1. § A rendelet

• a) az SZ-J1 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I., (továbbiakban: SZ-J1 terv című,)

2. § A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.

3. § (1) A város területén a meglévő és a tervezett belterületi határvonalat az SZ-J1, SZ-J2 és SZJ3 tervek tartalmazzák.

(2) Ahol az SZ-J1, SZ-J2 és SZ-J3 terv tervezett belterületi határvonal jellel belterületbe vonást jelöl, ott a megváltozott terület-felhasználásnak megfelelő telekalakítás és beépítés feltétele a belterületbe vonás.

4. § E rendelet alkalmazásában:

• 1. Irányadó szabályozási elem: az azonos terület-felhasználású és övezeti besorolású telkek közötti meglévő telekhatár, vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt telekhatár.
• 2. Kötelező szabályozási elemek
  • a) a beépített és beépítésre szánt, illetőleg a beépítésre nem szánt területek határa b) a belterület határa
  • c) a szabályozási vonal
  • d) az építési övezet, övezet határa
  • e) az építési hely határa
  • f) az építési vonal
  • g) a szélerőművek elhelyezésére vizsgálható terület határa
• 3. szélerőművek telepítési helye kiválasztásának, illetve egyes területek telepítésből való kizárásának meghatározásánál
  • a) kellő indoklásnak tekinthetők:
  • a) a szélerőművek telepítésének műszaki kritériumai( a széltornyok egymástól és egyéb akadályoktól való távolsága),
  • a) a földtani, talajmechanikai adottságok, ac) a területek régészeti érintettsége, ad) az egyes szakhatóságok előírásainak való megfelelőség. b) kellő indoklásnak nem tekinthetők: ba) az egyes területek vételára, bb) az egyes területek tulajdonviszonyai, bc) az egyes területek megszerezhetősége.
• 4. Illeszkedés:
  • a) Telekalakítás: a telekalakításba vont telkek utcai szélessége legfeljebb 25%-nyi mértékben változtatható meg.
  • b) Építménymagasság: az építési hely előkerti vonalától számított 10m-en belül álló épületek, épületrészek párkánymagassága és tetőgerinc magassága a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 25%-kal térhet el.
  • c) Beépítési mód: kialakult, foghíjtelek esetén a szomszédos telkek beépítési módja.
  • d) Előkerti építési hely határa: a szomszédos telkeken álló épületek által meghatározott, egyben építési vonal.
  • e) Épületek alakítása: anyaghasználat, szín- és formavilág a szomszédos telkeken álló épületekhez igazodik .
• 5. Cégtábla: Kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiségegyüttes nevét és az ott folyó tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla.
• 6. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg adatait feltüntető tábla
• 7. Intenzív kert: min. 1 lombos fa/100m², min. 20 cserje/100m², min 60 % gyepfelület. 8. Település védendő területe: lakóterület, üdülőterület, vegyes terület, zöldterület, kereskedelmi, szolgáltató terület, különleges terület - kivéve a hulladéklerakók és – kezelők területét, valamint a nyersanyaglelőhelyeket - .

5. § (1) A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához – kivéve a (2) bekezdésben szabályozott esetet – a településszerkezeti terv, a szabályozási terv és/vagy a helyi építési szabályzat módosítása szükséges, figyelembe véve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló jogszabályi előírásokat.

(2) Az övezeti határvonal a SZ-J1 terven jelölttől az övezeti előírások paramétereinek betartása mellett a telekalakítással kialakuló telekhatárra történő illesztés céljából elmozdítható.

(3) Az irányadó szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztathatók.

6. § (1) Ahol az SZ-J1 terv irányadó telekhatár vonallal telekmegosztást jelöl, ott a telekmegosztások irányának meg kell egyezni az irányadó telekhatár vonal irányával.

(2) Egy építési övezeten belüli telkeket keresztirányban megosztani csak ott lehet, ahol az SZ-J1 terv irányadó telekhatár jellel jelöli.

(3) Az SZ-J1 terven az övezeti jelben „K” jellel jelölt telekméret kialakult telekállapotot jelent. Az így jelölt övezetbe tartozó telkek „K” jellel jelölt méretének alakításánál az illeszkedési szabályokat kell alkalmazni.

