Levél Községi Önkormányzat Képviselő-testületének
4/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelete
Levél Községi önkormányzat vagyonáról, a vagyon kezeléséről és hasznosításáról

Levél Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (1) bekezdésében, valamint a 18 § (1) bekezdésében, továbbá Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109 § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás, valamint az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

Az önkormányzati vagyon

(1) Az önkormányzat vagyona törzsvagyon és üzleti vagyon.

(2) A közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgáló vagyon az önkormányzat törzsvagyona.

(3) Levél Községi Önkormányzat törzsvagyona forgalomképesség szempontjából:

a) forgalomképtelen törzsvagyon, amelynek részei:

1. kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon

ab) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon

b) korlátozottan forgalomképes törzsvagyon

(4) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon nem kerül meghatározásra.

(5) A forgalomképtelen, valamint a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak tételes felsorolását a vagyonkataszter tartalmazza.

(6) A törzsvagyonba nem tartozó nemzeti vagyon részek az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát képezik, melyeket az önkormányzat vagyonkatasztere tartalmaz.

(7) E rendelet 2. § (5) bekezdése kivételével nem rendelkezik az önkormányzati tulajdonú lakásokról és nem lakás célú helyiségekről.

2. §

Az önkormányzat vagyonával való rendelkezési jogok,
feladat- és hatáskörök

(1) Az önkormányzati vagyon gazdasági társaságba vagy közalapítványba történő bevitele, valamint azzal közérdekű kötelezettség vállalása a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(2) A forgalomképes üzleti vagyonba tartozó ingatlanok értékesítésre történő kijelölése és elidegenítése értékesítési összeghatártól függetlenül a képviselő- testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

Az 5 millió forint értékhatár feletti vagyont versenyeztetés (pályáztatás) útján kell értékesíteni, a legjobb ajánlatot tevő részére.

Az önkormányzati ingatlanok hasznosításával kapcsolatos döntéshozatal a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

A megállapított értékhatár a forgalmi érték szerinti összegben értendő.

(3) Az önkormányzat tulajdonában lévő kisebbségi részvények és üzletrészek értékesítése, továbbá a többségi, vagy egyszemélyes önkormányzati tulajdonú részvényekkel, üzletrészekkel való rendelkezési jog a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(4) Az önkormányzat intézményei - az intézményvezetők útján -, valamint a nemzetiségi önkormányzat annak a törzsvagyonnak használati jogát gyakorolhatják, amely e rendelet hatályba lépésének napján is a használatukban van.

(5) Az önkormányzat az éves könyvviteli mérleget alátámasztó leltározását két évenként köteles végrehajtani.

(6) Az önkormányzati követelés jogosultja köteles megtenni a követelés behajtása érdekében a követelés nagyságával arányban álló intézkedéseket. A behajthatatlan követelések elengedését, számviteli feladatait a képviselő-testület  engedélyezi.

3. §

Önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes átruházása

(1) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik:

a) ingatlanvagyon ingyenes és kedvezményes átruházásának engedélyezése, ingyenes használatba adása.

b) azon ingó vagyontárgyak ingyenes átruházása, használatba adása, amelyek egyedi nyilvántartása szerinti bruttó értéke, vagy több – egy jogügylettel átadott – vagyontárgy együttes nyilvántartás szerinti értéke a bruttó 100.000 Ft-ot meghaladja.

(2) A képviselő-testület az (1) bekezdésben nem szabályozott vagyon ingyenes vagy kedvezményes átruházásának, használatba adásának jogát a Gazdasági, Pénzügyi, Környezetvédelmi Bizottságra ruházza át.

4. §

Vagyon ingyenes megszerzése

(1) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik:

a) a más szervek, magánszemélyek által ingyenesen felajánlott, nettó 1.000.000 Ft-ot meghaladó ingatlan átvétele, kivéve, ha a felajánlás „út” céljára történik;

b) ingó vagyontárgy térítés nélküli átvétele, ha annak nyilvántartás szerinti nettó értéke, ennek hiányában nettó egyedi forgalmi értéke az 500.000 Ft-ot meghaladja;

(2) A Gazdasági, Pénzügyi, Környezetvédelmi Bizottság hatáskörébe tartozik:

a) más szervek, magánszemélyek által ingyenesen felajánlott nettó 1.000.000 Ft, vagy az alatti értékű ingatlan átvétele;

b) az „út” céljára felajánlott terület átvétele;

c) Az (1) bekezdés b) pontja alá nem tartozó ingó vagyontárgy átvétele;

^[1]5. §

Vagyonkezelői jog létesítése

5/A. §

A vagyonkezelői jog létesítése

(1) A Képviselő-testület az önkormányzat egyes közfeladatainak átadásához kapcsolódóan az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonra vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) Vagyonkezelői szerződés a törvényben meghatározott személyekkel köthető.

(3) A vagyonkezelői jog megszerzésének feltétele, hogy a vagyonkezelő a feladatellátással összefüggő jogokat és kötelezettségeket átvegye.

(4) A vagyonkezelői jog ellenértékéről vagy a vagyonkezelői jog ingyenes alapításáról a Képviselő-testület a vagyonkezelői jog alapításával egyidejűleg a szerződésben dönt.

(5) Ingyenes vagyonkezelői jog, kizárólagos vagy többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társasággal, valamint természetes személlyel létesíthető.

(6) Amennyiben a képviselő-testület a vagyonkezelői jog alapítására pályázat kiírásáról dönt, a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét a pályázatban meghatározott feltételek szerint állapítja meg. A vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértéke ebben az esetben nem lehet alacsonyabb az ingatlan forgalmi érétkének alapulvételével az illetékről szóló mindenkor hatályos törvényi rendelkezésalapján megállapított vagyoni értékű jog értékénél.

(7)A vagyonkezelői jog ingatlan nyilvántartási bejegyzéséről a vagyonkezelői jog jogosultja saját költségén gondoskodik.

(8) A vagyonkezelőt a vagyonkezelési szerződésből adódó jogok és kötelezettségek a szerződés aláírásának, vagy – amennyiben a szerződés hatálybalépése feltételhez kötött – a szerződés hatályba lépésének napjától illetik meg és terhelik.

