meghatározott esetekben, továbbá az éves költségvetés elfogadásával, a helyi adók megállapításával, a településrendezési terv jóváhagyásával, önkormányzati vagyonnal, hitelfelvétellel összefüggő kérdésekben bármely képviselő javaslatára név szerinti szavazást kell elrendelni.
(4) Név szerinti szavazás esetén a képviselők nevük elhangzása után csak "igen"-nel, vagy "nem"-mel szavazhatnak.
(5) A szavazást követően a levezető elnök a szavazás eredményét megállapítja és a határozatot kihirdeti.
(6) Ha a nyílt szavazás eredménye felől kétség merül fel, a képviselő-testület a polgármester, illetve bármely képviselő ügyrendi javaslatára dönthet úgy, hogy a szavazást meg kell ismételni. A szavazás megismétlésére csak a következő napirendi pont tárgyalásának megkezdéséig – egy alkalommal – van mód.
A zárt ülésre, a közmeghallgatásra és a lakossági fórumra vonatkozó
különös szabályok
16. Zárt ülés
27. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdés a), b) pontjában foglalt esetekben, valamint zárt ülést rendelhet el a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben.
(2) A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást csak a polgármester vagy a képviselő-testület által erre felhatalmazott személy adhat.
(3) Zárt ülésen hozott határozatot a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.
17. A közmeghallgatás
28. § (1) A képviselő-testület évente egyszer – a munkatervben meghatározott időpontban – közmeghallgatást tart, amelynek helyéről és időpontjáról a lakosságot hirdetmény útján értesíteni kell.
(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, a polgármester a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.
(3) A közmeghallgatás során a polgármester beszámol a község gazdasági helyzetéről, ezt követően pedig az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdéseket és javaslatokat intézhetnek a képviselő-testület tagjaihoz.
(4) Amennyiben a közmeghallgatáson a bejelentő által megszólítani kívánt képviselő nincs jelen, a bejelentő kérdését, illetve javaslatát – a válaszadásra kötelezett megjelölésével – írásban nyújthatja be a polgármesternél. A polgármester köteles ennek tényéről az érintett képviselőt haladéktalanul tájékoztatni, aki a választ a közmeghallgatás napjától számított tizenöt napon belül megadja és arról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni.
18. Lakossági fórum
29. § (1) A lakossági fórumok a lakosság, illetve a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását és a legfontosabb döntések előkészítésbe való bevonását szolgálják.
(2) Lakossági fórumot kell tartani településfejlesztési és településrendezési ügyekben.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl lakossági fórum tartását kezdeményezheti annak tárgyának megjelölésével:
a) a polgármester,
b) bármely önkormányzati képviselő,
c) a képviselő-testület bizottsága.
(4) A lakossági fórumot a polgármester vagy az által megbízott személy vezeti.
(5) A (3) bekezdés szerinti kezdeményezés esetén a lakossági fórum megrendezéséről a képviselő-testület dönt.
A képviselő-testület döntései és a jegyzőkönyv
19. A határozat
30. § (1) A képviselő-testület határozatainak megjelölése – az alábbi sorrendben –
a) évente elölről kezdődő számozással a határozat sorszámát arab számmal,
b) a „/” jelet,
c) a határozat meghozatalának évét,
d) zárójelben a határozat meghozatalának hónapját római számmal és napját arab számmal és a „határozat” kifejezést foglalja magában.
(2) Ha a határozat jellege megkívánja, a határozatnak tartalmaznia kell a végrehajtásáért felelős személy megnevezését és a végrehajtásra szabott határidő, illetve határnap megjelölését.
20. A rendelet
31. § (1) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet a polgármesternél, illetve a jegyzőnél:
a) az önkormányzati képviselő,
b) a polgármester,
c) a képviselő-testület bizottsága,
d) a jegyző,
e) a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete.
(2) A rendeletet a tárgykörrel érintett állandó bizottságnak előzetesen véleményezni kell. Az előkészítést a jegyző koordinálja.
(3) Az önkormányzati rendelet két fordulóban is tárgyalható.
(4) Kétfordulós tárgyalás esetén az első forduló során a képviselő-testület határozati formában javaslatokat, indítványokat fogalmaz meg, amelyeket az előterjesztő a második fordulóra elkészített rendelet-tervezetbe köteles beépíteni.
32. § (1) A rendelet-tervezetet a polgármester, illetve a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.
(2) Az önkormányzat rendeleteinek tervezetét indokolással együtt kell előterjeszteni, melyben ki kell térni a felvett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokra is.
33. § (1) A képviselő-testület rendeletei évente elölről kezdődő sorszámmal vannak dátumozva.
(2) Az önkormányzati rendelet megjelölése – az alábbi sorrendben –
a) „Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének” fordulatát, mint az önkormányzati rendelet megalkotójának megjelölését,
b) a rendelet sorszámát arab számmal,
c) a „/” jelet,
d) a rendelet kihirdetésének évét,
e) zárójelben a rendelet kihirdetésének hónapját római számmal és napját arab számmal,
f) az „önkormányzati rendelete” kifejezést és
g) a rendelet címét „-ról, -ről” raggal foglalja magában.
(3) A rendeletet a hivatal hirdetőtábláján kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kifüggesztésről a jegyző gondoskodik.
(4) Az önkormányzati rendeleteket meg kell küldeni a kormányhivatalnak, továbbá mindazoknak a szervezeteknek, amelyek a rendeletek rendelkezéseinek betartásában, végrehajtásában érdekeltek, illetve abban közvetlenül érintettek.
