Jánossomorja Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 143. § (4) bekezdés i) pontjában valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdésének b)-c) pontjában, 13 § (1) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében, kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal történő gazdálkodás szabályairól:

A rendelet hatálya

1. §

1. A rendelet hatálya kiterjed a Képviselő-testületre és szerveire, intézményeire.

2. E rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni:

Jánossomorja Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő és a rendelet hatályba lépését követően tulajdonába kerülő vagyontárgyaira, értékpapírokra, pénzben rendelkezésre álló vagyonra, vagyoni értékű jogokra.

3. Jelen rendeletet a külön rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni az alábbi

ingatlanokra:

1. a lakások és nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiségek,

2. a fiatalok lakóháza.

Az önkormányzat ingatlan vagyona

2. §

(1) Az önkormányzati tulajdon törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. Az önkormányzati vagyon körét a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény rendelkezései határozzák meg.

(2) Az önkormányzati törzsvagyonba tartozó forgalomképtelen vagyonelemeket az 1. számú melléklet, a korlátozottan forgalomképes vagyonelemeket a 2. számú melléklet tartalmazza. Az önkormányzat üzleti vagyonába tartozó, forgalomképes vagyonelemeket a 3. számú melléklet tartalmazza.

(4) Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyont nem határoz meg

A tulajdonosi jogok gyakorlása

3.§

(1) A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja, a tulajdonjog egyes részjogosítványainak gyakorlásával szerveit, intézményeit, gazdasági és közhasznú társaságait (együttesen: vagyonkezelők) e rendelettel összhangban felhatalmazhatja.

(2) Önkormányzati vagyont az (1) bekezdésben foglalt körön kívüli vagyonkezelő kizárólag a hatályos jogszabályoknak megfelelően, a tulajdonosi jogok gyakorlójának döntése alapján, erre irányuló szerződésben foglaltak szerint kezelhet.

(3) A képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül:

a) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe történő besorolása,

b) ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése, ingyenes átengedése,

c) gazdasági és közhasznú társaság alapítása,

d) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli apport befektetése társaságokba,

e) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,

f) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,

g) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,

h) társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás.

(4) Az önkormányzat és szerve az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:

a) csődegyezségi megállapodás során,

b) bírói egyezség esetében,

c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,

d) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg,

e) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy ráfordítással érvényesíthető,

f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,

g) kötelezettje nem lelhető fel és ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.

A 3.§ (4) bekezdésében szabályozott lemondásra: 100.000,- Ft egyedi értékhatárig a polgármester, 100.000,- Ft-ot meghaladó, de 500.000,- Ft-ot el nem érő követelés esetében a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság; 500.000,- Ft egyedi értékhatárt meghaladó esetekben a képviselő-testület jogosult.

Eljárás a tulajdonos képviseletében

4.§

(1) A polgármester jogosult a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek (szerződések) megkötésére.

(2) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásokban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

5.§

(1) Az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan elidegenítését megelőzően az adott ingatlan forgalmi (piaci) értékét a Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság javaslata alapján, a vagyonnyilvántartás szerinti értéken, vagy - 6 hónapnál nem régebbi - forgalmi értékbecslés alapján, vagy a Képviselő-testület értékarányosságra figyelemmel hozott egyedi döntésével megállapított értéken kell meghatározni. 400 m² terület feletti beépítetlen ingatlan és bármely beépített ingatlan esetében hivatalos forgalmi értékbecslés beszerzése kötelező.

(2) Ingó esetében akkor szükséges értékbecslést készíteni, ha az értékesíteni kívánt ingóság beszerzéskori értéke bizonyítottan meghaladta az 500.000,- Ft-ot.

Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága

6.§

(1) Az önkormányzati vagyont nettó 5.000.000,- Ft értékhatár felett értékesíteni, a vagyon használatát, illetve hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. . Ettől a Képviselő-testület minősített többséggel hozott indokolt határozatával eltekinthet.

(2) A képviselő-testület döntése alapján a versenytárgyalás lebonyolítás az önkormányzati hivatal feladat. A szerződés megkötésére a polgármester jogosult.

(3) A versenyeztetés során a pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a következőket:

1. az ingatlan megnevezése, címe, helyrajzi száma,

2. a meghirdetés módja,

3. fizetési feltételek meghatározása

4. pályázati biztosíték mértéke (adott esetben),

5. az ingatlan, vagyontárgy megtekintésének időpontja és

6. az eredményhirdetés helye

7. pályázat benyújtásának hely ideje

A vagyonkezelés szabályai

7. §

(1) A vagyonkezelési szerződés értékhatárra való tekintet nélkül versenyeztetés nélkül köthető.

(2) A vagyonkezelési jog értékét a képviselő-testület az adott vagyon tekintetében piaci értéken, egyedileg határozza meg.

(3) A vagyonkezelői szerződés a vagyonkezelés ellenértékeként

1. pénzösszeget, vagy

2. pénzben kifejezett értékű tevékenységet, vagy más ellenszolgáltatást ír elő.

(4) A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja, köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során:

1. a rábízott vagyont megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint a jó gazda gondosságával kezelni és hasznosítani;

2. a kezelésében lévő vagyontárgyakat fenntartani, karbantartani, üzemeltetésével és védelmével kapcsolatos feladatokat ellátni;

3. a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 109. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségeket eleget tenni;

4. a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat és az e rendeletben előírtakat teljesíteni.

4. Az Önkormányzat a vagyonát ingyenesen a következő feladatok esetén adhatja kezelésbe:

1. óvodai ellátás,

2. alapfokú nevelés, oktatás,

3. szociális, gyermekvédelmi ellátás

4. egészségügyi ellátás

5. államigazgatási, önkormányzati ügyek ellátása,

6. közművelődési, kulturális feladatok ellátása,

7. sportcélú feladatok ellátása

8. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás,

9. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem

5. A vagyonkezelés ellenőrzésének:

1. módja:

aa) az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70. § (1) bekezdés b) pontja figyelembevételével a belső ellenőrzés keretében,

bb) a vagyonkezelők képviselő-testületi ülésen történő éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást, és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését,

cc) a pénzügyekért felelős bizottság által végzett eseti ellenőrzéssel.

1. tárgya:

ba) a vagyonkezelő megőrizte-e a vagyontárgy értékét,

bb) a vagyonkezelő gondoskodik-e az állag megóvásáról, a jó karbantartásról,

bc) a vagyonkezelő az egyéb vállalt kötelezettségeit teljesíti-e.

6. Vagyonkezelői jog létesíthető az 1. mellékletben foglalt forgalomképtelen, kizárólagos

Önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemekre, a 2. mellékletben foglalt korlátozottan forgalomképes vagyonra, valamint a 3. mellékletben foglalt üzleti vagyonra.

(8) Az Önkormányzat gyakorolja a vagyonkezelésbe adott vagyontárgyakra vonatkozóan a vagyonkezelőnek át nem adott jogokat és kötelezettségeket.

Záró rendelkezések

8.§

(1) A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Jánossomorja Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal történő gazdálkodás szabályairól szóló 6/2013.(IV.25.) önkormányzati rendelete.