Jánossomorja Város Önkormányzatának Képviselő-testületének 17/2000. (XII. 14.) önkormányzati rendelete

Jánossomorja Nagyközség Önkormányzat vagyonáról, a vagyon kezeléséről és hasznosításáról

Hatályos: 2014. 05. 30- 2014. 08. 27

A képviselő-testület – az 1990. évi LXV. törvény, az 1991. évi XXXIII. tv. és az 1992. évi XXXVIII. tv. alapján a következő rendeletet alkotja:


1. §


Az önkormányzati vagyon funkciója


(1) Az önkormányzat vagyona ingatlan-tulajdonokból, ingó vagyontárgyakból és vagyoni értékű jogaiból áll.


(2) Az önkormányzati vagyon elsődleges funkciója az önkormányzati illetékességi területen az önkormányzat illetékességi területén az önkormányzati feladatok ellátásának elősegítése.


2. §


Az önkormányzati ingatlan vagyona


(1) A közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgáló vagyon az önkormányzat törzsvagyona.


(2) Jánossomorja Nagyközség Önkormányzatának törzsvagyona forgalomképesség szempontjából


a.) forgalomképtelen törzsvagyon (1. melléklet),

b.) korlátozottan forgalomképes törzsvagyon (2. melléklet)


(3) E rendelet 3. sz. mellékletében felsorolt vagyon az önkormányzat forgalomképes vállalkozói vagyona.


(4) Az önkormányzati törzsvagyonnak az (1) bekezdésében megállapított tárgyait az önkormányzat egyéb vagyontárgyaiból elkülönítetten kell nyilvántartani és az éves zárszámadáshoz tartozó vagyonmérlegben elkülönítetten kell kimutatni.


Ezen vagyoni kör nyilvántartási feladatainak megszervezéséről és folyamatos ellátásáról a jegyző köteles gondoskodni.


(5) A körülmények változása, valamint az új adatok, tények, információk felmerülése esetén az önkormányzat képviselő-testülete vagyontárgyait bármikor átminősítheti.


(6) E rendelet nem rendelkezik az önkormányzati tulajdonú lakásokról és nem lakás célú helyiségekről. Ezekre az önkormányzat képviselő-testületének külön rendelete vonatkozik.


3. §


Forgalomképes egyéb vagyon körébe tartozik minden, az önkormányzat tulajdonában álló vagyon, amely a törzsvagyon részekbe nem nyert besorolást.


Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása


4. §


A tulajdonosi jogok gyakorlása


(1) A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja, a tulajdonjog egyes részjogosítványainak gyakorlásával szerveit és az önkormányzati vagyonkezelőket e rendelet szerint bízza meg.


(2) Önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, vagy magánszemély akkor kezelhet, ha a tulajdonosi jogok gyakorlója az erre irányuló szerződésben a tulajdonosi jogok egészének, vagy egy részének gyakorlásával megbízza.


(3) Önkormányzati vagyonkezelő szervek: az önkormányzat intézményei, gazdasági és közhasznú társaságai, az önkormányzat hivatala.


(4) A vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – a törvények, és e rendelet keretei között gazdálkodik.


(5) Az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja.


(6) Amennyiben az önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, vagy abba tagként, részvényeskényt belép, amelynek tevékenység az önkormányzat ellátási felelősségi körébe tartozik, az önkormányzat, illetve több önkormányzat esetén az önkormányzatok együttes tulajdonosi, vagy szavazati aránya 51%-nál kevesebb nem lehet.


(7) Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat a képviselő-testület nevében a polgármester gyakorolja. Attól eltérni csak a képviselő-testület nyilatkozatával lehet.


(8) Az önkormányzati törzsvagyon állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről a képviselő-testület, a polgármesteri hivatal, az önkormányzat intézményei, illetőleg e vagyontárgyakat üzemeltető gazdasági társaságok útján gondoskodik.


(9) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítására irányuló jogügyletek megkötése esetén a jognyilatkozat megtételére jogosult személy köteles a szerződésben foglaltak teljesítését folyamatosan figyelemmel kíséri.


(10) Az önkormányzati törzsvagyon feletti rendelkezés értékhatárra való tekintet nélkül a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

A törzsvagyon körén kívül forgalomképes vagy korlátozottan forgalomképes ingatlan vagyontárgyak vonatkozásában a polgármestert 100.000,- Ft-ig illeti meg rendelkezési jog, míg ingó vagyontárgyak esetében ez az értékhatár 500.000,- Ft.


