1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed a város közigazgatási területén lévő önkormányzati tulajdonban lévő közterületekre.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed azon természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiség nélküli társaságokra, szervezetekre aki(k), ill. amely(ek) közúton folyó munkát végeznek.

2. § E rendelet alkalmazása szempontjából:

(1) Burkolat: a gyalogos- és járműforgalom céljára szolgáló közterületek szilárd, kavicsozott, salakozott, vagy egyéb anyagból készített fedőrétege, valamint a zöldterületek gyep- és virágágyai, cserjés-fás területei.

(2) Közterület: az ingatlan-nyilvántartásban önkormányzati tulajdonként nyilvántartott földrészlet közhasználatra szolgáló része, beleértve a közutakat.

(3) Közúton folyó munkák: mindazok az út-, járda-, közműépítések, fenntartási, karbantartási és hibaelhárítási munkák, felújítások, amelyek a (2) bekezdésben meghatározott területeken folynak és a közlekedés feltételeit befolyásolják vagy a burkolat felbontásával járnak.

(4) Beruházó: a lefektetett közmű tulajdonjogával rendelkező gazdálkodó szervezet.

3. § (1) A közterületen elhelyezett közművek, hírközlési hálózatok kezelői (pl. VÍZMŰ ZRt., E.ON Zrt., ÉGÁZ-DÉGÁZ Zrt., T-COM Zrt., kábeltelevíziós társaságok, távhőszolgáltató, stb. Fertőd Város Polgármesteri Hivatalának (továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) felkérésére kötelesek tájékoztatást adni rövid- (1 éves) és középtávú (5 éves) út- és közműhálózat fejlesztési, korszerűsítési valamint felújítási terveikről.

(2) A közterületen elhelyezett közművek, hírközlési hálózatok kezelői minden év november 30-ig kötelesek a következő egy, és öt évre vonatkozó közterület-bontási tervüket negyedéves, illetve éves ütemezésben a Polgármesteri Hivatalnak benyújtani.

(3) A Magyar Közút Közhasznú Társaság és az Önkormányzat terveinek egyeztetése céljából a közterület-bontási terveknek a nem önkormányzati tulajdonú közterületeket (városon átvezető országos utakat) érintő bontási igényeket is tartalmaznia kell.

(4) Nem kell rövid távú közterület-bontási tervet benyújtani a közmű- és távközlési hálózatra történő rákötéshez, illetve a legfeljebb két ingatlant ellátó, az utcai telekhatárral azonos hosszban megépíthető út- és közműépítéshez.

(5) A benyújtott középtávú közterület-bontási terveket a Polgármesteri Hivatal köteles éves ütemezésben összehangolni.

4. § (1) A következő évre vonatkozó, rövidtávú burkolatbontási tervek összehangolása érdekében a Polgármesteri Hivatal minden év december 31-ig egyeztető tárgyalást tart (közmű-koordináció). Indokolt esetben az egyeztető tárgyalás év közben is összehívható.

(2) Az éves egyeztető tárgyalásra meg kell hívni:

5. § (1) A Polgármesteri Hivatal a közmű-koordinációt követő év február 28-áig köteles a város éves közterület-bontási tervét elkészíteni és 4. § (2) bekezdésében felsoroltaknak megküldeni.

(2) A város éves közterület-bontási tervének tartalmaznia kell:

6. § (1) A beruházó minden év március 31-éig, de legkésőbb a bontási munkák megkezdése előtt 30 nappal köteles tájékoztatni a közterülettel szomszédos ingatlanok tulajdonosait, használóit vagy kezelőit (társasház esetén a közös-képviselőt) a közműépítésről, - felújításról annak érdekében, hogy az ingatlantulajdonosok bármely közműbekötési, kapubejáró-létesítési szándékukat a burkolatépítés (helyreállítás) előtt megvalósíthassák.

