2. § (1) Az Önkormányzat a hulladékgazdálkodási feladatainak ellátása érdekében együttműködik a régió települési önkormányzataival

(2) A települési önkormányzatok felsorolását a jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(3) Az önkormányzatok az együttműködés keretében jelölték ki az érintett települések igényeit kielégítő regionális hulladékkezelési létesítmény helyét, nevezetesen a Jánossomorja- i regionális szilárd hulladéklerakót, melynek használatára a szolgáltatóval szerződést kötött.

3. § E rendelet alkalmazásában:

4. § (1) A község területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, tényleges használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat műveljék, rendben tartsák, gyomtól, gaztól megtisztítsák.

(2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat a polgármesteri hivatal útján gondoskodik.

(3) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszűntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.

(4) Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyig) terjed.

(5) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége. Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó ipari egységek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartani független attól, hogy a szemét üzleti tevékenységből származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hó eltakarítással, a síkosság megszűntetésével kapcsolatos feladatokra is.

(6) A tényleges használó, illetve a tulajdonos kötelessége a járda mellet növő gaz kiirtása, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése.

(7) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükséghez képest naponként többször fel kell hinteni. A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, fűrészpor, kőporliszt) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

(8) A járda és a közút síkosság- mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.

5. § (1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(2) Járműbehajtók átereszének építése, karban és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetőleg a kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről – előzetes bejelentés alapján – az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.

(4) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos! Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz- elvezető árokba szórni, beletölteni, beleseperni, vagy belevezetni tilos!

6. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelőznek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, hogy az építkezési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tároni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4) Közterületen építési, bontási anyagot a Polgármesteri Hivatal által kiadott közterület- használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(5) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda stb.) felbontása csak a jegyző, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.

(6) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni. Közterületre kihordott szemetet, vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles felszólításra 24 órán belül összetakarítani, illetve elszállítani.

7. § (1) A község közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.

(2) A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos!

8. § (1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket élőfákat bármilyen felirattal megrongálni. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani.

(2) Épületen (kapun, ablakon stb.) egyéb létesítményben lévő, idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.

9. § (1) A közterületek, a sportolás céljára szolgáló területek, valamint a kiránduló- és táborozó-helyek beszennyezése tilos! A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében az említett területen szemetet, hulladékot (üveg, papír stb.), szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni tilos.

(2) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni.

(3) Aki közterületet, kiránduló-helyeket, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.

(4) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad. Köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni tilos!

(5) Az állattartással kapcsolatos köztisztasági feladatokról külön rendelet rendelkezik.

(6) Elhullott állat tetemét a tulajdonos köteles haladéktalanul a dögtemetőbe szállítani. Közúton történt állat elhullását – ha annak tulajdonosa ismeretlen – a polgármesteri hivatalnál azonnal be kell jelenteni.

10. § (1) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz, alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége.

11. § (1) Az épület tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.

(2) A település területén lévő tavakba, holtágakba, élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos.

12. § (1) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjárműforgalmat ne akadályozza.

(2) A járdáról a havat, ha szükséges, naponta többször is hóesés után azonnal el kell takarítani.

14. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladékot az e rendeletben meghatározott módon és helyen gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni.

15. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles a Szolgáltató által nyújtott közszolgáltatást igénybe venni.

(2) A helyi közszolgáltatás körében az ingatlantulajdonos és a Szolgáltató közötti jogviszonyt a települési szilárd hulladékra vonatkozó közszolgáltatás esetében az a tény hozza létre, hogy a Szolgáltató az ingatlantulajdonos számára a közszolgáltatás felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll.

(3) A közszolgáltatás teljesítésének feltételeiről a Szolgáltató az ingatlantulajdonost írásban köteles értesíteni vagy felhívás közzététele útján tájékoztatni. A hulladék begyűjtésének, elszállításának rendjét (gyakoriság, útvonal és időpont) – a keletkező hulladékmennyiségek figyelembevételével – a Szolgáltató köteles elkészíteni és arról az ingatlantulajdonosokat – változás esetén is – értesíteni. A hulladékszállítás rendjét az Önkormányzat – a közszolgáltatóval egyeztetett módon – hagyja jóvá.

(4) A települési szilárd hulladéknak nem minősülő hulladék keletkezésének tényét az ingatlantulajdonos köteles az Önkormányzatnak bejelenteni. A bejelentésben az ingatlantulajdonos köteles megjelölni azokat a körülményeket, amelyek miatt az adott hulladék nem minősül települési szilárd hulladéknak, továbbá azokat az intézkedéseket, amelyek útján a hulladék kezeléséről gondoskodik.

(5) A Szolgáltató és az ingatlantulajdonos jogaira és kötelezettségeire, valamint a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó szerződés tartalmi elemeire a jelen rendelet 7. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(6) Amennyiben a jelen rendelet 3. § 1. pontjában meghatározott települési szilárd hulladéknak nem minősülő hulladék – árusító, szolgáltató vagy egyéb gazdasági tevékenység folytán – közterületen keletkezik, a tevékenység végzésére kiadott közterület használati hozzájárulás, illetve engedély birtokosa köteles az Önkormányzatnak bejelenteni, hogy hulladékának kezeléséről hogyan gondoskodik. A közterület- használati hozzájárulás, illetve engedély megadását az Önkormányzat az általa szervezett közszo9lgáltatás igénybevételéhez kötheti.

(7) A hulladékkezelési helyi közszolgáltatás feltételeiben bekövetkezett változásokról a Szolgáltató az ingatlantulajdonost – a változás bekövetkezte előtt – írásban értesíteni köteles.

(8) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlantulajdonosokra a Hgt. 51. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettség nem terjed ki; a náluk keletkező hulladékok nyilvántartásáról és bejelentéséről a Szolgáltató a külön jogszabályokban meghatározottak szerint gondoskodik.

16. § (1) A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatás igénybevételéről szóló szerződésben meg kell határozni a szerződéskötő feleket: a Szolgáltatót és a Megrendelő ingatlantulajdonost.

(2) A szerződésben meg kell jelölni:

(3) A szerződésben rendelkezni kell továbbá:

17. § (1) Az ingatlantulajdonos a települési szilárd hulladék gyűjtésére, illetve elszállítására a Szolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényt, valamint – a Szolgáltató által rendelkezésre bocsátott gyűjtőedény űrtartalmát meghaladó mennyiségű alkalmi hulladék gyűjtésére – Szolgáltató által rendelkezésre bocsátott és azonosító jellel ellátott más gyűjtőeszköz köteles igénybe venni. Az igénybeveendő gyűjtőedények, illetve gyűjtőeszközök felsorolását a jelen rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.

(2) A helyi közszolgáltatás által ellátandó területre rendszeresített, szabványos gyűjtőedények típusát, minimális térfogatát, darabszámát és ürítésre való átadásának helyét a Szolgáltató az Önkormányzat egyetértésével állapítja meg a keletkezett hulladékmennyiség és a gyűjtés/ürítési gyakoriság figyelembevételével.

(3) A hulladék ürítésének minimális gyakorisága heti egy alkalommal történik.

(4) A gyűjtőedények méretének és számának meghatározásakor két ürítés közötti időszakra a személyenkénti legkevesebb 4 liter/fő/nap hulladékmennyiséget kell figyelembe venni.

(5) A Szolgáltató köteles a szállítóeszközéhez rendszeresített és a keletkezett hulladék mennyiségének megfelelő méretű és számú gyűjtőedényt az ingatlantulajdonos kérelmére bérletbe, vagy térítési díj ellenében rendelkezésre bocsátani a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül. Az ingatlantulajdonos vagy meghatalmazottja a gyűjtőedény átvételét aláírásával köteles igazolni.

(6) Az alkalmanként keletkező többlethulladékot, amely a gyűjtőedény űrtartalmát meghaladja, a szolgáltatónál megvásárolható 80 literes műanyag zsákban az edény mellé kihelyezve szállítja el a szolgáltató.

