Fertőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 32. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. §

E rendelet célja, hogy a törvényi felhatalmazással összhangban megállapítsa a szociális rászorultságtól függő pénzben és természetben nyújtott szociális ellátások, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének módját és feltételeit.

A rendelet hatálya

2. §

A rendelet hatálya kiterjed Fertőd város területén élő lakosokra, figyelemmel az Sztv. 3. § (1)-(3), és a 6-7. §-ában foglaltakra.

Az ellátások formái

3. §

Fertőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a rászorultságtól függően igénybe vehető ellátásokat az alábbiak szerint határozza meg:

Pénzbeli ellátások:

a)időskorúak járadéka

b) aktív korúak ellátása[1]

c)lakásfenntartási támogatás

d)ápolási díj

e) önkormányzati segély[2]

f)[3]

Természetben nyújtott ellátások:

a)közgyógyellátás

b)köztemetés

c)egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

Szociális szolgáltatások:

a)étkeztetés

b)házi segítségnyújtás

c)családsegítő szolgáltatás

d)gyermekjóléti szolgáltatás

e)nappali ellátás-idősek klubja

Eljárási szabályok

4. §

(1) Az általános minden e rendeletben szabályozott szociális ellátásra érvényes eljárási szabályokat az Sztv. 5-10. §-ai határozzák meg.

(2) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat az adott ellátási formák részletezik.

Az eljárás megindítása

5. §

(1) Az eljárás megindítása történhet: kérelemre, illetve hivatalból. A kérelmet a Polgármesteri Hivatal Szociális Irodájánál lehet előterjeszteni. A kérelmet írásban kell benyújtani az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal (igazolások, nyilatkozatok) együtt.

(2) Ha adott szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához e rendelet szerint kell benyújtani vagyoni, jövedelmi viszonyokra vonatkozó nyilatkozatot, igazolást, akkor ezek tekintetében a jövedelemigazolásnál irányadó időszak:

- a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél 3 hónap

- az egyéb jövedelmeknél pedig 1 év.

      (3) A Polgármesteri Hivatal a beérkezett kérelmeket megvizsgálja, és döntésre előkészíti.

Nem kell környezettanulmányt készíteni, hogyha a kérelmező életkörülményei a Polgármesteri Hivatal által más ügy eldöntéséhez készített környezettanulmány alapján ismertek, továbbá felhasználható másik hatóság, családvédelemmel foglalkozó szerv által tartott helyszíni szemléről készített jegyzőkönyv, s annak elkészítése óta 6 hónap még nem telt el.

Az ellátások kifizetése

6. §

(1) Az ellátások kifizetése:

a) havi rendszeres ellátásoknál: a tárgyhót követő hó 5. napja.

b) nem rendszeres ellátások esetén: a határozat jogerőre emelkedését követően házipénztárból.

c) rendkívüli esetben, illetve a lakosság többségét érintő segélyek esetén: házipénztárból történik.

(2)  A jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítéséről az Sztv. 17. §-a alapján kell eljárni.

7. §

A szociális igazgatás hatásköri rendelkezése

(1) A Képviselő-testület a szociális igazgatási feladataiból adódó hatáskörei közül a Szociális Bizottságra  ruházza át:

a)Elrendeli a jogtalanul felvett, illetve a tartás elmulasztása miatt kifizetett segély visszafizetését, erre indokolt esetben részletfizetést engedélyez.

b)Engedélyezi a jogszabályban meghatározott értékhatárnál magasabb összegű rendszeres segély folyósítását.

c)[4]

d) Önkormányzati segélyt állapít meg a rászorultaknak - kivétel a rendelet 12. § (10) bekezdésében foglalt eset.[5]

e)A személyes gondoskodást nyújtja, szociális ellátás térítési díjának kivételes méltányosságokból történő mérséklése, elengedése.

f)Megállapítja az ápolási díjak jogosultságát, az ápolási kötelezettség teljesítését, folyamatosan figyelemmel kíséri, illetve felülvizsgálja a jogosultság felülvizsgálatát, elrendelheti a jogosulatlanul felvett díj visszafizetését.

(2) A Képviselő-testület a szociális igazgatási feladataiból adódó hatáskörei közül a polgármestere ruházza át:

a)   A rendelet 12 §. (10) bekezdése szerinti önkormányzati segély megállapítását.[6]

b) A társadalmi gondozók, valamint az Idősek Klubjában orvosi munkát végzők díjazásának megállapítását.

