Jánossomorja Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2014. (XI. 12.) önkormányzati rendelete
Jánossomorja Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2014. 11. 12 17:30- 2015. 03. 19Jánossomorja Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2014. (XI. 12.) önkormányzati rendelete
Jánossomorja Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Jánossomorja Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Az önkormányzat és a Képviselő-testület szervei
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Jánossomorja Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat). Székhelye: 9241 Jánossomorja, Szabadság u. 39.
(2) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Jánossomorja Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).
(3) Jánossomorja Város, Újrónafő és Várbalog Községek Képviselő-testületei közös önkormányzati hivatalt hoztak létre és tartanak fenn. A közös hivatal megnevezése, címe: Jánossomorjai Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) 9241 Jánossomorja, Szabadság u. 39.
(4) A Hivatal ellátja az Mötv.-ben és a vonatkozó egyéb jogszabályokban a számára meghatározott feladatokat Jánossomorja, Újrónafő és Várbalog települések vonatkozásában. A Hivatal székhelyén kívüli Újrónafőn és Várbalogon kirendeltségeket működtet.
(5) A Hivatal feladatait részletesen a társult települések önkormányzatai által jóváhagyott, a közös hivatal működtetésére és fenntartására létrejött megállapodás és a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(6) A képviselő-testület tagjainak száma 8 fő
2. § Jánossomorja Város Önkormányzata Képviselő-testületének szervei:
a) polgármester,
b) jegyző,
c) Humánpolitikai Bizottság,
d) Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság,
e) Szociális-és Egészségügyi Bizottság
f) Hivatal.
Az önkormányzat jelképei, bélyegzői, elismerő díjak és az Önkormányzat hivatalos honlapja
3. § (1) Az Önkormányzat jelképe a város címere, zászlaja.
(2) Az Önkormányzat címere: barokk címerpajzsban címeregyesítéssel keletkezett címerkép. A vágás nélküli képmezőben a pajzsfő két egymással szembeforduló fészkén fiókáit vérével tápláló pelikánt ábrázol. A pajzstalpban zöld halmon lángban álló szívből három fehér színű, öt szirmú vadrózsa nő ki.
(3) Az Önkormányzat zászlaja: álló formájú, téglalap alakú, fehér alapon óarany szegéllyel szegélyezett. A téglalap közepén található a címer.
(4) A címer és zászló használatának rendjét önálló önkormányzati rendelet szabályozza.
(5) A képviselő-testület pecsétje: kör alakú „Jánossomorja Város Önkormányzat Képviselő-testülete” felirattal, középen a Magyar Köztársaság címerével.
(6) A polgármester hivatalos kör alakú bélyegzőjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Jánossomorja Város Polgármestere.
(7) Az Önkormányzat Képviselő-testülete díszpolgári, tiszteletbeli polgári címeket, egyéb elismeréseket, díjakat adományoz. A díszpolgári és tiszteletbeli polgári cím adományozására vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza, egyéb elismeréseket és címeket önkormányzati rendelet szabályozhat.
(8) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.janossomorja.hu
Városi ünnep
4. § (1) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.
(2) A település helyi ünnepe a Városi Napok, mely minden évben szeptember harmadik hétvégéjén kerül megrendezésre.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
A képviselő-testület ülései
5. § (1) A képviselő-testület alakuló-, rendes- és rendkívüli képviselő-testületi ülést tart.
(2) A rendes ülésekre a képviselő-testület munkatervének megfelelően – általában a hónap utolsó szerdáján 16.00 órakor – kerül sor.
(3) A képviselő-testület az önkormányzat székhelyén tartja üléseit, de az ülés a polgármester döntése alapján más helyszínen is megtartható, a nyilvánosság biztosítása mellett.
Alakuló ülés
6. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül – az általános szabályok szerint – a polgármester hívja össze és vezeti.
(2) A képviselő-testület alakuló ülésén résztvevőket a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatja a polgármester- és a képviselőválasztás eredményéről és a választási eljárás törvényességéről.
(3) A polgármester és a képviselők az alakuló ülésen, illetve – időközi választás esetén – a megválasztásukat követő első képviselő-testületi ülésen ünnepélyes esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. A polgármestertől a helyi választási bizottság elnöke, az önkormányzati képviselőktől a polgármester veszi ki az esküt.
(4) Az alakuló ülésről távollévő képviselő, ill. nem képviselő bizottsági tag az esküt azon a testületi ülésen teszi le, amelyen először részt vesz.
(5) A képviselő-testület alakuló ülésének vagy az azt követő ülésének napirendjén – a polgármester előterjesztése alapján – szerepelnek a képviselő-testület bizottsági rendszeréről, a bizottságok felállításáról, a bizottsági tagok megválasztásáról, az alpolgármester(ek) megválasztásáról, a felsoroltak illetményéről, tiszteletdíjáról szóló előterjesztések. A képviselő-testület ezen üléseken szükség szerint módosítja a szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét.