(7) Ha az ingatlanon keletkező hulladék mennyisége nem rendszeresen, hanem alkalmilag haladja meg az átadott gyűjtőedények űrtartalmát, a Szolgáltató jogosult az így átadott, illetőleg a gyűjtőedény mellé kialakított hulladék elszállítására. A többletszolgáltatás tényéről és az ennek megfelelő díj alkalmazásáról a Szolgáltató az ingatlantulajdonost értesíteni köteles.

(8) A Szolgáltató által a szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényeket az ingatlantulajdonos erre irányuló írásbeli szerződés alapján jogosult megvásárolni vagy külön díj ellenében – bérbe venni. A megvásárolt vagy bérbe vett gyűjtőedények elhelyezéséről, pótlásáról kicseréléséről, javításáról – a szerződésben foglalt megállapodás szerint – a Szolgáltató köteles gondoskodni.

18. § (1) Az ingatlantulajdonos az átvett gyűjtőedényeket az ingatlan területén belül köteles elhelyezni. Gyűjtőedényt közterületen tartósan elhelyezni kizárólag az Önkormányzat rendeletében szabályozott közterület használati hozzájárulás, illetve a vonatkozó szabályok szerinti közterület-használati engedély alapján lehet.

(2) Az ingatlantulajdonos köteles az átvett gyűjtőedényeket a hulladék elszállítása céljából a Szolgáltató által megjelölt időpontban, a közterületen, a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni.

(3) A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének – a közterület szennyezésének elkerülése érdekében – lecsukott állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza. A kihelyezett gyűjtőedényből guberálni tilos. A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű és a gyalogos forgalmat és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

19. § (1) A szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedények ürítése során esetlegesen keletkezett szennyeződés takarításáról a Szolgáltató köteles gondoskodni.

(2) A Szolgáltató tulajdonát képző, az ingatlantulajdonos rendelkezésére bocsátott vagy általa bérbe vett és rendeltetésszerűen használt gyűjtőedények szükség szerinti javításáról, cseréjéről és esetleges pótlásáról az ingatlantulajdonos bejelentése alapján a Szolgáltató köteles gondoskodni.

(3) A gyűjtőedény rendeltetésétől eltérő használata, valamint eltűnése vagy megsemmisülése miatt keletkezett kárt az az ingatlantulajdonos köteles megtéríteni, aki a gyűjtőedényt a 8. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően átvette, illetve az köteles viselni, aki a gyűjtőedény használati jogát a 8. § (9) bekezdésében foglaltak szerint megszerezte.

(4) A Szolgáltató kárát az ingatlantulajdonos a kár bekövetkeztétől számított harminc napon belül köteles megtéríteni.

20. § (1) A gyűjtőedényben elhelyezhető települési szilárd hulladék súlya:

(2) Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeznek el, amely az edényben összetömörödött, vagy befagyott, illetve az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt üríteni nem lehet, az ingatlantulajdonos a Szolgáltató felhívására köteles az edényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni. Köteles továbbá az így okozott esetleges kárt megtéríteni.

(3) Tilos a gyűjtőedénybe folyékony, mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a begyűjtést, ürítést végző személyek vagy más személyek életét, testi épségét, egészségét.

21. § (1) A települési szilárd hulladék elhelyezését, ártalmatlanítását és hasznosítását a Szolgáltató kizárólag a Jánossomorjai regionális hulladéklerakón végezheti.

(2) A hulladék ártalmatlanításáról, illetve hasznosításáról a Szolgáltató köteles gondoskodni.

22. § (1) A jelen rendelet 3. § 1. pontjában meghatározott hulladékra nézve a lomtalanítás megszervezéséről és lebonyolításáról a Szolgáltató gondoskodik.

(2) A hulladék elszállítását, ártalmatlanítását, illetve hasznosítását a Szolgáltató végzi.

(3) A hulladékot az ingatlantulajdonos a Szolgáltató által előzetesen megjeölt időpontban helyezheti ki elszállítás céljából arra a helyre, amelyet a Szolgáltató előzetesen megjelölt.

(4) Az elszállítandó hulladékot úgy kell elhelyezni a közterületeken, hogy az a jármű és gyalogosforgalmat ne akadályozza, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, illetve ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

23. § (1) A hulladékkezelési közszolgáltatás egységnyi díját az Önkormányzat jelen rendelete 3. számú mellékletében állapítja meg, a díjak meghatározásában a Dr-ben foglalt előírásokat köteles figyelembe venni.

(2) Ha a közszolgáltatási díjat az Önkormányzat a Dr. 6. § (1)-(5) bekezdése alapján számított díjnál alacsonyabb mértékben állapítja meg, a különbséget díjkompenzáció formájában köteles a szolgáltatónak megtéríteni. Az Önkormányzat – az általa megállapított díjkedvezmény esetén – a felmerülő költségeket a Szolgáltató számára köteles megtéríteni.

(3) A díj meghatározásakor az Önkormányzat köteles figyelemmel lenni arra, hogy a gyűjtőedény az ingatlantulajdonos vagy a Szolgáltató tulajdona-e. Ha a gyűjtőedényt külön bérlettel a Szolgáltató biztosítja, annak költsége a díj megállapításánál nem vehető figyelembe.

(4) A közszolgáltatási díj megfizetésére az az ingatlantulajdonos köteles, aki a jelen rendeletben foglaltak szerint a hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételére köteles.

(5) Az ingatlantulajdonos a közszolgáltatási díjat a szolgáltató részére – a teljesített közszolgáltatás alapján, számla ellenében – negyedéves bontásban köteles megfizetni.

(6) A közszolgáltatás díját a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kell kiegyenlíteni.

(7) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a Szolgáltató számára a szolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja.

(8) A hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék adók módjára behajtható köztartozás.

(9) A díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül a Szolgáltató felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a díjfizetési kötelezettség elmulasztására és felszólítja annak teljesítésére.

(10) A felszólítás eredménytelensége esetén – a díjhátralék keletkezését követő 90. napot követően – a Szolgáltató, a felszólítás megtörténtének igazolása mellett, a díjhátralékot az Önkormányzattól igényelheti.

(11) A szabályosan benyújtott igénylés alapján az Önkormányzat jegyzője haladéktalanul intézkedik a díjhátralék és a felmerült költségek behajtása érdekében. A behajtott díjhátralékot az Önkormányzat 8 napon belül köteles átutalni a Szolgáltatónak. Amennyiben a köztartozás behajthatatlan, az Önkormányzat a behajthatatlanság tényének megállapítását követő 8 napon belül a díjhátralékot köteles a Szolgáltatónak megtéríteni. Behajthatatlan a köztartozás, ha azt a kötelezett az Önkormányzat felszólítását követő 30 napon belül nem fizeti meg.

(12) A közszolgáltatási díjat az Önkormányzat egyéves díjfizetési időszakra állapítja meg.

(13) A közszolgáltatásnak az Önkormányzat által meghatározott díja a Szolgáltató által alkalmazott díj legmagasabb mértéke.

(14) A közszolgáltatási díj esedékes összegét a Szolgáltató állapítja meg a (12) bekezdésben foglaltak alapján. Ennek során figyelemmel kell lennie arra, hogy a közszolgáltatási díj ne tartalmazhat indokolatlan megkülönböztetést az ingatlantulajdonosok, illetve azok csoportjai között.

24. § (1) A Szolgáltató köteles a közszolgáltatási díj megállapítása érdekében az Önkormányzat részére díjkalkulációt készíteni. Ha a Szolgáltató a közszolgáltatás körébe tartozó tevékenység mellett más gazdasági tevékenységet is folytat, a költségvetésben a költségek szigorú elkülönítésének módszerét is alkalmaznia kell.

(2) A Szolgáltató köteles a Hgt. 25. § (19) bekezdésében meghatározottak szerint évente november 15. napjáig költségelemzést készíteni és azt javaslat formájában az Önkormányzat részére előterjeszteni.

(3) Az Önkormányzat köteles a javaslat alapján a közszolgáltatás díját meghatározó rendeletének elfogadását megelőző részletes költségelemzést készíteni.

25. § A hulladékkezelési helyi közszolgáltatás teljesítése csak törvényben, vagy kormányrendeletben meghatározott esetekben szüneteltethető, illetőleg korlátozható.

26. § (1) Gazdálkodó szervezet akkor köteles a közszolgáltatás igénybevételére, ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési szilárd hulladékának kezeléséről.

(2) Azok a gazdálkodó szervetek, amelyek a környezetvédelmi felügyelőség által engedélyezett – települési szilárd hulladék ártalmatlanítására alkalmas – hulladékkezelési berendezéssel, létesítménnyel rendelkeznek, a jelen rendelet 5. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségek alól mentesülnek, ha a tevékenységük során képződött települési szilárd hulladékok ártalmatlanításáról ezekben a berendezésekben, létesítményekben gondoskodnak.

(3) Azok a gazdálkodó szervek, amelyek a kötelező közszolgáltatást nem veszik igénybe, a külön jogszabályokban meghatározott módon és tartalommal kötelesek a tevékenységük során keletkező hulladék mennyiségét és összetételét fajtánként nyilvántartani, az általuk végzett kezelésről, a kezelt és a kezelés eredményéből származó hulladékokról nyilvántartási, a kezelőlétesítmények működéséről üzemnaplót vezetni és ezekről a hatóságoknak bejelentést tenni.

27. § (1) A hulladékkezelési közszolgáltatás az ingatlanon folytatott ipari, kereskedelmi, szolgáltató és egyéb gazdasági tevékenység, valamint a közintézmények működése során keletkezett hulladékra nem terjed ki. Ezen hulladékfajták esetében az ingatlantulajdonosoknak a Hgt. 13. § (1) bekezdésében megjelölt, a hulladék termelőjére és birtokosára vonatkozó szabályok szerint kell eljárnia

(2) A hulladék termelője, birtokosa a tevékenysége gyakorlása során keletkező, vagy más módon a birtokába kerülő hulladékot köteles gyűjteni, továbbá az ártalmatlanításról, vagy a hasznosításról gondoskodni.

(3) Az ártalmatlanításra vagy hasznosításra vonatkozó kötelezettségét a hulladék termelője, vagy birtokosa

(4) Az (1) bekezdésben megjelölt hulladékot az Önkormányzat által kijelölt, továbbá egyéb, környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező ártalmatlanító helyre, vagy hasznosító helyre a hulladék termelője, birtokosa külön engedély nélkül maga is elszállíthatja. Amennyiben a hulladékot jellege vagy összetétele miatt az egyéb ártalmatlanító hely nem veheti át, annak elhelyezésére kijelölt ártalmatlanító helyet kell igénybe venni.

(5) A hulladék elszállítása során olyan gondossággal kell eljárni, hogy a hulladék a szállítójárműbe történő ürítésekor, illetőleg a szállítás folyamán ne szóródjon és más környezetterhelést ne idézzen elő. Szállításból eredő szennyeződés esetén a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződés-mentesítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról a hulladék termelője, birtokosa, illetőleg az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni.

(6) Gazdálkodó szervezet igénybevétele mellett történő szállítás esetén a gazdálkodó szervezet, saját szállítás esetén pedig a hulladék termelője, birtokosa, illetőleg az ingatlan tulajdonos az átvett, illetve átadott hulladék mennyiségét és összetételét – a külön jogszabályokban meghatározott módon és tartalommal – köteles fajtánként nyilvántartani és erről a hatóságoknak bejelentést tenni.

(7) A (6) bekezdésben előírt kötelezettség – a külön jogszabályokban meghatározottak szerint – mind a kijelölt ártalmatlanító hely üzemeltetőjét, mind pedig az egyéb ártalmatlanító hely tulajdonosát (üzemeltetőjét, használóját) is terheli.

(8) Ha a hulladék termelője, birtokosa a hulladékot saját maga a kijelölt ártalmatlanító helyre szállítja, a hulladék átadásával egyidejűleg, számla ellenében díjat köteles fizetni az üzemeltető részére.

28. § (1) Ha az ingatlantulajdonos a közszolgáltatás alá nem tartozó hulladék elszállításával a Szolgáltatót bízza meg, a megrendelés és a szolgáltatás feltételeiben történő megállapodásuk alapján a Szolgáltató a megjelölt időpontra vagy időtartama a megjelölt mennyiségű és összetételű hulladéknak megfelelő gyűjtőedényt az ingatlantulajdonos rendelkezésére bocsátja a hulladék elszállítását elvégzi és gondoskodik a kijelölt ártalmatlanító helyen történő elhelyezéséről.

(2) Az ingatlantulajdonos a Szolgáltató részére a megállapodásban kikötött díjat köteles megfizetni.

29. § (1) A közszolgáltatás alá nem tartozó hulladék szállítása esetében a hulladék termelője, birtokosa, illetőleg az általa szállításra igénybe vett gazdálkodó szervezet köteles a közterület tisztántartására vonatkozó jogszabályok szerint eljárni.

(2) A hulladék termelője, birtokosa köteles gondoskodni a közterület-használati hozzájárulás, illetve engedély megszerzéséről, ha a hulladék összegyűjtésére szolgáló konténer a közterületen 24 órát meghaladó időtartamra kerül kihelyezésre. Köteles gondoskodni továbbá a konténer környezetének folyamatos tisztántartásáról a konténer telítődése esetén annak haladéktalan elszállításáról.

(3) A szállítást végző gazdálkodó szervezet konténert közterületen a közúti és a gyalogos forgalom biztonságát nem veszélyeztető módon, az alábbi előírások megtartásával helyezhet ki.

(4) Közterületre kihelyezett konténeren el nem távolítható módon, jól láthatóan fel kell tüntetni a hulladék termelőjének, birtokosának, illetőleg a szállításra igénybe vett gazdálkodó szervezetnek nevét, cégnevét, telefonszámát és a konténer azonosító számát.

30. § (1) A jelen rendelet 3. § 9. pontjában meghatározott hulladékkezelési tevékenység – a Hgt-ben meghatározottak szerint – kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.

(2) Aki a környezetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély, vagy hozzájárulás nélkül végez vagy végeztet, illetve a környezet elemeit a külön jogszabályokban meghatározott módon terheli, illetve szennyezi, vagy az egyéb környezetvédelmi előírásokat más módon megszegi, szabálysértést követ el és 150. 000 forint pénzbírsággal sújtható.

(3) Aki a települési önkormányzat által szervezett közszolgáltatás körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul végez, szabálysértést követ el és 150. 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(4) Aki települési szilárd hulladékot a közterületen engedély nélkül lerak, elhelyez, illetőleg nem a kijelölt lerakóhelyen rak le, vagy helyez el, szabálysértést követ el és 100. 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ezen szabálysértés miatt helyszíni bírság is kiszabható, amelynek összege 500 Ft-tól 10. 000 forintig terjedhet.

(5) A pénzbírságot, illetve a helyszíni bírságot szabálysértési hatóság a rá vonatkozó külön jogszabályok alapján szabja ki.

31. § Aki tevékenységével vagy mulasztásával a hulladékgazdálkodási jogszabályokban vagy reá vonatkozó hatósági határozatban foglalt kötelezettségét megszegi és ezzel a környezetet veszélyezteti, szennyezi vagy károsítja, vagy tevékenységét a környezetvédelmi előírások megszegésében folytatja, a Hgt-ben, illetve a külön jogszabályokban foglaltak szerinti (büntetőjogi, polgári jogi, közigazgatási jogi, stb.) felelősséggel tartozik.

32. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával

(2) A hulladékgazdálkodási bírságot a környezetvédelmi hatóság szabja ki a rá vonatkozó külön jogszabályok szerint.

(3) A hulladékgazdálkodási bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

(4) A jogerősen kivetett hulladékgazdálkodási bírság adók módjára behajtható köztartozás.

33. § (1) A jelen rendelet 2002. október 1. napján lép hatályba.

34. § A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat