1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Lébény Város Önkormányzata.

(2) A közös önkormányzati hivatal megnevezése: Lébényi Közös Önkormányzati Hivatal.

(3) Az önkormányzat és a közös önkormányzati hivatal székhelye: 9155 Lébény, Fő út 47.

(4) Az önkormányzat működési területe: Lébény város közigazgatási területe.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: címer és zászló.

(2) A címer és a zászló leírásáról, használatáról szóló szabályokat az erről szóló rendelet tartalmazza.

(3) A képviselő-testület üléstermében el kell helyezni a Magyarország, valamint a település címerét.

(4) A polgármester, a képviselő-testület és a közös önkormányzati hivatal hivatalos kör alakú bélyegzőjén a Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

• a) Lébény Város Polgármestere
• b) Lébény Város Önkormányzat Képviselő-testülete vagy
• c) Lébényi Közös Önkormányzati Hivatal.

(5) A város címerével ellátott, „Lébény Város Önkormányzat Képviselő-testülete” feliratú körbélyegzőt a polgármester csak önkormányzati ügyekben való hivatalos levelezésben, illetve okleveleken használhatja.

(6) A város címerével ellátott, „Lébény Város Polgármestere” feliratú körbélyegzőt a polgármester nem hivatalos levelezésben, polgármester által adományozott okleveleken használhatja.

3. § (1) Lébény Város Önkormányzata a város szolgálatában kiemelkedő érdemeket szerzett személyek méltó elismerésben részesítése céljából a "Közjó Szolgálatáért"elnevezésű emlékplakettet adományoz.

(2) A „Lébény Díszpolgára” cím a város elismerését és megbecsülését kifejező elismerés a Lébényből elszármazó, de tevékenységükkel a település hírnevét öregbítő, valamint a település fejlesztésében kiemelkedően munkálkodó, a településhez is kötődő közéleti, tudományos, művészeti tevékenységük során maradandót alkotó, Lébény fejlődését, az itt élők életkörülményeinek javítását szolgáló vagy kiemelkedő helyi közéleti tevékenységet végző személyek számára.

(3) A kitüntetések adományozásnak részletes szabályait az erről szóló rendeletek tartalmazzák.

4. § (1) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, az önkormányzat részvételvével működő társulások, a jegyző és a Lébényi Közös Önkormányzati Hivatal látják el.

(2) Az önkormányzat szervezeti ábráját az 1. számú függelék tartalmazza.

5. § (1) Önkormányzati döntést hozhat helyi népszavazás, az önkormányzat képviselő-testülete, valamint a képviselő-testület felhatalmazása alapján:

• a) a polgármester,
• b) a képviselő-testület bizottsága,
• c) az önkormányzat részvételével létrejött társulás, vagy
• d) a jegyző.

(2) A képviselő-testület hatáskört a polgármesterre, társulásaira, bizottságaira és a jegyzőre ruházhat át, az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. A képviselő-testület által átruházott hatáskörök jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza.

(3) A képviselő-testület – települési képviselő kezdeményezésére – felülvizsgálhatja az átruházott hatáskörben, önkormányzati ügyben hozott döntést.

(4) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatók át a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott ügyek.

6. § (1) A képviselő-testület nem határoz meg olyan ügyfajtát, melyben a polgármester döntést hozhat, ha a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést.

(2) A képviselő-testület nem határoz meg olyan ügyfajtát, melyben a polgármester a két ülés közötti időszakban, halaszthatatlan esetben döntést hozhat.

7. § (1) Az önkormányzat köteles gondoskodni az önkormányzati törvényben meghatározott kötelező feladatok ellátásáról.

(2) A képviselő-testület a kötelezően ellátandó feladatairól szükség szerint önálló rendeletet alkot.

8. § (1) Az önkormányzat a nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú települési önkormányzat számára előírt kötelező feladat- és hatáskör ellátását előkészítő eljárás lefolytatását követően törvényben meghatározott módon vállalhatja.

(2) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok, különösen a pénzügyi feladatokat ellátó bizottság véleményét ki kell kérni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, és külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.

(3) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.

(4) Az önként vállalt (többlet) feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.

(5) Az önkormányzat feladatai körében támogatja és együttműködik a lakosság önszerveződő közösségeivel

9. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 6 fő helyi képviselő, valamint a főállású polgármester. A képviselő-testület tagjainak névsorát a 2. számú függelék tartalmazza.

