Lébény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendeletének indokolása

a településkép védelméről szóló 5/2018. (III. 21.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2024. 09. 17

Lébény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (IX. 16.) önkormányzati rendeletének indokolása

2024.09.17.

a településkép védelméről szóló 5/2018. (III. 21.) önkormányzati rendelet módosításáról

Végső előterjesztői indokolás

I. A reklámok, reklámfelületek telepítésének lehetőségével kapcsolatos jogszabályok jelentősen módosultak, ezért szükséges, hogy Lébény Város Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 5/2018. (III. 21.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Tkr) felülvizsgálatra kerüljön.

A módosítások lényege, hogy a reklámhordozók számát, nagyságát, azok le- és befedését nem korlátozhatja az Önkormányzat a településképi rendeletében, illetve ha van a rendeletében ilyen jellegű korlátozás, akkor azt 2024. január 31-ig módosítania kell.

Lébény Város Önkormányzat Képviselő-testülete a korábbi Főépítészi feljegyzésekben foglaltak alapján felülvizsgálatot végzett, mely az E-TÉR felületén keresztül megküldésre került a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda részére.

Az Állami Főépítészi Iroda a Gy/15/01108-7/2024. számú hiánypótlásában foglaltak szerint az egyeztetés tárgyában benyújtott beadvány kiegészítése szükséges, az alábbiakra tekintettel:

A Főépítészi Iroda álláspontja szerint a benyújtott dokumentációban a reklámok és reklámfelületek telepítésével kapcsolatos jogszabályok nem lettek teljeskörűen felülvizsgálva és módosítva, a módosítani tervezett pontokon kívül a hatályos településképi rendelet tartalmaz még a reklámokra és reklámfelületekre vonatkozó korlátozásokat, amik a magasabb rendű jogszabály előírásaival ellentmondásosak.

Felhívta továbbá a figyelmet, hogy a Tkr. a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvénnyel össze nem egyeztethető rendelkezést tartalmaz a védett természeti értékek szabályozás (Tkr. 1. számú melléklet- helyi védelem alatt álló természeti érték) tekintetében, melyet a felsőbb szintű jogszabályoknak megfelelően javítani szükséges (ennek orvoslása a III. pontban foglaltak szerint történik).

Az érintett jogszabály ismételt felülvizsgálatát követően, a reklámok szabályozása tárgyában az alábbi rendelkezések érintettségét állapítottuk meg:

A Tkr. 3. § g) pontja szerint:

,,(g) Reklám elhelyezése: reklám közzététele, illetve reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés, utcabútor: az utasváró, a közművelődési célú hirdetőfelület és információs vagy más célú berendezés a 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletszerinti értelemben.”

A Tkr. 9. § (1) bekezdése szerint:

,,(1) Az épületek színezése során lehetőleg pasztellszínek kerüljenek alkalmazásra azzal, hogy rikító színek nem alkalmazhatók; a közigazgatási területen belül torony jellegű építmény (szélkerék, kémény adótorony, kilátó, siló reklámtorony) piros festéssel nem készülhet.”

A Tkr. 11. § szakasza szerint:

,,10. Reklámokra, cégérekre vonatkozó előírások

11. § (1) Lébény Város teljes közigazgatási területén kizárólag e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő reklámhordozón, továbbá méretben és technológiával tehető közzé reklám, helyezhető el reklámhordozó, illetve létesíthető és tartható fent reklámhordozót tartó berendezés a település településközponti területén az alábbi feltételekkel:

a) közterületen reklám közzétételére kizárólag utcabútor használható;

b) reklám elhelyezése közterületen a közművelődési célú hirdetőtáblán történhet;

c) közparkban önálló reklámberendezés nem helyezhető el.

(3) Cégérek, cégtáblák és cégfeliratok

(…) f) nem minősül reklám közzétételének az ingóságon a gyártó által elhelyezett, a gyártó és a típus azonosítását lehetővé tevő logó, védjegy vagy más jelzés.

(5) Díszvilágítást, fényreklámot és egyéb fénylő hirdető berendezést az egyéb előírások betartása mellett csak úgy lehet kialakítani, hogy a fényhatás az adott és a környező épületek és közterületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát, a természetes élőhelyek életfolyamatait ne veszélyeztesse, és a terület látványát kedvezőtlenül ne befolyásolja. A létesítendő díszvilágításnak mindenkor illeszkednie kell a meglévő köz,- illetve díszvilágításhoz.

(6) Az épülethomlokzat részét képező kirakatportálok, nyílászárók üvegezésére kívülről, vagy belülről elhelyezett fóliadekoráció, reklám mérete nem haladhatja meg az adott portálfelület méretének 20%-át.

(8) Tilos az épület homlokzatát árubemutatás céljából igénybe venni vagy annak 4 m2-nél nagyobb felületét eltakarni. A homlokzat takarásának minősül a kinyitható ajtószárnyakon, ablakszárnyakon, azokra szerelt rácson történő árubemutatás vagy reklámcélú igénybevétel is.

(9) Kandeláber reklám a település belterületén nem helyezhető el, különös tekintettel az utcaképi védelem alatt álló területeken.

A Tkr. 14. § (4) c) pontja szerint:

,,(4) A településképi véleményezés során az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálandó:

c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezés elhelyezésére és kialakítására; a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére;”

A Tkr. 14. § (5) bekezdés a) pontja szerint:

,,(5) A településképi véleményezés során a határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálandó

1. a közterületre benyúló építményrész, szerkezet, berendezés, - különösen díszvilágító és hirdető berendezés -, milyen módon befolyásolja a közterület használatát;”

A Tkr. 15. § szakasza szerint:

,,15. § (2) d) a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.

(4) Amennyiben a tevékenység megfelel az (3) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás tudomásul vételéről hatósági határozatban dönt.

(6) b) reklámelhelyezés közterületi elhelyezése esetén M=1:500 méretarányú, a közműszolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett helyszínrajzot;

c) homlokzat egészét ábrázoló homlokzati rajzot, valamint látványtervet és fotómontázst, fényreklám esetén éjszakai utcaképet is.”

A 6. számú melléklet (TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS IRÁNTI KÉRELEM) adattartalma:

Építési tevékenység/Reklámelhelyezés/Rendeltetésváltozás adatai

Építési tevékenység helyszíne (cím):

Helyrajzi száma:

Építési tevékenység megnevezése:

Építési tevékenység elvégzésének időtartama:

Rendeltetésváltozás megvalósításának időtartama:

Reklámelhelyezés (a megfelelő aláhúzandó) állandó ideiglenes

Ideiglenes reklámelhelyezés esetén időtartam:

Ezek a rendelkezések olyan korlátozást tartalmaznak, melyek hatályon kívül helyezése illetve módosítása indokolt.

II. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 44. § (2) bekezdése alapján a kerítés legnagyobb magasságát a helyi építési szabályzat (a továbbiakban: HÉSZ) megállapíthatja.

A Tkr. 9. § (15) bekezdése szerint:

„9. § (15) A telek közterületi határvonalán tömör kerítés létesítendő, ha az utcában kialakult utcaképhez való illeszkedés ezt megköveteli. Magasságát a szomszédos meglévő kerítések magasságához illeszkedően kell meghatározni. Egyéb helyen a telek közterületi határvonalán áttört kerítés létesíthető maximum 2,00 m magassággal. Áttört kerítéshez maximum 50 cm magas tömör lábazat építhető; a telek oldalsó és hátsó határán tömör, vagy áttört kerítés létesíthető maximum 2,00 m magassággal.”

A Tkr. 7. melléklete szerint:

„*Kertvárosias karakterű településkép meghatározó területének építészeti előírásai*
	Kerítés: Lábazatos, oszlopos fém, vagy fa áttört kerítésmezővel, max 2 méter magasságú”

Tekintettel ara, hogy az OTÉK értelmében a kerítés magasságára vonatkozó előírás csak a HÉSZ-ben lehet, a Tkr. fenti rendelkezéseiből a kerítés legnagyobb magasságára vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése indokolt.

III. A Tkr. 4. § (1) szerint a helyi értékvédelem feladata a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes védett terület és egyedi védett értékek 1. sz. melléklet szerinti körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése, valamint a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

A Tkr. 1. számú melléklete a Helyileg védett értékek körében többek között az alábbi védelmi kategóriát alkotta: ,,Helyi védelem alatt álló természeti érték”. Ebben a körben az alábbi növényegyed helyi védelméről döntött: Az evangélikus templom udvarán található tölgyfa (1507).

A természeti értékek védetté nyilvánításra és annak előkészítésére vonatkozó szabályokat a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 25. § szabályozza. A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal Gy/04/873-1/2024. iktatószámú szakmai segítségnyújtása felhívja a figyelmet, hogy amennyiben az önkormányzat bármilyen önkormányzati rendeletben nem a Tvt. hivatkozott rendelkezése szerint döntött természetvédelmi terület vagy természeti emlék védetté nyilvánításáról, úgy az nem tekinthető jogszerűnek, így – a védelmi szándék fennállása esetén – gondoskodnia kell a jogszerű helyi védetté nyilvánítási eljárás lefolytatásról és a nem jogszerűen alkotott helyi rendelet hatályon kívül helyezéséről. Tekintettel arra, hogy a Tkr. megalkotása nem a Tvt., hanem az építésügyre vonatkozó jogszabályok alapján történt, a fentiek értelmében nem tekinthető jogszerűen megalkotott rendelkezéseknek a természeti védelemre vonatkozó, hivatkozott Tkr.-beli rendelkezések, így azok hatályon kívül helyezése és új, külön rendeletben történő szabályozása indokolt. (A külön rendelet megalkotásáról és képviselő-testület elé terjesztéséről a jegyző soron kívül gondoskodni fog. )

A településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 59. § (2) bekezdés a) pontja szerint az Önkormányzat a Korm. rendelet 70/A. §-a szerinti eljárásban módosítja a Tkr.-t. Az Önkormányzat az egyeztetési eljárást az E-TÉR rendszerében folytatja le. A Korm. rendelet 59. § (2) bekezdés b)-c) pontja nem releváns. Jelen feljegyzés a Korm. rendelet 59. § (2) bekezdés d) pontja szerint készült.

A Tkr. módosítása – magasabb szintű jogszabályi változás átvezetésére való tekintettel – rendelkezés hatályon kívül helyezése érdekében történik. A változtatás tekintetében megalapozó vizsgálat és alátámasztó javaslat készítése nem szükséges, és mivel a módosítások a helyi értékvédelmet nem érintik, így értékvizsgálat készítése sem szükséges.