7. § (1) A közterületbontás során feltárt, illetve a közműépítés során létesített vezetéket a beruházónak be kell méretni és a bemérési helyszínrajz 1-1 példányát a Polgármesteri Hivatalnak, továbbá a Hivatal által megjelölt szervnek át kell adni, ennek megtörténte a műszaki átadás-átvétel feltétele.

(2) A bemérés megtörténtéig a munkaárok nem temethető vissza.

(3) A bemérés költségei a közműtulajdonost, illetve a közműkezelőt terhelik abban az esetben, ha a városi közműtérképen az adott közmű nem, vagy nem a megadott helyen szerepel.

(4) Egyéb esetben a bemérés költségei az engedélyest terhelik.

8. § (1) Fertőd város közútjainak, közterületeinek nem közlekedési célú igénybevétele (burkolat-bontása) csak közterület-bontási engedély birtokában történhet.

(2) A közterület-bontási engedély iránti kérelmet az e célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. Aszfaltburkolat bontása esetén az aszfaltburkolat készítőjének a bontási kérelmen igazolnia kell a megrendelés tényét és a vállalt teljesítési határidőt. Mellékelni kell továbbá a bontás helyszínrajzát, a forgalomterelési és/vagy forgalomkorlátozási tervet.

(3) A közút nem közlekedési célú igénybevételéért a 2. mellékletben meghatározott mértékű díjat kell fizetni. Az igénybevétel a bontási tevékenység megkezdésétől a teljes helyreállítás megtörténtéig tart. Várospolitikai érdekből utak és járdák esetében ideiglenes helyreállítás is előírható, ennek időtartamára a tulajdonos díjmentességet engedélyezhet.

(4) A közterület-bontási engedély nem mentesít az építéssel, üzemzavar elhárítással összefüggő egyéb engedélyek beszerzésének, vagy a közművek, távközlési hálózatok kezelőivel és egyéb szervekkel való egyeztetésnek kötelezettsége alól.

(5) Ha az azonnali beavatkozást igénylő hibaelhárítás közterület felbontással jár, a kezelő hozzájárulását haladéktalanul be kell szerezni, ugyanakkor a kérelmezőnek az élet- és vagyonbiztonság érdekében szükséges intézkedéseket azonnal meg kell tennie.

(6) Hibaelhárítás esetén a végleges helyreállításnak 7 napon belül meg kell történnie. Amennyiben ez nem történik meg, a közútkezelő a 2. mellékletnek megfelelő díjat jogosult megállapítani a munkakezdés napjáig visszamenőleg.

(7) A kérelmezőnek, kivitelezőnek nem lehet közterület-bérleti vagy -használati díj tartozása, sem helyi adó tartozása, valamint közterületet szerződés, illetve tulajdonosi vagy közútkezelői hozzájárulás nélkül nem használhat. A kérelem benyújtása előtti 5 évben közterület-használati díjhátralék törlésére - a közterület használati díj be nem fizetése miatt - nem kerülhet sor.

(8) A kérelmező és a tulajdonos megállapodhatnak a közterület rendeltetésszerű használatát javító felújítási, rekonstrukciós munka, kérelmező részéről történő elvégzésében. A megállapodásban szereplő munkák költsége beszámítható a közterület-használat díjába.

9. § (1) A közterület-bontási engedély kiadása a november 15-től március 1-ig terjedő időszakra megtagadható, ha valószínű, hogy a burkolat helyreállítása az időjárás miatt nem biztosítható.

(2) A június 1-től augusztus 31-ig terjedő időszakban az idegenforgalmi szempontból jelentős közterületek burkolatának felbontása csak különösen indokolt esetben engedélyezhető. Az engedélyes ez esetben terelőút igénybevételére, építésére, illetve megerősítésére kötelezhető.