5/B. §

A vagyonkezeléshez kapcsolódó jogok és kötelezettségek

(1) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyont a vagyonkezelési szerződés előírásainak és a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használhatja.

(2) A vagyonkezelő köteles az átvett vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról a jó gazda módjára gondoskodni.

(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon használatából, működéséből származó bevételeit, valamint közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen.

(4) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonnal vállalkozási tevékenységet a tulajdonos írásbeli hozzájárulásával folytathat.

(5) A vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésbe vett vagyonról olyan elkülönített nyilvántartást vezetni, amely tételesen tartalmazza a vagyon könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenést, az azokban bekövetkezett változást.

(6) A vagyonkezelő csak a tulajdonos hozzájárulása alapján jogosult a feleslegessé vált eszközöket kiselejtezni. A vagyonkezelésből való kivonásról és a vagyonkezelési szerződés módosításáról a képviselő-testület dönt.

(7) A vagyonkezelő az átvett vagyonnal, annak hasznaival évente egyszer számol el a tulajdonos felé a szerződésben meghatározott elszámolási mód szerint.

(8) A vagyonkezelőnek a kezelt vagyonra vonatkozóan adatszolgáltatási kötelezettsége van. A vagyonkezelő évente egyszer, a tárgyévet követő év február 15-éig a vagyon állapotának tárgyévi változásairól – vagyonérték nyitó, növekedés csökkenés, záró sorok feltüntetésével -, valamint a vagyonkezelésbe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról a mindenkori jogszabályi előírásoknak megfelelő módon és formában adatot szolgáltat.

(9) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor a kezelésbe vett vagyonnal a vagyonkezelői szerződés szerint elszámol.

5/C. §

A vagyonkezelői jog ellenőrzése

(1) A vagyonkezelési szerzősédben meghatározott jogok és kötelezettségek teljesítését az önkormányzat a polgármester által megbízott tulajdonosi ellenőr útján ellenőrzi.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés feladata a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata.

(3) A tulajdonosi ellenőr a tulajdonosi ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokban és más dokumentumokba, elektronikus adatokba – a külön jogszabályban meghatározott adatvédelmi előírások betartásával – betekinthet, azokról másolatot, kivonatot készíthet. A vagyonkezelő szervezet vezetőjétől alkalmazottjától írásban vagy szóban információt kérhet.

(4) A tulajdonosi ellenőrzésről a tevékenység megkezdése előtt legalább 15 nappal a vagyonkezelő szerv vezetőjét a megbízólevél megküldésével kell értesíteni.

(5) Az ellenőr a megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően, írásba foglalja. Megállapításait elegendő és megfelelő bizonyítékkal alátámasztja.

(6) Az ellenőrzésről vizsgálati jelentést készít, amelynek tervezetét az ellenőrzött szerv vezetőjével előzetesen egyezteti. A vizsgálati jelentést az aláírását követően a polgármesternek átadja.

(7) Az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az ellenőrzött szerv vezetője írásban tájékoztatja az önkormányzatot.

(8) A polgármester az ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a képviselő-testületet.

6. §

Az intézmények használatába adott vagyonra vonatkozó szabályok

(1) Az önkormányzati intézményeket a 2. § (4) bekezdésében foglaltak alapján - az ott megjelölt és használatukba adott vagyontárgyakra - megilletik a tulajdonosi jogosítványok és terhelik a tulajdonosi kötelezettségek az e rendeletben megfogalmazott eljárási és anyagi jogszabályok betartása mellett.

A tulajdonost megillető rendelkezési jogból az önkormányzati intézmények az alkalomszerűen, maximum egy éves határozott időre szóló vagy határozatlan időre szóló bérleti szerződés útján történő hasznosítás jogát gyakorolhatják.

A határozatlan időre szóló bérleti szerződésbe indokolás nélküli 4 hónapos felmondási időt kell kikötni.

(2) A bérbeadásból származó bevételt az intézmény saját feladatainak ellátására, színvonalának javítására fordíthatja.

(3) A hasznosítás az intézmény feladatainak ellátását nem korlátozhatja, nem veszélyeztetheti, a vagyon állagát nem ronthatja.

(4) Ha egy vagyontárgyhoz kapcsolódó intézményi funkció megszűnik, a vagyon hasznosításáról a képviselő-testület dönt. A döntés előtt a képviselő-testületnek ki kell kérni a Gazdasági, Pénzügyi, Környezetvédelmi Bizottság véleményét.

7. §

Az önkormányzati vagyon hasznosítása

(1) Az önkormányzat az üzleti vagyon kategóriába sorolt vagyontárgyai esetén a hasznosítás a 2. § (1) - (3) bekezdés szerint a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) A forgalomképtelen törzsvagyon kategóriába sorolt vagyontárgyakat közterület-foglalással lehet hasznosítani, melynek lebonyolítása a Hegyeshalmi Közös Önkormányzati Hivatal Levéli Kirendeltségének feladata.

8. §

Az önkormányzat törzsvagyonának átminősítési, valamint a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon hasznosítási folyamata

(1) A polgármester gondoskodik a vagyontárgyak átminősítése, illetve hasznosítása előtt a célszerűségi, valamint a pénzügyi-gazdaságossági vizsgálat elvégzéséről.

(2)       a ) előzetes célszerűségi vizsgálat:
            aa) a feladat körülhatárolása
            ab) a feltételek számbavétele
            ac) a hosszú távú jövedelmezőség - rövid távú haszon vizsgálata
            ad) a megfelelő hasznosítási forma kiválasztása
            ae) a vállalkozás résztvevőinek vagy potenciális résztvevőinek számbavétele

b) pénzügyi-gazdasági vizsgálat
            ba) tőkeértékelés, hozammutatók, megtérülési mutatók
            bb) kamat- és osztalék kondíciók számbavétele (amennyiben ilyen jellegű a hasznosítás formája)
            bc) összehasonlító elemzések elvégzése, különböző pénzügyi feltételek és megoldások közötti választás

(3) A polgármester a vizsgálatok eredményét a tárgy szerint illetékes bizottság elé viszi az átminősítés előtt.

A bizottság javaslata alapján a képviselő-testület dönt és meghatározza a végrehajtás módját is.

(4) A gazdaságossági vizsgálat mellőzhető, ha az átminősítés csak az ingatlan egy részét érinti és a visszamaradó ingatlan eredeti rendeltetését betölti.

9. §

A társasági jog hatálya alá tartozó vállalkozások,
az azokban való részvétel, illetve képviselet

(1) Az egyszemélyes, illetve többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság közgyűlésén eljáró képviselő a képviselő-testület - az adott napirenddel kapcsolatos -, döntéséhez kötve van.

(2) A önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság közgyűlésén, taggyűlésén eljáró képviselő - amennyiben az adott napirendi pontot a képviselő-testület, nem tárgyalta - az önkormányzat érdekének figyelembe-vételével köteles eljárni.

(3) Az önkormányzat egyszemélyes és többségi tulajdonú gazdasági társaságaiban a tulajdonosi ellenőrzési jogait a felügyelő bizottságokon keresztül gyakorolja.

Az önkormányzatnak a felügyelő bizottságokkal szembeni, jogszabályban rögzítetteken túli elvárásait az 3. melléklet tartalmazza.

(4) Amennyiben valamely részben, vagy teljes önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság fejlesztéséhez, tervezéséhez, beruházáshoz költségvetési támogatást, vagy az önkormányzatot megillető osztalékot használ fel, a felhasználás ellenőrzésébe be kell vonni az önkormányzat illetékes bizottságát és a Közös Önkormányzati Hivatal Levéli Kirendeltségét.

^[2]10. §

A pályáztatásra vonatkozó szabályok

(1) A forgalomképes üzleti vagyonba tartozó vagyon értékesítése és hasznosítása a (2) bekezdésben meghatározottak szerint, kizárólag nyilvános versenyeztetés (pályáztatás) útján a legjobb ajánlatot tevő részére történhet.

(2) Az önkormányzati vagyon értékesítése, vagy hasznosítása esetén pályázatot kell kiírni akkor, ha az értékesítés, illetve hasznosítás várható ellenértékének e rendelet 2. §(2) bekezdése szerint számított forgalmi érték összege ingatlan esetén az 5.000.000.- Ft-ot, ingó esetén az 500.000,- Ft-ot meghaladja.

(3) A pályázati hirdetményt a hasznosítónak

a) a hivatal hirdetőtábláján 15 napra (a kifüggesztés keltezésének feltüntetésével) ki kell függeszteni, továbbá

b) ingatlan esetén egy írott sajtóban legalább egy alkalommal közzé is kell tenni.

(4) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) ingatlanra vonatkozóan:

aa) címét és helyrajzi számát;

ab) területét;

ac) műszaki jellemzőjét;

ad) tulajdonos nevét és címét;

b) ingókra vonatkozóan:

ba) egyedi azonosításra vonatkozó adatokat;

bb) műszaki jellemzőjét;

bc) tulajdonos nevét és címét;

c) felhasználási célt, illetve tevékenységi kört;

d) utalás az inflációkövető díj meghatározására;

e) a bánatpénz mértékét és szabályait;

f)a hasznosítás formáját (bérlet, tulajdonjog, stb.)

g) értékét, illetve árát;

h) a használó által a rendeltetésszerű használat érdekében elvégzendő olyan munkák értékét, amelyek a használót terhelik;

i) a hasznosítás időtartamát;

j) a jogviszony megszűnésekor a helyreállítási kötelezettség mértékét (eredeti állapot helyreállítása)

k) azt a körülményt, hogy a pályázat nyilvános, azon részt vehet bármely belföldi, vagy külföldi természetes és jogi személy, akinek a tevékenységi kör gyakorlására törvényes módja van;

l) azt, hogy hiánypótlásra nincs lehetőség;

m) azt, hogy a kiíró jogosult indokolás nélkül bármikor új pályázatot kiírni;

n) esetleges szakhatósági kikötéseket;

o) a pályázati ajánlat benyújtásának módjára vonatkozó szabályokat;

p) a pályázati ajánlat benyújtásának helyét és idejét;

r) a kihirdetés határidejét.

(5) Az önkormányzati üzleti vagyon értékesítésére, illetve hasznosítására vonatkozó pályázati felhívás mintáját az e rendelet 1., és 2. melléklete tartalmazza.

(6) A pályázatokat az a szerv bírálja el, amely a vagyonhasznosítással kapcsolatos döntés meghozatalára jogosult. A döntést a pályázati határidő elteltét követő első testületi ülésen, de legkésőbb a pályázati határidő elteltét követő 30 napon belül meg kell hozni.

(7) A bírálati eredményről az ajánlattevőket az elbírálást követő 15 napon belül kell írásban értesíteni.

(8) E rendelet 2.§ (2) bekezdés alkalmazása során a pályáztatási kötelezettség megállapításához figyelembeveendő összeg:

a) Az önkormányzati vagyon tárgyának értékesítése esetén a vagyontárgy induló árát:

aa) ingatlan vagyon és vagyoni értékű jog esetén 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés, vagy- hasonló paraméterekkel rendelkező ingatlan esetén – 3 hónapon belül elért tényleges értékesítési ár alapján;

ab) ingó vagyon esetén legalább a könyv szerinti nyilvántartási értéken, de ha nyilvánvaló, hogy ez az érték – különösen az ingóság állagára tekintettel – aránytalanul alacsony, akkor az értékbecslés alapján meghatározott értéken;

ac) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén:

1. a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi közép árfolyamon, vagy

2. másodlagos értékpapír piacon forgalmazott értékpapírt az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi közép árfolyamon;

ad) társasági részesedés esetén három hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján, kell meghatározni.

b) Az önkormányzati vagyon tárgyának hasznosítása esetén irányadó összeg:

ba) vagyontárgy határozott idejű hasznosítása esetén a szerződés fennállása alatt fizetendő ellenérték kumulált összege, vagy

bb) határozatlan idejű hasznosítás esetén az első tíz évi ellenérték

(9) Az önkormányzati vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként, gazdasági társaság egyesülés, illetve közhasznú társaság részére történő szolgáltatásakor, a könyvvizsgáló által meghatározott értéken vehető figyelembe.

