Rajka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelete

az önkormányzati lakások bérleti díjának meghatározásáról és bérbeadásának egyes feltételeiről

Hatályos: 2023. 10. 01- 2024. 10. 31

Rajka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelete

az önkormányzati lakások bérleti díjának meghatározásáról és bérbeadásának egyes feltételeiről

2023.10.01.

Rajka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya Rajka Község Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) illetékességi területén lévő önkormányzati tulajdonú lakásokra terjed ki. Az Önkormányzat tulajdonában lévő bérlakások nyilvántartását jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

A lakás-és helyiség bérbeadásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök ellátása

2. § (1) Az önkormányzati lakásokra és önkormányzati helyiségekre vonatkozó bérleti jogviszonyokban a bérbeadói jogokat és feladatokat a polgármester gyakorolja.

(2) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) és a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései az irányadók.

II. Fejezet

A lakásbérlet szabályai

Az önkormányzati lakás bérbeadásának feltételei, és a lakások hasznosításának módjai

3. § (1) Az Önkormányzat szociális helyzet alapján szociális bérlakást (félkomfortos, vagy komfort nélküli), valamint települési vagy közérdekből hasznosított lakást, azaz települési, intézményi, önkormányzati alapfeladatok ellátását biztosító bérlakást (összkomfortos lakás) biztosít (a továbbiakban: szolgálati lakás.)

(2) Szolgálati lakást a Bérbeadó az önkormányzattal, az önkormányzat intézményeivel, a településen működő köznevelési intézménnyel közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló személyek részére biztosíthat.

(3) A bérleti szerződést kizárólag az (2) bekezdésben meghatározott jogviszony fennállásáig lehet megkötni.

(4) A szolgálati lakás bérbeadásárára, lakásbérleti jogviszony folytatására irányuló kérelmet a polgármesteréhez kell benyújtani.

(5) Szociális helyzete alapján önkormányzati szociális bérlakásra az a nagykorú személy jogosult, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori minimálbér összegét, egyedülálló esetén a mindenkori minimálbér másfélszeresét.

(6) Nem jogosult szociális helyzete alapján önkormányzati szociális bérlakásra az a személy aki, illetve házastársa, vagy élettársa

a) tulajdonában, haszonélvezetében, bérletében beköltözhető lakás, üdülő van,

b) lakását a bérbeadást megelőző 3 éven belül

ba) elcserélte kisebb szobaszámú, vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakásra,

bb) elidegenítette,

c) érvényes tartási szerződéssel rendelkezik.

(7) Bérbeadó a lakásigénylést annak kézhezvételétől számított 30 napon belül megvizsgálja és megállapítja, hogy az igénylő szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra jogosult vagy sem.

(8) Szociális helyzet alapján lakás határozott időre, legfeljebb öt évre adható bérbe.

(9) Amennyiben a határozott időre szóló bérleti szerződés lejártának időpontjában a Bérlő jövedelmi, vagyoni viszonyai változatlanul megfelelnek a (6) bekezdésben meghatározottaknak, és nincs lakbérhátraléka akkor kérelmére vele újabb határozott idejű szerződést lehet kötni.

(10) A bérleti jogviszony létrejöttéhez egyedi lakásbérleti szerződés megkötése szükséges.

(11) Ahol az Ltv. a felek megállapodására utal, ott a megállapodás tartalmát bérbeadói részről a polgármestere határozza meg.

Lakásbérleti jogviszony szabályai

4. § (1) Bérbeadó jogosult a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesülését évente 1 alkalommal -a Bérlő szükségtelen háborítása és zavarása nélkül-ellenőrizni.

(2) Bérbeadó a (1) bekezdés szerinti ellenőrzési jogosultságát a Rajkai Közös Önkormányzati Hivatalon keresztül gyakorolja.

(3) Bérlő a lakást kizárólag lakhatás biztosítása céljából használhatja.

(4) Bérlő a lakásbérleti szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(5) Bérlő köteles a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét, valamint távollétének várható időtartamát írásban a bérbeadó részére bejelenteni.

5. § (1) A szolgálati lakást leltárral kell átadni. A leltár tartalmazza a lakás és a lakásberendezési tárgyak tényleges állapotát, és a kapcsolódó megállapításokat.