(2) A képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal ülésezik, ezen kívül szükség esetén rendkívüli ülést tart.

(3) A képviselő-testület üléseit a székhelyén tartja. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható.

(4) A képviselő-testület rendes üléseit éves munkaterv alapján tartja, amelyet a tárgyévet megelőző utolsó testületi ülésen állapít meg.

(5) A munkaterv tartalmazza az ülések időpontját, a tervezhető napirendeket, az előterjesztés elkészítéséért felelős személy (bizottság) megnevezését – megjelölve azon témákat, amelyhez bizottsági állásfoglalás szükséges.

(6) A képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(7) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára ciklusprogramot fogad el. A program tartalmazza a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait. A program tervezetét a polgármester készíti el és terjeszti a képviselő-testület elé az alakuló ülést követő fél éven belül.

10. § (1) A képviselő-testület alakuló ülésének összehívására, vezetésére a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester és a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről és átadja polgármester, illetve a képviselők részére a megbízólevelet.

(3) A képviselők és a polgármester esküt tesznek.

(4) Az időközi választáson megválasztott polgármester, illetve az egyéni listáról megválasztott képviselő helyére lépő, az egyéni listán a következő legtöbb szavazatot kapott képviselő esetében a (2)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket értelemszerűen kell alkalmazni.

11. § (1) A képviselő-testület - lehetőség szerint az alakuló ülésen – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára titkos szavazással, minősített többséggel egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére.

(2) Ha az alpolgármester választás során a jelölt nem kapja meg a megválasztáshoz szükséges szavazatot e tisztség tekintetében a soron következő ülésen ismételten szavazást kell tartani. Ezt az eljárást addig kell folytatni, amíg a tisztség betöltésre nem kerül.

(3) Az alpolgármesteri megbízatás megszűnése esetén az új alpolgármester megválasztására a (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

12. § (1) A képviselő-testület legkésőbb az alakuló ülést követő ülésén megválasztja az állandó bizottságok elnökeit, továbbá képviselő és nem képviselő tagjait. Az önkormányzati bizottságok jegyzékét, elnökei és tagjai felsorolását a 3. számú függelék tartalmazza.

(2) A bizottságok nem képviselő tagjai a képviselő-testület előtt esküt tesznek.

(3) A bizottsági elnöki tisztség, illetve tagság megszűnése esetén az új bizottsági elnök, illetve tag megválasztására az (1)-(2) bekezdésbe foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

13. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. Együttes akadályoztatásuk, tartós akadályoztatásuk, illetve a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze.

(2) Az ülést annak időpontja előtt legalább öt nappal kiküldött meghívóval kell összehívni, amely tartalmazza:

• a) az ülés helyét és kezdési időpontját,
• b) a javasolt napirendi pontokat,
• c) a napirendi pontok előterjesztőit.

(3) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben – önkormányzati érdekből – a képviselő-testület telefonon vagy elektronikus úton is összehívható azzal, hogy az összehívásra okot adó esetet és érdeket tételesen nevesíteni kell. Ebben az esetben az előterjesztések kézbesítésének és előkészítésének általános szabályaitól el lehet térni.

(4) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket és az egyéb írásos indítványokat.

(5) A testületi ülés és a közmeghallgatás meghívóját öt nappal az ülés, illetve a közmeghallgatás időpontja előtt a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján közzé kell tenni.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott személy a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott esetekben köteles rendkívüli ülést összehívni, bármely képviselő, vagy bizottság javaslatára, illetve saját elhatározásából pedig rendkívüli ülést hívhat össze.

(7) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 5 napon belül köteles a rendkívüli ülést összehívni.

(8) A rendkívüli ülés összehívására szóló meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát és tervezett napirendjét. A rendkívüli ülés összehívása során az (2)-(5) bekezdések alkalmazásától el lehet tekinteni.

(9) Rendkívüli ülésen csak a meghívóban szereplő napirendi pont tárgyalható.

14. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni az egyes napirendi pontok előterjesztőit és mindazokat, akiknek meghívását az adott napirendi pontra vonatkozólag jogszabály kötelezővé teszi.

(2) A képviselő-testület nyilvános üléseire - a rendkívüli ülések kivételével, a feladatkörüket érintő előterjesztés tárgyalásakor, az előterjesztés egyidejű megküldésével, meg kell hívni a rendelet 2. számú mellékletében felsorolt szervezetek képviselőit.

(3) A meghívott személyek a feladatkörüket érintő napirendi pont tárgyalásakor a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt.

15. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) Az ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet és az ülésvezető előzetes engedélyével felszólalhat.

(3) A képviselő-testület ülését a polgármester, illetve felkérése, vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk, tartós akadályoztatásuk, illetve a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a képviselő-testület ülését a korelnök vezeti (a továbbiakban együtt: levezető elnök).

(4) A levezető elnök:

• a) megnyitja a képviselő testület ülését,
• b) megállapítja, hogy az ülést e rendelet szabályai szerint hívták-e össze,
• c) megállapítja az ülés határozatképességét,
• d) javaslatot tesz az ülés napirendjére.

(5) A levezető elnök az ülés tartama alatt a határozatképesség fennállását folyamatosan figyelemmel kíséri.

(6) Ha a levezető elnök a határozatképesség hiányát állapítja meg, legfeljebb 2 alkalommal legfeljebb 15 percre az ülést felfüggesztheti. Ha az ülés ezt követően is határozatképtelen, az ülést bezárja.

(7) A polgármester tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról.

(8) A napirendi pontok tárgyalása során bármely képviselő, legfeljebb 1 percben az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslatot (a továbbiakban: ügyrendi javaslat) tehet. Az ügyrendi javaslat előterjesztőjének a levezető elnök soron kívül szót ad, és az ügyrendi javaslatot annak megtételét követően vita nélkül megszavaztatja.

16. § (1) A levezető elnök gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról, ennek során:

• a) gondoskodik a képviselők jogainak biztosításáról,
• b) megadja a szót a tanácskozási joggal rendelkező meghívottaknak,
• c) megadhatja a szót a nyilvános testületi ülésen megjelent érdeklődő polgár részére,
• d) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik;
• e) megvonja a szót attól a hozzászólótól, akinél a figyelmeztetés nem vezetett eredményre, továbbá aki a számára előírt időkorlátot túllépi;
• f) a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érvet megismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót; akitől a szót megvonták, az ugyanabban a tárgykörben nem szólalhat fel újra;
• g) rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít;
• h) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót és
• i) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához a rendőrség segítségét veszi igénybe.

(2) Az (1) bekezdés h) és i) pontjában felsorolt intézkedések a képviselő-testület tagjával és a jegyzővel szemben nem alkalmazhatóak.

(3) A tanácskozási joggal rendelkező meghívottak az egyes napirendi pontok tárgyalása során egy alkalommal legfeljebb két perces hozzászólásra jelentkezhetnek, illetve a hozzájuk intézett kérdésekre legfeljebb két percben válaszolhatnak. A levezető elnök a nyilvános testületi ülésen megjelent - tanácskozási joggal nem rendelkező - polgárok részére legfeljebb két perces hozzászólási lehetőséget adhat.

(4) A nyilvános ülésen megjelent polgárok a részükre kijelölt helyet foglalhatják el.

17. § (1) Az ülés napirendjéről és az egyes napirendi pontok tárgyalásának sorrendjéről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) Az egyes napirendeket előterjesztés alapján tárgyalja a képviselő-testület, amely lehet rendelet-tervezet, határozati javaslat, beszámoló és tájékoztató. Az előterjesztést írásban, vagy szóban lehet benyújtani.

(3) Kizárólag írásban készülhet az előterjesztés a következő témákban:

• a) önkormányzati rendeletalkotás,
• b) intézmény alapítása – átszervezése – megszüntetése,
• c) helyi népszavazás kiírása,
• d) önkormányzati jelképek meghatározása,
• e) munkaprogram,
• f) munkaterv,
• g) társulás létrehozása, társuláshoz történő csatlakozás, társulásból történő kilépés,
• h) a polgári törvénykönyvből eredő jogügylet.

(4) A napirend előterjesztője lehet:

• a) polgármester,
• b) a képviselő-testület tagja,
• c) a képviselő-testület bizottságának elnöke,
• d) jegyző,
• e) önkormányzat intézményének vezetője.
• f) a képviselő-testület által felkért szervezet vezetője.

(5) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell mindazt az információt, amely alapján a képviselő-testület megalapozott döntést hozhat, illetőleg beszámoló és tájékoztató esetén az adott témáról teljes képet kaphat.

