Rajka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2012. (II. 10.) önkormányzati rendelete
a szociális igazgatásról és az egyes szociális ellátási formák helyi szabályozásáról
Hatályos: 2012. 04. 20- 2015. 02. 28
Rajka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2012. (II. 10.) önkormányzati rendelete
a szociális igazgatásról és az egyes szociális ellátási formák helyi szabályozásáról
2012.04.20.
Rajka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi. III. törvény (továbbiakban: Sztv.)10. § (1) bekezdés, 25. §. (3) bekezdés a) és b) pont, 32. § (1) és (3) bekezdés, 33. § (1) bekezdés, 38. §. (9) bekezdés, 43/B § (1) bekezdés, 45. § (1) és (2) bekezdés, 46. § (1) bekezdés, 50. § (3) bekezdés, 62. § (2), 92. § (1)-(2) bekezdés, 132. § (4) bekezdés a) és b) pont, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályiról szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 28/B § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
I. Fejezet
1. § E rendelet célja, hogy Rajka községben a polgárok szociális biztonságának feltételrendszerét meghatározza. Ennek során egyrészt szabályozza az állam által biztosított egyes ellátások eljárási rendjét, másrészt az Sztv-ben nevesített pénzbeli, illetve természetben nyújtott ellátások igénybevételének részletes helyi feltételeit rögzíti.
2. § Az igénylésére vonatkozó kérelmeket Rajka Község Önkormányzatának Hivatalához (9224 Rajka, Szabadság tér 1.) címezve kell benyújtani.
3. § (1) Az aktív korúak ellátása, illetve közgyógyellátás kivételével az ellátások igénylése esetén a kérelmező köteles a saját, illetőleg a vele egy háztartásban élők vagyoni, jövedelmi helyzetéről nyilatkozni, valamint az elbíráláshoz szükséges egyéb adatokat az eljáró szerv rendelkezésére bocsátani.
(2) A havi rendszeres jövedelmet az alábbi dokumentumokkal kell igazolni:
- a/ a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről kiállított munkáltató igazolással,
- b/ a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó pénzintézeti folyószámla-kivonattal,
- c/ egyedülálló és kiskorú gyermekét nevelő szülő esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó, gyermektartást, illetve árvaellátást igazoló irattal,
- d/ álláskeresési támogatás havi összegét az azt megállapító határozattal,
- e/ a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvénnyel.
(3) Egyéb nem havi rendszeres jövedelem igazolására (Sztv.
10. § 2 b. pontja a kérelmező írásbeli nyilatkozatát kell elfogadni.
(4) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a maga és az egy háztartásban élő közeli hozzátartozói személyi adatairól, családja vagyoni és jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és az erre vonatkozó - e rendeletben előírt tartalmú - igazolásokat becsatolni, illetve ennek hivatalból történő megkéréséhez hozzájárulni.
(5) A saját háztartáson belüli eltartást a nappali tagozaton tanuló tanulmányokat folytató gyermek esetében iskolalátogatási igazolással kell igazolni, amelynek tartalmaznia kell a folyósított ösztöndíjat is.
(6) Elvált szülőknél a saját háztartásban tartást kiskorú gyermek elhelyezéséről szóló jogerős ítélet bemutatásával, külön élő szülők esetében büntetőjogi felelősség mellett tett nyilatkozattal, továbbá a népesség-nyilvántartás adatainak felhasználásával kell igazolni.
II. Fejezet
SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ PÉNZBELI ELLÁTÁSOK
4. § (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő, egészségkárosodottnak nem minősülő személy /továbbiakban: ellátott/ a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként köteles együttműködni az önkormányzat által e célra kijelölt szervvel: Mosonmagyaróvár Többcélú Kistérségi Társulás Családsegítő Szolgálatával és a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Mosonmagyaróvári Kirendeltségével.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott együttműködés keretében az ellátott köteles:
- nyilvántartásba vétel céljából az intézménynél a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül megjelenni,
- az intézmény által számára előírt egyéni képességeket fejlesztő, vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészítő programon részt venni,
- az együttműködési, beilleszkedést segítő programról a Családsegítő Szolgálattal, illetve a Munkaügyi Központtal írásban megállapodni.
(3) A Családsegítő Szolgálat által szervezett, beilleszkedést segítő programok típusai:
a/ egyéni képességeket fejlesztő program,
b/ életmódot formáló foglalkozás,
c/ munkavégzésre történő felkészítő program
d/ foglalkoztathatóság javítása, álláskeresésre felkészítés,
e/ szinten tartás - karbantartás - társadalmi integráció erősítése,
f/ más ellátásba juttatás segítése.
(4) Az ellátott köteles teljesíteni a beilleszkedést segítő programban foglaltakat.
Rendszeres szociális segély
5. § A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg a Sztv. 33. § (1) bekezdésében meghatározott feltételekkel rendelkezőknek.
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás
6. § (1) Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították - a 5. paragrafusban foglaltak szerinti kivétellel – foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult.
(2) Az aktív korúak támogatásra való jogosultság egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja köteles gondoskodni:
- az életvitelszerűen lakott lakás vagy ház (a továbbiakban együtt: épület) és a lakóudvar, kert legalább heti egy alkalommal történő takarításáról, gyomtalanításáról, lom-és szemét eltávolításáról,
- az épület állagát károsító és rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó, azonnali beavatkozást igénylő hibák és hiányosságok haladéktalan megszüntetéséről,
- az ingatlana előtti járdaszakasz, járda hiányában három méter széles területsáv, vagy ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület tisztán tartásáról, és
- az ingatlana előtt lévő járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztán tartásáról.
(3) Az önkormányzat a kérelem benyújtásától számított 5 napon belül helyszíni szemlét tarthat, melyet követően kerül megállapításra az ellátás jogosultsága. Az ellátás jogosultsága alatt az ellenőrzés alakalomszerűen ismétlődhet.
(4) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személynek kérnie kell az állami foglalkoztatási szervnél az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, valamint köteles az állami foglalkoztatási szervvel együttműködni.
(5) A foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a.
(6) Amennyiben a kérelmező a fent leírt feltételeknek nem tesz eleget és erről az önkormányzat alaklomszerű ellenőrzés keretében meggyőződik, akkor az ellátás megszűnik.
7. § (1) Az ellátott a 4. §-ban meghatározottakon túl köteles:
- a Hivatalban adatait és adatainak megváltozását haladéktalanul bejelenteni,
- a támogatásra való jogosultság fennállásának felülvizsgálatát elősegíteni,
- a Családsegítő Szolgálattal folyamatosan kapcsolatot tartani és az általuk előírt időpontban megjelenni.
(2) Az ellátottat a rendszeres szociális segélyt igénylő kérelme elbírálását megelőzően tájékoztatni kell az együttműködési kötelezettségről, annak tartalmáról és formáiról.
8. § (1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha az ellátott - neki felróható okból
- a beilleszkedést segítő programokban foglaltakat nem tartja be,
- a Kistérségi Gyermekjóléti Családsegítő Szolgáltató Központ által előírt időpontban nem jelenik meg és távolmaradását orvosi, hatósági vagy bírósági igazolással - 8 napon belül - nem igazolja,
- a Hivatalban adatait, illetve azok változását nem jelenti be,
- a támogatásra való jogosultság fennállásának felülvizsgálatát nem segíti elő,
- amennyiben nem az önkormányzat által felajánlott, más munkaviszonyt, vagy munka jellegű jogviszonyt létesít, és azt a polgármesteri hivatalban - a munkába állást követő 8 napon belül nem jelenti be,
- a Családsegítő Szolgálatnál a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem jelentkezik be,
- az együttműködési megállapodást a Családsegítő Szolgálattal nem köti meg.
9. § Az önkormányzat által biztosított foglalkoztatás keretében szükséges, a nem foglalkoztatott személyek alkalmazásával kapcsolatos munkajogi intézkedések megtételére - átruházott hatáskörben - a polgármester jogosult.
10. § A nem foglalkoztatott személy köteles a részére felajánlott munkalehetőségről szóló értesítés kézhezvételét követően, az abban megjelölt napon munkára jelentkezni. A munkavégzés megkezdése előtt a szükséges munkaköri alkalmassági vizsgálatot el kell végezni.
Lakásfenntartási támogatás
11. § (1) A lakásfenntartási támogatás iránti igényt a Polgármesteri Hivatalban a kötelező formanyomtatványon lehet benyújtani, mely a kiállítástól számítva egy évig érvényes.
(2) A lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja köteles gondoskodni:
- az életvitelszerűen lakott lakás vagy ház (a továbbiakban együtt:épület) és a lakóudvar, kert legalább heti egy alkalommal történő takarításáról, gyomtalanításáról,
- az épület állagát károsító és rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó, azonnali beavatkozást igénylő hibák és hiányosságok haladéktalan megszüntetéséről,
- az ingatlana előtti járdaszakasz, járda hiányában három méter széles területsáv, vagy ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület tisztán tartásáról, és
- az ingatlana előtt lévő járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztán tartásáról.
12. § (1) Ápolási díj állapítható meg méltányosságból annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén annak 200 %-át.
13. § (1) A Képviselő-testület Szociális- és Oktatási Bizottsága átmeneti segélyt állapíthat meg annak a személynek, aki a létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került, időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd, ha a kérelmező családjában az egy főre számított havi családi jövedelem nem
haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, egyedülálló esetén a kétszeresét.
(2) A szociális rászorultság függvényében az önkormányzat kamatmentes kölcsönt nyújthat annak a személynek, akinek átmeneti nehéz helyzetén ez a támogatás megoldást jelent és vállalja a kölcsön visszafizetését.
(3) Az átmeneti segély lehet:
a) Pénzbeli vagy természetbeni támogatás.
b) havi rendszerességgel, több hónapon keresztül, hosszabb időszakra nyújtott, de legfeljebb egy évre szóló rendszeres pénzbeli vagy természetbeni támogatás.
c) Átmeneti segély a rászoruló kérelmére, más személy vagy szervezet javaslatára, valamint hivatalból is adható.
(4) Egyszeri pénzbeli átmeneti segély annak a személynek adható, akinek szociális rászorultsága megállapítható és az egyszeri pénzbeli támogatás segítséget jelent a rendkívüli nehéz helyzete enyhítésére. Az egyszeri pénzbeli támogatás összegének felső határát az Önkormányzat az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresében határozza meg.
(5)
(6) A kamatmentes kölcsön formájában nyújtott átmeneti segély összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege tízszeresét. A kölcsön visszafizetésére a képviselő-testület nevében eljáró polgármester és a kölcsönben részesített megállapodást köt, melyben rögzíteni kell a visszafizetés feltételeit, a visszafizetés elmulasztása esetén követendő eljárást, a garanciákat, valamint a kölcsön lejártának határidejét. A polgármester az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege ötszörösét meghaladó kamatmentes kölcsön nyújtása esetén készfizető kezes kikötését is előírhatja a megállapodásban. Aki a szerződésben meghatározott visszafizetési kötelezettségét a megadott határidőig nem teljesíti, az az önkormányzat részéről 2 éven belül nem részesülhet kamatmentes szociális kölcsönben.
(7) Átmeneti segély természetbeni ellátásként is nyújtható. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha
1. a kérelem erre irányul, vagy
2. az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy a segély felhasználása nem rendeletetésének megfelelően történik.
(8) Rendkívüli esetben jövedelmi viszonyok vizsgálata, illetve kérelem nélkül a polgármester átmeneti segélyt állapíthat meg, legfeljebb 200.000,- Ft összegben. Ilyen eset különösen: betegség, káresemény, lakhatási gondok, elemi kár.
(9)
14. § (1) Az önkormányzat 20.000 Ft temetési segélyt állapít meg annak a rajkai állandó lakcímű lakosnak, aki elhunyt rajkai lakos eltemettetéséről gondoskodott és az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszeresét.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összegű temetési segélyre való jogosultságot a kérelmező nevére kiállított temetési számlával kell igazolni.
(3) A temetési segély iránti kérelem a temetés napjától számított 60 napon belül terjeszthető elő a Polgármesteri Hivatalnál.
(4) A temetési segély megállapítására vonatkozó hatáskörét a képviselő-testület a polgármesterre átruházza.
Családalapítási támogatás
15. § (1) Az önkormányzat 20.000 Ft családalapítási támogatást állapít meg minden rajkai állandó lakcímű családnak, amely családba újszülött gyermek érkezik és az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszeresét.
(2) A családalapítási támogatás iránti kifizetési kérelem a születés napjától számított 60 napon belül terjeszthető elő a Polgármesteri Hivatalnál.
(3) A családalapítási támogatás megállapítására vonatkozó hatáskörét a képviselő-testület a polgármesterre átruházza.
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
16. § (1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás állapítható meg a Gytv. 21. §-ában meghatározott feltételek alapján.
(2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is folyósítható. Természetbeni támogatás adható különösen:
a) a kérelem a gyermek tanszer-, tankönyvellátásának támogatására, illetve térítési díj támogatására irányul,
b) ha a kérelem benyújtását megelőzően a kérelmezőnek nevelési, oktatási intézménynél térítési díj, illetve egyéb térítési díj, illetve egyéb a tanítással neveléssel, kapcsolatosan felmerült költségek tekintetében hátraléka áll fenn,
c) ha kérelmező összes körülményei alapján feltételezhető, hogy a gondozó a pénzbeli ellátást nem a gyermekre fordítja.
(3) A támogatás mértéke gyermekenként legalább 2.000 Ft, legfeljebb azonban 10.000,- Ft lehet.
(4) A képviselő-testület hatáskörét a polgármesterre ruházza át.
III. Fejezet
TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK
17. § A közgyógyellátásra az a kérelmező jogosult,
1. akinél a számított családi jövedelemhatár nem haladja meg a öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 190 %-át, egyedülélő esetében 230 %-át, továbbá
2. a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 17,5%-át.
IV. Fejezet
18. § Rajka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Szociális, Oktatási és Kulturális Bizottság hatáskörébe utalja I. fokon az alábbi szociális ellátási formák elbírálását:
- az ápolási díj Sztv. 43/B. § (1) bek. szerinti megállapítását,
- átmeneti segély,
- intézményi térítési díj csökkentése, elengedése,
- kamatmentes kölcsön
megállapítását.
19 . § (1) Ez a rendelet 2012. március 01-én lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Rajka Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2007. (III 17.), illetve az azt módosító 7/2011. (III.24.) számú önkormányzati rendelet.
(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző helyben szokásos módon gondoskodik.
Kiss Vince sk. Dr. Kiss Mónika Edina sk.
Kihirdetve: