Jánossomorja Város Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdésben kapott felhatalmazása alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

I. FEJEZET

1. §.

(1)   Megalkotja a helyi építési szabályzatról szóló rendeletét és elrendeli annak alkalmazását.

(2) A rendelet

1. az SZ-J1/1 rajzszámú, Szabályozási es övezeti helyszínrajz I., című Rp.I.182-15 munkaszámú
2. az SZ-J1/4 rajzszámú, Szabályozási es övezeti helyszínrajz I., című Rp.I.182-4 munkaszámú
3. az SZ-J1/5 rajzszámú, Szabályozási es övezeti helyszínrajz I., című Rp.I.182-6 munkaszámú
4. az SZ-J1/2 rajzszámú, Szabályozási es övezeti helyszínrajz I., című Rp.I.182-13 munkaszámú
5. SZ-J1/3, SZ-J1/6, SZ-J1/7, SZ-J1/8 rajzszámú, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. című, Rp.I.182-1 munkaszámú

(továbbiakban SZ-J1/…. terv)

6. az SZ-J2 jelű Szabályozási es övezeti helyszínrajz II. című, Rp.I.182-12 munkaszámú
7. az SZ-J1/1M1 és SZ-J1/1M2 szabályozási
   

tervlapokkal, mint mellékletekkel együtt alkalmazandó.

 A rendelet hatálya és alkalmazása

2. §.

(1)   Jelen építési előírások hatálya Jánossomorja község közigazgatási területére terjednek ki.

(2)   A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.

„

Általános előírások

3. §.

(1)  A község közigazgatási területén a beépített és beépítésre szánt, illetve a beépítésre nem szánt területek határvonalát, valamint a meglévő és a tervezett belterületi határvonalat az SZ-J1 és SZ-J2 jelű tervek tartalmazzák.

(2)   A belterületi határ módosítását a településrendezési terv jóváhagyása után az erre vonatkozó eljárási szabályok szerint kell végrehajtani.

(3)   A beépítésre szánt területek rendeltetését az SZ-J1/1-8 terv, a beépítésre nem szánt terület rendeltetését az SZ-J2 terv határozza meg.

Területfelhasználás az általános és a sajátos használat szerint

4.§.

(1)  A település igazgatási területének területfelhasználási elemei és övezetei

a.   Beépített és beépítésre szánt terület

Lakóterület

-falusias lakóterület      FL

              -   kertvárosias lakóterület        KEL

              Vegyes terület

              -   településközpont vegyes terület        TV

              Üdülőterület

              -    hétvégiházas üdülőterület        HÜ

Gazdasági terület

-kereskedelmi-szolgáltató terület    KG

-egyéb ipari-gazdasági terület                      IG_E

-jelentős mértékű zavaró hatású ipari, gazdasági terület     IG_Z

-   mezőgazdasági célú ipari-gazdasági terület                                  IGMG

Különleges terület

-temető terület          T

-sportterület                   SP  

-szabadidőpark területe         SZP

-bányaterület                B

-hulladéklerakó területe      H

-szennyvíztisztító területe        SZT

-hulladékkezelési terület                  K-H

-hulladékhasznosítási terület            K_Hh

b.  

Beépítésre nem szánt terület

Közlekedési és közműterület

-   közút terület  (kiszolgáló út)     K

-   közműterület        Kö

-vasútterület                     Va

Zöldterület     ZT

Erdőterület    E

              Mezőgazdasági terület       MG

Egyéb terület

-vízgazdálkodási terület   VT

Szabályozási elemek

5. §.

(1)  Kötelező szabályozási elemek

-beépített és beépítésre szánt, illetve beépítésre nem szánt területek határvonala

-belterületi határvonal (meglévő és tervezett)

-területfelhasználási módok határvonala

-szabályozási vonal

-építési övezetek határvonala

-építési hely határvonala

-építési vonal

-megszüntető jel

(2)   A megszüntető jel az építési szempontból egynek tekintendő építési telkeken, területeken meglévő, építésjogi szempontból semmisnek tekintendő telekhatárok megjelölésére szolgál.

(3) A beépített tömbökben az övezeti határvonal az övezetekre meghatározott, a telekméretekre vonatkozó előírásoknak megfelelően az SZ-J1/… terven jelölthöz képest elmozdítható.

(4)   Irányadó telekhatár az azonos területfelhasználású és övezeti besorolású telkek egymás közötti határvonala.

(5)  A kötelező szabályozási elemek megváltoztatásához a szabályozási terv módosítása szükséges.

(6)  Az irányadó szabályozási elemek az övezeti előírások keretei között /tekintettel a 6.§. (1) bekezdésére is/ megváltoztathatók.

A telekalakítás szabályai

6.§.

(1)  A telekosztás iránya feleljen meg az SZ-J1 terven irányadó szabályozási vonallal jelölt telekalakítási irányoknak.

(2)  Az SZ-J1 terven az övezeti jelben „K” jellel jelölt telekméret kialakult, vagy az SZ-J1 szerint kialakítandó telekállapotot jelent.

Az így jelölt övezetbe tartozó telkek „K” jellel jelölt méretei nem csökkenthetők, kivéve az út céljára történő lejegyzést, a telekhatár kiigazítást.

(3) A már beépített építési telkek esetében – ahol a szabályozási terv szabályozási vonallal a közlekedési- és közműterület bővítés helybiztosítása céljából telekalakítást jelöl – a telek a telekalakítás megvalósításáig is kialakítottnak, rendezettnek tekintendő és az alábbi előírások betartásával beépíthető:

a) A szabályozási vonal és az utcai telekhatár közé eső telekrész a beépítettség számításánál nem vehető figyelembe.

b) Az építési hely határát a szabályozási vonaltól kell számítani.

(4) Amennyiben egy jellemzően beépült lakóutcában egy telek nem beépített, és a telek tömbbelső felőli végén a szabályozási terv szabályozási vonallal – a tömbbelső feltárása érdekében – közlekedési terület kialakítás céljából telekalakítást jelöl, és a telken az építési hely a szabályozási terven fel van tüntetve, a telek a telekalakítás megvalósításáig is kialakítottnak, rendezettnek tekintendő és az alábbi előírás betartásával beépíthető:

A tömbbelső kialakítására szolgáló szabályozási vonal és a hátsó telekhatár közé eső telekrész a beépítettség számításánál nem vehető figyelembe.

A létesítmények elhelyezésének általános szabályai

7. §.

(1)   Az építési hely határait az SZ-J1 és SZ-J2  jelű tervlapok és az övezeti előírások tartalmazzák.

(2)  Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek  homlokzatainak egymás közötti távolsága nem lehet kevesebb az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasságnál.

(3)  A szomszédos telken álló, „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó épületek egymást átfedő homlokzatainak távolsága nem lehet kisebb

- a fő funkciót hordozó épületek között

--  beépített tömbben 4,0 m

--  beépítetlen tömbben 6,0 m

- a fő funkciót hordozó épületek és egyéb épületek között – a védőtávolságokra is figyelemmel – 1,0 m.

(4)   Utcai kerítés az SZ-J terv szerint meghatározott szabályozási vonalra építhető.

(5)   Ahol az SZ-J1/1…8 tervek meglévő telektömbben a telkek keresztirányú megosztását jelölik – irányadó telekhatárral – a megosztásig a telekre vonatkozó hátsókerti méret az övezetre előírt megengedhető legkisebb telekmélység és az övezetre vonatkozó hátsókert érték összege.

Állattartó épületek építése

7/A.§

1. Állattartó épület elhelyezése szempontjából tiltott övezetek:

1. településközpont vegyes terület
2. kertvárosias lakóterület
3. hétvégi házas üdülőterület
4. kereskedelmi, szolgáltató terület
5. ipari terület, kivéve a mezőgazdasági célú ipari gazdasági terület
6. különleges terület
7. beépítésre nem szánt terület, kivéve az MGG mezőgazdasági gazdálkodási övezetet

2. Állattartó épület legfeljebb 10m² nettó alapterülettel és 30m³ térfogattal építhető:

1. falusias lakóterületen a tiltott övezetek 50m-es körzetébe eső telkeken, vagy telekrészeken
2. A települési védőterület határán belül az MGG mezőgazdasági gazdálkodási övezetben a tiltott övezetek 50m-es körzetébe eső telkeken, vagy telekrészeken.

3. Állattartó épület legfeljebb 200m² nettó alapterülettel és 600m³ térfogattal építhető:

1. falusias lakóterületen -kivéve a (2) a) pontot- az utcai telekhatártól legalább 50m, a szomszédos telek, telkek hátsókerti telekhatárától legalább 20m távolságban
2. A települési védőterület határán belül az MGG mezőgazdasági gazdálkodási övezetben, kivéve a mezőgazdasági célú ipari gazdasági területet és a (2) a) pontot.

4. Állattartó épület méretkorlátozás nélkül, az egyéb jogszabályokban meghatározott korlátokkal és feltételekkel építhető:

1. A települési védőterület határán kívüli MGG mezőgazdasági gazdálkodási övezetben.
2. A mezőgazdasági célú ipari gazdasági területen.”

Védőterületek, védőtávolságok

8. §.

(1)   A település védőterülete a védendő területének határvonalától számított 1000 m széles területsáv. Jánossomorja és a szomszédos települések védendő területének védőterületén belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló építmény csak a beruházó által beszerzett, az illetékes hatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott távolság betartásával építhető.

(2)   A temető védőterülete a telekhatártól számított 50 m széles terület. A temető védőterületén belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró létesítmény
(pl. vendéglátóhely) nem építhető.

(3) 

(4)  Közlekedési létesítmények védőterülete

-86. sz. főút tengelyétől számított                               50,0 – 50,0 m

 -    8507  és 8508 sz. mellékút tengelyétől számított      50,0 – 50,0 m

-16. sz. vasúti fővonal szélső vágányától számított     50,0 – 50,0 m

       Az országos közutak és az országos közforgalmú vasútvonal védőterületére vonatkozó előírásokat külön jogszabályok tartalmazzák.

(5)  Közművek védőterülete

-nagyközépnyomású gázvezeték - csőtengelytől mért     9,0 – 9,0 m

-középnyomású gázvezeték  

-  90 mm átmérő felett csőtengelytől mért                       5,0-5,0 m

-  90 mm átmérő alatt csőtengelytől mért                        4,0-4,0 m

 - A gázvezetékek védőterületére vonatkozó előírásokat külön jogszabályok rögzítik.

-20 kV-os elektromos vezeték – szélső vezetékszáltól mért 5,0-5,0 m széles területsáv.

 -    Az elektromos vezetékek védőterületére vonatkozó előírásokat külön jogszabályok rögzítik.

(6)   A szennyvíztisztító telep védőterülete a telekhatároktól mért 500 m széles területsáv.

(7)   Regionális hulladéklerakó védőterülete a telekhatártól mért 1000 m széles területsáv.

(8)   A vízfolyások és a vízfelületek  védőterülete parti sávja a partvonaluk mentén húzódó 3,0-3,0 m széles területsáv. A parti sávra vonatkozó előírásokat külön jogszabályok tartalmazzák.

(9)  A Jánossomorjai Vízmű vízbázisának védőövezetét az SZ-J2 terv tartalmazza. A védőövezetre vonatkozó előírásokat külön jogszabályok rögzítik.

Táj és természetvédelem

10.§.

(1)  A Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz tartozó területek ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai: 0317/1-3; 0318/1; 0262, 0263/1-3; 0327-0331, 0363-0367, 0368/1-3, 0369, 0370/2-3.

(2)  A TV-1 jelű mellékleten túzok élőhelyként megjelölt területen a túzok populáció fennmaradását biztosítani kell.

A túzok élőhelyén az építési engedélyezési eljárásban a természetvédelmi hatóságot érintett hatóságként kell kezelni.

(3)  A TV-1 jelű mellékleten – TV – jellel körülhatárolt területen

- az építési engedélyezési eljárásoknál és a művelési ág váltásoknál a természetvédelmi hatóságot érintett hatóságként kell kezelni.

- megkutatott és bányatelekkel lefedett ásványvagyon kitermelését biztosító bányászaton kívül egyéb bányászati tevékenység nem engedélyezhető.

-   a területre irányuló vízmozgások elterelése, akadályozása nem engedélyezhető.

(4)  A roncsolt felületek rekultivációs célja: erdősítés.

Környezetvédelem

11.§.

(1)  Levegőtisztaság-védelmi besorolás a KV-1 jelű mellékleten jelöltek szerint védett I. és kiemelten védett területi kategória.