(10) Önkormányzati vagyontárgy értékesítése esetén az adásvételi szerződést ellenjegyző ügyvéd kiválasztása az önkormányzat joga.

11. §

(1) A rendelet 2013. április 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Levél Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2012.(V.11.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 14/2012.(V.22.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet

Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 4/2013.(III. 29.)önkormányzati rendelethez

TÁJÉKOZTATÓ

Levél Községi Önkormányzat tulajdonában álló
ingó és ingatlan vagyon értékesítésére irányuló pályázati felhívásról
és a pályázatok elbírálásáról

TARTALMA:

• a pályázat célja
• részvétel alapfeltételei
• érvényességi követelmények
• ajánlatok felbontása és kézhezvétele
• eredményhirdetés
• szerződéskötésre vonatkozó kötelezettségek, jogok és egyebek
• egyéb tájékoztatás

ADATLAPOK:

1. számú: irányár, bánatpénz és információk

2. számú: pályázati adatlap

3. számú: pályázói nyilatkozat

Pályázati felhívás

Levél Községi Önkormányzat pályázati felhívást tesz közzé a tulajdonában lévő ………………………………………………………………………….. (minősítés) ingatlan megvásárlására

I. A pályázat célja:

1. Levél Községi Önkormányzat Képviselő-testületének számú határozata alapján a (a vagyonrendelet szerint hatáskörrel rendelkező: továbbiakban kiíró (továbbiakban: kiíró nyilvános pályázati felhívást tesz közzé ………………………..… övezeti besorolású …………………………………………………….... (minősítés) ingatlan megvásárlására.

Az ingatlan adatait, irányárát az 1. számú adatlap tartalmazza.

2. A pályázat Levél Községi Önkormányzat tulajdonában álló ingatlan megvásárlására vonatkozik.

3. A megvásárlásra kerülő ingatlanon a község településrendezési terve, valamint Levél Község Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló önkormányzati rendelet szerint ………………………………………………………….(épület minősítése) építhető.

4. A pályázaton való részvétel bánatpénz befizetéséhez kötött. A bánatpénz összegét az 1. számú adatlap tartalmazza.

5. A pályázatokat a megjelölt helyre 2 példányban magyar nyelven, zárt cégjelzés nélküli borítékban kell benyújtani. A borítékon fel kell tüntetni az alábbi szöveget:

„Önkormányzati ingatlan vételi ajánlat”

6. Az ajánlattevő köteles az eredeti példányt megjelölni, „EREDETI PÉLDÁNY” felírással ellátni. Ennek elmulasztása esetén a bontóbizottság választ a beérkezett pályázatok közül és a továbbiakban azt tekinti eredeti példánynak.

7. A pályázat benyújtásának határideje:

20…. Év ……………. Hó …. nap(naptári nap……) ………. óra

8. A pályázat benyújtásának helye:

Hegyeshalmi Közös Önkormányzati Hivatal
Levéli Kirendeltsége

9221 Levél, Fő utca 10.

II. Részvétel alapfeltételei

1. A pályázaton minden természetes és jogi személy, továbbá jogi személyiség nélküli jogalany, gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, - vagy ezek konzorciuma – részt vehet.

2. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő jogilag kötelező erejű nyilatkozatát az alábbiakra:

a.) Az ajánlattevő neve, székhelye, telefon és telefax száma, valamint nyilvántartási száma, természetes személy esetén az azonosítására szolgáló adatok.

b.) Az ajánlattevő által megvásárolni kívánt ingatlan címe, helyrajzi száma.

c.) Az ajánlati kötöttség vállalását

d.) Az ajánlattevőnek (cég esetén a tulajdonosainak) nincs semmilyen köztartozása Levél Községi Önkormányzat felé.

A vételár megfizetése szerződéskötéskor esedékes, egy összegben, részletfizetési kedvezmény nélkül. Kárpótlási jeggyel a vételár ellenértékét kifizetni nem lehet. A vételárba a bánatpénz beszámításra kerül.

3.) Az ingatlant megtekintett állapotában, jelenlegi közműellátottságával értékesíti az önkormányzat.

4.) A pályázaton való részvétel az 1. számú adatlapon meghatározott összegű bánatpénz adásához kötött, melyet ajánlattevő a pályázat benyújtásának időpontjáig köteles az önkormányzat számlájára befizetni. Az önkormányzat számlaszáma: 11737076-15366966-00000000, mely számlát az OTP Bank Nyrt kezeli.

A befizetésről, vagy átutalásról szóló igazolást másolatban az ajánlathoz mellékelni kell. Kérjük a pályázót, hogy a bánatpénz befizetésekor jelölje meg az összeg rendeltetéseként a következőt: „ingatlanvétel bánatpénze”. Emellett kérjük, nevezze meg bank-kapcsolatát, számlaszámát, hogy sikertelen pályázata esetén azonnal intézkedhessünk a bánatpénz visszautalásáról.

A bánatpénzt a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, továbbá a pályázatok elbírálása után – az alábbi kivételekkel – vissza kell utalni:

a.) Nem jár vissza a bánatpénz, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartamának lejárta előtt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból meghiúsult.

b.) A nyertes pályázó által befizetett bánatpénz a vételárba beszámításra kerül.

A visszautalt bánatpénzek után kamatot a kiíró nem fizet.

5.) Az ajánlathoz mellékelni kell:

 - a kitöltött pályázati adatlapot és a pályázói nyilatkozatot (cégszerűen) aláírva,

 - a bánatpénz befizetésének igazolását,

 - társaság esetén a cégkivonatot és az aláírási címpéldányt.

6.) Kizárólag az vehet részt a pályázaton, aki a kiírást átvette, nevét és címét a kiíró nyilvántartásba vette.

7.) A nyertes pályázó a pályázati jogát nem ruházhatja át harmadik személyre.

