Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013.(XII.17.) önkormányzati rendelete
a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról
Hatályos: 2014. 06. 01- 2015. 02. 28Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013.(XII.17.) önkormányzati rendelete
a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról
Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: tv.) 140./R §-ában, a 132. § (4) bekezdésében, az V. és VI. fejezete tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvtv.) 18. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet személyi hatálya
1. § E rendelet hatálya kiterjed:
(1) a szociális és gyermekvédelmi ellátások tekintetében:
a) több bejelentett lakcímmel rendelkező személyek esetében - a c) pontban foglaltak kivételével - a Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat közigazgatási területén életvitelszerűen élő, lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyekre,
b) életvitelszerűen nem Hegyeshalom Nagyközség Önkormányzata közigazgatási területén élő, de azon kívül lakcímmel nem rendelkező személyekre,
c) ápolási díj esetében a Hegyeshalom Nagyközség közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező személyekre,
d) a hajléktalan személyekre,
e) a tv. 3. § (1) bekezdés b)-d) pontja, valamint a (2)-(3) bekezdése szerinti személyekre.
2. Értelmező rendelkezések
2. § (1) E rendelet alkalmazása szempontjából:
a) a jövedelemszámításra irányadó időszak:
aa) rendszerességgel szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelme,
ab) a nem rendszerességgel szerzett és vállalkozásból származó jövedelem esetén, a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egy havi átlaga, melynek számításánál az adóbevallással lezárt időszak jövedelmét időarányosan kell beszámítani,
b) az egy főre jutó jövedelem a 2. § a) pontban megjelölt időszakra eső 5. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt családi jövedelem és a 2. § d) pontja szerinti együtt élő személyek számának hányadosa,
c) család: a tv. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott közeli hozzátartozók közössége.
d) együtt élő személyek:
da) a Gyvtv. által szabályozott ellátások esetén a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók,
db) a lakásfenntartási támogatás esetén az egy lakásban együtt lakó személyek,
dc) egyéb szociális ellátás esetén a lakásban együtt lakó közeli hozzátartozók,
e) fogyasztási egység: a tv. 38. § (2a) - (2c) bekezdésben meghatározott családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszám,
f) gyermekét(eit) egyedül nevelő szülő az, aki:
fa) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező,
fb) a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató, vagy
fc) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató, gyermekét(eit) egyedül neveli.
g) hozzátartozó: - a 17. § kivételével - a tv. 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó.
h) jövedelemnek minősülnek a tv. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak,
i) jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni:
ia) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt rendszeres jövedelmet,
ib) a vállalkozásból származó jövedelmet, ha a vállalkozási tevékenység megszűnt, és
ic) a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó részét
j) tartósan és súlyosan beteg személy az, aki:
ja) a háziorvos szakvéleménye szerint előre láthatóan 3 hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolásra, gondozásra szorul,
jb) a munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette vagy legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett vagy,
jc) emelt összegű családi pótlékban részesül.
3. Az eljárásra vonatkozó szabályok
3. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetben nyújtott ellátásra való jogosultság, valamint a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására irányuló eljárás során, ha a tv. eltérően nem rendelkezik, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
4. § (1) Az ellátásra való jogosultság megállapítására irányuló eljárás kérelemre indul.
(2) A kérelmet:
a) közös önkormányzati hivatalban,
b) az önálló családsegítő szolgáltatónál,
c) az önálló gyermekjóléti szolgáltatónál lehet benyújtani.
(3) A kérelemnek tartalmaznia kell a nyilatkozatot:
a) a Gyvtv. által szabályozott ellátások esetén a közös háztartásban élő közeli hozzátartozókról,
b) a lakásfenntartási támogatás esetén az egy lakásban együtt lakó személyekről,
c) egyéb szociális ellátás esetén a lakásban együtt lakó közeli hozzátartozókról.