7/A. §

Szociálispolitikai Kerekasztal működése

A Fertőd Város Önkormányzata Sztv. 58/B.§ (2) bekezdésében foglalt kötelezettségeinek eleget téve Szociálispolitikai Kerekasztalt (továbbiakban: Kerekasztal) hoz létre.

(1) A Kerekasztal résztvevői, tagjai:

- Fertőd Város Önkormányzatának polgármestere,

-A Szociális bizottság Elnöke, aki egyben a Kerekasztal elnöke,

-A Rehabilitációs Bizottság Elnöke,

-A Fertőd Mikro- Térségi Szociális Szolgáltató Központ vezetője[7]

-A fertődi Katolikus Egyházközség plébánosai,

-A Munkaügyi Központ fertődi képviselet vezetője.

(2) A Kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, melyek nyilvánosak. Működési szabályait ügyrendben határozza meg. Az adminisztratív teendőket a Polgármesteri Hivatal Hatósági Osztálya látja el.

(3) A Kerekasztal üléseit az elnök hívja össze, mely akkor határozatképes, ha a tagjainak több mint a fele jelen van.

(4) A Kerekasztal véleményének, javaslatának, állásfoglalásának elfogadásához egyszerű többség szükséges.

(5) A Kerekasztal feladatai:

a) Véleményezi:

-az Önkormányzat által fenntartott szociális és gyermekvédelmi intézmények szakmai beszámolóit,

-az Önkormányzat szociális és gyermekvédelmi területén lévő hosszú távú programjait, koncepcióit.

b)  Javaslatot tehet:

-feladatát érintően a képviselő-testület és a szociális bizottság napirendjére.

c) Dönt:

-saját ügyrendjének elfogadásáról,

-munkatervének, tárgyalt napirendjének összeállításáról,

-a Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióról.

II. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Időskorúak járadéka

8. §

Az időskorúak járadékának megállapítása jegyzői hatáskörben az Sztv. 32/B-E. §-ban meghatározottak szerint történik.

Aktív korúak ellátása [8]

9. §

A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg a szociális törvény 33. § (1) bekezdésében meghatározott személyek számára.

Rendszeres szociális segély [9]

9/A §

(1) A rendszeres szociális segélyre jogosult személyek vonatkozásában - az egészségkárosodott személyek kivételével - az együttműködésre kijelölt szerv a Fertőd Mikro-Térségi Szociális Szolgáltató Központ (továbbiakban: Szociális Szolgáltató Központ).

(2) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Szociális Szolgáltató Központtal.

(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködés keretében

a) a Szociális Szolgáltató Központnál az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát,

b) írásban megállapodik a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programról

c) teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat, köteles a Szociális Szolgáltató Központtal kapcsolatot tartani, az általuk előírt időpontban megjelenni,

d) a szociális törvényben előírt kötelezettségeinek eleget tenni.

(4)  A Szociális Szolgáltató Központ

a) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján - a Szociális Szolgáltató Központnál történő megjelenéskor- nyilvántartásba veszi,

b)   tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,

c)   a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt.

d)   folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

e)   legalább évente írásos  értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges - a rendszeres szociális segélyre jogosult bevonásával - módosítja a programot, illetve az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról.

f)    jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

g)   a kapcsolattartásról a családsegítésre meghatározott esetnaplót vezet.

(5) A jegyző

a) a rendszeres szociális segélyre jogosult személy esetében (kivéve az egészségkárosodottak) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatot megküldi a Szociális Szolgáltató Központnak,

b) tájékoztatja a Szociális Szolgáltató Központot

 - az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetéséről,

- a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek megszűnéséről és a szociális törvény 35. §-ának (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettség előírásáról,

- a rendszeres szociális segélyre jogosult személy, ha a települési önkormányzattal kötött megállapodásban vállalja az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét és az álláskeresési megállapodás megkötését a munkaügyi központtal, az önkormányzattal kötött megállapodásról.

 (6) A beilleszkedést segítő program az együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjed a

a) a Szociális Szolgáltató Központtal való kapcsolattartásra,

b) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson,

   tanácsadáson, illetőleg munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,

c) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.

