Levél Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2005. (XII. 22.) önkormányzati rendelete
a talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatási és eljárási szabályokról és a Környezetvédelmi Alapról
Hatályos: 2005. 12. 22- 2023. 11. 30Levél Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2005. (XII. 22.) önkormányzati rendelete
a talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatási és eljárási szabályokról és a Környezetvédelmi Alapról
Levél Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdés, a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX.törvény (továbbiakban: Ktd.) 21/A. § (2) bekezdés, valamint 26. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatási és eljárási szabályokról és a Környezetvédelmi Alapról az alábbi rendeletet alkotja:
1. § A rendelet célja, hogy a környezet és természet védelme, terhelésének mérséklése, a környezethasználóknak a környezet és természet megóvását szolgáló tevékenységre való ösztönzése érdekében elősegítse a környezetbe történő anyagkibocsátás csökkentését, a leghatékonyabb megoldások alkalmazását.
2. § (1) E rendelet hatálya Levél Község Önkormányzata közigazgatási területén a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornával ellátott területeken a Ktd.11. §-ában meghatározott kibocsátókra terjed ki.
(2) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Ktd-ben, valamint az adózás rendjéről szóló XCII. törvényben (Art.) foglaltak az irányadók.
3. § (1) E rendelet szabályait kell alkalmazni a kibocsátó talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatásával, díjfizetésével, alamint a talajterhelési díjkedvezmények és mentességek megállapításával kapcsolatos eljárások során.
(2) E rendelet alkalmazásában:
a) kibocsátó: az 1995. évi LIII.tv.2. § (2) bekezdésére és fenti Ktd.2. §-ára figyelemmel minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést alkalmaz;
b) műszakilag rendelkezésre álló közcsatorna: amely műszaki kialakításánál, elhelyezkedésénél fogva lehetővé teszi a rácsatlakozást;
c) egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény: olyan létesítmény (építmény), amely a környezeti elemek terhelését csökkentve a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére-tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel és – tisztítással egyenértékű környezetvédelmet és életminőséget biztosít. Az egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény a szennyezőanyagok lebontását energia bevitel nélkül végzi. Technológiai elemei: az oldó medence, a kavics/homokszűrő(k), amelyek összességében lehetővé teszik – a földtani közegbe történő végső kibocsátás esetén – a növényzet és a talaj élővilága számáéra a tisztított szennyvizek maradék tápanyagtartalmának hasznosítását, vagy a felszíni vizekben történő ártalommentes elhelyezését;
d) egyedi szennyvíztisztító kisberendezés: olyan létesítmény (építmény), amely a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére-tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel és – tisztítással egyenértékű környezetvédelmi megoldást biztosít. A szennyezőanyagok lebontását energia bevitel segítségével végző egyedi szennyvíztisztító kisberendezésnek biztosítania kell a szennyvizek szennyezőanyag-tartalmának külön jogszabályban előírt mértékű eltávolítását, akár feszíni víz, akár a földtani közeg a befogadó;
e) vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga – ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is -, a földhasználat és a lakásbérlet;
f) tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki (amely) az ingatlannyilvántartásba tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést a földhivatalhoz benyújtották – melyek tényét a földhivatal széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni, egyéb módon történő tulajdonszerzés esetében a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók;
g) jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 2004. évi XXVI. törvénnyel módosított 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint;
h) háztartás: az egy lakásban életvitelszerűen együttlakó személyek;
i) egyedülálló: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik;
j) építmény megszűnése: ha az épületet lebontják vagy megsemmisül;
k) adatszolgáltató: aki/amely az önkormányzat illetékességi területén az ivóvízellátást és szennyvízelhelyezést biztosítja (a továbbiakban: közszolgáltató);
l) átalány: mérési lehetőség hiányában a közszolgáltató által számlázott víz mennyisége.
4. § (1) A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is alkalmaz. Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában válnak a díjfizetés alanyaivá. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, akkor a vagyoni értékű jog jogosultja a díjfizetésre kötelezett. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosultja a továbbiakban: tulajdonos.)
(2) Több tulajdonos esetén az általuk írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.
(3) Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályok szerint egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz és a kibocsátás közvetlen környezetében a kibocsátó által létesített megfigyelő objektumban a talajjal kapcsolatban lévő felszín alatti vízben a kibocsátó által évente vizsgált nitrát, ammónium, szulfát, klorid tartalom egyik komponens tekintetében sem haladja meg 20%-kal a 2005. évben, illetve a közcsatorna üzembe helyezését követő hónapban végzett alapállapot felmérés keretében mért értékeket. A felmérés eredményét a kibocsátó köteles öt évig megőrizni és ellenőrzés esetén az adóhatóság rendelkezésére bocsátani.
5. § (1) A díjfizetési kötelezettség az építmény használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadása, valamint a tulajdonszerzés alapján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetén a díjfizetési kötelezettség a tényleges használatba vétel napján keletkezik.
(2) A díjfizetési kötelezettség megszűnik az építmény megszűnése, illetve eladása napján.