21. A jegyzőkönyv
34. § (1) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket, az írásban benyújtott hozzászólásokat, valamint a jelenléti íveket.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell napirendi pontonként a vitában elhangzott kérdésekre adott válaszok és a hozzászólások lényegét, a módosító indítványokat és a határozatokat.
(3) Amennyiben a határozatra vonatkozóan valamely jogszabály alakszerűségi követelményeket – különösen jogorvoslati lehetőségre vonatkozó felhívást, indokolást, jogszabályi helyre való utalást – támaszt, a jegyzőkönyvben elegendő csupán a határozat rendelkező részét szerepeltetni, azonban a határozat végrehajtásért felelős személynek gondoskodnia kell a határozat alakszerű formában történő kiadmányozásáról. A határozat esetleges indokolásának lényegét a képviselő-testülettel még a határozat meghozatala előtt ismertetni kell.
(4) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a szavazás eredményét és a szavazatszámláló bizottság elnökének és tagjainak aláírását. A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet csatolni kell a testületi ülésről készült jegyzőkönyvhöz, amelyben szintén fel kell tüntetni a választás eredményét.
(5) A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyvek megőrzéséről és évenkénti beköttetéséről.
(6) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyv a hivatalban megtekinthető.
(7) A képviselő-testületi ülésről a jegyzőkönyvet 2 példányban kell elkészíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felel. A jegyzőkönyv egy példányát a jegyző kezeli (ez az irattári példány), egy példány pedig átadásra kerül a polgármester részére.
A képviselő-testület bizottságai
22. A képviselő-testület állandó bizottságai
35. § (1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:
a)8 Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság
23. Az állandó bizottságok összetétele
36. § (1) A bizottsági elnök akadályoztatásának esetére a bizottság – képviselő tagjai közül – elnökhelyettest választ.
(2)9 A képviselő-testület állandó bizottságai a megválasztott elnökből, 3 képviselő és 3 nem képviselő bizottsági tagból állnak.
24. Az állandó bizottságok működése
37. § A bizottságok általános ügyrendjét e rendelet 5. melléklete tartalmazza.
Kapcsolattartás
25. Polgármesteri és képviselői fogadóórák
38. § (1)10 A polgármester vagy az alpolgármester fogadóórát tart. Bezenyén a fogadóóra szerda 8-12 óra, Bezenye-Papréten minden hónap első szerdáján 13-14 óra között, igény esetén.
(2) A képviselő-testület tagjai fogadóórát tarthatnak, ennek időpontjáról a lakosságot a hivatal útján kell tájékoztatni.
26. Kapcsolat a települési nemzetiségi önkormányzattal
39. § (1) Bezenyén Horvát Nemzetiségi Önkormányzat működik. A nemzetiségi önkormányzattal való kapcsolattartás a polgármester által megbízott alpolgármester feladata.
(2) A nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési rendjét – törvény keretei között – saját hatáskörben állapítja meg.
(3) A nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzat által támogatásként rendelkezésre bocsátott pénzügyi forrás mértékét a mindenkori költségvetési rendelet határozza meg.
40. § (1) A nemzetiségi önkormányzat munkáját a hivatal e rendeletben, a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában, valamint a települési és a nemzetiségi önkormányzat között megkötött együttműködési megállapodásban szabályozottak szerint segíti.
(2) A települési önkormányzat hivatala útján a települési nemzetiségi önkormányzat számára
a) előzetes egyeztetés alapján havonta igény szerint, de legalább 16 órában ingyenesen biztosítja a testületi működéshez és az önkormányzati feladatellátáshoz igazodó helyiséghasználatot, melynek feltételeit a felek írásban rögzítik, valamint
b) a nemzetiségi önkormányzat testületi működéséhez kapcsolódó postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási, nyilvántartási és iratkezelési feladatok ellátását adminisztratív feladatokat.
(3) Az önkormányzati működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása érdekében a települési önkormányzat hivatala ellátja:
a) a nemzetiségi önkormányzat testületi üléseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek előkészítése, postázása),
b) testületi döntések és tisztségviselők döntéseinek előkészítésével kapcsolatos feladatok, a döntéshozatalhoz szükséges nyilvántartási, sokszorosítási és postázási feladatokat,
c) a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat,
d) szükség esetén biztosítja a jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatát.
(4) A (2)-(3) bekezdésben meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket – a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata kivételével – a helyi önkormányzat viseli.
(5)A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét és az ezekre vonatkozó szabályokról az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 34-38.§-ai alapján a települési önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat a helyiséghasználatra, a további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozó megállapodás rendelkezik.
41. § (1) A jegyző vagy az általa megbízott személy részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
(2) A települési nemzetiségi önkormányzat elnöke, vagy helyettese tanácskozási joggal vehetnek részt a képviselő-testület ülésein, továbbá minden olyan bizottsági napirendi pont tárgyalásánál, amely az adott nemzetiséghez tartozó lakosságot ilyen minőségben érinti. A települési nemzetiségi önkormányzat elnökének értesítéséről a polgármester, illetve a bizottság elnöke gondoskodik.
(3) A települési nemzetiségi önkormányzat egyetértése szükséges a képviselő-testület alábbi döntéseihez:
a) nemzetiségi oktatással kapcsolatos döntés meghozatalához,
b) olyan önkormányzati rendelet megalkotásához, amely az adott nemzetiséghez tartozó lakosságot e minőségében érinti.