(4) Lakó- és vegyes terület-felhasználású területen a kialakult telekosztású telektömb saroktelkei, vagy a saroktelek a vele szomszédos telekkel együtt az övezeti jeltől eltérő mérettel és módon is alakítható, az alábbiak szerint:

7. § (1) A már beépített építési telkeken közterület bővítés helybiztosítása céljából tervezett szabályozási vonallal lehatárolt, a közterület felé eső telekrész a telek beépítettségének számításánál nem vehető figyelembe. Az építési hely határát a tervezett szabályozási vonaltól kell számítani. A helybiztosítás nem minősül építési tilalomnak.

(2) Közterület bővítéssel érintett beépítetlen telek csak az SZ-J1 terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.

(3) A nem telekhatáron vezető övezeti határvonal által érintett építési telek az övezeti határ vonala által jelölt tervezett telekmegosztás végrehajtása nélkül is beépíthető, amennyiben az övezetre vonatkozó egyéb előírásoknak megfelel. A beépíthetőségnél a telek övezeti határvonallal leválasztott telekrésze nem vehető figyelembe. Az építési hely hátsókerti határát az övezeti határvonaltól kell számítani.

• 6. A létesítmények elhelyezésének általános szabályai

8. § (1) Az építési hely határvonalait az SZ-J1 terv, vagy a helyi építési szabályzat tartalmazza.

(2) Azokban az övezetekben, ahol az SZ-J1 terv nem jelöl építési hely határvonalat, az épületek elhelyezésére szolgáló területet (építési hely) az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.

(3) Oldalhatáron álló beépítésnél a 18,0 m-nél keskenyebb telken a főépületnek az építési hely beépítési oldal szerinti határán, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell állnia.

(4) Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen tömbben – K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron áll, ha az SZ-J1 terv másként nem jelöli. Már többnyire beépült tömbben az építési oldalhatár a tömbre jellemző beépítési oldal.

(5) Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek egymástól való távolsága, amennyiben nem egybeépülnek, nem lehet kevesebb a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékénél.

(6) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a lakóterületi és vegyes területfelhasználású telektömbökben az utcai telekhatárhoz legközelebb álló épületek utcai homlokzatszélessége és az utcai homlokzatmagassága a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 25%-kal térhet el.

9. § (1) Kerítésépítés

• a) Ahol az SZ-J1 és SZ-J2 terv tervezett szabályozási vonalat jelöl az utcai kerítés a tervezett szabályozási vonalra, ahol meglévő, megmaradó szabályozási vonalat jelöl az utcai kerítés erre a vonalra, vagy az épület utcai homlokzati vonalának folytatásában építendő.
• b) Lakó-, és vegyes területen ba) Előkert nélküli zártsorúsodó beépítésnél az épület utcai homlokzati falának folytatásában a telek teljes szélességében legfeljebb 2,5 m magas, tömör, falazott, vakolt kerítés is építhető.
  • bb) Előkertes beépítésnél az utcai kerítés legfeljebb 1,8 m magas és legfeljebb 75%ban tömör lehet. Ettől eltérni csak különösen indokolt esetben, vagyonvédelmi szempontokra figyelemmel^[2] lehet. Ez esetben a kerítés tömör, magassága legfeljebb 2,5 m lehet.

  c., A gazdasági terület telkeinek telekhatárán legfeljebb 2,5 m magas, tömör kerítés is építhető.

(2) Oldalhatáron álló beépítési módú telkeken klímaberendezés az épület beépítési oldal felé eső homlokzatán nem helyezhető el.

10. § (1) Levegőtisztaság-védelmi besorolás: 10. számú légszennyezettségi zóna

(2) Vízvédelemi besorolás:

• a) felszín alatti víz állapota szempontjából: érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület
• b) felszíni víz szempontjából: 4. általánosan védett befogadó

(3) Nitrátérzékenységi szempontból nitrátérzékeny terület.

(4) A beépítésre szánt terület környezetvédelmi előírásai:

• a) Hulladékelbánás

11. § (1) A település védőterülete a védendő terület határvonalától számított 1000 m széles

12. § (1) A nemzeti ökológiai hálózatba tartozó területeket az SZ-J1, SZ-J2 és SZ-J3 tervek tartalmazzák. A területeken a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, mocsár, erdő) nem változtathatók meg, művelési ág változtatás csak intenzívebb művelési ágakból természetszerű ágak irányába engedélyezhető. Új erdő csak őshonos fafajok alkalmazásával telepíthető.

