Rajka Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. és 7. pontjaiban és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (1) aa), (2) és (3) bekezdéseiben, valamint az 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró

• az állami főépítészi hatáskörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal;
• Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság;
• Fertő- Hanság Nemzeti Park Igazgatóság;
• Miniszterelnökség, mint a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, valamint
• az erről szóló külön önkormányzati rendeletben partnerségi egyeztetésre megjelölt partnerek

véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet alkalmazási célja, köre, hatálya

1. §

A helyi településképi rendelet célja Rajka épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása, a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása:

a) az építési tevékenységgel érintett építményekre – ide értve a sajátos építményfajtákra is,

b) a helyi egyedi építészeti örökség védelmére, védetté nyilvánítására, a védettség megszüntetésére,

c) a reklámok és reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozóan.

2. §

(1) E rendelet hatálya Rajka község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) E rendelet előírásait a hatályban levő Helyi Építési Szabályzattal és a településrendezési eszközökkel együttesen kell alkalmazni. 

3. §

(1) E rendeletben Rajka területére vonatkozó településképi követelmények kerülnek meghatározásra az 1-2. sz. függelék szerinti részekre vonatkozóan, melyeket a településszerkezet, táji környezet, településkarakter vagy egyéb helyi adottság miatt a településképi szempontból meghatározó területekre, valamint az Étv. szerinti helyi építészeti örökség egyedi és területi védelmére vonatkoznak.

(2) A reklámok, reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére és alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozó településképi követelményeket és feltételeket határoz meg.

 (3) Az e rendeletben foglalt településképi követelmények, valamint Rajka településkép védelme érdekében az önkormányzat településkép-érvényesítési eszközöket alkalmaz, és a főépítész szakmai közreműködésével a polgármester településképi konzultációt biztosít.

(4) Az önkormányzat polgármestere az e rendeletben foglalt rendelkezéseket megszegőinek településképi kötelezést bocsájt ki és településképi bírságot szab ki, ide értve a reklámhordozók és reklámok jogellenes elhelyezésével kapcsolatos településképi bírságot.

(5) Településrendezési szerződés (TRSZ) köthető az önkormányzat és az érintett között

a)a településrendezési eszközökben rögzített újonnan beépítésre szánt és jelentős mértékben átépítésre kerülő területen megvalósuló közterület-kialakításra, útépítésre vagy közműfejlesztésre,

b)a helyi építési szabályzat egyes övezetek részletes szabályozási előírásaiban meghatározott esetben,

c)olyan fejlesztő által kezdeményezett fejlesztési célok megvalósítására, mely közterület építését, átalakítását, felújítását, közműkapacitás-növelését igényli,

d)a külterületi ingatlan belterületbe vonására, és

e)egyes településrendezési eszközök jelentős módosítására irányuló kérelemre, amennyiben a képviselő-testület támogatása megtörténik.

2. Értelmező rendelkezések

4. §

E rendelet alkalmazásában általános fogalmak:

1. A településkép védelme: a település vagy településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának és szerkezetének - az építészeti, táji érték és az örökségvédelem figyelembevételével történő - megőrzését vagy kialakítását jelenti.
2. Helyi településképvédelmi terület: a település olyan összefüggő része, amely a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát képviseli, illetve olyan, ahol jelentős számban találhatók a település arculatát meghatározó épületek, ezért a védelmi szabályok egységesen kerültek kidolgozásra, így magában foglalja a - településszerkezet védelmét, - az építészeti karakter védelmét, - valamint az utcakép védelmét is.
3. Védett településszerkezet: az önkormányzat által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.
4. Védett településkarakter: az önkormányzat által védetté nyilvánított a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.
5. Védett épület, építmény: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze – ideértve a kiegészítő, illetve külső és belső díszítő elemeket, valamint – amennyiben a védelemre vonatkozó rendelet azt nevesíti, a használati módot is. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.
6. Védett műtárgy: az önkormányzat által védetté nyilvánított műszaki alkotás, műtárgy – különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés.
7. Védett növényzet: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan növényzet, amely fajtájánál, koránál, helyzeténél, látványánál vagy valamilyen eseményhez-kötődésénél fogva védelemre érdemes.
8. Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.
9. Értékvizsgálat: a helyi védelem alá helyezésről szóló önkormányzati rendelet szakmai megalapozására szolgáló esztétikai, műszaki és történeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.
10. Utcaképi védelem: a jelölt utcaszakaszok épületeinek beépítési módját, az épületek építészeti arculatának, tömegének, jellemző paramétereinek megőrzését jelenti. A védett utcaszakaszon lévő, a védett értékeket hordozó épület lebontása csak az önkormányzati képviselő-testület hozzájárulásával engedélyezhető.
11. Zöldterület: a település közigazgatási területén lévő, a lakosság egészsége megőrzésére, közérzetének javítására, felüdülésére, a település szerkezetének tagolására szolgáló, az intézményi területek funkcionális használatát, esztétikai megjelenését biztosító, jellemzően növényzettel borított terület.
12. Zöldfelület: biológiailag aktív növényzettel borított terület, ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj, illetve a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg.
13. Zöldfelületi számítás: belterületi ingatlanokon az 1 db fa/100 m2 arány számításánál a meghatározott minimális zöldfelület mértékébe számításba lehet venni annak legfeljebb 50 %-áig a haszonnövények termesztésére szolgáló terület nagyságát.
14. Törzsátmérő: a fa talajfelszíntől számított 1,3 méteres magasságban (mellmagasságban) mért átmérője, centiméterben számolva;
15. Fás szárú növény: az olyan növény, amely évelő, talaj feletti, és kemény kéreggel borított szára van.
16. Gyümölcsfa: emberi fogyasztásra vagy egyéb hasznosításra kerülő gyümölcséért termesztett és gondozott fa.
17. Haszonnövény: kertészeti, szántóföldi növénytermesztés során termesztett emberi fogyasztásra vagy egyéb hasznosításra kerülő kultúrnövény a pázsit kivételével.
18. Előnevelt díszfa: minimum 5 centiméter törzsátmérőjű kétszer iskolázott, sorfa minőségű (220 cm feletti törzsmagasságú) faiskolai anyag.
19. Reklám elhelyezése: reklám közzététele, illetve reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés
20. Utcabútor: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. § 19. pontja szerinti berendezés
21. Kereskedelmi útirányjelző tábla: természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok gazdasági, kereskedelmi tevékenységet végző telephelyének helyére vonatkozó útirányt jelző, információt adó tábla. A táblán az arculatnak megfelelő felirat és logó is szerepelhet.
22. Építési reklámháló: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. § 19. pontja szerinti berendezés.
23. Főépítész: e rendelet alkalmazása szempontjából az önkormányzat által megbízott  önkormányzati (települési) főépítész.

II. fejezet

A HELYI VÉDELEM

3. A helyi védelem célja, feladata

5. §

(1) A helyi értékvédelem feladata a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes védett értékek 1.sz. melléklet szerinti körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése, valamint a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

(2) A helyi védelem irányítása, a védelem alá kerülő értékek körének meghatározása a képviselő-testület feladata.

(3) A helyi védelem feladatait a polgármester a helyi társadalmi és egyéb szervezetek, valamint a lakosság véleményének kikérésével látja el.

4. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai

6. §

(1) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről a Képviselő-testület dönt. A védetté nyilvánításhoz, annak megszüntetéséhez be kell szerezni a főépítész szakmai véleményét, ami az értékvizsgálaton alapul, melyet a 3. melléklet szerinti tartalommal kell elkészíteni.

(2) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

1. a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
2. a védett terület, illetve érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
3. a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
4. a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.

(3) A helyi védettség alá helyezést, annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, írásban a polgármesternél kezdeményezheti. A védelemre településrendezési eszköz, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell

1. a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
2. pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész),
3. a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (leírás, fotók),
4. a kezdeményezés indoklását.

(4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról 8 napon belül értesíteni kell:

1. az érintett ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét és használóját,
2. az értékvédelemmel érintett bejegyzett helyi lakossági szervezeteket (alapítványok, egyesületek),
3. a kezdeményezőt.

A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni. A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését bárki számára biztosítani kell.

(5) A helyi védettség elrendelésétől és megszüntetéséről értesíteni kell:

1. az ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét, használóját,
2. a Győr-Moson Sopron Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészét
3. a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Földügyi Osztályát,
4. az illetékes építésügyi hatóságot,
5. az érdekelt közműveket,
6. a kezdeményezőt,
7. a használót, akinek értesítése a tulajdonos útján történik.

(6) A helyi értékvédelemmel kapcsolatos eljárásban született döntésnek az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről vagy törléséről a jegyző 15 napon belül gondoskodik, bejegyzés esetén a következő szöveggel: „Rajka Község Önkormányzata Képviselő-testületének …/…. (…. ….) önkormányzati rendelete alapján helyi védelem alá vont érték.” A késedelmes bejegyzés, vagy annak esetleges elmaradása azonban a védettség hatályát nem érinti.

(7) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartást közzé kell tenni az önkormányzat honlapján, abba bárki betekinthet.

(10) A helyi védelem alatt álló értékekről külön nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglaltakon túl tartalmazza a védett érték:

1. megnevezését,
2. területhatárát (utca, tér, közterület),
3. a tulajdonos, kezelő, használó nevét, címét,
4. a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi előterjesztés és döntés másolatát,
5. térképmásolatot,
6. a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát).

(11) Ha egy helyi védettség alatt álló értéket műemléki védettség alá helyeznek, a műemléki védetté nyilvánítással egyidejűleg a helyi védelem megszűnik.

III. fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

5. A településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke

7.§

(1) Rajka település településképi szempontból meghatározó területei az 1-2-3. számú függelékek szerinti

1. a településközponti terület,
2. falusias beépítésű területek,
3. kertvárosias beépítésű területek,
4. kisvárosias beépítésű területek,
5. az ipari-gazdasági területek,
6. sportolás céljára kijelölt területek,
7. 2017 után beépülő új területek
8. a mezőgazdasági területek,

 (3) A 4. sz. függelék szerinti védett természeti területek:

1. az országos természetvédelmi oltalom alatt álló területek,
2. a NATURA 2000 területek,
3. az országos ökológiai hálózat övezetei,
4. a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő övezetek területei.

IV. fejezet

TELEPÜLÉSKÉPVÉDELEM

6. Általános területi követelmények

8. §

(1) Az épületek színezése során lehetőleg pasztellszínek kerüljenek alkalmazásra azzal, hogy harsány rikító színek nem alkalmazhatók.

(2) Előkertben az utcavonalon kerítés legfeljebb 2 m magasságig építhető.

(3) Tömör kerítést az utcai telekhatáron a lakóépület homlokzati részei előtt Rajka község egész területén építeni szigorúan tilos.

(4) Lapos tetős lakóépületet épületet Rajka község egész területén építeni szigorúan tilos.

(5) 10 m-nél kisebb mélységű előkert esetében lehajtó nem építhető, ha a járdatőszint és az épületben elhelyezett gépjárműtároló, illetve egyéb célú helyiség padlószintje közötti különbség a 70 cm-t meghaladja.

(6) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad. A földszinten portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges. Égéstermék homlokzaton történő kivezetése nem engedhető meg.

(7) A szomszéd telek kerítése vagy a telekhatáron lévő épület fala csak a szomszédos ingatlan tulajdonosainak – az esetleges feltételeket is tartalmazó – írásbeli hozzájárulásával futtatható be kúszónövénnyel.

(8) Cégér, cégtábla, házszám, postaláda csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon és igényes kivitelben helyezhető el.

(9) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell elhelyezni.

(10) A településkép egységesítése érdekében a kereskedelmi útirányjelző tábla kihelyezésére köthető közterület-használati bérleti szerződés.

(11) Tilos az épület homlokzatát árubemutatás céljából igénybe venni vagy annak 4 m²-nél nagyobb felületét eltakarni. A homlokzat takarásának minősül a kinyitható ajtószárnyakon, ablakszárnyakon, azokra szerelt rácson történő árubemutatás vagy reklámcélú igénybevétel is. 

7. Növényzet

9. §

(1) Az új és a meglévő utcai fásítást, illetve azok pótlását a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű, termésű fafajok kivételével előnyben kell részesíteni a levegő szennyezését tűrő fajokat.

(2) Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, nem invazív, őshonos növényekkel történhet. A javasolt fafajokat a 2. sz. melléklet tartalmazza.

 (3) A szomszéd telkének határától - figyelemmel az adott faj, fajta tulajdonságaira, növekedési jellemzőire, szakszerű kezelésére

1. a 2 m magasságig nevelt cserjét, illetve sövényt legalább 1 m-re;
2. a 3 m magasságig nevelt cserjét, illetve sövényt legalább 1,5 m-re;
3. fát a növekedési jellemzőitől függően

ca) alacsony termetű, gyenge növekedésű, legfeljebb 6 m magasságig nevelt fák esetében legalább 2 m-re –

cb) közepes termetű, legfeljebb 12 m magasságig nevelt fák esetében legalább 3 m-re;

cc) magas termetű terebélyes fák (pl.: diófa) esetében legalább 6 méterre kell ültetni.

4. a 3 méternél magasabbra nevelt sövényt a szomszéd telkének határától 1,5 méter és 3 méter között csak a szomszédos ingatlan tulajdonosai írásbeli hozzájárulásával lehet telepíteni.
5. Magánterületen az alábbi ültetési távolságokat kell betartani:

ea) 1,5 méternél alacsonyabb sövény, bokor az épülettől 2,0 méterre ültethető;

eb) 1,5 méternél magasabb sövény, bokor és 4,0 méternél alacsonyabb fa épülettől 3,0 méterre ültethető;

ec) egyéb fa (diófa és magasra növő, terebélyes fák kivételével) épülettől 4,0 méterre ültethető;

ed) diófa épülettől 7,0 méterre ültethető.

(4) Kiépített kerítés megléte esetén a sövény fekvése szerinti ingatlan tulajdonosa vagy bármilyen jogcímen használója köteles a sövényt folyamatosan gondozni, illetve megakadályozni a sövény átnövését a szomszéd telkére, továbbá köteles biztosítani, hogy a kiépített kerítés karbantartható legyen.

(5) A kerítés nélküli telekhatárra kerítésként funkcionáló sövényt ültetni csak a szomszédos ingatlan tulajdonosainak írásbeli hozzájárulásával lehet. Az ilyen sövényt az érintett telkek tulajdonosai vagy használói közösen kötelesek gondozni, illetve úgy metszeni, hogy annak magassága a 2,5 métert ne haladja meg. A tulajdonost, illetve az ingatlannal rendelkezni jogosultat, aki a fenti szabályokat megszegi, azt a polgármester –kérelemre vagy hivatalból- a fás szárú növény karbantartására, visszanyírására, gondozására kötelezi.

8. Az egyes településrészekre vonatkozó külön építési előírások

10. §

(1) A hagyományőrző építészeti karaktervédelem a beépítés hagyományos jellegzetességeit viszonylag egységesen megőrző településrészek, utcák hangulatának, építészeti értékeinek megőrzése, valamint - folyamatos átépítések során megvalósítható- még egységesebb, összefüggő utcaképi megjelenés érdekében kerül bevezetésre.

(2) A védett területen az épületek csak zártsorúan helyezkedhetnek el, a meghatározó építészeti jellegzetességeit a helyi védelem alatt álló épületeket alapul véve kell meghatározni.

Törekedni kell a hagyományos építőanyagok használatára, a magastetős kialakítás kötelező, a nyílászárók és egyéb homlokzati elemek a meglévő épületek építészeti formavilágát, arányait kövessék.

(3) A településközponti közterületen vendéglátóipari terasz kialakításakor -kizárólag közterület-alakítási terv alapján- a következő előírás alkalmazandó:

1. dobogó, emelvény, fa-, műfű vagy egyéb burkolat építése, kihelyezése nem megengedett, kivéve ha a közterület burkolata nem került felújításra vagy a közterületi burkolat kialakítása és lejtési feltételei indokolják,
2. a vendéglátóipari teraszon lévő bútor, berendezés stílusában, anyagában és színezésében illeszkedjen a környezethez, könnyen tisztítható és mozgatható, valamint biztonságos legyen;
3. a napellenző és árnyékoló szerkezet a közterület-használatra vonatkozó bérleti szerződésben meghatározott rögzítési pontban és módon helyezhető el;
4. a napellenző szerkezet ernyőjének legalsó pontja legalább 2,20 méter magasan lehet és nem nyúlhat ki a gyalogos sáv fölé;
5. a napellenző és esővédő szerkezet textil típusú anyagú és natúr színű lehet. A szerkezet lelógó, függőleges részén legfeljebb 30 cm magasságú cégfelirat helyezhető el;
6. a terasz zárttá nem tehető egyik oldalról sem, az ideiglenesen, véglegesen le nem zárható.

(4) Településkép-védelmi területen az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, fém, tégla, sima vakolt felület stb.), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú színnel és felületképzéssel készülhet.

(5) A meglévő utcaképbe való illesztést látványtervvel kell igazolni. A látványtervben meg kell jelennie a környező terepalakulatoknak. A kilátás és a rálátás szempontjait egyaránt vizsgálni kell.

(6) A temetőben fel kell mérni és a temető kataszteren fel kell tüntetni a védett sírokat, sírjeleket, illetve a védett növényzetet. Új sírhelyek kijelölése, illetve rátemetés csak a védett sírok, illetve védett növényzet megtartása és megóvása mellett engedélyezhető.

9. Helyi védelem alatt álló építmények kialakítására vonatkozó építészeti követelmények

11. §

(1) A védelemben részesített építmények korszerűsíthetők, (bővíthetők), funkciójuk megváltozhat, ezzel azonban védettségre okot adó értékeik nem csökkenthetők. Nem adható építési (elvi építési) engedély olyan építési munkára, amely a védett érték létét, állagát veszélyezteti vagy azt értékvédelmi szempontból károsan befolyásolja.

(2) A helyi védelem alatt álló épület, illetve építmény bontására engedély csak a védelem feloldását követően adható ki.

(3) Az építési engedélyezési dokumentációnak tartalmaznia kell a védett érték beavatkozással érintett részének felmérési dokumentációját, a munkák által érintett építményrészek és környezet állapotának fénykép dokumentációját. A helyi védelem alá helyezett védett értéken az egyébként építési engedély nélkül végezhető munkákat csak a főépítész hozzájárulásával lehet elvégezni.

(4) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését.

(5) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(6) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(7) A védett épületen/építményen semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése a környezetébe nem illeszkedő, esetleg zavaró módon nem helyezhető el.

(8) A helyi védett épületen tetőtér beépítés vagy emeletráépítés csak akkor alkalmazható, ha ezt az illeszkedés szabályai lehetővé teszik, és ha a homlokzati értékek megőrizhetőek.