(7)  Az együttműködés keretében biztosított beilleszkedést segítő programok típusai:

- munkavállalási -, álláskereső tanácsadás,   

- pszichológiai tanácsadás,

- életmódot formáló egyéni és csoportos foglalkozások (álláskeresők klubja, kommunikációs tréning, személyiségfejlesztő tréning)

- a nem foglalkoztatott személy saját erőforrásainak feltárására irányuló egyéni programok,

- munkavégzésre felkészítő és integráló programok,

- hátrányos helyzetből adódó problémák leküzdését szolgáló programok,

- együttműködés a családgondozóval az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzése érdekében,

- együttműködés a családgondozóval a 14 év alatti gyermek napközbeni ellátásának megszerzése érdekében.

(8)  A beilleszkedést segítő program tartalmi elemei:

a) foglalkoztathatóság javítása, álláskeresésre felkészítés érdekében: a motiváció és készség fejlesztés, képzettség erősítése, pszicho-szociális megerősítés, egyéni tanácsadás- esetkezelésen belül személyes megerősítés, álláskeresési készségek erősítése, pályakorrekciós tanácsadás, képzésbe eljuttatás, kommunikációs és konfliktuskezelési készségek fejlesztése, mentálhigiénés tanácsadás, szociális problémák kezelése/esetkezelés,

b) szinten-tartás – karbantartás – társadalmi integráció erősítése: egészségügyi – szociális – mentális állapotot javító, reszocializáció elősegítése, szociális esetkezelés, családgondozás, szocializációs, kapcsolatépítő csoportok, pszichológiai megerősítés/tanácsadás, kezelésbe juttatás, intézményi kapcsolódás megőrzése,

c ) más ellátásba juttatás segítése: nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési ellátások, ápolási díj, társadalombiztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése, információnyújtás az ellátásokról és munkaerő-piaci kapcsolódásokról.

(9)  Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára felróható okból:

a)az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatban meghatározott határidőn belül nem jelenik meg a Szociális Szolgáltató Központnál,

b) a Szociális Szolgáltató Központ által előírt időpontban nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja,

c) a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson nem vesz részt,

d) a beilleszkedést segítő programban meghatározottakat nem hajtja végre.

Bérpótló juttatás[10]

9/B §

Az aktív korúak ellátása esetén a bérpótló juttatásra jogosult, valamint a bérpótló juttatás megállapítása iránt kérelmet előterjesztő személy az Szt. 33. §-ában foglaltakon túl, a jogosultság egyéb feltételeként köteles az Szt. 35. § (2) bekezdésében meghatározott lakókörnyezet-rendezettség biztosítására az alábbi kötelezettségeket teljesíteni:

a) az általa életvitelszerűen lakott lakásnál vagy háznál szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata,

b) az általa életvitelszerűen lakott lakáshoz vagy házhoz tartozó udvar, kert gaztalanítása, folyamatos rendben tartása, a keletkező hulladék és rom eltávolítása,

c) az általa életvitelszerűen lakott lakáshoz vagy házhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése,

d) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház előtti járdának, annak hiányában egy méter széles területrésznek, valamint a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének gondozása, tisztán tartása, szeméttől és gyomtól való mentesítése, síktalanítása, hóeltakarítása,

e) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház előtti csapadékvíz elvezetésére szolgáló földmedrű szikkasztó árok tisztántartása,

f) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház rendeltetésszerű használata, folyamatos tisztántartása, takarítása,

g) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház valamint a hozzá tartozó kert, udvar, rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése.

Lakásfenntartási támogatás

10. §[11]

A jegyző lakásfenntartási támogatást nyújt a szociális törvény 38-39. §-ban meghatározott személyek számára.

Ápolási díj

11. §

(1) Az alanyi jogon járó ápolási díj, valamint annak összegének megállapítása jegyzői hatáskörben az Sztv. 40-44. §-ai alapján történik.

(2) A fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos személy gondozásáért, ápolásáért járó ápolási díj megállapítása jegyzői hatáskörben az Sztv. 43/A. §-a alapján történik, az ápolási díj havi összege pedig az Sztv. 44. §-a szerinti összeg.

(3) A Képviselő-testület Szociális Bizottsága méltányossági ápolási díjat állapíthat meg annak a fertődi lakcímmel rendelkező nagykorú hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltő tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi.

A méltányossági ápolási díj megállapításának nem feltétele, hogy az ápoló és ápolt egy háztartásban éljen.

(4) Méltányosságból ápolási díj akkor állapítható meg, ha az ápolást végzőnek és vele egy háztatásban élő családtagjának az egy főre jutó nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén 150 %-át nem haladja meg.

(5) A méltányosságból megállapított ápolási díjra az egyéb feltételek esetén csak az ápolást ellátó fertődi lakcímmel rendelkező hozzátartozó jogosult.

(6) A méltányosságból megállapítható ápolási díj összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a.

(7) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni az Sztv. 42. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl, ha az ápoló személy tartós távollét (30 napot meghaladó betegség, tanulmány, külföldi munka, utazás) miatt a hozzátartozó gondozását, ápolását nem végzi és ez idő alatt nem gondoskodott az ápolt ellátásáról, felügyeletéről, valamint ha az ápoló személy meghalt.

Önkormányzati segély[12]

12. §

(1) A Képviselő-testület Oktatási, Kulturális, Sport és Szociális Bizottsága az e rendeletben meghatározottak szerint nyújt önkormányzati segélyt eseti jelleggel a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok, illetve személyek részére elsősorban a Sztv. 45. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben.

(2) Az Sztv. 45. § (4) bekezdésében foglaltakon túl

a) rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha a kérelmező

aa) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul, vagy

ab) nyugdíjkifizetése valamely ok miatt késik (nyugdíjazás elhúzódása, rokkantsági fok megállapítása).

b) létfenntartási gondnak kell tekinteni, ha a kérelmező

ba) egyedülálló és rokkantsági, öregségi vagy egyéb nyugdíjban részesül, és az egy főre számított havi családi jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180%-át,

bb) megélhetése valamilyen előre nem látható esemény bekövetkezése okán igazolt módon veszélyeztetve van.

(3) Önkormányzati segély igényelhető:

a) átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család kiadásainak mérséklésére

b) eseti gyógyszerkiadás mérséklésére, így különösen:

ba) azon személyek kiadásainak csökkentésére, akik nem rendszeres jelleggel, de esetenként egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadást jövedelmi helyzetük miatt nem képesek megfizetni, vagy

bb) azon családok támogatására, amelyekben az egyes családtagok eseti gyógyszer, gyógyászati segédeszköz költsége együttesen olyan nagymértékű, hogy azt nem képesek viselni, vagy

c) gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra vagy

d) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra.

(4) Önkormányzati segély állapítható meg annak a személynek – a 13. §-ban foglalt esetkör kivételével -, aki a 12. § (2) bekezdés szerint rendkívüli élethelyzetbe került vagy létfenntartási gonddal küzd és családjában az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén 180 %-át nem haladja meg.

(5) Az önkormányzati segély egyszeri összege a rászorultságtól függően 3.000.-Ft-tól 20.000.-Ft-ig kerülhet megállapításra.

(6) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az ugyanazon rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra való hivatkozással 15 napon belül ismételten benyújtott kérelemre vagy hivatalból indult eljárásra önkormányzati segély - kivéve az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás igénylése esetén - nem állapítható meg.

(7) Különös méltánylást érdemlő esetben (családban bekövetkezett rendkívüli esemény pl.: halálesemény, természeti katasztrófa, baleset miatti rendkívüli kiadás) a kérelmező évente legfeljebb egy alkalommal, jövedelmére tekintet nélkül maximum 20.000.-Ft átmeneti segélyben részesíthető.

(8) Az önkormányzati segély készpénzben, vagy természetbeni juttatásban (élelmiszer, textil, gyógyszerutalvány, közműhátralék kiegyenlítés, stb.) állapítható meg; tárgyévenként ugyanazon kérelmező esetében legfeljebb három alkalommal – a 13. §-ban foglalt esetkör kivételével.

(9) Az önkormányzati segély kifizetéséről a megállapítást követő 15 napon belül a Fertődi Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztálya gondoskodik.

(10) Rendkívül sürgős esetben 5.000 Ft-ig terjedő összegben a polgármester önkormányzati segélyt állapíthat meg. Erről a Képviselő-testületet a segély megállapítását követő ülésen tájékoztatja

(11) A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra igényelt önkormányzati segély megállapításához csatolni kell a jövedelemigazolásokat és a segélyezésre okot adó körülmények igazolására szolgáló iratokat. A támogatást a gyermekre, illetve a fiatal felnőttre kell megállapítani és a törvényes képviselőjének, illetve a fiatal felnőttnek kell folyósítani. „

13. §[13]

(1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély állapítható meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó személy volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segélyben az részesülhet, akinek a családjában az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő esetében a 180 %-át nem haladja meg. A támogatás feltétele, hogy az elhunyt eltemetetéséről a temettető saját költségén gondoskodik, mert az elhunyt után nem maradt olyan ingó, illetve ingatlan vagyon, amiből a temetés költségei fedezhetők.

(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély mértéke a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének

a) 15 %-a, ha a temettető családjában az egy főre számított családi jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 130 %-a alatt van,     

b) 10 %-a, ha a temettető családjában az egy főre számított családi jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 180 %-a alatt van,

c) különös méltánylást érdemlő esetekben (családban bekövetkezett rendkívüli esemény pld. halálesemény, természeti katasztrófa, baleset miatti rendkívüli kiadás) a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének teljes összegét is elérheti, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek, vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.

(4) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély iránti kérelmeket a halálesetet követő 30 napon belül lehet formanyomtatványon benyújtani, melyhez csatolni kell:

a) a temetés költségeiről a segélyt kérő nevére kiállított számlák eredeti példányát,

b) ha a haláleset más település önkormányzatának területén történt, az elhunyt halotti

anyakönyvi kivonatát,

c) jövedelem igazolásokat.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

Közgyógyellátás méltányosságból

14. §

(1) A jegyző méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultságot állapíthat meg annak,

a) akinél az egy főre jutó nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetében 250 %-át, és a  havi rendszeres gyógyító ellátás költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át,

b)  méltányossági közgyógyellátásban lehet részesíteni azt a személyt is, akinek az egy főre jutó nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, és a közgyógyellátásra rendelhető gyógyászati segédeszközének térítési díja eléri, illetve meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30 %-át.

(2) A közgyógyellátás méltányosságból történő megállapítása iránti eljárásban csatolni kell a gyógyszertár igazolását a beteg által fizetett gyógyszerköltségről, valamint a jövedelemnyilatkozatot, a jövedelemigazolásokat, valamint az Sztv. 50/A. § (3) bekezdésében meghatározott tartalmú háziorvosi igazolást.

Köztemetés

15. §

A köztemetés az Sztv. 48. §-ában szabályozott módon a polgármester hatáskörében történik.

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

16. §

Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása az Sztv. 54. §-ában foglaltak szerint a polgármester hatáskörében történik.

IV. Fejezet

Szociális Szolgáltatások

Étkeztetés

17. §

(1) Napi egyszeri meleg étkeztetéséről gondoskodik az önkormányzat azok részére, akik az önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt.

(2)  Az étkeztetésre jogosult, akinek az egy főre jutó nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedül élő esetén 150 %-át nem haladja meg. Az étkezés térítési díjait a képviselő-testület minden év február 15-ig állapítja meg.[14]

(3)  Az étkeztetés iránti kérelmeket jövedelemigazolással, jövedelem nyilatkozattal, az egészségi állapot miatti rászorultságot jövedelemigazoláson és jövedelem-nyilatkozaton túlmenően háziorvosi igazolással is igazolni kell. Mindezen dokumentumot a Fertőd Mikro- Térségi Szociális Szolgáltató Központ[15] Vezetőjéhez kell benyújtani, aki egyben dönt az étkeztetés igénybe vételéről, továbbá annak megszüntetéséről is.

(4) Az étkeztetés házhozszállítással és nappali ellátás kertében helyben fogyasztással történik.

(5)  Az étkeztetés elsősorban meleg ebédet jelent, melyet a Fertőd Mikro-Térségi Szociális Szolgáltató Központ[16]biztosít.

Házi segítségnyújtás

18. §

(1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról, akik az Sztv. 63. § (1) bekezdésében lévő feltételeknek megfelelnek.

(2) A házi segítségnyújtási ellátásban részesülő, jogosult:

       - az ebéd házhoz szállítására,

       - egyéni szükséglet szerinti gondozásra.

