1. § E rendelet célja Jánossomorja épített és természeti környezetének megóvása érdekében a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelemmel (a továbbiakban: helyi védelem), településképi követelményekkel, településkép-érvényesítési eszközökkel, településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszerrel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. § A helyi védelem célja Jánossomorja településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

3. § A településképi szempontból meghatározó terület megállapításának célja

4. § A reklámok, reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó szabályok megállapításának célja a kialakult településkép és a természeti környezet reklámhordozókkal történő hátrányos változtatásának megakadályozása.

5. § (1) E rendelet területi hatálya Jánossomorja város teljes közigazgatási területére vonatkozik.

(2) E rendelet személyi hatálya minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kiterjed.

6. § E rendelet alkalmazásában:

7. § E rendelet elválaszthatatlan részét képezik az alábbi mellékletek és függelékek:

8. § A helyi értékvédelem feladata a településszerkezeti, utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek (területi védelem), épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek (egyedi védelem) számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

9. § A helyi védettség alá helyezésről, és annak megszüntetéséről a Képviselő-testület határozattal dönt.

10. § (1) A helyi védetté nyilvánításra, vagy annak megszüntetésére hivatalból, vagy bármely természetes vagy jogi személynek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek a polgármesterhez írásban benyújtott kezdeményezése alapján kerülhet sor.

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(3) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja.

11. § (1) A helyi védettség megszüntetése akkor kezdeményezhető, ha a védettséget alátámasztó indokok már nem állnak fenn.

(2) A védettséget megszüntetni akkor lehet, ha

(3) A védettség megszüntetése előtt a védett elem teljes-körű műszaki felmérését, fényképes dokumentálását el kell végezni.

12. § (1) A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

13. § (1) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell a 11.§-ban meghatározott érdekelteket.

(2) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

14. § A helyi védetté nyilvánítás szakmai előkészítését szakértők bevonásával az önkormányzati főépítész (továbbiakban főépítész) végzi.

15. § (1) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell a 12.§-ban meghatározott érdekelteket, és a döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.

(2) A helyi egyedi védelem alá helyezést elrendelő önkormányzati döntéstől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.

(3) Ha a helyi egyedi védelem alatt álló érték védettsége megszűnik, annak közzétételével egyidejűleg a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését.

16. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a főépítész gondoskodik.

17. § Helyi területi védelem alatt áll az 1. sz. függelékben meghatározott településrész.

18. § Helyi területi védelem alatt álló területen meg kell őrizni:

19. § A helyi védett településszerkezetben építendő új épület vagy épületrész esetében az építési, vagy részleges bontási munka, illetve felújítás során az adott tömbre kell vizsgálni a 18.§ (1) bekezdésben meghatározott illeszkedési követelményeket.

20. § (1) A helyi védett területen belül nem alkalmazható az épület tetőfelületén bitumenzsindely, hullámpala, hullámlemez.

(2) A homlokzatok színezésénél pasztellszínek használhatóak. A tetőfedések színét a tömbre jellemző színvilág figyelembevételével kell meghatározni.

(3) Védett területen lévő építmény utcai és közcélra megnyitott magánterületre néző homlokzatán nyílászáró csere esetén csak az eredetivel megegyező méretű, osztású, új nyílászáró építhető be.

(4) A védett területen az épületek közterület felé néző tetőfelületén napelem, napkollektor nem helyezhető el.

21. § (1) A védett területen, a védelemmel érintett ingatlanon, csak olyan építési munka engedélyezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét, a védett építményhez tartozó földrészlet jellegzetes növényzete egészségét.

(2) A védett területen a közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.

(3) A helyi területi védelem alá tartozó területen a telkek utcai szélességét, épületek, kerítések tagolását – telekalakítás esetén is – meg kell őrizni. Az utcaképet, az épületek tömeg-, tetőzet- és homlokzati ritmusát, jellegét építési tevékenységgel megváltoztatni csak a rögzített értékek megtartásával, védelmének biztosításával lehet.

22. § Helyi egyedi védelem alatt állnak az 1. sz függelék szerinti épített és természeti értékek.

23. § (1) Meg kell őrizni, illetve helyre kell állítani a helyi egyedi védelem tárgyának – a védettség alapját jelentő, az értékvizsgálat szerinti értékét képező:

(2) Helyi védettségű építészeti örökség telkén az értékes növényzetet meg kell tartani.

(3) Védett épületet tartalmazó utcaszakaszon (védett épület telkétől számított 120-120 méter) a védelemmel nem érintett telken az új épület formálása, tömegképzése, anyaghasználata, színezése a védett épület értékeinek érvényesülését nem zavarhatja. Új épület építése, vagy meglévő épület átépítése, átalakítása, felújítása esetén az utcai homlokzatmagasság, tetőhajlásszög, tetőgerinc-magasság vonatkozásában az utca-szakaszon álló védett épület kialakítása a meghatározó.

24. § (1) A helyi egyedi védett építmények belső korszerűsítése, belső átalakítása, tetőterének beépítése a védett értékek megőrzését szolgáló elvek és szabályok betartása mellett, az értékek megtartásával, védelmének biztosításával megengedett.

(2) Ha a helyi egyedi védelem tárgyának egy részét, részletét korábban az eredetitől stílusidegen módon eltérő megjelenésűvé alakították át, (pl. felületképzés, tagozatok, nyílászárók mérete, nyílásrendje), és az eredeti (építéskori) állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, akkor azt a homlokzat megfelelő megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.

(3) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek utcai homlokzatán a nyílászárók színének, osztásainak, tok- és profilszélességének megváltoztatása csak a nyílászáró eredeti, építéskori állapot szerinti visszaállítása szerint megengedett.

(4) Utólagos redőny, roló csak úgy helyezhető el, ha az eredeti ablaknyílás méretét nem csökkenti és az utcai homlokzaton a roló tokja nem látható módon van elhelyezve.

(5) A védett épületek színezését a szomszédos épületek színezésének figyelembevételével, azzal harmonizálóan lehet megtervezni. Ha fellelhető, az eredeti színt kell elsősorban alkalmazni. Kerülni kell a rikító színeket és a túlzott kontrasztokat.

(6) A helyi védelem alatt álló épületek homlokzati felületeinek részleges felújítása, átszínezése nem megengedett.

(7) Gépészeti berendezéseket, szerelt kéményt, szellőzőt, klímaberendezést, megújuló energia berendezéseit helyi védett értékek esetében utcafronti homlokzatra nem lehet elhelyezni.

25. § (1) Helyi egyedi védelem alatt álló épület bővíthető, korszerűsíthető. Bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.

(2) Helyi védettségű építészeti érték kisebb mértékű bővítése, átalakítása esetén az új hozzátétel homlokzata a korabeli állapot ismétlésével, analógiák alapján is kialakítható, amennyiben az harmonikus összképet eredményez.

(3) Helyi védettségű építészeti érték jelentős bővítése esetén az új hozzátétel homlokzata korunk építészeti eszközeivel alakítható, anyaghasználatban, színben, formai megoldásokban, amennyiben az a helyi védettségű építészeti értékkel összhangban áll.

26. § (1) A helyi egyedi védett építmény bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.

(2) Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha

27. § Helyi védettségű szobor, képzőművészeti alkotás helyreállítása szakrestaurátor bevonásával, felügyeletével történhet.

28. § Védett növényzet kivágása csak a védelem megszűnését követően, illetve a növényzet kipusztulása esetén, továbbá közvetlen élet- vagy balesetveszélyes helyzet megszüntetése érdekében engedélyezhető. A védett növényzet kipusztulását kertészeti szakvéleménnyel kell igazolni. Kivágás esetén új fával pótolni kell.

29. § A védett értéknek a védelem céljának megfelelő folyamatos karbantartásáról, rendeltetésének megfelelő használatáról, illetve fenntartásáról az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni.

30. § (1) Jánossomorja település településképi szempontból meghatározó területei (1. melléklet):

31. § A kerítés anyaga fémlemez, hullámlemez, felületkezelés nélküli nyersbeton, zsalukő nem lehet.

32. § A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében az utcai telekhatárhoz legközelebb álló épületek utcai homlokzatszélessége és utcai homlokzatmagassága a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest 25%-kal térhet el.

33. § (1) A településképi illeszkedés érdekében új épület építése vagy meglévő épület átalakítása, bővítése, felújítása esetén a kialakult településszerkezetet, a településre jellemző építészeti karaktert sértő építészeti megoldás nem megengedett.

(2) Az illeszkedés tekintetében különösen vizsgálni kell az alábbi építészeti elemeket:

(3) A területen új épület vagy épületrész elhelyezésénél az elő-, oldal és hátsó kert, tetőidom tömegformájának megtervezésénél a környezetében kialakult - utcaszakaszként minimum a szomszédos 5-5 ingatlant – állapotot kell figyelembe venni.

(4) A meglévő tetőidom átépítése, vagy új épület tetőszerkezetének kialakítása során annak dőlésszöge legfeljebb 5 fokkal térhet el a szomszédos épületek jellemző tetőhajlásszögétől.

34. § (1) Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,8 m lehet, legfeljebb 0,6 m tömör lábazattal.

(2) Zártsorú beépítés esetén tömör kerítés is létesíthető.

(3) Az oldal és hátsó telekhatáron, valamint a telken belül építendő kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,8 m-t.

(4) Zöldterületen épített kerítés legfeljebb 1,0 méteres magassággal építhető.

(5) Tömör kerítés és/vagy kapu csak lakóterületen építhető, abban az esetben, ha a lakóépület az utcai telekhatáron áll és a kerítés hossza a 6 métert nem haladja meg.

35. § (1) Az épületek homlokzatain kizárólag az ott található tevékenységhez szorosan kapcsolódó, tartósan rögzített cégfelirat helyezhető el, cserélhető reklámfelületű reklámtábla elhelyezése az épületek homlokzatain nem lehetséges.

(2) Cégér, cégfelirat tetőzeten, lapostetőn nem helyezhető el.

(3) A cégérek, cégtáblák tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, továbbá a cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy

(4) Cégtábla, cégfelirat a földszinti portál részeként, a földszinti portál felett, az osztópárkány alatti sávban kialakítható.

(5) Egységes épülethomlokzaton, kerítésen, tűzfalon elhelyezett cégfeliratoknak, reklámhordozóknak egymással és az építménnyel összhangban kell lenniük, a különböző feliratokat össze kell hangolni.

(6) Cégfelirat, egyéb grafikai elem az épületek homlokzatain, az érintett homlokzati felület legfeljebb 10 %-áig helyezhető el.

36. § (1) Magastetős épület esetén táblás napelemeket, napkollektorokat a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy

(2) Lapostető esetén a tető széleihez igazodóan, attól legalább 50 cm-t tartva, a tető teljes területe lefedhető napelemekkel, napkollektorokkal.

(3) Közterülettel határos 5 méteres teleksávon kívül elhelyezett melléképület teljes tetőfelülete táblás napelemmel, napkollektorral lefedhető.

(4) Napelem-cserép a tető teljes felületén alkalmazható.

37. § (1) A település területén építési tevékenység a természeti, tájképi értékek megóvását biztosító módon végezhető:

(2) Az országos védettségű területeken (NATURA 2000, országos ökológiai hálózathoz tartozó területek) a vonatkozó jogszabályban foglalt követelményeket is teljesíteni kell.

38. § Önálló antennatartó szerkezet, torony nem létesíthető településképi szempontból meghatározó védett természeti területeken, illetve lakóterületeken.

39. § (1) Közmű-létesítmények (nyomvonalas létesítmények, elektromos transzformátor, közvilágítási kapcsolószekrény, távközlési elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó stb.) elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre. A berendezés a településképet kedvezőtlenül nem befolyásolhatja. A berendezést a technikailag szükséges legkisebb tömeggel, közterületről nem látható módon, takartan kell elhelyezni.

(2) Vezetékes elektronikus hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető.

(3) Gépészeti és közmű-csatlakozási berendezések az épületek utcai homlokzatára, előkert nélküli beépítés esetén nem helyezhetők el. A berendezés csak az előkertbe, az udvarra vagy az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhető.

(4) Közművezetékek felújítása, cseréje során a megszűnő, feleslegessé vált közművezetéket, közműépítményeket el kell bontani, felhagyott vezeték, műtárgy közterületen nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt, kivéve azon eseteket, ahol a közműszolgáltató szakértői véleménnyel azt indokolja.

(5) Az új közművezetékek létesítése, meglévő közművezetékek más nyomvonalra történő áthelyezése, nyomvonalának meghosszabbítása – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – terepszint alatti elhelyezéssel történhet, kivéve az önkormányzati beruházásban megvalósuló közbiztonsági berendezésekhez (térfigyelő kamerákhoz) szükséges vezetékek.

(6) Több közműépítmény csoportos elhelyezése esetén az egységeket összevonva kell tervezni, a takarást egybefüggően kell kialakítani.

(7) Közműépítmény növényzettel történő takarását nyírható örökzöld cserjével szükséges biztosítani.

(8) Közműépítmény tereprendezéssel történő takarás esetén a földrézsűt gyeppel vagy talajtakaró cserjével kell fedni, a vízelvezetését biztosítani kell.

40. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatának legfeljebb 10%-án helyezhető el.

(3) Magántulajdonban lévő ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti.

(4) Közterületen legfeljebb 1 db reklámhordozó berendezés helyezhető el, a reklámmal érintett ingatlan előtt.

(5) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

(6) Jánossomorja város belterületén utasvárón reklám nem helyezhető el.

41. § (1) Jánossomorja város közigazgatási területén 5 db közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a 12 m²-t nem haladhatja meg.

(2) Információs célú berendezés elsősorban közérdekű információ közlésére létesíthető.

(3) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada közérdekű információt tartalmazzon.

(4) Más célú berendezés reklám-célra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklám-célra.

42. § (1) Jánossomorja város közigazgatási területén legfeljebb 60 db reklámhordozó létesíthető.

(2) reklámhordozóként

43. § (1) A hirdetési célú berendezést az elhelyezője kártalanítási igény nélkül köteles haladéktalanul eltávolítani, ha

(2) A hirdetési célú berendezés akkor tekinthető leszereltnek, ha nem csak a hirdetőfelület, hanem annak tartószerkezete is (alapozással együtt) elbontásra kerül.

44. § Útbaigazító tábla a létesítmény 500 m-es körzetén belül helyezhető el.

45. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó szabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

46. § (1) A településkép védelme érdekében a főépítész tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

(2) A településképi szakmai konzultáció kérelmezése legalább egyszer kötelező:

(3) A szakmai konzultációhoz kérelmet kell benyújtani: e rendelet 2. sz. melléklet szerinti adatlapot kitöltve, valamint dokumentációt 2 példányban.

(4) Épületek bővítése, átalakítása esetén a csatolandó dokumentáció megegyezik az egyszerű bejelentéssel illetve építési engedéllyel végezhető építési tevékenységekhez beadandó dokumentáció vázlatterv szintű dokumentumaival, melyet az utcakép megítéléséhez szükséges fotómontázzsal vagy látványtervvel kell kiegészíteni.

(5) Épületek felújítása esetén a tervezett tevékenység megítéléséhez szükséges dokumentációt kell beadni.

47. § (1) A szakmai konzultáció során a főépítész javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.

(2) A konzultációról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a főépítész nyilvántartásba vesz.

48. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni

49. § (1) Az önkormányzat polgármestere az építési engedélyezési, építési vagy fennmaradási eljárást megelőzően, településképi véleményezési eljárásban – a megkeresés beérkezésétől számított 15 napon belül, a településképi követelmények teljesítésével kapcsolatban – véleményt ad az építésügyi hatósági engedélykérelemhez.

(2) A polgármester az (1) bekezdés szerinti véleményének kialakításához az önkormányzat rendeletében meghatározottak szerint kikéri az önkormányzati főépítész vagy a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét. Ha a polgármester az (1) bekezdésben foglalt határidőn belül nem nyilvánít véleményt, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

50. § A településképi követelmények érvényesítésére és a településkép-védelmi feladatok ellátása érdekében a polgármester – az Étv. végrehajtására kiadott kormányrendelet keretei között, e tárgyban hozott önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint – szakmai tanácsadó testületként helyi építészeti-műszaki tervtanácsot működtethet.

51. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

52. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul, a bejelentési kérelem nyomtatvány jelen rendelet 2. melléklete. A bejelentéshez 2 példány papír alapú dokumentációt kell mellékelni.

(2) A dokumentáció tartalma: a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki terv, műszaki leírás, az utcaképet ábrázoló fotómontázs vagy látványterv

(3) A bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység

(4) A dokumentáció tartalmát az önkormányzati főépítész ellenőrzi. Amennyiben a benyújtott dokumentáció nem felel meg a 50. § (2) bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeknek, a polgármester a tervezett tevékenységet megtiltja.

(5) Amennyiben a benyújtott dokumentáció hiánytalan, a polgármester az önkormányzati főépítész szakmai állásfoglalása alapján, a Kormányrendelet szerint, feltétellel vagy anélkül tudomásul veszi a bejelentést, illetve megtiltja, ha az nem felel meg a meghatározott követelményeknek vagy nem illeszkedik a településképbe.

53. § A polgármester a döntését hatósági határozatban hozza meg.

54. § Az 51.§ (1) bekezdés szerinti tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem tiltja meg.

55. § A bejelentéstől számított 1 éven belül kell megkezdeni a tevékenységet, ellenkező esetben ismételten be kell jelenteni.

56. § Amennyiben a településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenység közterület-használati hozzájáruláshoz is kötött, a közterület-használati hozzájárulás kiadására csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a megengedő határozat birtokában és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.

57. § (1) A településképi bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását a polgármester ellenőrzi.

(2) Amennyiben a polgármester az 51. § (1) szerinti bejelentés elmulasztását vagy az 53.§ (1) bekezdése szerinti határozatában foglaltak megszegését tapasztalja, a VIII. fejezet szerinti kötelezési eljárást folytathat le.

58. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le

(2) A településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre folytatható le.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell a bejelentés tárgyát képező ingatlan pontos címét, a jogsértés megjelölését és a bejelentés indoklását, valamint a bejelentő nevét, értesítési címét és egyéb elérhetőségét

59. § A polgármester a településképi kötelezési eljárás során hozott határozatában a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.

60. § A településképi követelmények megszegése vagy a településképi kötelezésben foglalt kötelezés végre nem hajtása esetén e magatartás elkövetőjével szemben 50.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő településképi bírság szabható ki.

61. § (1) A bírság kiszabására a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester jogosult.

(2) Az eljárás lefolytatására az e rendeletben foglalt eltérésekkel a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az önkormányzati településképi bírság kiszabásánál a hatóság mérlegeli különösen:

(4) A településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén a polgármester a legmagasabb összegű településképi bírságot ismételten mindaddig kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.

(5) A közigazgatási bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül Jánossomorja Város Önkormányzatának költségvetési elszámolási számlájára banki utalással vagy készpénz-átutalási megbízással kell megfizetni.

62. § (1) A védett érték megóvása, állagának megőrzése érdekében az önkormányzat vissza nem térítendő támogatást nyújthat. A támogatás előirányzatát az Önkormányzat éves költségvetési rendelete tartalmazza.

(2) Az önkormányzati támogatás a védett érték megóvása, állagának megőrzése érdekében végzett munkák költségének legfeljebb 50 %-áig terjedhet.

(3) A támogatási kérelmeket minden év április 30. napjáig lehet benyújtani a Képviselő-testülethez.

(4) A támogatási kérelemhez csatolni kell az ingatlan tulajdoni lap másolatát, az elvégzendő munka leírását, költségvetését, engedélyköteles munka esetén az építési engedélyezési tervet és jogerős építési engedélyt.

(5) A benyújtott támogatási kérelmekről az Önkormányzat Képviselő-testülete a benyújtási határidő leteltét követően a soron következő ülésén dönt.

(6) A támogatási szerződés megkötésére, tartalmára, a pénzügyi támogatás felhasználására, a támogatással történő elszámolásra a külön önkormányzati rendeletben foglaltak az irányadók.

(7) Az önkormányzati támogatással felújított épület védettsége nem törölhető a támogatást követő 10 éven belül.

63. § (1) E rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendeletet a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az egyes helyi jelentőségű természeti emlékek védetté nyilvánításáról szóló 13/2008. (X. 30.) önkormányzati rendelet.