A közigazgatási szervek hatékony és zavartalan működése megvalósításának egyik elengedhetetlen feltétele a közszférában foglalkoztatott munkatársakat megillető szabadság

előrelátható ütemezése, a ki nem adott szabadságok felhalmozódásának elkerülése.

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 232. § (3) bekezdése szerint a

„képviselő-testület (...) – a Kormány ajánlásának figyelembevételével – a rendes szabadság kiadására igazgatási szünetet rendelhet el. Az ilyen módon kiadott rendes szabadság nem haladhatja meg a köztisztviselő adott évre megállapított alapszabadságának a háromötödét” (ami 15 munkanapot jelent).

Az igazgatási szünet elrendelése során figyelembe veendő ajánlásokat a közszolgálati tisztviselők munka- és pihenőidejéről, az igazgatási szünetről, a közszolgálati tisztviselőt és a munkáltatót terhelő egyes kötelezettségekről, valamint a távmunka végzésről szóló 30/2012. (III. 7.) Korm. rendelet szabályozza, melynek 13. § (1) bekezdése szerint „az igazgatási szünet időtartama

b) télen két egybefüggő naptári hét, amely január 1-jét közvetlenül követő vasárnapig tart.”

Az évek során kialakult gyakorlat alapján elmondható, hogy a dolgozók több mint a fele a nyári szünetre, illetve a karácsony és újév közötti időszakra tartalékolja szabadsága egy részét. Az igazgatási szünet elrendelése gazdaságossági, takarékossági szempontból is előnyt jelent, így a hivatal működésével járó költségek, ha kismértékben is, de csökkennek.

Ugyanakkor a szabadságkiadás garanciális korlátja, hogy az államigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője az igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy kell, hogy kiadja, hogy biztosítsa a zavartalan ügymenetet és feladatellátást, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást.

Fentiekre figyelemmel javasoljuk, hogy a Képviselő-testület 2026-ban is rendeljen el a Hivatalnál igazgatási szünetet, a mellékelt rendelet-tervezetben foglaltak szerint. Ennek időtartama a fent írtakra figyelemmel az alábbiak szerint lenne meghatározva: az augusztus 1-20-ig tartó időszak (nyári igazgatási szünet); és a Karácsony és Szilveszter közötti időszak (téli igazgatási szünet).

A lakosság számára fontos garancia, hogy az ügyfélfogadás rendjén az igazgatási szünet során sem kívánunk változtatni, azaz a félfogadás idejét nem kívánjuk lecsökkenteni, csupán az ügyintézői létszámot redukálnánk le ezen időszakra ügyeleti jellegű szintűre oly módon, hogy a zavartalan, folyamatos működést még biztosítani tudjuk.