Rendkívüli ülés
7. § (1) A polgármester sürgős esetben rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés időpontja nem szerepel a képviselő-testület éves munkatervében.
(2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó polgármesteri meghívóban meg kell jelölni az ülés tervezett napirendjét (napirendjeit), valamint mellékelni kell az előterjesztéseket és a határozati javaslatokat.
(3) Rendkívüli ülés esetén az írásos meghívót és az előterjesztéseket legkésőbb 24 órával az ülés előtt kézbesíteni kell az önkormányzati képviselőknek. Rendkívül sürgős esetben lehetőség van a képviselők telefonos összehívására is, az ülés papíralapú anyagának kiküldése nélkül.
(4) A rendkívüli ülésen a képviselő-testület a meghívóban szereplő napirendeket tárgyalja.
Rendes ülés
A képviselő-testületi ülésen megtárgyalható indítványok
8. § (1) A képviselő-testület munkáját a meghívóban feltüntetett és azzal együtt kiküldött előterjesztések alapján végzi. Az előterjesztések tartalmi és formai követelményeit e rendelet 1. számú melléklete állapítja meg.
(2) Napirendi pont előterjesztője - a rendeletalkotásra vonatkozó előterjesztések kivételével - lehet:
9. § (1) A 8. § (2) bekezdésében foglalt előterjesztők javasolhatják valamely előterjesztés sürgősségi tárgyalását. Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző nap 16 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.
(2) A polgármester visszautasítja azt a sürgősségi indítványt, amit az (1) bekezdésekben előírtak figyelmen kívül hagyásával nyújtottak be. A visszautasításról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
(3) A sürgősség kérdésében a képviselő-testület napirend előtt minősített többséggel határoz.
(4) A sürgősség elfogadása esetén az előterjesztést a képviselő-testület első napirendi pontként tárgyalja. Ha képviselő-testület nem fogadja el a sürgősséget, úgy a napirendi pontok meghatározásakor dönti el, hogy az ügyet mikor, hányadik pontként tárgyalja.
10. § (1) A képviselő-testület napirendjén szereplő előterjesztéshez, illetve sürgősségi indítványhoz módosító, vagy kiegészítő indítványt (továbbiakban együtt: módosító indítvány) nyújthat be a polgármester, a képviselő, a bizottság, a jegyző és a napirendi pont előterjesztője.
(2) A módosító indítvány – a (3) bekezdésben meghatározott kivételtől eltekintve - az adott napirendi pontot érintő szavazás megkezdéséig szóban is megfogalmazható.
(3) A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatos érdemi módosító indítvány csak írásban tehető.
(4) Bármely napirendi ponthoz költségkihatással járó módosító indítványt csak a forrás megjelölésével lehet előterjeszteni.
(5) A polgármester visszautasítja azt a módosító indítványt, amit az (1)-(4) bekezdésekben előírtak figyelmen kívül hagyásával nyújtottak be. A visszautasításról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
11. § (1) Kérdés az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekre vonatkozó, napirendhez nem kapcsolódó felvetés, információkérés, amely önálló napirendi pontként kerül tárgyalásra. A kérdés írásban és szóban egyaránt felvethető.
(2) A képviselő a képviselő-testületi ülésen a napirendek megtárgyalása után az (1) bekezdésben meghatározott tárgykörben kérdést intézhet:
a) a polgármesterhez,
b) az alpolgármesterhez,
c) az önkormányzati bizottságok elnökeihez,
d) a jegyzőhöz.
(3) A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén szóban vagy legkésőbb 30 napon belül írásban kell választ adni. A válasznak lényegre törőnek kell lennie.
A képviselő-testületi ülések éves munkaterve
12. § (1) A képviselő-testület évente legalább hat alkalommal ülésezik, ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tart.
(2) A képviselő-testület – a naptári évtől eltérő – éves munkaterv szerint dolgozik. Az éves munkaterv minden év március 15-étől a következő év március 15-éig szól. Az éves munkatervet a polgármester minden év február 28. napjáig köteles beterjeszteni a képviselő-testület elé.
(3) A polgármester a jegyző útján gondoskodik a munkaterv tervezetének elkészítéséről.
13. § (1) A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(2) A munkaterv tartalmazza:
A képviselő-testületi ülés összehívása
14. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén pedig a Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság.
(2) Az ülést annak időpontja előtt legalább 5 nappal kiküldött meghívóval kell összehívni, amely tartalmazza:
15. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni az egyes napirendi pontok előterjesztőit és mindazokat, akiknek meghívását az adott napirendi pontra vonatkozólag jogszabály kötelezővé teszi.
(2) A képviselő-testület nyilvános üléseire meg kell hívni:
a) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,
b) a jegyzőt és az aljegyzőt,
c) az érintett hivatali osztályvezetőt
d) azokat, akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi,
e) azokat, akiknek a meghívását a polgármester az egyes napirendi pontok tárgyalásánál indokoltnak tartja.
