1. § (1) Rajka Község Önkormányzatának vagyona törzsvagyon és üzleti vagyon.

(2) Törzsvagyon:

2. § (1) Jelen rendelet alkalmazásában a vagyonnal való rendelkezésnek, tulajdonosi jogok gyakorlásának minősül különösen:

(2) A forgalomképes üzleti vagyonba tartozó ingatlan értékesítésre történő kijelölésére a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság tesz javaslatot.

(3) Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet érvényesen a külön jogszabályban meghatározottak szerint köthet.

(4) Önkormányzati ingatlanvagyonnal kapcsolatos tulajdonosi hozzájárulás –kivéve a vagyon megterhelése– esetén, amennyiben a létrehozandó jogügylet nem jár anyagi kötelezettségvállalással, úgy a hozzájárulás megadásáról a polgármester dönt és gyakorolja a hatósági eljárásban a tulajdonost megillető jogokat.

(5) Az Önkormányzat intézménye -az intézményvezető útján- annak a törzsvagyonnak a használati jogát gyakorolhatják, amely e rendelet hatálybalépésének napján is a használatukban van.

(6) Az önkormányzati követelés jogosultja köteles megtenni a követelés behajtása érdekében a követelés nagyságával arányban álló intézkedéseket. A behajthatatlan követelések elengedését a képviselő-testület engedélyezi.

3. § A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik az ingó- és ingatlanvagyon ingyenes és kedvezményes átruházásának engedélyezése, ingyenes használatba adása.​

4. § A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik a más szervek, magánszemélyek által ingyenesen felajánlott ingó és ingatlan átvétele.​

5. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat egyes közfeladatainak átadásához kapcsolódóan a rendelet mellékleteiben meghatározott önkormányzati vagyonra vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) Vagyonkezelői szerződés törvényben meghatározott személyekkel köthető.

(3) A vagyonkezelői jog megszerzésének feltétele, hogy a vagyonkezelő a feladatellátással összefüggő jogokat és kötelezettségeket átvegye.

(4) A vagyonkezelői jog ellenértékéről vagy a vagyonkezelői jog ingyenes alapításáról a képviselő-testület a vagyonkezelői jog alapításával egyidejűleg a szerződésben dönt.

(5) Ingyenes vagyonkezelői jog, kizárólagos vagy többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társasággal, illetve nemzetiségi önkormányzattal, kizárólag közfeladat ellátására, valamint a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása, valamint az e feladatok ellátásához szüksége infrastruktúra biztosítása céljából, az ahhoz szükséges mértékben létesíthető.

(6) Amennyiben a képviselő-testület a vagyonkezelői jog alapítására pályázat kiírásáról dönt, a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét a pályázatban meghatározott feltételek szerint állapítja meg. A vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértéke ebben az esetben nem lehet alacsonyabb az ingatlan forgalmi érétkének alapulvételével az illetékről szóló mindenkor hatályos törvényi rendelkezésalapján megállapított vagyoni értékű jog értékénél.

(7) A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről a vagyonkezelői jog jogosultja saját költségén gondoskodik.

(8) A vagyonkezelőt a vagyonkezelési szerződésből adódó jogok és kötelezettségek a szerződés aláírásának, vagy –amennyiben a szerződés hatálybalépése feltételhez kötött– a szerződés hatályba lépésének napjától illetik meg és terhelik.

6. § (1) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyont a vagyonkezelési szerződés előírásainak és a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használhatja.

(2) A vagyonkezelő mindenkor köteles az átvett vagyon értékének megőrzése, állagának megóvása, üzemképes állapotának fenntartása érdekében a jó gazda gondosságával eljárni.

(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon használatából, működéséből származó bevételeit, valamint közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen.

(4) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonnal vállalkozási tevékenységet a tulajdonos írásbeli hozzájárulásával folytathat.

(5) A vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésbe vett vagyonról olyan elkülönített nyilvántartást vezetni, amely tételesen tartalmazza a vagyon könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenést, valamint az azokban bekövetkezett változást.

(6) A vagyonkezelő csak a tulajdonos hozzájárulása alapján jogosult a feleslegessé vált eszközöket kiselejtezni. A vagyonkezelésből való kivonásról és a vagyonkezelési szerződés módosításáról a képviselő-testület dönt.