(2) A külterületi építmények, a védőfásítások, a beépítésre szánt területek telken belüli fásításának növényzetét legalább 80%-ban a tájra jellemző őshonos fafajokból kell kialakítani. Az ültethető, tájra jellemző fafajokat az 1. függelék tartalmazza.

(3) Az SZ-J3 terven védendő fasorként megjelölt fasor egyedeit meg kell tartani, azok csak élet és balesetveszély esetén vághatók ki, pótlásukról gondoskodni kell.

13. § (1) A műemléki védettségű telkeket a 2. függelék tartalmazza.

(2) Műemléki környezet az SZ-J1 terven jelölt terület.

(3) A műemléki védelem alatt álló és a műemléki környezetbe tartozó területeken a kulturális örökség védelméről szóló jogszabályban meghatározottakat figyelembe kell venni.

(4) A fő kilátópontokból a védendő látványelemek védelmét biztosítani kell.

• a) Fő kilátópontok:

14. § (1) Helyi védett az SZ-J1 terven jelölt utcaszakasz.

(2) Új épület építésénél igazodni, meglévő épület átalakításánál közelíteni kell a kialakult jellegzetes beépítési módhoz, a meglévő tömegarányokhoz, tetőformákhoz és tetőfedő anyagokhoz, a meglévő épületek anyaghasználatához, festéséhez, a nyílászárók kialakult rendjéhez.

(3) A településkép-védelmi terület határát az SZ-J1 terv tartalmazza.

(4) A településkép-védelmi területen

• a) Cégtáblán, címtáblán és útbaigazító táblarendszeren kívül hirdető berendezés nem helyezhető el.
• b) A közművekre vonatkozó előírások:
  • ba) A közterületeken, közlekedési területeken a közművezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek a föld alatt: ivóvíz vezeték szennyvíz vezeték középnyomású földgáz vezeték

15. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények felsorolását az 3. függelék tartalmazza.

(2) A helyi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél:

• a) A védett épületek jellegzetes tömegét, formáját, eredeti arányaiban kell fenntartani. Bővítés csak úgy végezhető, ha a meglévő és az új épülettömegek arányai, formái, anyaghasználata illeszkednek egymáshoz.
• b) A védett épületnek a közterületről látható homlokzatán – amennyiben az az eredeti állapotot őrzi – nem változtatható meg:
  • ba) a homlokzat felületképzése
  • bb) a homlokzat vízszintes és függőleges tagoló elemei
  • bc) a nyílászárók elhelyezése, mérete és formája, keretezése, jellegzetes szerkezete, anyaga, az ablakok osztása
  • bd) a tornác kialakítása
• c) Az alaprajzi elrendezésnél a fő tartószerkezetek, főfalak megőrzendők.

(3) A helyi védelem alatt álló épületek közterületről látható homlokzatán a nem az eredeti állapotot őrző elemek megváltoztatása abban az esetben lehetséges, amennyiben igazoltan az átalakítással az eredeti formavilághoz közelebbi állapot jön létre.

(4) Tetőtéri ablak csak a tetőhéjazat síkjában alakítható ki. A közterületről hangsúlyos látványként megjelenő véghomlokzaton tetőtéri ablak nem alakítható ki.

(5) A tetőzet héjazata hagyományos típusú agyag cseréptető lehet.

(6) A védett épület közterületről látható homlokzatán kereskedelmi célú reklám, légkondicionáló berendezés, parabolaantenna nem helyezhető el.

(7) A helyi védelem alatt álló építménynek és telkének használata a védett értéket nem veszélyeztetheti.

(8) Helyi védett építményre bontási engedély kiadása csak rendkívül indokolt esetben részletes felmérési- és fotódokumentáció készítése, valamint a helyi védelem feloldása után lehetséges.

16. § (1) A helyi védelem alatt álló szobor 15 méter sugarú környezetébe eső terület helyi védelem környezetének minősül.

(2) A helyi védelem környezetének határán belül fotódokumentációval igazolni kell, hogy a védett látványt kedvezőtlenül nem befolyásolja.

• a) a közterületen bármely hirdető táblának, egyéb közterületi létesítménynek, berendezésnek az elhelyezése,
• b) nem közterületi építménynek az építése.

(3) A helyi jelentőségű védett természeti területek jegyzékét a 4. függelék tartalmazza.

(4) A helyi jelentőségű védett természeti területek növényzetének megtartása, fokozatos rekonstrukciója a védelem célja.

(5) Az Eszterházy kastélykert felhasználása e rendelet szabályai szerint történhet.

