Fertőd város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12.  § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontja és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el:

 I.     Fejezet

Bevezető rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása

1. § E rendelet célja Fertőd város épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelemmel (a továbbiakban: helyi védelem), településképi követelményekkel, településképérvényesítési eszközökkel, településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszerrel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. § E rendelet hatálya Fertőd város közigazgatási területére (továbbiakban: község) terjed ki.

3. § E rendeletben meghatározott településképi követelményeket a többszörösen módosított 13/2010 (XII.1.) Önkormányzati rendelet a Fertőd város helyi építési szabályozásáról és szabályozási tervéről szóló (a továbbiakban: HÉSZ) előírásaival, valamint a Településképi Arculati Kézikönyvvel együtt kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

4. § E rendelet alkalmazásában: (fogalmak)

1.Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat.

2.Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla

3.Egyedi tájékoztató tábla: olyan- rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú- hirdetőberendezés, mely gazdasági, kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, illetve megközelítéséről ad információt.

4.Értékvédelmi dokumentáció: értékvizsgálat alapján készített dokumentáció, amely tartalmazza az építészeti értékekről készített, történeti kutatással alátámasztott szöveges leírást és fotókat.

5.Értékvizsgálat: a helyi védelem alá helyezésről szóló önkormányzati rendelet szakmai megalapozására szolgáló esztétikai, műszaki és történeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.

6.Helyi egyedi védettségű építmények: az önkormányzat által megállapított egyedi védelem, mely egy adott építmény, épület, épületrész tekintetében a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás.

7.Helyi egyedi védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.

8.Helyi területi védett településkarakter: e rendelet által védetté nyilvánított településszerkezet, a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.

9.Helyi területi védett településszerkezet: az önkormányzat által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet.

10.Helyi területi védett utcakép: a jelölt utcaszakaszok épületeinek beépítési módját, az épületek építészeti arculatát, tömegének, jellemzően paramétereinek megőrzését jelenti. 

11.Közterület-alakítási terv: A közterület-alakítás célja, hogy elősegítse a településszerkezetileg, forgalomtechnikailag együtt kezelendő, a településképi szempontból meghatározó vagy helyi területi védelemmel érintett területen lévő közterületek településökológiai, településképi és műszaki szempontból, valamint a zöldfelületi rendszer szempontjából egységes és összehangolt módon történő kialakítását és fejlesztését.

         II.        Fejezet

A helyi védelem

3. A helyi védelem célja, feladata

5. § A település településképe és története szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

6. § A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipartörténeti, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes értékek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a nyilvánossággal történő megismerése.

7. § E rész rendelkezéseit a közhiteles országos nyilvántartásban szereplő műemléki értékre, környezetre és műemléki jelentőségű területre, valamint a nyilvántartott táj- és természetvédelmi területekre annyiban kell alkalmazni, amennyiben azok az vonatkozó jogszabályokban meghatározott követelményekkel nem ellentétesek.

4. A helyi védelem fajtái

8. § A helyi védelem területi vagy egyedi lehet.

(1)A helyi területi védelem:

a.) a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet) 

b.) a településkép (külső településkép, belső településkép, utcakép), 

c.) a település táji környezete (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet),

d.) településkarakter (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen) védelmére terjedhet ki.

(2)Az önkormányzat helyi területi védelem alá helyezi az 1. számú mellékletben meghatározott területeket.

(3)A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

a)építményre, építményrészletre vagy alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,

b)táj-és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,

c)szoborra, képzőművészeti alkotása, utcabútorra,

d)az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.

(4)Az önkormányzat helyi egyedi védelem alá helyezi a 2. számú mellékletben meghatározott ingatlanokat, értékeket.

5. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai

9. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor.

(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a)a védendő érték megnevezését, területi javaslat esetén egyértelmű körülhatárolását,

b)azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, vagy telekrész) c) a védelem indoklását,

d)fotódokumentációt a védendő értékekről és környezetéről,

e)a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét

(3)A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a)a védett érték megnevezését, területi védelem esetén egyértelmű körülhatárolását,

b)azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, vagy telekrész)

c)a védelem törlésével kapcsolatos javaslat indoklását,

d)a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét

(4)Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. 

(5)A helyi védetté nyilvánítás szakmai előkészítését szakértők bevonásával a polgármester végzi. A helyi védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez értékvizsgálat és az annak alapján, a 5. számú melléklet szerinti tartalommal készülő értékvédelmi dokumentáció (továbbiakban: dokumentáció) szükséges.