(3) A jánossomorjai székhelyű társadalmi szervezetek vezetőit tanácskozási jog illeti meg azon bizottsági és képviselő-testületi üléseken tárgyalt napirendek tárgyalásakor, amely napirendek az alapszabályuk szerinti tevékenységi körüket érintik.
A képviselő-testületi ülés vezetése
16. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi, Gazdasági, Városüzemeltetési és Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.
(2) A levezető elnök:
A képviselő-testületi ülés rendjének fenntartása
17. § (1) A levezető elnök gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról, ennek során:
a) gondoskodik a képviselők jogainak biztosításáról,
b) megadja a szót a tanácskozási joggal rendelkező meghívottaknak,
c) megadhatja a szót a nyilvános testületi ülésen megjelent érdeklődő polgár részére,
d) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik;
e) megvonja a szót attól a hozzászólótól, akinél a figyelmeztetés nem vezetett eredményre, továbbá aki a számára előírt időkorlátot túllépi;
f) rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít;
g) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót;
h) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához a rendőrség segítségét veszi igénybe.
(2) Az (1) bekezdés g) és h) pontjában felsorolt intézkedések a képviselő-testület tagjával és a jegyzővel szemben nem alkalmazhatóak.
(3) A tanácskozási joggal rendelkező meghívottak az egyes napirendi pontok tárgyalása során egy alkalommal legfeljebb két perces hozzászólásra jelentkezhetnek, illetve a hozzájuk intézett kérdésekre legfeljebb két percben válaszolhatnak. A levezető elnök a nyilvános testületi ülésen megjelent - tanácskozási joggal nem rendelkező - polgárok részére legfeljebb két perces hozzászólási lehetőséget adhat.
(4) A nyilvános ülésen megjelent polgárok a részükre kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester az (1) bekezdésben foglalt intézkedéseket alkalmazhatja.
Az előterjesztés és a sürgősségi indítvány tárgyalásának általános szabályai
18. § (1) A napirendi pont feletti vita megnyitása előtt az előterjesztő az előterjesztést, illetve sürgősségi indítványt 3 percben, szóban kiegészítheti.
(2) A vita megnyitása előtt az előterjesztést megtárgyaló bizottság elnöke ismerteti a bizottság véleményét.
(3) A napirendi pont felett a vitát a levezető elnök nyitja meg. A vita megnyitását követően a képviselők a jelentkezés sorrendjében kapnak szót.
(4) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb öt perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a két percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól. Az ismételt felszólalást követően ugyanazon személy kizárólag személyes érintettsége esetén szólalhat fel, legfeljebb két perc időtartamban.
(5) A vita lezárására, vagy a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amely felett a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(6) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
A szavazás rendje
19. § (1) A polgármester először a vitában elhangzott módosító indítványokat - az elhangzás sorrendjében olyan módon, hogy elsőként az utoljára elhangzott módosító indítványt teszi fel szavazásra - bocsátja szavazásra. Ha az indítványban több döntési variáció is szerepel és az előbb szavazásra bocsátott megkapja az elfogadáshoz szükséges többséget, a további variációkat már nem kell szavazásra bocsátani.
(2) A képviselő-testület határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza.
(3) A törvényben meghatározott eseteken túl minősített többség szükséges:
20. § (1) A képviselő-testület a döntéseit - a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve - nyílt szavazással hozza.
(2) Titkos szavazás esetén a képviselő-testület tagjai közül szavazatszámláló bizottságot választ, amely elnökből és két tagból áll. A szavazás borítékba helyezett, lebélyegzett szavazólapon, urna igénybevételével történik.
(3) A titkos szavazás során érvénytelen szavazatnak számít, ha a szavazó az urnába dobott szavazólapot nem töltötte ki, illetve ha a szavazó szándékát a szavazólapról nem lehet megállapítani.
(4) A szavazás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.
(5) Ha több titkos szavazást igénylő előterjesztés szerepel a napirenden, a szavazások a levezető elnök döntése alapján összevontan, egyidejűleg is lebonyolíthatók.
21. § (1) A szavazás - a név szerinti és a titkos szavazás kivételével - kézfelemeléssel történik.
(2) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt a polgármester vagy a bizottság elnökök többsége kéri.
(3) Név szerinti szavazás esetén a polgármester ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik nevük elhangzása után "igen", "nem" vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavazhatnak.
(4) A szavazást követően a levezető elnök a szavazás eredményét megállapítja, és annak eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(5) Ha a nyílt szavazás eredménye felől kétség merül fel, a képviselő-testület a polgármester, illetve bármely képviselő javaslatára dönthet úgy, hogy a szavazást meg kell ismételni. A szavazás megismétlésére csak a következő napirendi pont tárgyalásának megkezdéséig - egy alkalommal - van mód.