(6) A Sírdomb területén kegyeleti építmények építhetők.

17. § (1) A régészeti lelőhelyeket az SZ-J1, SZ-J2 és SZ-J3 terv és az 6. függelék tartalmazza.

(2) Régészeti lelőhely 30cm-nél mélyebb földmunkával való érintése, régészeti értékek előkerülése esetén a kulturális örökség védelméről szóló jogszabály szerint kell eljárni.

18. § (1) A közterületi zöldfelületeket az SZ-J1 és SZ-J2 terven megjelölt funkciójuknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani.

19. § A település igazgatási területe

• a) beépített és beépítésre szánt terület,
• b) beépítésre nem szánt terület,

terület-felhasználási egységekre tagolódik.

23. § A lakóterület besorolása sajátos használat szerint:

• a) kisvárosias lakóterület Lk ,
• b) kertvárosias lakóterület Lke,
• c) falusias lakóterület Lf.

24. § (1) A beépíthető legkisebb telek területe 300 m².

(2) A kialakítható legkisebb telek méreteit az övezeti előírások tartalmazzák.

25. § (1) A kisvárosias lakóterületen telkenként elhelyezhető egy vagy több, egy- vagy többlakásos lakóépület.

(2) A lakóépületek alsó szintjén a közút melletti homlokzatról nyitottan a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, egészségügyi, oktatási, szociális, kézműipari tevékenység számára önálló rendeltetési egység alakítható ki.

(3) Az övezeti előírásokat a 3. melléklet tartalmazza.

26. § (1) A kertvárosias lakóterületen telkenként elhelyezhető

• a) fő funkciót hordozó épületként
  • aa) egy kétlakásos, vagy két egylakásos lakóépület kivéve, ha az övezeti előírások másként rendelkeznek,^[4]
  • ab) önállóan, vagy az egyik lakás helyén a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, kulturális épület,⁶
  • ac) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.
• b) a fő funkciót kiegészítő épületként
  • ba) gépjármű és egyéb tároló.

(2) Az övezeti előírásokat a 4. melléklet tartalmazza.

27. § (1) A falusias lakóterületen telkenként elhelyezhető

28. § A vegyes terület besorolása a sajátos használat szerint:

• a) településközponti vegyes terület Vt
• b) központi vegyes terület Vk
• b) Településközponti vegyes terület

29. § (1) A településközpont vegyes területen több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, lakó, valamint nem csak a helyi lakosságot szolgáló intézményi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, igazgatási, egészségügyi, szociális, szórakoztató épületek és sportépítmények építhetők.

(2) Az övezeti előírásokat a 6. melléklet tartalmazza.

30. § (1) A központi vegyes területen több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató gazdasági épületek és ezeken belül lakások építhetők.

(2) Az övezeti előírásokat a 7. melléklet tartalmazza.

31. § A gazdasági terület besorolása sajátos használat szerint:

• a) kereskedelmi, szolgáltató Gksz
• b) egyéb ipari Gip
• b) Kereskedelmi, szolgáltató terület

32. § (1) A területen nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú termelő, tároló, szolgáltató, kereskedelmi épület építhető.

(2) Lakás nem építhető.

(3) Az övezeti előírásokat a 8. melléklet tartalmazza.

33. § (1) A területen ipari termelő, raktározó és az ezeket kiszolgáló szociális és igazgatási építmények építhetők.

(2) Az övezeti előírásokat a 9. melléklet tartalmazza.

34. § (1) Az üdülő terület besorolása sajátos használat szerint:

• a) hétvégi házas üdülőterület Üh

35. § (1) Az övezetben legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek építhetők.

(2) Az övezeti előírásokat a 10. melléklet tartalmazza.

36. § (1) A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint:

• a) Eszterházy kastély területe Kk
• b) Mezőgazdasági major Km

37. § (1) A területen a meglévő-megtartandó és történeti kutatások alapján újjáépítendő épületek idegenforgalmi – turisztikai célú szolgáltatási, vendéglátási, szálláshely szolgáltatási, kulturális, oktatási, kereskedelmi, igazgatási és az ezek működését szolgáló fenntartási tevékenységek folytathatók.

(2) A területen a történeti kutatásokkal igazolhatóan létező építmények újjáépítésén, rekonstruálásán kívül – kivéve a (3) bekezdésben foglaltakat – építmények nem építhetők.

