Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete
a szociális igazgatás és szociális ellátások, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról
Hatályos: 2023. 10. 01- 2024. 03. 26Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete
a szociális igazgatás és szociális ellátások, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról
Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdésében, a IV. és V. fejezete tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. § (1) és (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet területi hatálya Hegyeshalom nagyközség közigazgatási területére terjed ki.
(2) E rendelet személyi hatálya kiterjed a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi. III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 3. §, 6. § és 7. § (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 4. § (1) - (4) bekezdéseiben meghatározott személyekre.
(3) Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások tekintetében, e rendelet személyi hatálya kiterjed Hegyeshalom nagyközség közigazgatási területén bejelentett lakcímmel rendelkező személyekre, életvitelszerűen a nagyközség területén élő személyekre és a hajléktalan személyekre.
2. Az eljárásra vonatkozó szabályok
2. § Az e rendeletben szabályozott pénzbeni és természetbeni ellátására való jogosultság, valamint a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására irányuló eljárás során ha a Szoctv. eltérően nem rendelkezik az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
3. § (1) Az ellátásra való jogosultság megállapítására irányuló eljárás- a Szoctv. 45. § (5) bekezdésben szabályozott kivétellel- kérelemre indul.
(2) A kérelmet:
a) a közös önkormányzati hivatalban,
b) a család és gyermekjóléti központ család és gyermekjóléti szolgáltatójánál
c) az önkormányzati tanácsadónál lehet benyújtani.
(3) A kérelemnek tartalmaznia kell az alábbi nyilatkozatot:
a) a Gyvt. által szabályozott ellátások esetén a közös háztartásban élő közeli hozzátartozókról,
b) települési támogatás esetén az egy lakásban együtt lakó személyekről,
c) egyéb szociális ellátás esetén a lakásban együtt lakó közeli hozzátartozókról.
4. § (1) A kérelemhez az abban közölt adatok alátámasztásaként mellékelni kell:
a) igazolást az együtt élő személyeknek a jövedelemszámításra irányadó időszakra eső jövedelméről (a továbbiakban: családi jövedelem),
b) a gyermek elhelyezése vagy a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági, illetve gyámhatósági döntést,
c) 30 napnál nem régebbi igazolást a 16. életévét betöltött, önálló jövedelemmel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató fiatal felnőtt tanulói, illetve hallgatói jogviszonyáról,
d) a Gyvt. által szabályozott ellátásoknál a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat,
e) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletben (továbbiakban: kormányrendelet) meghatározott egyéb igazolásokat,
f) az e rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolás:
a) munkabérből származó jövedelem esetén, a munkáltató által kiállított igazolás vagy a fizetési jegyzék,
b) álláskeresési ellátás és ellátatlan munkanélküli esetén a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerve által kiállított igazolás,
c) nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyévben kiállított nyugdíjközlő lap és a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló nyugdíjszelvény, bankszámlakivonat,
d) családtámogatási ellátások esetén a kifizető által kiállított igazolás vagy a folyósítást igazoló szelvény vagy bankszámlakivonat,
e) őstermelők esetén a bevételről vezetett dokumentum vagy a Nemzeti Adó és Vámhivatal által a lezárt adóévről kiállított igazolás,
f) vállalkozásból származó jövedelem esetén, lezárt adóévről a Nemzeti Adó és Vámhivatal által kiállított igazolás, a le nem zárt időszakra vonatkozóan a könyvelői igazolás vagy a vállalkozó nyilatkozata,
g) tartásdíj esetén a felvett vagy fizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámla kivonat vagy átvételi elismervény,
h) ösztöndíjról a középfokú oktatási, illetve felsőoktatási intézmény által kiállított igazolás vagy az utalást igazoló számítógépes nyilvántartásból kinyomtatott adattartalom,
i) az a)–h) pontba nem tartozó jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő igazolás.
(3) A vagyonnyilatkozat tartalmazza
a) a kormányrendelet 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatokat és
b) nyilatkozatot az együtt élő személyek ingatlanvagyonával, egyéb vagyontárgya értékével, a pénzforgalmi szolgáltatónál fennálló fizetési számlán kezelt pénzösszeggel és készpénzvagyonnal kapcsolatosan.