6. § (1) A talajterhelési díjat a kibocsátónak kell megállapítania, bevallania és megfizetnie (önadózás) a tárgyévet követő év március 31. napjáig. A bevallást az erre rendszeresített nyomtatvány felhasználásával kell teljesíteni.
(2) A közszolgáltató helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj megállapításához és ellenőrzéséhez a közszolgáltató a szükséges adatokat – a kibocsátó személyi adatai (név, lakcím), a kibocsátó helye, fogyasztott (számlázott) m3, fogyasztási időszak- a települési önkormányzat rendelkezésre bocsátja a tárgyévet követő év február 28. napjáig.
(3) A talajterhelési díj megállapításával összefüggő személyes adatokat a kibocsátó azonosítására, a bevallások ellenőrzésére használhatja fel az önkormányzati adóhatóság.
(4) Díjfizetésre kötelezett adatainak megváltozását, továbbá díjfizetési kötelezettségének megszűnését a változást követő hónap 15. napjáig az adóhatóságnak köteles bejelenteni.
(5) A talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátókról, valamint a talajterhelési díj fizetésére vonatkozó díjkedvezményben és mentességben részesülő személyekről a Jegyző nyilvántartást vezet.
7. § (1) A talajterhelési díj mértékét (TTD) a talajterhelési díj (2) bekezdésben meghatározott alapja (A), a talajterhelési díj egységdíja (E=120 Ft/m3), valamint a település közigazgatási területére vonatkozó területérzékenységi szorzó (T=1,5) határozza meg (TTD=AxExT).
(2) A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével.
(3) A tv. 14. §-a értelmében a talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.
(4) A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett közszolgáltató a Mosonmagyaróvári AQUA Szolgáltató Kft.
8. § (1) A talajterhelési díjat Levél Község Önkormányzata 11737076-15366966-03920000 számú Talajterhelési díj beszedési számla javára kell teljesíteni.
(2) Az Önkormányzat a környezetvédelmi feladatainak megoldása érdekében önkormányzati Környezetvédelmi Alapot hoz létre. A környezetvédelmi Alap bevételei:
9. § A talajterhelési díj megfizetésére, bevallására, az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményekre, a megállapításához és a beszedéséhez való jog elévülésére, pénzügyi ellenőrzésére, valamint végrehajtására az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Art. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
10. § (1) A kibocsátót 50%-os díjkedvezmény illeti meg, ha
a) a közös háztartásban élő családtagok egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (továbbiakban: nyugdíjminimum)
b) egyedülálló és havi nettó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 150%-át;
(2) A díjkedvezmény igénybe vételét a kibocsátó az éves díjfizetési kötelezettségről szóló bevallás benyújtásával egyidejűleg közli.
11. § (1) A talajterhelési díj megfizetése alóli mentesség illeti meg a 70 év feletti egyedülálló kibocsátót.
(2) A fizetés alóli mentesség a 70. életév betöltését követő év első napján keletkezik.
(3) Több ingatlannal rendelkező tulajdonost a mentesség csak egy ingatlanra – ahol életvitelszerűen tartózkodik – illeti meg.
(4) A mentesség igénybe vételét, illetve megszűnését a kibocsátó az éves díjfizetési kötelezettségről szóló bevallás benyújtásával egyidejűleg közli.
(5) A talajszennyezés csökkentésének érdekében nem kell a talajterhelési díjat megfizetni annak a kibocsátónak, aki a közcsatornára 2006. június 30-ig ráköt és ezt a szolgáltató által kiállított számlával (egyéb hiteles irattal) igazolja. Ha a kibocsátó időközben a talajterhelési díjat befizette, kérelmezheti annak kamatmentes visszatérítését.
(6) Amennyiben a kibocsátó a közcsatornára való rákötést az (5) bekezdésben foglalt határidőig nem teljesíti, díjfizetési kötelezettsége visszamenőlegesen e rendelet rendelkezéseinek alkalmazási idejétől (2004. július 1.) keletkezik.
11. § (1) A kibocsátó 2004. évi díjelőleg fizetési kötelezettségéről 2004. szeptember 30. napjáig tesz bevallást.
(2) A szolgáltató 2004. július 31. napjáig adatot szolgáltat a kibocsátók 2003. évi vízfogyasztásáról, amit korrigál a locsolási kedvezmény mennyiségével, valamint az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott vízmennyiséggel.
(3) A Ktd.27. § (1) bekezdése értelmében a talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó 2004. évben a Ktd. alapján megállapított talajterhelési díj 20%-át, 2005. évben 20%-át, 2006. évben 50%-át, 2007. évben 75%-át, 2008. évben 90%-át, 2009. évtől 100%-át köteles megfizetni.
12. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit, azonban a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – 2004. július 1-től kell alkalmazni.
(2) A 2004. évi CI. törvénnyel és a 2004. évi CXXV. törvénnyel elrendelt módosításokat 2005. január 1-től kell alkalmazni.