1. § A rendelet hatálya Levél Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában levő, illetve tulajdonába kerülő alábbi vagyonelemekre, továbbá a fennálló követelésekre terjed ki:

2. § Külön önkormányzati rendelet szabályozza:

3. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona közül nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyontárgyat a Képviselő-testület nem jelöl meg.

(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

(4) Az üzleti vagyon részét képező ingatlanok felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

4. § (1) Az önkormányzati vagyonelemek forgalomképesség szerinti besorolását, rendeltetését, művelési ágát – amennyiben nem kizárt – a Képviselő-testület megváltoztathatja.

(2) A forgalomképesség megváltoztatására (átminősítés) azzal a feltétellel kerülhet sor, ha az adott önkormányzati vagyontárgy közszolgáltatási jellege, közcélú funkciója már megszűnik, vagy ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik.

5. § A vagyon elidegenítésére, hasznosítására, biztosítékul adására és megterhelésére irányuló tulajdonosi döntést megelőzően az adott vagyontárgy értékét nettó értéken, az alábbiak szerint kell meghatározni:

6. § A rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor – ha a szerződés tárgya több vagyonelem – a vagyonelemek együttes értéke az irányadó.

7. § A tulajdonosi jogokat Levél Községi Önkormányzat Képviselő-testülete gyakorolja.

8. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, gazdasági társaságba, közalapítványba vagy egyéb alapítványba történő bevitele, az önkormányzati vagyonnal közérdekű kötelezettség vállalása, a tulajdonjog megterhelése vagy korlátozása – amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik – a képviselő-testület hatásköre.

(2) A (1) bekezdés szerinti rendelkezés a képviselő-testület egyedi határozata alapján történhet.

(3) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó, az (1) bekezdésben fel nem sorolt egyéb döntések értékhatártól függően, a jelen rendeletben meghatározottak szerint az önkormányzat szervei, valamint a vagyonkezelők hatáskörébe tartoznak.

(4) Az önkormányzati követelés jogosultja köteles megtenni a követelés behajtása érdekében a követelés nagyságával arányban álló intézkedéseket. A behajthatatlan követelések elengedését, számviteli feladatait a képviselő-testület engedélyezi.

9. § Az önkormányzati intézmények kötelesek a kezelésükben lévő vagyontárgyakkal a jó gazda módjára bánni, állagmegóvásukról, karbantartásukról és felújításukról gondoskodni.

10. § (1) Az önkormányzati vagyonon haszonélvezeti jog kizárólag jogszabályban meghatározott személyek részére alapítható, és kizárólag általuk gyakorolható.

(2) A haszonélvezeti jog alapítása a képviselő-testület hatásköre.

11. § A törzsvagyon bérbe-, vagy használatba adás útján hasznosítható.

12. § (1) Korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik vagy megszűnik a közfeladat ellátási kötelezettsége, amelyre tekintettel a korlátozottan forgalomképes jellege megállapítható volt.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt tényállás megállapítása a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

13. § Üzleti vagyon tekintetében a tulajdonosi jogokat – kivéve a zálogjoggal való megterhelést és a vagyonkezelésbe adást, mely a Képviselő-testület kizárólagos hatásköre –

14. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes ingatlanvagyonra és ezen ingatlanvagyon rendeltetésszerű használatát biztosító ingó vagyontárgyakra vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) A vagyonkezelői jog létesítéséről a képviselő-testület egyedi döntést hoz.

(3) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonára vagyonkezelői jog nem létesíthető. Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonára vagyonkezelői jog önkormányzati közfeladat ellátása érdekében létesíthető.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott vagyonkezelésbe adást megelőzően meg kell határozni azt az önkormányzati közfeladatot, feladatkört, amelynek ellátása hatékonyabban végezhető a vagyonkezelő által.

15. § (1) A képviselő-testület a vagyonkezelői jogot vagyonkezelői szerződéssel ruházza át a vagyonkezelőre. A vagyonkezelői szerződés megkötéséről szóló döntés joga és a szerződés tartalmának meghatározása kizárólagosan a képviselő-testület hatásköre. A vagyonkezelési szerződést a polgármester írja alá.

(2) A képviselő-testület kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelési szerződést.

(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben meghatározott időponttól a vagyont birtokba veheti, gyakorolhatja a vagyonkezelőt megillető jogokat és viseli a rá háruló terheket, kötelezettségeket.

(4) A vagyonkezelőt – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos kötelezettségei azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, nem terhelheti meg és a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át.

16. § (1) A vagyonkezelésbe adás ingyenesen vagy ellenérték fejében történhet.

(2) Önkormányzati lakóépület, vegyes rendeltetésű épület és nem lakás céljára szolgáló helyiség esetében ingyenesen akkor létesíthető vagyonkezelői jog, ha a leendő vagyonkezelő kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, vagy ezen gazdasági társaság kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével vagyonkezelői jog ingyenesen akkor létesíthető, ha megállapítható, hogy a vagyon kezeléséhez kapcsolódó feladat ellátása hosszútávon csak veszteségesen biztosítható.

(4) A vagyonkezelői jog ingyenes átadásához a képviselő-testület minősített többségű döntése szükséges.

(5) A vagyonkezelői jog ellenérték fejében történő átadása esetén az ellenérték megállapítása és a teljesítés módjának meghatározása során figyelembe kell venni különösen az adott vagyon rendeltetését, a közfeladat ellátásához való szükségességét, és jogszabály vagy megállapodás által az önkormányzatot terhelő más kötelezettséget.

(6) A vagyonkezelői jog ellenértékének mértéke a vagyon könyv szerinti értékének 0,01 százalékától 10 százalékáig terjedő éves bruttó összeg, amelynek mértékét a képviselő-testület egyedi döntésével határozza meg.

(7) A felek a vagyonkezelési szerződésben megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelő ellenértékként előre meghatározott pénzösszeget fizet meg. A díjfizetés gyakoriságát és összegét a vagyonkezelési szerződés tartalmazza azzal, hogy a felek a díj egyösszegű megfizetésében is megállapodhatnak. Amennyiben a vagyonkezelő a szerződés alapján díjfizetésre köteles, annak elmulasztása esetén a tulajdonosi joggyakorló – amennyiben a vagyonkezelőt harminc napos határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a hátralék megfizetésére írásban felszólította, és a vagyonkezelő e határidő elteltéig nem fizetett – a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.

(8) A felek megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelő nem díjfizetési, hanem a szerződésben meghatározott más kötelezettséget teljesít, így különösen valamely előre meghatározott tevékenységet lát el vagy más ellenszolgáltatást nyújt.

17. § (1) A vagyonkezelő ingatlanvagyon tekintetében saját költségén köteles gondoskodni az őt megillető vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről.

(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni.

(3) A vagyonkezelő köteles továbbá:

18. § (1) Az önkormányzati vagyon kezelőjét az őt megillető jogok gyakorlásának szabályszerűségét, célszerűségét a tulajdonosi joggyakorló ellenőrzi.

(2) Az ellenőrzés célja a jogszerűtlen, szerződésellenes vagy a tulajdonosi érdekeket sértő joggyakorlás, az önkormányzati érdekeket sértő gazdálkodás, az e körbe sorolható intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása, továbbá a vagyonnyilvántartás hitelességének és teljességének biztosítása.

19. § Az önkormányzat az egyszemélyes vagy többségi tulajdonban lévő gazdasági társaság, vagy nonprofit gazdasági társaság vonatkozásában a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) harmadik könyvében meghatározott tulajdonosi jogait a képviselő-testület gyakorolja.

20. § (1) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyon elidegenítésére kizárólag annak átminősítését követően kerülhet sor. Az átminősítésről a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(2) A vagyon átminősítését, elidegenítését, hasznosítását kezdeményezheti a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága, a polgármester vagy önkormányzati intézmény vezetője.

(3) Önkormányzati vagyon értékesítése meghatározott értékhatár felett versenyeztetési eljárással történik. A versenyeztetési eljárással kell értékesíteni a mindenkori költségvetési törvényben foglalt értékhatárt meghaladó egyedi bruttó forgalmi értéket meghaladó forgalmi értékű ingatlant. A versenyeztetésre vonatkozó részletes szabályokat jelen rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(4) Az önkormányzat kötelező, vagy önként vállalt feladata ellátásához ingatlant bérelhet, albérletbe vehet, vagy használatba, egyéb módon hasznosításra átvehet, erről a Képviselő-testület a polgármester javaslata alapján hoz döntést.

(5) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak a törvényben meghatározott esetekben és módon lehet.

21. § (1) Az ingyenesen felajánlott vagyon átvételéről a képviselő-testület dönt.

(2) A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy

22. § (1) A követelésről történő lemondás esetei:

(2) Behajthatatlan az a követelés,

(3) A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.

(4) Nem tekinthető behajthatatlannak az óvatosság elvéből következően az a követelés, amelynél a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, ezért a behajthatatlanság – nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján – kizárólag vélelmezhető.

(5) A követelésről – beleértve a kamatot és a költséget is – részben vagy egészben lehet lemondani. Részben vagy egészben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.

(6) A számviteli szabályok előírásai szerint az önkormányzat és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek évente legalább egyszer, legkésőbb a zárszámadást megelőzően a mindenkor hatályos belső szabályzatban foglaltaknak megfelelően elvégzik a kintlévőségek minősítését és a szükséges értékvesztések elszámolását, valamint javaslatot tesznek a behajthatatlan követelés leírására.

(7) A követelés minősítése alapján annak leértékelésére, az értékvesztés elszámolására – értékhatárra tekintet nélkül – az önkormányzat esetén a polgármester, az intézmény esetén az intézmény vezetője jogosult.

(8) A behajthatatlannak minősített követelés leírása nem minősül a követelés elengedésének.

(9) A követelés elengedésére jogosult eljárása során mérlegeli különösen a kötelezett pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az önkormányzattal és a költségvetési szerveivel fenntartott üzleti és egyéb kapcsolatait, tartós kapcsolat esetén a megállapodás és kötelezettség betartásával kapcsolatos magatartását, teljesítési készségét és képességét, az elengedés esetleges előnyeit, hátrányait. A mérlegelés alapját dokumentumokkal szükséges alátámasztani.

(10) Az (1) bekezdés a), c), d) pontjaiban meghatározott követelés elengedéséről átruházott hatáskörben bruttó 500.000 forint értékhatárig a polgármester dönt. Amennyiben a követelés összege eléri a bruttó 500.001 forintot, a követelésről való lemondásról szóló döntés meghozatalára a képviselő-testület jogosult.

(11) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott követelés elengedéséről az önkormányzat esetében a polgármester dönt.

(12) Az (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti követelés elengedésről értékhatárra tekintet nélkül a jegyző dönt.

23. § Ez a rendelet 2026. május 30-án lép hatályba.