Rajka Község Képviselő-testületének 13/2014 (X.22.) önkormányzati rendelete
Rajka Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzata
Hatályos: 2019. 10. 25- 2021. 10. 27Rajka Község Képviselő-testületének 13/2014 (X.22.) önkormányzati rendelete
Rajka Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzata
Rajka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése és székhelye:
2. § (1) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló és pecsét.
(2) Az önkormányzat címerének leírása: álló pajzs alakú, kék lapon lévő, fejjel lefelé álló barna színű rák.
(3) Az önkormányzat zászlója: téglalap alakú, fehér alapú, bal oldalán a Dunát jelképező kék színű hullámos egy vastagabb és felette egy vékonyabb csík, közepén a község címerével, melyet arany és kék színű díszítés ölel.
Önkormányzati együttműködés, társulások
3. § (1) Az önkormányzat feladatainak ellátása érdekében együttműködik egyesültekkel, civil és érdekvédelmi szervezetekkel, egyházakkal, karitatív szervezetekkel, valamint egyéb országos és megyei hatáskörű szervekkel.
(2) Az önkormányzat együttműködési megállapodásban rögzíti az (1) bekezdésben említett együttműködés kereteit.
(3) Rajka Község Önkormányzata együttműködési megállapodás alapján biztosítja a Rajkai Német Önkormányzat részére az önkormányzati működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról az alábbiak szerint:
a) A helyi önkormányzat a német nemzetiségi önkormányzat részére térítésmentesen biztosítja az önkormányzati feladatai ellátásához szükséges helyiséghasználatot a Rajka, Szent István u. 14. szám alatti irodában. A helyiség használatához kapcsolódó költségeket (rezsi és fenntartási költségek) a helyi önkormányzat viseli.
b) A helyi önkormányzat a jegyző útján biztosítja a német önkormányzat részére az önkormányzati működéshez szükséges személyi feltételeket. Ennek keretében az önkormányzat hivatala ellátja a nemzetiségi önkormányzat testületi üléseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása); a testületi döntéseinek előkészítésével és a döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási és postázási feladatokat; a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátása.
c) A b) pontban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket – a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata kivételével – a helyi önkormányzat viseli.
(4)
(5) Rajka Község Önkormányzata megállapodás alapján tagja a Mosonmagyaróvári Térségi Társulásnak és a Mosonmagyaróvári Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásnak, valamint a Szigetköz – Felső-Duna mente Térségi Tanácsnak.
(6) Rajka Község Önkormányzata tagja a Szigetköz Turizmusáért Egyesületnek, együttműködik a szigetközi falvak önkormányzataival a „Szigetköz természetesen” Helyi Vidékfejlesztési Terv megvalósítására létrejött Felső- és Közép Szigetközi LEADER Akciócsoport tagjaként.
(7) Rajka Község Önkormányzata tagja a Szigetköz Natúrpark Egyesületnek.
(8) A Képviselő-testület az önkormányzatiság kifejezésre juttatása érdekében együttműködik a Területi Önkormányzatok Országos Szövetségével (TÖOSZ) és a Rajkai Német Önkormányzattal.
(9) Rajka Község Önkormányzata hivatalos kapcsolatot tart fenn a szlovákiai Gútor (Hamuliakovo) és Dunacsúny (Cunovo), valamint az ausztriai Németjárfalu (Deutch Jahrndorf) településekkel.
FELADATOK-ÉS HATÁSKÖRÖK
4. § (1) Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei a Képviselő-testületet illetik. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei (bizottságok, polgármester, jegyző, közös önkormányzati hivatal) látják el. A Képviselő-testület által szerveire átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) Az Önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladatokat.
(3) Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait költségvetési szervein, gazdálkodó- és nonprofit szervezetén keresztül látja el.
(4) A Képviselő-testület által alapított és fenntartott költségvetési szervek, továbbá az általa alapított egyszemélyes gazdasági társaság és alapítvány listáját jelen rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
A képviselő-testült tagjai
5. § A Képviselő-testület tagjai a települési képviselők és a polgármester. A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. A képviselők és a polgármester nevét a rendelet 2. számú fügeléke tartalmazza.
A képviselő-testület üléseinek összehívása
6. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a napirendi pontok előadóját és a nemzetiségi önkormányzat elnökét.
(2) Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan a jegyzőt, a napirend előadóját és a nemzetiségi önkormányzat elnökét.
(3) A Képviselő-testület üléseit a polgármester, távollétében az alpolgármester írásbeli meghívóval hívja össze.
(4) A meghívó és az előterjesztések elektronikusan is továbbíthatóak, amennyiben azt terjedelmük indokolja.
(5) A polgármester, alpolgármester akadályoztatása esetén a képviselő-testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat a korelnök látja el.
(6) A képviselő-testület ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontok előterjesztéseit a képviselőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 4 nappal korábban megkapják.
(7) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot a közös önkormányzati hivatal székhelye hirdetőtábláján elhelyezett meghívó útján és a község honlapján elhelyezett értesítés útján történő közzététellel kell tájékoztatni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét.
(8) A polgármester a képviselő-testület ülését köteles összehívni 15 napon belül, legalább 2 képviselőnek, a képviselő-testület bizottságának a napirendet is tartalmazó indítványára, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az ülés összehívására bármilyen értesítési mód igénybe vehető, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.
(9) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülésről legalább 5 nappal az ülés előtt a közös önkormányzati hivatal székhelye hirdetőtábláján elhelyezett meghívó útján és a község honlapján elhelyezett értesítéssel kell tájékoztatni a lakosságot.
(10) Amennyiben a képviselő-testület ülése határozatképtelen, 5 napon belül ismételten össze kell hívni.
(11) A képviselő-testület ülését rendkívüli esetben a polgármester saját elhatározásából, az (5) bekezdésben meghatározott módtól eltérően is összehívhatja. Ez esetben bármilyen értesítési mód is igénybe vehető.
A képviselő-testület munkaterve
7. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv szerint végzi a munkáját.
(2) A munkatervet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(3) A munkatervre javaslatot tehetnek a települési képviselők, a bizottságok, az alpolgármester és a jegyző.
(4) Az elfogadott munkatervet közzé kell tenni Rajka község honlapján.
A képviselő-testület ülésének vezetése
8. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester vezeti, akadályoztatása esetén az alpolgármester.
(2) A polgármester és az alpolgármester akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülést a korelnök vezeti.
(3) A polgármester a testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja az ülés határozatképességét,
b) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
c) javaslatot tesz a jegyzőkönyv-hitelesítők személyére
d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat.
(4) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.
(5) A polgármester vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont elnapolását vagy új napirend felvételét. A javaslatról a képviselő-testület az ülés napirendjének elfogadása előtt határoz. A napirend elnapolása esetén a testület meghatározza a napirend újbóli tárgyalásának időpontját.
Az előterjesztés
9. § (1) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztés szóban történt. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(2) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:
a) Az előterjesztés első része tartalmazza:
aa) a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetetését,
ab) a tárgykört érintő jogszabályokat,
ac) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést, és a döntést indokolják.
b) Az előterjesztés második része tartalmazza:
ba) az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot
bb) a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét.
A sürgősségi indítvány
10. § (1) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) A sürgősségi indítvány az ülést megelőző nap 16 óráig nyújtható be a sürgősség tényének rövid indokolásával.
(3) Sürgősségi indítványt a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnöke, a képviselők és a jegyző nyújthat be.
A napirendek vitája
11. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.
(2) Az előterjesztés előadójához a képviselő-testület tagjai, az ülésen a tanácskozási joggal résztvevő személyek kérdéseket intézhetnek.
(3) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
(4) A polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet.
(5) Az önkormányzat bizottsága bármely előterjesztéshez ajánlást nyújthat be a képviselő testületnek.
(6) Az előterjesztő - figyelemmel a vitában elhangzottakra - a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja. Ha a képviselő a módosító javaslatát megváltoztatja, akkor az elnök azt újabb javaslatként véleményezésre az érintett bizottságnak átadja.
(7) A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
A döntéshozatal folyamata
12. § (1) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület az elhangzás sorrendjében, majd a végleges határozati javaslatról.
(2) Szavazni személyesen, igennel, nemmel és tartózkodással lehet.
(3) A szavazás nyílt, titkos és név szerinti lehet.
(4) A szavazatok csoportosított összeszámlálásáról a szavazást levezető elnök gondoskodik. Kétség esetén a szavazást meg kell ismételni.
(5) Amennyiben a támogató és elutasító szavazatok aránya azonos, abban az esetben az elnök szünetet rendelhet el és a szünet után újra elrendelheti a szavazást.
(6) A képviselő-testület – bármely tagja javaslatára – egy havi időtartamra 20 %-kal csökkentheti annak a képviselőnek a tiszteletdíját, aki a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, és a képviselő-testület megállapítja, hogy a bejelentési kötelezettsége fennállt. (Mötv. 49. § (2))
Nyílt szavazás
13. § A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
Név szerinti szavazás
14. § (1) A képviselő-testület név szerinti szavazást rendelhet el bármely képviselő javaslatára. Az indítványról a képviselő- testület vita nélkül határoz.
(2) A név szerinti szavazást úgy kell lefolytatni, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét, a jelenlévő képviselők a nevük felolvasásakor érthetően az "igen", vagy a "nem" szavak használatával szavaznak.
(3) A név szerinti szavazás eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
Titkos szavazás
15. § (1) A titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi Bizottság végzi.
(2) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazóhelyiség és urna igénybevételével történik.
(3) Titkos szavazásnál, amennyiben a támogató és elutasító szavazatok aránya azonos, akkor a szavazás megismétléséről, annak konkrét idejéről azonnal dönteni kell.
16. § A képviselő-testület a vita lezárása után határozatot hoz, vagy rendeletet alkot.
A képviselő-testület határozata
17. § (1) A képviselő-testület határozata szó szerint tartalmazza a testület döntését, a végrehajtás határidejét és felelősét.
(2) A képviselő-testület határozatait, a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan emelkedő sorszámmal és évszámmal kell ellátni.
(3) A képviselő-testületi határozatokról a közös önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet.
(4) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott egyedi határozataira az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
18. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti a képviselő, a képviselő-testület bizottságai, a polgármester és a jegyző.
(2) A képviselő-testület a lakosság széles körét érintő rendelet-tervezet előkészítéséhez irányelveket állapíthat meg.
(3) A rendelet tervezetet a tárgyalásra való előkészítése során a témában illetékes bizottság megvitatja, véleményezik a tervezetet, majd véleményüket kifejtik a képviselő-testület ülésén.
(4) A rendelet-tervezethez módosító indítvány az ezt tárgyaló képviselő-testületi ülésre írásban és szóban is tehető.
A rendelet kihirdetése
19. § (1) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon - a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.
(2) A rendeletet az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.
A tanácskozás rendje
20. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a mindenkori levezetőelnök gondoskodik.
(2) A rend fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti meg:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem
Interpelláció
21. § (1) A települési képviselők írásban az ülést megelőzően vagy szóban a testületi ülésen terjeszthetik elő interpellációikat. Interpelláció csak rendes testületi ülésre terjeszthető elő.
(2) Az ülést megelőző legalább 3 nappal korábban benyújtott írásbeli interpellációra – amely tartalmazza az interpelláló nevét, az interpelláció tárgyát és a kérdezett személy megjelölését – lehetőleg az ülésen érdemben választ kell adni.
(3) Az ülés napján írásban vagy az ülésen szóban előterjesztett interpelláció legkésőbb 15 napon belül írásban is megválaszolható. Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is. A válasz másolatát egyidejűleg minden települési képviselőnek meg kell küldeni.
Kérdés
22. § A települési képviselő a testületi ülés bezárása előtt a polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsági elnökéhez a kérdezett feladatkörébe tartozó minden ügyben kérdést intézhet. A kérdezett a kérdésre köteles legjobb tudása szerint válaszolni. A képviselő-testület válasz felett nem nyit vitát, az ügyben nem szavaz, a válaszról a kérdező képviselő sem nyilvánít véleményt, de az adott kérdés megoldására javaslatot fogalmazhat meg.
A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve
23. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amit két képviselő, mint jegyzőkönyv hitelesítő, ellenjegyzésével lát el.
(2) A jegyzőkönyv eredeti példányának elválaszthatatlan mellékletét képezik meghívó, a tárgyalt írásos előterjesztések, a rendeletek, a javaslatok, az interpellációk, a jelenléti ív, a titkos szavazási jegyzőkönyv, a jegyző esetleges törvényességi észrevétele.
(3) A képviselő kérheti, hogy valamely hozzászólás, vélemény vagy tanácskozásrész szó szerint kerüljön rögzítésre a jegyzőkönyvben.
(4) A jegyzőkönyv egy példányát a mellékletekkel együtt a közös önkormányzati hivatal őrzi.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
A képviselő-testület bizottságai
24. § (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
a) Ügyrendi Bizottság, létszáma 3 fő képviselő;
b) Szociális és Oktatási Bizottság, létszáma 3 fő képviselő, 2 fő külső tag
c) Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság, létszáma 3 fő képviselő, 2 fő külső tag
A bizottságok tagjainak felsorolását a 3. számú függelék tartalmazza.
Ügyrendi Bizottság feladatai
25. § Az Ügyrendi Bizottság feladatai:
a) polgármester és képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos feladatok,
b) képviselői összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárás,
c) titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos feladatok,
d) községi kitüntetésre beérkezett javaslatok előzetes véleményezése.
e) rendeletek véleményezése,
f) törvényességi észrevételek, eljárások véleményezése.
Szociális és Oktatási Bizottság feladatai
26. § A Szociális és Oktatási Bizottság feladatai:
Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság feladatai
27. § A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság feladatai:
a) közreműködik a költségvetés tervezésével kapcsolatos feladatokban,
b) véleményezi a költségvetési rendelet-tervezetet és előterjesztést,
c) véleményezi a költségvetési rendelet módosításait,
d) véleményezi a pénzügyi-gazdasági vonatkozású önkormányzati rendelet-tervezeteket,
e) véleményezi a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolókat,
f) ellenőrzi az intézmények előirányzat-felhasználás szerinti gazdálkodását.
g) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, saját bevételeket,a költségvetési kiadások alakulását az ellátott feladatokhoz viszonyítva.
h) előzetes véleményt nyilvánít az önkormányzati vagyon hasznosítási módja meghatározása, hasznosítási pályázatok kiírása tárgyában,
i) figyelemmel kíséri az önkormányzati vagyon alakulását
j) javaslatot tesz az önkormányzat forgalomképes vagyontárgyai elidegenítésére.
k) részt vesz az önkormányzati beruházásokkal kapcsolatos döntések előkészítésében
l) véleményezi a helyi adókra vonatkozó rendeleteket,
m) részt vesz a községfejlesztés céljainak kidolgozásában,
n) véleményezi a település közterületeinek rendezettségét, parkosítását, virágosítását,
o)
p) véleményezi a közlekedésfejlesztési terveket,
q) részt vesz az Önkormányzat településfejlesztési, környezetvédelmi programtervezetei kidolgozásában, szervezi azok végrehajtását,
r) figyelemmel kíséri a természetes és az épített környezet védelmének megvalósulását
A bizottságok működésére vonatkozó szabályok
28. § (1) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) A bizottság feladatkörébe tartozó előterjesztéseket az adott bizottság köteles megtárgyalni és álláspontját a Képviselő-testületi ülésen ismertetni.
POLGÁRMESTER, ALPOGÁRMESTER
A polgármester
29. § (1) Rajka község polgármestere főállásban látja el tisztségét.
(2) A polgármester feladat-és hatásköreit a közös önkormányzati hivatal közreműködésével látja el.
Az alpolgármester
30. § Rajka Község Képviselő-testülete a polgármester javaslatára, titkos szavazással - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére minősített többséggel egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
KÖZMEGHALLGATÁS
31. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer, előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekeltszervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
(2) A képviselő-testület közmeghallgatást tart:
a) ha a képviselő-testület előzetesen úgy döntött,
b) ha a megválasztott települési képviselők fele indítványozza az ügy tárgyának megjelölésével,
c) ha a választójoggal rendelkező lakosság 1%-a az ügy tárgyának megjelölésével kéri.
(3) A közmeghallgatás napirendjét a helyben szokásos módokon kell közzétenni.
(4) A közmeghallgatást a testület üléstermében vagy arra alkalmas önkormányzati intézményekben kell megtartani.
(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, arról jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselő testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesek. A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
(6) A polgármester a közmeghallgatás alkalmával elhangzott hozzászólásokat értékeli, a közmeghallgatás alkalmával elhangzott felszólalások tartalmát megvizsgálja és a közérdekű bejelentések és panaszok intézésére vonatkozó szabályok szerint a polgármesteri hivatal közreműködésével intézi. A közmeghallgatáson elhangzott közérdekű észrevételekre amennyiben a helyszínen érdemi választ adni nem lehetett, 30 napon belül a kérdezőnek írásos választ kell adni.
Helyi népszavazás
32. §
KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL
33. § (1) Rajka Község Önkormányzatának képviselő-testülete közös önkormányzati hivatalt hozott létre, az ahhoz társuló önkormányzatok képviselő-testületeivel.
(2) A közös önkormányzati hivatal elnevezése: Rajkai Közös Önkormányzati Hivatal
(3) A közös önkormányzati hivatal székhelye: 9224 Rajka, Szabadság tér 1.
(4) A közös önkormányzati hivatal telephelye:
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
34. § (1) Ez a rendelet 2014. október 22. napján 16.00 órakor lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Rajka Község Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2012.(XI.29), 2/2013(I.23.), 11/2013.(IV.18.), 20/2013.(XI.4.) önkormányzati rendeletek.
1. melléklet