(6) Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásos előterjesztés, határozati javaslat ülésen történő kiosztását.

(7) Külön kell meghatározni azt az előterjesztést, amelyet csak valamely bizottság készíthet, illetve bizottság véleményével nyújtható be.

18. § (1) Az egyes napirendek tárgyalásakor a polgármester minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során a napirend előadója újabb információkról rövid szóbeli kiegészítést tehet, majd az előadóhoz a Képviselő-testület tagja és a tanácskozási joggal résztvevő kérdést tehet fel, amelyre az előadó rövid választ ad.

(2) Felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, amelynek időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirenden belül az ismételt felszólalás legfeljebb 2 perc lehet. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3) A polgármester a napirend tárgyalásának befejezését követően felszólalást engedélyezhet a tanácskozási joggal meghívottnak.

(4) Az önkormányzati bizottság, a polgármester, a képviselő-testület tagja a jegyző, valamint a napirend előterjesztője bármely előterjesztéshez módosító javaslatot nyújthat be a képviselő-testülethez.

(5) Amennyiben a módosító javaslat költségkihatással jár, a javaslatot tevő köteles a forrást is megjelölni.

(6) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a módosító javaslat benyújtására jogosult a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(7) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(8) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(9) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

19. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról.

(2) A helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott eseteken túl minősített többség szükséges

• a) helyi népszavazások kiírásához
• b) döntés a Közjó Szolgálatáért emlékplakett és a ,,Lébény Város Díszpolgára” cím adományozásáról.

20. § (1) A nyílt szavazás - a név szerinti szavazás kivételével - kézfelemeléssel történik. Először a javaslat mellett, majd az ellene szavazó képviselők, végül a döntéstől tartózkodók szavaznak.

(2) A titkos szavazást az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság bonyolítja le. A szavazás borítékba helyezett, lebélyegzett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(3) A titkos szavazás során érvénytelen szavazatnak számít, ha a szavazó az urnába dobott szavazólapot nem töltötte ki, illetve ha a szavazó szándékát a szavazólapról nem lehet megállapítani.

(4) A szavazás eredményét az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.

(5) Ha több titkos szavazást igénylő előterjesztés szerepel a napirenden, a szavazások a levezető elnök döntése alapján összevontan, egyidejűleg is lebonyolíthatók.

(6) A zárt ülésen hozott határozatot is ismertetni kell nyilvános ülésen, amennyiben az közérdekű és nem sért személyiségi jogokat a nyilvánosságra hozatala.

(7) Jogszabályban meghatározott esetekben, továbbá az éves költségvetés elfogadásával, a helyi adók megállapításával, a településrendezési terv jóváhagyásával, önkormányzati vagyonnal, hitelfelvétellel és kötvény kibocsátással, intézményalapítással és megszűntetéssel, hatósági ármegállapítással összefüggő kérdésekben bármely képviselő javaslatára név szerinti szavazást kell elrendelni.

(8) Név szerinti szavazás esetén a képviselők nevük elhangzása után csak "igen"-nel, vagy "nem"-mel szavazhatnak.

(9) A szavazást követően a levezető elnök a szavazás eredményét megállapítja, és a határozatot kihirdeti.

(10) Ha a nyílt szavazás eredménye felől kétség merül fel, a képviselő-testület a polgármester, illetve bármely képviselő ügyrendi javaslatára dönthet úgy, hogy a szavazást meg kell ismételni. A szavazás megismétlésére csak a következő napirendi pont tárgyalásának megkezdéséig - egy alkalommal - van mód.

21. § (1) A napirendek lezárása után a képviselő interpellálhat, vagyis a polgármestertől, alpolgármestertől, a bizottságok elnökeitől, a jegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell kapnia. A válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd a képviselő-testület vita nélkül. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza.

(2) Amennyiben a válaszadásra írásban kerül sor, úgy a válasz másolatát valamennyi képviselőnek meg kell küldeni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésen dönt.

(3) Az interpellációt írásban kell benyújtani, legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző munkanap 16⁰⁰ óráig.

22. § (1) A képviselő a testületi ülésen a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottságok elnökeihez bármely önkormányzati ügyben kérdést intézhet.

(2) A kérdés joga a képviselőket a napirend tárgyalásának befejezését követően illeti meg.

(3) A kérdésre az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

23. § (1) A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást csak a polgármester, vagy a képviselő-testület által erre felhatalmazott személy adhat. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés esetén is biztosítani kell.