(3) A területen új építmény építhető^[5]

• a) a kertészet övezetben a történetileg igazolható építmények területének kétszeres mértékéig.
• b) a kulturális, igazgatási övezetben kulturális, igazgatási rendeltetéssel, valamint személygépjárművek várakozóhelyeként.

(3a) Övezeti előírások⁸ a) beépítési mód: szabadonálló b) Megengedett legnagyobb beépítettség: 40% c) Kialakítandó legkisebb zöldfelület: 40% d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m (földszint + emelet) e) Alakítható legkisebb telekterület: 2000m²f) Építési hely: előkert: 0 m hátsókert: 6,0m oldalkert: 3,0 m g) Egyéb: Az övezet telkein épülő épületek

38. § (1) A mezőgazdasági major területen a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos termelő és tároló építmények, védelmi övezetet nem igénylő kapacitású állattartó épületek építhetők.

(2) Az övezeti előírásokat a 11. melléklet tartalmazza.

39. § (1) Hulladékudvar az SZ-J1 terven Kh jellel jelölt terület.

(2) A területen a szelektív hulladékgyűjtés építményei és szociális-iroda épületek építhetők:

(3) Övezeti előírások

• a) beépítési mód: szabadonálló
• b) Megengedett legnagyobb beépítettség: 10%
• c) Kialakítandó legkisebb zöldfelület: 40%
• d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
• e) Alakítható legkisebb telekterület: SZ-J1 terv szerint f)^[7]
• e) Beépítésre nem szánt terület

40. § Közlekedési és közműterület az SZ-J1, SZ-J2 és SZ-J3 terven Köu jellel jelölt közútterületek, Kök jellel jelölt vasútterület és a Kö jellel jelölt közműterület.

41. § (1) A közlekedési területek szabályozási szélessége:

• a) az SZ-J1, SZ-J2 és SZ-J3 terven jelöletlen esetben meglévő, megmaradó
• b) Az SZ-J1 és SZ-J2 terven számadattal jelölt új, vagy megváltozott szélességű területeknél a számadatnak megfelelő, vagy a szabályozási vonalak által meghatározott. A szabályozási vonalak útépítési tervekkel pontosítottan legfeljebb ±5,0m mértékkel elmozdíthatók.^[8]

(2) Az SZ-J1, SZ-J2 és SZ-J3 terven Köu jelű területek az úthálózatban betöltött szerepük szerint az alábbi út- és tervezési kategóriákba tartoznak.

• a) Köu ^Mországos mellékút
• b) Köu ^GY települési gyűjtőút, B. V. C. A. 50
• c) Köu kiszolgáló út, B. VI. d. A. 40

(3) Közúti zöldfelület az SZ-J1 terven Köu ^ZF jellel jelölt terület.

• a) A közúti zöldfelületek a közutak azon, nem gépjárműves közlekedésre szánt területei, melyeken a közlekedést nem akadályozó növényzet telepíthető.
• b) A közúti zöldfelületek határvonala a közlekedési létesítmények területigényének függvényében elmozdítható.

(4) Közterületi tömbparkoló az SZ-J terven P jellel jelölt terület. A közparkolók területén épület nem építhető, kivéve, ha az övezeti előírás másként rendelkezik. A parkolót fásítani kell.

• a) Pk az Eszterházy kastély látogatóinak parkolója min. 12 db autóbusz és 100 személygépkocsi befogadóképességgel.
• b) Pb autóbusz parkoló
• c) P+K személygépkocsi parkoló

42. § (1) Vasúti terület az SZ-J1 és SZ-J3 terven Kök jellel jelölt terület.

(2) A vasúti területeken csak a vasúti közlekedési műtárgyak helyezhetők el.

43. § (1) Közlekedési létesítmények védőterülete

• d) országos mellékutak külterületi szakaszának tengelyétől számított 50,0 – 50,0 m
• e) vasútvonal szélső vágányától számított 50,0 – 50,0 m

(2) Az országos közutak és az országos közforgalmú vasútvonal védőterületére vonatkozóan az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabályt kell figyelembe venni.

44. § (1) Közműterület az SZ-J1 terven Kö jellel jelölt terület.

(2) A közműterületként megjelölt árok folyamatosságát, a csapadékvíz elfolyásának lehetőségét biztosítani kell.

45. § (1) Zöldterület az SZ-J1 és SZ-J 2 terven Z jellel megjelölt terület.