III. Érvényességi követelmények

Érvénytelen az ajánlat:

1. amelyet nem a kiírásban meghatározott, illetve a szabályszerűen meghosszabbított határidőben vagy nem az ott megjelölt helyen és időben nyújtottak be.
2. amely nem határozza meg egyértelműen a megvásárolni kívánt ingatlant,
3. amely nem felel meg a kiírás II. 2. a), b), c) pontjának
4. amelyhez az ajánlattevő nem csatolta a bánatpénz befizetéséről szóló igazolást,

A hiányosan benyújtott pályázat hiánypótlására nincs lehetőség!

IV. Ajánlatok felbontása és kézhezvétele

1. Az ajánlatok felbontására a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejártát követően kerül sor az alábbi tagokból álló munkacsoport tagjainak jelenétében: Ügyrendi, Jogi és Személyügyi Bizottság, valamint a Gazdasági, Pénzügyi és Környezetvédelmi Bizottság elnöke vagy az elnök által kijelölt bármely bizottsági tag; a hivatal jegyzője. A pályázatok felbontása nyilvános.

Ideje: 20….év ……..hó…napja (naptárinap……..) …óra

Helye: Hegyeshalmi Közös Önkormányzati Hivatal
Levéli Kirendeltsége,

9221 Levél, Fő utca 10.

Tárgyaló

2. A munkacsoport az ajánlatok felbontásának körülményeiről jegyzőkönyvet készít és záradékolja az ajánlatokat, valamint a pályázatok formai érvényességét (vagy érvénytelenségét) egyszerű többségi szavazással megállapítja.

3. A munkacsoport az ajánlatok megismerése után szóbeli kiegészítést kérhet, de csak az ajánlat egyes feltételeinek tisztázására, az írásban tett ajánlat értelmezésére kerülhet sor.

Az egyeztetés során nem módosíthatók érdemben az ajánlatok. Az egyeztetésre szóló meghívást telefaxon vagy e-mailben kapják meg az ajánlattevők.

4. A kiíró az ajánlatok felbontásakor a módosítható feltételek megjelölésével módosításra vagy licitre hívhatja fel a pályázókat. E felhívásnak a jegyzőkönyvben szerepelnie kell.

Új ajánlattételre valamennyi érvényes pályázatot benyújtó felhívható, vagy ezek közül a kiíró által meghatározott számú pályázó.

Az új ajánlatkérés feltételeit és szabályait a kiíró a felhívással egyidejűleg határozza meg.

V. Eredményhirdetés

1. A pályázat eredményének értékelése során a munkacsoport a rangsort a dokumentációban meghatározott súlypontok alapján állítja össze, tekintettel arra, hogy melyik ajánlattevő tesz összességében kedvezőbb vételi ajánlatot az ingatlan ellenértékére.

2. Értékelést követően a végső döntést a ……………….. (kiíró) hozza meg.

3. A kiíró legkésőbb 20.… év ……….hó …….. napjáig elbírálja az ajánlatokat és dönt a pályázat eredményéről. E határidőt a kiíró egy ízben legfeljebb 14 nappal meghosszabbíthatja.

VI. Szerződéskötésre vonatkozó kötelezettségek, jogok és egyebek

1. A nyertes ajánlattevő az eredményhirdetés határidejétől számított 30 napon belül köteles adásvételi szerződést kötni a kiíróval.

2. Amennyiben a nyertes pályázó a fenti időtartam alatt nem köti meg az adás-vételiszerződést az önkormányzattal, úgy az önkormányzat a szerződéskötéstől elállhat és a szerződést a következő legkedvezőbb ajánlattevővel kötheti meg, illetőleg megfelelő ajánlat hiányában újabb pályázat kiírása mellett dönthet.

3. Az ajánlattételi felhívás és kiírás a kiíró számára szerződéskötési kötelezettséget nem jelent.

4. Az ajánlattétellel kapcsolatos minden költség- annak sikerétől függetlenül – az ajánlattevőt terheli.

VII. Egyéb tájékoztatás

Jelen ajánlattételi felhívás elválaszthatatlan részét képezik a felhívás mellékleteit képező adatlapok.

A kiíró javasolja, hogy az ajánlattevő az ajánlattételi felhíváson felül saját felelősségére és költségére szerezzen be minden olyan kiegészítő információt (beépítési lehetőség, közműellátás, stb.) az ingatlanról, amely meglapozott ajánlatához szükséges lehet.

Hegyeshalmi Közös Önkormányzati Hivatal Levéli Kirendeltség rendelkezésére áll minden érdeklődőnek a felmerülő kérdéseik megválaszolásában (telefonon a 06-96/569-006 számon, személyesen ügyfélfogadási időben).

Levél, 20…………………..

                                                                   …………………………..

                                                            (a kiíró nevében aláírni jogosult)

1. számú adatlap

LEVÉL KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

(9221 Levél, Fő utca 10.)

tulajdonában lévő értékesítendő ……………………………………… (ingatlan minősítéssel) adatai és irányára

Kiegészítő információk az ingatlanról

Kelt: …………………………………………..

2. számú adatlap

PÁLYÁZATI ADATLAP

Levél Községi Önkormányzat tulajdonában lévő ………………………………….…… (ingatlan minősítéssel) értékesítése meghirdetett pályázat benyújtásához.

1. A pályázó adatai:

1. A társaság /egyén/ neve:

……………………………………………………………………………………………

2. Székhelye/lakcíme:

……………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………

3. Telefon, telefax szám:

……………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………

4. A társaság vezetőjének neve:

……………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………

5. A társaság cégjegyzékszáma (lajstromszáma):

……………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………

6. A pályázó társaság /egyén bankszámlaszáma:

……………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………

II. A meghirdetett ingatlanra vonatkozó vételi árajánlat:

Vételi ajánlatom Levél …………………………………… hrsz-ú ingatlanra vonatkozik.

……………………………..Ft, azaz …………………………………………. Forint vételárért.

Kelt: ………………………, ………………év……………hó………nap

                                                                                                       ………………………………

                                                                                                        aláírás (cégszerű)

3. számú adatlap

Pályázói nyilatkozat

Alulírott ……………………………………………………………. (név) a Levél Községi Önkormányzat  tulajdonában lévő ……………….. hrsz-ú Ingatlanra vonatkozóan a vételi ajánlatomat a telek megtekintését követően tettem meg.

Elfogadom a pályázati feltételeket és a bírálati szempontokat, különös tekintettel a fizetési garanciák, a szerződéskötés, és a 30 napig tartó ajánlati kötöttség vállalásának követelményeire.

Kijelentem, hogy a pályázat során a kiírótól birtokomba került adatokat harmadik személynek át nem adom, illetve üzleti és egyéb tevékenységemben azt fel nem használom.

Kelt: …………………………, …………év, ……………….hó………..nap

                                             …………………………………….

                                         (cégszerű) aláírás

2. melléklet

Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló
4/2013.(III.29.)önkormányzati rendelethez

TÁJÉKOZATÓ

Levél Községi Önkormányzat tulajdonában álló ingatlan és ingó vagyon hasznosítására irányuló pályázati felhívásról és a pályázatok elbírálásáról

TARTALMA:

• a pályázat célja
• részvétel alapfeltételei
• érvényességi követelmények
• ajánlatok felbontása és kézhezvétele
• eredményhirdetés
• szerződéskötésre vonatkozó kötelezettségek, jogok és egyebek
• egyéb tájékoztatás

ADATLAPOK:

1. számú: irányár, bánatpénz és információk

2. számú: pályázati adatlap

3. számú: pályázói nyilatkozat

Pályázati felhívás

Levél Községi Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan és ingó hasznosítása (mód, jogcím megjelölése) esetére

1. A pályázat célja: …………………………………………………………….

1. A cél érdekében Levél Községi Önkormányzat nevében a (vagyonrendelet alapján döntésre jogosult: továbbiakban kiíró (továbbiakban: kiíró) nyilvános egyfordulós pályázatot hirdet a …………………………………………… (cím, hrsz, alapterület, egyedi azonosításra szolgáló adat, időtartam) történő hasznosítására (mód, jogcím megjelölése).

2. Az ingatlan és ingó adatait, a díj induló árát, a jog elnyerése esetén egyszeri alkalommal fizetendő díjat az 1. számú adatlap tartalmazza.

3. A pályázat az ingatlan és ingó ……... éves időtartamra vonatkozó használati jogának megszerzésére vonatkozik.

4. A hasznosítást követően a tevékenységi kör csak a kiíró hozzájárulásával változtatható meg.

5. A pályázaton való részvétel bánatpénz befizetéséhez kötött. A bánatpénz összegét az 1. számú adatlap tartalmazza.

6. Az ajánlatok a megjelölt helyre magyar nyelven, zárt, cégjelzés nélküli borítékban 2 példányban kell benyújtani, az egyik példányt „eredeti példány” megjelöléssel kell ellátni.

A borítékon fel kell tüntetni az alábbi szöveget:

„ingatlan/ingó (használati jogcím)’

7. Az ajánlattevő köteles az eredeti példányt megjelölni „EREDETI PÉLDÁNY” felírással ellátni. Ennek elmulasztása esetén a bontóbizottság választ a beérkezett pályázatok közül és a továbbiakban azt tekinti eredeti példánynak.

8. A pályázat benyújtásának határideje:

20.…év………………….hó……….nap(naptári nap………)….óra

9. A pályázat benyújtásának helye:

Hegyeshalmi Közös Önkormányzati Hivatal
Levéli Kirendeltség

9221 Levél, Fő utca 10.

II. Részvétel alapfeltételei

1. A pályázaton minden természetes és jogi személy, gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, - vagy ezek konzorciuma – részt vehet.

2. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő jogilag kötelező erejű nyilatkozatát az alábbiakra:

a.) Az ajánlattevő neve, székhelye, telefon és telefax száma, valamint cégjegyzék száma

b.) Az ajánlattevő által hasznosítani kívánt ingatlan címe, helyrajzi száma (2. számú adatlap)

c.) Az ingatlan/ingó havi ellenértékének összege számmal és betűvel

d.) Annak vállalása, hogy a hasznosító az ……. éves jog ellenértékeként az ingatlan/ingó forgalmi értéke 20 %-ának megfelelő, egyszeri és vissza nem térítendő nettó összeget az önkormányzat részére megfizet, a szerződéskötéssel egy időben, részletfizetés nélkül. Kárpótlási jeggyel a díjat kifizetni nem lehet. A díjba a bánatpénz beszámításra kerül.

e.) Az ajánlat benyújtásának határidejétől számított 30 nap ajánlati kötöttség vállalása.

f.) Nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a pályázó tudomásul veszi, hogy az ingatlant/ingót vagy annak egy részét a kiíró hozzájárulása nélkül harmadik személynek át nem adhatja, a hasznosítás jogát át nem ruházhatja, harmadik személy nem léphet be a hasznosításba adó hozzájárulása nélkül.

g.) Az ajánlattevő nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy az ingatlant/ingót milyen tevékenység végzésére kívánja hasznosítani.

h.) A hasznosítási díjon felül vállalt egyéb kötelezettségek.

i.) Az ajánlattevőnek (cég esetén a tulajdonosainak) nincs semmilyen köztartozása Levél Községi Önkormányzat felé.

3. A hasznosító feladata a tevékenységhez szükséges hatósági és szakhatósági engedélyek beszerzése, illetve helyiség, helyiségcsoport bérlete esetén annak a tevékenység gyakorlásához szükséges felújítása, berendezése, felszerelése saját költségén.

4. A pályázaton való részvétel az 1. számú adatlapon meghatározott összegű bánatpénz adásához kötött, melyet ajánlattevő a pályázat benyújtásának időpontjáig köteles az önkormányzat számlájára befizetni. Az önkormányzat számlaszáma: 11737076-15366966, mely számlát az OTP Bank Nyrt kezeli.

A befizetésről, vagy átutalásról szóló igazolást másolatban az ajánlathoz mellékelni kell. Kérjük a pályázót, hogy a bánatpénz befizetésekor jelölje meg az összeg rendeltetéseként a következőt: „ingatlanbérlet bánatpénze”. Emellett kérjük, nevezze meg bank-kapcsolatát, számlaszámát, hogy sikertelen pályázata esetén azonnal intézkedhessünk a bánatpénz visszautalásáról.

A bánatpénzt a pályázat eredményhirdetése után 5 napon belül – az alábbi kivételektől eltekintve – vissza kell utalni:

Nem jár vissza a bánatpénz, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartamának lejárta előtt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból meghiúsult.

A visszautalt bánatpénzek után kamatot a kiíró nem fizet.

5. Az ajánlathoz mellékelni kell:

- a kitöltött pályázati adatlapot és a pályázat nyilatkozatot (2. és 3. számú adatlap)

6. Kizárólag az vehet részt a pályázaton, aki a kiírást megvásárolta,, nevét és címét átvételkor a kiíró nyilvántartásba vette és a bánatpénzt megfizette.

7. A nyertes pályázó a pályázati jogát nem ruházhatja át harmadik személyre.

III. Érvényességi követelmények:

Érvénytelen az ajánlat:

1. amelyet nem a kiírásban meghatározott, vagy nem az ott megjelölt helyen és időben nyújtottak be.

2. amely nem határozza meg egyértelműen az ajánlott ellenértéket és az egyszeri hasznosítási jog megszerzésére fizetendő díj vállalását

3. amely nem felel meg a kiírás II. 2. a), b), c) , d), e), f) g) h) pontjainak

4. amelyhez az ajánlattevő nem csatolta a bánatpénz befizetéséről szóló igazolást,

A hiányosan benyújtott pályázat hiánypótlására nincs lehetőség!

IV. Ajánlatok felbontása és kézhezvétele:

Az ajánlatok felbontására a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejártát követően kerül sor az alábbi tagokból álló munkacsoport tagjainak jelenétében: Ügyrendi, Jogi és Személyügyi Bizottság, valamint a Gazdasági, Pénzügyi és Környezetvédelmi Bizottság elnöke vagy az elnök által kijelölt bármely bizottsági tag; a hivatal jegyzője. A pályázatok felbontása nyilvános.

Ideje: 20….év ……..hó…napja (naptárinap ……..) …óra

Helye: Hegyeshalmi Közös Önkormányzati Hivatal
Levéli Kirendeltsége

9221 Levél, Fő utca 10.

Tárgyaló

1. A munkacsoport az ajánlatok felbontásának körülményeiről jegyzőkönyvet készít és záradékolja az ajánlatokat, valamint a pályázatok formai érvényességét (vagy érvénytelenségét) egyszerű többségi szavazással megállapítja.

2. A munkacsoport az ajánlatok megismerése után szóbeli kiegészítést kérhet, de csak az ajánlat egyes feltételeinek tisztázására, az írásban tett ajánlat értelmezésére kerülhet sor.

Az egyeztetés során nem módosíthatók érdemben az ajánlatok. Az egyeztetésre szóló meghívást telefaxon vagy e-mailben kapják meg az ajánlattevők.

3. A kiíró az ajánlatok felbontásakor a módosítható feltételek megjelölésével módosításra vagy licitre hívhatja fel a pályázókat. E felhívásnak a jegyzőkönyvben szerepelnie kell.

Az új ajánlatkérés feltételeit és szabályait a kiíró a felhívással egyidejűleg határozza meg.

V. Eredményhirdetés

1. A pályázat eredményének értékelése során a gazdaságibizottság az ajánlatokat annak alapján rangsorolja, hogy melyik ajánlattevő tesz összességében kedvezőbb vételi ajánlatot az ingatlan bérletére.

2. Értékelést követően a végső döntést a ………………………………………….. (kiíró) hozza meg.

3. A kiíró legkésőbb 20.… év ………. hó …….. napjáig elbírálja az ajánlatokat és dönt a pályázat eredményéről. E határidőt a kiíró egy ízben legfeljebb 14 nappal meghosszabbíthatja.

VI. Szerződéskötésre vonatkozó kötelezettségek, jogok és egyebek

1. A nyertes ajánlattevő az eredményhirdetés határidejétől számított 30 napon belül köteles bérleti szerződést kötni a kiíróval.

2. Amennyiben a nyertes pályázó a fenti időtartam alatt nem köti meg a hasznosítás keretében a szerződést az önkormányzattal, úgy az önkormányzat a szerződéskötéstől elállhat és a szerződést a következő legkedvezőbb ajánlattevővel kötheti meg, illetőleg megfelelő ajánlat hiányában újabb pályázat kiírása mellett dönthet.

3. Az pályázati felhívás és kiírás a kiíró számára szerződéskötési kötelezettséget nem jelent.

4. A hasznosításba adó fenntartja jogát – mely jogot a megkötésre kerülő szerződés tartalmazni fogja – a hasznosítás esetén fizetendő díj évenkénti emelésére a statisztikai hivatal által közzétett hivatalos inflációs ráta mértékéig.

VII. Egyéb tájékoztatás

Jelen felhívás elválaszthatatlan részét képezik a felhívás mellékletei.

A kiíró javasolja, hogy az ajánlattevő kiíráson felül saját felelősségére és költségére szerezzen be minden olyan kiegészítő információt a versenyeztetés tárgyáról, amely megalapozott ajánlatához szükséges lehet.

E mellett Hegyeshalmi Közös Önkormányzati Hivatal Levéli Kirendeltség rendelkezésére áll minden érdeklődő pályázónak a felmerülő kérdéseik megválaszolásában (telefonon a 06-96/569-006 számon, személyesen ügyfélfogadási időben).

A hasznosításra meghirdetett ingatlan megtekinthető előzetes bejelentés alapján. Bejelentkezni a 06-96/569 006 számú telefonon lehet.

Levél, 20…… …….. hó ….. nap.

                                                                   …………………………..

                                                            (a kiíró nevében aláírni jogosult)

1. számú adatlap

A.) Levél Községi Önkormányzat (9221 Levél, Fő utca 10.) tulajdonában lévő ………………………………………………………………………(cím, hrsz, alapterület, egyedi azonosító) ingatlanra/ingóra megállapított hasznosítás során fizetendő díj irányára az egyéb költségek melynek vállalása a pályázaton történő indulás feltétele:

Vagyontárgy               alapterülete egyedi azonosító adata            minimális hasznosítási díj

cím/megnevezése         (helyiség hasznos alapterülete)                                    (nettó)

……….…………………….           ……………………………m2                     ………..…………………..Ft/hó

- a ……….. éves hasznosítási jog megszerzéséért fizetendő összeg nettó: ………………..,-Ft.

Ezen összeget a nyertes pályázónak nem kell befizetnie, ha a hasznosításra vonatkozó szerződésben foglaltaknak megfelelően számlával igazoltan a helyiség, helyiségcsoport felújítására fordítja.

- bánatpénz összege: …………… Ft

Levél, 20… ……… hó … nap.

2. számú adatlap

PÁLYÁZATI ADATLAP

Levél Községi Önkormányzat tulajdonában lévő ……………………….. (ingatlan/ingó minősítéssel) hasznosítására  meghirdetett pályázat benyújtásához.

1. A pályázó adatai:

1.A társaság /egyén/ neve:

……………………………………………………………………………………………

2.Székhelye/lakcíme:

……………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………

3.Telefon, telefax szám:

……………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………

4.A társaság vezetőjének neve:

……………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………

5.A társaság cégjegyzékszáma (lajstromszáma):

……………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………

6.A pályázó társaság /egyén bankszámlaszáma:

……………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………

II. A meghirdetett ingatlanra/ingóra vonatkozó  árajánlat:

A havi díj nettó összege

………………………………………………………………………………………………

azaz…………………………………………………………………………………………

- Az ingatlanban végzendő tevékenység megnevezése:

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

- A VI. pontban leírt szerződéses feltételeket vállalom/vállaljuk.

Kelt: ………………………, ………………év……………hó………nap

                                                                                                       ………………………………

                                                                             aláírás (cégszerű)

3. számú adatlap

Pályázói nyilatkozat

Alulírott ……………………………………………………………. pályázó  a Levél Községi Önkormányzat  tulajdonában lévő Levél, ……………….. ……… szám alatti ingatlan/ingó bérletére vonatkozóan az ajánlatomat az ingatlan/ingó megtekintését követően a tájékoztató információs anyag ismeretében tettem meg.

Elismerem, hogy az előző bekezdésben leírt ingatlanra/ingóra kötendő hasznosításra vonatkozó szerződés, a szerződésben szereplő díj, illetve az egyéb költség összegének megállapítása a nyertes pályázó és az illetékes önkormányzat feladata.

Elfogadom a pályázati feltételeket és a bírálati szempontokat, különös tekintettel a fizetési garanciák követelményeire.

Kijelentem, hogy a pályázat során a kiírótól birtokomba került adatokat harmadik személynek át nem adom, illetve üzleti és egyéb tevékenységemben azt fel nem használom.

Kötelezettséget vállalok arra, hogy a tevékenység profilját nem változtatom meg a hasznosításba adó Levél Községi Önkormányzat hozzájárulása nélkül.

Tudomásul veszem, hogy a tevékenységhez szükséges hatósági és szakhatósági engedélyek beszerzése, az ingatlannak (helyiségnek, helyiségcsoportnak) és ingónak a tevékenység gyakorlásához szükséges felújítása, berendezése, felszerelése a hasznosításba vevő feladata, saját költségen.

Kelt: …………………………, …………év, ……………….hó………..nap

                                             …………………………………….

                                         (cégszerű) aláírás

3. melléklet a 4/2013.(III.29.) önkormányzati rendelethez

Önkormányzat többségi tulajdonú gazdasági társaságainál működő felügyelő bizottságokkal kapcsolatos elvárások

Az önkormányzat többségi tulajdonában lévő valamennyi gazdasági társaságnál kötelező felügyelő bizottságot létrehozni.

A felügyelő bizottságok szerepe a gazdasági érdekek érvényesülésének és a szabályos működés feltételeinek ellenőrzése.

A felügyelő bizottság köteles:

• a legfőbb szerv elé kerülő valamennyi üzletpolitikai jelentést megvizsgálni;
• a mérlegbeszámolót és adózott eredmény felhasználásáról szóló javaslatot írásban véleményezni (Csak így lehet tárgyalni.)
• a legfőbb szerv ülését összehívni, ha megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége gazdasági érdeket sért vagy szabályellenes;
• az átruházott hatáskörben a döntést meghozni és a döntésről a legfőbb szervnek következő ülésén tájékoztatást adni;
• ügyrendjét összeállítani és a legfőbb szerv felé jóváhagyásra előterjeszteni;
• a gazdasági táraságról szerzett értesüléseket üzleti titokként kezelni;
• az összeférhetetlenségi szabályokat betartani;
• üzleti tervet véleményezni;
• a társaság működésének szabályozottságát vizsgálni.
• évente egy alkalommal, a mérleg elfogadása időszakában beszámolni tevékenységéről a képviselő-testületnek.

A gazdasági társaság tevékenységi köre szerint illetékes felügyelő bizottság köteles:

• közüzemi szolgáltatások ellátásának mennyiségi és minőségi szintjét vizsgálni és véleményezni;
• a községgazdálkodási tevékenység hatékonyságát vizsgálni;
• az ingatlanfejlesztési tevékenység és a komplex községfejlesztési célok közötti összhangot figyelemmel kísérni;
• a szolgáltatási díjak, az elvégzett szolgáltatások, a társaság hatékony működése közötti összhangot megteremtő javaslatokkal élni;

Azokban az ügyekben, amelyekben a felügyelő bizottságoknak nincs döntési hatásköre, a felügyelő bizottságok az önkormányzat, mint alapító, illetve mint többségi tulajdonos illetékes bizottságai felé kötelesek állásfoglalásaikat eljuttatni, így az önkormányzati bizottságok előzetes állásfoglalásával és véleményezésével az alapító kezdeményezhet intézkedéseket - egyszemélyes társaság esetén dönthet - a társaság legfőbb szerve felé.