(7) A vagyonkezelő az átvett vagyonnal, annak hasznaival évente egyszer számol el a tulajdonos felé a szerződésben meghatározott elszámolási mód szerint.

(8) A vagyonkezelőnek a kezelt vagyonra vonatkozóan adatszolgáltatási kötelezettsége van. A vagyonkezelő évente egyszer, a tárgyévet követő év február 15-éig a vagyon állapotának tárgyévi változásairól –vagyonérték nyitó, növekedés csökkenés, záró sorok feltüntetésével-, valamint a vagyonkezelésbe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról a mindenkori jogszabályi előírásoknak megfelelő módon és formában adatot szolgáltat.

(9) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor a kezelésbe vett vagyonnal a vagyonkezelői szerződés szerint elszámol.

7. § (1) A vagyonkezelési szerzősédben meghatározott jogok és kötelezettségek teljesítését az önkormányzat a polgármester által megbízott tulajdonosi ellenőr útján ellenőrzi.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés feladata a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata.

(3) A tulajdonosi ellenőr a tulajdonosi ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokban és más dokumentumokba, elektronikus adatokba –a külön jogszabályban meghatározott adatvédelmi előírások betartásával– betekinthet, azokról másolatot, kivonatot készíthet. A vagyonkezelő szervezet vezetőjétől, alkalmazottjától írásban vagy szóban információt kérhet.

(4) A vagyonkezelő szerv vezetőjét a tulajdonosi ellenőrzésről a tevékenység megkezdése előtt legalább 15 nappal, a megbízólevél megküldésével kell értesíteni.

8. § (1) Az önkormányzati intézményt a használatába adott vagyontárgyakra megilletik a tulajdonosi jogosítványok és terhelik a tulajdonosi kötelezettségek az e rendeletben megfogalmazott szabályok betartása mellett.

(2) A tulajdonost megillető rendelkezési jogból az önkormányzati intézmények az alkalomszerűen, maximum egy éves határozott időre szóló vagy határozatlan időre szóló bérleti szerződés útján történő hasznosítás jogát gyakorolhatják

(3) A határozatlan időre szóló bérleti szerződésben indokolás nélküli 3 hónapos felmondási időt kell kikötni.

(4) A bérbeadásból származó bevételt az intézmény saját feladatainak ellátására, színvonalának javítására fordíthatja.

(5) A hasznosítás az intézmény feladatainak ellátását nem korlátozhatja, nem veszélyeztetheti, a vagyon állagát nem ronthatja.

(6) Ha egy vagyontárgyhoz kapcsolódó intézményi funkció megszűnik, a vagyon hasznosításáról a képviselő-testület dönt.

(7) Az intézmények által megszerzett vagyontárgyak, ingatlanok az önkormányzat tulajdonába kerülnek.

9. § (1) Az önkormányzat az üzleti vagyon kategóriába sorolt vagyontárgyai hasznosításával megbízhatja egyszemélyes gazdasági társaságát.

(2) A törzsvagyon kategóriákba sorolt vagyontárgyakat közterület-foglalással lehet hasznosítani, melynek lebonyolítása a Rajkai Közös Önkormányzati Hivatal feladata.

10. § (1) Az önkormányzati vagyont a külön törvényben meghatározott szabályok szerinti versenyeztetési eljárás útján kell értékesíteni, ha

(2) A képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott forgalmi értéket el nem érő vagyontárgy esetén is előírhatja a versenyezetési eljárás lefolytatását.

(3) Az értékesítésre kijelölt ingatlan forgalmi értékének meghatározására a független értékbecslő (igazságügyi ingatlanszakértő) által készített szakvéleményt kell figyelembe venni.

(4) Az (1) bekezdésben rögzített összeghatárt elérő vagy meghaladó érték feletti nemzeti vagyonnak minősülő önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(5) A versenyeztetési eljárás történhet:

11. § (1) A pályázat nyilvános vagy zártkörű. Nyilvános pályázat esetén a részvétel lehetősége bármely, az előzetesen meghatározott feltételeket teljesítő és elfogadó pályázó számára nyitott. Zártkörű pályázat kiírására csak kivételesen, indokolt esetben kerülhet sor, így különösen akkor, ha a vagyontárgy nyilvános pályáztatásának reális, tervezett költségei meghaladnák a vagyontárgy forgalmi értékét, vagy a korábbi nyilvános pályázat -érdeklődés hiányában– legalább két alkalommal eredménytelenül zárult.