(4) A képviselő-testület éves munkatervét és a települési nemzetiségi önkormányzat éves munkatervét valamennyi települési és nemzetiségi képviselő rendelkezésére kell bocsátani.
27. Társadalmi szervezetekkel való együttműködés
42. § Az önkormányzat együttműködik a lakosság önszerveződő közösségeivel, a településen működő társadalmi szervezetekkel. A rendszeres együttműködés érdekében a tevékenységi körüknek megfelelően tanácskozási jogot biztosít részükre.
A polgármester, a jegyző és a közös önkormányzati hivatal
28. A polgármester
43. § (1) A polgármester főállású megbízatásban látja el feladatait.
(2) A polgármester a képviselő-testület elnöke, felelős az önkormányzat egészének működéséért.
(3) A polgármester részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok, a képviselő-testület döntései határozzák meg.
(4) Az éves közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását (módosításait) a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
44. § (1) A polgármester – a Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – döntést hozhat – a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő ügyekben:
a) Az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
(2)11 A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott, valamint a két testületi ülés között hozott gazdasági és a korábbi képviselő-testületi határozatok végrehajtása tárgyában hozott intézkedéseiről és döntéseiről a testületet a következő ülésen tájékoztatja.
a)12 A tájékoztatást tervezett képviselő-testületi ülésen, annak első napirendi pontjaként kötelezően végre kell hajtani. A képviselő-testületi ülés szóbeli tájékoztatójának kötelező tartalmi elemeit a 6. melléklet tartalmazza.
b)13
29. Az alpolgármester
45. § (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére két társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait, hivatali munkarendjét a polgármester határozza meg.
(3) A polgármester távollétében írásbeli felhatalmazása alapján, illetve akadályoztatása esetén az alpolgármestert a polgármester jogosultságai illetik meg.
30. A jegyző
46. § (1) A jegyző kinevezése az Mötv. 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.
(2) A jegyző ellátja a Mötv. 81. § (3) bekezdésében meghatározott feladatokat, a képviselő-testülettel, a bizottságokkal és az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatai pedig az alábbiak:
a) vezeti a közös önkormányzati hivatalt, a polgármester irányításával előkészíti annak szervezeti és működési szabályzatát, elkészíti a dolgozók munkaköri leírásait és gondoskodik azok folyamatos karbantartásáról,
b) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról,
c) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a képviselő-testületnek, a bizottságoknak a munkájukat érintő jogszabályokról és azok változásairól,
d) a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
e) a képviselő-testület és a bizottságok ülésein gondoskodik a jegyzőkönyv vezetéséről és a szavazatok összeszámlálásáról,
f) tájékoztatja a képviselő-testületet a közös önkormányzati hivatal munkájáról, az ügyintézésről,
g) gondoskodik az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és végrehajtásáról,
h) szervezi a lakossági fórumokat,
i) gondoskodik a közös önkormányzati hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről.
(3) A jegyző, vagy az aljegyző hetente egy alkalommal ügyfélfogadást tart a közös önkormányzati hivatal tagtelepülésén.
(4) A jegyző részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.
(3) A jegyző köteles jelezni, amennyiben a képviselő-testület és szervei működése, döntése során jogszabálysértést észlel.
31. Az aljegyző
47. § (1) A polgármester a jegyző javaslatára, a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, illetve az általa meghatározott feladatok ellátására.
(2) A jegyzőt – távolléte vagy akadályoztatása esetén – teljes jogkörrel az aljegyző helyettesíti.
(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti polgármestere a közös önkormányzati hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.
32. A közös önkormányzati hivatal
48. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján közös önkormányzati
33. Az önkormányzat társulásai
49. § (1) A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásai:
a) Mosonmagyaróvár Térségi Társulás
b) Mosonmagyaróvár Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott társulás feladat- és hatásköre:
a) étkeztetés,
b) házi segítségnyújtás,
c) családsegítés,
d) gyermekjóléti szolgáltatás,
e) belső ellenőrzés,
f) egyéb nappali ellátás,
g) átmeneti elhelyezés,
h) bölcsődei ellátás,
i) gyermekek átmeneti otthonba helyezése,
j) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
k) hajléktalanok nappali ellátása,
l) családi napközis ellátás,
m) hajléktalanok átmeneti elszállásolása,
n) értelmi fogyatékosok nappali ellátása.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott társulás feladat- és hatásköre:
a) a térség hulladékgazdálkodási tevékenységének javítását előmozdító együttműködése,
b) a települések hulladék gyűjtésének, szállításának, kezelésének és ártalmatlanításának a kölcsönös érdekeltségen alapuló koordinálása,
c) a települések hulladékgazdálkodásának javítása érdekében a szükséges tanulmányok elkészíttetése,
d) a nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása, (pályázatok benyújtása, menedzselése, a beruházások bonyolítása, a szükséges kivitelezési és szolgáltatási szerződések megkötése, felügyelete)
e) a hulladékgazdálkodási közfeladatok ellátása – hulladékkezelési közszolgáltatás szervezése, fenntartása – a projektben történő megvalósulásának időpontjától kezdve.
Az önkormányzat költségvetése, vagyona
34. Az önkormányzat gazdasági programja
50. § A Képviselő-testület a választási ciklus idejére az alakuló ülést követő 6 hónapon belül gazdasági programot, fejlesztési tervet fogad el. A gazdasági program elkészítéséről, képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
35. Az önkormányzat költségvetése
51. § (1) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény határozza meg.