(2)  Vízvédelmi besorolás: vízminőségvédelmi területi kategória: VI.

a.,  felszín alatti vizek: fokozottan érzékeny terület

b.,  felszíni vizek: VI. területi vízminőség-védelmi kategória

(3)  A csatornahálózatba a 4/1984(II.7.) OvH sz. rendelkezés VI. vízminőségvédelmi területi kategóriára előírtaknak megfelelő minőségű víz vezethető.

(4)  A felszíni csapadékvízelvezető árkokba vezethető víz minőségre vonatkozóan a VI. vízminőségvédelmi kategóriára előírt határértékek érvényesek.

(5)  A beépített, illetve beépítésre szánt terület környezetvédelmi előírásai

a.,  Zajvédelem ( a hatályos rendelet szerint)

aa.,  Az SZ-J terven szabályozott terület

-  Üdülőterület

hétvégiházas üdülőterület

-  lakó- és intézményterület tömör, városias beépítéssel

településközpont vegyes terület

kereskedelmi, szolgáltató terület

-  lakó- és intézményterület laza beépítéssel

falusias lakóterület

-  iparterület

egyéb ipari terület

zavaró hatású ipari terület

ab.,  Az SZ-J1/2 jelű terven szabályozott terület (Újtanya)

-  iparterület lakóépületekkel vegyesen

egyéb ipari terület

ac.,  Az SZ-J1/3 jelű terven szabályozott terület

-  iparterület lakóépületekkel vegyesen

mezőgazdasági ipari terület (Hanságfalva)

-  iparterület

mezőgazdasági ipari terület (Lengyár)

-  intézményterület laza beépítéssel

szabaidőpark

ad.,  Az SZ-J1/4 jelű terven szabályozott terület (Hanságliget)

-  lakóterület laza beépítéssel

falusias lakóterület

kereskedelmi, szolgáltató terület

-  iparterület

egyéb ipari terület

zavaró hatású ipari terület

ae.,  Az SZ-J1/5 jelű terven szabályozott terület

-  iparterület

hulladéklerakó

af.,  Az SZ-J1/6 jelű terven szabályozott terület

-  iparterület

bánya

ag.,  Az SZ-J1/7 jelű terven szabályozott terület

-  intézményterület laza beépítéssel

szabadidőpark

ah.,  Az SZ-J1/8 jelű terven szabályozott terület

-  iparterület

mezőgazdasági ipari terület

-  intézményterület laza beépítéssel

kereskedelmi, szolgáltató terület

szabadidőpark

b.,  Hulladékelbánás

Kötelező hulladékelszállítás a községi rendszer keretében, vagy saját szervezésben lerakó, vagy ártalmatlanító helyre.

c.,  Szennyvízelvezetés

Kötelező szennyvízcsatorna rákötés, vagy zárt szennyvíztárolóba való gyűjtés és elszállítás a 23. §. /1/ bekezdésének megfelelően.

(6)  A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.

(7)   Az SZ-J terveken „kötelező fásítás” jellel jelölt teleksávokon háromszintes – lombkoronaszint, magascserje szint, alacsony cserje szint – fásítást kell létrehozni. A fásítás megléte az épületek használatba vételének feltétele.

Értékvédelem

12.§.

(1)  Műemléki védelem alatt áll:

-Római katolikus templom (Mosonszentjános)

-     Római katolikus templom (Pusztasomorja)

-Krisztus szobor (Mosonszentjános)

(2)   Az (1) bekezdésben felsoroltakra a műemlékvédelemről szóló előírások vonatkoznak.

(3) Helyi védelemben kell részesíteni az SZ-J1 tervben jelölt, védelemre javasolt faegyedeket.

(4)   A helyi védelemre javasolt fákat csak élet és balesetveszély esetén, erdészeti vagy kertészeti szakvélemény alapján lehet kivágni.

(5)  Régészeti lelőhelyek az 1. sz. függelék A., pontjában felsorolt területek.

A régészeti lelőhelyen beruházás, építkezés, 30 cm-t meghaladó talajmozgatás megelőző régészeti feltárás után engedélyezhető.

(6)  Régészeti érdekű területek az 1. sz. függelék B., pontjában felsorolt területek.

A régészeti érdekű területen beruházás, építkezés, 30 cm-t meghaladó talajmozgatás esetén biztosítani kell a régészeti megfigyelést.

(7)   Az 1. sz. függelékben felsorolt területeken a telekalakítási és építési engedélyezési folyamatban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt érintett hatóságként kell kezelni.

TERÜLETFELHASZNÁLÁS, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

Általános előírások

13. §.

(1)  Az övezeti jel értelmezése

sajátos használat szerinti                        beépítési mód          megengedett legnagyobb         legkisebb kötelező

területfelhasználás              övezeti jel                                    beépítettség (%)                      zöldfelület (%)                         kizárólagos

                                               megengedett                                 kialakítható  legkisebb                                      funkció

                                               legnagyobb              telekszélesség          telekmélység           telekterület

                                               építménymagasság         (m)                         (m)                         (m²)

                                                     (m)

BEÉPÍTETT ÉS BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET

Lakóterület

14. §.

(1)  A lakóterület besorolása sajátos használat szerint:

-falusias lakóterület   FL

-kertvárosias lakóterület     KEL

• kisvárosias lakóterület                              KL 

A falusias lakóterület építési előírásai

15. §.

(1)  A falusias lakóterület    FL  övezeti tagolása

-lakóövezet                              L

-     intézményi övezet                  INT

(2)  Telekméretek

a.,   A beépíthető legkisebb telek területe 400 m²

b.,   A kialakítható legkisebb telek méreteit az övezeti előírások tartalmazzák.

c.,  A beépült, vagy kialakult telekosztású tömbben a kialakítható telek legkisebb átlagos szélességére vonatkozó az SZ-J1 terv övezeti előírásában szereplő előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását.

