Fertőd Város

Önkormányzata Képviselő- testületének

 3/2014. (II.27.) önkormányzati rendelete

a Szervezeti és Működési Szabályzatról

A Képviselő-testület  az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. §  A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályban foglalt feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat e rendelet figyelembevételével kell alkalmazni.

1.      Az Önkormányzat megnevezése, jelképei

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Fertőd Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye: Fertőd, Madách sétány 1.

(3)Az önkormányzat illetékességi területe: Fertőd város közigazgatási területe, beleértve Tőzeggyármajor, Hodály, Feketebokormajor és Kisház településrészeket is.

(4) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására; továbbá egyes, a települési nemzetiségi önkormányzattal kapcsolatos – az Njt-ben, jelen SZMSZ-ben és az érintett nemzetiségi önkormányzattal kötött Megállapodásban foglalt – feladatok ellátására egységes, jogi személyiséggel rendelkező polgármesteri hivatalt (továbbiakban: Hivatal) hozott létre, melynek hivatalos elnevezése: Fertődi Polgármesteri Hivatal, székhelye: 9431 Fertőd, Madách sétány 1. A Hivatal belső szervezeti tagozódását, működésének szabályait, eljárási rendjét és az általa ellátott feladatköröket a - külön önkormányzati határozattal jóváhagyott - Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, mely egyben a Rendelet 4. függeléke.^[1]

(5) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló:

a) Fertőd Város zászlója:

Fekvő, téglalap alakú, vízszintes sávozású, zöld alapon középső vörös sávval osztott, melyet két

oldalán vékony fehér sáv kísér. A város címere a zászló első harmadában helyezkedik el.

b) Fertőd Város címere:

Hullámos ezüst pólyával vágott álló, csücskös pajzs, felső vörös mezejében     jobbra fordult, arany koronán álló, lebegő koronás arany griff, jobb lábában         kivont görbe kard, baljában három vörös közepű ezüst rózsa. Az alsó zöld             mezőben balra fordult hegyével felfelé álló lebegő ezüst ekevas, 2 oldalán  egy-           egy ezüst "S" betű, alatta élével felfelé néző fekvő csoroszlya. A pajzs élén         három lombú nyílt arany korona. A pajzs alatt arany szalagon "Fertőd" felírat  vörös betűkkel.

( Griff = Esterházy címer

Hullámos pólya = Ikva patak

Ekevas = Süttör 1781-es pecsét képe

S S = "Sigilum Suter" )

(6) Az önkormányzat jelképeinek, valamint a város névhasználatának rendjét Fertőd nevének felvételéről, jelképeiről és azok használatáról szóló rendelet állapítja meg.

(7) Az önkormányzat jelképeinek színes grafikáját és bélyegző lenyomatát a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(8) ^[2]

2.      Az önkormányzat feladatai, hatáskörei, szervei

3. § (1) Az önkormányzat önként vállalt feladatai:

a) közművelődési tevékenység támogatása;

b) sport támogatása;

d) bölcsődei ellátás,

(2) Az önként vállalt feladatok mértékének tárgyában a Képviselő-testület az éves költségvetésben, a gazdálkodást megalapozó pénzügyi tervben - a fedezet biztosításával - dönt. Közfeladat önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, ennek keretében az érintett bizottságok véleményét ki kell kérni. Indokolt esetben- jelentősebb feladat felvállalása előtt- ideiglenes bizottság is létrehozható és külső szakember közreműködése is igénybe vehető.

(3) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik.

(4) A Képviselő-testület által alapított és fenntartott költségvetési szervek listáját a rendelet 3. számú függelék tartalmazza. A változást 2 munkanapon belül a Hivatal vezeti át.

II. fejezet

A Képviselő-testület működése

3.      A Képviselő-testület tagjai

4. § (1) A Képviselő-testület tagjai a települési képviselők, valamint a megválasztott polgármester.

(2) A Képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.

(3) A Képviselők névsorát a rendelet 1. függeléke tartalmazza, a változásokat a Hivatal 2 munkanapon belül átvezeti.

4. A Képviselő- testület munkaterve

5. § (1) A Képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv, melyet a polgármester állít össze figyelembe véve a jogszabályok, a jegyző, a Képviselő- testület tagjainak és más szervek, személyek javaslatát.

(2) A munkatervet a Képviselő- testület az adott év február hónapjának utolsó napjáig fogadja el.

(3) A polgármester a munkatervet a képviselő- testület tagjainak, a bizottságoknak, és a 8-as számú mellékletben meghatározott önszerveződő közösségek véleményének figyelembe vételével^[3] készíti el.

(4) A munkatervnek tartalmaznia kell az ülések várható időpontját és a várhatóan javasolt napirendi pontokat.

5.      A Képviselő-testület ülésének általános szabályai^[4]

6. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) A Képviselő-testület az általa elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint tartja rendes üléseit – eltérő döntés hiányában -, havonta 1 alkalommal, a hónap utolsó szerdáján 17.00 óra kezdéssel.^[5]

(3) A Képviselő-testület az ülését – eltérő döntés hiányában- a Polgármesteri Hivatal (Fertőd, Madách sétány 1.) Kistanács termében^[6] tartja.

(4) A Képviselő-testületi ülésen jelenlévő személyek kötelesek a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(5) A levezető elnök gondoskodik a Képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról. A rend fenntartása érdekében:

a) figyelmezteti, majd ismétlődő esetben megvonja a szót attól a felszólalótól, aki a tárgytól eltér, már elhangzottakat ismétel, másokat méltóságukban sértő fogalmazást használ. 

b) rendre utasítja azt, aki a Képviselő-testület tekintélyéhez méltatlan kifejezést használ, illetve ilyen magatartást tanúsít;

c)rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja;

d) a tanácskozás folytatását lehetetlenné tevő rendzavarás esetén az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

e)rendreutasított felszólalótól megvonja a szót és szükség esetén javaslatot tesz a vitából való kizárására. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.^[7]

(6) A zárt testületi ülésen a jegyző által kijelölt hivatali dolgozók és a technikát biztosító munkatársak, jegyzőkönyvvezetők részt vehetnek.

(7) A nyilvános ülésen a megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el.

6.      A Képviselő-testületi ülés összehívása, a

rendkívüli testületi ülés

7. § (1) ^[8]

(2) A polgármester és az ^[9]alpolgármester tisztségének egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület összehívásával és az ülés vezetésével kapcsolatos feladatokat a Képviselő-testület korelnöke^[10] látja el.

(3) A Képviselő-testületi ülés meghívójának tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett napirend tárgyának és előterjesztőjének^[11] megjelölését, továbbá a napirend zárt ülés keretében való megvitatásra utalását.

(4)^[12]

(5) A Képviselő-testület éves munkatervében nem meghatározott testületi ülést (továbbiakban: rendkívüli ülés)^[13] a polgármester saját döntése szerint is összehívhat. A rendkívüli ülés összehívására és levezetésére az e rendeletben foglalt eltérésekkel a rendes ülés szabályait kell alkalmazni.

(6) A rendkívüli ülésen kizárólag^[14] a meghívóban szereplő napirendek tárgyalhatók, napirend előtti felszólalásra nincs lehetőség.

(7) Rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívására akkor kerülhet sor, ha azonnali, halaszthatatlan döntést igénylő kérdés megvitatása válik szükségessé.

7.      A Képviselő-testületi ülésre meghívottak köre

8. § (1) A Képviselő-testület ülésére az alábbi személyeket, szervezeteket kell meghívni:

a) a képviselőket;

b) a tisztségviselőket (polgármester, alpolgármesterek, jegyző, aljegyző);

c) az irodavezetőket^[15];

d) a napirendben érintett intézményvezetőket;

      e) ^[16]

      f) ^[17]  

      g) akit a polgármester, vagy a jegyző megjelöl.

(2) A meghívót és az előterjesztéseket a meghívottak részére legkésőbb az ülést megelőző 4. napon papír vagy elektronikus formátumban kell megküldeni.

 (3) A meghívót legkésőbb az ülést megelőző 4. napon a város honlapján elérhetővé kell tenni.

(4) Rendkívüli ülés esetén a (2) és (3) bekezdésben meghatározott határidő helyett a meghívó kiküldésére és a város honlapján történő közzétételre legkésőbb a rendkívüli ülést megelőző 24. óráig kell intézkedni.^[18]

 (5) A testületi ülésre szóló meghívót a Hivatal a lakosság tájékoztatása céljából a helyi kábeltelevíziónak is megküldi közzétételre az ülést megelőző 4. napon. Ezen rendelkezés rendkívüli ülés esetén nem alkalmazandó. Ezen rendelkezés rendkívüli ülés esetén nem alkalmazandó.^[19]

8.      Előterjesztők

9. § (1) Előterjesztések benyújtására a polgármester (alpolgármester), a bizottságok, bármely képviselő, intézményvezetők, illetve a jegyző jogosult. A Képviselő-testület más természetes vagy jogi személyt is felkérhet, illetve feljogosíthat előterjesztés benyújtására.

(2) Az előterjesztő az előterjesztést visszavonhatja.

(3) Az előterjesztés készítésére kötelezett az ülés előtt legalább 10 nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, ha az előterjesztést nem készíti el. A bejelentés csak írásban tehető meg, melyet indokolni kell.^[20]

9.      Előterjesztések

10. § (1) Az előterjesztés lehet:

a) javaslat (rendelet-tervezet, vagy határozati javaslat),

b) beszámoló,

c) tájékoztató,

d) jogszabályban kötelezően meghatározott formátumú dokumentum.

(2) Az előterjesztéseket írásban kell megtenni. A Képviselő-testület egyszerű többséggel elfogadhat szóbeli előterjesztést is, erről a napirend elfogadásával egyidejűleg szavaznak.^[21]

(3) Az előterjesztést – papíralapú vagy elektronikus formátumban – a Jegyzői Irodában kell leadni, legkésőbb a Képviselő-testületi ülést megelőző 5 nappal korábban. ^[22]

(4) A Képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek.

