„(1) Jánossomorja Helyi Építési Szabályzata (a továbbiakban: Rendelet) mellékletei:

„(4) A vízszennyező építmények létesítése nem megengedett a vízminőségvédelmi terület térségi övezettel érintett területeken.”

„(6) Amennyiben a telekalakítás lakóterületen és vegyes területen – a saroktelek kivételével - kizárólag egy, két meglévő közterületre kifutó telek keresztirányú megosztására vonatkozik, a telekosztás akkor is végrehajtható, ha a kialakuló telek szélessége nem éri el az övezetben kialakítható minimális telekszélességet, de nem kevesebb, mint ennek 80%-a, de legalább 10,0 méter.”

„(1) A lakóterület építési övezeteiben, ahol a HÉSZ másként nem rendelkezik az építési hely utcai határvonala egyben az építési vonal, amelyen az utcai telekhatárhoz legközelebb eső fő funkciójú épületet kell elhelyezni. Ettől eltérni a telek belseje felé legfeljebb 1 méterrel lehet. Ebben az esetben az eltérésnek megfelelő építési vonalra is vonatkoznak a további beépítési szabályok. Fekvő telek esetében az előkert mérete 0,5 méterrel csökkenthető. Ebben az esetben az építési vonal is ennek megfelelően változik. További épület az építési helyen belül bárhol elhelyezhető. Hátsókertben épület az OTÉK előírásainak megfelelően helyezhető el. Az olyan építési telkek esetében, ahol az utcai és az oldalsó telekhatár egymásra merőleges ott az épület utcai homlokzatának legalább 30 %-nak a meghatározott előkerti építési vonalon kell állnia, a homlokzat többi része az építési vonaltól a telek belseje felé eltérhet, de a közterület felé eltérés nem engedélyezhető. Az ettől eltérő adottságú építési telkek esetében az épületnek legalább egy ponton kell az építési vonalra illeszkednie azzal, hogy az előkertbe az OTÉK 35. § (1) bekezdésében meghatározott épületrészeken kívül egyéb épületrész nem nyúlhat. Ez alól kivételt képez az olyan kialakult beépítés, amikor az épületek az utcában az előkerti építési vonalra kerültek elhelyezésre, utcával párhuzamosan, annak ellenére, hogy nem merőlegesek a telekhatárok. Ilyen esetben a két szomszédos teleken álló épülethez, vagy az utcában kialakult jellemző állapothoz kell igazodni.”

„(1a) Vt9 övezetben az építési helyen belül az épületek szabadon elhelyezhetők, az építési határvonalat az (1) bekezdéstől eltérően nem kell építési vonalként figyelembe venni.”

„(2) Lakóterület és vegyes terület övezetben fekvő saroktelek esetében az előkerti építési vonalat úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák telkeinek építési vonalához igazodjon. A saroktelek hosszabbik oldalán az előkert mérete 3 méterig csökkenthető. Ilyen esetben is alkalmazhatók az építési vonalra vonatkozó egyéb szabályok. Az oldalhatáron álló beépítési módú saroktelek mindkét oldalhatára építési határvonal, ha a vele szomszédos teleken oldalkert van a közös telekhatár mellett.”

„(1) Kertvárosias lakóterület a Szabályozási terven Lke jellel jelölt építési övezet, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. A kertvárosias lakóterület építési övezeteire vonatkozó általános rendelkezdéseket a (2) – (9) bekezdések tartalmazzák.”

57/A. § (1) A Szabályozási terven Mk jellel jelölt övezet a növénytermesztés és állattartási tevékenység végzésére szolgáló terület.

(2) A területen egy db. maximum 40 m2 nettó alapterülettel gyümölcs-, zöldségtároló, vagy állattartó építmény, vagy a terület fenntartásához szükséges szerszámtároló helyezhető el.

(3) Fedett állatkarám az (2) bekezdésben felsoroltakon kívül max. 50 m2 nettó alapterülettel helyezhető el.

(4) Az övezetben új lakóépület nem helyezhető el. A meglévő lakóépület felújítható, de tovább nem bővíthető. Ha a telken meglévő lakóépület áll, akkor is elhelyezhetők az (2) és (3) bekezdésben felsorolt építmények.

(5) Az övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet táblázata határozza meg.”