(9) A védett helyi értéket érintő munkák engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell a hatályos jogszabályokban előírt tervdokumentáció további egy példányát, valamint a következő mellékleteket:

1. az anyaghasználatra és az építési technológiára vonatkozó részletes műszaki ismertetést az eredeti anyagok figyelembevételével;
2. a homlokzati színtervet, amiben törekedni kell az eredeti színezésre, vagy ha ez nem ismert, a védett építmény jellegének és környezetének megfelelő színezést az épület eredeti tartozékaival és felszereléseivel, vagy ahhoz hasonló kialakítású részleteivel.

12. §

(1) Helyi védelem alatt álló szobor, szoborcsoport, emlékmű nem védett elemeinek esetleges cseréje, illetve hiányzó elemeinek pótlása során törekedni kell az egységes tömeghatás elérésére és az eredeti anyaghasználatra. A szobrok, emlékművek, kőkeresztek javítását, karbantartását szakképzett restaurátorral kell elvégeztetni.

(2) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem. A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.

(3) Az építészeti értékek szemléletformáló szerepének érvényesülése, a települési azonosságtudat fejlesztése érdekében a védett értékeknek és a velük kapcsolatos ismereteknek a helyi oktatásban és közművelődésben helyet kell kapniuk.

(4) Költségvetésében az önkormányzat a helyi védelem alatt álló értékek megőrzésére, felújítására a magántulajdonosoknak évente meghatározott mértékű támogatást biztosíthat.

10. Reklámokra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó előírások

13. §

(1) A település teljes közigazgatási területén kizárólag e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő reklámhordozón, meghatározott méretben és technológiával tehető közzé reklám, helyezhető el reklámhordozó, illetve létesíthető és tartható fent reklámhordozót tartó berendezés az alábbi feltételekkel:

a)közterületen reklám közzétételére, illetve reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként (továbbiakban: reklám elhelyezése) kizárólag utcabútor használható;

b)reklám elhelyezésére közterületen a közművelődési célú hirdetőoszlop (továbbiakban: hirdetőoszlop) kivételével hirdetőoszlop nem alkalmazható.

(2) Nem minősül reklám közzétételének az ingóságon a gyártó által elhelyezett, a gyártó és a típus azonosítását lehetővé tevő logó, védjegy vagy más jelzés.

(3) Építési tevékenység idejére építési reklámháló -amennyiben annak engedélyezését a polgármesternél kérelmezik- az építési tevékenység időtartamára kihelyezhető, azzal a feltétellel, hogy építési napló-bejegyzés igazolja a felújítás megkezdését, illetve, ha építési napló vezetésére nem áll fenn kötelezettség, úgy vállalják ennek vezetését az érintettek, és ezzel igazolják a felújítás megkezdését, és az építési tevékenység befejezésével az építési reklámhálót 8 napon belül elbontják. A megszüntetéséért és a reklámhordozó eltávolításáért a reklámozó és a reklám közzétevője egyetemlegesen felel; a reklámhordozót tartó berendezés eltávolításáért a reklámhordozót tartó berendezés tulajdonosa és az ingatlan tulajdonosa tartozik egyetemleges felelősséggel.

(4) A plakát, valamint az építési reklámháló reklám közzétételére igénybe vehető felülete 2 m²-nél kisebb nem lehet, továbbá a 9 m²-t nem haladhatja meg; az utcabútorok kivételével a reklámhordozót tartó berendezés reklámhordozók elhelyezésére igénybe vehető felülete a 11 m²-t nem haladhatja meg.

(5) Hirdetőoszlop kivételével ragasztás útján reklám, illetve reklámhordozó nem rögzíthető.

(6) Reklámot elhelyezni a megengedett övezetekben csak az utasváró, kioszk, valamint az információs vagy más célú berendezésen a reklámozás célú felületének 2/3-án lehet. Nem minősül közterületről láthatónak az épületen, építményen belüli reklám elhelyezés, kivéve, ha ablakon, vagy más átlátszó felületen keresztül kívülről látható; illetve, ha az épület, építmény olyan részén (teraszon, erkélyen) történik, amely nincsen valamennyi irányból épületszerkezettel körülzárva.

(7) A reklámok közzétételére, reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésére vonatkozó szabályok betartását a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017 (IV.28.) kmr. 8. § (1)-(3) bekezdései alapján a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) ellenőrzi, és a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül bírságot szab ki a jogsértés mértékének, időtartamának és ismételtségének figyelembevételével.

(8) Helyi értékvédelmi területen a villamos közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási hálózatok és távközlési hálózat létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelen, vagy alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.

11. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

14.§

(1) Önálló antennatartó szerkezet, torony nem létesíthető településképi szempontból meghatározott védett természeti területeken.

(2) Antenna, hírközlési szerelvény a víztornyokon elhelyezhető.

15.§

(1) Közmű-létesítmények (nyomvonalas létesítmények, elektromos transzformátor, közvilágítási kapcsolószekrény, távközlési elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó) elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre.

(2) Vezetékes elektronikus hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető.

(3) Több közműépítmény csoportos elhelyezése esetén az egységeket összevonva kell tervezni, a takarást egybefüggően kell kialakítani.

(4) Közműépítmény növényzettel történő takarását nyírható örökzöld cserjével szükséges biztosítani.

(5) Közművezetékek felújítása, cseréje során a megszűnő, feleslegessé vált közművezetéket, közműépítményeket el kell bontani, felhagyott vezeték, műtárgy közterületen nem maradhat, kivéve azon eseteket, ahol a közműszolgáltató szakértői véleménnyel azt indokolja.

(6) Gépészeti és közmű-csatlakozási berendezések az épületek utcai homlokzatára, előkert nélküli beépítés esetén nem helyezhetők el. A berendezés csak az előkertbe, az udvarra vagy az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhető.

 ​

V. fejezet

TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

16. §

(1) Településképi szakmai konzultáció a település belterületén kötelező minden építési, átalakítási, felújítási munkára, kivéve a településképi véleményezési és településképi bejelentési kötelezés alá vont eseteket.

(2) A szakmai konzultációt a települési főépítész látja el, akadályoztatása esetén a polgármester, vagy az általa kijelölt személy végzi el a feladatot.

(3) A kötelező szakmai konzultációhoz a 4. sz. melléklet szerinti kérelmet kell benyújtani, amelyhez a csatolandó dokumentáció megegyezik településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárásban kötelező munkarészekkel azonos vázlattervek dokumentumaival. A dokumentációt 2 példányban kell benyújtani.

(4) Az ajánlott településképvédelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kérelméhez a településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárásban kötelező munkarészekkel azonos vázlattervek, adatok szükségesek, mivel a konzultációról készült jegyzőkönyv az említett eljárások során az önkormányzatot az emlékeztetőben rögzített állásfoglaláshoz, javaslathoz kötik, valamint a településképi kötelezés során is figyelembe vehető.

VI. fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

17. §

(1) Településképi véleményezési eljárás lefolytatása szükséges a (2) bekezdésben részletezett esetekben a települési főépítész szakmai álláspontja alapján.

(2) A polgármester a főépítész szakmai álláspontjára alapozva folytat le településképi véleményezési eljárást építésre, bővítésre, településképet érintő átalakításra irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljáráshoz:

1. rendeltetéstől függetlenül, a tervezési területen a 300 m² beépített területet meghaladó építmény esetében;
2. helyi egyedi védelem alatt álló építmény szomszédságában lévő építmény esetében;
3. meghatározó településképi területi védelem alá tartozó területen lévő építmény esetében;
4. közterületen vagy közlekedési területen lévő építmény esetében, valamint
5. valamennyi olyan fennmaradási engedélyezési eljárásban, mely a helyi építési szabályzat megsértésével megvalósuló jogszerűtlen építési tevékenység esetén indult;
6. helyi egyedi védelem alatt álló építmény átalakítása, bővítése esetében;
7. kettőnél több rendeltetési egységet tartalmazó építmény esetében;
8. műemléki jelentőségű területen és műemléki környezetben lévő építmény esetében,
9. külterületi ingatlanon lévő építmény esetén,
10. valamint ha tervezett építési tevékenység a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.13.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik.

(3) A településképi véleményezés során vizsgálandó, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció megfelel-e a vonatkozó településrendezési eszköz, a településfejlesztési koncepció és a településképi helyi rendelet elveinek és előírásainak, valamint megfelel-e az elvárható szakmai igényesség és szakszerűség követelményeinek.

(5) A településképi véleményezés során az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálandó: az alaprajzi elrendezés, a tervezett rendeltetés, valamint az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredő hatások nem korlátozzák, zavarják indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlan használatát; az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének vagy homlokzatának településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

(6) A településképi véleményezés során az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálandó:

1. a homlokzatkialakítás építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, vagy a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez;
2. a homlokzatot tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival;
3. a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezés elhelyezésére és kialakítására; a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére;
4. a tetőzet kialakítása - különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítménye - megfelelően illeszkedik-e a domináns környezet adottságaihoz;
5. tömegalakítása, homlokzatfelület színezése, anyaghasználata harmonizál-e a településkép meghatározó karakterelemeivel.

(7) A településképi véleményezés során a határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálandó:

1. a közterületre benyúló építményrész, szerkezet, berendezés, - különösen díszvilágító és hirdető berendezés -, milyen módon befolyásolja a közterület használatát;
2. korlátozza-e vagy zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és azok biztonságát;
3. megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait;
4. a terv megfelelő javaslatot ad-e az esetleg szükségessé váló - közterületet érintő - beavatkozásra.

 (8) A véleményezés lefolytatásához szükséges építészeti-műszaki tervdokumentáció - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdésében foglaltakon túl - az alábbi, megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített munkarészeket is tartalmazza:

1. műszaki leírás,
2. fotódokumentáció a tervezési területről,
3. tető-felülnézeti helyszínrajz a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények, továbbá a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának ábrázolásával,
4. az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajza,
5. metszet a megértéshez szükséges mértékben,
6. valamennyi homlokzati rajz, melyen feltüntetésre kerül a meglévő és tervezett hirdetés, reklámberendezések helye,
7. utcakép ábrázolása, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik,
8. látványterv, vagy modellfotó.

VI. fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

18. §

 (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a településkép helyi védelméről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott településképi területi védelem alá tartozó területen, műemléki környezetben, valamint egyedi védelem alatt álló építményre vonatkozóan a (2) bekezdésben meghatározott építési tevékenységek esetén, valamint a helyi építési szabályzatban meghatározott lakó és vegyes területfelhasználású övezetekben és a hozzájuk kapcsolódó közterületeken, zöldterületeken valamint közúti közlekedési övezetekben a (2) bekezdésben meghatározott építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek esetén.

(2) A településképi bejelentési eljáráshoz kötött

1. a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák közül: 1., 2., 4.-9., 21., 23. pontokban foglalt tevékenységek;
2. minden olyan építménynek nem minősülő, de huzamos emberi tartózkodásra alkalmas és letelepített mobil eszköz (konténer, lakókocsi, sátor stb.), amely 30 napot meghaladó időtartamra terjedő emberi tevékenység céljára (raktározás, árusítás) szolgál;
3. amikor a településrendezési eszköz a szabályozással érintett terület sajátosságai alapján előírja;
4. meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, valamint az önálló rendeltetési egységek számának változásakor;
5. a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél;
6. településképet meghatározó területen az építmények homlokzatára:

fa) kirakat kialakítása,

fb) reklám-felületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva elhelyezése

fc) cégér, cégfelirat, címtábla elhelyezése esetén,

7. közterületi építmények létesítése;
8. a reklámok és reklámhordozók elhelyezése.

(3) A polgármester - a főépítész szakmai álláspontja alapján - a településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során - különösen - az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

1. jogszabályi előírásoknak való megfelelőség;
2. a kialakult településszerkezetnek és telekszerkezetnek való megfelelőség;
3. a tervezett, távlati adottságokat, a településfejlesztési terveket figyelembe vevő megfelelőség, terület-felhasználás megfelelősége, és
4. az épület belső elrendezésének és szerkezetének funkcionális megfelelősége.

(4) Amennyiben a tevékenység megfelel az (3) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás tudomásul vételéről igazolást állít ki, melynek érvényességi ideje a kérelemnek megfelelő.

(5) A bejelentő a polgármester döntésével szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet Rajka Község Önkormányzata Képviselő-testületéhez. A Képviselő-testület a döntését legkésőbb a fellebbezés benyújtását követő második rendes ülésén hozza meg, 60 napon belül.

(6) A településképi bejelentési eljárás a polgármesterhez benyújtott kérelemre indul. A bejelentés melléklete a papíralapú dokumentáció vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozó. A dokumentáció - a bejelentés tárgyának megfelelően - legalább az alábbi, megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített munkarészeket tartalmazza:

1. építési munka esetében - műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról; helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével; alaprajzot; valamennyi homlokzati rajzot; amennyiben az építmény az utcaképben megjelenik - utcaképi vázlatot, valamint közterületen elhelyezendő építmények esetén közterület-alakítási tervet kell mellékelni.
2. reklámelhelyezés esetében műleírást; közterületi elhelyezés esetén M=1:500 méretarányú, a közműszolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett helyszínrajzot; a reklámeszköz elhelyezésének és rögzítésének műszaki megoldását; a legalább 2 m² felületű berendezés esetén az érintett homlokzat egészét ábrázoló homlokzati rajzot, valamint látványtervet és fotómontázst, fényreklám esetén éjszakai utcaképet is.
3. rendeltetés-módosítások esetében műszaki leírást, mely ismerteti az új rendeltetésnek megfelelő (terület)használat, vagy technológia jellemzőjét, a rendeltetés-módosítás következtében -a szomszédos és a környező ingatlanokat érintő- változásokat, hatásokat, továbbá a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat; helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével; szükség szerint alaprajzot, valamint szükség szerint homlokzatot vagy a közterületről látható felületek változtatását bemutató látványtervet, fotómontázst.

VIII. fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

19. §

(1) Településképi kötelezési eljárás lefolytatása szükséges:

1. a kötelező településkép-védelmi konzultáció elmulasztása esetén;
2. a településképi bejelentés vagy a településképi véleményezési eljárás elmulasztása esetén, illetve a településképi bejelentési vagy véleményezési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén;
3. a településképet rontó feliratok, cégérek megszüntetése érdekében, amennyiben az nem felel meg településképi előírásoknak, különösen, ha az állapota nem megfelelő; megjelenése idejétmúlt vagy félrevezető; nem illeszkedik a megváltozott környezetéhez;
4. a helyi településkép-védelem érdekében, amennyiben a településképi elem (egyedi és területi) fenntartása, karbantartása, vagy rendeltetésének megfelelő használata a helyi építési szabályzatban vagy a helyi településkép-védelmi rendeletben meghatározott szabályokkal ellentétes, különösen

da) az épület jó karban tartása,

db) homlokzati elemeinek, színezésének védelme,

dc) egységes megjelenésének biztosítása vagy

dd) rendeltetésének megfelelő funkciójának megőrzése;

de) az építési övezetre előírt zöldterület biztosítása;

df)   a telek terület-felhasználási szabályoknak megfelelő használata;

dg) az építkezések átmeneti állapota keretében a terület adottságának megfelelő szintű bekerítése, rendben tartása.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás megszegőjével szemben hivatalból, vagy bejelentésre eljárás indul; amennyiben a bejelentés megalapozott, a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva kötelezést ad ki az építtetőnek vagy a tulajdonosnak a jogsértő állapot 90 napon belüli megszüntetésére. 

(3) Amennyiben a kötelezésnek a kötelezett nem tett eleget, és a jogsértő állapot továbbra is fennáll, a polgármester pénzbírságot szab ki:

1. első alkalommal 100 000 Ft településképi bírságot állapíthat meg, és 45 napos határidőt szab adhat a jogsértő állapot megszüntetésére;
2. második alkalommal, amennyiben a kötelezett továbbra sem teljesíti településképi kötelezésben foglaltakat, a településképi bírság összege 500 000 Ft-ra emelkedik és 30 napot a jogsértő állapot megszüntetésére;
3. harmadik alkalommal, amennyiben a kötelezett nem tett eleget az önkormányzati hatáskörben meghozott településképi kötelezésnek, és a jogsértő állapot továbbra is fennáll, a településképi bírság mértéke 1 000 000 Ft, a jogsértő állapotot pedig 15 napon belül köteles a kötelezett megszüntetni.

(4) A településképi kötelezés háromszori határidőn túli elmulasztása esetén a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva, a legmagasabb összegű településképi bírságot 30 naponként ismételten mindaddig kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.

 (5) Az önkormányzati településképi bírság kiszabásánál a hatóság mérlegeli különösen:

1. a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
2. a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
3. a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
4. a jogsértő állapot időtartamát,
5. a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
6. a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
7. a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

(6) A bírság adók módjára behajtható. A polgármester döntésével szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezés nyújtható be a Rajka Község Önkormányzata Képviselő-testületéhez. A Képviselő-testület döntését a fellebbezés benyújtását követő második rendes ülésén, de legkésőbb a fellebbezés kézhezvételétől számított 60 napon belül meghozza.

IX. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

12. A védett építmények fenntartásának, felújításának támogatása

20. §

(1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat az alábbiak szerint támogatást adhat:

1. a támogatás mértékét az önkormányzat képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
2. a támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az önkormányzat állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha:

1. a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,
2. a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.

(3) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát.

X. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

13. Hatályba léptető rendelkezés

21. §

E rendelet végrehajtásáról a polgármester a főépítész szakmai közreműködésével a polgármesteri hivatal apparátusának igénybevételével gondoskodik. 

22. §

(1) A rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) E rendelet előírásait a hatályba lépése napján államigazgatási egyeztetés alatt lévő és a hatálybalépését követően induló eljárásokban kell alkalmazni. E rendeletet a már megkezdett eljárások esetében az eljárás azon szakaszától kell alkalmazni, amely a hatályba lépéskor még nem kezdődött meg.

(3) E rendelet rendelkezéseit a hatályos településrendezési eszközökkel együtt kell értelmezni.

(4) A jelen rendeletben jóváhagyott előírásokat a Helyi Építési Szabályzat, és a helyi egyéb rendeletekben található településképi rendelkezésekkel együttesen kell alkalmazni; ellentmondás esetén az e rendeletben foglaltakat kell irányadónak tekinteni, és a helyi rendeleteket ennek megfelelően kell módosítani.

14. Hatályon kívül helyező rendelkezések

23. §

(1) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti  Rajka Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelmének a reklámokra, reklámhordozókra, cégérekre és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó előírásairól, valamint az ezekkel kapcsolatos településképi bejelentési eljárásról szóló 14/2017. (IX.26.) önkormányzati rendelete.

15. Jogharmonizációs záradék

24. §

Ez a rendelet az Európai Parlament és a Tanács belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK. irányelvnek való megfelelést szolgálja.

                                                                                                Kiss Vince                                                                      dr. Lakatos Zoltán 

                                                                                              polgármester                                                                             jegyző

Rendelet kihirdetve: 2017. december 20.

dr. Lakatos Zoltán

jegyző