Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete
a szociális igazgatás és szociális ellátások, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról
Hatályos: 2025. 04. 01- 2025. 04. 01Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete
a szociális igazgatás és szociális ellátások, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról
[1] Ezen rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit.
[2] Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. § (1) és (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet területi hatálya Hegyeshalom nagyközség közigazgatási területére terjed ki.
(2) E rendelet személyi hatálya kiterjed a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi. III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 3. §, 6. § és 7. § , valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 4. § (1) - (4) bekezdéseiben meghatározott személyekre.
(3) A szociális és gyermekvédelmi ellátások tekintetében e rendelet hatálya kiterjed Hegyeshalom Nagyközség közigazgatási területén lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen a településen élő személyekre, valamint a hajléktalan személyekre.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazása szempontjából:
a) a jövedelemszámításra irányadó időszak:
aa) rendszerességgel szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelme,
ab) a nem rendszerességgel szerzett és vállalkozásból származó jövedelem esetén, a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egy havi átlaga, melynek számításánál az adóbevallással lezárt időszak jövedelmét időarányosan kell beszámítani,
b) az egy főre jutó havi nettó jövedelem a 2. § a) pontban megjelölt időszakra eső családi jövedelem és a 2. § d) pontja szerinti együtt élő személyek számának hányadosa,
c) család: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott közeli hozzátartozók közössége.
d) együtt élő személyek:
da) a Gyvt. 5. § által szabályozott ellátások esetén a Szoctv. 4. § c), d), e), f) pontja alapján a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók,
db) a lakásfenntartási támogatás esetén az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége,
dc) egyéb szociális ellátás esetén a lakásban együtt lakó közeli hozzátartozók,
e) gyermekét(eit) egyedül nevelő szülő az, aki:
ea) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező,
eb) a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató, vagy
ec) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató, gyermekét(eit) egyedül neveli.
f) hozzátartozó: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó.
g) jövedelemnek minősülnek a Szoctv. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak,
h) jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni:
ha) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt rendszeres jövedelmet,
hb) a vállalkozásból származó jövedelmet, ha a vállalkozási tevékenység megszűnt.
i) tartósan és súlyosan beteg személy az, aki:
ia) a háziorvos szakvéleménye szerint előre láthatóan három hónapnál hosszabb időtartamban ápolásra, gondozásra szorul,
ib) a munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette vagy legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett vagy,
ic) emelt összegű családi pótlékban részesül.
3. Az eljárásra vonatkozó szabályok
3. § Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátására való jogosultság, valamint a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására irányuló eljárás során, ha a Szoctv. eltérően nem rendelkezik az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
4. § (1) Az ellátásra való jogosultság megállapítására irányuló eljárás- a Szoctv. 45. § (5) bekezdésben szabályozott kivétellel- kérelemre indul.
(2) A szociális ellátás iránti kérelmet az erre rendszeresített formanyomtatványon:
a) a polgármesteri hivatalban,
b) a család és gyermekjóléti központ család és gyermekjóléti szolgáltatójánál lehet benyújtani.
(3) A kérelemnek tartalmaznia kell az alábbi nyilatkozatot:
a) a Gyvt. által szabályozott ellátások esetén a közös háztartásban élő közeli hozzátartozókról,
b) települési támogatás esetén az egy lakásban együtt lakó személyekről,
c) egyéb szociális ellátás esetén a lakásban együtt lakó közeli hozzátartozókról.
5. § A kérelemhez az abban közölt adatok alátámasztásaként mellékelni kell:
a) igazolást az együtt élő személyeknek a jövedelemszámításra irányadó időszakra eső jövedelméről (a továbbiakban: családi jövedelem),
b) a gyermek elhelyezése vagy a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági, illetve gyámhatósági döntést,
c) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletben (továbbiakban: kormányrendelet) meghatározott egyéb igazolásokat,
d) az e rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat.
6. § (1) A kérelmezőt - a jogosultság megállapítása esetén – a döntést követő 15 napon belül, a havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás a kérelem benyújtását követő hónap 1. napjától illeti meg.
(2) A megállapított támogatás folyósítása postai úton vagy folyószámlára történő utalással történik, valamint házipénztárból is kifizethető.
7. § (1) A támogatások megállapítása során a családban együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot egységben kell vizsgálni.
(2) Az ellátásokat úgy kell megállapítani, hogy azok elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási feltételeit.
(3) A tényállások tisztázásához, támogatás megállapításához, amennyiben szükséges, helyszíni szemlét, a családsegítő szolgáltató, a gyermekjóléti szolgáltató és a szociális bizottság tagjai folytatják le.
(4) Egy naptári éven belül, a jogosultság fennállásának időtartama alatt egy személy és a vele együtt lakó közeli hozzátartozó együttesen
a) legfeljebb három alkalommal részesülhet települési támogatásban,
b) legfeljebb két alkalommal kaphat települési támogatást az a személy - és a vele egy lakásban együtt lakó közeli hozzátartozó -, aki két vagy több támogatási formában részesül.
4. Hatásköri rendelkezések
8. § (1) A Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete szociális igazgatási hatáskörei közül a polgármester hatáskörébe utalja a következők elbírálását:
a) krízistámogatás 200.000,-Ft összeg határig,
b) köztemetés,
c) ingyenes gyermekétkeztetés.
(2) A Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete szociális igazgatási hatáskörei közül a szociális bizottság hatáskörébe utalja a települési támogatás következő típusainak elbírálását:
a) települési támogatás,
b) gyógyszertámogatás,
c) rendkívüli települési támogatás.
5. Települési támogatás
9. § (1) A képviselő-testület szociális bizottsága létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek, családok részére önkormányzati támogatást állapíthat meg.
(2) Települési támogatásban az a személy részesíthető, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg:
a) családban élők, a családdal egy lakásban élő egyedülálló, valamint az egy lakásban együtt élő egyedülállók esetén, az szociális vetítési alap 500 %-át,
b) gyermekét(eit) egyedül nevelő szülő, továbbá olyan család esetén, ahol fogyatékos vagy tartósan és súlyosan beteg személy él az szociális vetítési alap 600 %-át vagy
c) egyedül élő személy esetén az szociális vetítési alap 650 %-át.
(3) A települési támogatás összege – a támogatott összes körülményének mérlegelése függvényében –, esetenként minimum 8.000,-Ft. A megállapítható összeg felső határa nem haladhatja meg a szociális vetítési alap 200%-át.
6. Gyógyszertámogatás
10. § (1) A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás megállapítása rendszeres.
(2) A gyógyszerkiadások rendszeres viseléséhez gyógyszertámogatásban részesíthető az a személy, akinek az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap 400 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén annak a 600 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátása és gyógyszerköltsége az egy főre jutó jövedelme 10 %-át meghaladja, és a kérelmező közgyógyellátásra semmilyen jogcímen nem jogosult.
(3) A kérelemhez csatolni kell a betegséghez közvetlenül kapcsolódó gyógyszereket tartalmazó háziorvosi igazolás alapján, a gyógyszertár által beárazott gyógyszerköltséget. A gyógyszertámogatás mértéke a gyógyszertár által beárazott gyógyszerköltség, amelynek összege legfeljebb 12.000 Ft/hó lehet.
(4) A kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásának költségének megállapításakor kizárólag a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerek, továbbá a gyógyászati segédeszközök vehető figyelembe.
(5) A rendszeres gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás a kérelem elbírálásától számított egy évre, az ülést követő hónap 1. napjától, havonta esedékes rendszeres juttatásként állapítható meg azzal, hogy ezt követően - a jogosultsági feltételek fennállása esetén - ismételten is megállapítható.
7. Rendkívüli települési támogatás
11. § (1) Rendkívüli települési támogatásban részesülhet az a személy:
a) akit elemi kár ért,
b) akinek a lakásában önhibáján kívül olyan kár keletkezett, amelynek kijavítására önerőből nem képes,
c) akinek egészségi állapota oly mértékben megromlott, hogy annak helyreállítására, gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök megvásárlására megélhetése veszélyeztetése nélkül nem képes,
d) aki elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti minimum 20.000,-Ft maximum a számlával igazolt temetési költség 20 %-ának összegéig jogosult támogatásra.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja esetén, amikor a kár ténye és mértéke kétséget kizáróan nem állapítható meg, szakértői véleménnyel kell azokat alátámasztani. Amennyiben a károsult, a károsodott vagyontárgyra biztosítással rendelkezett, méltányosságot nem lehet gyakorolni.
(3) Az (1) bekezdés c) pontja esetén a betegség tényét szakorvosi dokumentációval kell alátámasztani.
(4) Az (1) bekezdés d) pontja esetén a temetés költségét a kérelmező nevére kiállított számlával kell igazolni.
(5) A rendkívüli települési támogatás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi jövedelemhatár egyedülálló esetén a szociális vetítési alap 800 %-a, családban élő esetén a szociális vetítési alap 650 %-a.
(6) A megállapított települési támogatás összege nem lehet magasabb a szociális vetítési alap 300%-nál.
8. Krízistámogatás
12. § (1) Kérelemre, jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül krízistámogatásban részesülhet az, aki neki fel nem róható okból (elemi kár, betegség, stb.) olyan különösen méltánylást érdemlő esetnek tekinthető élethelyzetbe kerül, hogy annak átmeneti megoldására külső segítség nélkül, önállóan képtelen, és a segítség elmaradása helyrehozhatatlan kárt okozna.