5. § (1) A kérelemhez mellékelni kell a kérelemben közölt adatok alátámasztásaként:
a) igazolást az együtt élő személyeknek a jövedelemszámításra irányadó időszakra eső jövedelméről (a továbbiakban: családi jövedelem),
b) a gyermek elhelyezése vagy a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági határozatot,
c) 30 napnál nem régebbi igazolást a 18. életévét betöltött, önálló jövedelemmel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató fiatal felnőtt tanulói, illetve hallgatói jogviszonyáról,
d) a Gyvtv. által szabályozott ellátásoknál a gyámhatóságokról valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat,
e) a tv. által szabályozott ellátások esetében a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat,
f) az e rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolás:
a) munkabérből származó jövedelem esetén, a munkáltató által kiállított igazolás vagy a fizetési jegyzék,
b) munkanélküli ellátás és ellátatlan munkanélküli esetén a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Mosonmagyaróvári Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége (a továbbiakban: munkaügyi kirendeltség) által kiállított igazolás,
c) nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások esetén a nyugdíjfolyósító igazgatóság által a tárgyévben kiállított nyugdíjközlő lap és egy nyugdíjszelvény,
d) családtámogatási ellátások esetén a kifizető által kiállított igazolás vagy a folyósítást igazoló szelvény vagy bankszámlakivonat,
e) őstermelők esetén a bevételről vezetett dokumentum vagy a nemzeti adó és vámhivatal által a lezárt adóévről kiállított igazolás,
f) vállalkozásból származó jövedelem esetén, lezárt adóévről a nemzeti adó és vámhivatal által kiállított igazolás, a le nem zárt időszakra vonatkozóan a könyvelői igazolás vagy a vállalkozó nyilatkozata,
g) tartásdíj esetén a felvett vagy fizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámla kivonat vagy átvételi elismervény,
h) ösztöndíjról a közép-, illetve felsőoktatási intézmény által kiállított igazolás vagy az utalást igazoló számítógépes nyilvántartásból kinyomtatott adattartalom,
i) az a)-h) pontba nem tartozó jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő igazolás.
4. Hatásköri rendelkezések
6. § (1) Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete szociális igazgatási hatáskörei közül polgármester hatáskörébe utalja elbírálását a következőknek:
a) kamatmentes kölcsön,
b) krízistámogatás,
c) köztemetés.
(2) Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete szociális igazgatási hatáskörei közül szociális bizottság hatáskörébe utalja elbírálását a következőknek:
a) önkormányzati segély,
b) ápolási díj,
c) méltányossági közgyógyellátás
d) gyermekétkeztetés intézményi térítési díj kedvezmény.
7. § (1) A családban együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot egységben kell vizsgálni.
(2) Az ellátásokat úgy kell megállapítani, hogy azok elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási feltételeit.
(3) A tényállások tisztázásához és az ápolási díj megállapításához, valamint felülvizsgálatához szükséges helyszíni szemlét a családsegítő szolgálat családgondozója, szociális bizottság tagjai folytatják le.
5. Közfoglalkoztatás
8. § (1) Az önkormányzat a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII.31.) Korm. rendelet alapján az aktív korúak ellátására jogosult személyek számára közfoglalkoztatást szervez.
Rendszeres pénzbeli ellátások
6. Aktív korúak ellátása
9. § (1) Rendszeres szociális segélyt kell megállapítani annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, aki
a) legalább 30 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett,
b) gyermeket vár vagy,
c) pszichiátriai vagy szenvedélybetegsége miatt rendszeres orvosi kezelés alatt áll.
10. § (1) Annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, akinek e rendelet 9. §-a alapján rendszeres szociális segélyt kell megállapítani, a jogosultságának megállapítása iránti kéreleméhez mellékelni kell:
a) a 9. § (1) a) pont szerinti esetben a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal által kiadott, az egészségkárosodás mértékét tartalmazó, érvényes szakhatósági állásfoglalás vagy szakértői vélemény másolatát,
c) a 9. § (1) c) pont szerinti esetben a kezelést végző orvos által kiállított igazolást a rendszeres orvosi kezelés fennállásáról.
11. § (1) Amennyiben a 9. § szerinti valamely feltétel az aktív korúak ellátására való jogosultság időtartama alatt fennáll, vagy bekövetkezik, a rendszeres szociális segélyt a feltétel meglétéről szóló igazolás benyújtását követő hónap 1. napjától kell megállapítani.
(2) Amennyiben a 9. § szerinti valamely feltétel megszűnik, a feltétel megszűnése hónapjának utolsó napjával a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni, és a következő hónap első napjától a tv. 35. § (3) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettséget kell előírni.
12. § (1) A tv. 37. § (1) bekezdés b)- d) pontja alapján rendszeres szociális segélyben részesülő személy a támogatás folyósításának feltételeként együttműködésre köteles.
(2) Az együttműködési kötelezettség
a) a támogatás megállapításával, felülvizsgálatával, folyósításával kapcsolatban a jegyzővel
b) az együttműködésre kijelölt szervvel áll fenn.
(3) Az önkormányzat az együttműködés intézményi feltételeinek biztosítására Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Családsegítő Szolgálata családgondozóját (a továbbiakban: családgondozó) jelöli ki.
13. § (1) A tv. 37/A. § (1) bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettség tartalmi elemein túl, a tv. 37. § (1) bekezdés b)-d) pontja alapján rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles:
a) a támogatást megállapító határozatban megjelölt határidőn belül megjelenni a családgondozónál,
b) a családgondozóval való folyamatos együttműködés keretében az általa megadott időpontokban, de legalább kettő havonta megjelenni és 15 napon belül bejelenteni a személyi adataiban, szociális helyzetében, családi körülményeiben bekövetkezett változást.
14. § (1) A tv. 37. § (1) bekezdés b)-d) pontja alapján rendszeres szociális segélyben részesülő személy és az együttműködésre kijelölt szerv írásban megállapodik a beilleszkedést segítő programról.
(2) A beilleszkedést segítő programok típusai:
a) kapcsolattartás a családgondozóval, egyéni családsegítés, szociális és mentális esetkezelés, a megfelelő ellátások igénybevételére ösztönzés, a kapcsolódás megerősítése, megőrzése,
b) a megváltozott élethelyzethez való alkalmazkodást, a tartós munkanélküliség okozta traumák feloldását, az izoláció oldását segítő programok,
c) szinten tartás a társadalmi integráció erősítése érdekében; A munkaerőpiacról kikerült, eltérő szociokultúrális háttérrel rendelkező, speciális élethelyzetű személyek komplex támogatása; Életmódot formáló foglalkozásokon, tanácsadásokon való részvétel; Az egészségi, szociális és mentális állapot javítását célzó foglalkozások.
(3) A típusokon belül a foglalkozások - a segélyben részesülő szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó - tartalmát, követelményrendszerét a családgondozó és az együttműködésre kötelezett személy közösen határozza meg.
15. § (1) Az együttműködés megszegésének minősül, ha az együttműködésre kötelezett személy:
a) a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban megadott határidőn belül nem keresi fel a családgondozót, nem kezdeményezi nyilvántartásba vételét,
b) az együttműködés során megadott időpontban nem jelenik meg a családgondozó irodájában,
c) együtt nem működésével meghiúsítja a beilleszkedését segítő program kidolgozását vagy,
d) a beilleszkedési program tartalmi elemeinek megvalósításában nem működik együtt.
(2) Az együttműködési kötelezettség megszegését a családgondozó három napon belül írásban jelzi Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Jegyzőjének.
7. Lakásfenntartási támogatás
16. § (1) Az önkormányzat a tv. 38. § (2) bekezdése szerinti lakásfenntartási támogatást a tv.-ben foglaltaknak megfelelően biztosítja.
8. Ápolási díj
17. § (1) Méltányosságból az ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki
a) állandó és tartós gondozásra szoruló 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását ápolását végzi és
b) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.
(2) Az ellátást igénylő személy és az ápolási díjra jogosult családjának szociális körülményeit:
a) az ápolási díj megállapításához a kérelem benyújtását követően és
b) az ápolási díj felülvizsgálatához évente
helyszíni szemle keretében kell megvizsgálni.
(3) Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősülnek a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdésében szabályozott esetek.
(4) E szakasz alkalmazásában hozzátartozó a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontja szerinti hozzátartozó a jegyes kivételével.
9. Önkormányzati segély
18. § (1) Az önkormányzat a vagyonnal nem rendelkező, a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő egyedülálló személyek, rászoruló gyermekek, valamint családok részére önkormányzati segélyt nyújt.
(2) Önkormányzati segélyben az a személy részesíthető, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg:
a) családban élők, a családdal egy lakásban élő egyedülálló, valamint az egy lakásban együtt élő egyedülállók esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,
b) gyermekét(eit) egyedül nevelő szülő, továbbá olyan család esetén, ahol fogyatékos vagy tartósan és súlyosan beteg személy él az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át vagy
c) egyedül élő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.
(3) Önkormányzati segély természetbeni ellátásként is nyújtható:
a) a téli krízisidőszakban (november 1. – március 31.) tüzelősegély, valamint
b) közüzemi díjak kifizetéséhez nyújtott támogatás formájában.
(4) a (3) bekezdés b)pontjában szabályozott esetben az önkormányzati segélyben megállapított összeg közvetlenül a közüzemi szolgáltató részére is folyósítható.
19. § (1) A 18. §-ban foglaltakon túlmenően rendkívüli önkormányzati segélyben részesülhet az a személy:
a) akit elemi kár ért,
b) akinek a lakásában önhibáján kívül olyan kár keletkezett, amelynek kijavítására önerőből nem képes,
c) akinek egészségi állapota oly mértékben megromlott, hogy annak helyreállítására, gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök megvásárlására megélhetése veszélyeztetése nélkül nem képes,
d) aki elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.
(2) A rendkívüli önkormányzati segély megállapítását megelőzően környezettanulmányt kell készíteni.
(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja esetén, amikor a kár ténye és mértéke kétséget kizáróan nem állapítható meg, szakértői véleménnyel kell alátámasztani, amennyiben a károsult a károsodott vagyontárgyra biztosítással rendelkezett, méltányosságot nem lehet gyakorolni.
(4) Az (1) bekezdés c) pontja esetén a betegség tényét szakorvosi dokumentációval kell alátámasztani.
(5) Az (1) bekezdés d) pontja esetén a temetés költségét a kérelmező nevére kiállított számlával kell igazolni.
(6) A rendkívüli önkormányzati segély megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi jövedelemhatár egyedülálló esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300%-a, családban élő esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 %-a.
(7) A megállapított rendkívüli önkormányzati segély összege nem lehet magasabb a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-ánál, azonban (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a temetkezési szolgáltató által igazolt legolcsóbb temetés költségének 10 %-át el kell érnie.
(8) A legolcsóbb temetés költségét e rendelet 1. melléklete tartalmazza, melyet a képviselő-testület minden év március 31. napjáig felülvizsgál.
20. § (1) Azon gyermek részére, akiknek ellátásáról családja más módon nem tud gondoskodni, illetve alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen betegség, iskoláztatás, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése – miatt a gyermeket gondozó család anyagi segítségre szorul önkormányzati segély állapítható meg.
(2) Az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre eső havi jövedelem a gyermeket nevelő családban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladhatja meg.
(3) Az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek szülője, vagy a gyermek törvényes képviselője kapcsolattartás címén kérheti önkormányzati segély megállapítását, ha a 18. § (2) bekezdésben meghatározott jövedelmi feltételeknek megfelel.
(4) A (3) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell az ideiglenes vagy tartós nevelésbe vételről szóló határozatot.
(5) A támogatás gyermekenkénti éves összege minimum 10.000,- Ft, maximális összege azonban nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.
21. § (1) Egy naptári éven belül, a jogosultság fennállásának időtartama alatt együttesen legfeljebb négy alkalommal részesülhet önkormányzati segélyben az a személy - és a vele együtt lakó közeli hozzátartozó -, aki
a) a tv. 33. § (1) alapján aktív korúak ellátására jogosult, vagy
részesül.
(2) Az a személy - és a vele együtt lakó közeli hozzátartozó -, aki rendszeres támogatásban nem, de két alkalommal önkormányzati rendkívüli támogatásban részesült, együttesen egy naptári éven belül legfeljebb négy alkalommal kaphat önkormányzati segélyt.
(3) Egy naptári éven belül, a jogosultság fennállásának időtartama alatt együttesen legfeljebb két alkalommal részesülhet önkormányzati segélyben az a személy - és a vele egy lakásban együtt élő -, aki lakásfenntartási támogatásban részesül.
(4) Egy naptári éven belül, a jogosultság fennállásának időtartama alatt együttesen legfeljebb két alkalommal kaphat önkormányzati segélyt az a személy - és a vele egy lakásban együtt lakó közeli hozzátartozó -, aki két vagy több rendszeres támogatási formában részesül.
22. § (1) Az önkormányzati segély összege – a segélyezett összes körülményének mérlegelése függvényében- esetenként minimum 3.000,-Ft, maximálisan megállapítható összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.
23. § (1) Az a személy,
a) akinek az egy főre jutó havi jövedelme a 18. §-ban meghatározott mértéket meghaladja és létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került vagy
b) aki különösen elemi kár, tűzeset okozta rendkívüli élethelyzetbe került, egy főre jutó jövedelmétől függetlenül kárának enyhítésére
évente legfeljebb egy alkalommal a kérheti önkormányzati segély megállapítását.
(2) A bizottság a 6. § (2) bekezdés szerinti hatáskörében az (1) bekezdés a)-b) pontjában megjelölt esetekben legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegéig terjedő összegű önkormányzati segélyt állapíthat meg.
10. Kamatmentes kölcsön
24. § (1) A lakás karbantartási, felújítási költségeihez - pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő - kamatmentes kölcsön biztosítható annak a személynek, akinek az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg:
a) családban élők, a családdal egy lakásban élő egyedülálló, valamint egy lakásban élő egyedülállók esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át,
b) gyermekét(eit) egyedül nevelő szülő, továbbá az olyan család esetében, amelyben fogyatékos vagy tartósan és súlyosan beteg személy él, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, vagy
c) egyedül élő személy esetén, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.
(2) A kamatmentes kölcsön iránti kérelemhez a lakás karbantartási, a felújítási költségeiről költségvetést kell csatolni.
(3) A kamatmentes kölcsönt - melynek összege legfeljebb 150.000,- Ft lehet - a folyósítás időpontját követő hónaptól kezdődően legfeljebb 24 havi egyenlő részletben kell visszafizetni.
25. § (1) A saját vagy a család létfenntartását jelentősen megnehezítő élethelyzetbe került személy részére is biztosítható kamatmentes kölcsön, amennyiben a 24. § (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel.
(2) A kölcsönt - melynek összege legfeljebb 200.000.- Ft lehet - a folyósítás időpontját követő hónaptól kezdődően legfeljebb 24 havi egyenlő részletben kell visszafizetni.
26. § (1) A kérelem elbírálása során kérelmező szociális körülményeit helyszíni szemle keretében a szociális bizottság tagja vizsgálja meg.
(2) A kamatmentes kölcsön legfeljebb öt évenként egy alkalommal biztosítható.
(3) A kamatmentes kölcsön visszafizetésére legfeljebb három havi halasztás engedélyezhető.
(4) Amennyiben a kölcsönt igénybe vevő a kölcsön törlesztő részleteinek megfizetését három hónapon keresztül nem teljesíti, úgy a kölcsön hátralékos összegét egy összegben köteles visszafizetni a Ptk. 232. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű kamattal megemelt összegben.
(5) Kamatmentes kölcsönnek a kérelemben megjelöltektől eltérő célú felhasználása esetén a jogosult a kölcsön, illetve hátralékos összege, valamint annak a Ptk. 232. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű kamata azonnali visszafizetésére kötelezhető.
12. Krízistámogatás
27. § (1) Kérelemre, jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül krízistámogatásban részesülhet az, aki neki fel nem róható okból (elemi kár, betegség, stb.) olyan különösen méltánylást érdemlő esetnek tekinthető élethelyzetbe kerül, hogy annak átmeneti megoldására külső segítség nélkül, önállóan képtelen, és a segítség elmaradása helyrehozhatatlan kárt okozna.