(3) A házi segítségnyújtásra való jogosultságot jövedelemnyilatkozattal, valamint háziorvosi igazolással kell igazolni.

(4) A jogosultság elbírálása a Fertőd Mikro-Térségi Szociális Szolgáltató Központ[17] Vezetőjének hatáskörébe tartozik.

(5) A házi segítségnyújtást az Önkormányzat a Fertőd Mikro-Térségi Szociális Szolgáltató Központ[18] keretében biztosítja, melynek fenntartója a Fertőd Mikro-Térségi Szociális Intézményfenntartó Társulás[19].

(6) A házi segítségnyújtás térítési díját a Képviselő-testület minden év február 15-ig állapítja meg, melyet az 1. sz. melléklet tartalmaz.

Családsegítés

19. §

(1) A Képviselő-testület az Sztv. 64. § (1) bekezdésében meghatározott családsegítési feladatait társulási megállapodás alapján a Fertőd Mikro-Térségi Szociális Intézményfenntartó Társulás[20] útján biztosítja.

(2) A családsegítésre irányuló kérelmeket Fertőd Mikro-Térségi Szociális Szolgáltató Központhoz[21] kell benyújtani.

Nappali ellátás – Idősek Klubja

20. §

(1) A nappali ellátásra vonatkozó szabályokat az Sztv. 65/F. §-a tartalmazza.

(2) A jogosultság elbírálása a Fertőd Mikro-Térségi Szociális Szolgáltató Központ[22] Vezetőjének hatáskörébe tartozik.

(3) Az Idősek Klubjánál érvényes térítési díjat a képviselő-testület a minden év február 15-i állapítja meg, melyet az 1. sz. melléklet tartalmaz.

Tanyagondnoki szolgáltatás [23]

20/A §

(1) Az önkormányzat Tőzeggyár-major, Hodály-major, valamint Feketebokor és Kisház településrészek intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése végett  - 1 fő tanyagondnokból és a munkája ellátásához biztosított gépjárműből álló - tanyagondnoki szolgáltatást működtet.

(2) A tanyagondnoki szolgáltatás alapfeladatai:

     a) a közreműködés

          aa) az étkeztetésben: az étel házhozszállításának biztosítása a szociális étkeztetésben résztvevők számára,

          ab) a házi segítségnyújtásban és a családsegítésben: szükség esetén a gondozó és a  családsegítő ellátotthoz való szállítása, illetve az ellátott szállítása egyes szociális szolgáltatások igénybevételéhez.

     b) az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása, így

          ba) a háziorvosi rendelésre szállítás,

          bb) az egyéb egészségügyi intézménybe szállítás,

          bc) a gyógyszerkiváltás és a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás biztosítása;

     c) az óvodáskorú, iskoláskorú gyermekek szállítása, így

          ca) a bölcsődébe, óvodába, iskolába szállítás,

          cb) az egyéb gyermekszállítás.

(3) Kiegészítő feladatai:

     a) a közösségi, művelődési, sport- és szabadidős tevékenységek lebonyolításának segítése,

     b) az egyéni hivatalos ügyek intézésének segítése, lakossági igények továbbítása,

     c) az egyéb lakossági szolgáltatások, illetve alapszolgáltatások biztosításában való közreműködés.

(4) Az önkormányzati feladatok megoldását segítő, közvetett szolgáltatásnak minősülő feladataként ellátja az önkormányzati információk lakosság részére történő közvetítését.

Záró rendelkezések

21. §

(1) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát vesztik Fertőd Város Önkormányzata Képviselő-testülete által hozott 8/1995.(V.19.), 14/1995.(XI.10.), 13/1997.(XII.14.), 9/1998.(IV.11.), 9/1999.(IV.30.), 8/2000.(VII.12.), 8/2004.(IX.23.), 15/2005.(IX. 29.), 1/2006.(II.10.) és az 5/2006.(V.26.) rendeletei.

Fertőd, 2007. június 22.

 Fülöp Géza                                                                                       dr. Füzi Norbert

polgármester                                                                                              jegyző

Záradék:

E rendelet a mai napon kihirdetésre került.

Fertőd, 2007. június 25.

dr. Füzi Norbert

     jegyző

1.sz. melléklet [24]