(2) A költségvetés megtárgyalása két fordulóban történhet.
36. Az önkormányzat vagyona
52. § Az önkormányzat vagyonával, a vagyon kezelésével és hasznosításával kapcsolatos előírásokat külön rendelet tartalmazza.
Záró rendelkezések
53. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2015.(V.28.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet14
1. Alaptevékenységi besorolás
2. Kormányzati funkció:
2.1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
2.2. 011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás
2.3. 013320 Köztemető-fenntartás és –működtetés
2.4. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
2.5. 016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselő választásokhoz kapcsolódó tevékenységek
2.6. 016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek
2.7. 016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
2.8. 032020 Tűz- és katasztrófavédelmi tevékenységek
2.9. 041140 Területfejlesztés igazgatása
2.10. 041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás
2.11. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
2.12. 041236 Országos közfoglalkoztatási program
2.13. 041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
2.14. 045120 Út, autópálya építése
2.15. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
2.16. 045161 Kerékpárutak üzemeltetése, fenntartása
2.17. 052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
2.18. 052080 Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése
2.19. 062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk
2.20. 063080 Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése
2.21. 064010 Közvilágítás
2.22. 066010 Zöldterület-kezelés
2.23. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
2.24. 072111 Háziorvosi alapellátás
2.25. 072311 Fogorvosi alapellátás
2.26. 072312 Fogorvosi ügyeleti ellátás
2.27. 074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
2.28. 074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás
2.29. 074040 Fertőző megbetegedések megelőzése, járványügyi ellátás
2.30. 081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
2.31. 081045 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása
2.32. 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
2.33. 082044 Könyvtári szolgáltatások
2.34. 082091 Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
2.35. 082092 Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
2.36. 082094 Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés
2.37. 084020 Nemzetiségi közfeladatok ellátása és támogatása
2.38. 086020 Helyi, térségi közösségi tér biztosítása, működtetése
2.39. 086030 Nemzetközi kulturális együttműködés
2.40. 091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai
2.41. 091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai
2.42. 091130 Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai
2.43. 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
2.44. 091220 Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok
2.45. 092120 Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok
2.46. 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
2.47. 104031 Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása
2.48. 104035 Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében
2.49. 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
2.50. 104042 Család és gyermekjóléti szolgáltatások
2.51. 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
2.52. 107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán
2.53. 107052 Házi segítségnyújtás
2.54. 107053 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
2.55. 107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás
2.56. 109070 Nemzetközi humanitárius segítségnyújtás
2. melléklet
1. Az állandó bizottságok általános feladat- és hatásköre
1.1. A bizottság az előkészítésben részt vesz, előzetesen állást foglal és véleményezi:
1.1.1. a költségvetésről és a zárszámadásról szóló rendelet-tervezetet,
1.1.2. a bizottság feladatkörét érintő előterjesztéseket
1.1.3. az önkormányzat választási ciklusra szóló programjának tervezetét,
1.1.4. a bizottság feladatkörét érintő önkormányzati rendelet-tervezeteket, határozat-tervezeteket.
1.2. A bizottság dönt:
1.2.1. munkatervének megállapításában,
1.2.2. a képviselő-testület által átruházott jogkörökben.
1.3. A bizottság ellenőrzi határozatainak és a feladatkörét érintő képviselő-testületi határozatoknak a végrehajtását a végrehajtásért felelős személyek beszámoltatása útján.
1.4. A bizottság kapcsolatot tart a feladatkörét érintő szakterületen működő intézményekkel és a lakossági önszerveződő közösségekkel.
2. Az egyes állandó bizottságok feladat- és hatásköre
2.1.15 Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság
2.1.1. Nyilvántartja, vizsgálja és ellenőrzi a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát.
2.1.2. Előkészíti az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségével, méltatlanságával kapcsolatos eljárásokat és a fegyelmi ügyeket.
2.1.3. Előzetesen állást foglal és véleményezi a képviselő-testület hatáskörébe tartozó alábbi döntéseket:
2.1.3.1. költségvetés megállapítása, módosítása,
2.1.3.2. éves beszámoló tervezete,
2.1.3.3. adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások,
2.1.3.4. helyi adó megállapítása, módosítása
2.1.3.5. az egyes pályázatokhoz kapcsolódó pénzügyi kötelezettségvállalások,
2.1.3.6. költségvetési bevételek – ezen belül kiemelten saját bevételek – alakulása
2.1.3.7. vagyonváltozás alakulása,
2.1.3.8. az önkormányzat és a közös önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzatának megállapítása, módosítása, kiegészítése,
2.1.3.9. a közös önkormányzati hivatal létszám-meghatározása
2.1.3.10. a képviselők, a polgármester és az alpolgármesterek összeférhetetlenségi, méltatlansági és fegyelmi ügyei,
2.1.3.11. a képviselők, a polgármester javadalmazására, egyéb juttatásokra vonatkozó előterjesztések,
2.1.3.12. a polgármester szabadság ütemezésének és a szabadság igénybevételéről szóló beszámoló jóváhagyása,
2.1.3.13. hozzájárulás, hogy a polgármester felügyelő bizottság, igazgatótanács tagja, gazdasági társaság vezető tisztségviselője, szövetkezet tisztségviselője, civil szervezet kezelő szervezetének tagja, tisztségviselője legyen,
2.1.3.14. véleményezi a közösön kormányzati hivatal beszámolóját,
2.1.3.15. a Mosonmagyaróvár Térségi Társulás működésével kapcsolatos előterjesztések; a társulási megállapodás módosítása,
2.1.3.16. Közbeszerzési Szabályzat véleményezése,
2.1.3.17. előirányzat-módosításról és átcsoportosításról az éves költségvetési rendeletben meghatározott értékhatárig,
2.1.3.18. a község ipari, kereskedelmi koncepciók, irányelvek, önkormányzati rendelet-tervezetek,
2.1.3.19. a község környezetvédelmével kapcsolatos koncepciók, irányelvek, önkormányzati rendelet-tervezetek,
2.1.3.20. közterületek hasznosítására vagy használatára tett javaslat, rendelet-tervezet,
2.1.3.21. tájvédelmi, településképi, műemlékvédelmi szabályzatok, rendelet-tervezetek,
2.1.3.22. vásárok és piacok használatát szabályozó rendelet-tervezet,
2.1.3.23. községüzemeltetéssel, közútkezeléssel kapcsolatos rendelet-tervezetek,
2.1.3.24. temetők használatát szabályozó rendelet-tervezet,
2.1.3.25. településrendezési tervek készítése, módosítása, településfejlesztési döntés meghozatala,
2.1.3.26. a településfejlesztéssel és a településrendezéssel összefüggő partnerségi egyeztetés körében lefolytatott - különösen az arculati kézikönyv és településképi rendelet elfogadását közvetlenül megelőző - véleményezés során beérkezett vélemények, javaslatok,
2.1.3.27. települések közötti fejlesztési elképzelések,
2.1.3.28. hulladékgazdálkodással összefüggő szabályozás,
2.1.3.29. a vagyonkezeléssel és gazdálkodással kapcsolatos koncepciók, irányelvek, önkormányzati rendelet-tervezetek és ezek módosításai,
2.1.3.30. gazdasági társaság alapítása, meglévő társaság üzletrészének, részvényének megvásárlása vagy eladása; törzstőke emelése, leszállítása; önkormányzati vagyon apportálása,
2.1.3.31. mindazon ügyekben, melyek a gazdasági társaságok vonatkozásában közgyűlés, taggyűlés, illetve alapító kizárólagos hatáskörébe tartoznak,
2.1.3.32. önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok eladására, bérbeadására, egyéb hasznosításra vonatkozó előterjesztések
2.1.3.33. önkormányzati vagyon átminősítése; lakásnak nem lakás céljára szolgáló helyiséggé történő átminősítése, a nem lakás céljára szolgáló helyiség lakássá történő átminősítése kérdésében,
2.1.3.34. lakásgazdálkodással kapcsolatos gazdasági és vagyonjogi előterjesztések, különösen a lakások és helyiségek értékesítésre történő kijelölése, a lakás célú bérlemény hasznosításának szociális vagy költségelven történő kijelölése,
2.1.3.35. minden olyan önkormányzati rendelet-tervezetet és határozat tervezetet, mely tárgykörénél fogva nem sorolható további bizottság feladatkörébe sem.
2.1.3. Átruházott hatáskörben dönt a képviselő-testület határkörébe tartozó alábbi ügyekben:
2.1.4.1. előirányzat-módosításról és átcsoportosításról az éves költségvetési rendeletben meghatározott értékhatárig.
2.1.5. Ellenőrzi:
2.1.5.1. a költségvetés tervezését és végrehajtását,
2.1.5.2. az önkormányzatnál és intézményeinél – a belső ellenőrzés igénybevételével – a pénzügyi és számviteli szabályok megtartását, a bizonylati rend és fegyelem érvényesülését.
2.2. Humán Bizottság
2.2.1. Előzetesen állást foglal a képviselő-testület hatáskörébe tartozó alábbi ügyekben:
2.2.1.1. önkormányzati köznevelési, közművelődési és sportintézmények alapítása, átszervezése vagy megszüntetése, az intézmények névváltoztatásáról, elnevezéséről,
2.2.1.2. a köznevelést, közművelődést, sportot és civilkapcsolatokat érintő pénzügyi, gazdasági, vagyonjogi előterjesztések, az intézmények költségvetésének jóváhagyása,
2.2.1.3. Kultúrház működését érintő ügyek,
2.2.1.4. az önkormányzat fenntartásában működő köznevelési, közművelődési és magasabb vezetői álláspályázatának feltételei és kiírása, az önkormányzati köznevelési, közművelődési és vezetőinek kinevezésére irányuló javaslatok,
2.2.1.5. a köznevelési helyzetet érintő programok, koncepciók jóváhagyása,
2.2.1.6. az önkormányzati köznevelési intézményekben kérhető költségtérítés és tandíj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit tartalmazó előterjesztések,
2.2.1.7. a kötelező önkormányzati feladat átvállalására vonatkozó köznevelési megállapodás megkötésével kapcsolatos ügyek,
2.2.1.8. a közművelődési és sport helyzetéről szóló beszámolók, programok koncepciók, a város verseny-, diák- és szabadidősportjának helyzete,
2.2.1.9. közterületen elhelyezésre kerülő művészeti alkotások előzetes tervei, vázlatai,
2.2.1.10. a közterület elnevezéssel kapcsolatos előterjesztések
2.2.1.11. önkormányzati kitüntetések, díjak odaítélésére vonatkozó javaslat, amennyiben az nem tartozik más bizottság hatáskörébe,
2.2.1.12. a települési önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat közötti együttműködési megállapodás,
2.2.1.13. más önkormányzatokkal való együttműködési megállapodásokra, igazgatási társulásokra vonatkozó előterjesztések, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás,
2.2.1.14. civil szervezeteket érintő kérdések,
2.2.1.15. bűnmegelőzésre, a település közrendjére, közbiztonságára vonatkozó előterjesztések, különösen:
2.2.1.15.1. a település tűz- és katasztrófavédelmi helyzetével kapcsolatos beszámoló,
2.2.1.15.2. Rendőrkapitányság vezetőjének kinevezése.
2.2.1.16. térségi társulás tagjaként a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények alapítása, megszüntetése, illetve szervezeti átalakításával kapcsolatos intézkedések,
2.2.1.17. térségi társulás tagjaként a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatást nyújtó intézmények alapítása, megszüntetése, illetve szervezeti átalakításával kapcsolatos intézkedések,
2.2.1.18. tájékoztató a munkaerő piaci helyzet alakulásáról,
2.2.1.19. Óvoda működéséről, feladatellátásáról és gazdálkodásáról szóló éves beszámoló,
2.2.1.20. köznevelési intézmények intézményi térítési díj megállapításával kapcsolatos rendelet felülvizsgálata,
2.2.1.21. az önkormányzat tulajdonában levő egészségügyi alapellátást biztosító intézmény létesítése, átszervezése és megszüntetése,
2.2.1.22. az egészségügyi alapellátáson belül a területi ellátási kötelezettség biztosításához szükséges háziorvosi, fogorvosi körzetek betöltésére kiírt pályázat, a pályázati döntés előzetes véleményezése
2.2.1.23. az egészségügyi alapellátás biztosítása érdekében megkötendő feladat-ellátási szerződés jóváhagyása, módosítása,
2.2.1.24. a település egészségügyi, közegészségügyi helyzetéről szóló koncepció, éves beszámoló, program véleményezése,
2.2.1.25. az egészségügyi alapellátás területi tagozódása, az alapellátási körzethatárok megállapítása,
2.2.1.26. a település területén működő alapellátási ügyelet (háziorvosi, fogorvosi) szervezéséről.
2.2.3. Biztosítja a nemzetiségek jogainak érvényesítését, kapcsolattartás útján figyelemmel kíséri e csoportok életkörülményeit.
2.2.4. Átruházott hatáskörben dönt a képviselő-testület hatáskörébe tartozó alábbi ügyekben:
2.2.4.1. a költségvetési rendeletben meghatározott keret erejéig a területét érintő pályázatok benyújtásáról, elbírálásáról,
2.2.4.2.16 az ágazaton belüli szakfeladatok közötti átcsoportosításról – a költségvetési rendeletben meghatározottak szerint – a Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság jóváhagyásával, kivéve az intézmények közötti átcsoportosítást,
2.2.4.3. a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatok elbírálásáról,
2.2.4.4. rendkívüli, lakhatási célú és gyógyszervásárlási támogatási kérelmekről,
2.2.4.6. a szociális és egészségügyi ellátás területén dolgozók szakmai kitüntetésre felterjesztéséről,
2.2.4.7. a tartósan betöltetlen háziorvosi körzetekre vonatkozó betöltetlen jelleg igazolásának kiadásáról és a helyettesítés szabályairól,
2.2.4.8. az egészségügyi alapellátás működéséről szóló éves beszámolóról,
2.2.4.9.17
2.2.4.10.18 a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésével kapcsolatos támogatási kérelmek elbírálása
3. melléklet
a) szülési támogatás
b) rendkívüli méltánylást érdemlő halasztást nem tűrő eset
c) kegyeleti célú támogatás
a) közterület használatának engedélyezése
4. melléklet
1. Általános rendelkezések
1.1.28 A polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával, ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság) látja el.
1.2. A polgármester, az önkormányzati képviselő, a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársa, valamint gyermeke vagyonnyilatkozatának egy kitöltött példányát a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság elnöke veszi át. Az átvételről igazolást állít ki.
1.3. A polgármester, az önkormányzati képviselő saját, valamint hozzátartozóinak vagyonnyilatkozatát külön-külön borítékban adja át a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság elnökének.
1.4. A vagyonnyilatkozatot a jogbiztonság érdekében minden oldalon dátummal és aláírással kell ellátni. A vagyonnyilatkozatot a képviselő, a hozzátartozó, kiskorú esetén a törvényes képviselő írja alá.
1.5. A polgármester és az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata névvel ellátott nyitott borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott, lezárt, az átvételkor a „Bezenye Községi Önkormányzat” körbélyegzőjével lepecsételt borítékban történik.
1.6. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adminisztrációs feladatokat a Hegyeshalmi Közös Önkormányzati Hivatal Bezenyei Kirendeltsége látja el.
2. A vagyonnyilatkozat kezelésének szabályai
2.1. A vagyonnyilatkozatot az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, lemezszekrényben kell őrizni.
2.2. A vagyonnyilatkozatokról, a betekintésekről, az ellenőrzési eljárásról nyilvántartást kell vezetni.
2.3. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos iratokat iktatni kell. A vagyonnyilatkozatokat főszámra kell iktatni.
2.4. A vagyonnyilatkozatok nyilvánossága:
2.4.1. a polgármester, önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – közérdekből nyilvános, melyet a Hivatal arra kijelölt helyiségében a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság elnöke, vagy valamely tagja jelenlétében bárki megtekinthet,
2.4.2. a hozzátartozói vagyonnyilatkozat nem nyilvános.