(5) Az előterjesztésekkel kapcsolatos követelményeket, valamint az előterjesztések benyújtásának rendjét a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(6) A polgármester- különleges szakértelmet igénylő ügyekben- szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslatok összeállításra.

10.  A Képviselő-testület tanácskozási rendjét érintő időbeni korlátozások

11. § (1) Konkrét időpontokhoz kötődő korlátozások:

a) a Képviselő-testület munkatervében meghatározott testületi ülés 17.00 órakor^[23] kezdődik;

b) a rendkívüli ülés kezdetének időpontját a polgármester határozza meg;

c) a képviselők 17.00 órakor^[24] a jelenléti íven regisztrálják ottlétüket;

d)  az olyan napirendet, melyeknél meghívott előadó vagy vendég várható, annak  tárgyalását lehetőség szerint az ülés elejére kell besorolni.^[25]

(2) Időegységhez kötődő korlátozások:

a) képviselői hozzászólás napirendi pontonként legfeljebb 7 perc;

b) a kérdés és az interpelláció ideje legfeljebb 2 perc, válasz 3 perc, viszontválasz 2 perc;

c) a napirend előtti felszólalás ideje legfeljebb 5 perc. Az érintett válasza maximálisan 5 perc;

d) tanácskozási joggal nem rendelkezőknek 3 perc hozzászólás engedélyezhető;

e) személyes megszólíttatás esetén a megszólított 2 percben észrevételt tehet;

11.  Lejárt határidejű határozatok

12. § (1) A Képviselő-testület által hozott határozatok végrehajtásáról a polgármester – távollétében az ezzel megbízott alpolgármester minden – az éves munkatervben meghatározott - testületi ülésen, a napirendet megelőzően írásban beszámol.

(2) A beszámoló elfogadása egyszerű többséget igényel.

(3) Amennyiben a testületi határozatot a polgármester az előírt határidőre nem tudja végrehajtani, a határidő lejártát megelőzően, vagy a határidő lejártát követő első rendes ülésen köteles kérni a Képviselő-testülettől a határidő módosítását.

12.  Napirendek meghatározása

13. § (1) A polgármester az adott ülés napirendi pontjainak tervezésénél figyelembe veszi a munkatervben arra az ülésre meghatározott napirendeket, az előző ülés végén tett napirendi javaslatokat, továbbá a Hivatal javaslatait.

(2) A levezető elnök a javasolt napirend ismertetésével nyitja meg a tanácskozást. A napirendekről a Képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.

(3) Minősített többséggel vehető napirendre a meghívóban nem szereplő, sürgősségre nem javasolt, illetőleg bizottság által meg nem tárgyalt előterjesztés.

(4) A Képviselő-testület a napirendek sorrendjének meghatározásáról történt döntést követően azon már csak egyszerű többséggel változtathat.

(5) Azon napirendi pont javaslatokat, melyeket legalább a képviselők egynegyede aláírásával támogat, a következő ülésre be kell terjeszteni.

(6) Napirend elhalasztásra idő hiányában, vagy előkészítetlenség miatt a polgármester vagy bármely képviselő indítványt tehet.

13.  Sürgősségi indítvány

14. § (1) Sürgősségi indítvány az, amit az illetékes bizottság idő hiányában nem tudott tárgyalni.

(2) Sürgősségi indítványt a polgármester, bármely bizottság, illetőleg a képviselők terjeszthetnek elő.

(3) Sürgősségi indítvány napirendre vételéről a Képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.

(4) Sürgősségi indítványt az ülést megelőző nap 12.00 óráig kell a polgármesterhez benyújtani, majd ezt követően kell a képviselőknek nyomtatott formában, vagy e-mailben megküldeni.

(5) Sürgősségi indítványként csak azt a rendelettervezetet lehet tárgyalni, melyet nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani, vagy ha a képviselő- testület erről minősített többséggel dönt.

14.  Napirend előtti felszólalás

15. § (1) Napirend előtti felszólalással előzetes jelentkezés alapján bármelyik képviselő élhet.

(2) A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc.

(3) A napirend előtti felszólalással érintett személy, továbbá a polgármester maximálisan 5 percben reagálhat az elhangzottakra, viszontválasznak helye nincs.

(4) A napirend előtti hozzászólások sorrendjét a levezető elnök határozza meg.

15.  Vita vezetése

16. § (1) A Képviselő-testület ülését – az alakuló ülés kivételével - a polgármester vezeti, távollétében a helyettesítés rendje szerint az általános helyettesként megnevezett alpolgármester, akadályoztatása esetén a másik alpolgármester vezeti.

(2) Az ülés megnyitásakor a levezető elnök megállapítja a megjelentek számát, az ülés határozatképességét, majd

a) javaslatot tesz a napirendi pontokra, azok sorrendjére,

b) beszámol az elmúlt Képviselő-testületi ülés óta történt fontosabb eseményekről,

c)biztosítja a képviselők részére a napirend előtti felszólalás lehetőségét^[26],

d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

e) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, berekeszti az ülést.

