Rajka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2013. (I. 4.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról, a vagyon kezeléséről és hasznosításáról
Hatályos: 2013. 01. 24- 2014. 08. 13Rajka Község Önkormányzata
Rajka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2013. (I.23.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról, a vagyon kezeléséről és hasznosításáról
2013-01-24-tól 2014-08-13-ig
Rajka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
1.§
Az önkormányzati vagyon
(1) Az önkormányzat vagyona törzsvagyon és üzleti vagyon.
(2) Rajka község Önkormányzatának törzsvagyona a forgalomképesség szempontjából
a) forgalomképtelen törzsvagyon, amelynek részei:
aa)nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont az 1. melléklet tartalmazza.,
ab) kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemeket az 2. melléklet
(3) A rendelet 3. mellékletében felsorolt vagyon az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona.
2.§
Az önkormányzat vagyonával való rendelkezés
(1) Jelen rendelet alkalmazásában a vagyonnal való rendelkezésnek, tulajdonosi jogok gyakorlásának minősül különösen:
a)az elidegenítés,
b)a vagyon megterhelése, ide értve a vagyon biztosítékul adását, zálog- és jelzálog, illetve szolgalmi jog alapítását, használat jogának biztosítását, haszonkölcsönbe adását, elidegenítési és terhelési tilalom vállalását,
c)a vagyoni elemek gazdálkodó szervezetbe apportként történő bevitelét, alapítványok, közalapítványok, illetőleg egyéb társadalmi szervezetek rendelkezésére bocsátását,
d)a vagyonhasznosítás, ideértve a vagyoni elemek kezelésbe, használatba, üzemeltetésbe adását, bérbe adását, koncesszióba adását, támogatásra történő felajánlását,
e)az önkormányzatot megillető elővásárlási-, vételi- és visszavásárlási jog gyakorlása,
f)gazdálkodó szervezetben üzletrész, részvény alapján az önkormányzatot megillető tulajdonosi jog gyakorlása,
g)a vagyon kezelésből történő kivonása,
h)vagyonszerzés,
i)hitelfelvétel,
j)értékpapírral, pénzeszközzel való gazdálkodás, célhoz nem kötött forrás betétként történő elhelyezése
k)önkormányzatot megillető követelés érvényesítése, követelés elengedése, bevételről való lemondás.
(2) A forgalomképes üzleti vagyonba tartozó ingatlan értékesítésre történő kijelölésére a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság tesz javaslatot.
(3) Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet érvényesen a külön jogszabályban meghatározottak szerint köthet.
(4) Önkormányzati ingatlanvagyonnal kapcsolatos tulajdonosi hozzájárulás – kivéve a vagyon megterhelése – esetén, amennyiben a létrehozandó jogügylet nem jár anyagi kötelezettségvállalással, úgy a hozzájárulás megadásáról a polgármester dönt és gyakorolja a hatósági eljárásban a tulajdonost megillető jogokat.
(5) Az Önkormányzat intézménye - az intézményvezető útján - annak a törzsvagyonnak használati jogát gyakorolhatják, amely e rendelet hatályba lépésének napján is a használatukban van.
(6) Az önkormányzati követelés jogosultja köteles megtenni a követelés behajtása érdekében a követelés nagyságával arányban álló intézkedéseket. A behajthatatlan követelések elengedését a képviselő-testület engedélyezi.
3.§
Önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes átruházása
A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik az ingó- és ingatlanvagyon ingyenes és kedvezményes átruházásának engedélyezése, ingyenes használatba adása.
4. §
Vagyon ingyenes megszerzése
A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik a más szervek, magánszemélyek által ingyenesen felajánlott ingó és ingatlan átvétele.
5/A.[1] §
A vagyonkezelői jog létesítése
(1) A Képviselő-testület az önkormányzat egyes közfeladatainak átadásához kapcsolódóan az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonra vagyonkezelői jogot létesíthet.
(2) Vagyonkezelői szerződés a törvényben meghatározott személyekkel köthető.
(3) A vagyonkezelői jog megszerzésének feltétele, hogy a vagyonkezelő a feladatellátással összefüggő jogokat és kötelezettségeket átvegye.
(4) A vagyonkezelői jog ellenértékéről vagy a vagyonkezelői jog ingyenes alapításáról a Képviselő-testület a vagyonkezelői jog alapításával egyidejűleg a szerződésben dönt.
(5)Ingyenes vagyonkezelői jog, kizárólagos vagy többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társasággal, valamint természetes személlyel létesíthető.
(6) Amennyiben a képviselő-testület a vagyonkezelői jog alapítására pályázat kiírásáról dönt, a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét a pályázatban meghatározott feltételek szerint állapítja meg. A vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértéke ebben az esetben nem lehet alacsonyabb az ingatlan forgalmi érétkének alapulvételével az illetékről szóló mindenkor hatályos törvényi rendelkezésalapján megállapított vagyoni értékű jog értékénél.
(7) A vagyonkezelői jog ingatlan nyilvántartási bejegyzéséről a vagyonkezelői jog jogosultja saját költségén gondoskodik.
(8) A vagyonkezelőt a vagyonkezelési szerződésből adódó jogok és kötelezettségek a szerződés aláírásának, vagy – amennyiben a szerződés hatálybalépése feltételhez kötött – a szerződés hatályba lépésének napjától illetik meg és terhelik.
5/B. § [2]
A vagyonkezeléshez kapcsolódó jogok és kötelezettségek
(1) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyont a vagyonkezelési szerződés előírásainak és a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használhatja.
(2) A vagyonkezelő köteles az átvett vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról a jó gazda módjára gondoskodni.
(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon használatából, működéséből származó bevételeit, valamint közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen.
(4) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonnal vállalkozási tevékenységet a tulajdonos írásbeli hozzájárulásával folytathat.
(5) A vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésbe vett vagyonról olyan elkülönített nyilvántartást vezetni, amely tételesen tartalmazza a vagyon könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenést, az azokban bekövetkezett változást.
(6) A vagyonkezelő csak a tulajdonos hozzájárulása alapján jogosult a feleslegessé vált eszközöket kiselejtezni. A vagyonkezelésből való kivonásról és a vagyonkezelési szerződés módosításáról a képviselő-testület dönt.
(7) A vagyonkezelő az átvett vagyonnal, annak hasznaival évente egyszer számol el a tulajdonos felé a szerződésben meghatározott elszámolási mód szerint.
(8) A vagyonkezelőnek a kezelt vagyonra vonatkozóan adatszolgáltatási kötelezettsége van. A vagyonkezelő évente egyszer, a tárgyévet követő év február 15-éig a vagyon állapotának tárgyévi változásairól – vagyonérték nyitó, növekedés csökkenés, záró sorok feltüntetésével -, valamint a vagyonkezelésbe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról a mindenkori jogszabályi előírásoknak megfelelő módon és formában adatot szolgáltat.
(9) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor a kezelésbe vett vagyonnal a vagyonkezelői szerződés szerint elszámol.
5/C. §[3]
A vagyonkezelői jog ellenőrzése
(1) A vagyonkezelési szerzősédben meghatározott jogok és kötelezettségek teljesítését az önkormányzat a polgármester által megbízott tulajdonosi ellenőr útján ellenőrzi.
(2) A tulajdonosi ellenőrzés feladata a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata.
(3) A tulajdonosi ellenőr a tulajdonosi ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokban és más dokumentumokba, elektronikus adatokba – a külön jogszabályban meghatározott adatvédelmi előírások betartásával – betekinthet, azokról másolatot, kivonatot készíthet. A vagyonkezelő szervezet vezetőjétől alkalmazottjától írásban vagy szóban információt kérhet.
(4) A tulajdonosi ellenőrzésről a tevékenység megkezdése előtt legalább 15 nappal a vagyonkezelő szerv vezetőjét a megbízólevél megküldésével kell értesíteni.
(5) Az ellenőr a megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően, írásba foglalja. Megállapításait elegendő és megfelelő bizonyítékkal alátámasztja.
(6) Az ellenőrzésről vizsgálati jelentést készít, amelynek tervezetét az ellenőrzött szerv vezetőjével előzetesen egyezteti. A vizsgálati jelentést az aláírását követően a polgármesternek átadja.
(7) Az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az ellenőrzött szerv vezetője írásban tájékoztatja az önkormányzatot.
(8) A polgármester az ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a képviselő-testületet
6. §
Az intézmények használatába adott vagyonra vonatkozó szabályok
(1) Az önkormányzati intézményt a használatába adott vagyontárgyakra megilletik a tulajdonosi jogosítványok és terhelik a tulajdonosi kötelezettségek az e rendeletben megfogalmazott szabályok betartása mellett.
(2) A tulajdonost megillető rendelkezési jogból az önkormányzati intézmények az alkalomszerűen, maximum egy éves határozott időre szóló vagy határozatlan időre szóló bérleti szerződés útján történő hasznosítás jogát gyakorolhatják
(3) A határozatlan időre szóló bérleti szerződésben indokolás nélküli 3 hónapos felmondási időt kell kikötni.
(4) A bérbeadásból származó bevételt az intézmény saját feladatainak ellátására, színvonalának javítására fordíthatja.
(5) A hasznosítás az intézmény feladatainak ellátását nem korlátozhatja, nem veszélyeztetheti, a vagyon állagát nem ronthatja.
(6) Ha egy vagyontárgyhoz kapcsolódó intézményi funkció megszűnik, a vagyon hasznosításáról a képviselő-testület dönt.
(7) Az intézmények által megszerzett vagyontárgyak, ingatlanok az önkormányzat tulajdonába kerülnek.
7. §
Az önkormányzati vagyon hasznosítása
(1) Az önkormányzat az üzleti vagyon kategóriába sorolt vagyontárgyai hasznosításával megbízhatja egyszemélyes gazdasági társaságát.
(2) A forgalomképtelen törzsvagyon kategóriába sorolt vagyontárgyakat közterület-foglalással lehet hasznosítani, melynek lebonyolítása a Polgármesteri Hivatal feladata.
8.§
Az önkormányzati vagyonértékesítés eljárási szabályai
(1) Az önkormányzati vagyont a külön törvényben meghatározott szabályok szerinti versenyeztetési eljárás útján kell értékesíteni, ha
a) az ingatlan, független ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott forgalmi értéke az 25 000 000 forintot,
b) ingó esetén az 1 000 000 forintot meghaladja.
(2) A képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott forgalmi értéket el nem érő vagyontárgy esetén is előírhatja a versenyezetési eljárás lefolytatását.
(3) Az értékesítésre kijelölt ingatlan forgalmi értékének meghatározására a független értékbecslő (igazságügyi ingatlanszakértő) által készített szakvéleményt kell figyelembe venni.
(4) A versenyezetési eljárás esetén az értékesítendő vagyont a helyben szokásos módon kell meghirdetni, de más hirdetési forma is alkalmazható. A hirdetés tartalmáról a képviselő-testület egyedileg határoz.
(5) A hirdetményi ár csak a Képviselő-testület indokolt külön döntése alapján lehet kevesebb, mint az ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott forgalmi érték.
(6) Több érvényes pályázat esetén áverést kell lefolytatni, a pályázat benyújtását követő határidő utolsó napjától számított 30 napon belül. Az árverést hirdetmény közzétételével kell kitűzni.
(7) Az árverés nyilvános. Az árverést a hirdetmény kiírója foganatosítja.
(8) Az árverésen részt vehet, aki a hirdetményben megjelölt helyen és időben jelentkezett, és nyilatkozik arról, hogy legalább a kikiáltási ár erejéig rendelkezik a vételárral, továbbá az árverési biztosítékot a megadott módon és időben letétbe helyezte.
(9) Az árverést az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő nyeri. Az azonos ajánlatok között sorsolással kell dönteni, vagy új eljárást kell lefolytatni.
(10) Az adásvételi szerződés tervezetét a pályázat eredményességének megállapítását, illetőleg a sikeres árverést követő 10 napon belül kell a vevőnek benyújtania. A felek a szerződés tartalmát a közzétett pályázati feltételek, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlata alapján alakítják ki.
(11) Az építési telkek értékesítése a Képviselő-testület külön határozatában foglalt feltételekkel és az abban meghatározott négyzetméter áron történhet.
9. §
Az önkormányzat törzsvagyonának átminősítési folyamata
(1) A polgármester gondoskodik a vagyontárgyak átminősítése, illetve hasznosítása előtt a célszerűségi, valamint a pénzügyi-gazdaságossági vizsgálat elvégzéséről.
(2) a) Előzetes célszerűségi vizsgálat
aa) a feladat körülhatárolása,
ab) a feltételek számbavétele,
ac) a hosszú távú jövedelmezőség, rövid távú haszon vizsgálata,
ad) a megfelelő hasznosítási forma kiválasztása,
ae) a vállalkozás résztvevőinek vagy potenciális résztvevőinek
számbavétele,
b) Pénzügyi-gazdasági vizsgálat
ba) tőkeértékelés, hozammutatók, megtérülési mutatók,
bb) kamat- és osztalék kondíciók számbavétele,
(amennyiben ilyen jellegű a hasznosítás formája)
bc) összehasonlító elemzések elvégzése, különböző pénzügyi feltételek és megoldások közötti választás.
(3) A polgármester a vizsgálatok eredményét a képviselő-testület elé viszi az átminősítés előtt.
Az átminősítés kérdésében a képviselő-testület dönt, és meghatározza a végrehajtás módját is.
(4) A gazdaságossági vizsgálat mellőzhető, ha az átminősítés csak az ingatlan egy részét érinti és a visszamaradó ingatlan az eredeti rendeltetését továbbra is betöltheti.
10. §
Záró rendelkezés
(1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) Hatályba lépésével egyidejűleg hatályát vesztik a 14/2004.(XII. 17.) és a 6/2012.(II. 28.) önkormányzati rendeletek.
Kiss Vince dr. Kiss Mónika Edina
polgármester jegyző
A jegyző nevében és megbízásából:
Odonics Aliz
igazgatási referens
A rendelet 2013.január 23. napján kihirdetésre került.
Odonics Aliz
igazgatási referens
Módosította a 8/2014. (VI.16.) önkormányzati rendelet
Módosította a 8/2014.(VI.16.) önkormányzati rendelet
Módosította a 8/2014.(VI.16.) önkormányzati rendelet