Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2023. (II. 22.) önkormányzati rendelete
a közterület használatáról és felbontásáról
Hatályos: 2023. 02. 24Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2023. (II. 22.) önkormányzati rendelete
a közterület használatáról és felbontásáról
Bezenye Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése szerinti eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Bezenye Község közigazgatási területén lévő, önkormányzati tulajdonban álló közterületekre.
(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed azon természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiség nélküli szervezetre, aki, illetve amely a település közigazgatási területén e rendeletben foglaltak szerint közterületet használ, közterületet bont fel, a közterület területén, az alatt vagy felett építményt vagy létesítményt kíván elhelyezni.
(3) Az önkormányzat tulajdonában álló közterületek filmforgatási célú használatára Bezenye Község Önkormányzatának az önkormányzati tulajdonban álló közterületek filmforgatási célú használatáról szóló 9/2013. (VIII.1.) önkormányzati rendelete előírásait kell alkalmazni.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazása szempontjából:
a) burkolat: a közterületek bármely anyagból készült fedőrétege, valamint a zöldterületek gyep- és virágágyai, cserjés-fás területei,
b) közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontja szerinti, közhasználatra szolgáló, minden olyan, önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván, beleértve az ingatlan-nyilvántartásban önkormányzati tulajdonként nyilvántartott földrészlet közhasználatra szolgáló részét, valamint a közutakat,
c) közút: az önkormányzat tulajdonában és kezelésében lévő a járművek és gyalogosok közlekedésére, vagy csak a járművek, illetve a gyalogosok közlekedésére szolgáló, e célra létesített vagy kijelölt közterület (helyi közúthálózatba tartozó gépjármű közlekedést szolgáló közutak, parkok, kerékpárutak gyalogutak és járdák).
3. A közterület használat engedélyezése
3. § (1) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához (a továbbiakban: közterülethasználat) engedély szükséges.
(2) Közterület használati engedélyt kell beszerezni:
a) a közterületbe nyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, hirdető berendezés (fényreklám), továbbá cég-és címtábla elhelyezéséhez,
b) árusító és egyéb fülke, bódé, pavilon (pl. élelmiszer, cukorka, gyümölcs, virág, könyv, hírlap, dohány árusítására szolgáló) elhelyezésére,
c) a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, fedett várakozóhelyiség elhelyezésére,
d) az egyes létesítményekhez a közút területén kívül szükséges gépjármű-várakozóhelyek céljára,
e) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék 72 óránál hosszabb ideig tartó elhelyezésére,
f) távbeszélőfülke, levélszekrény elhelyezésére,
g) alkalmi és mozgó árusításra, javító-szolgáltató tevékenységre,
h) kiállítás, vásár, sport-és kulturális rendezvények, továbbá cirkusz, mutatványos tevékenység céljára,
i) közterület személygépkocsi tárolására történő, 72 óránál hosszabb ideig tartó igénybevételére
j) vendéglátó ipari előkert
k) önálló hirdető berendezés (reklámtábla, mozgatható reklámtábla, hirdetőtábla, vitrin), plakát, hirdetmény elhelyezésére szolgáló szerkezet elhelyezésére,
l) tüzelő vagy egyéb tárgy (pl. konténer) rakodására és tárolására, ha ez a tevékenység a 72 óra időtartamot meghaladja.
(3) Nem kell közterület használati engedély:
a) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez,
b) a közterületen, illetőleg az alatt vagy felett elhelyezett közművek hibaelhárítása érdekében végzett munkához,
c) a közút, járda építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közút, járda területének elfoglalásához,
d) üzlethomlokzat, kirakatszekrény, hirdető berendezés (fényreklám), cég-és címtábla elhelyezéséhez, ha az a közterületbe 10 cm-en túl nem nyúlik be.
(4) Nem adható közterület használati engedély:
a) bűzös, tűz-és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására, erotikus termékek bemutatására és értékesítésére, továbbá szeszesital (kimért és palackozott) forgalmazására, kivéve a vendéglátó ipari egységek közterületen ideiglenesen kialakított kerthelyiségeit,
b) a közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezések és anyagok elhelyezésére,
4. Az engedély iránti kérelem
4. § (1) A közterület használati kérelmet a rendelet 1. melléklete szerinti forma nyomtatványon kell benyújtani annak , aki a közterületet rendeltetésétől eltérő célra kívánja használni .
(2) Ha a közterület használata építési (létesítési) engedélyhez kötött épület vagy más építmény elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt az építtetőnek kell kérnie.
(3) Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék, stb. elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt a kivitelezőnek kell kérnie.
(4) A közterület használati engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az engedélyt kérő nevét és állandó lakhelyének illetve telephelyének címét,
b) a közterület használat célját és időtartamát vagy azt, hogy a közterületet állandó jelleggel kívánja használni,
c) a közterület használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását,
d) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat (pl. vállalkozói, működési engedély) egy másolati példányát,
e) zöldterület, közpark használata esetén a terület helyreállítására vonatkozó nyilatkozat egy példányát, árusítás esetén, amennyiben az árusítást végző személy nem azonos a kérelmezővel, annak nevét és címét,
f) mutatványos tevékenység esetén nyilatkozat a berendezés műszaki alkalmasságáról és az alkalmasságot igazoló tanúsítvány egy másolati példányát.
5. Az engedély megadása
5. § (1) Az engedélynek tartalmaznia kell:
a) az engedélyes nevét és állandó lakó-(telep) helyének címét,
b) a közterület használat célját és időtartamát, vagy azt, hogy az engedély milyen feltétel bekövetkeztéig érvényes, illetőleg, hogy állandó jellegű,
c) a közterület használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,
d) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírásokat,
e) az engedély megszüntetése vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,
f) közterület használati díj fizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és fizetésének módját,
(2) A közterület használat az - 5. § (3) bekezdésében említett esetben csak az építési munka végzésének tartamára engedélyezhető.
(3) Az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos engedélyben azt is ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka-, baleset-és egészségvédelmi rendszabályokban előírt módon történhet.
(4) Az engedély megadása vagy megtagadása ügyében hozott határozatot közölni kell:
a) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságokkal,
b) élelmiszer árusítás esetében az közegészségügyi felügyelővel.
6. A közterület használat egyéb szabályai
6. § A közterület használati engedély jogosultja (a továbbiakban: engedélyes) köteles az igénybevett területet és környezetét tisztán tartani, a keletkezett hulladék, szemét elszállításáról köteles gondoskodni, melynek módját az engedély meghatározhatja.
7. § Az engedélyes köteles a közterület használati engedélyt, valamint a tevékenység folytatásához szükséges engedélyeket (vállalkozói, magánkereskedői igazolvány, működési engedély, díjfizetésről szóló bizonylat stb.) magánál tartani és azokat az engedélyező hatóságok vagy a rendőrség ellenőrzése esetén kérésre felmutatni.
8. § (1) A közterület használat a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével csak határozott időre engedélyezhető. A határozott időre szóló közterület használat legkisebb időtartama 1 nap, leghosszabb időtartama 5 év.
(2) Határozatlan időre engedélyezhető közterület használatok: építési (létesítési) engedélyhez kötött épület vagy más építmény, közműaknák, posta-és hírlaptároló láda, illetve telefonfülke elhelyezése.
(3) A közterület használati engedély érvényét veszti, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik.
(4) A meghatározott időre szóló engedély érvénye az engedélyesnek az engedélyezett időtartam lejárta előtt 15 nappal benyújtott kérelmére meghosszabbítható. Az engedély szüneteltetésére nincs lehetőség.
7. A közterület-használat ellenőrzése
9. § (1) A közterületek állapotát, rendeltetésszerű használatának ellenőrzését a község teljes területére kiterjedően az önkormányzat által, megbízott személy végzi.
(2) Az ellenőrzések során figyelemmel kell kísérni:
a) az utak és járdaburkolatok állapotát,
b) közúti jelzőtáblák állapotát,
c) köztéri berendezési tárgyak, építmények, növényzet állapotát,
d) az engedélyezett, illetve az engedély nélküli közterület használatot,
a rendeletben és az engedélyben meghatározott kötelezettségek teljesítését.
(3) Az ellenőrzést végzők a közterületi ellenőrzések során feltárt hiányosságokat az ellenőrzés napját követő munkanapon kötelesek továbbítani a közterület kezelőjének.
8. A közterület használati díj
10. § (1) A közterület rendeltetéstől eltérő használatáért díjat kell fizetni.
(2) A díjfizetési kötelezettség megállapítása során:
a) a létesítmény által elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál a létesítmény alapterületét és a használatához szükséges csatlakozó terület mértékét kell figyelembe venni,
b) reklámtábla elhelyezése esetén a reklámfelület nagysága a mérvadó,
c) minden megkezdett nap, hónap egésznek számít.
(3) Az engedélyes a közterület használati díjat minden esetben előre a határozat jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, a későbbiekben pedig fél évre előre, minden félév első hónapjának 15. napjáig köteles megfizetni. Alkalmi árusítás esetén a közterület-használati díjat az árusítás megkezdése előtt meg kell fizetni.
(4) A közterület használat ÁFA nélküli díjának mértékét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(5) A közterület használati díjat az (1) és a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az engedélyező állapítja meg.
(6) A közterület használati díjat csekken az önkormányzat költségvetési számlájára, kell befizetni.
11. § Nem kell közterület használati díjat fizetni a közműveknek (elektromos, gáz, víz-és csatornázási művek) valamint a köztisztasági szerveknek a feladatuk ellátását szolgáló létesítményei elhelyezése után.
9. A közterület használat megszüntetése és az engedély megvonása
12. § (1) Az engedélyező a közterület használati engedély bevonására történő figyelmeztetés mellett határidő kitűzésével - felszólítja a szabálytalanság megszüntetésére azt az engedélyest, aki:
a) a közterületen elhelyezett árusítóhely folyamatos tisztántartásáról, fenntartásáról nem gondoskodik,
b) az engedélyezettnél nagyobb területet foglal el,
c) az engedélytől eltérő terméket árul,
d) a számára engedélyezett közterület használatot másnak átengedi,
e) a közterület használati díjat határidőig nem fizeti meg.
(2) Amennyiben az engedélyes a megadott határidőn belül kötelezettségének nem tesz eleget, tőle a közterület használati engedélyt haladéktalanul vissza kell vonni.
(3) Meg kell vonni az engedélyt, ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja.
(4) Ha az engedélyes a közterület használatát meg kívánja szüntetni, köteles az engedély visszavonását kezdeményezni az eljáró hatóságnál.
(5) Ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes a saját költségén köteles az eredeti állapotot minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani.
(6) Ha a közterület használat a (1) vagy (2) bekezdésben említett módon szűnik meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület használati díjat visszakövetelni nem lehet.
10. A közterület-használat helyi feltételei
13. § (1) Kamion, autóbusz, traktor, munkagép, 3,5 tonna önsúlyt meghaladó tehergépkocsi, továbbá pótkocsi, utánfutó és lakókocsi a közterületen nem tartható.
(2) Tilos közterületen járművek javítása, átalakítása, szerelése a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben (a továbbiakban: KRESZ) meghatározott műszaki hiba, valamint közút baleset esetét kivéve.
(3) Közterületen üzemképtelen jármű- a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nem tárolható. Az üzembentartó vagy a tulajdonos az üzemképtelenné vált járművet saját költségén köteles haladéktalanul eltávolítani.
(4) Azt a hatósági jelzéssel nem rendelkező járművet, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt, közterületen tilos tárolni a KRESZ-ben meghatározott időtartamot meghaladóan.
(5) Zöldterületnek minősülő közterületre gépjárművel való ráhajtás, illetve a zöldterületen való várakozás tilos. Zöldterületre való ráhajtásnak, megállásnak, várakozásnak minősül, ha a gépjármű legalább egy kerékkel a zöldterületre hajt, megáll vagy várakozik.
11. A közterület-bontási engedély iránti eljárás
14. § (1) Közterületet kizárólag fúrásos technológia alkalmazásával lehet bontani, közterület-bontási engedély kizárólag fúrásos technológiával végzett bontásra adható.
(2) Amennyiben a bontási munka annak műszaki sajátossága miatt fúrásos technológia alkalmazásával nem kivitelezhető, kivételes esetben engedélyezhető fúrásos technológiától eltérő bontás.
(3) A fúrásos technológiától eltérő bontás szükségességét műszakilag indokolni kell.
15. § A közterület-felbontási kérelmet a rendelet 3. melléklete szerinti formanyomtatvány benyújtásával kell kezdeményezni.
16. § (1) A közterület-bontási kérelemhez csatolni kell:
a) jogi személy esetében: azonosító adatait igazoló dokumentumokat (kivonat a szervezet nyilvántartott adatairól, létesítő okirat, bírósági bejegyzés másolatának becsatolásával, lekérdezés a civil szervezetek jegyzékéből, cégjegyzékből), továbbá amennyiben nem a képviseletre jogosult jár el, akkor teljes bizonyító erejű meghatalmazást,
b) a részletes kiviteli tervet, mely tartalmazza:
ba) a felbontás módját,
bb) a felbontásnál használatos technológia bemutatását és az alkalmazandó gépek leírását,
bc) a fúrásos technológiától eltérő bontás esetén annak szükségességét igazoló dokumentumokat,
bd) a felbontás térbeli és időbeli ütemezését,
be) a helyreállítás módját,
bf) a helyreállításnál alkalmazandó technológia leírását és az anyagok megnevezését, azok tömörítésének, szerkezeti vastagságának mértékét;
c) a felbontandó közterületről készített színes fényképdokumentációt,
d) amennyiben azt közlekedés-biztonsági szempontok szükségessé teszik, forgalomterelési és forgalomkorlátozási tervet,
e) hatósági engedélyköteles tevékenység végzése esetében a hatósági engedélyt és annak alapjául szolgáló engedélyes terveket.
(2) A bontási tevékenység sajátosságaira tekintettel az engedélyező egyéb dokumentumok benyújtását is előírhatja az engedélyezési eljárás során.
(3) A közterület-bontási engedély nem pótolja a jogszabályokban előírt egyéb hatósági, szakhatósági engedélyek, hozzájárulások, vélemények, nyilatkozatok beszerzését.
12. A közterület bontására vonatkozó egyéb előírások
17. § (1) A közterület-bontási engedély kiadása a november 15-től március 1-ig terjedő időszakra megtagadható, ha valószínű, hogy a burkolat helyreállítása az időjárás miatt nem biztosítható.
(2) Lakott területen zajjal járó bontási munkálatok 22 órától reggel 06 óráig nem végezhetők. Kivételek azok a rendkívüli munkák, amelyek végzését közérdekből a nappali órákig elhalasztani nem lehet.
(3) A munkálatok időtartamára a jogosult minden esetben köteles az érintett telkek, épületek megközelítését biztosítani.
(4) A burkolatbontásokat úgy kell elvégeztetni, hogy a bontással nem érintett részek károsodást ne szenvedjenek.
(5) Háromnál több ingatlant érintő területen tervezett bontási munkák esetében a munkaárok végpontjain tájékoztató táblán jelölni kell a kivitelező és a beruházó adatait, valamint a helyreállítás befejezési határidejét.
(6) A jogosult köteles a munkahely és a felvonulási terület állandó tisztán tartásáról gondoskodni, továbbá a munkálatok folyamán a felesleges földet, törmeléket és hulladékot folyamatosan elszállítani.
(7) A felbontott közterület és közút környezetének rendjéért, a biztonságért a jogosult teljes körű felelősséggel tartozik mindaddig, amíg a helyreállított közterületet az önkormányzat át nem veszi.
(8) Az önkormányzat a garanciális és szavatossági jogait a közterület helyreállításával kapcsolatosan jogosult érvényesíteni.
13. A felbontott közterület helyreállítására vonatkozó előírások
18. § (1) A felbontott közterületet az eredeti állapotának megfelelően, azzal azonos vagy annál magasabb minőségű műszaki paraméterek szerint kell helyreállítani.
(2) Aszfaltburkolatú utak, járdák felbontása esetén a korábbival megegyező, vagy annál magasabb egyenértékű aszfaltminőségben és szemszerkezettel történhet a helyreállítás.
(3) Zöldterület helyreállításakor a talajt folyamatosan nedvesen kell tartani, és a felület fenntartásáról az első fűnyírással bezárólag kell gondoskodni.
(4) A közterület engedélyben foglaltak szerinti eredeti állapotának helyreállítását haladéktalanul be kell jelenteni írásban a Hegyeshalmi Közös Önkormányzati Hivatalhoz. A bejelentéshez csatolni szükséges az eredeti állapotának megfelelően helyreállított közterületről készített színes fényképdokumentációt.
(5) A bejelentést követő 8 napon belül a helyreállítás minőségét az önkormányzat által megbízott személy helyszíni szemle keretében ellenőrzi, a helyszíni szemléről jegyzőkönyv készül.
(6) A közterület eredeti állapotának helyreállítása megtörténtének elfogadásáról az önkormányzat által megbízott személy a helyszíni szemlét követően, annak eredményétől függően igazolást ad ki jogosult részére.
(7) Az önkormányzat által megbízott személy által kiállított igazolás kiadása minősül a közterület önkormányzati átvételének, amellyel az önkormányzat a közterület eredeti állapota helyreállításának megtörténtét igazolja.
14. Jogellenes közterület-használat és bontás
19. § (1) Aki közterületet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon használ vagy aki közterületet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon bont fel, köteles az önkormányzat felhívására közterület-használati kérelmet illetve közterület-bontási kérelmet benyújtani vagy a jogellenes közterület használatot, közterület-bontást haladéktalanul megszüntetni és kártalanítás nélkül köteles a közterület eredeti állapotát helyreállítani. E kötelezettség elmulasztása esetén az önkormányzat az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti, amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett 15 napon belül nem tesz eleget.
(2) Az önkormányzat az eredeti állapotot - az erre irányuló felhívás mellőzésével - azonnal helyreállíthatja, ha az élet- és balesetveszély, vagy jelentős anyagi kár, a közrend, közbiztonság, a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében, jelentős közérdekből egyébként indokolt vagy a jogellenes állapot turisztikailag jelentős területen valósult meg. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a közterületet jogosulatlanul igénybe vevő köteles viselni.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon túl az önkormányzat e rendelet megsértésével történő közterület-használat valamint közterület-bontás esetén külön rendeletében meghatározottak szerinti eljárást folytat le.
15. Záró és átmeneti rendelkezések
20. §1
21. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
A 20. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.