2.5. A vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrizzék, kezeljék és hogy az azokban foglaltakat – nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével – más ne ismerhesse meg.
3. A vagyonnyilatkozat ellenőrzésével és az eljárással kapcsolatos szabályok
3.1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottságnál bárki kezdeményezheti. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. A vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
3.2. Eljárás kezdeményezése esetén az eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
3.3. Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetén csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló új tényállítás nélküli – ismételt – kezdeményezést a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
3.4. Az eljárás kezdeményezéséről a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja az érintett képviselőt, aki (az azonosító adatok beszerzéséhez szükséges ésszerű határidőn belül) bejelenti az azonosító adatokat.
3.5. Az azonosító adatokat csak a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság köteles törölni. A vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság csak a vagyonnyilatkozat megtételére szolgáló nyomtatványon szereplő adatkörrel kapcsolatosan kérhet azonosító adatokat.
3.6. A vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság az ellenőrzési eljárás eredményéről a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatja. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos döntés a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.
3.7. Ha a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottságnak írásban bejelenti, hogy a közös háztartásban élő házas- vagy élettársával, gyermekével a közös háztartásban élés megszűnt, a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság az általa kezelt hozzátartozói vagyonnyilatkozatot haladéktalanul visszaadja az önkormányzati képviselőnek, melyről igazolást kell kiállítani.
3.8. Az önkormányzati képviselő megbízatásának megszűnésekor a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság a képviselő részére a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat visszaadja, melyről igazolást kell kiállítani.
5. melléklet
1. A bizottság működése
1.1. A bizottság a képviselő-testület üléséhez igazodóan, továbbá szükség szerint tart ülést.
1.2. A bizottsági ülést a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes hívja össze és vezeti. A képviselő-testületi ülést előkészítő bizottsági ülést lehetőség szerint úgy kell összehívni, hogy az a képviselő-testület ülését legalább nyolc nappal megelőzze.
1.3. A bizottság üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:
1.3.1. a polgármestert,
1.3.2. az alpolgármestert,
1.3.3. a jegyzőt és megbízottját
1.4. A bizottság ülése nyilvános. A zárt ülésre a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
1.5. A bizottság feladatkörében igényelheti a jegyzőtől a munkájához szükséges jogi és technikai feltételek biztosítását, adatok szolgáltatását.
1.6. A bizottság működése ügyviteli feladatainak ellátásáról a jegyző gondoskodik.
2. A bizottság ülése
2.1. A bizottság tagjainak és a meghívottaknak a bizottság ülésére a meghívót és az előterjesztéseket legkésőbb a bizottsági ülést megelőző harmadik napig meg kell küldeni.
2.2. Rendkívüli esetben a bizottság szóban is összehívható.
2.3. A meghívó tartalmazza:
2.3.1. az ülés helyét és kezdési időpontját,
2.3.2. a javasolt napirendi pontokat.
2.4. Ha a bizottsági ülés nem határozatképes, tizenöt perc szünetet kell elrendelni. Ennek elteltével, ha a bizottság határozatképtelen, az ülést be kell zárni, és két napon belül ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására újra össze kell hívni.
2.5. Az ülés elnöke gondoskodik a bizottsági ülés rendjének fenntartásáról.
2.6. A tárgyalt napirendi pontokat érintő ügyrendi kérdésben bármely bizottsági tag bármikor szót kérhet.
2.7. A bizottsági tagok napirendhez való felszólalására az elnök adja meg a szót a jelentkezésük sorrendjében.
2.8. Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja. A vita lezárását bármely bizottsági tag javasolhatja, e kérdésben a bizottság vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
3. A bizottság döntéshozatala
3.1. A bizottság ülése akkor határozatképes, ha a bizottság tagjainak több mint a fele jelen van. A bizottság határozatait általában egyszerű többséggel hozza.
3.2. A bizottság határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
3.3. A bizottság döntései bizottsági határozatok.
3.4. A bizottság határozatainak megjelölése - az alábbi sorrendben -
3.4.1. évente elölről kezdődő számozással a határozat sorszámát arab számmal,
3.4.2. a „/” jelet,
3.4.3. a határozat meghozatalának évét,
3.4.4. zárójelben a határozat meghozatalának hónapját római számmal és napját arab számmal,
3.4.5. a bizottság nevére utaló rövidítést és
3.4.6. a „határozat” kifejezést foglalja magában.
3.5. A bizottságok nevére utaló rövidítések:
3.5.1.29 Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság: PÜB
3.5.2. Humán Bizottság: HuB
4. A bizottság előterjesztései
4.1. A bizottságnak a képviselő-testület ülésére készített előterjesztést olyan időpontban kell tárgyalnia, hogy a határozatok és rendeletek tervezetei a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint kézbesíthetők legyenek.
4.2. Az előterjesztések előkészítésében a Hivatal – tárggyal, témával érintett – ügyintézője köteles részt venni.
5. A bizottság elnöke
5.1. A bizottságot az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, illetve a bizottság elnökének vagy a bizottságnak a felhatalmazása alapján a bizottság tagja képviseli.
5.2. A bizottság nevében történő aláírást a bizottság elnöke gyakorolja. A bizottság nevében történő nyilatkozatnak tartalmaznia kell:
5.2.1. a bizottság megnevezését,
5.2.2. az aláírás alapjául szolgáló bizottsági döntést,
5.2.3. a bizottság elnökének, vagy helyettesítőjének aláírását.
5.3. A bizottság elnökének feladatai különösen:
5.3.1. tervezi és szervezi a bizottság tevékenységét,
5.3.2. a bizottság átruházott hatáskörébe tartozó önkormányzati hatósági ügyben dönt az ügyintézési határidő meghosszabbításáról,
5.3.3. gondoskodik a bizottság határozatainak, javaslatainak továbbításáról,
5.3.4. beszámol a képviselő-testületnek a bizottság működéséről,
5.3.5. együttműködik a polgármesterrel, az alpolgármesterrel, más bizottság elnökével és a jegyzővel.
5.4. A bizottság elnöke a bizottság soron következő ülésén köteles napirendi pontként a bizottság elé benyújtani a polgármester, az alpolgármester, valamint a jegyző előterjesztéseit.
5.5. Az elnök akadályoztatása esetén az elnökhelyettes elnöki jogkörben jár el.
6. A bizottság jegyzőkönyve
6.1. A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.
6.2. A jegyzőkönyv törvényben meghatározott formai és tartalmi kellékekkel rendelkezik.
6.3. A jegyzőkönyv mellékletei:
6.3.1. a meghívó,
6.3.2. a jelenléti ív,
6.3.3. a napirendre vett írásos előterjesztések,
6.3.4. az írásban benyújtott hozzászólások.
6.4. A bizottság jegyzőkönyvét meg kell küldeni a polgármesternek és a jegyzőnek. A jegyzőkönyvet a jegyző a bizottsági ülést követő tizenöt napon belül a Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül köteles megküldeni a kormányhivatalnak.
6.5. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy - az elnök által kijelölt - tagja írja alá.
7. Több bizottság közös eljárása
7.1. Több bizottság közös eljárása esetén a bizottságok együttes ülést is tarthatnak.
7.2. Az együttes ülésen a szavazást bizottságonként külön kell megtartani.
7.3. A több bizottság feladatkörét érintő ügy napirendre tűzéséről a bizottságok elnökei kötelesek egymást tájékoztatni és lehetőség szerint egymás ülésén a képviseletet biztosítani.
8. A bizottság munkaterve
8.1. A bizottság munkatervet készíthet.
8.2. A bizottság jóváhagyott munkatervét meg kell küldeni a polgármester részére.
1. függelék
2. függelék
6. melléklet a Bezenye község képviselő testületének 7/2019 (XII.2..) önkormányzati rendeletehez30
1. az előző képviselő-testületi ülés óta, polgármesteri hatáskörben hozott döntéseinek ismertetése
2. az előző képviselő-testületi ülés óta történt, az önkormányzatot érintő megbeszéléseiről beszámoló
3.31 folyamatban lévő beruházások és pályázatok
4. aktuálisan lezárt beruházások és pályázatok ismertetése
5. általános pénzügyi helyzet ismertetése
6.32
7. melléklet a Bezenye község képviselő testületének 7/2019 (XII.2..) önkormányzati rendeletehez33
A 7. § (1) bekezdése a Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2022. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 7. § (1) bekezdése a Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 1. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (1) bekezdése a Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (1) bekezdése a Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2023. (X. 18.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 19. § (1) bekezdése a Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 1. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (2) bekezdése a Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2022. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg. A 19. § (2) bekezdése a Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § (1) bekezdése a Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2023. (X. 18.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg. A 21. § (1) bekezdése a Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 1. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (2) bekezdés d) pontja a Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § (3) bekezdés e) pontja a Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 35. § (1) bekezdése a) pontja a Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 1. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 36. § (2) bekezdése a Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2022. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 38. § (1) bekezdése a Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 44. § (2) bekezdése a Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2022. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg. A 44. § (2) bekezdése a Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2023. (III. 22.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 44. § (2) bekezdés a) pontja a Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 44. § (2) bekezdés b) pontját a Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelete 7. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. melléklet címe a Bezenye Község Polgármesterének 4/2021. (IV. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Bezenye Község Önkormányzat Polgármesterének 6/2021. (IV. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2022. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2023. (V. 17.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2023. (VI. 13.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2023. (VI. 13.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2024. (III. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. melléklet 2.1. pontja a Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 1. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. melléklet 2.2.4.2. pontja a Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 1. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. melléklet 2.2.4.9. pontját a Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelete 7. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. melléklet 2.2.4.10. pontját a Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2023. (X. 18.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 3. melléklet a) alpont szövegét a Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2021. (X. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 3. melléklet a) alpont szövegét a Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2021. (X. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 3. melléklet a) alpont szövegét a Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2021. (X. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 3. melléklet a) alpont szövegét a Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2021. (X. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 3. melléklet a) alpont szövegét a Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2021. (X. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 3. melléklet a) alpont szövegét a Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2021. (X. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 3. melléklet a) alpont szövegét a Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2021. (X. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 3. melléklet a) alpont szövegét a Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2021. (X. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 3. melléklet a) alpont szövegét a Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2021. (X. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 4. melléklet 1.1. pontja a Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 1. § g) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. melléklet 3.5.1. pontja a Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 1. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. mellékletet a Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2022. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be. A 6. melléklet a Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2023. (III. 22.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. melléklet 3. pontja a Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 6. melléklet 6. pontját a Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelete 7. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. mellékletet a Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2022. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 5. § (3) bekezdése iktatta be. A 7. melléklet a Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2023. (III. 22.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 7. mellékletet a Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelete 7. § d) pontja hatályon kívül helyezte.