A zárt ülésre, a közmeghallgatásra vonatkozó különös szabályok
Zárt ülés
22. § (1) A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást csak a polgármester, vagy a képviselő-testület által erre felhatalmazott személy adhat. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés esetén is biztosítani kell.
(2) Zárt ülésen hozott közérdekű határozatot a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.
A közmeghallgatás
23. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer - a munkatervben meghatározott időpontban - közmeghallgatást tart, amelynek helyéről és időpontjáról a lakosságot hirdetmény útján értesíteni kell.
(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, a polgármester a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.
(3) A közmeghallgatás során a polgármester beszámol a munkatervben elfogadott napirendről, ezt követően pedig az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdéseket és javaslatokat intézhetnek a képviselő-testület tagjaihoz.
(4) Amennyiben a közmeghallgatáson a bejelentő által megszólítani kívánt képviselő nincs jelen a bejelentő kérdését, illetve javaslatát - a válaszadásra kötelezett megjelölésével - írásban nyújthatja be a polgármesternél. A polgármester köteles ennek tényéről az érintett képviselőt haladéktalanul tájékoztatni, aki a választ 30 napon belül megadja és arról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
(5) A közmeghallgatást igénylő napirendi pontot tárgyaló ülés időpontját és helyét legalább tizenöt nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
A Vagyonnyilatkozatok és Az összeférhetetlenségi eljárás
24. § A polgármesteri, képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének, ellenőrzésének szabályait, valamint a képviselők összeférhetetlenségével, méltatlanságával kapcsolatos eljárási szabályokat e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
A képviselő-testület döntései és a jegyzőkönyv
A határozat
25. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, valamint a határozat meghozatalának időpontjára való utalással és "Kt." megkülönböztető jelzéssel kell ellátni. A határozat jelölése ennek megfelelően az alábbiak szerint alakul (példa):
A rendelet
26. § (1) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet a polgármesternél, illetve a jegyzőnél:
a) az önkormányzati képviselő
b) a polgármester
c) a képviselő-testület bizottsága;
d) a jegyző;
e) a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete.
(2) A rendeletet a tárgykörrel érintett állandó bizottságnak előzetesen véleményezni kell. Az előkészítést a jegyző koordinálja.
27. § (1) A rendelet-tervezetet a polgármester, illetve a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.
(2) Az önkormányzat rendeleteinek tervezetét a jogszabályban előírt formában indokolással együtt kell előterjeszteni.
28. § (1) A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kifüggesztésről a jegyző gondoskodik. A hirdetményt legalább tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napjával azonos.
(2) Az önkormányzati rendeleteket meg kell küldeni a városi könyvtárnak, a városi honlap karbantartójának, továbbá mindazoknak a szervezeteknek, amelyek a rendeletek rendelkezéseinek betartásában, végrehajtásában érdekeltek, illetve abban közvetlenül érintettek.
A jegyzőkönyv
29. § (1) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket, az írásban benyújtott hozzászólásokat, valamint a jelenléti íveket.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell napirendi pontonként a vitában elhangzott kérdésekre adott válaszok, és a hozzászólások lényegét, a módosító indítványokat és a határozatokat.
(3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a szavazás eredményét és a szavazatszámláló bizottság elnökének és tagjainak aláírását. A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet csatolni kell a testületi ülésről készült jegyzőkönyvhöz, amelyben szintén fel kell tüntetni a választás eredményét.
(4) A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyvek megőrzéséről és évenkénti beköttetéséről.
(5) Az ülésen készült hangfelvételt időkorlátra való tekintet nélkül meg kell őrizni.
(6) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyv a Hivatalban és a város honlapján, a képviselő-testületi ülés dokumentumai pedig a Hivatalban és a városi könyvtárban is megtekinthetőek.
A képviselő joga, kötelezettsége és díjazása
30. § (1) Az önkormányzati képviselő jogállását az Alaptörvény és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezései határozzák meg.
(2) Az önkormányzati képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.
(3) Az önkormányzati képviselő köteles:
a) felkészülten részt venni a képviselő-testület munkájában,
b) amennyiben bizottsági tag, felkészülten részt venni a bizottság munkájában,
c) rendszeresen kapcsolatot tartani a választókkal,
d) lehetőséget adni a választópolgároknak, hogy telefonon időpontot egyeztessenek egyéni fogadóóra megtartásának kérdésében;
e) testületi vagy bizottsági ülésről történő távolmaradását írásban, telefonon vagy elektronikus formában minden esetben előzetesen a polgármesteri titkárságon bejelenteni;
f) a képviselői minőségében megszerzett vagy tudomására jutott nem nyilvános információt megőrizni;
g) vagyonnyilatkozatot készíteni és azt határidőre leadni;
h) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenti;
i) a tárgyalt napirenddel kapcsolatos érintettségét jelezni.