10. § A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

a)a helyi védettség kezdeményezőjét,

b)a helyi védelem alá helyezett ingatlan tulajdonosát, 

c)a helyi védelem alá helyezett ingatlan kezelőjét, ha az nem azonos a tulajdonossal

d)az illetékes építésügyi hatóságot

e)területi védelemnél érdekelt közműveket

11. § (1) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell a 9.§. meghatározott érdekelteket.

(2) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

12. § (1) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell a 8.§. bekezdésben meghatározott érdekelteket, és a döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni. 

(2) A helyi egyedi védelem alá helyezést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.

13. § Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló érték védettsége megszűnik, annak közzétételével egyidejűleg a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését.

14. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2)A nyilvántartás tartalmazza: 

a)a védett érték megnevezését, 

b)a védett érték védelmi nyilvántartási számát, 

c)a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése), 

d)a védelem típusát, 

e)a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását,

(helyrajzi szám, utca, házszám, épület, emelet, ajtó, helyszínrajz), 

f)a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján, 

g)a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése), 

h)fényképet a védetté nyilvánítás idejéből. 

(3)A nyilvántartás naprakész vezetéséről a polgármester gondoskodik.

6. A védettséggel összefüggő korlátozások, és az ahhoz kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

15. § (1) Az 2. melléklet szereplő helyi védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2)A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílás rendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani. 

(3)A helyi védettségű építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességei (tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi stb.) szerepe nem változnak meg, azok eredeti helyükön megtarthatók.

(4)Helyi védettségű épülethez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét. 

(5)A védett építészeti értéket lehetőség szerint eredeti állapotban kell megőrizni.

(6)A helyi védettségű épület jókarbantartása keretében nem végezhető olyan tevékenység, amely a védett építészeti érték fizikai sérülésével, roncsolásával vagy restaurálásával, továbbá a védett építészeti érték megjelenésének megváltoztatásával jár. Az értékőrző helyreállítás során a jókarbantartási munkák elvégzését segítő szerkezeti megoldások alkalmazása és kiegészítő szerelvények rejtett elhelyezése szükséges.

(7)Helyi egyedi védettségű építmény nem bontható

(8)Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha 

a)a bontani kívánt építményrész (az építmény egy bizonyos hányada) építészeti értéket nem hordoz, 

b)a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható

(9)Helyi egyedi védettségű építmény csak a védelem megszüntetése után bontható, úgy, hogy a bontandó épületről értékvizsgálatot kell készíteni.

(10)A helyi védettségű építészeti örökség károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van, különös tekintettel a helyi építészeti értékvédelmet megalapozó építészeti részekre vonatkozóan.

7. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények

16. § (1) A 1. mellékletben megjelölt helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó építészeti követelmények

a) A történetileg kialakult jellegzetes szerkezet, telekosztás, utca vonalvezetés megőrzendő. A területen csak olyan telekalakítás engedélyezhető, amely az eredeti telekstruktúrát lényegében nem változtatja meg, így két egymás melletti telek nem vonható össze.

b) Felújítások, bővítések, újjáépítések esetén a védett területeken (településszerkezeti és utcaképvédelmi) a kialakult hangulat és térarányok, a hagyományos szabályozási vonalak, építési vonalak, hagyományos oldalhatáron álló, előkert nélküli beépítés megőrzendők.

c) A településképet meghatározó beépítés földszintes, tetőtérbeépítés úgy megengedett, ha az épület tömegaránya, tetőformája, homlokzati megjelenése nem változik.

d)Az utcai kerítés a TAK-ban megfogalmazottak alapján építendő. 

(2) A 2. mellékletben megjelölt helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó építészeti követelmények

a) A helyi építészeti értékek állaga megóvandó, homlokzati megjelenése, arányrendszere, anyaghasználata, környezete védendő.

b)A helyi védelem alatt álló épületek tömeg- és homlokzatkialakítása az épület jellegének megfelelően megtartandó, anyaghasználatában az eredeti anyaghasználathoz kell igazodni.

c) Az épületek hagyományos kialakítása a vakolt-meszelt külső homlokzattal és lábazattal, a homlokzati részletek, vakolatdíszek megőrzésével, a nyílászárók eredeti arányának megőrzésével, és hagyományos színek (pl: fehér, sárga) alkalmazásával biztosítható.

d) Anyaghasználatban, külső homlokzatképzés tekintetében a hagyományos anyagok és technológiák alkalmazandók: tégla, cserép, vakolt festett homlokzat, mázolt vagy pácolt fa nyílászárók.

eépületet felújítani, átalakítani csak az épület eredeti formavilágának megtartásával lehet.

f) Melléképület csak főépület oldalhatáron álló homlokzatának meghosszabbított vonalára helyezhető el, javasolt az összeépítésük a főépülettel. Anyaghasználatában és tömegformálásában igazodni kell a főépülethez.

g) Az épületek magastetősek lehetnek, a hagyományos formák és arányok megtartandók

h) Épületben tetőablak csak síkban fekvő helyezhető el az oldalkert, hátsókert felé, az utcai homlokzat felöli tetőn tetőtéri ablak nem helyezhető el.

i)Az utcai homlokzaton nem helyezhető el zavaró létesítmény (pl: parabola, klíma)

j)A homlokzaton a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat megtartandó.

k )A védett ingatlanon hirdetés, reklám nem helyezhető el.

III. fejezet

Településképi követelmények

1. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

17. § Településképi szempontból meghatározó területek a település teljes közigazgatási területe.

2. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények 

18. § Több rendeltetési egységet tartalmazó épület - részben vagy egészben történő - felújítsa, átalakítása, bővítése, utólagos hőszigetelése esetén nem megengedett az épület teljes homlokzatának harmonikus megjelenését nem eredményező, és a településképbe nem illeszkedő anyaghasználat alkalmazása.

19. § Kerítés építésekor a Települési Arculati kézikönyvben foglaltakat kell alkalmazni. 

20. § Az utcaképet meghatározó lakóépületekre és építményekre a Településképi Arculati kézikönyvben foglatakat kell alkalmazni.

3. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi követelmények

21. § (1) Épületet úgy kell elhelyezni, hogy

a)az adott utcavonal-vezetéshez alkalmazkodva, az építési helyen belüli beépítés telepítés módjában, és az épületek közötti kellemes térarányok megtartásával, 

b)a rendeltetésében és használat módjában a  

a környezet természeti adottságait is figyelembevéve a kialakult településképbe illeszkedjen. 

(2)Több ütemben történő építkezés esetén, a telket, a településképhez illeszkedően, a helyes beépítési sorrend és a későbbi fejlesztési lehetőségek megtartása követelményének betartásával kell beépíteni.

(3)Magastetős épület esetében úgy kell meghatározni annak szélességi és hosszanti méretét és ezek arányát, hogy az épületet tekintve önmagában és az utcakép vonatkozásában is aránytalanul magas, nagy tetőidomok ne alakuljanak ki.

(4)Az utcai kerítést az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, településképi sajátosságaihoz, valamint a közterület használati módjához illeszkedően kell kialakítani.

(5)Közterület átalakítási tervet (járda építés, közterületi növényzet telepítés, vízelvezető árok lefedés, a közterülettel kapcsolatos egyéb munkálatok) a 3.mellékletben szerint kell összeállítani.

4. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi követelmények

22. § (1) Épületet úgy lehet elhelyezni, hogy 

a)az alaprajzi elrendezésből adódó tömegformálásában, 

b)a tetőidom formájában, 

c)a tetőgerincnek az utcavonalhoz képest meghatározó irányában, 

d)a tetőhajlásszög mértékében 

e)esetleges tetőfelépítmények kialakításában  összhangban legyen a környező épületekkel.

(2) Magastetős épület esetében úgy határozzuk meg annak szélességi és hosszanti méretét és ezeknek arányát, hogy az épületet tekintve önmagában és az utcakép vonatkozásában is aránytalanul magas, nagy tetőidomok ne alakuljanak ki.

(3)Épületet úgy lehet kialakítani, hogy a 

a)homlokzat tagolásával, a homlokzati nyílások kiosztásával,

b)az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival összefüggő, a homlokzatra vonatkozó építészeti megoldásokkal,

c)a homlokzat színezésével

d)az alkalmazott homlokzati anyaghasználatával  illeszkedjen az településképbe.

(4)A bejárati előlépcsőt, az akadálymentesítést szolgáló építményt, rámpát, a közterület fölé benyúló építményrészt úgy lehet elhelyezni, hogy az a kapcsolódó közterület használati módjához illeszkedjen.

(5)Az épületgépészeti és egyéb berendezéseket, tartozékaikat, klímaberendezést az utca felé néző épülethomlokzatokra telepíteni nem lehet, kivéve takartan településképbe illeszkedő építészeti eszközök alkalmazásával. 

(6)Parabola antennát a Település Arculati kézikönyben foglaltak szerint lehet elhelyezni. 

(7)Síktáblás napelemet, napkollektort csak a Települési Arculati kézikönyvben foglaltak alapján lehetséges. 

(8)A zöldfelületek kialakításánál a fás szárú növényzet esetén előnyben kell részesíteni a táji- termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat, törekedni kell az őshonos növényfajok telepítésére. 

(9)A telekhatár és az úttest közötti közterületen, a közútkezelői hozzájárulás alapjául szolgáló tervben rögzített útcsatlakozás szélességében – ennek hiányában az ingatlan kapuszélességében—létesíthető burkolt felület.  

(10)A közterület anyaghasználatánál a telek előtti közterületi járda, gépjármű-behajtó, vízelvezető-árok, zöldsáv kialakítása utcaszinten is egységes megjelenésű legyen, amely a polgármester jóváhagyásával készülhet.  

(11)A reklámok előírásait a Települési Arculati kézikönyv tartalmazza.

IV. Fejezet

Reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények.

23. § E fejezetben a reklámokra, reklámhordozókra és egyéb reklámcélú berendezések elhelyezésére vonatkozó alapkövetelményeket a településképi védelemről szóló 2016. LXXIV törvény (továbbiakban Tktv.), határozza meg, amelyet a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rr.), a Fertőd településszerkezeti tervében meghatározott területfelhasználási rendszerhez kötött reklám elhelyezési szabályaival együtt kell figyelembe venni. 

Reklámokra és reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények

24. § (1) A reklám -, illetve hirdetés elhelyezése a település közterületein csak a polgármester hozzájárulásával, és a Tak-ban leírtak alapján lehetséges 

(2) Építési tevékenység idejére építési reklámháló Rr. vonatkozó rendelkezése szerint kihelyezhető a polgármester engedélyével. 

V. Fejezet

Településkép-érvényesítési eszközök

1. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

25.§ (1) A településképi követelmények tartalmával, valamint a készülő építészeti-műszaki dokumentációk munkaközi egyeztetése céljából az építtető, illetve az általa megbízott tervező szakmai konzultációt kérhet.

(2)A szakmai konzultációt a polgármester, vagy az általa megbízott szakember látja el, melyről a hivatal nyilvántartást vezet.

(3)A polgármester, vagy az általa megbízott szakember a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról e-mailban, vagy írásban tájékoztatja. Kiegészítőleg telefonon is történhet ez a tájékoztatás.

2. Településképi véleményezési eljárás

   2.1. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre

26. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatnia  

a)új építmény építésére,

b)meglévő épület településképet éríntő  ba) bővítésére, 

bb) átalakítására irányuló építésügyi engedélyezési– bontási és használatbavételi engedélyezés kivételével -- eljárásokat megelőzően.

                                                    2.2.  Településképi véleményezés szempontjai

27. § A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

a)megfelel-e a településképi rendeletben foglalt előírásoknak, 

b)megfelel-e Tak-ban foglalt elvárásoknak,

c)ha volt ilyen, akkor figyelembe veszi-e a szakmai konzultáció során készült emlékeztető javaslatokat,

d)az a) és b) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelentést eredményez-e.

28. § A beépítés telepítési módjával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a)a beépítés telepítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

b)megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

29. § Az épület tömegének, homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a)azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve átalakuló épített környezethez,

b)külső megjelenés (homlokzatok tagolása, nyílászárok kiosztása, alkalmazott homlokzatburkoló szerkezetek anyaga és színe) összhangban van-e a környező beépítéssel,

c)a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezési, tartozékai homlokzati elhelyezésére,

d)a tetőzet kialakítása -- tetőidom, hajlásszög és tetőfelépítmények—megfelelően illeszkednek-e a kialakult környezet adottságaihoz.

e)a határoló közterülettel való harmonikus kapcsolatot kialakítása érdekében az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra tesz-e a terv megfelelő javaslatokat;

f)közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a diszvilágító és hirdető berendezések kialakítását

30.§ (1) A polgármester a véleményének kialakításához olyan szakember/ek véleményére alapozhat, akik építész tervezői jogosultsággal és település tervezői jogosultsággal, és főépítészi szakvizsgával rendelkeznek. Ezen szakvélemény/ek/re, és a jogszabályokban meghatározott eljárási rend szerint adja ki.

(2)A polgármester az általa kiválasztott szakembereknek elektronikusan, vagy papír alapon juttatja el a dokumentációt. A szakemberek 8 napon belül nyilatkoznak a dokumentációról. Nyilatkozatuk a polgármester számára tájékoztató jellegű, a döntés meghozatalában segíthet.

(3)A polgármester az előzetes egyeztetések alapján, kérelmezői kérésre, szakmai indokok alapján Tak elvárásaitól részben eltérő megoldást is engedélyezhet.

(4)A településképi véleményezési eljárás lefolytatáshoz a 7. melléklet szerinti kérelmet kell benyújtani az abban felsorolt mellékletekkel együtt.

3. Településképi bejelentés eljárás

3.1. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre

31. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatnia:

a)az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében felsoroltakra,

b) új épületek, építmények, sajátos építmények építését, illetve meglévő építmények - részben vagy egészében történő - átalakítását új rendeltetés kialakítását megelőzően,^[1]

c)az Rr. rendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél, 

d)az építmény homlokzatára (és kirakatportálon), tetőfelületére, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára rögzített cégér, cégfelirat, címtábla elhelyezése esetén.

32. § A polgármester a döntését határozatban hozza meg az alábbiak alapján:

a) A településképi véleményezési eljárás során az előzetes vázlattervekre a polgármester - a települési főépítész javaslatára - előzetes nyilatkozatot adhat ki.

b) A végleges településképi véleményt - az építészeti tervek egyidejű jóváhagyásával - a polgármester a fenti eljárásrend szerint ad ki.

c) Az eljárási során a polgármester szükség esetén hiánypótlást a beérkezéstől számított 8 napon belül írhat ki.

d) Amennyiben a kérelem beadásától - vagy a hiánypótlás teljesítésétől - számított 15 napon belül a döntését nem közli, úgy azt megadottnak kell tekinteni.

e) A polgármester a véleményezési eljárás határidejét egyszer, 15 nappal meghosszabbíthatja.

f) A kérelmező ügyfél a döntés ellen a közlést követő 15 napon belül fellebbezést nyújthat be Fertőd Város Képviselő-testületéhez.

g) A kérelmező ügyfél a Képviselő-testület döntését bírósági úton támadhatja meg.^[2]

32/A. § A döntésben polgármester felhívja a figyelmet, hogy a település a Világörökség területén fekszik, ezért a tervezés során a Gy-M-S-Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályával egyeztetni kell.^[3]

33. § településképi bejelentési eljárás lefolytatáshoz a 8. melléklet szerinti kérelmet kell benyújtani az abban felsorolt mellékletekkel együtt.

4. Településképi kötelezés

34. § (1) A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le.

(2)Az eljárásra a közigazgatási hatsági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései az irányadók.

(3)A kötelezett, ha nem tesz eleget a településképi kötelezésben foglalt kötelezettségeknek, egyszeri felszólítás után településképi bírsággal sújtható. A bírság ugyanarra kötelezettségre többször is kiszabható. A bírság mértéke minimum 50.000,- Ft.

(4)Amennyiben a kötelezett a bírság kiszabása után, annak befizetési határideje előtt a kötelezettséget elvégzi, úgy a bírság, a kötelezettséget elfogadó határozat után eltörölhető.

(5)Amennyiben a kötelezett a bírság befizetése után hajtja végre a kötelezettséget, úgy a bírság részben, vagy egészben kötelezett számára visszafizethető.

VI. Fejezet

Hatályba léptető rendelkezések

35. § E rendelettel hatályát veszti a Fertőd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2000 (V.11.) önkormányzati rendelete (a Fertőd városképe és történelme szempontjából meghatározó épített környezet védelméről)

36. § E rendelet 2018. Január 01.-én napján lép hatályba.

37. § E rendelet rendelkezéseit e rendelet hatályba lépése után indult eljárásokban kell alkalmazni

Bognár Zoltán                                                         dr. Füzi Norbert

polgármester                                                                  jegyző