5. § (1) A kérelmezőt - a jogosultság megállapítása esetén – a döntést követő 15 napon belül, a havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás a kérelem benyújtását követő hónap 1. napjától illeti meg.
(2) A megállapított támogatás folyósítása postai úton vagy folyószámlára történő utalással történik, valamint házipénztárból is kifizethető.
6. § (1) A támogatások megállapítása során a családban együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot egységben kell vizsgálni.
(2) Az ellátásokat úgy kell megállapítani, hogy azok elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási feltételeit.
(3) A tényállások tisztázásához, támogatás megállapításához szükséges helyszíni szemlét, a családsegítő szolgáltató, a gyermekjóléti szolgáltató és a szociális bizottság tagjai folytatják le.
3. Hatásköri rendelkezések
7. § (1) A Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete szociális igazgatási hatásköre a kamatmentes kölcsön elbírálása.
(2) A Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete szociális igazgatási hatáskörei közül a polgármester hatáskörébe utalja a következők elbírálását:
a) krízistámogatás 200.000,-Ft összeg határig,
b) köztemetés.
(3) A Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete szociális igazgatási hatáskörei közül a szociális bizottság hatáskörébe utalja a települési támogatás következő típusainak elbírálását:
a) krízistámogatás,
b) gyógyszertámogatás,
c) tüzelősegély,
d) közüzemi díjak fizetéséhez támogatás,
e) rendkívüli települési támogatás,
f) gyermekétkeztetés intézményi térítési díjkedvezmény.
4. Települési támogatás
8. § (1) Az önkormányzat a vagyonnal nem rendelkező, a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő, egyedülálló személyek, rászoruló gyermekek, valamint családok részére települési támogatást nyújt.
(2) Települési támogatásban az a személy részesíthető, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg:
a) családban élők, a családdal egy lakásban élő egyedülálló, valamint az egy lakásban együtt élő egyedülállók esetén, az szociális vetítési alap 500 %-át,
b) gyermekét(eit) egyedül nevelő szülő, továbbá olyan család esetén, ahol fogyatékos vagy tartósan és súlyosan beteg személy él az szociális vetítési alap 600 %-át vagy
c) egyedül élő személy esetén az szociális vetítési alap 650 %-át.
(3) Települési támogatás természetbeni ellátásként is nyújtható:
a) a téli krízisidőszakban (október 15. – április 15.) tüzelősegély, valamint
b) közüzemi díjak kifizetéséhez nyújtott támogatás formájában.
(4) a (3) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben az önkormányzati segélyben megállapított összeg közvetlenül a közüzemi szolgáltató részére is folyósítható.
9. § (1) A 8. §-ban foglaltakon túlmenően, rendkívüli települési támogatásban részesülhet az a személy:
a) akit elemi kár ért,
b) akinek a lakásában önhibáján kívül olyan kár keletkezett, amelynek kijavítására önerőből nem képes,
c) akinek egészségi állapota oly mértékben megromlott, hogy annak helyreállítására, gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök megvásárlására megélhetése veszélyeztetése nélkül nem képes,
d) aki elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti minimum 20.000,-Ft maximum a számlával igazolt temetési költség 20 %-ának összegéig jogosult támogatásra.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja esetén, amikor a kár ténye és mértéke kétséget kizáróan nem állapítható meg, szakértői véleménnyel kell azokat alátámasztani. Amennyiben a károsult, a károsodott vagyontárgyra biztosítással rendelkezett, méltányosságot nem lehet gyakorolni.
(3) Az (1) bekezdés c) pontja esetén a betegség tényét szakorvosi dokumentációval kell alátámasztani.
(4) Az (1) bekezdés d) pontja esetén a temetés költségét a kérelmező nevére kiállított számlával kell igazolni.
(5) A rendkívüli települési támogatás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi jövedelemhatár egyedülálló esetén a szociális vetítési alap 650 %-a, családban élő esetén a szociális vetítési alap 500 %-a.
(6)1 A megállapított települési támogatás összege nem lehet magasabb a szociális vetítési alap 300%-nál.
10. § (1) Azon gyermek részére, akiknek ellátásáról családja más módon nem tud gondoskodni, illetve alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen betegség, iskoláztatás, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése – miatt a gyermeket gondozó család anyagi segítségre szorul, települési támogatás állapítható meg.
(2) Az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre eső havi jövedelem a gyermeket nevelő családban a szociális vetítési alap 400 %-át, a gyermekét(eit) egyedül nevelő szülő, továbbá olyan család esetén, ahol fogyatékos vagy tartósan és súlyosan beteg személy él, a szociális vetítési alap 500 %-át nem haladhatja meg.
(3) Az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek szülője, vagy a gyermek törvényes képviselője kapcsolattartás címén kérheti települési támogatás megállapítását, ha a 8. § (2) bekezdésben meghatározott jövedelmi feltételeknek megfelel.
(4) A (3) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell az ideiglenes vagy tartós nevelésbe vételről szóló határozatot.
(5) A támogatás gyermekenkénti éves összege minimum 10.000,- Ft, maximális összege azonban nem haladhatja meg a szociális vetítési alap 200%-át.
11. § (1) Egy naptári éven belül, a jogosultság fennállásának időtartama alatt egy személy és a vele együtt lakó közeli hozzátartozó együttesen legfeljebb három alkalommal részesülhet települési támogatásban.
(2) Az a személy - és a vele együtt lakó közeli hozzátartozó -, aki rendszeres támogatásban nem, de egy alkalommal települési rendkívüli támogatásban részesült, együttesen egy naptári éven belül legfeljebb három alkalommal kaphat települési támogatást.
(3) Egy naptári éven belül, a jogosultság fennállásának időtartama alatt, együttesen legfeljebb kettő alkalommal részesülhet települési támogatásban az a személy - és a vele egy lakásban együtt élő -, aki települési tüzelési támogatásban részesül.
(4) Egy naptári éven belül, a jogosultság fennállásának időtartama alatt együttesen legfeljebb egy alkalommal kaphat települési támogatást az a személy - és a vele egy lakásban együtt lakó közeli hozzátartozó -, aki két vagy több támogatási formában részesül.
12. § A települési támogatás összege – a támogatott összes körülményének mérlegelése függvényében –, esetenként minimum 8.000,-Ft. A megállapítható összeg felső határa nem haladhatja meg a szociális vetítési alap 200%-át.
13. § (1) Az a személy,
a) akinek az egy főre jutó havi jövedelme a 8. §-ban meghatározott mértéket meghaladja és létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, vagy
b) aki különösen elemi kár, tűzeset okozta rendkívüli élethelyzetbe került, egy főre jutó jövedelmétől függetlenül, kárának enyhítésére évente legfeljebb egy alkalommal kérheti települési támogatás megállapítását.
(2) A szociális bizottság a 7. § (3) bekezdés szerinti hatáskörében a 7. § (3) bekezdés a)–f) pontjaiban megjelölt esetekben, legfeljebb a szociális vetítési alap összegéig terjedő települési támogatást állapíthat meg.
5. Kamatmentes kölcsön
14. § (1) A lakás karbantartási, felújítási költségeihez - pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő -, kamatmentes kölcsön biztosítható annak a személynek, akinek az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg:
a) családban élők, a családdal egy lakásban élő egyedülálló, valamint egy lakásban élő egyedülállók esetében, a szociális vetítési alap 300 %-át,
b) a gyermekét(eit) egyedül nevelő szülő, továbbá az olyan család esetében, amelyben fogyatékkal élő vagy tartósan és súlyosan beteg személy él, a szociális vetítési alap 350 %-át, vagy
c) egyedül élő személy esetén, a szociális vetítési alap 400 %-át.
(2) A kamatmentes kölcsön iránti kérelemhez a lakás karbantartási, a felújítási költségeiről költségvetést kell csatolni.
(3) A kamatmentes kölcsönt - melynek összege legfeljebb 240.000,- Ft lehet - a folyósítás időpontját követő hónaptól kezdődően legfeljebb 24 havi egyenlő részletben kell visszafizetni.
15. § (1) A saját, vagy a család létfenntartását jelentősen megnehezítő élethelyzetbe került személy részére is biztosítható kamatmentes kölcsön, amennyiben az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg:
a) családban élők, a családdal egy lakásban élő egyedülálló, valamint egy lakásban élő egyedülállók esetében, a szociális vetítési alap 300 %-át,
b) a gyermekét(eit) egyedül nevelő szülő, továbbá az olyan család esetében, amelyben fogyatékkal élő vagy tartósan és súlyosan beteg személy él, a szociális vetítési alap 350 %-át, vagy
c) egyedül élő személy esetén, a szociális vetítési alap 400 %-át.
(2) A kölcsönt - melynek összege legfeljebb 240.000- Ft lehet -, a folyósítás időpontját követő hónaptól kezdődően legfeljebb 24 havi egyenlő részletben kell visszafizetni.
16. § (1) A kérelem elbírálása során, a kérelmező szociális körülményeit helyszíni szemle keretében, a szociális bizottság tagja vizsgálja meg.
(2) A kamatmentes kölcsön legfeljebb öt évenként egy alkalommal biztosítható.
(3) A kamatmentes kölcsön visszafizetésére legfeljebb három havi halasztás engedélyezhető.
(4) Amennyiben a kölcsönt igénybe vevő a kölcsön törlesztő részleteinek megfizetését három hónapon keresztül nem teljesíti, úgy a kölcsön hátralékos összegét egy összegben köteles visszafizetni a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 6:47. § (2) bekezdésében meghatározott mértékű kamattal megemelt összegben.
(5) A kamatmentes kölcsönnek a kérelemben megjelöltektől eltérő célú felhasználása esetén a jogosult, a kölcsön, illetve hátralékos összege, valamint annak a Ptk. 6:47. § (2) bekezdésében meghatározott mértékű kamata azonnali visszafizetésére kötelezhető.
6. Krízistámogatás
17. § (1) Kérelemre, jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül krízistámogatásban részesülhet az, aki neki fel nem róható okból (elemi kár, betegség, stb.) olyan különösen méltánylást érdemlő esetnek tekinthető élethelyzetbe kerül, hogy annak átmeneti megoldására külső segítség nélkül, önállóan képtelen, és a segítség elmaradása helyrehozhatatlan kárt okozna.
(2) A támogatás mértékéről egyedi elbírálás alapján történik döntés.
7. Köztemetés
18. § A Szoctv. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól méltányosságból mentesíthető azon eltemettetésre köteles személy, akinek az egy főre jutó havi jövedelme nem éri el:
a) családban élők esetében a szociális vetítési alap 300%-át, vagy
b) egyedül élő vagy egyedülálló esetében, a szociális vetítési alap 400%-át, és a hagyatékból az őt megillető örökrész értéke a temetésből rá eső költséget nem haladja meg.
8. Gyógyszertámogatás
19. § (1) A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás megállapítása lehet rendszeres és alkalmankénti.
(2) A gyógyszerkiadások rendszeres viseléséhez gyógyszertámogatásban részesíthető az a személy, akinek az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap 400 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén annak a 600 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátása és gyógyszerköltsége az egy főre jutó jövedelme 10 %-át meghaladja, és a kérelmező közgyógyellátásra semmilyen jogcímen nem jogosult.
(3) A kérelemhez csatolni kell a betegséghez közvetlenül kapcsolódó gyógyszereket tartalmazó háziorvosi igazolás alapján, a gyógyszertár által beárazott gyógyszerköltséget. A gyógyszertámogatás mértéke a gyógyszertár által beárazott gyógyszerköltség, amelynek összege legfeljebb 8. 000 Ft/hó lehet.
(4) A kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásának költségének megállapításakor kizárólag a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerek, továbbá a gyógyászati segédeszközök vehető figyelembe.
(5) Az alkalmanként megállapítható gyógyszertámogatás esetén a kérelmező havi gyógyító ellátásának költségét a háziorvos igazolja. A gyógyszertámogatás mértéke a gyógyszertár által beárazott gyógyszerköltség, amelynek összege legfeljebb 10. 000 Ft/alkalom lehet és egy évben négy esetben igényelhető.
(6) A rendszeres gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás a kérelem benyújtásától számított tárgy év végéig, havonta esedékes rendszeres juttatásként állapítható meg azzal, hogy ezt követően - a jogosultsági feltételek fennállása esetén - ismételten is megállapítható. A támogatásra való jogosultság kezdő időpontja a kérelem benyújtását követő hónap első napja.
9. Gyermekétkeztetés
20. § E rendelet 1. mellékletében megállapított gyermekétkeztetés személyi térítési díjból az a gyermek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg:
a) az szociális vetítési alap 400 %-át: 75%-os kedvezményben,
b) az szociális vetítési alap 300%-át: 50%-os kedvezményben
részesülhet.
21. § (1) Az önkormányzat a Gyvt. 21. § (1) bekezdésében előírt intézményi gyermekétkeztetést a Hegyeshalmi Napsugár Óvoda és Bölcsőde főzőkonyháján keresztül biztosítja.
(2) Az intézményi gyermekétkeztetés igénybevétele esetén fizetendő térítési díjakat a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
22. § (1) A térítési díj kedvezmény, a 20. § szerinti jogosultság fennállása esetén:
a) amennyiben a kérelmet szeptember 1. napját megelőzően nyújtották be a bölcsődében, óvodában és iskolában, szeptember 1. napjától augusztus 31. napjáig terjedő időszakra,
b) amennyiben a kérelmet szeptember 1. napja után nyújtották be, a beadást követő hónap első napjától az a) pontban megjelölt időpontig
állapítható meg.
(2) A megállapított térítési díj kedvezmény, a nyári napközi és a nyári gyermektábor intézményi térítési díja esetében is igénybe vehető.
23. § Meg kell szüntetni a térítési díj kedvezményt a határozathozatal hónapjának utolsó napjával, ha:
a) a megállapítás alapját képező feltételek megváltoztak, vagy
b) a szülő a térítési díjat felszólítás ellenére sem fizeti be.
24. § (1) Ingyenes szünidei gyermekétkeztetésre jogosult - a Gyvt. 21/C. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek.
(2) A szünidei gyermekétkeztetést a nyári szünetben legalább 43 munkanapon, valamint az őszi, téli és a tavaszi szünet minden munkanapján, egyszeri meleg étel formájában biztosítja az Önkormányzat.
(3) Az étkeztetés a Hegyeshalmi Napsugár Óvoda és Bölcsőde főzőkonyhája helyszínen, helyben fogyasztással vagy az étel elvitelével vehető igénybe.
(4) Az igényelt étkeztetést akadályoztatás esetén az adott napot megelőző nap 9:00 óráig a törvényes képviselő vagy a nagykorú igénybevevő mondja le.
(5) A szünidei gyermekétkeztetés keretében biztosított ellátásért térítési díjat nem kell fizetni, azt a fenntartó önkormányzat ingyenesen biztosítja.
10. Bölcsődei gondozási díj
25. § (1) A bölcsődében a gyermekgondozására, nevelésére, nappali felügyeletére és a vele történő foglalkozásra gondozási díjat kell fizetni.
(2)2 Az intézményvezető a törvényes képviselővel kötött megállapodásban rendelkezik a személyi térítési díj fizetési kötelezettség kezdő időpontjáról, a fizetés módjáról, a havi teljesítés időpontjáról. A bölcsődei gondozási díjat a gyermek tényleges tartózkodásának napjára kell megfizetni.
(3) A törvényes képviselő a bölcsőde nyári és téli zárva tartása idején mentesül a gondozásért fizetendő térítési díj megfizetésétől. Amennyiben a zárva tartás tört havi időtartamban kerül megállapításra, a gondozásért fizetendő térítési díj a tényleges gondozási napok napi térítési díj alapján kerül megállapításra.
(4) A gondozási díj mértékét a 2. melléklet tartalmazza.
(5) A gondozási díj alól mentesülni a Gyvt. 150. § (6) bekezdésében felsorolt valamely feltétel teljesülése esetén lehet.
(6) Az intézményvezető gondoskodik a megállapodásban rögzített rendelkezések végrehajtásáról és ellenőrzéséről, továbbá a gondozási személyi térítési díj befizetésének havi nyilvántartásáról. Az intézményvezető a gondozás személyi térítési díj vonatkozásában hátralékkal rendelkező gyermek esetében 15 napos határidő megjelölésével írásban felszólítja a törvényes képviselőt tartozásának rendezésére, annak elmaradása esetén a tartozás végrehajtás iránti intézkedést kezdeményez.
11. Szociális szolgáltatások, gyermekjóléti alapellátások
26. § (1) A Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat az Szoctv. 86. §-a és a Gyvt. 94 §-a alapján az alábbi személyes gondoskodás formáit biztosítja a Mosonmagyaróvári Térségi Társulás fenntartásában működő intézményeken keresztül:
a) étkeztetés
b) házi segítségnyújtás
c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
d) idősek klubja
e) Aranykor Idősek Otthona
f) idősek otthona
g) fogyatékkal élők nappali ellátása
h) hajléktalanok nappali ellátása
i) hajléktalanok átmeneti szállása
j) családsegítés
k) gyermekjóléti szolgáltatás
l) gyermekek átmeneti otthona
m) családi napközi
n) település és térségfejlesztés
o) fejlesztő foglalkoztatás
p) utcai szociális munka
q) éjjeli menedékhely
(2) A Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat az e fejezetben szabályozott szociális szolgáltatások és gyermekjóléti ellátások közül közvetlenül az alábbiakat biztosítja:
a) tanyagondnoki szolgálat
b) gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények
ba) bölcsőde,
bb) óvoda,
bc) iskolai napközi.
(3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátásba vételről, valamint az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti alapellátás igénybevételéről, az ellátásba vételi kérelem elutasításáról, továbbá az ellátás megszüntetéséről az intézményvezető dönt.
27. § (1) A szociális intézményekben fizetendő személyi térítési díjakat és azok megállapításakor adható kedvezmény mértékét, e rendelet 1. melléklete állapítja meg. A gyermekek napközbeni étkeztetéséért fizetendő intézményi térítési díjakat e rendelet 1. melléklete tartalmazza, melyeket a képviselő-testület évente két alkalommal március 31-ig és október 31-ig felülvizsgálhat.
(2) A bölcsőde intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltsége.
(3) A személyi térítési díjat az intézmény vezetője állapítja meg.
(4) A személyi térítési díjat a felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások esetében egy havi időtartamra előre kell megfizetni.
(5) A térítési díj - kérelemre - csökkenthető, vagy elengedhető, ha a fizetésre kötelezett időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.
28. § (1) A Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete az Szoctv. 58/B. § (2) bekezdése alapján szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre.
(2) A szociálpolitikai kerekasztal tagjai:
a) egyházak képviselői,
b) család és gyermekjóléti központ család és gyermekjóléti szolgáltatója
c) önkormányzati tanácsadó
d) háziorvos, gyermekorvos,
e) német önkormányzat elnöke,
f) Lőrincze Lajos Általános Iskola gyermekvédelmi felelőse,
g) Napsugár Óvoda és Bölcsőde gyermekvédelmi felelőse,
h) polgárőrség képviselője,
i) rendőrség képviselője,
j) Mosonmagyaróvári Térségi Társulás képviselője.
(3) A szociálpolitikai kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy ülést tart.
12. Záró rendelkezések
29. § (1) E rendelet 2023. június 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekre is alkalmazni kell.
(2) A rendelet 25. § -a 2023. szeptember 1. napján lép hatályba.
(3)3
A 9. § (6) bekezdése a Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § (2) bekezdése a Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 29. § (3) bekezdése a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.