Dunasziget Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelete
Dunasziget Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről
Hatályos: 2020. 10. 28- 2021. 10. 05Dunasziget Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2020. (X.28.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről szóló 14/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet módosításáról
Dunasziget Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdés 1. és 7. pontjaiban és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 29. § (3) bekezdése, valamint az 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményeiről szóló a 314/2012 (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 43/A § szerint eljárva az állami főépítész hatáskörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Hatósági Főosztálya Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya, valamint a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság véleményét kikérve a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet alkalmazási köre, hatálya
1. § A helyi településképi rendelet célja Dunasziget Község épített és természeti környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.
2. § E rendeletben Dunasziget község teljes közigazgatási területére vonatkozó településképi követelmények kerülnek meghatározásra a 7. melléklet szerinti területekre vonatkozóan, melyek a településszerkezet, tájképi elem, településkarakter vagy egyéb helyi adottság miatt a településképi szempontból meghatározó területekre, valamint az Étv. szerinti helyi építészeti örökség egyedi és területi védelmére vonatkoznak.
2. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában általános fogalmak:
a) Védett településszerkezet: az önkormányzat által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és kötelező építési vonal.
b) Védett épület, építmény: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze – ideértve a kiegészítő, illetve külső és belső díszítő elemeket. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.
c) Védett műtárgy: az önkormányzat által védetté nyilvánított műszaki alkotás, műtárgy – különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés.
d) Védett növényzet: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan növényzet, amely fajtájánál, koránál, helyzeténél, látványánál vagy valamilyen eseményhez-kötődésénél fogva védelemre érdemes.
e) Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.
f) Utcaképi védelem: a jelölt utcaszakaszok épületeinek beépítési módját, az épületek építészeti arculatának, tömegének, jellemző paramétereinek megőrzését jelenti.
g) Utcabútor: az utasváró, a közművelődési célú hirdetőfelület és információs vagy más célú berendezés a 104/2017.(IV.28.) Korm. rendelet szerinti értelemben.
h) Vázlatterv: a megértéshez szükséges műszaki tervdokumentáció, amely minden esetben megegyezik az eljárás által előírt műszaki tartalommal, azzal a különbséggel, hogy a tervek kidolgozottsága elsősorban a koncepcióra, beépítésre, tömegformálásra, a településképi szempontból meghatározó részek esetében legyen teljes.
HELYI ÉRTÉKVÉDELEM
3. Helyi védett értékek
4. § (1) A helyi értékvédelem feladata a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes védett terület és egyedi védett értékek 1. sz. melléklet szerinti körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése, valamint a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
(2) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről a Képviselő-testület jelen rendelet módosításával dönt. A védetté nyilvánításhoz, annak megszüntetéséhez az önkormányzati főépítész szakmai véleménye szükséges, ami az értékvizsgálaton alapul, melyet a 3. melléklet szerinti tartalommal az eljárás megindítását követő 60 napon belül kell elkészíttetni.
(3) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
b) a védett terület, illetve érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
d) a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.
(4) A helyi védettség alá helyezést, annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, írásban a polgármesternél kezdeményezheti, mely kezdeményezésnek tartalmaznia kell
a) a védendő érték megnevezését, szükség esetén a körülhatárolását;
b) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész);
c) a védendő érték rövid leírását (ha lehetséges, dokumentálását, fotók);
d) a kezdeményezés indoklását.
(5) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról 8 napon belül értesíteni kell:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét és használóját,
b) az értékvédelemmel érintett bejegyzett helyi lakossági szervezeteket (alapítványok, egyesületek),
c) a kezdeményezőt.
A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni. A közhírrététel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését bárki számára biztosítani kell.
(6) A helyi védettség elrendelésétől és megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét, használóját,
b) a Győr-Moson Sopron Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészét,
c) a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Hatósági Főosztálya Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályát,
d) az illetékes építésügyi hatóságot,
e) az érdekelt közműveket,
f) a kezdeményezőt.
(7) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni, melyet közzé kell tenni az önkormányzat honlapján. A nyilvántartás tartalmazza a védett érték:
a) megnevezését,
b) területhatárát (utca, tér, közterület),
d) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi döntés számát,
e) helyszínrajzot vagy térképmásolatot,
f) a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedéseket.
A helyi védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek
5. § (1) A védelemben részesített építmények korszerűsíthetők, (bővíthetők), funkciójuk megváltozhat, ezzel azonban védettségre okot adó értékeik nem csökkenthetők és a védett érték létét, állagát nem veszélyeztetheti vagy azt értékvédelmi szempontból károsan nem befolyásolhatja. A helyi védelem alatt álló épület, illetve építmény nem bontható el.
(2) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését.
(3) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
(4) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(5) A védett épületen/építményen semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése a környezetébe nem illeszkedő, esetleg zavaró módon nem helyezhető el.
(6) A helyi védett épületen tetőtérbeépítés vagy emeletráépítés csak akkor alkalmazható, ha ezt az illeszkedés szabályai lehetővé teszik, és ha a homlokzati értékek megőrizhetőek.