(4) A Képviselő-testület tagja az Mötv. szerinti személyes érintettségét a napirendi pont tárgyalása előtt köteles bejelenteni. A bejelentési kötelezettség első ízben történő elmulasztása esetén polgármesteri figyelmeztetés alkalmazására kerül sor, további esetben a mulasztónak a bejelentési kötelezettség elmulasztásáról való tudomásszerzéskor érvényes havi illetménye, tiszteletdíja - a mulasztások számától függetlenül, a mulasztás hónapjában – 10 %-kal csökken. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a jogkövetkezmény a mulasztás tudomásra jutásától számított 30 napon belül, de legkésőbb a tény bekövetkezésétől számított 6 hónapon belül állapítható meg.
31. § (1) A képviselő-testület tagjait tiszteletdíj illeti meg. A tiszteletdíj mértéke havonta 39. 000,- Ft (alapdíj).
(2) A bizottsági képviselő-testületi tagok és a bizottság nem képviselő tagjai 22. 000,- Ft tiszteletdíjban (alapdíj) részesülnek havonta. A bizottsági tagság esetén az alapdíj független attól, hogy a testületi tag hány bizottságban fejti ki tevékenységét. A bizottság elnökét az alapdíjon felül 25. 000,- Ft illeti meg havonta.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
A bizottságok elnökeinek és tagjainak megválasztása
32. § (1) A képviselő-testület az alakuló ülésen, vagy az azt követő ülésen – a polgármester javaslatára - megválasztja az állandó bizottságok elnökeit, továbbá a képviselő és nem képviselő tagjait.
A képviselő-testület állandó bizottságai és működésük
33. § (1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:
a) Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság létszáma 5 fő.
b) Humánpolitikai Bizottság, létszáma 5 fő.
c) Szociális-és Egészségügyi Bizottság 3 fő
(2) Egy képviselő több bizottság tagjának is megválasztható. A bizottságok személyi összetételét az 1. sz. függelék tartalmazza.
(3) Az egyes bizottságok által ellátott tevékenységi körök részletes jegyzékét a 3. számú melléklet rögzíti.
(4) A képviselő-testület az általa szükségesnek tartott esetben meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(5) A bizottság belső működési szabályait - jogszabály keretei között – maga állapítja meg.
(6) A bizottságok feladatai általában
Az állandó bizottságok működése
34. § (1) A bizottság szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart.
(2) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester, a jegyző és a témában érintett osztályvezető.
(3) A bizottsági ülést a bizottság elnöke - akadályoztatása esetén pedig bármely képviselő tagja - hívja össze és vezeti. A bizottságot 10 napon belül össze kell hívni a polgármester, vagy a bizottság tagjai egyharmadának indítványára úgy, hogy az összehívás oka, célja és a javasolt napirend megjelölésre kerüljön.
(4) A bizottság ülésére a meghívót és az írásbeli előterjesztéseket legkésőbb a bizottsági ülést megelőző harmadik napig meg kell küldeni a bizottság tagjai, a meghívottak és a Hivatal e célra kijelölt szervezeti egysége számára. A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, továbbá a javasolt napirendi pontokat és azok előterjesztőit. Rendkívüli esetben a bizottság telefonon és elektronikus úton is összehívható.
(5) A bizottság határozatait általában nyílt szavazással hozza. A szavazás kézfelemeléssel történik.
(6) Eltérő rendelkezés hiányában a bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvek esetében a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadóak.
(7) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyv egy példányát, valamint a jelenléti ívet a Hivatalban meg kell őrizni.
(8) A bizottság választási ciklusonként egy alkalommal köteles a képviselő-testületnek írásban beszámolni tevékenységéről.
(9) A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.
Eseti bizottság
35. § (1) A képviselő-testület - az állandó bizottságokon túl - bármely kérdés megvizsgálására, továbbá a bizottságot létrehozó határozatban megjelölt ügyeknek a határozatban megállapított ideig történő intézésére eseti bizottságot alakíthat.
(2) Az eseti bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét a képviselő-testület az eseti bizottság felállításakor határozza meg.
(3) Az eseti bizottság működésének szabályaira - a képviselő-testület, vagy az eseti bizottság eltérő rendelkezése hiányában - az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
Kapcsolattartás
Kapcsolat a települési nemzetiségi önkormányzatokkal
36. § (1) Az önkormányzat a jánossomorjai települési nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működésének feltételeit a hatályos jogszabályoknak és az együttműködési megállapodásának megfelelően.
(2) Jánossomorja Város Önkormányzata és a Jánossomorjai Német Nemzetiségi Önkormányzat közötti együttműködés részleteit a 2014. év február hó 24. napján kelt, évente felülvizsgálatra kerülő együttműködési megállapodás szabályozza. Az együttműködési megállapodást a 4. sz. melléklet tartalmazza.