(2) A zöldterület övezetei:

• a) közpark Zkp
• b) közkert Zkk

46. § (1) A közparkban vendéglátó és fenntartó épületek, sport-, játék-, játszó- és pihenőszerek építhetők, kerti építmények, szobrok helyezhetők el.

(2) A közkertben épület nem építhető, kerti építmények, kültéri műalkotások helyezhetők el.

(3) Az övezeti előírásokat a 12. melléklet tartalmazza.

47. § (1) Erdőterületek a földhivatali és az erdészeti nyilvántartás szerinti, valamint az SZ-J1 és SZ-J3 terven E jellel jelölt területek.

(2) Az erdőterület erdészeti nyilvántartás szerinti felosztása:

• a) védő erdő Ev
• b) gazdasági erdő E

(3) Az erdőterületen épület nem építhető, közművezeték, közmű műtárgy a szükséges legrövidebb szakaszon érintheti. Az erdőterületeken az erdők felújításánál, új erdő telepítésénél őshonos fa és cserjefajokat kell alkalmazni.

48. § (1) Mezőgazdasági terület az SZ-J3 terven M jellel jelölt terület.

(2) A mezőgazdasági terület besorolása sajátos használat szerint:

• a) Általános mezőgazdasági övezet M1
• b) Korlátozott mezőgazdasági övezet M2

49. § (1) Az M1 jelű övezetben a 20ha-t elérő vagy meghaladó nagyságú, szántó művelési ágú telken, annak legfeljebb 3%-os beépítésével a mezőgazdasági termelés folytatásához szükséges gazdasági épületek (géptárolószín, terménytároló épület, állattartó épület) építhetők. Lakóház nem építhető.

(2) Az M₂ jelű övezetben épület nem építhető, csak az OTÉK 32. §.-ban felsorolt létesítmények helyezhetők el.

(3) Az övezeti előírásokat a 13. melléklet tartalmazza.

50. § Vízgazdálkodási terület az SZ-J1, SZ-J2 és SZ-J3 terveken V jellel jelölt terület.

51. § (1) A vízfolyások fenntartási sávja a partélektől számított 3,0-3,0 m széles területsáv.

(2) A vízfolyások fenntartási sávján belül építmény nem építhető, fa nem ültethető, azt gyepesítetten kell fenntartani.

• 35. Beépítésre nem szánt különleges terület

52. § A beépítésre nem szánt különleges terület besorolása a sajátos használat szerint: a) temető Kt

• b) bányaterület Kb

53. § (1) Temető terület az SZ-J1 és SZ-J2 terven Kt jellel jelölt terület.

(2) A temető területét kizárólag a temető céljára lehet felhasználni.

(3) A területen csak a sírkert és a temető működéséhez szükséges fenntartó épületek és sírkőkészítő kisüzem építményei építhetők. A beépítés mértéke legfeljebb 2%, az építménymagasság legfeljebb 4,5 m lehet.

(4) A sírkerten és az épületen kívül eső területen fásszárú növényzetet kell telepíteni. A növényzet számára fenntartott terület 10%-a leburkolható.

(5) A temető védőterülete a telekhatártól számított 50 m széles területsáv. A temető védőterületén belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró létesítmény (pl. vendéglátóhely) nem építhető.

54. § (1) Bányaterület az SZ-J1 terven Kb jellel jelölt terület.

(2) A terület mindaddig bányaterület, míg a bányát egyedi hatósági határozattal be nem zárják és a bányatelket nem törlik. A bányaterületen épület nem építhető. Rekultivációs cél: közpark. A bányabezárás után a közpark a szabályok szerint kialakítható.

(3) Amennyiben egyedi hatósági eljárás keretében az SZ-J1 terven jelölt megszűnő bányatelek törlésre kerül, úgy a bányatelek jelölés és a bányaterületi besorolás hatályát veszti.

55. § (1) Az SZ-J3 terven szélerőművek elhelyezésére vizsgálható területként megjelölt területen belül, amennyiben egyéb jogszabályoknak megfelelnek, szélerőművek állíthatók fel az alábbiak szerint:

(2) A szélerőművek teljes (a torony + a lapát) magassága legfeljebb 150 m lehet.

(3) A szélerőművek számára tornyonként igénybe vehető terület legfeljebb 3000 m2 lehet a hozzájuk vezető utat nem számítva.