(7) A védett helyi értéket érintő munkák végzéséhez szükséges kérelemhez csatolni kell a hatályos jogszabályokban előírt tervdokumentáció egy példányát, vagy az ÉTDR azonosítót, valamint a következő mellékleteket:
a) az anyaghasználatra és az építési technológiára vonatkozó részletes műszaki ismertetést az eredeti anyagok figyelembevételével;
b) a homlokzati színtervet, amiben törekedni kell az eredeti színezésre, vagy ha ez nem ismert, a védett építmény jellegének és környezetének megfelelő színezést az eredeti épülettartozékaival és felszereléseivel, vagy ahhoz hasonló kialakítású részleteivel.
A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
6. § (1) Helyi védelem alatt álló szobor, szoborcsoport, emlékmű elemeinek esetleges cseréje, illetve hiányzó elemeinek pótlása során törekedni kell az egységes tömeghatás elérésére és az eredeti anyaghasználatra. A szobrok, emlékművek, kőkeresztek javítását, felújítását, tisztítását megfelelő szakképzettséggel rendelkező szakemberrel kell elvégeztetni.
(2) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem. A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.
(3) Az építészeti értékek szemléletformáló szerepének érvényesülése, a települési azonosságtudat fejlesztése érdekében a védett értékeknek és a velük kapcsolatos ismereteknek a helyi oktatásban és közművelődésben helyet kell kapniuk.
A településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
7. § (1) Az Önkormányzat a jelen rendelet 1. számú mellékletében szereplő építmények, azok közvetlen környezete felújítása, helyreállítása érdekében végzett munkák megvalósulását a „Dunasziget Építészeti Értékvédelmi Támogatási Alap”-ból (a továbbiakban: Támogatás) segítheti.
(2) A Támogatás előirányzatát az Önkormányzat éves költségvetésében biztosítja.
(3) A Támogatást pályázat útján lehet igénybe venni.
(4) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően a Képviselő-testület írja ki. A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket a pályázati kiírás tartalmazza.
(5) A beérkezett pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el.
(6) A pályázat alapján vissza nem térítendő és visszatérítendő kamatmentes támogatás nyerhető el.
(7) A támogatást elnyert pályázókkal a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a polgármester megállapodást köt.
(8) A megállapodás tartalmazza a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait.
TELEPÜLÉSKÉPVÉDELEM
4. A településképi meghatározó területekre vonatkozó követelmények
8. § (1) Az épületek színezése során lehetőleg pasztellszínek kerüljenek alkalmazásra azzal, hogy rikító színek nem alkalmazhatók.
(2) Előkertben az utcavonalon kerítés legfeljebb 2 m magasságig építhető; az oldal és hátsó telekhatáron építendő kerítés magassága nem haladhatja meg a 2,5 métert.
(3) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad. A földszinten portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.
(4) Égéstermék homlokzaton történő kivezetése nem engedhető meg.
(5) Felületkezeletlen trapézlemez vagy hullámlemez burkolat nem alkalmazható sem a homlokzatokon, sem a tetőkön.
(6) A meglévő-megmaradó épületek megjelenését, tetőformáját átalakításuk során hozzá kell igazítani a kialakult utcaképhez.
Növényzet
9. § (1) Az új és a meglévő utcák fasorait, illetve azok pótlását a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű, termésű fafajok (pl. nyárak) kivételével előnyben kell részesíteni a levegőszennyezést tűrő fajokat. Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, nem invázív, őshonos növényekkel történhet a 8. mellékletben ajánlott fajtákkal.
(2) A szomszéd telkének határától - figyelemmel az adott faj, fajta tulajdonságaira, növekedési jellemzőire, szakszerű kezelésére
a) a 2 méter magasságig nevelt cserjét, illetve sövényt legalább 1 méterre;
b) a 3 méter magasságig nevelt cserjét, illetve sövényt legalább 1,5 méterre;
c) fát a növekedési jellemzőitől függően
ca) alacsony termetű, gyenge növekedésű, legfeljebb 6 m magasságig nevelt fák esetében legalább 2 m-re –
cb) közepes termetű, legfeljebb 12 m magasságig nevelt fák esetében legalább 3 m-re;
cc) magas termetű terebélyes fák (pl.: diófa) esetében legalább 6 méterre kell ültetni.
d) a 3 méternél magasabbra nevelt sövényt a szomszéd telkének határától 1,5 méter és 3 méter között csak a szomszédos ingatlan tulajdonosai előzetes írásbeli hozzájárulásával lehet telepíteni.
e) A szomszéd telekhatáron lévő épületétől
ea) 1,5 méternél alacsonyabb sövény, bokor az épülettől 2,0 méterre ültethető,
eb) 1,5 méternél magasabb sövény, bokor és 4,0 méternél alacsonyabb fa épülettől 3,0 méterre ültethető,
ec) egyéb fa (diófa és magasra növő, terebélyes fák kivételével) épülettől 4,0 méterre ültethető,
ed) diófa épülettől 7,0 méterre ültethető úgy,
hogy a sövények, bokrok és fák ágai, lombjai és gyökerei ne hajoljanak, illetve ne nyúljanak át a telekhatáron, ágai, lombjai és gyökerei ne zavarják az ültetésüket követően sem az épületnek, sem az egyes épületszerkezeteinek (alapja, falazata, tetőzete, stb.) rendeltetésszerű használatát és ne okozzanak kárt az épületben.
(3) A szomszéd telek kerítése vagy a telekhatáron lévő épület fala csak a szomszédos ingatlan tulajdonosainak – az esetleges feltételeket is tartalmazó – írásbeli hozzájárulásával futtatható be kúszónövénnyel.
(4) A kerítés nélküli telekhatárra kerítésként funkcionáló sövényt ültetni csak a szomszédos ingatlan tulajdonosainak írásbeli hozzájárulásával lehet. Az ilyen sövényt az érintett telkek tulajdonosai vagy használói közösen kötelesek gondozni, illetve úgy metszeni, hogy annak magassága a 2,5 métert ne haladja meg.
(5) Azt a tulajdonost, az ingatlannal rendelkezni jogosultat, aki az előírásokat nem tartja be – kérelemre indult eljárásban –, a polgármester a fás szárú növény karbantartására, visszanyírására, gondozására kötelezi.
(6) A mezőgazdasági területen kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő épületek, építmények építhetők.
(7) E rendelet hatályba lépését megelőzően telepített fák, bokrok és cserjék esetében,- amennyiben telepítésük és kiterjedésük eltér ezen rendeletben meghatározott előírásoktól,- annak tulajdonosa köteles a rendelet hatályba lépésétől számított legfeljebb 1 éven belül úgy gondozni ill. nyírni a növényt, hogy a fák, bokrok és cserjék megfeleljenek ezen rendelet 9. § (1-6) bekezdéseiben előírtaknak.
5. Helyi védett területre vonatkozó előírások
10. § (1) A hagyományőrző építészeti karaktervédelem a beépítés hagyományos jellegzetességeit viszonylag egységesen megőrző településrészek, utcák hangulatának, építészeti értékeinek megőrzése, valamint - folyamatos átépítések során megvalósítható - még egységesebb, összefüggő utcaképi megjelenés érdekében kerül bevezetésre.
(2) A védett területen az épületek csak oldalhatáron állóan (legfeljebb az oldalhatártól 1 méterre), a meghatározó építészeti jellegzetességeit a helyi védelem alatt álló épületeket alapul véve kell meghatározni. Törekedni kell a hagyományos építőanyagok használatára, a magastetős (35-45 tetőhajlásszög) kialakítás ajánlott, a nyílászárók és egyéb homlokzati elemek a népi építészet formavilágát, arányait kövessék.
(3) A helyi védett épületen tetőtér beépítés vagy emeletráépítés csak akkor építhető, ha ezt az illeszkedés szabályai lehetővé teszik, és ha a homlokzati értékek megőrizhetőek.
(4) A településkép védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett építmény építőanyagaként a helyi védelemmel össze nem egyeztethető anyaghasználat nem megengedett, különösen:
a) hullámpala,
b) bitumenes lemezfedés,
c) műanyag hullámlemez,
d) bitumenes hullámlemez.
(5) A tetőhéjazat cseréje a meglévő cserépfedéshez hasonló kinézetű, és azonos anyagú épületszerkezettel megengedett; meglévő palafedés cseréje, felújítása esetén a meglévővel azonos anyagú, méretű, színű fedésre kell törekedni. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle fedés helyezhető el.
(6) A nyílászárók szerkezeti átalakítása, vagy cseréje esetén törekedni kell a meglévővel azonos anyagú, kiosztású, méretű, formájú, tagolású, színű nyílászárók elhelyezésére.
(7) Tájképvédelmi területen és erdőben az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, fém, tégla, sima vakolt felület stb.), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú színnel és felületképzéssel készülhet.
(8) A tájba illesztést látványtervvel kell igazolni. A látványtervben meg kell jelennie a környező terepalakulatoknak. A látvány feltárulást a fő feltáró útvonalakról is igazolni kell. A kilátás és a rálátás szempontjait egyaránt vizsgálni kell.
(9) A rét, legelő, vízfolyások növényzetének megtartására kell törekedni; az új telepítéseket, lehetőleg, többszintes növény-állomány telepítésével kell megoldani.
6. Reklámokra, cégérekre vonatkozó előírások
11. § (1) Dunasziget község teljes közigazgatási területén kizárólag e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő reklámhordozón, továbbá méretben és technológiával tehető közzé reklám, helyezhető el reklámhordozó, illetve létesíthető és tartható fent reklámhordozót tartó berendezés a település településközponti területén az alábbi feltételekkel:
a) közterületen reklám közzétételére kizárólag utcabútor használható;
b) reklám elhelyezése közterületen a közművelődési célú hirdetőtáblán történhet.
(2) Kandelláber reklám a település belterületén nem helyezhető el.
(3) Cégérek, cégtáblák és cégfeliratok
a) csak homlokzati felületen vagy arra merőlegesen helyezhetőek el, az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival összhangban;
b) kiterjedésük egyenként nem haladhatja meg az 1,0 m²-t, és összességében nem lehet nagyobb, mint a homlokzat 5%-a;
c) épületek homlokzatain épületdíszítő tagozatot nem takarhatnak;
d) vállalkozásonként az épület utcai homlokzatán 1 db cégér, cégtábla, cégfelirat és címtábla helyezhető el.
(4) Az épületek homlokzatfelületein csak áttört és vonalszerű fényfelirat helyezhető el. Kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet. Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégér kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni.
(5) El kell kerülni a hideg fehér fényű világítást, melynek érdekében 3000K alatti érték javasolt a kültéri világítás színhőmérsékletére. A világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van. Az utcákat amennyire csak lehet egyenletesen, és amennyire csak lehet, alacsony intenzitással kell megvilágítani, valamint a kültéri világítást a tényleges használat idejéhez ajánlott igazítani
(6) Az épülethomlokzat részét képező kirakatportálok, nyílászárók üvegezésére kívülről, vagy belülről elhelyezett fóliadekoráció, reklám mérete nem haladhatja meg az adott portálfelület méretének 20%-át.
(7) Cégér, cégtábla, házszám, postaláda csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon és igényes kivitelben helyezhető el. A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell elhelyezni.
(8) Tilos az épület homlokzatát árubemutatás céljából igénybe venni vagy annak 4 m2-nél nagyobb felületét eltakarni. A homlokzat takarásának minősül a kinyitható ajtószárnyakon, ablakszárnyakon, azokra szerelt rácson történő árubemutatás vagy reklámcélú igénybevétel is.
7. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó előírások
12. § (1) A község belterületén a villamos közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási hálózatok és távközlési hálózat létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelen, vagy alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.
(2) A település teljes közigazgatási területén a közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni, minden esetben kötelező a településképi véleményeztetés.
(3) A település hosszú távú arculatformálását meghatározó csapadékvíz- és belvízrendezési szerint a csapadékvíz elvezetésénél a nyílt árokrendszerű felszíni vízelvezetés korszerűsítésére kell törekedni kell, ezért javasolt az utak korszerűsítése alkalmával zárt csapadékvíz-elvezetési rendszer kiépítése. Hosszabb távon nyílt árkos csapadékvíz-elvezetési rendszer csak szilárd burkolat nélküli, illetve beépítésre nem szánt területen javasolt fenntartani.
(4) Településképi szempontból új nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási-, villamosenergia-ellátási hálózatot építeni, meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni
a) burkolt utakkal rendelkező területeken, új beépítésre szánt területen, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor földkábeles elhelyezéssel;
b) burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia ellátás hálózatainak föld feletti vezetése fennmaradhat;
c) meglévő és indokolt esetben az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a villamos energia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.
(5) Településképi szempontból a távközlési hálózat létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni, ahol a föld feletti vezetés egyelőre fennmarad az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
(6) A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges magassági korlátozás betartandó, valamint a közszolgálati táv- és hírközlési antennák telepítésének feltétele, hogy előzetesen az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra sor kerüljön, valamint kötelező településképi konzultáció megtörténjen.
(7) A település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek a mezőgazdasági besorolású területek.
TELEPÜLÉSKÉP ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
8. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
13. § (1) Településképi konzultáció a település teljes közigazgatási területén kötelező a 300 m2 alatti új építésű lakóépületekre és minden építési, átalakítási, felújítási munkára, ami az utcai, vagy a közterületről látható homlokzatot érinti, kivéve a településképi véleményeztetés és településképi bejelentési kötelezés alá vont eseteket.
(2) A szakmai konzultációt a települési főépítész (továbbiakban: főépítész) látja el, akadályoztatása esetén a polgármester, vagy az általa kijelölt személy végzi el a feladatot.
(3) A kötelező szakmai konzultációhoz a 4. melléklet szerinti kérelmet kell benyújtani, amelyhez a csatolandó dokumentáció megegyezik az egyszerű bejelentéssel végezhető építési tevékenységekhez beadandó dokumentáció vázlatterv szintű dokumentumaival, miután a konzultációról készült emlékeztető az önkormányzatot az emlékeztetőben rögzített állásfoglaláshoz, javaslathoz köti, valamint a településképi kötelezés során is figyelembe vehető.
9. Településképi véleményezési eljárás
14. § (1) Településképi véleményezési eljárás lefolytatása szükséges a (2) bekezdésben részletezett esetekben a főépítész álláspontja alapján.
(2) A polgármester a főépítész szakmai álláspontjára alapozva folytat le településképi véleményezési eljárást az 5. sz. melléklet szerinti kérelemre, a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26. § (1) és (2) bekezdésében foglalt esetekben.1
(3) A településképi véleményezés során vizsgálandó, hogy az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének vagy homlokzatának településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
(4) A településképi véleményezés során az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálandó:
a) a homlokzatkialakítás építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, vagy a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez;
b) a homlokzatot tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival;
c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezés elhelyezésére és kialakítására; a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére;
d) a tetőzet kialakítása - különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítménye - megfelelően illeszkedik-e a domináns környezet adottságaihoz;
e) tömegalakítása, homlokzatfelület színezése, anyaghasználata harmonizál-e a településkép meghatározó karakterelemeivel.
(5) A településképi véleményezés során a határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálandó:
a) a közterületre benyúló építményrész, szerkezet, berendezés, - különösen díszvilágító és hirdető berendezés -, milyen módon befolyásolja a közterület használatát;
b) korlátozza-e vagy zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és azok biztonságát;
c) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait;
d) a terv megfelelő javaslatot ad-e az esetleg szükségessé váló - közterületet érintő - beavatkozásra.
(6) A véleményezés lefolytatásához szükséges építészeti-műszaki tervdokumentáció - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/A. § (3) bekezdésében foglaltakon túl - az alábbi munkarészeket is tartalmazza:
a) fotódokumentáció a tervezési területről,
b) utcakép ábrázolása, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik,
c) látványterv, vagy modellfotó.
10. Településképi bejelentési eljárás
15. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a településképi meghatározó és a helyi területi védelem alá tartozó területen, műemléki környezetben, valamint egyedi védelem alatt álló építményre vonatkozóan a (2) bekezdésben meghatározott építési tevékenységek esetén, valamint a helyi építési szabályzatban meghatározott lakó és vegyes területfelhasználású övezetekben és a hozzájuk kapcsolódó közterületeken, zöldterületeken valamint közúti közlekedési övezetekben a (2) bekezdésben meghatározott építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek esetén.
(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni
a) az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt 1.-14; 17; 21; 22; 24; 25; 27; 29; 32. építési engedély nélkül végezhető építési munkák esetében;
b) minden olyan építménynek minősülő, de huzamos emberi tartózkodásra alkalmas mobil eszköz (konténer, lakókocsi, sátor stb.), 30 napot meghaladó időtartamra terjedő és valamilyen emberi tevékenység céljára (raktározás, árusítás) szolgáló letelepítése esetében;
c) meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, valamint az önálló rendeltetési egységek számának változásakor.
d) a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.
(3) A polgármester - a főépítész szakmai álláspontja alapján - a településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során - különösen - az alábbi szempontokat veszi figyelembe:
a) jogszabályi előírásoknak való megfelelőség;
b) a kialakult településszerkezetnek és telekszerkezetnek való megfelelőség;
c) a tervezett, távlati adottságokat, a településfejlesztési terveket figyelembe vevő megfelelőség, területfelhasználás megfelelősége.
(4) Amennyiben a tevékenység megfelel az (3) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás tudomásul vételéről hatósági határozatban dönt.
(5) A bejelentő a polgármester döntésével szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet Dunasziget Község Önkormányzata Képviselő-testületéhez. A Képviselő-testület a döntését legkésőbb a fellebbezés benyújtását követő második rendes ülésén, de legfeljebb 60 napon belül hozza meg.
(6) A településképi bejelentési eljárás a polgármesterhez benyújtott 6. melléklet szerinti kérelemre indul. A bejelentés melléklete a papíralapú dokumentáció vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozó. A dokumentáció - a bejelentés tárgyának megfelelően - a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/B. § (3) bekezdésében foglaltakon túl az alábbi munkarészeket tartalmazza:
a) amennyiben az építmény az utcaképben megjelenik - utcaképi vázlatot, valamint közterületen elhelyezendő építmények esetén közterületalakítási tervet;
b) reklámelhelyezés közterületi elhelyezése esetén M=1:500 méretarányú, a közműszolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett helyszínrajzot;
c) a legalább 2 m2 felületű berendezés esetén az érintett homlokzat egészét ábrázoló homlokzati rajzot, valamint látványtervet és fotómontázst, fényreklám esetén éjszakai utcaképet is.
11. Településképi kötelezés és bírság
16. § (1) Településképi kötelezési eljárás lefolytatása szükséges:
a) a kötelező településkép-védelmi konzultáció elmulasztása esetén;
b) a településképi bejelentés elmulasztása esetén, illetve a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén;
c) a településképet rontó feliratok, cégérek megszüntetése érdekében, amennyiben az nem felel meg településképi előírásoknak, különösen, ha az állapota nem megfelelő; megjelenése idejétmúlt vagy félrevezető; nem illeszkedik a megváltozott környezetéhez;
d) a helyi településképvédelem érdekében, amennyiben a településképi elem (egyedi és területi) fenntartása, karbantartása, vagy rendeltetésének megfelelő használata a helyi településképvédelmi rendeletben meghatározott szabályokkal ellentétes, különösen
da) az épület jókarbantartása,
db) homlokzati elemeinek, színezésének védelme,
dc) egységes megjelenésének biztosítása,
dd) az építkezések átmeneti állapota keretében a terület adottságának megfelelő szintű bekerítése, rendbentartása.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmények és kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás megszegőjével szemben hivatalból, vagy bejelentésre eljárás indul; amennyiben a bejelentés megalapozott, a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva kötelezést ad ki az építtetőnek vagy a tulajdonosnak a jogsértő állapot legfeljebb 90 napon belüli megszüntetésére.
(3) Amennyiben a kötelezésnek a kötelezett nem tett eleget, és a jogsértő állapot továbbra is fennáll, a polgármester 1 000 000 Ft-ig terjedő településképi bírságot állapíthat meg, és mindaddig – legfeljebb 30 naponként - kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.
(4) A településképi bírság mértéke
a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 30 000 - 100 000 Ft között,
b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén100 000 - 200 000 Ft között,
c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 200 000 forint, legfeljebb 500 000 forint,
d) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 500 000 forint, legfeljebb 1 000 000 forint.
(5) A településképi bírság adók módjára behajtható.
(6) Fellebbezés a közigazgatási eljárás szabályai szerint nyújtható be.
RENDELKEZÉSEK
12. Hatályba léptető rendelkezés
17. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, a bírságok tekintetében a kihirdetéstől számított 15. napon.
18. § Dunasziget Község Önkormányzata Képviselő testületének a fák-és cserjék telepítési (ültetési) távolságáról szóló 11/2011.(X.14.) rendelete és a 4/2014. II. 26.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott helyi építési szabályzat (HÉSZ) 6. § és 8. §-ai és 2. számú függeléke hatályát veszti.
|
|
1. Doborgaz utca 23. Harangláb |
444. |
2. Park utca Emlékmű |
79/6 |
3. Sérfenyő utca-Harang utca találkozásánál Feszület |
311 |
4. Sérfenyő utca-Harang utca találkozásánál Harangláb |
311 |
5. Sérfenyő utca 106 és 108 között Feszület |
312 |
6. Galambos utca, cikolaszigeti temetőben „Jézus keresztje” Feszület (2000.) |
1028 |
7. Szent István utca 21. előtt Feszület |
1162 |
8. Park utca Sérfenyő utca Közösségi ház (Sziget-köz-pont) |
79/7 |
9. Cikola utca - Szent István utca találkozásánál Római katolikus templom |
1190 |
10. Galambos utca-Cikola utca találkozásánál Milleniumi emlékkereszt |
1115 |
11. Régi doborgazszigeti iskola épülete |
0244/30 |
12. Volt Timaffy iskola épülete |
1121/4 |
Inváziós növények |
|
|---|---|
magyar név |
tudományos név |
Kései meggy |
Padus serotina |
Mirigyes bálványfa (ecetfa) |
Ailanthus altissima |
Cserjés gyalogakác |
Amorpha fruticosa |
Japán keserűfű |
Fallopian sp. |
Kanadai aranyvessző |
Solidago canadensis |
Selyemkóró |
Asclepias syriaca |
Kínai tatáriszalag |
Fallopian aubertii |
Magyar név |
Tudományos név |
borfa, tengerparti seprűcserje |
Baccharis halimifolia |
kaliforniai tündérhínár |
Cabomba caroliniana |
vízijácint |
Eichhornia crassipes |
perzsa medvetalp |
Heracleum persicum |
sosnowsky-medvetalp |
Heracleum sosnowskyi |
hévízi gázló |
Hydrocotyle ranunculoides |
fodros átokhínár |
Lagarosiphon major |
nagyvirágú tóalma |
Ludwigia grandiflora |
sárgavirágú tóalma |
Ludwigia peploides |
sárga lápbuzogány |
Lysichiton americanus |
közönséges süllőhínár |
Myriophyllum aquaticum |
keserű hamisüröm |
Parthenium hysterophorus |
ördögfarok keserűfű |
Persicaria perfoliata |
kudzu nyílgyökér |
Pueraria montana var. lobata |
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
akác |
Robinia pseudo-acacia |
amerikai kőris |
Fraxinus americana |
bálványfa |
Ailanthus altissima |
keskenylevelű ezüstfa |
Elaeagnus angustifolia |
fekete fenyő |
Pinus nigra |
erdei fenyő |
Pinus silvestris |
gyalogakác |
Amorpha fruticosa |
kései meggy |
Prunus serotina |
zöld juhar |
Acer negundo |
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
alkörmös |
Phytolacca americana |
japánkeserűfű fajok |
Fallopia spp. |
kanadai aranyvessző |
Solidago canadensis |
magas aranyvessző |
Solidago gigantea |
parlagfű |
Ambrosia artemisifolia |
selyemkóró |
Asclepias syriaca |
süntök |
Echinocystis lobata |
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
észak-amerikai őszirózsák |
Aster lanceolatus (beleértve A. tradescantii), A. novi-belgii, A. ×salignus |
nyugati ostorfa |
Celtis occidentalis |
átoktüske |
Cenchrus incertus |
díszárpa |
Hordeum jubatum |
japánkomló |
Humulus scandens |
kisvirágú nebáncsvirág |
Impatiens parviflora |
vékony szittyó |
Juncus tenois |
közönséges vadszőlő |
Parthenocissus inserta |
tapadó vadszőlő |
Parthenocissus quinquefolia |
kínai alkörmös |
Phytolacca esculenta |
magas kúpvirág |
Rudbeckia laciniata |
parti szőlő |
Vitis vulpina |
moszatpáfrány-fajok |
Azolla caroliniana (A. filiculoides), A. mexicana |
kanadai átokhínár |
Elodea canadensis |
törpe békalencse |
Lemna minuta |
kagylótutaj |
Pistia stratiotes |
A helyi építészeti örökségre vonatkozó értékvédelmi vizsgálat |
|---|
1. helyszín megnevezése |
2. cím |
3. ingatlanok megjelölése a helyrajzi szám(ok) felsorolásával és |
4. épület / építmény vagy ezek együttese esetén annak |
5. épület / építmény esetén a történeti értéket képviselő |
6. fotódokumentáció |
Készítette: |
TELEPÜLÉSKÉPI SZAKMAI KONZULTÁCIÓ IRÁNTI KÉRELEM
Építtető adatai |
Tervező adatai |
|---|---|
Építtető neve: |
Tervező neve: |
Címe: |
Postai címe: |
Tel/fax: |
Tel/fax: |
E-mail cím: |
E-mail cím: |
Kapcsolattartó neve: |
Tervezői jogosultság száma: |
Postai címe: |
Tervező szervezet neve: |
Tel/fax: |
|
E-mail cím: |
|
Építési tevékenység adatai |
|
Építési tevékenység helyszíne (cím): |
|
Helyrajzi száma: |
|
Építési tevékenység megnevezése: |
|
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM
Építtető adatai |
Tervező adatai |
|---|---|
Építtető neve: |
Tervező neve: |
Címe: |
Postai címe: |
Tel/fax: |
Tel/fax: |
E-mail cím: |
E-mail cím: |
Kapcsolattartó1 neve: |
Tervezői jogosultság száma: |
Postai címe: |
Tervező szervezet neve: |
Tel/fax: |
|
E-mail cím: |
|
Építési tevékenység adatai |
|
Építési tevékenység helyszíne (cím): |
|
Helyrajzi száma: |
|
Építési tevékenység megnevezése: |
|
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS IRÁNTI KÉRELEM
Bejelentő adatai |
Tervező adatai |
|
|---|---|---|
Bejelentő neve: |
Tervező neve: |
|
Lakcíme/Székhelye: |
Postai címe: |
|
Tel/fax: |
Tel/fax: |
|
E-mail cím: |
E-mail cím: |
|
Kapcsolattartó1 neve: |
Tervezői jogosultság száma: |
|
Postai címe: |
Tervező szervezet neve: |
|
Tel/fax: |
||
E-mail cím: |
||
Építési tevékenység/Reklámelhelyezés/Rendeltetésváltozás adatai |
||
Építési tevékenység helyszíne (cím): |
||
Helyrajzi száma: |
||
Építési tevékenység megnevezése: |
||
Építési tevékenység elvégzésének időtartama: |
||
Rendeltetésváltozás megvalósításának időtartama: |
||
Reklámelhelyezés (a megfelelő aláhúzandó) |
állandó |
ideiglenes |
Ideiglenes reklámelhelyezés esetén időtartam: |
||
7. melléklet
|
|
Beépítés módja |
Oldalhatáron álló |
Szintszám/legmagasabb pont |
|
Kerti építmények |
|
Kerítés |
|
Növényzet |
Utcai füvesített terület, 1vagy 2 fával, virágoskerttel; |
A beépítésre szánt terület építési használata szerint: |
- lakóterület: falusias lakó (Lf), |
|
|
Beépítés módja |
Oldalhatáron vagy szabadon álló, |
Szintszám/ |
|
Kerti építmények |
|
Kerítés |
|
A gépkocsik elhelyezése a telken belül történik, de a ház előtti várakozásra burkolt területet kialakítható max. 5 méter szélességben. Az utcakép szempontjából fontos a bejárók szintjének és kialakításának összehangolása. |
|
A beépítésre szánt terület építési használata szerint: |
- lakóterület: kertvárosias lakó (Lke), |
|
|
Beépítés módja |
Vegyes- lakóterületen oldalhatáros; intézmények szabadonállóak. |
Szintszám/legmagasabb pont |
|
Kerti építmények |
|
Kerítés |
|
A beépítésre szánt terület építési használata szerint |
- vegyes terület: településközponti vegyes (Vt), |
|
|
Beépítés módja |
Szabadonálló, nagy alapterületű |
Szintszám/legmagasabb pont |
|
Kerti építmények |
|
Kerítés |
|
A beépítésre szánt terület építési használata szerint |
- gazdasági terület: kereskedelmi –szolgáltató (Gksz), |
|
|
Beépítés módja |
Üdülőházas vagy hétvégi házas |
Szintszám/legmagasabb pont |
|
Kerti építmények |
|
Kerítés |
|
A beépítésre szánt terület építési használata szerint |
- üdülő terület: hétvégi házas terület (Üh), |
|
|
Beépítés módja |
NEM BEÉPÍTHETŐ |
Szintszám/legmagasabb pont |
|
Kerti építmények |
|
Kerítés |
|
egyedi |
A vízgazdálkodással összefüggő épületek hagyományos építésűek. |
Beépítésre nem szánt terület |
- zöldterület: közpark (Zkp), közkert (Zkk), |
|
|
Beépítés módja |
NEM BEÉPÍTHETŐ TERÜLET |
Szintszám/legmagasabb pont |
|
Kerti építmények |
|
Kerítés |
|
egyedi |
Kötelező a termőföld művelése. |
Beépítésre nem szánt terület |
- mezőgazdasági terület: általános (Má), |
Tudományos név |
Magyar név |
|---|---|
Acer campestre |
mezei juhar |
Acer platanoides |
korai juhar |
Acer pseudoplatanus |
hegyi juhar |
Acer tataricum |
tatár juhar |
Betula pendula |
közönséges nyír |
Carpinus betulus |
közönséges gyertyán |
Fraxinus angustifolia subsp. pannonica |
magyar kőris |
Fraxinus excelsior |
magas kőris |
Fraxinus ornus |
virágos kőris |
Malus sylvestris |
vadalma |
Populus nigra |
fekete nyár |
Populus termula |
rezgő nyár |
Prunus avium |
madárcseresznye |
Prunus padus |
zselnicemeggy |
Pyrus pyraster |
vadkörte |
Quercus cerris |
csertölgy |
Quercus petraea |
kocsánytalan tölgy |
Quercus pubescens |
molyhos tölgy |
Quercus robur |
kocsányos tölgy |
Salix alba |
fehér fűz |
Sorbus aria |
lisztes berkenye |
Sorbus aucuparia |
madárberkenye |
Sorbus domestica |
házi berkenye |
Sorbus torminalis |
barkóca berkenye |
Tilia cordata |
kislevelű hárs |
Tilia platyphyllos |
nagylevelű hárs |
Ulmus glabra |
hegyi szil |
Ulmus laevis |
vénicszil |
Ulmus minor |
mezei szil |
Staphylea pinnata |
mogyorós hólyagfa |
Tudományos név |
Magyar név |
|---|---|
Berberis vulgaris |
közönséges borbolya |
Cerasus fruticosa |
csepleszmeggy |
Cornus mas |
húsos som |
Cornus sanguinea |
veresgyűrű som |
Coryllus avellana |
közönséges mogyoró |
Cotinus coggygria |
cserszömörce |
Cotoneaster niger |
fekete madárbirs |
Crataegus laevigata |
kétbibés galagonya |
Crataegus monogyna |
egybibés galagonya |
Euonymus europeus |
csíkos kecskerágó |
Euonymus verrucosus |
bibircses kecskerágó |
Hedera helix |
közönséges borostyán |
Ligustrum vulgare |
közönséges fagyal |
Lonicera xy |
ükörke lonc |
Prunus spinosa |
kökény |
Prunus tenella |
törpemandula |
Rosa canina |
gyepűrózsa |
Rosa pimpinellifolia |
jajrózsa |
Rubus caesius |
hamvas szeder |
Salix cinerea |
rekettyefűz |
Spiraea media |
szirti gyöngyvessző |
Viburnum lantana |
ostorménfa |
Viburnum opulus |
kányabangita |
Vinca minor |
kis télizöld meténg |
Tudományos név |
Magyar név |
|---|---|
Acer ginnala |
tűzvörös juhar |
Aesculus carnea |
vadgesztenye |
Aesculus hippocastanum |
vadgesztenye |
Catalpa bignonioides |
szivarfa |
Colutea arborescens |
sárga borsófa |
Corylus colurna |
törökmogyoró |
Ginkgo biloba |
páfrányfenyő |
Laburnum anagyroides |
közönséges aranyeső |
Liriodendron tulipifera |
tulipánfa |
Malus baccata |
díszalma |
Platanus × acerifolia |
közönséges platán |
Prunus × cistena |
vérszilva |
Salix caprea |
kecskefűz |
Sophora japonica |
japánakác |
Sorbus rotundifolia |
kereklevelű berkenye |
Staphylea pinnata |
mogyorós hólyagfa |
Tilia tomentosa |
ezüsthárs |
Prunus fruticosa |
csepleszmeggy |
Prunus serrulata |
díszcseresznye |
Acer platanoides ’Globosum’ (gömbjuhar) |
Catalpa bignonioides ’Nana’ (gömbszivarfa) |
Fraxinus ornus (virágos kőris) |
Fraxinus ornus ’Mecsek’(gömbkőris) |
Koelreuteria paniculata (csörgőfa) |
Robinia pseudoacacia ’Umbraculifera’ (gömbakác) |
Corylus colurna (törökmogyoró) |
Liriodendron tulipifera (tulipánfa) |
Platanus hybrida (burkolattól kellő távolságba telepítve!) (platán) |
Robinia pseudoacacia (akác) |
Tilia cordata és fajtái (kislevelű hárs) |
Tilia platyphyllos és fajtái (nagylevelű hárs) |
Tilia tomentosa és fajtái (ezüst hárs) |
Tilia americana és fajtái (amerikai hárs) |
Tilia euchlora és fajtái (krími hárs) |
Salix purpurea (csigolyafűz) |
Salix triandra (mandulalevelű fűz) |
Salix viminalis (kosárkötő fűz) |
Salix elaeagnos (parti fűz) |
Ribes nigrum (fekete ribiszke) védett! |
Cornus sanguinea (veresgyűrű som) |
Salix alba (fehér fűz) |
Salix fragilis (törékeny fűz) |
Populus nigra (fekete nyár) |
Populus alba (fehér nyár) |
Fraxinus angustifolia ssp. Pannonica (magyar kőris) |
Fraxinus excelsior (magas kőris) |
Alnus incana (hamvas éger) |
Alnus glutinosa (enyves éger) |
Acer platanoides (korai juhar) |
Módosította a 9/2020.(X.28.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2020. X.28-tól.