(2) Zárt ülésen hozott közérdekű határozatot a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

24. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a településen működő különböző szervezetek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, a polgármesterhez, vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, e rendelet szerint kell a lakosságot tájékoztatni

(3) A közmeghallgatás határozatképes testületi ülés, amelyet a polgármester vezet, és amelyről a képviselő-testületi üléshez hasonló módon jegyzőkönyv készül.

(4) Azon ügyeket, amelyek tárgyalása kapcsán a képviselő-testület közmeghallgatást irányoz elő, a munkatervében határozza meg.

(5) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, vagy a település életében kiemelkedő jelentőségű döntések sokoldalú előkészítése érdekében falugyűlést hívhat össze, amelynek összehívására, vezetésére a közmeghallgatás idevonatkozó szabályait kell alkalmazni, meg kell rá hívni a képviselőket, a jegyzőt és jegyzőkönyvet kell róla készíteni.

25. § (1) A lakossági fórumok a lakosság, illetve a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását és a legfontosabb döntések előkészítésbe való bevonását szolgálják.

(2) Lakossági fórumot kell tartani:

• a) településrendezési terv,
• b) közterület elnevezés és
• c) emlékműállítás

előkészítése során.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl lakossági fórum tartását kezdeményezheti annak tárgyának megjelölésével:

• a) a polgármester,
• b) bármely önkormányzati képviselő,
• c) a képviselő-testület bizottsága.

(4) A (3) bekezdés szerinti kezdeményezés esetén a lakossági fórum megrendezéséről a képviselő-testület dönt.

26. § A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot, határozatot hoz, illetve határozathozatal nélkül tudomásul veszi a tájékoztatást.

27. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, valamint a határozat meghozatalának időpontjára való utalással kell ellátni. A határozat jelölése ennek megfelelően az alábbiak szerint alakul (példa):

28. § (1) A képviselő-testület rendeleteit külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(2) A helyi kezdeményezésű rendelet-tervezet elkészítése során a képviselő-testület elveket, szempontokat állapít meg.

(3) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet a polgármesternél, illetve a jegyzőnél:

• a) az önkormányzati képviselő,
• b) a polgármester,
• c) a képviselő-testület bizottsága,
• d) a jegyző,
• e) a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke.

(4) A rendeletet a tárgykörrel érintett állandó bizottságnak előzetesen véleményezni kell. Az előkészítést a jegyző koordinálja.

(5) Új rendelet, illetve korábbi rendelet átfogó módosítása két fordulóban is tárgyalható.

(6) Kétfordulós tárgyalás esetén az első forduló során a képviselő-testület határozati formában javaslatokat, indítványokat fogalmaz meg, amelyeket az előterjesztő a második fordulóra elkészített rendelet-tervezetbe köteles beépíteni.

29. § (1) A rendelet-tervezetet a polgármester, illetve a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) Az önkormányzat rendeleteinek tervezetét indokolással együtt kell előterjeszteni, melyben ki kell térni a felvett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokra is.

(3) A rendelet-tervezetet témájától függően véleményeztetni kell az érintett szerv, szakértő véleményének kikérésével, illetve e szélesebb állampolgári kört érintő rendelet-tervezetek érdemi vita előtti közmeghallgatásra bocsátással.

(4) A rendelet-tervezetet előkészítést és véleményezést követően indokolással együtt kell a képviselő-testület elé terjeszteni.

(5) A képviselő-testület által elfogadott rendeletet a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján ki kell hirdetni.

(6) A hirdetményt legalább tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napjával azonos.

(7) Az önkormányzati rendeleteket meg kell küldeni azoknak a szervezeteknek, amelyek a rendeletek rendelkezéseinek betartásában, végrehajtásában érdekeltek, illetve abban közvetlenül érintettek.

(8) A lakosság széles rétegének jogait, kötelezettségeit érintő önkormányzati rendeletekről az önkormányzat honlapján és az önkormányzati lapban közzétett tájékoztató útján is tájékoztatni kell a lakosságot.