(2) A támogatás mértékéről egyedi elbírálás alapján történik döntés.
9. Köztemetés
13. § A Szoctv. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól méltányosságból mentesíthető azon eltemettetésre köteles személy, akinek az egy főre jutó havi jövedelme nem éri el:
a) családban élők esetében a szociális vetítési alap 300%-át, vagy
b) egyedül élő vagy egyedülálló esetében, a szociális vetítési alap 400%-át, és a hagyatékból az őt megillető örökrész értéke a temetésből rá eső költséget nem haladja meg.
10. Gyermekétkeztetés
14. § Az önkormányzat a Gyvt. 21. § (1) bekezdésében előírt intézményi gyermekétkeztetést a Hegyeshalmi Napsugár Óvoda és Bölcsőde főzőkonyháján keresztül biztosítja.
15. § (1) Ingyenes szünidei gyermekétkeztetésre jogosult - a Gyvt. 21/C. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek.
(2) A szünidei gyermekétkeztetést a nyári szünetben legalább 43 munkanapon, valamint az őszi, téli és a tavaszi szünet minden munkanapján, egyszeri meleg étel formájában biztosítja az Önkormányzat.
(3) Az étkeztetés a Hegyeshalmi Napsugár Óvoda és Bölcsőde főzőkonyhája helyszínen, helyben fogyasztással vagy az étel elvitelével vehető igénybe.
(4) Az igényelt étkeztetést akadályoztatás esetén az adott napot megelőző nap 9:00 óráig a törvényes képviselő vagy a nagykorú igénybevevő mondja le.
(5) A szünidei gyermekétkeztetés keretében biztosított ellátásért térítési díjat nem kell fizetni, azt a fenntartó önkormányzat ingyenesen biztosítja.
11. Térítési díj
16. § (1) A bölcsődei, az óvodai és az általános iskolai étkeztetésért térítési díjat, illetve a bölcsődében a gyermekgondozására, nevelésére, nappali felügyeletére és a vele történő foglalkozásra gondozási díjat kell fizetni.
(2) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkeztetések intézményi térítési díjának mértékét és a bölcsődei gondozási díjat külön rendelet tartalmazza.
12. Szociális szolgáltatások, gyermekjóléti alapellátások
17. § (1) A Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat az Szoctv. 86. §-a és a Gyvt. 94 §-a alapján az alábbi személyes gondoskodás formáit biztosítja a Mosonmagyaróvári Térségi Társulás fenntartásában működő intézményeken keresztül:
a) étkeztetés
b) házi segítségnyújtás
c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
d) idősek klubja
e) Aranykor Idősek Otthona
f) idősek otthona
g) fogyatékkal élők nappali ellátása
h) hajléktalanok nappali ellátása
i) hajléktalanok átmeneti szállása
j) családsegítés
k) gyermekjóléti szolgáltatás
l) gyermekek átmeneti otthona
m) családi napközi
n) település és térségfejlesztés
o) fejlesztő foglalkoztatás
p) utcai szociális munka
q) éjjeli menedékhely
(2) A Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat az e fejezetben szabályozott szociális szolgáltatások és gyermekjóléti ellátások közül közvetlenül az alábbiakat biztosítja:
a) tanyagondnoki szolgálat,
b) gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények
ba) bölcsőde,
bb) óvoda,
bc) iskolai napközi.
(3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátásba vételről, valamint az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti alapellátás igénybevételéről, az ellátásba vételi kérelem elutasításáról, továbbá az ellátás megszüntetéséről az intézményvezető dönt.
18. § (1) A Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete az Szoctv. 58/B. § (2) bekezdése alapján szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre.
(2) A szociálpolitikai kerekasztal tagjai:
a) Hegyeshalom Nagyközség polgármestere,
b) Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének Szociális bizottsága,
c) Hegyeshalmi Polgármesteri Hivatal szociális feladatokat ellátó ügyintézője,
d) Hegyeshalmi Lőrincze Lajos Általános Iskola intézményvezetője,
e) Hegyeshalmi Napsugár Óvoda és Bölcsőde intézményvezetője,
f) Háziorvosok,
g) Védőnők,
h) Család és Gyermekjóléti Központ képviselője,
i) Hegyeshalmi Polgárőr Egyesület.
(3) A szociálpolitikai kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egyszer ülést tart.
13. Záró rendelkezések
19. § Hatályát veszti a szociális igazgatás és szociális ellátások, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról szóló 4/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelet.
20. § Ez a rendelet 2025. április 1-jén lép hatályba.
21. § A rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.