(4) A szélerőművek helykijelölésénél fotomontázzsal igazolni kell:

• a) a szomszédos települések templomainak látványa a főhomlokzat/fő nézőpont felől nézve,
• b) az Eszterházi kastélykert vue-ből való északi irányú látványtengelyei
• c) az Eszterházi kastély parterre-ből a kastélyépület zavarásmentes látványát, úgy hogy az épületek sziluettjébe, valamint a tengelybe széltorony és azok tartozékai nem nyúlhatnak bele.

Kellő igazolás hiányában, illetve zavaró látvány esetén az építési hatóság az engedélyt megtagadhatja.

(5) Szélerőműveket a négyzethez közelítő formában kell telepíteni. A nem négyzetes formában történő telepítést meg kell indokolni. Kellő indoklás hiányában az építési hatóság az engedélyt megtagadhatja.

(6) Szélerőműveket a lombkoronaszint felett matt, világosszürke színűre, a lombkoronaszint alatt zöld színűre kell festeni.

(7) A működtetéshez szükséges transzformátorházak tájbaillesztését a tájra jellemző, őshonos növényzet telepítésével kell megoldani.

56. § (1) A szélerőművek helykijelölésénél a terület régészeti érintettségét vizsgálni kell. A régészeti lelőhelyeket a beruházással el kell kerülni. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a régészeti lelőhelyek védelmével kapcsolatos külön jogszabályok ^[10]szerint kell eljárni.

(2) A szélerőművek az átlagos, vagy az átlag alatti minőségű termőföldeken kerüljenek elhelyezésre.

(3) A mezőgazdasági tábláknak a szélerőműveket megközelítő utakkal történő szétszabdalását el kell kerülni. A nem táblahatáron vezetett utak nyomvonalának kiválasztását meg kell indokolni. Kellő indoklás hiányában az építési hatóság az engedélyt megtagadhatja.

(4) A szélerőműveket megközelítő utakat a megkülönböztető jelzést használó járművek számára alkalmas paraméterekkel, legalább 3,0 m széles megerősített burkolattal kell kialakítani.

(5) A szélerőművek által megtermelt energiát földkábelben kell elvezetni, összegyűjteni.

(6) A szélerőműveket a település védendő területétől a lehető legtávolabb kell elhelyezni. A telepítés helyének kiválasztását indokolni kell. Kellő indokolás hiányában az engedélyt az építési hatóság megtagadhatja.

(7) Szélerőművek területének védőterülete az SZ-J3 terven megjelölt terület.

• a) I jelű védőterület: védőterületen belül lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület nem építhető,
• b) II. jelű védőterület: védőterületen belül gazdasági célú épület nem építhető.

57. § (1) A lakó, a vegyes, a különleges, az üdülő és a gazdasági területek telkeit el kell látni: a) villamos energiával

• b) ivóvízzel
• c) közműves szennyvízelvezetéssel
• d) csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal vagy zárt csapadékcsatornával.

58. § (1) Közművek védőterülete

• a) nagyközépnyomású gázvezeték csőtengelytől mért 9,0 – 9,0 m
• b) középnyomású gázvezeték ba) 90 mm átmérő felett csőtengelytől mért 5,0-5,0 m bb) 90 mm átmérő alatt csőtengelytől mért 4,0-4,0 m
• c) 20 kV-os elektromos vezeték szélső szálától mért 5,0- 5,0 m széles területsáv.

(2) A gázvezetékek védőterületére vonatkozóan a szénhidrogén szállítóvezetékek biztonsági követelményeiről szóló jogszabályban előírtakat kell figyelembe venni.

(3) Az elektromos vezetékek védőterületére vonatkozóan a villamosmű biztonsági övezetéről szóló jogszabályban előírtakat kell figyelembe venni.

(4) A közműves ivóvíz hálózatot az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló jogszabályban előírtak figyelembevételével kell kialakítani.

(5) Új gyűjtő- és kiszolgáló utakon föld feletti közművezeték nem létesíthető.

(6) A lakótelkekről közterületekre csapadékvíz nem vezethető.

59. § (1) Ez a rendelet 2011.01.01-énlép hatályba.

(2) Hatályát veszti Fertőd Város Önkormányzatának

• a) a helyi építési szabályzatról szóló 11/1999.(V.20.) rendelete,
• b) a helyi építési szabályzatról szóló 11/1999.(V.20.) rendelet módosításáról szóló 12/2008. (XI.28.) rendelete,
• c) a helyi építési szabályzatról szóló 11/1999.(V.20.) rendelet módosításáról szóló 8/2010.(V.27.) rendelete.