Amennyiben a kialakult telekszélesség eléri a beépíthető telek legkisebb átlagos szélességére előírt mértéket, valamint a telket magában foglaló övezetre előírt kialakítható legkisebb telekmélység mind a megmaradó, mind a telekmegosztás eredményeként létrejövő telek esetében teljesül, a telekmegosztás engedélyezhető.

d., Beépíthető telek legkisebb átlagos szélessége a beépült, vagy kialakult telekosztású tömbben 10,0 m lehet.

e.A falusias lakóterületen lévő közterületekkel határolt telektömbök saroktelkei az SZ-J1 terven jelölttől eltérő mérettel és módon is alakíthatók az alábbiak szerint:

A telekalakítás eredményeként létrejövő és visszamaradó telek területe érje el a 400 m² területnagyságot akár csak a saroktelek, vagy a vele szomszédos telek telekalakításba való bevonásával is.

(3)  Beépítés

a.,  Oldalhatáron álló beépítésnél a 18,0 m-nél keskenyebb telken a főépületnek az építési hely beépítési oldal szerinti határán, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell állnia.

b.,  Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen tömbben – K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron áll, ha az SZ-J1 terv másként nem jelöli.

Már többnyire beépült tömbben az építési oldalhatár a tömbre jellemző beépítési oldal.

(4)  Lakóövezet    FL  L

a.,  A lakóövezetben telkenként elhelyezhető - kivéve, ahol az övezeti előírások másként rendelkeznek -:

   főépületként

aa., egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóépület,

ab., önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakított, az alapfokú ellátást szolgáló kereskedelmi, vendéglátó létesítmény

ac., a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a település többi lakótömbjében szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású kisipari, kisüzemi (mezőgazdasági, ipari) épület.

b.,  A telken az ad., ae., af. pontokban felsorolt épületek csak lakó, kereskedelmi, vendéglátó, kisüzemi épület megléte, vagy egyidejű építése esetén építhetők.

c.,   Az ac. pontban felsorolt létesítmények önállóan (lakóház építése nélkül) csak azokon a területeken építhetők, amelyek gyűjtőutak mentén helyezkednek el.

       A lakóövezet egyéb tömbjeiben kisipari, kisüzemi létesítmény csak lakóépület megléte, vagy egyidejű építése esetén építhető.

d.,   Az építési helyen belül az építési hely előkerti határvonalára  vagy ahhoz legközelebb az aa., ab., ac., pontokban felsorolt épületek építhetők.

Egyéb épület, építmény – kivéve a gépkocsi tárolót és a közművek műtárgyait – az építési helyen belül az előkerti határvonaltól mérten 10,0 m-en túl építhető, az OTÉK 31. §. /4/ bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve.

e.,  Ha a gépkocsi tárolót – nem a főépülettel egy épületben – az építési helyen belül az előkerti határvonaltól mérten 10 m-en belül építik, akkor azt a főépülettel megegyező utcai homlokzatvonalra kell építeni, homlokzatukat formailag össze kell kapcsolni.

Ez esetben a gépkocsi tároló csak magastetős lehet, falazatának, héjalásának külső megjelenése a főépületéhez hasonló legyen.

f.,  Közműellátás: a lakóterületeket legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:

- közműves villamos energiával

- közműves ivóvizzel

- közüzemi szennyvízelvezetéssel

- csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal

g., Övezeti előírások

		Lf  L O   30/50         4,5 16/45/720	Lf L O   30/50          4,5   20/40/800	Lf   L     O      30/50                4,5   16/40/800   K/K/K
Az építési hely	Elhelyezkedése Előkert Oldalkert Hátsókert	Oldalhatáron álló 5,0 m 4,0 m 50m-nél hosszabb telek esetén:6,0 m, egyébként 3,0m	Oldalhatáron álló 5,0 m 6,0 m 50m-nél hosszabb telek esetén:6,0 m, egyébként 3,0m	Oldalhatáron álló 5,0 m 4,0m 50m-nél hosszabb telek esetén:6,0 m, egyébként 3,0m
Beépíthetőség	Legnagyobb beépítettség /%/	30%	30%	30%
	legkisebb zöldfelület %	50%	50%	50%
Épület	legnagyobb építménymagasság	4,5 m	4,5 m	4,5 m
Legkisebb	Szélesség  /m/	16,0 m	20,0 m	16,0 m
Kialakítható	mélység  /m/	45,0m	40,0 m	40,0 m
Telekméretek	Telekméret /m2/	720 m2	800 m2	800 m2
Kizárólagos Használat		---	---	---

(5)  Intézményi  övezet    FL   INT

a.,   Az övezetben a település intézményi ellátását biztosító létesítmények helyezhetők el.

b.,   Az intézményi épületben, annak működéséhez kapcsolódó 2 db lakás kialakítható.

c.,   Az intézményi övezet telkén az intézményi épület mellett egy épületben megépítve, legfeljebb 60 m² alapterületű tároló épület építhető.

Állattartó épület nem helyezhető el.

d.,  Övezeti előírások

A kertvárosias lakóterület építési előírásai

16.§.

(1) A kertvárosias lakóterületen telkenként, főépületként egy darab lakóház, melléképületként – kivéve, ha az övezeti előírás másként rendelkezik - egy darab tároló (gépkocsi, szerszám) épület építhető.”

(2) Övezeti előírások  

(3) Építmények elhelyezése:

Az építési helyen belül az előkerti határtól mért 10 m-en belül csak a főépület állhat.

16/A. §.

Kisvárosias lakóterület

 (1)  A kisvárosais lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2)  A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető:

1. lakóépület,
2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
3. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
4. sportépítmény,
5. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.

(3)   A kisvárosias lakóterületen a 31.§ (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:

1. szálláshely szolgáltató épület,
2. igazgatási épület,
3. termelő kertészeti építmény,
4. üzemanyagtöltő,
5. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.

(4)   A kisvárosias lakóterületen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(5)  Övezeti előírások

Vegyes terület

17.§.

(1) A vegyes terület besorolása sajátos használat szerint:

-településközpont vegyes     TV

A településközpont vegyes terület építési előírásai

18. §.

(1)  a., A településközpont vegyes telkein többlakásos lakóház a helyi és nem csak a helyi lakosságot szolgáló intézményi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely és szórakoztató épületek építhetők.

b., A melléképületként a saját szükséglet kielégítésére szolgáló tároló épület építhető.

(2)   Az (1) bekezdés a., pontjában felsorolt épületek közül az intézményi - oktatás, egészségügyi, szociális – épülettel beépített vagy beépítendő telken az intézmény működtetéséhez kapcsolódó, legfeljebb két lakás építhető úgy, hogy a lakások az intézménnyel egy épületben kerülnek kialakításra. 

(3)   Egyéb az (1) bekezdés a., pontjában felsorolt épületek a telken egymástól különálló épületként is építhetők.

(4)   A településközpont vegyes területén  a jelenlegi telekszélességek megtartandók.  Az új épületek építménymagasságának meghatározásánál figyelembe kell venni a szomszédos épületek építménymagasságát, továbbá az utcaképi megjelenést.

(5)   A  TV    TEMPLOM   jelű övezet telkei a községi templomok elhelyezésére szolgálnak.

(6) Övezeti előírások.

(7)   Közműellátás: a településközpont vegyes területét legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:

- közműves villamos energiával

- közműves ivóvizzel

- közüzemi szennyvízelvezetéssel

- csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.

Üdülőterület

19. §.

(1)   Az üdülőterület besorolása sajátos használat szerint:

-hétvégi házas üdülő terület     HÜ

(2)  A hétvégi házas üdülőterület övezetei:  

-üdülőépületek elhelyezésére szolgáló övezet     HÜ  

-üdülőterületi kiszolgáló intézmények elhelyezésére szolgáló övezet    HÜ   INT

-kemping elhelyezésére szolgáló övezet        HÜ   KEMPING

-strand elhelyezésére szolgáló övezet      HÜ    STRAND  

(3)  Övezeti előírások

(4)  Közműellátás: az üdülőterületet legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:

- közműves villamos energiával

- közműves ivóvízzel

- közüzemi szennyvízelvezetéssel

- csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.

Gazdasági terület

20. §.

(1)   A gazdasági terület besorolása sajátos használat szerint:

-kereskedelmi-szolgáltató terület     KG

-egyéb ipari terület   IG_E

-jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület     IG_Z

-mezőgazdasági célú ipari terület  IG_MG

(2)   A gazdasági területeken az SZ-J1 terven jelölt helyeken és szélességben többszintes (fa, cserje) növénysávot kell telepíteni.

A kereskedelmi-szolgáltató terület építési előírásai.

21. §.

(1) a., A KG₁ jelű kereskedelmi szolgáltató területeken az úti forgalom kiszolgálására és a nem alapfokú települési igények kielégítésére szolgáló, jelentéktelen mértékben zavaró hatású -  kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató létesítmények építhetők.

b., A KG₂ jelű kereskedelmi-gazdasági területen kereskedelmi, szolgáltató, termelő raktározási célra helyezhetők el épületek.

c., A KG₃ jelű kereskedelmi szolgáltató területeken az úti forgalom kiszolgálására és a nem alapfokú települési igények kielégítésére szolgáló, jelentéktelen mértékben zavaró hatású kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, termelő és raktározási célú építmények építhetők.

c.,   Övezeti előírások.

		KG3         SZ   60/20                  12,5  30/70/2100
Az építési    hely	Elhelyezkedése Előkert Oldalkert Hátsókert	szabadonálló Sz-J  terv szerint, vagy 15,0 m 7,0 m Sz-J  terv szerint, vagy 7,0 m
Beépíthetőség	Legnagyobb beépítettség /%/	60%
	Legkisebb zöldfelület %	20%
Épület	Legnagyobb építménymagasság	12,5 m
legkisebb	Szélesség /m/	30,0 m
kialakítható	Mélység /m/	70,0 m
telekméretek	Telekméret /m2/	2100,0 m2
Egyéb		Az övezet tagolására magánutak létesíthetők. A magánutak helyét a külön rendelet szerinti telekalakítási tervben kell meghatározni. A közforgalom számára megnyitandó magánutak területének szélessége legalább 16,0 m legyen.

(2)  Közműellátás: az épületek használatba vételéig a területet el kell látni:

- közműves villamos energiával

- közműves ivóvízzel

- zárt szennyvíztárolóval.

Az egyéb ipari gazdasági terület építési előírásai

22.  §.

(1) a.,     Az egyéb ipari gazdasági területen termelő üzemek, tároló létesítmények elhelyezésére alakíthatók telkek.

b.,   A gazdasági terület telkein az ipari üzem őrzését végző személyzet számára egy lakás, önálló épületben építhető.

c. Amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek az övezet telkeinek hátsó es oldalkerti telekhatára mentén vagy az SZ-J1/1 terven telken belüli kötelező fásításként megjelölt területen, vagy ha az nem jelöli legalább 6,0 m szelességben többszintes (fa, cserje) takaró növénysávot, az előkertekben díszkertet kell kialakítani az egyes telkek beépítésével egyidőben a telektulajdonos beruházásában. Amennyiben az övezet telkein építés hely jelölésre kerül, úgy többszintes növénysávot azon telekhatárok mellé kell telepíteni, ahol a terület működését, az épület telepítését nem korlátozza

d.,   A megengedett legnagyobb építménymagasságot a beépített terület legfeljebb 10 %-ának mértékéig terjedő technológiai építmények legfeljebb 25,0 m magasságig  meghaladhatják.

Ezek az építmények (építményrészek) a tényleges magasságukkal megegyező távolságnál nem kerülhetnek a telekhatárhoz közelebb.

5. Azon építési telkek esetén, ahol az építési hely a szabályozási terven fel van tüntetve, a telek beépítésénél az adott övezet övezeti előírásaiban meghatározott építési helyre vonatkozó előírásokat figyelmen kívül kell hagyni. Épületet a szabályozási terven jelölt építési helyen belül lehet elhelyezni.
   

f., Övezeti előírások

		IGE    SZ      50/30           6,0   50/100/5000	IGE  SZ    50/30                   6,0   50/K/-	IGE   SZ   50/30         6,0  -/-/3000
Az építési hely	Elhelyezkedése Előkert Oldalkert Hátsókert	szabadonálló 10,0 m 10,0 m 10,0 m	szabadonálló 10,0 m 10,0 m 10,0 m	szabadonálló 10,0 m 10,0 m 10,0 m
Beépíthetőség	Legnagyobb beépítettség /%/	50%	50%	50%
	Legkisebb zöldfelület	30%	30%	30%
Épület	Legnagyobb építménymagasság	6,0 m	6,0 m	6,0 m
	Szélesség /m/	50,0 m	50,0 m	-
Telekalakítás	Mélység /m/	100,0 m	Kialakult	-
	Telekméret /m2/	5.000 m2	értelem szerint	3000 m2
Kizárólagos Használat		--	--

(2)   Közműellátás: az egyéb ipari területeket legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:

- közműves villamos energiával

- közműves ivóvizzel

- közüzemi szennyvízelvezetéssel

- csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.

A jelentős mértékű zavaró hatású ipari-gazdasági terület építési előírásai

23.  §.

(1)a.,    Jelentős mértékű zavaró hatású ipari-gazdasági területen állattartó telep épületei és a telep működéséhez, valamint a mezőgazdasági termeléshez szükséges tároló, raktározó épületek, illetve műtárgyak helyezhetők el.

b.,     Az IG_Z2 jelű területeken az állatszám növelése céljából új állattartó épület nem építhető.

c.,     Övezeti előírások

  (2)  Közműellátás: az épületek használatba vételéig a területet el kell látni:

- közműves villamos energiával

- közműves ivóvízzel

- zárt szennyvíztárolóval.

Mezőgazdasági  célú ipari-gazdasági terület építési előírása

24.§.

(1)  Az  IG_MG1 jelű területen a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, a mezőgazdasági gép,  termény tárolására, feldolgozására, kezelésére szolgáló épületek építhetők.

(2)  Az IG_MG2 jelű területen lovaspálya, lovarda, állattartó épület, továbbá a terület működéséhez szükséges kiszolgáló, tároló épületek helyezhetők el.

(3)   Az  IG_MG3 jelű területen a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó terménytároló, raktározó, kezelő épületek építhetők.

(4)  Övezeti előírások

(5) Közműellátás: az épületek használatba vételéig a területet el kell látni:

- közműves villamos energiával

- közműves ivóvízzel

- zárt szennyvíztárolóval.

Különleges terület

25.§.

(1) A különleges terület felosztása sajátos használat szerint:

-temető terület   T

-sportterület  SP

-szabadidőpark területe   SZP

-bányaterület            B                     

-hulladéklerakó területe   H

-szennyvíztisztító területe      SZT

-hulladékkezelési terület K-H   

A temető terület építési előírásai

26.§.

(1)a.,  A temető területén csak a sírkert és a temető működéséhez szükséges fenntartó épületek helyezhetők el. A beépítés mértéke legfeljebb 2%, az épületmagasság legfeljebb 4,5 m lehet. az építési hely határa: minden oldalon 10,0 m.

b.,  A sírkerten és az épületen kívül eső területen fásszárú növényzetet kell telepíteni. A növényzet számára fenntartott terület 10%-a leburkolható.

(2)  Közműellátás: a temetőterületet legkésőbb az épület használatba vételéig el kell látni:

- közműves villamos energiával

- közműves ivóvízzel

- közüzemi szennyvízelvezetéssel

- csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.

A sportterület építési előírásai

27.§.

(1)  a.,    A sportterületen a községi sportpályák és a kapcsolódó – sporttal kapcsolatos – kiszolgáló létesítmények (öltöző, szociális épület) helyezhetők el.

b.,   Övezeti előírások

(2)   Közműellátás: a sportterületet legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:

- közműves villamos energiával

- közműves ivóvízzel

- közüzemi szennyvízelvezetéssel

- csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.

A szabadidőpark területének építési előírásai

28.§.

(1)   a.,   A szabadidőpark területén tó, pihenő park, játszótér, sportpályák és a park kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

b.,   A szabadidőpark területén telket alakítani, épületet elhelyezni csak előzetes terület-előkészítés (tereprendezés, vízrendezés,) után lehet.

c.,   Övezeti előírások

(2)  Közműellátás: az épületek használatba vételéig a területet el kell látni:

- közműves villamos energiával

- közműves ivóvízzel

- zárt szennyvíztárolóval.

A bányaterület építési előírásai

 29. §.

(1)   a., Bányaterületek az SZ-J 1/6 jelű tervlapon  B   jellel feltüntetett területek

b., A bányaterületen a bányaműszaki tervek és engedélyek szerint kavics-bányászat folytatható.

c., A bányaterületen a bányaműveléshez és a kitermelt nyersanyag elsődleges feldolgozásához , valamint a területet igénybe vevők kiszolgáláshoz szükséges épületek helyezhetők el.

d., A bányaterület telkein az SZ-J 1/6 jelű terven jelölt helyeken és 15,0 m szélességben többszintes növénysávot (fa, cserje) kell telepíteni.

e., Az épületeket az SZ-J1/6 terven meghatározott építési helyen belül kell elhelyezni.

f., A homlokzatmagasság fölé technológiai okokból kimagasló építményrész a beépített épület alapterületének legfeljebb 10 %-a lehet legfeljebb 30,0 m magassággal.

g., A telephelyek határait legalább 1,80 m magas épített kerítéssel kell lehatárolni.

h., Övezeti előírások

*     A megengedhető legnagyobb beépítettség és a kialakítandó legkisebb zöldfelület meghatározásánál a bányaterület telkének bányagödrön (vízfelületen és a vízmeder rézsűjén) kívüli területet kell 100%-ként alapul venni.

i.,  A telek beépítésével kapcsolatos követelményeket elvi építési engedélyezési eljárás keretében kell tisztázni.

j.,  Közműellátás: az épületek használatba vételéig a területet el kell látni:

- közműves villamos energiával

- közműves ivóvízzel

- zárt szennyvíztárolóval.

A hulladéklerakó területének építési előírásai

30. §.

(1)a.,    A hulladéklerakó területén a telep működéséhez szükséges épületek helyezhetők el.

b.,   Övezeti előírások

(2)  Közműellátás: az épületek használatba vételéig a területet el kell látni:

- közműves villamos energiával

- ivóvízzel

- zárt szennyvíztárolóval.

A hulladékkezelő terület építési előírásai

30./A.§

(1) a) A hulladékkezelő területen hulladékudvar, hulladékgyűjtő sziget és ahol az övezeti előírás lehetővé teszi inert hulladék gyűjtésére és előkezelésére szolgáló telephely, valamint a hulladék kezelésével kapcsolatos építmények, kiszolgáló, szociális építmények építhetők.

b.,   Övezeti előírások

(2)  Közműellátás: az épületek használatba vételéig a területet el kell látni:

- közműves villamos energiával

- közműves ivóvízzel

- közműves szennyvízcsatornával.

A szennyvíztisztító területének építési előírásai

31. §.

(1)a., A szennyvíztisztító területén a tisztító működéséhez szükséges épületek és technológia létesítmények helyezhetők el.

b., Övezeti előírások

31/A.§

Az SZ-J2 terven szélerőművek elhelyezése számára vizsgálható területként megjelölt területen belül, amennyiben egyéb jogszabályoknak megfelelnek, szélerőművek állíthatók fel az alábbiak szerint:

a)A szélerőművek teljes (a torony + a lapát) magassága legfeljebb 150 m lehet.

b)A szélerőművek számára tornyonként igénybe vehető terület legfeljebb 2500 m² lehet a hozzájuk vezető utat nem számítva.

c)A szélerőművek helykijelölésénél fotómontázzsal igazolni kell a műemlékek és helyi jelentőségű értékek zavarásmentes látványát

- Jánossomorja területén az alábbi nézőpontokból:

-a templomok látványa a főhomlokzat felől nézve

-a településsziluett látványa a 86. számú főút nyugati bevezető szakaszáról nézve

- a szomszédos települések területén lévő, a szélerőművek körüli 3000 m-es területsávon belüli műemlékek esetében a fő nézőpontok felől nézve.

Kellő igazolás hiányában, illetve zavaró látvány esetén az építési hatóság az engedélyt megtagadhatja.

d)A szélerőművek helykijelölésénél a terület régészeti érintettségét vizsgálni kell. A régészeti lelőhelyeket a beruházással el kell kerülni. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a régészeti lelőhelyek védelmével kapcsolatos külön jogszabályok szerint kell eljárni.

e)A mezőgazdasági tábláknak a szélerőműveket megközelítő utakkal történő szétszabdalását el kell kerülni. A nem táblahatáron vezetett utak nyomvonalának kiválasztását meg kell indokolni. Kellő indoklás hiányában az építési hatóság az engedélyt megtagadhatja.

f)A szélerőműveket a település védendő területétől a lehető legtávolabb kell elhelyezni. A telepítés helyének kiválasztását indokolni kell. Kellő indokolás hiányában az engedélyt az építési hatóság megtagadhatja.

g)A szélerőművek helykijelölésénél a környezeti hatásvizsgálatban a szomszédos települések területének érintettségét vizsgálni kell. A szélerőművek a szomszédos települési területeken - az érintett települési önkormányzat hozzájáruló véleménye hiányában - magasépítési, valamint épület és építménymagasság korlátozást, környezetvédelmi károsodást nem okozhatnak, jegesedésből származó jégdarab a széltornyokról nem eshet le.

h)A szélerőművek helykiválasztásának vizsgálati övezetei és az övezetekre vonatkozó előírások:

1. számú övezet:         Az övezet a település 1400 m-es (a szélkerekek teljes magasságának tízszerese) védőzónáján belül található, ezért a környezeti hatásvizsgálatban az ajánlott telepítési távolság csökkenthetőségét igazolni kell különös tekintettel a zajra, rezgésre, árnyékvetésre, sugárzásra.

Az övezetet érintő elektromos légvezeték védőövezetét biztosítani kell.

                                    Az övezet az átlagosnál jobb termőképességű szántóterületeket érint, ezért azok igénybe vételét a lehető legcsekélyebb mértékre kell korlátozni.

2. számú övezet:         Az övezet az átlagosnál jobb termőképességű szántóterületeket érint, ezért azok igénybe vételét a lehető legcsekélyebb mértékre kell korlátozni.

Az övezetet érintő elektromos légvezeték védőövezetét biztosítani kell.

31/C.§

(1)

a)A területen védelmi övezet kijelölését nem igénylő biogáz üzem igazgatási, szociális, termelő és tároló építményei és a tevékenységhez kapcsolódó műtárgyai helyezhetők el.

b)Övezeti előírások

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET

Közlekedési és közműterület

32.§.

(1)   Közlekedési és közműterületek az SZ-J1 és SZ-J2 jelű tervlapokon   K  jellel feltüntetett közútterületek,  Va  jellel feltüntetett vasútterület és a  Kö  jellel feltüntetett közműterületek.

(2)  Az SZ-J1 jelű tervlapon  K  jellel ellátott területek a település úthálózatában betöltött szerepük szerint az alábbi útkategóriába tartoznak.

-főút   K  F

-gyűjtőút   K  GY

-szennyvízút  K  KSZ

-kiszolgálóút    K

-gyalogos – kerékpáros út   K  GYA

-csomóponti terület   K   CS

-parkoló terület  K  P

-benzinkút  K  BK

(3) Az SZ-J2 jelű tervlapon  K  jellel ellátott területek az úthálózatban betöltött szerepük szerint az alábbi útkategóriákba tartoznak.

K   F        főút

K   M       mellékút

K   T        településközi kapcsolatot biztosító út

K   MG    mezőgazdasági területeket feltáró út

(4)   A közlekedési területek szabályozási szélessége az SZ-J1 jelű tervnek megfelelően:

-„M” jellel ellátott utak szabályozási szélessége meglévő, megmaradó, számadattal jelölt új, vagy megváltozott szélességű utak szabályozási szélességét jelenti.

(5)  A 86. számú főútról az ipari-gazdasági terület telkeit kiszolgálni, feltárni nem lehet.

A főút melletti  ipari terület kiszolgálása a  K   KSZ jelű szervizútról történhet.

A szervizutak az SZ-J1 terven megjelölt csomópontokon keresztül kapcsolódhatnak a főúthoz.

(6)   A  K  P jelű parkoló terület gépjárműtárolás céljára kijelölt terület.

(7)   A  K   BK jelű benzinkút területen üzemanyagtöltő állomás és kiszolgáló épületek építhetők.

(8)   A közlekedési területeken  - ahol azt az SZ-J1 terv jelöli - a terv szerint lombos fából, fenyőből és cserjéből álló, legalább 7,0 m széles fásítást kell létrehozni.

(9)  A  Va  jellel jelölt vasúti területeken csak a vasúti közlekedést kiszolgáló építmények helyezhetők el.

(10) A K ^FT  jelű fásított téren  közmű műtárgyak helyezhetők el. A területet fásítani kell.

(11)  Közműterület az SZ-J1 terven  Kö  jellel feltüntetett területek.

-árkok területei  Kö  jellel

-gázfogadó állomásterülete  Kö  GF

• víztároló területe  Kö  VÍZTÁROLÓ
• vízmű terület  Kö  VÍZMŰ

(12) A közműves ivóvízhálózatot a hatályos jogszabályokra figyelemmel kell kialakítani.

(13) A rendelet hatálya alá tartozó területen 150 m-nél hosszabb zsákutca nem alakítható, kivéve a szakaszosan megépítendő, végső kiépítésében nem zsákutca utcaszakaszokat, ahol az engedélyező hatóság által szükség szerint előírt ideiglenes járműforduló külön megállapodás alapján az útterülethez csatlakozó telken is kialakítható. A telek járműforduló céljára ideiglenesen igénybe vett területét a telek beépítésének számításánál és az építési hely meghatározásánál a telek területeként kell figyelembe venni.

Az 50 m-nél hosszabb zsákutcákat járműfordulóval kell ellátni.

Zöldterület

33.§.

(1)  Zöldterületek az SZ-J1 tervlapon  ZT  jellel feltüntetett területek.

(2)  A zöldterület övezetei:

-közpark KP

-játszótér JT

-díszkert DK

(3) A közparkban épület nem építhető, a melléképítmények közül a kerti építmények helyezhetők el.

(4)  A díszkertben épület nem építhető, csak köztéri dísztárgyak, szobrok helyezhetők el.

(5)   A játszótéren épület nem építhető, a melléképítmények közül, kerti építmények, játszó eszközök, pihenőhely építhető.

(6) Az új utcákat legalább egy oldalon fásítani kell.

Erdőterület

34.§.

(1)  Erdőterületek a földhivatali nyilvántartási térképen erdőként, valamint az SZ-J1 és SZ-J2 jelű tervlapokon  E   jellel jelölt területek.

(2)  Az erdőterület övezeti felosztása az erdő rendeltetése szerint:

-védelmi célú erdők övezete  VE

-védett erdők övezete  TV

-gazdasági rendeltetésű erdők övezete  GE

-egészségügyi, szociális, turisztikai erdők övezete  Ee

(3)  A védelmi célú erdők övezetében építmény nem építhető.

(4)  A védett és gazdasági rendeltetésű erdők övezetében az elsődleges rendeltetést nem akadályozó, a turizmust, természetjárást szolgáló erdei melléképítmények, továbbá az erdőműveléshez szükséges építmények helyezhetők el.

Az épületek megengedett legnagyobb építménymagassága 3,5 m, az épületek elhelyezésére alakított telek legnagyobb beépíthetősége 20%.

(5) Az egészségügyi, szociális, turisztikai erdők övezetében sétautak, pihenőhelyek kialakíthatók, a pihenést, testedzést szolgáló építmények elhelyezhetők

Mezőgazdasági terület

35.§.

(1)  Mezőgazdasági területek az SZ-J2 jelű tervlapon  MG  jellel feltüntetett területek.

(2)  A mezőgazdasági terület övezetei:

a., Általános mezőgazdasági övezet       Á

b., Gazdálkodási övezet                         G

(3)  Az általános mezőgazdasági övezetben épület nem építhető, csak az OTÉK 32.§.-ban felsorolt létesítmények helyezhetők el.

(4)   A gazdálkodási övezetben az 5 ha-t elérő vagy meghaladó nagyságú földrészleteken, annak legfeljebb 3%-os beépítésével a mezőgazdasági termelés folytatásához szükséges gazdasági épületek (géptárolószín, terménytároló épület, állattartó épület) építhetők.

Állattartó épület elhelyezésénél jelen rendelet 10.§. /1/ bekezdés előírásait figyelembe kell venni. A gazdasági épületek legnagyobb építménymagassága 7,5 m lehet.

Az épületeket a földrészlet határától legalább 10 m-re lehet építeni.

Az építmények elhelyezésének feltétele:

a)nagy forgalmat indukáló létesítmény esetén a közúti megközelíthetőség biztosítása a község belső útjainak igénybevétele nélkül.

b)a működéshez szükséges energia és víziközművel való ellátottság

c)a környező mezőgazdasági területekre káros hatással a létesítmény és a benne folyó tevékenység nem lehet.

A használatbavételi engedély közművesítési és környezetvédelmi feltételei:

d)ivóvíz ellátás

e)zárt szennyvíztároló

f)közüzemi hulladékelszállítás

Az építmények takartságát fa és cserje ültetésével biztosítani kell.

Egyéb terület

36.§.

(1)   Egyéb területbe tartoznak az SZ-J1 és SZ-J2 jelű terveken VT  jellel jelölt vízgazdálkodási területek

(2)  A Hanság főcsatorna balparti töltése árvízvédelmi fővonalat képez. A védvonallal kapcsolatos előírásokat külön jogszabályok^[2] tartalmazzák.

Átmeneti szabályozási előírások

37.§.

(1)  A településszerkezeti terven jelölt területfelhasználásnak megfelelő szabályozási terv jóváhagyásáig az SZ-J1/1 terven  Á  jellel jelölt területen a jelenlegi hasznosításnak – mezőgazdasági major: állattartás, mezőgazdasági raktározás – megfelelő tevékenység folytatható.

Új épület nem építhető, a meglévő építményeken átalakítás, felújítás igen, bővítés nem végezhető.

Használati mód változtatás, illetőleg e célból végzett átalakítás a korábbi hasznosításhoz képest a lakókörnyezetet környezeti ártalmakkal kevésbé terhelő új hasznosítás céljából engedélyezhető.

Új telek alakítható az alábbi szabályok szerint:

-    a telkek (új és visszamaradó) közútról (köz vagy magánútról) gépjárművel közvetlenül megközelíthetők legyenek (nyeles telek is alakítható)

-    az alakítható legkisebb telekméret: 3000 m²

-    a meglévő épületek és a telekhatárok között legalább 6,0 távolság legyen.

II. FEJEZET

EGYÉB

       A helyi építési szabályzat övezeti jeleiben a sajátos használat szerinti területfelhasználás betűjelei az SZ-J tervek területfelhasználási betűjeleinek – eltérés esetén – a következő módon felelnek meg:

helyi építési szabályzat               SZ-J tervek

FL                                   =                     Lf

KEL                    =                     Lke

TV                       =                     Vt

HÜ                      =                     Üh

KG                      =                     Gksz

IG                        =                     Gip