(2) A pályázatot kettő vagy annál több fordulóban is meg lehet hirdetni. Ebben az esetben a második és azt követő fordulókban a megelőző fordulóban érvényes ajánlatot tett és a kiíró által -előre meghatározott és közzétett szempontok alapján- kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt. Többfordulós pályázat esetén a részletes tájékoztatónak tartalmaznia kell a pályázat egészére vonatkozó szabályokat.

(3) A pályázaton való részvétel pályázati biztosíték adásához köthető, melyet az Önkormányzat által meghatározott időpontig és módon kell rendelkezésre bocsátani. A pályázati biztosíték a pályázati felhívás visszavonása, az eljárás eredménytelenségének megállapítása esetén, továbbá -az ajánlatok elbírálását követően- a nem nyertes ajánlattevők részére nyolc napon belül kerül visszafizetésre. Nem jár vissza a pályázati biztosíték, ha a pályázó ajánlatát az ajánlati kötöttség időtartama alatt visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható, vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

12. § (1) Árverés esetén a versenyeztetés egyéb feltételei előzetesen az Önkormányzat által meghatározásra kerülnek és ezen feltételek –amennyiben szükséges- árverési dokumentációban kerülnek rögzítésre. Az árverés során az árverésre bocsátott vagyontárgy tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó szerződés megkötésére licitálás útján, a legmagasabb vételárat felajánló árverező szerez jogot.

(2) Az árverésen való részvétel árverési biztosíték adásához köthető, amelynek visszafizetésére, ill. elvesztésére a pályázati biztosítékra meghatározott szabályok értelemszerűen vonatkoznak.

(3) Az árverésen az előzetesen meghatározott feltételeket az előzetesen meghatározott módon elfogadó valamennyi versenyeztetésben részt venni kívánó személy, vagy szervezet részt vehet, közvetlenül, vagy meghatalmazott útján. Amennyiben a vonatkozó feltétel előzetesen előírásra került, az árverésen való részvételhez szükséges annak igazolása, hogy az árverési biztosíték a meghatározott módon rendelkezésre bocsátásra került, illetve nyilatkozattétel arra vonatkozóan, hogy az árverésen résztvevő legalább a kikiáltási ár erejéig rendelkezik a vételárral. Az Önkormányzat a vételárral való rendelkezés igazolására vonatkozóan is írhat elő kötelezettséget.

(4) Az árverés megkezdésekor az árverezőkkel közölni kell az árverésre kerülő vagyontárgy kikiáltási árát, és fel kell hívni őket ajánlatuk megtételére. Az árverést addig kell folytatni, amíg az ajánlattevők ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltását követően ki kell jelenteni, hogy a vagyontárgyat a legmagasabb vételárat ajánló veheti meg. Amennyiben a kikiáltási áron érvényes vételi ajánlatot nem tettek, az árverést eredménytelennek kell nyilvánítani.

13. § (1) Az árverés nyilvános, de közérdek, vagy kiemelt védelmet érdemlő magánérdek védelme érdekében a nyilvánosságot a kiíró korlátozhatja.

(2) Az értékesítendő vagyont, ill. a vonatkozó pályázatot, vagy árverést a helyben szokásos módon kell meghirdetni, de más hirdetési forma is alkalmazható. Különösen alkalmazható a kiíró mérlegelése alapján internetes honlapján vagy más honlapon, napi- vagy hetilapban, hirdetési lapban, internetes hirdetési adatbázisban vagy hazai, ill. külföldi pénzügyi-gazdasági szaklapban történő megjelenés. Törekedni kell arra, hogy az információ a lehetséges érdeklődők minél szélesebb köréhez juthasson el.

(3) Pályázat esetén pályázati dokumentációt, árverés esetén –szükség szerint- árverési dokumentációt kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell az értékesítés és a versenyeztetési eljárás lényegi feltételeit. A dokumentáció átvétele és a versenyeztetési feltételek elfogadása, az erről való nyilatkozattétel a versenyeztetési eljárásban történő részvétel feltétele.

(4) A versenyeztetés feltételeiről, különösen a meghirdetés helyéről és módjáról, a dokumentáció tartalmáról, az értékelési szempontrendszerről, a pályázati/árverési biztosítékról, az értékesítési szerződés lényegi feltételeiről, a hirdetményi árról, ill. adott esetben a minimál árról (legalacsonyabb értékesítési ár), a releváns határidőkről, valamint az adott versenyeztetés tekintetében releváns érdemi feltételekről a Képviselő-testület dönt a versenyeztetési eljárás lefolytatására vonatkozó határozatában

(5) Az értékesítendő önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni természetes személy vagy átlátható szervezet részére lehet.

(6) A hirdetményi ár, ill. a minimál ár csak a Képviselő-testület indokolt külön döntése alapján lehet kevesebb, mint az ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott forgalmi érték. Építési telkek értékesítése a Képviselő-testület külön határozatában foglalt feltételekkel és az abban meghatározott négyzetméter áron történhet.

(7) Több érvényes pályázat esetén, amennyiben az egyéb értékelési szempontra adott ajánlatok megegyeznek, az önkormányzat dönthet a pályázati eljárás keretén belül árlicit lefolytatásáról, amely során már csak a vételi árra vonatkozó ajánlatok –önkormányzat számára kedvezőbb irányba történő- módosítására van lehetőség. Az árlicit lehetőségéről a pályázati felhívásban/dokumentációban előzetesen utalni kell.

(8) Az azonos ajánlatok között sorsolással kell dönteni, vagy új eljárást kell lefolytatni.

(9) Amennyiben a versenyeztetési dokumentáció a szerződéstervezetet nem tartalmazta, vagy annak feltételei módosításra, vagy kiegészítésre kerültek, vagy kerülhettek, az adásvételi szerződés tervezetét a pályázat eredményességének megállapítását, illetőleg a sikeres árverést követő 10 napon belül kell a vevőnek benyújtania.

(10) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: tv.) 14. § (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén -a tv. 14. § (3)-(4) bekezdésében foglalt kivétellel - az államot minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg. Ezen jogosultság az államot osztott tulajdon esetén az épület tulajdonosának a földre, illetve a föld tulajdonosának az épületre fennálló elővásárlási jogát megelőzően illeti meg. Az elővásárlási jog gyakorolására külön törvényben meghatározott szerv -amennyiben törvény a nyilatkozattételi határidőre vonatkozóan eltérően nem rendelkezik- az átruházás valamennyi lényeges elemét tartalmazó ajánlat vagy az elővásárlási jog jogosultjával szemben még hatályba nem lépett a nemzeti vagyon értékesítésére irányuló szerződés részére történő megküldéstől számított 35 napon belül nyilatkozik, hogy kíván-e élni elővásárlási jogával az állam nevében. A 35 napos határidőt az ajánlat vagy a szerződés személyes átadása esetén az átadás igazolt napjától, postai küldemény esetén a küldemény feladásának igazolt napjától kell számítani. A határidő elmulasztása jogvesztő. Az elővásárlási jog gyakorlásának biztosítására irányuló eljárást, így különösen a releváns határidőket visszakereshető módon dokumentálni kell.

14. § (1) A polgármester gondoskodik a vagyontárgyak átminősítése, illetve hasznosítása előtt az előzetes célszerűségi, valamint a pénzügyi-gazdaságossági vizsgálat elvégzéséről.

(2) Előzetes célszerűségi vizsgálat:

(3) Előzetes pénzügyi-gazdasági vizsgálat:

(3) A polgármester a vizsgálatok eredményét a képviselő-testület elé viszi az átminősítés előtt. Az átminősítés kérdésében a képviselő-testület dönt és meghatározza a végrehajtás módját is.

(4) A gazdaságossági vizsgálat mellőzhető, ha az átminősítés csak az ingatlan egy részét érinti és a visszamaradó ingatlan az eredeti rendeltetését továbbra is betöltheti.

12. § (1) A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról, a vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1/2013. (I.23.) számú önkormányzati rendelet.

(3) A rendelet hatályba lépésével hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról, a vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló rendelet módosításáról szóló 8/2014 (VI.16.) számú önkormányzati rendelet.

(4) A rendelet hatályba lépésével hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról, a vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló rendelet módosításáról szóló 7/2017. (III.3.) számú önkormányzati rendelet.