(2) Bérlő a tervezett átalakítás, korszerűsítés, vagy bármilyen, az ingatlan statikáját, belső elrendezését érintő munkálatok megkezdése előtt köteles azt az Önkormányzat részére bejelenteni, arra engedélyt kérni, mely alapján annak szükségességét az Önkormányzat felméri, és dönt a kérelemről, és a költségek viseléséről.

(3) A lakásbérleti jogviszony megszűnésekor lakásleltárt kell készíteni. A leltár tartalmazza a szolgálati lakás és a lakásberendezési tárgyak tényleges állapotát, és a kapcsolódó megállapításokat, ezen belül különösen a lakás bérbeadáskori állapotáról való eltéréseket. A leltárt a felek aláírják. Ha a volt bérlő az aláírást megtagadja, ezt a tényt a leltárra fel kell jegyezni.

A bérlőtársi szerződés megkötésének és a lakásban maradó társbérlő részére történő megüresedett társbérleti lakrész bérbeadásának lehetősége

6. § (1) Szolgálati lakásra és szociális bérlakásra bérlőtársi szerződést jogszabályban foglalt kivételtől eltekintve a Bérbeadó nem köt.

(2) Szolgálati lakásban vagy szociális bérlakásban lévő megüresedett társbérleti lakrésznek a lakásban maradó társbérlő részére történő bérbeadása e rendelet rendelkezései szerint, bérleti szerződés megkötésével történhet.

Lakás albérletbe adása

7. § Bérlő a lakást további albérletbe nem adhatja.

Hozzájárulás a lakásba történő befogadáshoz

8. § (1) Bérlő a Bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja az Ltv.-ben meghatározott személyeket, egyéb más személyek befogadásához Bérbeadó írásbeli hozzájárulása szükséges.

(2) Bérlő köteles írásban 3 napon belül bejelenteni a Bérbeadónak a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadható személyek esetében a befogadott személy nevét, rokoni kapcsolatát és a befogadás napját.

(3) A befogadáshoz történő hozzájárulás iránti kérelmet írásban kell a polgármesterhez benyújtani.

(4) A kérelemhez csatolni kell:

a) a Bérlő nyilatkozatát, hogy a befogadott személyt a szolgálai lakásba 3 napon belül bejelenti és ezt a bérbeadó felé igazolja, és

b) a befogadott személy arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a bérleti szerződés megszűnésekor a szolgálati lakást 3 napon belül elhagyja.

(5) Bérbeadó a hozzájárulást megtagadhatja, ha a Bérlőnek díjtartozása (bérleti, közüzemi, egyéb) van, továbbá ha a befogadandók valamelyike beköltözhető lakással, lakhatással rendelkezik. A hozzájárulás állandó lakhely létesítésére lehetőséget nem biztosít (tartózkodási helyként jelentkezhet be) és a bérleti jogviszony megszűnésekor a befogadott személy sem a bérleti jogviszony folytatására, sem elhelyezésre nem tarthat igényt.

(6) A szolgálati lakásba történő befogadás megtagadható, ha a lakás szobaszámára és a benne lakó személyek számára tekintettel a befogadással lényegesen rosszabb körülmények alakulnának ki.

(7) Bérlő köteles 3 napon belül bejelenteni Bérbeadónak, ha a befogadott személy a szolgálati lakásból állandó jelleggel kiköltözik vagy kijelentkezett.

(8) A (2) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén Bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja.

A bérbeadás során a felek jogai és kötelezettségei

9. § (1) Bérbeadó jogai:

a) a bérbeadás feltételeinek meghatározása,

b) hozzájárulás a szolgálati lakás korszerűsítéséhez, átalakításához,

c) hozzájárulás más személy befogadásához, kivéve azt a személyt, akit a bérlő a bérbeadó írásos hozzájárulása nélkül is befogadhat,

d) a szolgálati lakást bérlő mulasztásából eredő hibák, bérlő költségére történő kijavítása.

(2) Bérbeadó kötelezettsége:

a) a szolgálati lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas módon történő átadása,

b) a szolgálati lakás műszaki karbantartása, az azonnali beavatkozást igénylő hibák kijavítása,

c) a szolgálati lakás központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotának biztosítása.

(3) Bérlő jogai:

a) a számlával igazolt, bérbeadót terhelő költségek bérbeadó által történő megtéríttetése,

b) a bérlakás bérbeadó mulasztásából eredő hibák-bérbeadó költségére történő-kijavíttatása,

(4) A bérlő és vele együtt lakó személyek kötelezettségei:

a) a bérleti díj megfizetése esedékességkor,

b) a szolgálati lakás és szociális bérlakás rendeltetésszerű használata,

c) a szolgálati lakás és szociális bérlakás burkolatainak, ajtóinak, nyílászáróinak és nem központi berendezéseinek karbantartása,

d) a szolgálati lakás és szociális bérlakás berendezéseinek a nem rendeltetésszerű használatából adódó hibáinak kijavítása,

e) a szolgálat lakás és szociális bérlakás használatából eredő közüzemi díjak megfizetése,

f) a szolgálati lakáshoz és szociális bérlakáshoz tartozó udvar, járdaszakasz karbantartásáról, tisztántartásáról történő gondoskodás,

g) a szolgálati lakás és szociális bérlakás állagának megóvása,

h) a bérleti jogviszony megszűnése esetén a szolgálati lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő átadása.

A lakáshasználati díj emelésének mértéke és feltételei

10. § (1) A jogcím nélküli lakáshasználó-amennyiben másik lakásra nem tarthat igényt-a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónapig a Ltv. 20. § (1) bekezdésében meghatározott használati díjat köteles fizetni.

(2) Két hónap elteltével a szolgálati lakásra és szociális bérlakásra korábban megállapított lakbér 100%-kal növelt összegét köteles lakáshasználati díjként megfizetni.

A bérleti jogviszony megszűnése és megszüntetése

11. § (1) A bérleti jogviszony megszűnik a Ltv.-ben foglalt esetekben.

(2) A bérleti szerződést fel kell mondani ha

a) Bérlő a fizetési kötelezettségeinek (bérleti díj, közüzemi díj) nem tesz eleget, és azt a Bérbeadó egyszeri, írásbeli felszólítása ellenére-8 napon belül-nem teljesíti,

b) a Bérlő, vagy a vele együtt lakó személyek az együttélés követelményeit durván sértő, botrányos magatartást tanúsítanak és azt a Bérbeadó egyszeri, írásbeli felszólítása ellenére -8 napon belül-folytatja vagy megismétli,

c) Bérlő a szolgálati lakást és szociális bérlakást 2 hónapot meghaladóan nem használja életvitelszerűen és erről a bérbeadót nem értesíti kivéve, ha a Bérlő ezt menthető okból mulasztotta el,

d) a Bérlő olyan szerződésszegést követ el, amelyet a Bérbeadó írásos felszólítása ellenére sem orvosol.

(3) A (2) bekezdésben foglalt esetekben a felmondás legalább tizenöt napos felmondási idővel, a felmondást követő hónap utolsó napjára szól.

(4) A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésével egyidejűleg, másik lakás bérbeadására is sor kerülhet abban az esetben, ha a bérlő megfelel -a bérleti jogviszony jellegétől függően- a bérbeadás feltételeinek.

(5) A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén pénzbeli térítés nem fizethető.

A cserelakás felajánlása helyett-megállapodás alapján-fizethető pénzbeli térítés mértéke és feltételei

12. § Ha a határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződés a Bérbeadónak a Ltv. 26. § (1) bekezdés szerinti felmondásával szűnik meg és a bérlővel megállapodik abban, hogy cserelakás felajánlása helyett pénzbeli térítést fizet, úgy a pénzbeli térítés mértéke a lakás 1 havi lakbérének 36-szoros összege.

A lakbér mértékének meghatározása

13. § (1) Az Önkormányzat a szolgálati lakás és szociális bérlakás bérleti díjának mértékét költségelven, a lakás hasznos alapterületének négyzetméterben megadott mértéke figyelembevételével állapítja meg, a szolgálati lakás vagy szociális bérlakás alapvető jellemzőinek, a bérbeadónak az épülettel, az épület központi berendezéseivel kapcsolatos ráfordításai figyelembevételével. Ennek alapján

a) a szociális bérlakások bérleti díja 250 Ft/m2/hó,

b) a szolgálati lakások bérleti díja 600 Ft/m2/hó,

(2) A bérleti díjat és a közüzemi díj megfizetését a bérleti szerződésben foglaltak szerint kell megfizetni.

(3) A Képviselő-testület a lakbért évente egy alkalommal változtathatja meg.

(4) A szerződésben meghatározott bérleti díj módosítását a bérlővel a Bérbeadó 15 nappal a fizetés módosulása előtt írásban közli.

(5) A lakbért havonta előre minden hónap 15. napjáig kell megfizetni a bérbeadó által kiállított számla alapján.

A törvény alapján elővásárlási joggal érintett lakások és helyiségek vételárának mértéke és megfizetésének feltételei, valamint a törvény alapján elővásárlási joggal nem érintett lakás eladásának feltételei

14. § (1) Az Ltv. alapján elővásárlási joggal érintett szolgálati lakás, szociális bérlakás és helyiség értékesítése esetén a Bérbeadó köteles az elővásárlásra jogosult Bérlőt az értékesítés szándékáról és az eladási árról haladéktalanul tájékoztatni azzal, hogy az elővásárlási jogával a tájékoztatás kézhez vételét követő 15 napon belül kell élnie.

(2) Az elővásárlási joggal érintett ingatlanok vételára a beköltözhető forgalmi érték 90%-a.

(3) A szerződés megkötésekor az ingatlanok vételárának 20%-a egy összegben fizetendő.

(4) Az elővásárlásra jogosult vevő a vételár hátralékát 15 évig havonta egyenlő részletekben törlesztheti. A szerződéses kamat a jegybanki alapkamattal megegyező. Amennyiben az ingatlan vételárát egy összegben fizeti meg, a vételár 10 %-ának megfelelő árkedvezményre, vagy amennyiben az előírtnál rövidebb törlesztési időt vállal, akkor a vételárhátralékból 1% engedményre jogosult.

(5) Bérbeadó az általa elidegenített ingatlan vételárának maradéktalan megfizetésének teljesítéséig elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzéséről gondoskodik. A vételár maradéktalan megfizetését követő 30 napon belül az elidegenítési és terhelési tilalom törlését kezdeményezni kell.

15. § Az elővásárlási joggal nem érintett szolgálati lakás eladásának feltételei megegyeznek Rajka Község Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról, a vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 18/2018. (XI. 27.) önkormányzati rendeletben szabályozott tulajdonjog átruházási feltételekkel.

Az elidegenítésből származó bevételek felhasználása

16. § Az Önkormányzat az elidegenítésből származó bevételt az Ltv. -ben meghatározott célokra használhatja fel azzal, hogy egyes meghatározott célokra az értékesítésből befolyt teljes összeg felhasználható.

III. Fejezet

Nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételei

Önkormányzati tulajdonú helyiségek bérbeadása

17. § (1) Önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiségek (továbbiakban: helyiség) bérbeadása kérelem alapján történik.

(2) Helyiség meghatározott tevékenység folytatására, elsősorban a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, ipari, szolgáltatási, kulturális és irodai célokra adható bérbe.

(3) A helyiségbérleti jogviszonyt a Bérbeadó és a Bérlő szerződése határozott vagy határozatlan időtartamra, illetőleg feltétel bekövetkezéséig hozza létre.

(4) Az önkormányzati intézmények helyiségeinek alkalmi jellegű ( 1 napot meg nem haladó) bérbe adásáról az intézmény vezetője dönt.

(5) Helyiségbérlet esetén a bérbeadással kapcsolatos bérbeadói jogokat -a (4) bekezdés kivételével - a polgármester gyakorolja.

(6) A helyiségbér összegét a Képviselő-testület az ingatlan településen belüli helyének, és műszaki állapotának függvényében, határozattal állapítja meg.

18. § (1) Az önkormányzati tulajdonban lévő helyiség bérleti jogát a Bérlő előzetes hozzájárulással átruházhatja, vagy önkormányzati tulajdonú helyiségre cserélheti.