(3) Újabb közterület-bontási hozzájárulás kiadása megtagadható:

(4) Azon nyomvonalas jellegű létesítmény megvalósításához, amely a Polgármesteri Hivatal által összeállított éves közterület-bontási tervben nem szerepel, csak rendkívül indokolt esetben adható engedély.

10. § (1) A város lakott területén zajjal járó bontási munkálatok 22 órától reggel 06 óráig nem végezhetők. Kivételek azok a rendkívüli munkák, amelyek végzését közérdekből a nappali órákig elhalasztani nem lehet.

(2) Az engedélyes köteles a bontási munkák megkezdése előtt 8 nappal értesíteni az érintett terület lakóit a felbontás kezdésének és a helyreállítás befejezésének időpontjáról. Az értesítés elmulasztása esetén a szolgáltatás és ellátás akadályoztatásából származó károk megfizetése az engedélyest terheli. A munkálatok időtartamára az engedélyes minden esetben köteles az érintett telkek, épületek megközelítését ideiglenes átjáró (híd-provizórium) építésével biztosítani.

(3) Ha a szemétfuvarozó jármű a közterületbontás miatt 30 méternél távolabb képes csak megállni az ingatlan bejáratától, úgy a munkálatokat végző szerv, vagy személy köteles gondoskodni a tartályok kiszállításáról.

(4) Az engedélyes köteles a munkálatok tartama alatt a víz akadálytalan lefolyását biztosítani, a sár és egyéb szennyeződés eltakarítását elvégezni.

(5) A munkaárok végpontjain tájékoztató táblán jelölni kell a kivitelező és a beruházó adatait, valamint a helyreállítás befejezési határidejét.

11. § (1) Az út gyalogos- és járműforgalmát a lehetőség határain belül zavartalanul fenn kell tartani. Ennek érdekében a munkahelyet az út szélességében minél keskenyebb sávban kell igénybe venni.

(2) A bontás a nyitandó árok vagy munkagödör szélességi méretével azonos szélességben történhet. Az árokkiemelés, közműépítés, földvisszatöltés után a burkolaton további bontást kell végezni azért, hogy a munkaárok, a burkolatalap és az aszfaltburkolat munkahézaga ne essen egy keresztmetszetbe. E célból az ún. átlapolásos technikát kell alkalmazni, vagyis az aszfaltburkolaton, szükség esetén a burkolatalapon is 30-30 cm szélességű további bontást kell végezni a munkaárok mindkét oldalán a rétegek számától függően, hogy a függőleges hézagok vízszintes eltolása biztosított legyen (1. melléklet).

(3) Utak esetében hosszirányú bontásnál legalább 2,5 m-es forgalmi sávszélességet kell helyreállítani 30-30 cm-es átlapolással, úgy hogy az új aszfaltsáv a közelebbi útszegéllyel is érintkezzen.

(4) Az ideiglenes helyreállítást hidegen bedolgozható aszfaltanyaggal, fóliás betonnal, a kőburkolat szakszerű helyreállításával, vagy az erre a célra gyártott betonlapokkal kell elvégezni. Az engedélyesnek az ideiglenesen helyreállított burkolatot a végleges helyreállításig közlekedésre alkalmas, biztonságos állapotban kell tartania.

12. § (1) A burkolat végleges helyreállításáig az engedélyes köteles a felbontott helyet karbantartani, a felbontott és újrahasznosítható anyagokat gondosan megtisztítva szétválogatni és a burkolóanyagot idomba rakni úgy, hogy a közlekedést ne zavarja. Amennyiben a bontási anyag tárolása közlekedés zavarása nélkül nem oldható meg, az engedélyes köteles azt azonnal elszállítani.

(2) A helyreállításhoz fel nem használható, de újrahasznosítható burkolókövet, szegélykövet, egyéb úttartozékot megtisztítva a Polgármesteri Hivatal által kijelölt lerakóhelyre kell szállítani.

(3) A közterülettel határos ingatlanok beépítése során megrongálódott burkolat teljes felújítása is elrendelhető, ha az a funkciónak nem megfelelő használatra vezethető vissza (pl.: járdán átvezetett tehergépkocsi-forgalom).

(4) Aszfaltburkolatú járdák és utak esetében a véglegesen helyreállított burkolaton közműbontásból eredő sávok nem maradhatnak, a burkolaton legfeljebb egy hosszirányú csatlakozás (hosszvarrat) képzésével történhet a helyreállítás.

(5) Burkolatépítés vagy helyreállítás esetén az aknák, szekrények és egyéb szerelvények közúton való elhelyezését az aszfaltozás előtt el kell végezni.

(6) Aszfaltburkolatú utak esetén a korábbival megegyező, vagy annál magasabb egyenértékű aszfaltminőségben és szemszerkezettel történhet a helyreállítás. Az aszfaltjárdák esetén az alkalmazható kopóburkolat szemszerkezetében 5 mm-nél nagyobb szemcsenagyság nem lehet.

(7) Zöldterület helyreállításakor a talajt folyamatosan nedvesen kell tartani, és a felület fenntartásáról az első fűnyírással bezárólag kell gondoskodni.

(8) Indokolt esetben frekventált területen a közterület tulajdonosa elrendelheti gyeptégla vagy előnevelt gyepszőnyeg (rúdra göngyölített gyepszőnyeg) telepítését.

(9) Ha útépítés vagy -korszerűsítés során szükségessé válik a műtárgyak szintjének megváltoztatása, csak a szintbe tétel a beruházó feladata.

(10) Az aszfaltburkolat és a zöldterület helyreállítását végző szakvállalatot az engedélyező jogosult kijelölni.

13. § (1) A vezetékzóna fölé kerülő anyag tömörségi fokának legalább 90%-osnak kell lennie. A munkagödör visszatöltés felső 50 cm-es rétege legalább 95%-os tömörséggel készüljön.

(2) A tömörségmérési vizsgálatot úttengellyel párhuzamos bontás esetén minden esetben, legalább 25 m-enként el kell végezni. A mérési pontokat a közútkezelő jelöli ki.

(3) Keresztbontás esetén a közútkezelő a tömörségi vizsgálatot szúrópróba szerűen rendeli el oly módon, hogy 3 bekötésből átlagosan legalább 1 vizsgálva legyen. A vizsgálat nem megfelelősége esetén a műszaki átadás átvételhez a közút kezelője nem járul hozzá és újra-helyreállításra kötelez.

(4) A közútkezelő meghatározhatja a vizsgálatot végző szakvállalatok körét, e körből a mérések elvégzőjét kijelölheti.

(5) Az 1,5 m-nél mélyebb munkaárok esetén kizárólag szondás tömörségvizsgálat történhet.

(6) A tömörségmérési vizsgálatok díja az engedélyest terheli.

(7) A közút, közterület tulajdonosa és kezelője további vizsgálatokat írhat elő a bontási engedélyben, ha a munka nagysága, jellege alapján azt indokoltnak látja.

(8) Minőségi vita esetén engedélyesnek, illetve kivitelezőjének kell további vizsgálatokkal igazolni a megfelelő minőséget.

13/A. § (1) A közterület-bontási engedélyben a közút állagának védelme, illetőleg a közúti közlekedés biztonsága érdekében a közút kezelője az igénybevétel időtartamára, vagy annak egy részére szakfelügyeletet írhat elő.

(2) A szakfelügyeletért fizetendő díj összegét a közútkezelői hozzájárulás kiadója állapítja meg.

(3) A szakfelügyeleti díj előre - a közterület-bontási engedély átvételekor - esedékes. A díj megfizetéséig a közutat érintő munkavégzés nem kezdhető meg. A díj összegét a szakfelügyelet időtartamát alapul véve kell megállapítani, mely egy óra időtartamánál nem lehet rövidebb.

14. § Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.