37. § (1) A települési nemzetiségi önkormányzatok elnökei tanácskozási joggal vehetnek részt a képviselő-testület ülésein, továbbá minden olyan bizottsági napirendi pont tárgyalásánál, amely az adott nemzetiséghez tartozó lakosságot ilyen minőségben érinti. A települési nemzetiségi önkormányzatok elnökeinek értesítéséről a polgármester, illetve a bizottság elnöke gondoskodik.
(2) A települési nemzetiségi önkormányzat egyetértése szükséges a képviselő-testület alábbi döntéseihez:
Társadalmi szervezetekkel való együttműködés
38. § Jánossomorja Város Önkormányzata együttműködik a lakosság önszerveződő közösségeivel, a városban működő társadalmi szervezetekkel. A rendszeres együttműködés érdekében a tevékenységi körüknek megfelelően tanácskozási jogot biztosít részükre.
POLGÁRMESTER, A JEGYZŐ ÉS A HIVATAL
A polgármester
39. § (1) A polgármester a képviselő-testület elnöke, felelős az önkormányzat egészének működéséért.
(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
(3) A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai körében:
Az alpolgármester
40. § (1) A képviselő-testület az alakuló ülésen, vagy az azt követő ülésen – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára titkos szavazással, minősített többséggel egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére.
(2) Ha az alpolgármester választása során a jelölt nem kapja meg a megválasztáshoz szükséges szavazatot e tisztség tekintetében a soron következő ülésen ismételten szavazást kell tartani. Ezt az eljárást addig kell folytatni, amíg a tisztség betöltésre nem kerül.
(3) A képviselő-testület, a polgármester javaslatára - az Mötv. rendelkezéseinek figyelembe vételével - megállapítja a megválasztott alpolgármester tiszteletdíját és költségtérítését.
(4) Az alpolgármesteri megbízatás megszűnése esetén az új alpolgármester megválasztására a (1)-(3) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.
(5) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.
(6) Az alpolgármesterek közötti feladat- és munkamegosztást a polgármester polgármesteri utasításban rendezi.
(7) A polgármester távollétében írásbeli felhatalmazása alapján, illetve akadályoztatása esetén az alpolgármestert a polgármester jogosultságai illetik meg.
A jegyző, aljegyző
41. § (1) A polgármester az Mötv. 82. § alapján nevezi ki a jegyzőt és az aljegyzőt.
(2) A jegyző képviselő-testülettel, bizottságokkal és az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatai:
Hivatal
42. § (1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, az önkormányzati igazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos, valamint a jogszabályokban meghatározott államigazgatási feladatok ellátására.
(2) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, főbb feladatait, működésének részletes szabályait, valamint az ügyfélfogadás rendjét a Hivatal - képviselő-testület által jóváhagyott - szervezeti és működési szabályzata határozza meg.
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, VAGYONA
43. § A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
(2) Az önkormányzat vagyonának csoportosítását és a vagyonnal való rendelkezéssel kapcsolatos előírásokat külön rendelet tartalmazza.
HELYI NÉPSZAVAZÁS
44. § (1) A képviselő-testület helyi népszavazást köteles elrendelni, ha azt a település választópolgárainak 25%-a kezdeményezte.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
45. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követően lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Jánossomorja Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011. (IV.29.) valamint a képviselői tiszteletdíjakról szóló 5/2001. (IV. 26.) rendelete.
1. melléklet
1. Az előterjesztések előkészítése
2. A rendeletek előkészítése
3. Az előterjesztések tartalmi követelményei
4. A határozati javaslat
a) a feladatokat indokolás nélkül tartalmazza;
b) ha a határozat jellege megkívánja, pontonként tartalmazza a határozat végrehajtásáért felelős személy (személyek), vagy szervezet megnevezését, valamint a végrehajtás határidejét naptári év, hó, nap megjelöléssel;
c) "folyamatos" jelzésű határidőt csak kivételesen tartalmazhat.
5. Az előterjesztések alaki követelményei
2. melléklet
I. Általános rendelkezések
1. A polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával, ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a Pénzügyi- Gazdasági- és Városfejlesztési Bizottság (továbbiakban: bizottság) látja el.
2. A polgármester, az önkormányzati képviselő a vele közös háztartásban élő házas, vagy élettársa, valamint gyermeke vagyonnyilatkozatának egy kitöltött példányát a bizottság elnöke veszi át. Az átvételről igazolást állít ki.
3. A polgármester, az önkormányzati képviselő saját, valamint hozzátartozói vagyonnyilatkozatát külön-külön borítékban adja át a bizottság elnökének.
4. A vagyonnyilatkozatot a jogbiztonság érdekében minden oldalon dátummal és aláírással kell ellátni. A vagyonnyilatkozatot a képviselő, a hozzátartozó, kiskorú esetén a törvényes képviselő írja alá.
5. A polgármester és az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata névvel ellátott nyitott borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott, lezárt, az átvételkor a „Jánossomorjai Közös Önkormányzati Hivatal” körbélyegzőjével lepecsételt borítékban történik.
6. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adminisztrációs feladatokat a Közös Hivatal e célra kijelölt főelőadója látja el.
II. A vagyonnyilatkozat kezelésének szabályai
1. A vagyonnyilatkozatot az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a kijelölt ügyintézőnél erre a célra kijelölt szekrényben kell őrizni.
2. A vagyonnyilatkozatokról, a betekintésekről, az ellenőrzési eljárásról nyilvántartást kell vezetni.
3. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos iratokat iktatni kell. A vagyonnyilatkozatokat főszámra kell iktatni.
4. A vagyonnyilatkozatok nyilvánossága:
5. A bizottság felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrizzék, kezeljék és hogy az azokban foglaltakat – nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével – más ne ismerhesse meg.
III. A vagyonnyilatkozat ellenőrzésével és az eljárással kapcsolatos szabályok
1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a bizottságnál bárki kezdeményezheti. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. A bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
2. Eljárás kezdeményezése esetén az eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság annak az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja kezdeményezést.
3. Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetén csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezést a bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
4. Eljárás kezdeményezéséről a bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja az érintett képviselőt, aki (az azonosító adatok beszerzéséhez szükséges ésszerű határidőn belül) bejelenti az azonosító adatokat.
5. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül a bizottság köteles törölni. A bizottság csak a vagyonnyilatkozat megtételére szolgáló nyomtatványon szereplő adatkörrel kapcsolatosan kérhet azonosító adatokat.
6. A bizottság az ellenőrzési eljárás eredményéről a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatja. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos döntés a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.
7. Ha a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő a bizottságnak írásban bejelenti, hogy a közös háztartásban élő házas vagy élettársával, gyermekével a közös háztartásban élés megszűnt, a bizottság az általa kezelt hozzátartozói vagyonnyilatkozatot haladéktalanul visszaadja az önkormányzati képviselőnek, melyről igazolást kell kiállítani.
8. Az önkormányzati képviselő megbízatásának megszűnésekor a bizottság a képviselő részére a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat visszaadja, melyről igazolást kell kiállítani.
3. melléklet
I. Valamennyi bizottság feladat- és hatásköre
II. Az egyes bizottságok feladat- és hatásköre
4. melléklet
1. A helyi nemzetiségi önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételei
1.1. A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges ingyenes helyiséghasználatot (a működéshez szükséges tárgyi eszközökkel együtt) Jánossomorja, Szabadság u. 39. szám alatti épület szabad helyiségének rendelkezésre bocsátásával biztosítja előzetes egyeztetés alapján. A helyiséghasználattal kapcsolatban felmerülő rezsi- és fenntartási költségek a helyi önkormányzatot terhelik.
1.2. A helyi önkormányzat biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges alapvető személyi feltételeket oly módon, hogy a működéshez kapcsolódó adminisztratív feladatokat a Jánossomorjai Közös Önkormányzati Hivatal látja el, és viseli a nemzetiségi önkormányzat testületi működésével kapcsolatban felmerülő postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok kapcsán felmerülő költségeket.
1.3. A jegyző vagy annak – a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő -megbízottja a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel. A nemzetiségi önkormányzat elnöke a képviselő-testületi ülést követő 15 napon belül megküldi az ülés jegyzőkönyvét az illetékes kormányhivatal és a jegyző részére.
2. A költségvetési koncepció készítése
2.1. A költségvetési koncepció összeállítását megelőzően a jegyző/megbízottja és Jánossomorja Közös Önkormányzati Hivatal Adó- és Pénzügyi Osztály vezetője (továbbiakban: gazdasági vezető) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökével áttekinti a helyi nemzetiségi önkormányzat következő költségvetési évre vonatkozó feladatait,
3. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozat-tervezetének előkészítése
3.1. A nemzetiségi önkormányzat költségvetéséről a költségvetési törvényből adódó részletes információk megismerése után a jegyző/megbízottja és a gazdasági vezető folytat egyeztetést a nemzetiségi önkormányzat elnökével, melynek keretében rendelkezésre bocsátja a költségvetés megtervezéséhez szükséges adatokat.
3.2. A jegyző/megbízottja készíti elő a költségvetési határozat tervezetét, melyet a nemzetiségi önkormányzat elnöke terjeszt a nemzetiségi képviselő-testület elé.
3.3. A nemzetiségi önkormányzat a költségvetési határozatát a központi költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő 45. napig nyújtja be a nemzetiségi képviselő-testületnek.
3.4. Jánossomorja Város Önkormányzata a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának törvényességéért, a bevételi és kiadási előirányzatok megállapításáért felelősséggel nem tartozik.
4. Költségvetési előirányzatok módosításának rendje
4.1. Ha a nemzetiségi önkormányzat az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el, bevételkiesése van, illetve kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, a nemzetiségi önkormányzat éves költségvetését testületi döntéssel megváltoztatja.
5. Költségvetési információszolgáltatás rendje
5.1. A nemzetiségi önkormányzat – a gazdasági vezető által összeállított, tartalmi és formai szempontból ellenőrzött - költségvetését a nemzetiségi önkormányzat a képviselő-testülete elé terjesztésének határidejét követő 30 napon belül a Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével a Magyar Államkincstár területileg illetékes Igazgatóságához (továbbiakban: MÁK) nyújtja be.
5.2. Az információszolgáltatásról a gazdasági vezető, vagy az általa megbízott személy gondoskodik.
6. Beszámoltatási kötelezettség teljesítésének rendje
6.1. A nemzetiségi önkormányzat az éves költségvetési beszámolójáról, időközi költségvetési jelentéseiről, időközi mérlegjelentéseiről a MÁK által meghatározott időpontban a közös önkormányzati hivatal közreműködésével szolgáltat adatot.
6.2. A nemzetiségi önkormányzat elnöke az időközi költségvetési jelentést a költségvetési év első három hónapjáról április 20-ig, azt követően havonta, a tárgyhót követő hónap 20-áig, a költségvetési év tizenkét hónapjáról a költségvetési évet követő február 5-éig az Igazgatóságnak megküldi.
7. A költségvetési gazdálkodás lebonyolításának rendje
7.1. A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
8. A kötelezettségvállalás rendje, pénzügyi ellenjegyzés
8.1. A nemzetiségi önkormányzat nevében a nemzetiségi önkormányzat feladatainak ellátása során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni kizárólag az elnök, vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult.
8.2. Kötelezettségvállalás csak írásban, pénzügyi ellenjegyzést követően, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően történhet.
9. Utalványozás
9.1. A nemzetiségi önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy
10. Szakmai teljesítés igazolása és érvényesítés
10.1. A szakmai teljesítés igazolás a kiadások utalványozása előtt történik. A szakmai teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni, szakmailag igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetében annak teljesítését. A szakmai teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. A szakmai teljesítés igazolására jogosult személyeket - az adott kötelezettségvállaláshoz, vagy a kötelezettségvállalások előre meghatározott csoportjaihoz kapcsolódóan - helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke írásban jelöli ki.
10.2. A szakmai teljesítés igazolás alapján az érvényesítőnek ellenőrizni kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és az Áht., Ávr. előírásai betartásra kerültek-e. Amennyiben az érvényesítő szabálytalanságot észlel, arról értesíti a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét, mint kötelezettségvállalót. Az érvényesítést a Közös Önkormányzati Hivatal pénzügyi-számviteli szakképesítésű dolgozója végzi.
12. A nemzetiségi önkormányzat számlái, pénzellátás
12.1. A nemzetiségi önkormányzat a gazdálkodásával és pénzellátásával kapcsolatos minden pénzforgalmát a helyi önkormányzat által választott számlavezetőnél nyitott önálló fizetési számlán köteles lebonyolítani.
12.2. 2014. évben a helyi nemzetiségi önkormányzat részére a Magyarország 2013. évi
14. Vagyoni és számviteli nyilvántartás, adatszolgáltatás rendje
14.1. A Közös Önkormányzati Hivatal a nemzetiségi önkormányzat számviteli nyilvántartásait elkülönítetten vezeti.
14.2. A számviteli nyilvántartás alapjául szolgáló dokumentumokat (bizonylat, szerződés, bankszámlakivonat, számla, stb.) a nemzetiségi önkormányzat elnöke, vagy e feladattal megbízott tagja, köteles minden tárgyhónapot követő hó 10. napjáig a Közös Önkormányzati Hivatal gazdasági vezetőjének átadni.
14.3. A vonatkozó jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatás során a szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségéért a nemzetiségi önkormányzat elnöke felelős.
14.4. A nemzetiségi önkormányzat használatában álló vagyontárgyakról a Közös Önkormányzati Hivatal vezet nyilvántartást, az adatszolgáltatási kötelezettség a nemzetiségi önkormányzat elnökét terheli.
14.5. A leltározáshoz, selejtezéshez illetve a vagyontárgyakban bekövetkező változásokról információt a nemzetiségi önkormányzat elnöke szolgáltat a gazdasági vezetőnek.
15. Összeférhetetlenség
15.1. A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény
16. A működési feltételek és gazdálkodás eljárási és dokumentációs
17. Záró rendelkezések
18.1. Az egységes szerkezetű módosított együttműködési megállapodás aláírásával egyidejűleg a Jánossomorja Város Önkormányzat és a Német Kisebbségi Önkormányzat által 2012. május 31-én megkötött megállapodás hatályát veszti.
18.2. Jelen megállapodásban foglaltakat a megállapodó felek minden év január 31-éig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felülvizsgálják, és szükség esetén egyeztetéssel módosítják.
5. melléklet