(2) Bérleti jog átruházása esetén a hozzájárulás iránti kérelemhez mellékelni kell az átruházásról szóló megállapodást, melynek tartalmaznia kell:

a) a helyiség fekvési helyét

b) a helyiség alapterületét és az eddig fizetett bérleti díj összegét

c) az átvevő által folytatni kívánt tevékenység meghatározását

d) az átvevő nyilatkozatát, hogy a helyiség használati értékéhez igazodó újonnan készült bér megfizetését vállalja

(3) Helyiségek cseréjéhez a hozzájárulás megadásának feltétele, hogy a helyiségekre a régi bérlővel kötött időtartam hátralévő időtartamára szólóan köthető bérleti szerződés.

(4) Bérlő a helyiséget további albérletbe nem adhatja.

Helyiségbérlet során a felek jogai és kötelezettségei

19. § (1) Bérbeadó és a Bérlő megállapodhatnak, hogy a helyiséget a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. A megállapodásban a felmerülő költségek megtérítését és annak feltételeit is meg kell határozni.

(2) Bérbeadó és a Bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérlő az általa bérelt helyiséget átalakítja, korszerűsíti. A megállapodásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a munkák elvégzésének költségei melyik felet, s milyen arányban terhelik.

(3) A helyiségben a Bérlő-még saját költségére is-átalakítást, korszerűsítést csak a Bérbeadóval előre egyeztetett módon végezhet.

Óvadék

20. § (1) A helyiség bérlőjének a helyiség bérbeadása esetén óvadékot kell fizetnie.

(2) Az óvadék mértéke a bérleti díj kétszerese.

(3) Az óvadék a bérbeadó részéről akkor használható fel, és azon összeghatárig

a) ha a Bérlő a helyiség átadásakor azt nem tiszta, rendeltetésszerű állapotban hagyta el, a helyiség helyreállításához szükséges összegig,

b) ha a Bérlő a helyiség átadásakor bérleti díjjal vagy szerződésből adódó közüzemi díjjal tartozik ezen összegek és kamatok, valamint a tartozás érvényesítésével kapcsolatosan felmerült költségek erejéig,

c) ha az önkormányzatnak egyéb kárt okoz, a kár megtérítéséhez szükséges mértékben.

(4) Az óvadék után az önkormányzat kamatot nem fizet.

(5) A bérleti szerződés megszűnését követően a fel nem használt biztosíték a helyiség átadás-átvételét követően 30 napon belül a volt bérlő részére visszafizetésre kerül.

Helyiség ingyenes használatba adása

21. § (1) Helyiség közérdekű feladatellátás céljából ingyenesen is használatba adható.

(2) Az ingyenes használatba adásra a helyiségbérletre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A bérleti szerződés megszűnése

22. § (1) Helyiség közérdekű feladatellátás céljából ingyenesen is használatba adható.

(2) Az ingyenes használatba adásra a helyiségbérletre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A nem lakás céljára szolgáló helyiségek értékesítése

23. § (1) Az önkormányzati helyiségeket a Képviselő-testület -mérlegelés alapján- egyedi határozatával értékesítheti.

(2) Az elővásárlási joggal érintett helyiség vételára azonos a helyiség beköltözhető forgalmi értékével. A vételárát a szerződés megkötésével egyidejűleg, egy összegben kell megfizetni.

(3) Az elővásárlási joggal nem érintett helyiség eladásának feltételei megegyeznek Rajka Község Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról, a vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 18/2018. (XI. 27.) önkormányzati rendeletben szabályozott tulajdonjog átruházási feltételekkel.

Az önkormányzat költségvetési szervének (vállalatának) saját feladataihoz biztosított önkormányzati helyiség és lakás bérbeadására történő felhatalmazást, illetőleg a bérbeadás feltételeit

24. § Bérbeadó a vállalata és költségvetési szerve számára a bérbeadás feltételeinek önálló meghatározását nem teszi lehetővé. Ebben az esetben a bérbeadásra a jelen rendeletben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, a lakást és helyiséget az önkormányzati lakásokra és helyiségekre vonatkozó szabályok szerint kell bérbe adni.

Záró rendelkezések

25. § Ez a rendelet 2023. október 1-jén lép hatályba.

26. § Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Rajka Község Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzati lakások bérleti díjának meghatározásáról és bérbeadásának egyes feltételeiről szóló 10/2021. (VI.29.) önkormányzatai rendelete.