(3) A levezető elnök minden napirendet külön-külön nyit meg. Ezt követően az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai, majd a tanácskozási joggal rendelkezők, illetőleg meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.

(4) A tájékoztató keretében csak kérdésekre és válaszokra van lehetőség, a polgármester a vitát nem nyitja meg.

(5) A kérdések, és válaszok elhangzása után a levezető elnök megnyitja a napirend vitáját. Ezt követően - figyelembe véve a jelentkezések sorrendjét - a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak, illetve rendelkezők szólhatnak a tárgyhoz.

(6) A Hivatal szakemberei a szakterületüket érintő napirendi pontoknál tanácskozási joggal rendelkeznek.

(7) A levezető elnök vita közben a tanácskozási joggal nem rendelkezőknek is szót adhat, maximum 3 perces hozzászólásra. Érdekközösség megbízottja az ülés előtt legalább 1 órával kérhet tanácskozási jogot, melyről a polgármester dönt.

16.  Tanácskozási jog

17. § (1) A Képviselő-testületi ülésen tanácskozási joga van – mely jelenti szavazati jog nélkül a vitában való részvétel jogát (hozzászólás) –

a)jegyzőnek, az aljegyzőnek;

b) a hivatal szakembereinek, a szakterületüket érintő napirendi pontoknál;

c) pályázóknak, az őket érintő napirendi pont esetén;

d) adott napirendi pontnál a napirend előadójának, az ahhoz meghívott személynek;

e) annak, akinek a testület egyszerű többséggel tanácskozási jogot adott;

f) Képviselő-testület által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőinek tevékenységi körükben, a Képviselő-testület, valamint a bizottsági üléseken;

(2) A tanácskozási jog nem érinti a költségvetés tárgyalását, mert annak során a Képviselő-testület egyedi döntéssel határozza meg, hogy kinek biztosít tanácskozási jogot.

17.  Személyes megszólíttatás

18. § (1) A vitában elhangzó személyes tartalmú megjegyzésre az érintett képviselőnek joga van a levezető elnök döntésétől függően a felszólalást követően nyomban vagy a napirendi pont lezárása után legfeljebb 2 perc időtartamban észrevételt tenni.

(2) Ha a levezető elnök ezt nem veszi figyelembe, az érintett képviselő kívánságára e tárgyban a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(3) Viszontválasznak helye nincs.

18.  Ügyrendi kérdés

19. § (1) A Képviselő-testület bármely tagjának joga van ügyrendi kérdésben legfeljebb 2 perc időtartamban szót kérni.

(2) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő a Képviselő-testület munkájával, ülésének lefolytatásával kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt.

(3) A levezető elnök e kérések teljesítését nem tagadhatja meg, kivéve, ha az a döntéshozatal közben történik.

(4) Amennyiben az ügyrendi felszólalás nem ügyrendi jellegű, a levezető elnök köteles megvonni a szót. Kétség esetén a testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt a szó megvonásáról.

(5) Ügyrendi kérdésről a testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

19.  Vita lezárása

20. § (1) Ha a napirendhez több hozzászóló nincs, a levezető elnök a vitát lezárja.

(2) Bármelyik képviselő javasolhatja a vita lezárását, melyről a Képviselő-testület - vita nélkül - egyszerű többséggel határoz.

(3) A vita lezárása után legfeljebb 2 percben szót kell adni:

1. akik a felszólalási szándékukat a javaslat elhangzása előtt jelezték,
2. levezető elnöknek,
3. aki a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni.

III. fejezet

A Képviselő-testületi döntés meghozatalának módjai

20.  Nyílt szavazás

21. § (1) A szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A szavazatok megszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik.

(3) A szavazatok összeszámlálása után a levezető elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

(4) Bármely képviselő írásban igényelheti a jegyzőtől a nyílt szavazás szavazási listáját.

21.  Névszerinti szavazás

22. § (1) Bármely képviselő javasolhat névszerinti szavazást, erről a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

(2) Név szerinti szavazásnál a jegyző ABC - sorrendben felolvassa a képviselők névsorát, a képviselők "igen"-nel, vagy "nem"-mel szavazhatnak, illetve tartózkodhatnak. A polgármester utoljára szavaz.

(3) A jegyző a szavazatokat a névsorban feltünteti, összeszámolja az eredményt, és azt átadja a levezető elnöknek, aki kihirdeti az eredményt.

(4) A névszerinti szavazáshoz igénybevett, külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

22.  Titkos szavazás

23. § (1) Bármely képviselő javaslatára minősített szótöbbséggel hozott határozata szerint a Képviselő-testület titkos szavazást tarthat azokban az ügyekben is, amelyekben zárt ülést tarthat, vagy köteles tartani.

(2) A titkos szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület 3 főből álló szavazatszámláló bizottságot választ a saját tagjai közül.

(3) A titkos szavazás szavazólapon történik. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(4) A szavazatszámláló bizottság a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet a bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá.

(5) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke beszámol a Képviselő-testület részére.

(6) A titkos szavazással hozott határozatot már a nyilvános ülésen kell ismertetni.

23.  Határozathozatal

24. § (1) A Képviselő-testület a vita lezárása, a zárszó után szavaz a határozati javaslatról.

(2) Képviselő-testület a határozatait általában egyszerű szótöbbséggel (a jelenlévő települési képviselők több mint felének "igen" szavazata) hozza.

(3) A levezető elnök az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat - amennyiben legalább egy példányban, írásban rendelkezésre áll, továbbá a jegyző nem tett törvényességi észrevételt, - egyenként bocsátja szavazásra.

(4) A levezető elnök szavazásra teszi fel az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat. Amennyiben módosító, kiegészítő indítványok is vannak, úgy először ezekről, majd a módosításokkal kiegészítésekkel teljes határozati javaslatokról kell szavazni.

(5) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a levezető elnök kihirdeti a döntést.

(6) Tájékoztató esetén a Képviselő-testület nem hoz határozatot.

24.  Határozathozatal személyi kérdésben

25. § (1) Választás, kinevezés, intézményvezetői megbízás esetén nyílt vagy a titkos szavazás az alábbiak szerint történik:

a) amennyiben 1 jelölt van, az eljárás akkor eredményes, ha a jelölt eléri a minősített többséget;

b) amennyiben a jelöltek száma 2 fő, a jelöltek sorrendjére az illetékes bizottság tesz javaslatot.

(2) A szavazás 2 fordulóban történhet:

a) ha az első fordulóban az egyik jelölt eléri a minősített többséget, az eljárás eredményes;

b) ha az első fordulóban egyik jelölt sem éri el a minősített többséget, közülük a második fordulóban arról szavaz a képviselő-testület, aki több szavazatot kapott;

c) a második fordulóban az eljárás akkor eredményes, ha a jelölt eléri a minősített többséget.

(3) Amennyiben a jelöltek száma több mint 2 fő, a jelöltek sorrendjére az illetékes bizottság tesz javaslatot. A szavazás 3 fordulóban történhet:

a) ha az első fordulóban az egyik jelölt eléri a minősített többséget, az eljárás eredményes;

b) ha az első fordulóban egyik jelölt sem éri el a minősített többséget, közülük a második fordulóban arról a két jelöltről szavaz a Képviselő-testület, akik a legtöbb szavazatot kapták;

c) a második fordulóban az eljárás akkor eredményes, ha az egyik jelölt eléri a minősített többséget;

d) ha a második fordulóban egyik jelölt sem éri el a minősített többséget, közülük a harmadik fordulóban arról szavaz a Képviselő-testület, aki több szavazatot kapott;

e) a harmadik fordulóban az eljárás akkor eredményes, ha a jelölt eléri a minősített többséget.

25. Határozat nyilvántartás

26. § (1) A Képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(2) A Képviselő-testület határozatainak nyilvántartását a Jegyzői Iroda vezeti.

(3) A határozatokat a Képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv elkészítését követő 5 munkanapon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek, vagy szervnek.

26. Minősített többség

27. § Minősített többség (a megválasztott képviselők több mint felének egybehangzó szavazata) szükséges az Mötv. 50. §-ban kötelezően előírtakon kívül:

a)      a helyi népszavazás elrendeléséhez, kitüntetések és elismerő címek alapításához;

b)     a gazdasági program elfogadásához, a költségvetési rendelet és a gazdasági program végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról szóló döntéshez, a hitelfelvételhez, a kötvénykibocsátáshoz, a kölcsönfelvételhez vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállaláshoz, államháztartáson kívüli forrás, valamint közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvételéhez, átadásához;

c)       közterület elnevezéséhez, köztéri szobor, műalkotás állításához;

d)      eljárás kezdeményezéséhez az Alkotmánybíróságnál;

e)      a bíróságok ülnökeinek megválasztásához;

f)   állásfoglaláshoz intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;

g)      a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyásához;

h)      területszervezési kezdeményezéshez.

27. Rendeletalkotás

28. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) Képviselő-testület tagjai;

b) Képviselő-testület bizottságai;

c) jegyző, aljegyző.

(2) A javaslatot a jegyzőhöz kell írásban benyújtani.

(3) A rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(4) A tervezet előkészítésébe a jegyző szakértőt vonhat be.

28. Társadalmi részvétel

    29. § (1) A Képviselő - testület jogalkotási tervét az éves munkarendjéhez igazodóan, annak elfogadásával egy időben határozattal állapítja meg. Az erről szóló tájékoztatót a jegyző a honlapon közzéteszi.

(2) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani az önkormányzati rendelet és normatív határozat tervezetét és indokolását (a továbbiakban együtt: tervezet).

 (3) Nem bocsátható társadalmi egyeztetésre a tervezet, ha az egyeztetés az önkormányzat különösen fontos pénzügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné.

(4) A tervezet előkészítőjének feladata a rendelettervezet társadalmi egyeztetésre bocsátása, annak lefolytatása és a beérkezett vélemények feldolgozása. Az erről készült összefoglalót a rendelet hatályba lépését követő 15 napon belül a honlapon kell közzétenni.

(5) A társadalmi egyeztetésre bocsátás a testületi anyag a képviselő-testület bizottságai részére való megküldéssel egy időben történik.

  30. § (1) A jegyzőnek a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény alapján:

a) 8. § (2)-(4) bekezdése alapján kötelezően közzéteendő jogszabálytervezetet, - az ezekhez tartozó előzetes hatásvizsgálati összefoglalóval együtt -,

b) 12. § (1) bekezdése alapján utólagos véleményezésre bocsátott jogszabályt,

c) 13. § (5) bekezdése alapján a Törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott stratégiai partneri megállapodást, valamint

d) 15. § (2) bekezdésének megfelelően a személyes részvétellel történő egyeztetésről készült összefoglalót a honlapon kell közzétennie.

(2) A tervezet hatálybalépését követően 1 év elteltével 60 napon keresztül van lehetőség a rendelet utólagos véleményezésére.

29. A jegyzőkönyv

31. § (1) A jegyzőkönyv eredeti példányát a Hivatal az előterjesztésekkel, kiosztott anyagokkal együtt évente bekötteti.

(2) A Képviselő-testület nyilvános üléseiről hangfelvételt, a kábel tv közvetítése esetén kép- és hangfelvételt, a zárt ülésről kizárólag hangfelvételt készíttet a Hivatal.

(3) A Képviselő-testület tagjának írásbeli kérésére, a hang és képfelvétel alapján szó szerinti jegyzőkönyvet, jegyzőkönyvrészletet kell készíteni.

(4) A jegyzőkönyvbe foglalhatóak az adott napirendhez kapcsolódó, azok értelmezését megkönnyítő megállapítások és adatok, abban az esetben, ha az ülésen elhangzottak azt indokolttá teszik.^[27]

30. Közmeghallgatás, lakossági fórum

32. § (1) A Képviselő-testület évente egy közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról és helyéről legalább 10 nappal^[28] korábban, tájékoztatót kell megjelentetni a 34. §- ban foglaltak szerint.

(3) Egy személy egy témában maximálisan 5 perc időtartamban szólhat hozzá.

(4) A kérdező által feltett kérdésre a választ a polgármester, az érintett képviselő vagy a polgármester által kijelölt személy helyben, vagy ha arra nincs lehetőség, 15 napon belül^[29] írásban adja meg.

(5) A közmeghallgatásról 15 napon belül jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza a hozzászólásokat, feltett kérdéseket valamint az azokra adott válaszok lényegét. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(6) A közmeghallgatás összehívására és lefolytatására egyebekben a Képviselő-testületi ülésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

33. § (1) Lakossági vélemények megismerésére fórumot kell szervezni, különösen:

a) településrendezési tervek jóváhagyására

b) közterület elnevezéssel kapcsolatos előterjesztések előkészítéséhez.

(2) A fórum lebonyolításában a jegyző közreműködik.

(3) A lakossági fórum összehívására és lefolytatására egyebekben a Képviselő-testületi ülésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

31. Helyben szokásos kihirdetés

34. § (1) A Képviselő-testület rendeletét a jegyző a Hivatal központi hirdetőtábláján – 15 napra történő kifüggesztéssel – hirdeti ki. A rendelet kihirdetésének tényét a rendeletre záradékként rá kell vezetni. Ugyanez az eljárás az egyéb önkormányzati hivatalos hirdetmények közzétételénél is.

(2) E rendelet szempontjából egyéb önkormányzati hivatalos hirdetmény: a Képviselő-testület és bizottságainak határozatai, tájékoztatói, nyilvános üléseinek előterjesztései valamint ezen ülések jegyzőkönyvei továbbá a polgármester és a Hivatal tájékoztatói.

(3) A jegyző a rendeleteket, és az egyéb önkormányzati hivatalos hirdetményeket a Hivatal központi hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel egy időben megjelenteti az önkormányzat hivatalos honlapján (www.fertod.hu), és hozzáférhetővé teszi a Jegyzői Irodában. A módosító rendeleteket, kihirdetésüket követően, az alaprendelettel egységes szerkezetbe foglalva 3 napon belül kell a hivatalos honlapon, valamint a Jegyzői Irodában elérhetővé tenni.

(4) Az egyéb önkormányzati hivatalos hirdetményeket vagy a róluk szóló tájékoztatót lehetőség szerint meg kell jelentetni

1. hivatalos hirdetőtáblákon;
2. nagy forgalmú üzleteknél;
3. helyi kábeltelevízióban;
4. önkormányzat honlapján;
5. külön kérésre elektronikus levelezőrendszeren keresztül a kérelmező részére meg kell küldeni.

(5) A hirdetőtáblák üzemeltetéséről a jegyző gondoskodik.

iv. fejezet

A Települési képviselő

 32. Települési képviselők jogállása

35. § (1) A képviselő a Képviselő-testület ülésén önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amely lehet interpelláció, vagy képviselői kérdés.

(2) A képviselő Képviselő-testületi ülésen kívül is, írásbeli tájékoztatást kérhet a jegyzőtől, amely hozzásegíti a helyes döntés kialakításához.

(3) A képviselő írásban vagy szóban köteles előre a polgármester részére bejelenteni, hogy a Képviselő-testület ülésén való részvételben akadályoztatva lesz. Ha mindezt utólag jelenti be, ezt igazolnia kell.

33. Interpelláció

36. § (1) Bármely képviselő az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, az állandó bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz interpellációt intézhet.

(2) Az interpellációk napirendre tűzéséről a polgármester a beérkezés sorrendjének figyelembevételével dönt.

(3) Az interpelláció teljes szövegét legkésőbb az ülést megelőző 3 munkanappal előbb írásban kell benyújtani a címzetthez és a polgármesterhez. Lehetőséget kell adni az ülésen szóban történő előadásra. A 3 munkanapos határidő elmulasztása esetén az interpelláció, nem tárgyalható. Amennyiben a benyújtó képviselő továbbra is fenntartja szándékát, úgy az interpellációt ismételten be kell nyújtani.

(4) Az interpelláció ideje legfeljebb 2 perc, az arra adott válasz időtartama legfeljebb 3, a viszontválasz és nyilatkozat időtartama legfeljebb 2 perc.

(5) Az interpellációra az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni, és azt el kell juttatni minden képviselőhöz.

(6) Amennyiben az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadta el, az interpelláció elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(7) Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület sem fogadta el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a polgármester a kérdést az illetékes bizottság elé utalja.

(8) Az interpellációra adott írásbeli válasz, valamint az interpelláló – legkésőbb az ülést megelőző két munkanappal előbb tett – írásbeli nyilatkozata ismeretében a soron következő Képviselő-testületi ülésen az interpelláció elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. Az írásbeli nyilatkozatot a polgármesternek kell megküldeni.

(9) Visszavontnak kell tekinteni azt az interpellációt, amelynek megtárgyalásánál az interpelláló képviselő nincs jelen és a megtárgyalás elnapolását nem kérte.

(10) Egyazon kérdésben újabb interpellációnak nincs helye. Az interpelláció azonosságáról - kétség esetén - a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

34. Képviselői kérdés, önálló képviselői indítvány

37. § (1) Bármely képviselőnek joga van önálló képviselői indítvány előterjesztésére, az előterjesztésre vonatkozó előírások szabályainak figyelembe vételével.

(2) Az indítványnak az indoklást is tartalmaznia kell.

(3) Az indítványt a benyújtástól számított 30 napon belül, de legkésőbb a benyújtástól számított 2. Képviselő-testületi ülésen napirendre kell tűzni.

35. Képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége

38. § Az önkormányzati képviselők a polgármester, az alpolgármester és a bizottsági külső tagok vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével járó feladatok a Pénzügyi- és Gazdasági Bizottság hatáskörébe tartoznak.

V. fejezet

KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

36. Állandó bizottságok

39. § (1) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozta létre:

a) Pénzügyi és Gazdasági Bizottság

b) Idegenforgalmi és Kulturális Bizottság

c) Szociális, Köznevelési és Sport Bizottság.^[30]

 (2) Az állandó bizottságok tagjainak nevét és jelölőszervezetét a rendelet 2. függeléke tartalmazza, a változást a 2 munkanapon belül Hivatal átvezeti.

37. Ideiglenes bizottság

40. § (1) A Képviselő-testület egy konkrét feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság tagjainak megválasztására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az állandó bizottságra.

(3) Az ideiglenes bizottság megszűnik, amennyiben a létrehozásának alapjául szolgáló ok, vagy feladat megszűnik, az időpont, vagy esemény bekövetkezik.

(4) A megszűnésről a Képviselő-testület a következő ülésén a "Bizottságok beszámolói és bizottsági tagcserék, kérdések, bejelentések" című napirend keretében, egyszerű többséget igénylő határozattal dönt.

38. Munkacsoport

41. § (1) A Képviselő-testület egy konkrét ügy kivizsgálására, megoldási javaslat kidolgozására, az ezzel kapcsolatos feladatok ellátásának idejére munkacsoportot hozhat létre.

(2) A munkacsoport megbízatása a Képviselő-testület által megszabott feladat elvégzéséről készült Képviselő-testületi előterjesztés Képviselő-testület általi elfogadásáig tart.

39. Bizottsági működés főbb szabályai

42. § (1) A Képviselő-testület a bizottságok tagjait és elnökét minősített többséggel meghozott határozattal választja meg, e szabály vonatkozik a tag, illetve az elnök visszahívására.

(2) A bizottságok nem képviselő tagjainak eskütételét lehetőleg a megválasztó, vagy az azt követő első Képviselő-testületi ülés keretében kell megtartani.

(3) A bizottságok szervezeti és működési rendjüket maguk állapítják meg.

(4) A bizottságok az üléseik időpontját a Képviselő-testület üléseihez igazodva határozzák meg.

(5) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amelyet a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja ír alá^[31]. Az elnök akadályoztatása esetén a jegyzőkönyvet a bármelyik – a képviselő testület tagjai közül választott - bizottsági tag aláírhatja.

(6) A bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról a jegyző gondoskodik.

40. Bizottsági feladatok

43. § (1) A bizottságok általános feladatai:

a) az idegenforgalommal kapcsolatos terveket, koncepciókat, feladatokat.^[32]

b) véleményezik a Képviselő-testületi ülés feladatkörüket érintő napirendi pontjainak előterjesztéseit;

c) elősegítik a lakosság közreműködését az önkormányzati feladatok végrehajtásában;

d) a Képviselő-testület a bizottságaira minősített többséggel hatáskört ruházhat át, illetőleg azt visszavonhatja. Az átruházott hatáskörben eljáró bizottság határozata ellen jogorvoslattal a Képviselő-testülethez lehet fordulni;

(2) Az egyes állandó bizottságokra átruházott hatásköröket a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

VI. fejezet

a helyi (települési) nemzetiségi önkormányzat

44. § (1) A képviselő- testület a költségvetésben meghatározza a számukra biztosított forrást.

(2) Az önkormányzat a helyi (települési) nemzetiségi önkormányzatnak irodahelységet biztosít a működésükhöz. A helyiséghasználatot külön szerződés alapján kell rendezni.

(3) A Polgármesteri Hivatal biztosítja a helyi (települési) nemzetiségi önkormányzat testületi működésének feltételeit és ellátja az ezzel kapcsolatos teendőket, így különösen a nemzetiségi önkormányzat testületi működési rendjéhez igazodó ingyenes helyiséghasználatot, a nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos jegyzőkönyvezést és adminisztrációt.

(4) A Polgármesteri Hivatal biztosítja a postázási, kézbesítési, gépelési,  sokszorosítási feladatok ellátását, hivatalos iratok telefaxon való továbbítását,  ingyenes papír és írószerellátást, nagyobb rendezvényük megtartásaihoz - igény  szerint - a városháza kis-, vagy nagy tanácskozótermét.

(5) A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve - az  önkormányzattal kötött megállapodás alapján - a Polgármesteri Hivatal.

VII. fejezet

a tisztségviselők

41. Polgármester

45. § (1) Ellátja a Képviselő-testület, a Bizottságok, valamint a Hivatal működésével kapcsolatos feladatait.

(2) Együttműködik a különböző társadalmi és civil szervezetekkel, egyházakkal, a lakosság önszerveződő közösségeivel, valamint a település található vállalatokkal, vállalkozásokkal, intézményekkel. Ezek vezetőitől jogszabályban előírt körben tájékoztatást kérhet, illetve tájékoztatja őket az önkormányzat fejlesztésének jelentősebb kérdéseiről, velük együttműködési megállapodásokat kezdeményezhet.

(3) A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

42. Alpolgármester

46. § A Képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, illetőleg munkájának segítésére, a polgármester javaslatára egy alpolgármestert választ, aki tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el.^[33]

43. Jegyző

47. § (1) Ellátja a Képviselő-testület, a bizottságok, valamint a Hivatal működésével kapcsolatos feladatait.

(2) Felügyel a Hivatal tevékenységének törvényességére, ennek körében ellenőrzi a Hivatal hatósági tevékenységét, szükség esetén funkcionális, eseti és célvizsgálatot rendel el. A Sopron és Térsége Önkormányzati Társulásán keresztül biztosítja a belső ellenőrzés megszervezését és működését.

(3) Gondoskodik a rendelet függelékeinek folyamatos naprakész vezetéséről.

(4) Felügyeli a Hivatal iratkezelését.

44. Aljegyző

48. §  A jegyzőt akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra - a Pénzügyi iroda vezetője látja el a jegyzői feladatokat.^[34]

VIII. fejezet

49. § (1) A tisztségviselők listáját a rendelet 3. függeléke tartalmazza.

(2) Egyes önkormányzati feladat- és hatásköröknek, továbbá a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására a képviselőtestület jogi személyiséggel rendelkező társulást hozhat létre, illetve e célból csatlakozhat ahhoz. Azon önkormányzati társulások listáját, melyeknek Fertőd Város Önkormányzata a tagja, a Rendelet 9. melléklete tartalmazza.^[35]

(3) Fertőd Város költségvetési szerveinek listáját a 6. melléklet tartalmazza.

(4) Gazdálkodó szervezetek, melyek tekintetében az önkormányzat alapítói, tulajdonosi (tagsági, részesedési) jogokat gyakorol a rendelet 7. melléklete tartalmazza.

IX. fejezet

Záró rendelkezés

50. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

        (2)Hatályát veszti a 10/2012. (VIII.30.) Ör. rendelet.

           Kocsis Ferenc sk.                                           Dr. Csoma Sándor sk.

                         polgármester                                                              jegyző