(2) A támogatás mértéke legfeljebb 100.000,- forint lehet
13. Köztemetés
28. § (1) A tv. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól méltányosságból mentesíthető azaz eltemettetésre köteles személy, akinek az egy főre jutó havi jövedelme nem éri el:
a) családban élők esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, vagy
b) egyedül élő vagy egyedülálló esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,
és a hagyatékból az őt megillető örökrész értéke a temetésből rá eső költséget nem haladja meg.
Természetbeni ellátások
14. Méltányossági közgyógyellátás
29. § Méltányosságból közgyógyellátásban részesíthető az a személy aki:
(1) A tv. 50. § (1) bekezdésében meghatározott alanyi jogú vagy a tv. 50. § (2) bekezdésében meghatározott normatív alapú közgyógyellátásra nem jogosult.
A gyermekek védelmét biztosító pénzbeli és természetbeni ellátások
15. Gyermekétkeztetés
30. § (1) E rendelet 2. melléklet, valamint az 3. melléklet megállapított gyermekétkeztetés intézményi térítési díjból az a gyermek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg:
a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 % -át: 80%-os kedvezményben, vagy
b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át: 50%-os kedvezményben
részesülhet.
31. § (1) A térítési díj kedvezmény a 33. § szerinti jogosultság fennállása esetén:
a) amennyiben a kérelmet szeptember 1. napját megelőzően nyújtották be a bölcsődében, óvodában és iskolában szeptember 1. napjától augusztus 31. napjáig terjedő időszakra, vagy
b) amennyiben a kérelmet szeptember 1. napja után nyújtották be, a beadást követő hónap első napjától az a) pontban megjelölt időpontig
állapítható meg.
(2) A megállapított térítési díj kedvezmény a nyári napközi és a nyári gyermektábor intézményi térítési díj esetében is igénybe vehető.
32. § (1) Meg kell szüntetni a térítési díj kedvezményt a határozathozatal hónapjának utolsó napjával, ha
a) a megállapítás alapját képező feltételek megváltoztak, vagy
b) a szülő a térítési díjat felszólítás ellenére sem fizeti be.
16. Szociális szolgáltatások, gyermekjóléti alapellátások
33. § (1) Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat a tv. 86. §-a és a Gyvt. 94 §-a alapján az alábbi személyes gondoskodás formáit biztosítja a Mosonmagyaróvári Térségi Társulás fenntartásában működő gyermekjóléti és családsegítő központ intézményeken keresztül:
a) étkeztetés
b) házi segítségnyújtás,
c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
d) nappali ellátás (Idősek Klubja)
(2) Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat az e fejezetben szabályozott szociális szolgáltatások és gyermekjóléti ellátások közül közvetlenül az alábbiakat biztosítja:
a) családsegítő szolgálat
b) gyermekjóléti szolgálat
c) gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények
ca) bölcsőde
cb) óvoda
cc) iskolai napközi
(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátásba vételről, valamint az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti alapellátás igénybevételéről, az ellátásba vételi kérelem elutasításáról, továbbá az ellátás megszüntetéséről az intézményvezető dönt.
34. § (1) A szociális intézményekben fizetendő személyi térítési díjakat és azok megállapításakor adható kedvezmény mértékét e rendelet 2. melléklete állapítja meg. A gyermekek napközbeni étkeztetéséért fizetendő intézményi térítési díjakat a rendelet 3. melléklete tartalmazza, melyeket a képviselő-testület évente két alkalommal március 31-ig és október 31-ig felülvizsgálhat.
(2) A bölcsőde intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltsége és a nyersanyagköltség 10 %-át kitevő rezsiköltség egy ellátottra jutó napi összege.
(3) A személyi térítési díjat az intézmény vezetője állapítja meg.
(4) A személyi térítési díjat a felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások esetében a tárgyhónapban kell megfizetni.
(5) A térítési díj - kérelemre - csökkenthető, vagy elengedhető, ha a fizetésre kötelezett időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.
35. § (1) Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a tv. 58/B. § (2) bekezdése alapján szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre.
(2) A szociálpolitikai kerekasztal tagjai:
36. § (1) E rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekre is alkalmazni kell.
(2) Hatályát veszti a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 7/2011.(VIII.26.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet
2. melléklet1
3. melléklet
Módosította Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2014.(III.28.) önkormányzati rendelete 1.§-a.