5. §


Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága


(1) Az önkormányzati vagyon 5.000.000,- Ft értékhatár felett értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Ettől a Képviselő-testület minősített többséggel hozott indokolt határozatával eltekinthet.



(2) Az ingatlan nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján, valamint az ingóság nyilvános értékesítésére, irányuló döntés alapján a versenytárgyalás lebonyolítása a polgármesteri hivatal feladata.


(3) A szerződés megkötésére a polgármester jogosult.


(4) Az önkormányzat Pénzügyi és Gazdasági Bizottsága ellenőrzi a nyilvános értékesítést, hasznosítást.


6. §


Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása


(1) A vagyon értékének megállapítására a forgalmi érték az irányadó.


(2) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:


a.) értékpapír esetén a névérték alapján,

b.) egyéb ingó és ingatlan vagyon esetén 3 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján.


(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.


(4) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 3 hónapnál nem régebbi.


7. §


Eljárás a tulajdonos képviseletében


Az önkormányzati vagyon érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.


Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.


8. §


Az önkormányzati vagyon ingyenes, vagy kedvezményes átruházása, követelés elengedése


(1) Az önkormányzati vagyon ingyenesen, vagy kedvezményesen átruházni – a törvényben meghatározott eseteken kívül – a következő célra lehet:


a.) meghatározott céllal, más önkormányzatnak,

b.) kötelezettségvállalással, közérdekű célra,

c.) közalapítvány javára, alapítvány rendeléssel,

d.) közösségi célra, alapítványi hozzájárulással.


(2) Az önkormányzat és szerve csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséből:


a.) csődegyezségi megállapodásban,

b.) bírói egyezség keretében,

c.) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,

d.) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg,

e.) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel érvényesíthető,

f.) kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.


9. §


A felajánlott vagyon elfogadása


(1) Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.


(2) Az önkormányzat részére egymillió forint értékhatár felett ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselő-testület elfogadására.


10. §


Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal


A képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül.:


a.) az önkormányzati tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,

b.) ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése,

c.) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba,

d.) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,

e) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,

f.) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,

g.) gazdasági és közhasznú társaság alapítása,

h.) társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása.


11. §


(1) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések is értékhatártól függetlenül az önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartoznak.


(2) A polgármester jogosult:


a.) a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére,

b.) megkötni a nem intézményi használatban lévő bérleti szerződéseket,

c.) megkötni a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság véleményének figyelembevételével a biztosítási szerződéseket.




12. §


Értelmező rendelkezések:


a.) Vagyon: az ingatlan, az ingó, a vagyoni értékű jog,

b.) Ingatlan: a föld és földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog,

c.) Ingó: a földdel alkotórészi kapcsolatban nem álló mindennemű dolog,

d.) Vagyoni értékű jog:

minden anyagi előnyt biztosító jog, mint pl.: -használati jog,

- haszonélvezeti jog,

- kezelői jog,

- szolgalmi jog,

- koncessziós jog.

e.) Önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt bel- és külterület magába foglaló térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed.

f.) Forgalomképtelen törzsvagyon: helyi közutak és műtárgyaik, a tervek és parkok, valamint minden más ingatlan és ingó dolog, amelyet törvény vagy az önkormányzat forgalomképtelennek nyilvánít,

g.) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon: közművek, intézmények, középületek, továbbá az önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók,

h.) Forgalomképes (vállalkozói) vagyon: minden, ami nem tartozik a forgalomképtelen vagyontárgyak körébe, és amelyet törvény vagy a képviselő-testület rendelete a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak köréből kivon és forgalomképessé nyilvánít.

Így tehát összetevői és elemei:

- dolgok és ezek rendelkezései (dologi jogok),

- vagyoni értékű jogok,

- tulajdonosi jogosítványok, a dolgok és tevékenységek hasznai,

- egyéb vagyon (pl. értékpapírok, részvények, üzletrészek, kötvények, váltók, bankbetétek, számlapénzek, alapítványok, közalapítványok).


13. §


Záró rendelkezések



Ez a rendelet kihirdetést követő napon lép hatályba.