Rajka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2017. (III. 31.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról, a vagyon keletkezéséről és hasznosításáról szóló önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2017. 04. 04- 2017. 04. 01Rajka Község Önkormányzat Képviselő-testülete
7/2017.(III.31.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról, a vagyon keletkezéséről és hasznosításáról szló önkormányzati rendelet módosításáról
2017-04-04-tól 2018-11-27-ig
Rajka Község Önkormányzat Képviselő-testületének
7/2017. (III.31.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról, a vagyon keletkezéséről és hasznosításáról szóló önkormányzati rendelet módosításáról
Rajka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés i.) pontjában kapott felhatalmazás alapján Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
- §
Rajkai Község Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról, a vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1/2013. (I.23.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) 8. § (4) –(11) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek.
(4) Az (1) bekezdésben rögzített összeghatárt elérő vagy meghaladó érték feletti nemzeti vagyonnak minősülő önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(5) A versenyeztetési eljárás történhet:
a) pályázat útján, különösen abban az esetben, ha az értékesítés során a vételi ár mellett más lényeges, az Önkormányzat által előzetesen nem, vagy nem teljes körűen meghatározható szempontok érvényesítése is indokolt az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása érdekében;
b) árverés útján, amennyiben az értékesítés egyéb feltételei előzetesen az Önkormányzat által teljes körűen meghatározhatóak és az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása az előzetes értékesítési feltételek betartása mellett a legkedvezőbb vételi ár megajánlásával biztosítható.
(6) a) A pályázat nyilvános vagy zártkörű. Nyilvános pályázat esetén a részvétel lehetősége bármely, az előzetesen meghatározott feltételeket teljesítő és elfogadó pályázó számára nyitott. Zártkörű pályázat kiírására csak kivételesen, indokolt esetben kerülhet sor, így különösen akkor, ha a vagyontárgy nyilvános pályáztatásának reális, tervezett költségei meghaladnák a vagyontárgy forgalmi értékét, vagy a korábbi nyilvános pályázat - érdeklődés hiányában – legalább két alkalommal eredménytelenül zárult.
b) A pályázatot kettő vagy annál több fordulóban is meg lehet hirdetni. Ebben az esetben a második és azt követő fordulókban a megelőző fordulóban érvényes ajánlatot tett és a kiíró által - előre meghatározott és közzétett szempontok alapján - kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt. Többfordulós pályázat esetén a részletes tájékoztatónak tartalmaznia kell a pályázat egészére vonatkozó szabályokat.
c) A pályázaton való részvétel pályázati biztosíték adásához köthető, melyet az Önkormányzat által meghatározott időpontig és módon kell rendelkezésre bocsátani. A pályázati biztosíték a pályázati felhívás visszavonása, az eljárás eredménytelenségének megállapítása esetén, továbbá - az ajánlatok elbírálását követően - a nem nyertes ajánlattevők részére nyolc napon belül kerül visszafizetésre. Nem jár vissza a pályázati biztosíték, ha a pályázó ajánlatát az ajánlati kötöttség időtartama alatt visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható, vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.
(7) a) Árverés esetén a versenyeztetés egyéb feltételei előzetesen az Önkormányzat által meghatározásra kerülnek és ezen feltételek – amennyiben szükséges - árverési dokumentációban kerülnek rögzítésre. Az árverés során az árverésre bocsátott vagyontárgy tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó szerződés megkötésére licitálás útján, a legmagasabb vételárat felajánló árverező szerez jogot.
b) Az árverésen való részvétel árverési biztosíték adásához köthető, amelynek visszafizetésére, ill. elvesztésére a pályázati biztosítékra meghatározott szabályok értelemszerűen vonatkoznak.
c) Az árverésen az előzetesen meghatározott feltételeket az előzetesen meghatározott módon elfogadó valamennyi versenyeztetésben részt venni kívánó személy, vagy szervezet részt vehet, közvetlenül, vagy meghatalmazott útján. Amennyiben a vonatkozó feltétel előzetesen előírásra került, az árverésen való részvételhez szükséges annak igazolása, hogy az árverési biztosíték a meghatározott módon rendelkezésre bocsátásra került, illetve nyilatkozattétel arra vonatkozóan, hogy az árverésen részt vevő legalább a kikiáltási ár erejéig rendelkezik a vételárral. Az Önkormányzat a vételárral való rendelkezés igazolására vonatkozóan is írhat elő kötelezettséget.
d) Az árverés megkezdésekor az árverezőkkel közölni kell az árverésre kerülő vagyontárgy kikiáltási árát, és fel kell hívni őket ajánlatuk megtételére. Az árverést addig kell folytatni, amíg az ajánlattevők ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltását követően ki kell jelenteni, hogy a vagyontárgyat a legmagasabb vételárat ajánló veheti meg. Amennyiben a kikiáltási áron érvényes vételi ajánlatot nem tettek, az árverést eredménytelennek kell nyilvánítani.
e) Az árverés nyilvános, de közérdek, vagy kiemelt védelmet érdemlő magánérdek védelme érdekében a nyilvánosságot a kiíró korlátozhatja.
(8) Az értékesítendő vagyont, ill. a vonatkozó pályázatot, vagy árverést a helyben szokásos módon kell meghirdetni, de más hirdetési forma is alkalmazható. Különösen alkalmazható a kiíró mérlegelése alapján internetes honlapján vagy más honlapon, napi- vagy hetilapban, hirdetési lapban, internetes hirdetési adatbázisban vagy hazai, ill. külföldi pénzügyi-gazdasági szaklapban történő megjelenés. Törekedni kell arra, hogy az információ a lehetséges érdeklődők minél szélesebb köréhez juthasson el.
(9) Pályázat esetén pályázati dokumentációt, árverés esetén – szükség szerint - árverési dokumentációt kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell az értékesítés és a versenyeztetési eljárás lényegi feltételeit. A dokumentáció átvétele és a versenyeztetési feltételek elfogadása, az erről való nyilatkozattétel a versenyeztetési eljárásban történő részvétel feltétele.
(10) A versenyeztetés feltételeiről, különösen a meghirdetés helyéről és módjáról, a dokumentáció tartalmáról, az értékelési szempontrendszerről, a pályázati/árverési biztosítékról, az értékesítési szerződés lényegi feltételeiről, a hirdetményi árról, ill. adott esetben a minimál árról (legalacsonyabb értékesítési ár), a releváns határidőkről, valamint az adott versenyeztetés tekintetében releváns érdemi feltételekről a Képviselő-testület dönt a versenyeztetési eljárás lefolytatására vonatkozó határozatában.
(11) Az értékesítendő önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni természetes személy vagy átlátható szervezet részére lehet.
(12) A hirdetményi ár, ill. a minimál ár csak a Képviselő-testület indokolt külön döntése alapján lehet kevesebb, mint az ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott forgalmi érték. Építési telkek értékesítése a Képviselő-testület külön határozatában foglalt feltételekkel és az abban meghatározott négyzetméter áron történhet.
(13) Több érvényes pályázat esetén, amennyiben az egyéb értékelési szempontra adott ajánlatok megegyeznek, az Önkormányzat dönthet a pályázati eljárás keretén belül árlicit lefolytatásáról, amely során már csak a vételi árra vonatkozó ajánlatok – Önkormányzat számára kedvezőbb irányba történő - módosítására van lehetőség. Az árlicit lehetőségéről a pályázati felhívásban/dokumentációban előzetesen utalni kell.
(14) Az azonos ajánlatok között sorsolással kell dönteni, vagy új eljárást kell lefolytatni.
(15) Amennyiben a versenyeztetési dokumentáció a szerződés tervezetet nem tartalmazta, vagy annak feltételei módosításra, vagy kiegészítésre kerültek, vagy kerülhettek, az adásvételi szerződés tervezetét a pályázat eredményességének megállapítását, illetőleg a sikeres árverést követő 10 napon belül kell a vevőnek benyújtania.
16) A Nemzeti vagyonról szóló tv. 14. § (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén - a Tv. 14. § (3)-(4) bekezdésében foglalt kivétellel - az államot minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg. Ezen jogosultság az államot osztott tulajdon esetén az épület tulajdonosának a földre, illetve a föld tulajdonosának az épületre fennálló elővásárlási jogát megelőzően illeti meg. Az elővásárlási jog gyakorolására külön törvényben meghatározott szerv - amennyiben törvény a nyilatkozattételi határidőre vonatkozóan eltérően nem rendelkezik - az átruházás valamennyi lényeges elemét tartalmazó ajánlat vagy az elővásárlási jog jogosultjával szemben még hatályba nem lépett a nemzeti vagyon értékesítésére irányuló szerződés részére történő megküldéstől számított 35 napon belül nyilatkozik, hogy kíván-e élni elővásárlási jogával az állam nevében. A 35 napos határidőt az ajánlat vagy a szerződés személyes átadása esetén az átadás igazolt napjától, postai küldemény esetén a küldemény feladásának igazolt napjától kell számítani. A határidő elmulasztása jogvesztő. Az elővásárlási jog gyakorlásának biztosítására irányuló eljárást, a releváns határidőket visszakereshető módon dokumentálni kell.
- §
A Rendelet 1. melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép.
A Rendelet 2. melléklete helyébe e rendelet 2. melléklete lép.
4.§
A Rendelet 3. melléklete helyébe e rendelet 3. melléklete lép.