30. § (1) A képviselő-testület üléséről a felvett hangfelvétel alapján jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyről jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltakon túl tartalmazza:

• a) az ülés jellegét,
• b) a távol maradt képviselők névsorát,
• c) tanácskozási joggal résztvevők nevét,
• d) megnyitás időpontját,
• e) szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát
• f) a tanácskozás lényegét,
• g) a felszólaló előre jelzett kérésére a felszólalását szó szerint,
• h) a határozathozatal módját,
• i) az ülésen történt fontosabb eseményeket, a polgármester esetleges intézkedéseit,
• j) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat és
• k) az ülés lezárásának időpontját.

(2) Amennyiben a határozatra vonatkozóan valamely jogszabály alakszerűségi követelményeket (pl. jogorvoslati lehetőségre vonatkozó felhívást, indokolást, jogszabályi helyre való utalást) támaszt, a jegyzőkönyvben elegendő csupán a határozat rendelkező részét szerepeltetni, azonban a határozat végrehajtásért felelős személynek gondoskodnia kell a határozat alakszerű formában történő kiadmányozásáról. A határozat esetleges indokolásának lényegét a képviselő-testülettel még a határozat meghozatala előtt ismertetni kell.

(3) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző, valamint a képviselő-testület két tagja, mint jegyzőkönyv hitelesítő írja alá. A hitelesítők személyéről a képviselő-testület, a polgármester javaslatára, az ülés napirendjének elfogadásával egyidejűleg dönt.

(4) A nyilvánosság biztosítása érdekében a képviselő-testületi előterjesztéseket, valamint az ülésről készült jegyzőkönyveket a település honlapján közzé kell tenni.

(5) A jegyzőkönyvet egy példányban kell elkészíteni, amelyhez csatolni kell: a meghívót, a jelenléti ívet, az előterjesztéseket, a rendelettervezeteket, a határozattervezeteket, az elfogadott rendeleteket és a képviselő kérelmére az általa írásban benyújtott hozzászólást.

(6) A jegyzőkönyveket évente be kell köttetni.

31. § (1) A képviselőt a helyi önkormányzatokról szóló törvényben és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.

(2) A képviselő főbb jogai:

• a) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében,
• b) a hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést,
• c) sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a közös önkormányzati hivatal intézkedését,

(3) A képviselő köteles:

• a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában és ennek érdekében írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,
• b) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
• c) felkérés alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
• d) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,
• e) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megőrzi, titoktartási kötelezettsége megbízatása lejárta után is fennáll,
• f) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenti.

32. § (1) Az önkormányzati képviselő személyes érintettségére, és annak bejelentésére a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően azonnal - a képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása az Ügyrendi Bizottság hatáskörébe tartozik.

(3) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését, szükség esetén egyéb dokumentumokat kér be.

(4) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A képviselő-testület külön határozattal dönt arról, hogy a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozatot érvényében fenntartja-e.

33. § A helyi önkormányzatokról szóló törvényben és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselővel szemben a képviselő-testület nem határoz meg tiszteletdíj, természetbeni juttatás csökkentést, illetve megvonást.

34. § (1) A képviselő-testület saját tagjai köréből, illetőleg külső tag bevonásával, meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ.

(2) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Akadályoztatása esetén a bizottság ülését a korelnök vezeti. A bizottság ülésére a meghívót és az írásbeli előterjesztéseket legkésőbb a bizottsági ülést megelőző harmadik napig meg kell küldeni a bizottság tagjai és a meghívottak számára. A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, továbbá a javasolt napirendi pontokat és azok előterjesztőit. Rendkívüli esetben a bizottság telefonon és elektronikus úton is összehívható.

(3) A bizottság határozatait - a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve - nyílt szavazással hozza. Nyílt szavazás esetén a szavazás kézfelemeléssel történik. Titkos szavazás esetén a szavazás borítékba helyezett, lebélyegzett szavazólapon, urna igénybevételével történik. A szavazás eredményét a bizottsági ülést vezető személy ismerteti a bizottsággal.

(4) Az ülésről egy példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja ír alá.

(5) A jegyzőkönyvet a közös önkormányzati hivatalban meg kell őrizni.

35. § (1) A bizottság a belső működési szabályait az a helyi önkormányzatokról szóló törvény és jelen rendelet keretei között maga állapíthatja meg.

(2) A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez. E meghatározott előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésen.

(3) A bizottság, választási ciklusonként egy alkalommal, köteles a képviselő-testületnek írásban beszámolni tevékenységéről. A beszámolási kötelezettség időpontját a képviselő-testület éves munkaterve határozza meg.

(4) A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.

