I. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 18. §-a szerint: „18. § (1) A jogszabály tervezetéhez a jogszabály előkészítője indokolást csatol, amelyben bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait, és az álláspontját az indokolás közzétételéről.

(2) A jogszabály tervezetének indokolásában tájékoztatást kell adni a javasolt szabályozás és az európai uniós jogból eredő kötelezettségek összhangjáról, valamint a 20. § szerinti egyeztetési kötelezettségről.

(3) A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás nyilvánosságát jogszabályban meghatározottak szerint kell biztosítani.

(4) A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás kötelező erővel nem rendelkezik.

(5) A jogszabály értelmezésekor figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás jogszabályszöveggel ellentétes részét.” A rendelet megalkotásának célja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 46. § (1) bekezdésével, 80. § (2) bekezdésével való összhang megteremtése.

II. A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal ( a továbbiakban: Kormányhivatal) törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva 2026.02.02-én törvényességi felhívást intézett az önkormányzat polgármesteréhez. Ebben az SZMSZ egy, legutóbb hatályon kívül helyezett rendelkezésének hiányával kapcsolatban állapított meg jogszabálysértést, és kérte a Képviselő-testületet annak 90 napon belüli vizsgálatára, intézkedéséről vagy egyet nem értéséről tájékoztatására.

Az SzMSz korábbi 9. § (3) bekezdésének második mondatát (Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható.) a képviselő-testület hatályon kívül helyezte, így az SzMSz jelenleg nem tartalmaz szabályozást az ülése helyszínére, amely a Kormányhivatal okfejtése alapján szintén törvénysértő.

A Kormányhivatal illetékességi körébe tartozó vármegye több önkormányzatának megoldását megvizsgálva megállapítható egyrészt, hogy több önkormányzat jár a jó gyakorlatnak vélt megoldások közül kétféle szabályozási mód látszik. Az egyik, amikor konkrét helyszíneket jelölnek meg, a másik, amikor általánosságban teszik ugyanezt, a település vagy a közös hivatal határánál húzva meg a határt. Ennek megfelelő jó gyakorlatnak vélt szabályozás szerint módosítja a jogalkotó a szabályt.

A közelmúltban köztemetés elrendelése és ennek előkészítése illetve végrehajtása vált szükségessé. A köztemetés előkészítéséhez minden lehetőt megtett az önkormányzat hivatala (legkisebb összegű köztemetésre beszerzési eljárás lefolytatása, konzuli kapcsolattartás, élettársi kapcsolattartás, kórházi kapcsolattartás, temetői kapcsolattartás, anyakönyvezési teendők elvégzése). A köztemetés költségei között jelentős részt tesz ki a halotthűtés költsége, a hamvasztás és a temetkezési vállalkozó szolgáltatási költsége.

Ezekben az esetekben a köztemetés elrendelésének joga és kötelezettsége a képviselő-testületé. A fent idézett önkormányzati rendelet a megtérítési kötelezettség alóli mentesítést szabályozza, ebben szintén a képviselő-testület jogosult dönteni.

A döntés és a döntés alapján meghozható intézkedések késedelme az önkormányzatnak magasabb költséget okoz. Ennek elkerülése két módon lehetséges, rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívásával, vagy a köztemetés elrendelési jogkör átadásával a képviselő-testület bizottsága vagy a polgármester részére. Az önkormányzati ügyekben egyébként is operatívan eljáró polgármester részére történő döntésátadás a legcélszerűbb, amelyre javaslatot tett az előterjesztő. A jogkörátadást az önkormányzat SzMSz-ében kell szabályozni, azt módosítani.

A közszolgálati tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi CXXI. törvény 10. §-a a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényt az alábbiakban módosította:

„225/A. § (1) A főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonya a képviselő-testület és a polgármester között – a (2) bekezdés b) pontja kivételével – választással létrejövő, sajátos közszolgálati jogviszony. A polgármester tekintetében – az illetmény, tiszteletdíj megállapításának kivételével – a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat. A polgármester illetményét, tiszteletdíját a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 71. § (1)–(4b) bekezdésének megfelelően a jegyző állapítja meg. A rendelkezés nem alkalmazható az alpolgármesternek, a vármegyei közgyűlés alelnökének, a főpolgármester-helyettes illetményének, illetve tiszteletdíjának a megállapításánál.” és

„225/L. § (5) A 131. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a polgármester illetményének összegét a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 71. § (1)–(4b) bekezdésének megfelelően kell megállapítani.”

Az SzMSz 40. § (5):

„(5) A polgármester illetményére, jutalmának megállapítására, költségtérítésére az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság tesz javaslatot.”

Fenti törvénymódosítás alapján javasolta az előterjesztő az SzMSz fenti rendelkezését módosítani.

III. Az indokolás közzététele a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (3) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet tervezetéhez tartozó, a megalkotását megelőzően rendelkezésre álló, végső előterjesztői indokolást a Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni.

2. A javasolt szabályozás és az európai uniós jogból eredő kötelezettségek összhangja, valamint a Jat. 20. §-a szerinti egyeztetési kötelezettség

Az önkormányzati rendelet nem esik a Jat. 18. § (2) bekezdésének hatálya alá.