36. § (1) A bizottság javaslatát, állásfoglalását, véleményét és döntését határozatba foglalja, amelynek tartalmaznia kell a bizottság megnevezését és magát a rendelkezést.

(2) Ha a határozat jellege megkívánja, a határozatnak tartalmaznia kell a végrehajtásáért felelős személy megnevezését és a végrehajtásra szabott határidő, illetve határnap megjelölését.

(3) A határozatokat évente elölről kezdődő sorszámmal, és a döntéshozatal időpontjára vonatkozó jelzéssel kell ellátni.

37. § (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

• a) Ügyrendi Bizottság,
• b) Pénzügyi és Gazdasági Bizottság,
• c) Humán Bizottság.

(2) Az egyes bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzékét jelen rendelet 3. számú melléklete rögzíti.

38. § (1) Az Ügyrendi Bizottság megválasztott elnökből és két képviselő bizottsági tagból áll.

(2) A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság megválasztott elnökből, két képviselő és két nem képviselő bizottsági tagból áll.

(3) A Humán Bizottság megválasztott elnökből, két képviselő és két nem képviselő bizottsági tagból áll.

(4) A bizottságok további szakembereket vonhatnak be szakértőként munkájukba. A bevont szakemberek tanácskozási joggal vesznek részt a bizottságok ülésein.

39. § (1) A képviselő-testület - az állandó bizottságokon túl - bármely kérdés megvizsgálására, továbbá a bizottságot létrehozó határozatban megjelölt ügyeknek a határozatban megállapított ideig történő intézésére ideiglenes bizottságot alakíthat.

(2) Az ideiglenes bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét a képviselő-testület az ideiglenes bizottság felállításakor határozza meg.

(3) Az ideiglenes bizottság működésének szabályaira az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

40. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester fogadónapot tart minden hétfőn 9-12 óra között a közös önkormányzati hivatal hivatali helyiségében. A fogadónapon az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.

(3) A polgármester részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.

(4) A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket törvény határozza meg.

(5) A polgármester illetményére, jutalmának megállapítására, költségtérítésére az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság tesz javaslatot.

(6) A polgármester rendes szabadságának kiadása ügyében az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság dönt.

(7) A polgármester tartós távollétének minősül a 15 napot meghaladó folyamatos távollét. Ebben az esetben az alpolgármester a polgármester külön megbízása nélkül is jogosult eljárni.

41. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, saját tagjai közül titkos szavazással - a polgármester helyettesítésére, szükség esetén munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el. A polgármestert helyettesítve jogállására a polgármesterre vonatkozó szabályok irányadóak.

(3) Amennyiben az aktuálisan ellátandó feladatok mértékének megfelelően legalább 15 munkanapon keresztül helyettesíti a polgármestert, részére a polgármester javaslatára a képviselő-testület utólag, a végzett munkával arányos összegű díjazást állapíthat meg.

(4) Az alpolgármester fogadónapot tart minden hónap első hétfőjén 14-16 óra között a közös önkormányzati hivatal hivatali helyiségében. A fogadónapon az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.

42. § (1) A jegyző képviselő-testülettel, bizottságokkal és az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatai:

• a) vezeti a közös önkormányzati hivatalt, a polgármester irányításával előkészíti annak szervezeti és működési szabályzatát, elkészíti a dolgozók munkaköri leírásait és gondoskodik azok folyamatos karbantartásáról;
• b) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról; rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a képviselő-testületnek, a bizottságoknak a munkájukat érintő jogszabályokról és azok változásairól;
• c) a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket;
• d) a képviselő-testület ülésein gondoskodik a jegyzőkönyv vezetéséről és a szavazatok összeszámlálásáról;
• e) tájékoztatja a képviselő-testületet a közös önkormányzati hivatal munkájáról, az ügyintézésről;
• f) gondoskodik az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és végrehajtásáról;
• g) szervezi a lakossági fórumokat és
• h) gondoskodik a közös önkormányzati hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről.
• i) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.

(2) A jegyző részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.

(3) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat. Az aljegyzőt akadályoztatása esetén a jegyző helyettesíti. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra, Lébény Város polgármestere által – Mecsér község polgármestere írásbeli véleményének kikérésével – kötött megállapodása alapján, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízottja más polgármesteri hivatal/közös önkormányzati hivatal jegyzőjét nevezi ki a jegyzői feladatok ellátására.

(4) A jegyző fogadónapot tart minden héten, hétfőn 13-16 óra között a közös önkormányzati hivatalban.

43. § (1) A Képviselő-testület Lébényi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt tart fenn az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek intézésével kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A közös önkormányzati hivatal vezetője a jegyző.

(3) A hivatali szervezet dolgozóját a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, magántitok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli, amely a közhivatal betöltése után is fennáll.

(4) A közös önkormányzati hivatal főbb feladatait, működésének részletes szabályait, valamint az ügyfélfogadás rendjét a közös önkormányzati hivatal - képviselő-testület által jóváhagyott - szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

44. § (1) Az önkormányzat feladat- és hatásköreinek hatékonyabb, költségtakarékosabb és célszerűbb ellátása érdekében társulást hozhat létre vagy társuláshoz csatlakozhat.

(2) Az önkormányzat e rendelet 4. számú mellékletében felsorolt társulások tagja.

(3) A társulási tanácsba az önkormányzat képviselő-testülete a polgármestert delegálja.

45. § (1) Az önkormányzat a településen működő nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. A nemzetiségi önkormányzat működési feltételei biztosításának részletes szabályait az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat közötti megállapodás tartalmazza.

(2) A települési nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal vehet részt a képviselő-testület ülésein, továbbá minden olyan bizottsági napirendi pont tárgyalásánál, amely az adott nemzetiséghez tartozó lakosságot ilyen minőségben érinti. A települési nemzetiségi önkormányzat elnökének értesítéséről a polgármester, illetve a bizottság elnöke gondoskodik.

46. § Az önkormányzat együttműködik a lakosság önszerveződő közösségeivel, a településen működő társadalmi szervezetekkel. A rendszeres együttműködés érdekében a tevékenységi körüknek megfelelően tanácskozási jogot biztosít részükre.

47. § (1)

(2) A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre meg kell hívni az aláírást gyűjtők képviselőjét, aki az ülésen tanácskozási joggal vesz részt.

48. § (1) Az önkormányzat vagyonával való gazdálkodás szabályait önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) Az önkormányzat csak külön egyedi képviselő-testületi döntés alapján, az abban meghatározott formában és módon vesz részt vállalkozásban. A vállalkozásban való részvétel nem veszélyeztetheti az önkormányzat vagyonának és gazdálkodásának biztonságát.

(3) A képviselő-testület hitel felvételéről csak abban az esetben határoz, ha egyéb módon a finanszírozás nem lehetséges, vagy gazdaságilag célszerűtlen.

(4) A képviselő-testület az éves költségvetését az államháztartásról, illetve az állami költségvetésről szóló törvényekben meghatározott részletes szabályok szerint önkormányzati rendeletben határozza meg.

(5) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:

• a) Az első fordulóban a rendelkezésre álló költségvetési irányelvek, az önkormányzat feladatainak teljes körű, alapos elemzése, a várható bevételi források és kiadási szükségletek felmérése, az igények és lehetőségek egyeztetése alapján készített koncepció elfogadása.
• b) A második fordulóban a képviselő-testület megtárgyalja a pénzügyi feladatokat ellátó bizottság véleményével beterjesztett költségvetési rendelet-tervezetet, majd azt jóváhagyja.

49. § Az önkormányzat gazdálkodási feladatait az államháztartási és számviteli törvényben, továbbá egyéb hatályos pénzügyi-gazdálkodási előírásoknak megfelelő módon a közös önkormányzati hivatal látja el.

50. § (1) A polgármesteri, képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének, ellenőrzésének szabályait, valamint a képviselők összeférhetetlenségével kapcsolatos eljárási szabályokat a 6. melléklet tartalmazza.

(2) A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja (a továbbiakban: külsős tag) az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) 3. § (3) bekezdés e) pontjára figyelemmel vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

(3) A külsős tag vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a megválasztását követő harminc napon belül, majd ezt követően kétévenként, az esedékesség évében június 30-ig köteles eleget tenni a Vnytv. melléklete szerinti adattartalommal.

(4) A külsős tag vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a Vnytv. 2. § b) pontja szerinti hozzátartozójának vagyonnyilatkozatát.

(5) A külsős tag és hozzátartozójának vagyonnyilatkozata nem nyilvános, őrzéséért a jegyző felel.

51. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napját követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Lébény Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2013. (VII.15.) önkormányzati rendelete Lébény Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról.