Fertőszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2003. (IV. 30.) önkormányzati rendelete

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

Hatályos: 2015. 04. 01- 2015. 05. 19

Fertőszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2003. (IV. 30.) önkormányzati rendelete

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

2015.04.01.

Fertőszentmiklós Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-a és az 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §-a alapján az alábbi rendeletet alkotja.

I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A rendelet hatálya és alkalmazása

1. § (1) ) Jelen rendelet hatálya Fertőszentmiklós település közigazgatási területére terjed ki, kivéve a 1747/24-0350/1-0345/2 hrsz-ú utakkal lehatárolt KG SZ 60 1,5 építési övezeti jellel jelzett 6,5 1000-18 20 tömbterületet.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni csak

- az általános érvényű jogszabályok rendelkezései,
- az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK),
- a jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek szerint szabad.
(3) Jelen rendeletet
- az 1:2000 ma-ú ÉT-2/I, ÉT-2/II, ÉT-2/III és ÉT-2/IV tervszámú belterületi és az 1:10000 ma-ú ÉT-3 tervszámú külterületi szabályozási tervlapokkal (munkaszám: 01046, dátum: 2003.04.24.)
- az ÉT-2/M1 és ÉT-3/M1 (munkaszám: 05109, dátum: 2007. 12.07.)
- ÉT-2/M2 (munkaszám: 08101,
- SZT-2/M3 (munkaszám: 11003, dátum………….
tervlapokkal együtt kell alkalmazni.

A helyi építési szabályzat

2. §

.

(1) A szabályozási terv jelmagyarázata a terület sajátosságainak megfelelően, illetve a sajátos szabályozási jellemzők érvényesítése érdekében bővíthető.
(2) Az alkalmazott építési övezetek és övezetek típusa – szabályozási terv alapján – bővíthető.

A szabályozás elemei

3. § (1) A szabályozási terv elemei kötelezők vagy irányadóak

(2) I. fokozatú kötelező szabályozási elemek:

- közigazgatási határ,
- belterületi határ,
- beépítésre szánt terület határa,
- területfelhasználási egység határa,
- szabályozási vonal, ha különböző területfelhasználási egységet választ el,
- építési övezet, illetve övezet határa,
- az övezeti jelnek a területfelhasználásra utaló jele,
- közutak (forgalmi utak, gyűjtőutak) nyomvonalai és csomópontja,
- tervezett elkerülőút tengely,
- védőtávolságok
- helyi védelemre javasolt természeti-táji értékek, műemléki környezet, valamint régészeti lelőhelyek.
- szélerőművek építésére vizsgálható terület, mely területre madártani vizsgálat készítendő.
(3) Az I. fokozatú kötelező szabályozási elemek módosítására csak a településszerkezeti terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor.
(4) II. fokozatú kötelező szabályozási elemek
- tervezett illetve megszűnő telekhatár,
- beépítési vonal,
- építési tilalom határa (az építési tilalom okának megszűnése után a tilalom is megszűnik, a szabályozási terv módosítása nem szükséges)
(4) A II. fokozatú kötelező szabályozási elemek módosítása legalább a tömb egészére kiterjedő szabályozási terv készítésével, illetve a meglévő szabályozási terv módosításával történhet meg.
(5) Irányadó szabályozási elemek:
- irányadó szabályozási vonalak, (léte és szabályozási szélessége kötelező, a helye a konkrét kialakításnál kismértékben változhat)
- irányadó építési hely határa,
- telekhatárok (amelyek nem kötelező szabályozási vonalak egyben),
- irányadó megszüntető jelek a telekhatárokhoz kapcsolódóan,
- feltáró-, illetve lakóutak,
- közlekedéshez kapcsolódó egyéb jelek (autóbusz-megállóhely, parkoló),
- intézmények, közműlétesítmények jelei (beírások),
(6) Az irányadó szabályozási elemek a szabályozási terv alapján, illetve az utak keresztmetszeti elemeinek méretezésével pontosíthatók, illetve módosíthatók.

Területfelhasználás

4. § (1) A település közigazgatási területe építési szempontból:

a, beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt), illetőleg
b, beépítésre nem szánt területként került besorolásra
(2) A beépítésre szánt terület építési használata szerint lehet:
- lakóterület: falusias lakó-,
kertvárosias lakó-,
- vegyes terület: településközponti vegyes-,
- gazdasági terület: kereskedelmi - szolgáltató-
ipari (jelentős mértékben nem zavaró hatású) gazdasági-,
- üdülőterület: hétvégiházas,
üdülőházas (kemping)
- különleges terület: temetkezési célú,-
hulladéklerakó területe
bányaterület
szikkasztótó
honvédelmi terület
termálüdülőterület
törmeléklerakó terület
sportpálya területe
szabdidőközpont, vásártér területe
mezőgazdasági üzemi terület
- tartalék területek: tartalék üdülőterület
tartalék temető
tartalék iparterület
(3) Beépítésre nem szánt terület lehet:
- közlekedési és közműterület,
- zöldterület (közpark, fásított köztér, egyéb)
- erdőterület: véderdő,
gazdasági erdő
parkerdő
- mezőgazdasági terület: szántó
legelő, rét
kert
gyep
gyümölcsös
mezőgazdasági farm
- vízgazdálkodási terület

II. BEL- ÉS KÜLTERÜLET

5. § (1) A település közigazgatási területe a területhasználat intenzitásától, illetve a jogi állapottól függően – a terv szerint – az alábbi részekre oszlik:

a, központi belterület
b, tervezett beépítésre szánt terület: fejlesztési területek,
c, külterület: meglévő, megmaradó terület.

A belterületi határ módosítása

6. § (1) Belterületbe kell vonni a tényleges igények függvényében ütemezhetően a ÉT-2/I, ÉT-2/II, ÉT-2/III, ÉT-2/IV rajzszámú szabályozási tervlapon beépítésre szánt terület határvonal által bezárt területeket, valamint az ÉT-2/M1 rajzszámú tervlapon beépítésre szánt terület határvonal által bezárt területeket.

(2) Nem kell belterületbe vonni a meglévő iparterületeket, zöldterületeket, valamint a - belterülethez kapcsolódó, de jelenleg is külterületnek számító – vízgazdálkodási területeket.

(3) A tervezett lakó-, illetve gazdasági-, fejlesztésre előirányzott területeken a belterületbe vonás előtt területet felhasználni és építési tevékenységet folytatni csak ideiglenes jelleggel lehet. A belterületbe vonást követően a közben épült épületek bontása kártalanítás nélkül elrendelhető.

III. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI

Lakóterületek építési övezetei

7. § A Szabályozási Terven szereplő övezeti jelek jelkulcsa:

*

terület rendeltetése

beépítés módja

legnagyobb beépítettség %

Legnagyobb szintterületi – sűrűség

legnagyobb építménymag. (m)

legkisebb telekterület (m2)-
legkisebb telekszélesség (m)

legkisebb zöldfelület (%)
* Az övezeti jelben „K”-val jelölt jellemzõ értékét a kialakult állapotra vonatkozó elõírások alkalmazásával kell meghatározni
(1) A lakóterület sajátos építési használata szerint lehet:
a, falusias lakóterület (FL), (Lf)
b, kertvárosias lakóterület (KEL), (Lke)
c, kisvárosias lakóterület (Lk)
(2) A lakóterületek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
(3) A lakóterület jellemzően alacsony laksűrűségű, a beépített telekrészhez kapcsolódó, vagy önálló – mezőgazdaságilag hasznosított kertterülettel is rendelkezik és amely lakóépületen kívül mező- és erdőgazdasági építmények elhelyezésére szolgál. A területen az OTÉK 14. és 32. §-a szerinti építmények helyezhetők el.
(4) A falusias lakóterületen (FL) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.

Építési övezet jele

FL-O/30/0,5
4,5/600-K/40

FL-O/30/0,5
4,5/ 600-17/40

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség (m)
Zöldfelület (%)

oldalhatáron álló
max. 30
max. 0,5
max. 4,5
min. 600
kialakult
min. 40

oldalhatáron álló
max. 30
max. 0,5
max. 4,5
min. 600
min. 17
min. 40

Építési övezet jele

FL-O/30/0,5
4,5/600-18/40

FL-O/30/0,5
4,5/ 900-17/40

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség (m)
Zöldfelület (%)

oldalhatáron álló
max. 30
max. 0,5
max. 4,5
min. 600
min.18
min. 40

oldalhatáron álló
max. 30
max. 0,5
max. 4,5
min. 900
min. 17
min. 40

Építési övezet jele

Meglévő

Módosított

FL O-SZ/30/0,5
4,5/600-17/40

FL O-SZ/30/0,5
15/600-17/40

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

oldalhatáron álló
szabadon álló
max. 30
max. 0,5
max. 4,5
min. 600
min. 17
min. 40

oldalhatáron álló
Szabadon álló
max. 30
max. 0,5
max. 15
min. 600
Min. 17.
min. 40
A szabályozási tervlapon alkalmazott övezetre vonatkozó előírás, amennyiben a telekalakításra és beépítésre vonatkozó egyéb jogszabályokat nem sért, szabadonálló beépítési módra változtatható.
(5) Kertvárosias lakóterületen (KEL) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet:

Építési övezet jele

KEL-O/30/0,6
4,5/550-18/50

KEL-O/30/0,6
4,5/600-K/50

KEL-O/30/0,6
4,5/ 550-15/50

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

oldalhatáron álló
max. 30
max. 0,6
max. 4,5
min. 550
min. 18
min. 50

oldalhatáron álló
max. 30
max. 0,6
max. 4,5
min. 600
kialakult
min. 50

oldalhatáron álló
max. 30
max. 0,6
max. 4,5
min. 550
min. 15
min. 50

Építési övezet jele

KEL-Z/75/0,6
6,5/360-15/15

KEL-O/30/0,5
4,5/K-K/50

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

zártsorú
max. 75
max. 0,6
max. 6,5
min. 360
min. 15
min. 15

oldalhatáron álló
max. 30
max. 0,5
max. 4,5
kialakult
kialakult
min. 50

A szabályozási tervlapon alkalmazott övezetre vonatkozó előírás, amennyiben a telekalakításra és beépítésre vonatkozó egyéb jogszabályokat nem sért, szabadonálló beépítési módra változtatható.

Építési övezet jele

Lke-O/30/0,6
4,5/700-18/50

Lke-Sz/30/0,6
6,5/1500-25/50

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

oldalhatáron álló
max. 30
max. 0,6
max. 4,5
min. 700
min. 18
min. 50

szabadonálló
max. 30
max. 0,6
max. 6,5
min. 1500
min. 25
min. 50

Építési övezet jele

Lke-O/30/0,6
4,5/750-18/50

Lke-O/30/0,6
4,5/600-16/50

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

oldalhatáron álló
max. 30
max. 0,6
max. 4,5
min. 750
min. 18
min. 50

oldalhatáron álló
max. 30
max. 0,6
max. 4,5
min. 600
min. 16
min. 50

Építési övezet jele

Lke-O/30/0,6
4,5/800-18/50

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

oldalhatáron álló
max. 30
max. 0,6
max. 4,5
min. 800
min. 18
min. 50

(6) A lakóterületen a melléképületek közül járműtároló, háztartási tároló, kiskereskedelmi üzlet, műhely, műterem, pince, présház, állattartó, gabonatároló, pajta létesíthető. Az állattartó épület beépíthető alapterülete a telek területének max. 10%-a lehet, a beépítettség előírt mértékén belül. Állattartó épület csak kis haszonállat tartására építhető, a saját szükségletnek megfelelő mértékű állatszámra.
(7) A melléképítmények közül kerti építmény, növényház, terepszint alatti építmény, hulladéktároló, kirakatszekrény, közműcsatlakozó, közműpótló, kemence, tűzrakóhely, jégverem létesíthető.
(8) Megengedett legnagyobb építménymagasság az újonnan kialakított lakóterületen 4,50 m, csoportos beépítésű kertvárosias lakóterület esetén 6,5 m, illetve a már meglévő esetben a kialakult magasság a mértékadó. Tetőtér beépíthető. Az épületek legalább 30, legfeljebb 45 fokos tetőhajlásszöggel, színes, pikkelyes fedéssel építendők. A főépületek utcával párhuzamos, vagy arra merőleges gerinccel építhetők, utcával párhuzamos gerinc esetén a szomszéd felé oromfal, tűzfal nem építhető.
(9) Az építési engedély kiadásának feltétele a közművek kiépítési folyamatának megkezdettsége, és a használatbavételi engedély kiadása feltételének közművesítettségi mértéke: ivóvíz, elektromos, szennyvízcsatorna kiépítettsége.
(10) Az építési övezetek telkein az épületek elhelyezéséhez a jelölt építési határvonalat (építési helyet) kell figyelembe venni; ezek hiányában az OTÉK 35. §-ának vonatkozó előírásait kell alkalmazni, illetve a meglévő beépítéshez kell alkalmazkodni.
(11) Kisvárosias lakóterületen (Lk) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet:

Építési övezet jele

Lk-Sz/50/1,0
6,5/1000-25/30

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

szabadonálló
max. 50
max. 1,0
max. 6,5
min. 1000
min. 25
min. 30

Településközponti vegyes területek építési övezetei

8. § (1) A nagyközség területén a vegyes területek sajátos építési használata szerint településközponti vegyes terület található, amely terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A területen az OTÉK 16. és 32. §-a szerinti építmények helyezhetők el.

(2) A vegyes területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(3) Településközpont vegyes területen (TV) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.

Építési övezet jele

TV-O/30/0,6
7,5/600-17/40

TV-K/K/K
K/K-K/K

TV-SZ/30/0,6
7,5/550-18/50

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

oldalhatáronálló
max. 30
max. 0,6
max. 7,5
min. 600
min. 17
min. 40

kialakult
kialakult
kialakult
kialakult
kialakult
kialakult
kialakult

szabadonálló
max. 30
max. 0,6
max. 7,5
min. 550
min. 18
min. 50

É

Vt-O/40/1,0
6,5/600-K/30

Vt-Sz/40/1,0
6,5/1500-30/30

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

oldalhatáron álló
max. 40
max. 1,0
max. 6,5
min. 600
min. 17
min. 30

szabadon álló
max. 40
max. 1,0
max. 6,5
min. 1500
min. 30
min. 30

Építési övezet jele

Vt-Z/80/1,0
K/K-K/10

Vt-Z/50/1,0
6,5/600-14/30

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

zártsorú
max. 80
max. 1,0
kialakult
kialakult
kialakult
min. 10

zártsorú
max. 50
max. 1,0
max. 6,5
min. 600
min. 14
min. 30

Építési övezet jele

Vt-Z/60/1,2
6,5/600-17/20

Vt-O/50/1,0
6,0/500-14/30

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

zártsorú
max. 60
max. 1,2
max. 6,5
min. 600
min. 17
min. 20

oldalhatáron álló
max. 50
max. 1,0
max. 6,0
min. 500
min. 14
min. 30

Építési övezet jele

Vt-SZ/15/0,3
4,5/500-17/35

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

szabadonálló
max. 150
max. 0,3
max. 4,5
min. 500
min. 17
min. 35


Építési övezet jele

Vt O/50/1,0
6,0/800-16/30

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m²)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

Oldalhatáron álló
max. 50
1,0
max. 6,0
min. 800
min. 16
min. 30

Építési övezet jele

Vt-O/30/0,6
6,5/600-17/40

Vt-O/40/1,0
6,5/600-K/30

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

oldalhatáron álló
max. 30
max. 0,6
max. 6,5
min. 600
min. 17
min. 40

oldalhatáron álló
max. 40
max. 1,0
max. 6,5
min. 600
kialakult
min. 30

Építési övezet jele

Vt-O/40/0,8
6,5/600-16/30

Vt-O/30/1,0
6,5/600-17/40

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

oldalhatáron álló
max. 40
max. 0,8
max. 6,5
min. 600
min. 16
min. 30

oldalhatáron álló
max. 30
max. 1,0
max. 6,5
min. 600
min. 17
min. 40

Építési övezet jele

Vt-O-Z/80/1,0
K/K-K/10

Vt-Z/60/1,2
6,5/600-14/20

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

oldalhatáronálló v. zártsorú
max. 80
max. 1,0
kialakult
kialakult
kialakult
min. 10

zártsorú
max. 60
max. 1,2
max. 6,5
min. 600
min. 14
min. 20

Építési övezet jele

Vt-O/40/1,0
6,5/600-K/30

Vt-O/40/1,0
6,5/600-17/30

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

oldalhatáron álló
max. 40
max. 1,0
min. 6,5
min. 600
kialakult
min. 30

oldalhatáron álló
max. 40
max. 1,0
max. 6,5
min. 600
min. 17
min. 30

Építési övezet jele

Vt-O-Z/50/1,0
6,5/400-14/25

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

oldalhatáronálló v. zártsorú
max. 50
max. 1,0
min. 6,5
min. 400
min. 14
min. 25

Építési övezet jele

Meglévő

Módosított

Vt-O/30/1,0
6,5/600-17/40

Vt-SZ/50/1,0
7,5/600-17/40

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

oldalhatáron álló
max. 30
max. 1,0
max. 6,5
min. 600
min. 17
min. 40

szabadonálló
max. 50
max. 1,0
max. 7,5
min. 600
min.17
min. 40

Építési övezet jele

Vt -O/40/0,8
6,5/750-17/40

Vt-O/40/0,8
6,5/600-17/40

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

oldalhatáron álló
max. 40
max. 0,8
max. 6,5
min. 750
min. 17
min. 40

oldalhatáron álló
max. 40
max. 0,8
max. 6,5
min. 600
min. 17
min. 40
(4)Az építési övezetben állattartási építmény nem helyezhető el.
(5) A szabályozási tervlapon alkalmazott övezetre vonatkozó előírás, amennyiben a telekalakításra és beépítésre vonatkozó egyéb jogszabályokat nem sért, szabadonálló beépítési módra változtatható.
(6) Az építési övezetek telkein az épületek elhelyezéséhez az OTÉK 35. §-ának vonatkozó előírásait kell alkalmazni, illetve a meglévő beépítéshez kell alkalmazkodni.

Gazdasági területek építési övezetei

9. § (1) A gazdasági terület sajátos építési használata szerint lehet:

a, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (KG)
b, ipari gazdasági terület (jelentős mértékben nem zavaró hatású) (IG)
d, mezőgazdasági jellegű gazdasági (farm) terület (MF)
(2) A gazdasági területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
(3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A területen az OTÉK 19. és 32. §-a szerinti építmények helyezhetők el.
(4) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési telkei az alábbi táblázat szerinti beépítési jellemzőkkel építhetők be:

Építési övezet jele

KG-SZ/50/1,5
6,5/K-K/20

KG-SZ/60/1,5
6,5/1000-18/20

KG-SZ/50/1,0
6,5/1000-30/20

KG-SZ/30/1,0
6,5/1000-18/20

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság(m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

szabadonálló
max. 50
max. 1,5
max. 6,5
kialakult
kialakult
min. 20

szabadonálló
max. 60
max. 1,5
max. 6,5
min. 1000
min. 18
min. 20

szabadonálló
max. 50
max. 1,0
max. 6,5
min. 1000
min. 30
min. 20

szabadonálló
max. 50
max. 1,0
max. 6,5
min. 1000
min. 18
min. 20
(5) Az ipari gazdasági terület elsősorban a környezetüket jelentős mértékben nem zavaró ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodás építményeinek elhelyezésére szolgál. A területen az OTÉK 20. és 32. §-a szerinti építmények helyezhetők el.
(6) Az övezetben a gazdasági tevékenységi célú, épületen belül kivételesen a tulajdonos vagy használó és a személyzet számára szolgálati lakások is kialakíthatók. Elhelyezhetők még a területen irodaépület.
(7) Az övezetben a telephely kiszolgálását célzó alárendelt funkciójú építmények (pl. porta, kerékpártároló, egyéb üzemviteli tároló) épületek elhelyezhetők legalább 3,0 m-es oldal- és hátsókerttel, legfeljebb 4,50 m-es építménymagassággal.
(8) Az építési telkek területének minimum 25%-át zöldfelületként, ezen belül a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.
(9) Minden új létesítmény építésekor az OTÉK szerinti parkolóhelyeket kell megépíteni telken belül. A nem fedett parkolókat fásítani kell, az OTÉK 42. § (7) bekezdés előírása szerint.
(10) Az egyes építési telkek konkrét beépítésének kialakítására az oda telepíteni kívánt funkció, technológia ismeretében az építési engedélyezési terv részeként legalább 1:1000 méretarányú beépítési terv készítendő, amely az elhelyezésén kívül a parkolásra, a ki-beszállításra, a zöldfelületek kertészeti kialakítására, a közműellátás megoldására, valamint a környezetvédelmi előírások betartására is kiterjed.
(11) Az egyes telkek beépítésének megtervezése egységes koncepció alapján kell hogy készüljön, az előzetes beépítési tervet az engedélyezési eljárást megelőzően az I. Fokú Építési Hatósággal jóvá kell hagyatni.
(12) Az ipari gazdasági terület építési telkei az alábbi táblázat szerinti beépítési jellemzőkkel építhetők be:

Építési övezet jele

IG-SZ/50/1,0
12/5000-50/25

IG-SZ/50/1,0
12/K-K/25

IG-SZ/50/1,5
14-16*/5000-30/25

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

szabadonálló
max. 50
max. 1,0
max. 12,0
min. 5000
min. 50
min. 25

szabadonálló
max. 50
max. 1,0
max. 12,0
kialakult
kialakult
min. 25

szabadonálló
max. 50
max. 1,5
max. 14,0*
min. 5000
min. 30
min. 25

Építési övezet jele

IG-SZ/50/1,5
6,5/5000-25/25

IGR-SZ/40/1,5
14/10000/35

IG-SZ/40/1,0
7,5/2000-K/25

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

szabadonálló
max. 50
max. 1,5
max. 6,5
min. 5000
min. 25
min. 25

szabadonálló
max. 40
max. 1,0
max. 14,0
min. 10000
----
min. 25

szabadonálló
max. 40
max. 1,0
max. 7.5
min. 2000
kialakult
min. 25
(13) * Az övezetekben előírt legnagyobb épületmagasságtól egyedi esetekben – ha azt a technológia megköveteli (pl. kémény, siló stb.) – az eltérést beépített alapterület 5%-ában az építési hatóság engedélyezheti.
(14) Az IGR ipari gazdasági raktározási területen csak kizárólag a raktározási tevékenységet szolgáló épületek helyezhetők el.

Üdülőterületek építési övezetei

10. § (1) Az üdülőterület sajátos építési használata szerint lehet:

a, hétvégiházas üdülőterület (HÜ)
b, üdülőházas üdülőterület (ÜÜ)
(2) Az üdülőterületek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
(3) A hétvégiházas üdülőterületen (HÜ) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.

Építési övezet jele

HÜ-O/20/0,2
4,5/360-15/60

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

oldalhatáron álló
max. 20
max. 0,2
max. 4,5
min. 360
min. 15
min. 60
A szabályozási tervlapon alkalmazott övezetre vonatkozó előírás, amennyiben a telekalakításra és beépítésre vonatkozó egyéb jogszabályokat nem sért, szabadonálló beépítési módra változtatható.
(4) Az üdülőházas üdülőterület (ÜÜK) kemping kialkítására szolgál.
(5) Az üdülőházas üdülőterületen (ÜÜK) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.

Építési övezet jele

ÜÜK-SZ/25/1,0
4,5/6000/40

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

szabadonálló
max. 25
max. 1,0
max. 4,5
min. 6000
-
min. 40

Építési övezet jele

Üü-SZ/30/0,5
9,0/5000-25/40

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

szabadonálló
max. 30
max. 0,5
max. 9,0
min. 5000
min. 25
min. 40
(6)Az Üdülőházas üdülőterületen (Üü, 1486/1 és 1499/6 hrsz.) a konkrét kialakítás előkészítésekor egyeztető tárgyalást kell tartani az Állami Főépítészi, Kultutrális Örökségvédelmi, Fertő-Hanság Nemzeti Park, a fertődi kastélypark kezelője és Fertőd Önkormányzat hivatalokkal.

Különleges területek építési övezetei

11. § (1) A különleges terület sajátos használata szerint lehet:

a, temető, illetve kegyeleti rendeltetésű terület
b, hulladéklerakó területe a szabályozási tervlap szerint
c, bányaterület a szabályozási tervlap szerint
d, honvédségi terület a szabályozási tervlap szerint
e, termálüdülőterület, a szabályozási tervlap szerint
f, sportpálya, a szabályozási tervlap szerint
g, tervezett szabadidőközpont és vásártér a szabályozási tervlap szerint
h) mezőgazdasági üzemi terület
(2) A különleges területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
(3) A különleges termálüdülőterületen telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.

Építési övezet jele

KÜL-SZ/30/1,0
12,5/10000-30/40

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

szabadonálló
max. 30
max. 1,0
max. 12,5
min. 10000
min. 30
min. 40
(4) A temető, illetve kegyeleti park rendeltetésű terület a sírhelyek, síremlékek, ravatalozó(k) építményeinek elhelyezésére szolgál (OTÉK 24. §)
(5)A különleges mezőgazdasági jellegű üzemi gazdasági terület (Kmg) a művelésből kivont majorok, illetve állattartó telepek területe, amelyek elsősorban az állattenyésztéssel, illetve növénytermesztéssel kapcsolatos mezőgazdasági termelés (állattartás, termékfeldolgozás, tárolás stb.) építményeinek elhelyezésére szolgál. Elhelyezhetők még kereskedelmi és szolgáltató létesítmények, továbbá szolgálati lakás is.
(6) Közművesítettség szempontjából a konkrét beruházásokra vonatkozóan az érintett hatóságok egyedi előírásait kell figyelembe venni, hozzájárulásuk esetén a hiányos közművesítettség is megfelelő.
(7) A mezőgazdasági jellegű gazdasági terület építési telkeinek beépítési jellemzői:


Építési övezet jele

Kmg SZ/30/1,5
10,5/2000-20/30

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m²)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

Szabadonálló
max. 30
1,5
max. 10,5
min. 2000
min. 20
min. 30

Építési övezetek általános előírásai

12. § (1) Az építési övezetekben a nem kialakult (még nem vagy jellemzően nem beépített, illetve átalakításra szánt) területeken a telkek kialakításának, illetve beépítésének szabályait a vonatkozó építési övezeti előírások szerint kell betartani.

(2) Az építési övezetekben a már kialakult területeken az (1) bekezdésben hivatkozott előírásoktól az alábbiak szerint lehet eltérni.

a, Ha a telek jelenlegi beépítettsége meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az építménymagasság nem növelhető. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és az (1) bekezdés előírásait kell alkalmazni.
b, Ha a telek jelenlegi területe kisebb, mint az övezetre előírt (azaz a kialakítható telekterület), akkor a telek csak akkor építhető be, ha az épület elhelyezésére vonatkozó szabályok (tűztávolság, oldal-, elő-, és hátsókert méretek) betarthatók. A jelenlegi telekméretek – közterületi határrendezést kivéve – tovább nem csökkenthetők.
c, Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható, de átépítés esetén az új épület magassága nem haladhatja meg a közvetlen szomszédos épületek építménymagasságának átlagát.
d, Ha a telek jelenlegi beépítési módja nem felel meg az övezetre előírtnak, vagy az előírás szerinti beépítési mód a szomszédos telken kialakult állapot miatt átépítésnél, vagy új épület elhelyezésénél nem érvényesíthető, akkor az építési hatóság meghatározhatja az övezeti előírástól eltérő beépítési módot, a telekre vonatkozó egyéb építési előírások betartása mellett.
E, Belső tömbfeltárás esetén a kialakítható telek minimális szélessége 16 m.
(3) Az egyes telkeken az épületek elhelyezésekor a szabályozási tervben jelölt szélső építési vonalat kell figyelembe venni, ezek hiányában az OTÉK 35. §-ának vonatkozó előírásait kell alkalmazni. Előkert esetén az utcában kialakult jellemző állapotot kell irányadónak tekinteni. Új építési telkek esetében az előkert mértéke 5-10 m között változhat. Településközpont vegyes, falusias lakóterület és kertvárosias lakóterület területfelhasználási kategóriánál saroktelek esetén az oldalhomlokzat felöli előkert nagysága 3 m-ig csökkenthető.
(4) Terepszint alatti építmény a telek – építési előírásokban meghatározott – beépíthető területének 100%-a, és a telek nem beépíthető (szabad) területének 50% alatt létesíthető.
(5) Az építési övezetek területén a gépjárművek elhelyezésére az OTÉK 42. §-ának előírásait kell alkalmazni.
(6) A területfelhasználási egységen belül önállóan szabályozott zöldfelületeken: védőzöld, közterületi zöld, épület nem létesíthető, egyebekben a zöldterületekre vonatkozó 14. § előírásait kell alkalmazni.

IV. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI

Közlekedési és közműterületek

13. § (1) A közlekedési és közműterület rendeltetése, illetve használata szerint általános közlekedési és közműterület (K)

(2) Az általános közlekedési és közműterületek övezete a közlekedés, közmű és hírközlés céljára kijelölt terület. Az övezetben az OTÉK 26. §-a szerinti építmények helyezhetők el.

Közlekedési létesítmények

14. § (1) A település területén közlekedési célra területet felhasználni, közlekedési létesítményt elhelyezni csak az OTÉK, a hatályos jogszabályok, valamint jelen rendelet előírásai szerint lehet.

(2) A közutak és közterületek számára a szabályozási tervben meghatározott építési területet kell biztosítani. A szabályozási szélesség akkor csökkenthető, ha az illetékes hatóság a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése alapján ehhez hozzájárul.

(3) Az utak szabályozási szélességén belül a közlekedők forgalomészlelését nem zavaró növényzet telepíthető.

(4) Az állami utak külterületi szakaszán 50 m-ig építmény elhelyezése, anyagok tárolása csak a közútkezelő engedélyével lehetséges.

(5) A közúthálózat tervezett elemei számára az alábbi szélességű területeket kell biztosítani.

a, Gyorsforgalmi utak esetén
Tervezett M85 gyorsforgalmi út min. 60 m
b, Főutak esetén
85. számú főút min. 40 m
c, Összekötő utak, országos mellékutak
8622. sz út min. 30 m
8627. sz út min. 22 m
8519. sz út min. 22 m
8521. sz út min. 22 m
d, Gyűjtőutak, jelentősebb helyi utak
Megegyeznek az összekötő utakkal
e, Lakóutak
Meglévő lakóutak min. 10 m
tervezett lakóutak 12-16 m
(6) A szabályozási szélességgel meghatározott területsávok mentén létesítményt elhelyezni csak az út szabályozási szélességének megtartásával szabad.
(7) A szabályozási szélességen belül a közút létesítményei, berendezései és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető. Egyéb létesítmény csak a község mindenkor hatályos közterület-használati rendelete, illetve az illetékes útügyi hatóság állásfoglalása alapján helyezhető el.
(8) A szabályozási szélességbe eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység – területsáv kialakításának várható idejét, az épületnek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes útügyi hatóság állásfoglalása alapján engedélyezhető.
(9) Az OTÉK 42. § (2) bekezdése szerint parkolási igényt telken belül, vagy helyhiány esetében az OTÉK 42. § (10) és (11) bekezdése alapján helyi önkormányzati parkolási rendeletben rögzített feltételekhez kötve 500 m-en belül kell kielégíteni.
(10) Üzemanyagtöltő állomás külön hatástanulmány alapján készíthető elvi építési engedélyezési eljárás keretében.
(11) Új utak és utcák kialakításánál legalább egyoldali fasorok helyét biztosítani kell. Ahol a szabályozási szélességek és a közműadottságok lehetővé teszik, a meglévő utcákban is fasorokat kell telepíteni, illetve a meglévő fasorokat ki kell egészíteni. Fasortelepítéseknél kerülni kell a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű, termésű fafajok (pl. nyárak) alkalmazását, ültetését. A fafajok kiválasztásánál előnyben kell részesíteni a levegőszennyezést tűrő fajokat.
(12) A KÖu-P övezetben kialakított parkolók a szomszédos üzletek, intézmények parkolómérlegébe beszámíthatók.

Közműlétesítmények

15. § Általános előírások

(1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az elhelyezésnél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(2) A közműhálózatok és létesítmények ágazati előírások szerinti biztonsági övezetének is közterületre kell esni, ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a területi igényt biztosítani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(3) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.

(4) A település beépített, illetve beépítésre szánt területén épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha az OTÉK 8. §-ban rögzített közművesítettség mértéke szerint:

a, lakóterület esetén
falusias övezetben: a legalább részleges közműellátás rendelkezésre áll.
b, vegyes területen
központi vegyes övezetben:.
c, gazdasági területen
kereskedelmi, szolgáltatási övezetben:
a legalább részleges közműellátás rendelkezésre áll.
ipari övezetben:
a legalább részleges közműellátás rendelkezésre áll.
d, üdülőterületen
a teljes közműellátás rendelkezésre áll
(5) A település beépítésre nem szánt területén, bel- és külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, illetve meglévő épület felsorolt célra történő funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha a 9-es bekezdésnek megfelelő egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia-ellátás, valamint a szennyvízelvezetés a 11. bekezdésben a beépítésre nem szánt területre vonatkozóan rögzítetteknek megfelelően biztosítható.
(6) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal-fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.
(7) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
Vízellátás
(8) A vízvezetékek a védőtávolság igénye az MSZ 7487-es szabványban rögzített előírás szerint biztosítandó.
(9) A beépítésre nem szánt bel- és a külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, illetve megfelelő épület felsorolt célra történő funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.
(10) A tervezési területen megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell. Ennek érdekében a közműves ivóvíz hálózatot a 35/1996. (XII.29.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 46. § - 49. § szakaszaiban foglaltak figyelembe vételével kell kialakítani, illetve oltóvíz tároló medencét kell létesíteni.
(11) A vízvezeték – hálózat körvezetékes módon kerüljön kiépítésre.
(12) A település természetes víz mellett fekszik, a vízbázis-védelemre megállapított ágazati előírásokat be kell tartani. Az - 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet alapján készített, öt- és ötvenéves elérési idő alapján számított - hidrogeológiai védőterületre vonatkozó előírásokat a javaslatának jóváhagyását követően a szabályozási tervbe pontosítva, kötelező elemként kell átvezetni.
Vízelvezetés
(13) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:
a, a talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében új létesítményeknél, lakásoknál a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg – rövid időre – sem engedélyezhető.
b, A nyílt árkokra, patakra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.
c, A településen a csatornázott és a csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követően a meglévő épületeknél érintett telkeket ösztönözni kell, az új építési engedélyeknél kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre.
d, A település területén foghíjként beépítésre kerülő, jelenleg közcsatorna-hálózattal nem rendelkező környezetben fekvő lakótelekre lakóépület építésénél a keletkező szennyvizek összegyűjtésére átmenetileg engedélyezhető közműpótló (szivárgásmentes) berendezés alkalmazása. A közcsatorna-hálózat kiépítésével az érintett valamennyi ingatlant kötelezni kell a csatornára való rákötésre.
e, Új telekalakítással, tömbfeltárással kialakításra kerülő telkekre és valamennyi beépített, illetve beépítésre szánt területre javasolt egyéb övezetbe tartozó épület építésére engedély csak akkor adható, ha a közcsatorna-hálózatra közvetlenül, vagy a csatornahálózat továbbépítésével csatlakoztatható. Használatbavételi engedély feltétele a közcsatorna-csatlakozás megléte.
f, A település beépítésre szánt területén gazdasági területet kialakítani csak a zárt szennyvízhálózatra való csatlakozási lehetőség rendelkezésre állása esetén szabad, ettől eltérni csak akkor lehetséges, ha a hálózati csatlakozási lehetőség távolsága meghaladja az 500 m-t, ekkor egyéb helyi megoldás alkalmazható. Egyéb megoldásnak tekinthető ha: a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 10 m3-t, akkor engedélyezhető közműpótló berendezés alkalmazása. A térség közcsatorna-hálózatának kiépítéséig, a szennyvizeket szigorúan – ellenőrzötten – szivárgásmentes szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantókocsival a szennyvíztisztító telepre kell szállítani. Amikor a közcsatorna-hálózat kiépítése a gazdasági területet 100 m távolságig megközelíti, az érintett ingatlanokat kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre.
A napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 10 m3-t a közcsatorna-hálózathoz csatlakozni 200 m-en belül nem tud és megfelelő befogadó rendelkezésre áll, akkor a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés és védőtávolsága építési korlátozást nem okozhat. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes Vízügyi Igazgatóság / Környezetvédelmi Felügyelőség meghatároz.
(14) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel – a megengedett szennyezettség mértékéig – elő kell tisztítani.
(15) A VIZIG kezelésű (nagyobb árhullámmal veszélyeztetett) vízfolyások, tó, tározó mellett 10-10 m, a kisebb vízfolyások partéleitől 6-6 m, az önkormányzati kezelésben lévő árkok partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1m, szélességű sáv karbantartás, illetve árvízi védekezés számára szabadon hagyandó.
(16) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, horhos stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a VIZIG engedélyével szabad.
(17) A település hosszú távú arculatformálását meghatározó csapadékvíz-elvezetési tanulmányterv készítendő a 16-os bekezdésben előírtak figyelembevételével.
A csapadékvíz-elvezetési tanulmányban rögzítetteket a szabályozási tervbe tovább kell vezetni.
(18) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkolófelületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba. „Zöld” parkoló létesítése tilos!
Villamos energia ellátás
(19) A nagyfeszültségű, illetve a középfeszültségű 20 kV-os oszlopokra fektetve épített villamoshálózatokról szóló előírásokat, az MSZ 151 sz. szabvány és a 11/1984 IpM rendelet szerint rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni.
(20) Esztétikai és területgazdálkodási szempontból a burkolt utakkal rendelkező területeken, új beépítésre szánt területen, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor új nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia-ellátási hálózatot építeni, meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.
(21) Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia-ellátás hálózatainak föld feletti vezetése fennmaradhat területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a villamos energia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.
(22) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.
Földgázellátás
(23) A települést ellátó nagyközépnyomású vezetékek, a gázfogadó, a nyomásszabályozók helyét és ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. Az érintő tevékenység csak a szolgáltató hozzájárulásával engedélyezhető. A településen belüli gázelosztás jellemzően középnyomáson megoldott, új utcák szabályozási szélességét ennek megfelelően kell alakítani.
(24) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
Távközlés
(25) Településrendezési szempontból a távközlési hálózatot létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni. Ahol a föld feletti vezetés egyenlőre fennmarad területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
(26) A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, előírt magassági korlátozás betartandó.
(27) Közszolgálati táv- és hírközlési antennák csak építési engedéllyel helyezhetők el. Táv- és hírközlési antennák telepítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy előzetesen településképi és sziluettvizsgálat készüljön az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra kerüljön
(28) A megújítható energiaforrások építményeinek (szélerőmű) elhelyezésére a szabályozási tervlapon szélerőmű telepítésére vizsgálható terület határa vonal által határolt területen van mód, az egyéb jogszabályok betartása mellett. Az eredeti művelési ágak megtartása mellett a területen elhelyezett építmények alépítményei által elfoglalt terület és az azok megközelítésére szolgáló üzemi utak művelési ágból kivonandóak. A tervezés és telepítés során gondoskodni kell az építmények dőlési távolságának saját területen történő biztosításáról.

Zöldterületek övezetei

16. § (1) Zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület, amely nagyságától, elhelyezkedésétől és kiépítettségétől függően lehet közpark (Z), illetve közlekedési területekhez kapcsolódó szélesebb köztér.

(2) A közpark területen az OTÉK 27. § (4) bekezdésben felsorolt építmények helyezhetők el, illetve a 27. § (1)-(3) bekezdés előírásait kell tartalmazni.

(3) A közpark területének legalább 75%-át növényzettel fedetten kell kialakítani, illetve fenntartani.

(4) A szabályozási tervlapon jelölt beépíthető közpark beépítési jellemzői:

Építési övezet jele

Z-SZ/2/0,2
4,5/K/75

Z-SZ/2/0,2
4,5/2000/75

Z-SZ/2/0,2
4,5/1000/75

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

szabadonálló
max. 2
max. 0,2
max. 4,5
kialakult
----
min. 75

szabadonálló
max. 2
max. 0,2
max. 4,5
min. 2000
----
min. 75

szabadonálló
max. 2
max. 0,2
max. 3,5
kialakult
----
min. 75
(5) Közpark létesítése, rekonstrukciója, azokban építmények elhelyezése csak kertészeti szakvélemény alapján történhet.
(6) Közpark területén és egyéb közterületen fák kivágása, csonkolása csak akkor engedhető meg, ha:
a, a fa egészségi állapota,
b, a balesethárítás,
c, a közegészségügyi szempontok azt feltétlenül szükségessé teszik.
(7) Közhasználatú zöldterületként biztosítani kell a Z jelölésű területek (lásd: szabályozási tervlap) körbejárhatóságát és gondozott zöldterületi kialakítását.
(8) Korlátolt közhasználatú zöldterületnek tekintendő a településen a temető (bezárása esetén kegyeleti park) és új temető területe. A temetőben a ravatalozó épülete helyezhető el.

Erdőterületek övezetei

17. § (1) Erdőterület a földhivatali nyilvántartás szerint erdőművelési ágban nyilvántartott terület.

(2) Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából:

a, véderdő (Ev),
b, gazdasági (E)
c, parkerdő (Ep)
(3) A szabályozási terven védelmi rendeltetéssel szabályozott véderdő (Ev) területén épület nem létesíthető. Az OTÉK 32. § szerinti építmények csak akkor létesíthetők, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják. Védett erdőterületen bárminemű tevékenység csak az illetékes erdészeti hatóság és a Fertő – Hanság Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével végezhető.
(4) Gazdasági rendeltetésű erdő területén (E) az erdőgazdálkodáshoz és vadgazdálkodáshoz rendeltetésszerűen kapcsolódó építmények helyezhetők el (a területileg illetékes erdészeti hatóság előzetes engedélyével) az OTÉK 28. §-ának (4) bekezdésében előírtaknak (0,5%-os beépítettséggel 10 ha-t meghaladó területnagyság esetén) megfelelően.

Építési övezet jele

E-SZ/0,5/0,1
3,5/10 ha/--

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

szabadonálló
max. 0,5
max. 0,1
max. 3,5
min. 10 ha
---
min. 95
(5) Parkerdő területén (Ep) az erdőgazdálkodáshoz a terület fenntartásához és az erdei pihenéshez-sportoláshoz rendeltetésszerűen kapcsolódó építmények helyezhetők el (a területileg illetékes erdészeti hatóság előzetes engedélyével) az OTÉK 28. §-ának (4) bekezdésében előírtaknak (0,5%-os beépítettséggel 10 ha-t meghaladó területnagyság esetén) megfelelően.

Építési övezet jele

Ep-SZ/0,5/-
3,5/100000/90

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

szabadonálló
max. 2
---
max. 3,5
min. 100.000
---
min. 90

Mezőgazdasági övezetek

18. § Mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása, a sajátos építési használata, továbbá tájképi és környezetvédelmi érzékenysége szerint a következő területfelhasználási egységekbe tartozik:

a, szántó (MSZ)
b, nádas terület (MN)
c, legelő, rét (ML)
d, gyep (MGY)
e, gyümölcsös (MGYÜM)
f, farmgazdaság (MF).
g, mezőgazdasági kert terület (MK)
(1) 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad.
(2) Legelőterületen (ML), gyepterületen (MGY) építményt elhelyezni nem szabad.
(3) Szántóterületen (MSZ), a növénytermesztés és az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás építményei az alábbiak szerint helyezhető el:

Építési övezet jele

MSZ-SZ/3/0,5
4,5/1500/90

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség (m)
Zöldfelület (%)

szabadonálló
max. 3
---
max. 4,5
min. 1500
---
Min. 90
(4) Gyümölcsös (MGYÜM), kert (MK) mezőgazdasági területen a növénytermesztéssel ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás és -szolgáltatás építményei az alábbiak szerint helyezhető el:

Építési övezet jele

MGYÜM-SZ/3/0,5
4,5/1500/60

MK-SZ/3/0,5
4,5/1500/60

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség (m)
Zöldfelület (%)

szabadonálló
max. 3
---
max. 4,5
min. 1500
---
Min. 60

szabadonálló
max. 3
---
max. 4,5
min. 1500
---
Min. 60
(5) Gyümölcsös (MGYÜM), kertterületen (MK) lakóépület elhelyezésre az alábbiak szerint van mód:

Építési övezet jele

MGYÜM-SZ/1,5/0,5
4,5/3000/60

MK-SZ/1,5/0,5
4,5/3000/60

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

szabadonálló
max. 1,5
---
max. 4,5
min. 6000
---
min. 60

szabadonálló
max. 1,5
---
max. 4,5
min. 6000
---
min. 60
(6) Mezőgazdasági farmgazdaság terület építési övezetbe sorolt terület mezőgazdasági termelő tevékenységhez szükséges istállók, raktárak illetve egyéb az állattartáshoz és takarmány-tároláshoz-feldolgozáshoz kapcsolódó építmények (az OTÉK 29. § (1) bek. szerint) elhelyezésére szolgál. Az övezetben a tulajdonos vagy üzemeltető és a személyzet számára ottlakást biztosító lakóház is kialakítható.
(7) A MF építési övezetben terepszint alatti építmények elhelyezése engedélyezhető.
(8) Az egyes építési telkek konkrét beépítésének kialakítására az oda telepíteni kívánt funkció, technológia ismeretében az építési engedélyezési terv részeként legalább 1:1000 méretarányú beépítési terv készítendő, amely az elhelyezésén kívül a parkolásra, a ki-beszállításra, a zöldfelületek kertészeti kialakítására, a közműellátás megoldására, valamint a környezetvédelmi előírások betartására is kiterjed.
(9( A farmgazdaság területén építmény elhelyezésére az alábbiak szerint van mód:

Építési övezet jele

MF-SZ/15/0,5
6,5*/5000/50

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Szintterület-sűrűség
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

szabadonálló
max. 15
max. 0,5
max. 6,5*
min. 5000
---
min. 50
* Technológiai kényszer (pld. torony-szerű siló) esetén – kivételként – ettől a beépített alapterület 5 %-ában eltérés engedélyezhető.

Vízgazdálkodási területek

19. § (1) A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek (VT) a vízfolyások, tavak, tározók vízmedre, vízbeszerzési területek és védő területeik, illetve vízmű területek (OTÉK 30. §).

(2) Vízgazdálkodási területen a vízkárelhárítási, vízgazdálkodási létesítmények, továbbá a vízi sport, strandolás, horgászat közösségi építményei alakíthatók ki a vízügyi jogszabályok figyelembevételével.

V. EGYÉB ELŐÍRÁSOK

Környezetvédelem

20. § (1) Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított szennyezettségi határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre. A káros környezeti hatás értékét a területen már meglévő „háttér” értékekkel együtt kell figyelembe venni. A határértékeket zaj- és rezgésvédelem, talajvédelem, radioaktivitás, a levegő tisztaságának védelme és a vízminőség tekintetében az építési engedély megkérésekor hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni, illetve megkérni.

(2) A környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységekre, beruházásokra a 20/2001 (II.14) Korm. rendelet alapján környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni. A 193/2001. (X.19.) Korm. Rendeletben előírt tevékenységekre és létesítményekre a rendeletben előírt határidőig környezethasználati engedélyt kell kérni.

(3) A területről a felszíni vízbe vezetett csapadék és egyéb szennyvizek szennyezőanyag tartalma nem haladhatja meg a 3/1984. (II.7.) OVH rendelkezés 1. mellékletében előírt VI. területi kategória határértékeit, ill. új létesítményeknél a 2003-ban hatályba lépő új határértékeket. Meglevő létesítményeknél a határértékek betartásához a 203/2001. Korm. rendelet türelmi időt ad, de szennyezéscsökkentési ütemtervet kell készíteni. Új létesítmények engedélyeztetése is e rendelet alapján történik.

(4) Közműpótló berendezés csatornázott területen nem tervezhető. A közcsatornába vezetendő szennyvizek szennyezőanyag koncentrációja nem lépheti túl a 4/1984 (II.7) OVH rendelkezés mellékleteiben előírt VI. területi kategória határértékeit.

(5) A belterületen olyan létesítmény nem tervezhető, amely zajvédelmi szempontból védőtávolság betartását igényli. (Zajvédelmi szempontból a 8/2002 (III.22.) KÖM EüM együttes rendeletben előírt határértékeket kell betartani. Az épületen belüli zajterhelési határértékeket az MSZ 18151-1, valamint a 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet szabályozza. A 12/1983. (V. 12.) sz. MT rendelet 4. § értelmében a tervező feladata a zajterhelési határértékek betartása, számításokkal történő bizonyítása.

(6) A 20/2001 (II.14) Korm. rendelet szerint a környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységekre előzetes, esetenként részletes hatásvizsgálatot kell készíteni.

(7) Beépítési feltételek

a, a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamosenergia, ivóvízellátás biztosított,
b, a keletkező szennyvíz és csapadékvíz elvezetése megoldott,
c, a használat során keletkező hulladék elszállítása, ártalmatlanítása biztosított,
d, az építmény és a tervezett tevékenység nem befolyásolja károsan a föld alatti és felszíni vizek mozgását, a kibocsátások (szennyvíz, légszennyező anyagok, hulladékok) nem károsíthatják a környezeti elemeket és az épített környezetet, az emberi egészséget.
Föld védelme
(8) A közigazgatási területen csak olyan tevékenységek folytathatóak, amelyek során szennyező és környezetet veszélyeztető anyagok nem kerülnek a talajba,
Az 1 ha-t meghaladó belterületi földek más célra való felhasználása előtt a földvédelmi hatóság állásfoglalása szükséges.
(9) Mezőgazdasági területen talajtani szakvélemény alapján csak az 50/2001 (IV.3) Korm. rendelet szerint kezelt szennyvíziszap és tisztított szennyvíz helyezhető el. Az elhelyezési engedélyt 5 évenként meg kell újítani. Termőföldet beruházás céljára csak az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb mértékben szabad igénybe venni. A humuszos termőréteg megőrzéséről gondoskodni kell.
Vizek védelme
(10) A keletkező szennyvizet csatornahálózatba kell vezetni, ahol erre nincs lehetőség, csak szivárgásmentesen kialakított szennyvíztároló engedélyezhető.
(11) Talajvízkút létesítését a Fertőszentmiklósi Polgármesteri Hivatal, rétegvízkút létesítését az ÉDVIZIG engedélyezheti.
Az élővizeket terhelő szennyező üzemi vízkibocsátásoknál – a technológiai fegyelem és a határértékek betartása mellett- a vizeket kezelni, tisztítani kell. A szennyezőanyag kibocsátással járó tevékenységek, létesítmények korszerűsítésének elősegítése, részleges szabályozása miatt be kell tartani a 203/2001. (X.26. Korm. rendelet előírásait. A felszíni vízbe való kibocsátás engedély köteles
Vízfolyásba csak a Környezetvédelmi hatóság által határozatban megadott határértékeknek megfelelő, a vízfolyás élővilágát nem károsító tisztított szennyvíz vezethető.
(12) A meglévő és távlati vízbázisok védelmét biztosítani kell (123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet). Fertőszentmiklós területe a 33/2000 (III.17) Korm. rendelet alapján „B” érzékeny terület. Az intézkedési szennyezettségi határérték Ci= C2. A határértékeket a 10/2000 (VI.2) KÖM-EÜM-FVM-KHVM együttes rendelet tartalmazza.
(13) A szennyvízcsatorna hálózat kiépülte után a háztartási és ipari szennyvizeket a csatornahálózatba kell kötni. Szennyvízszikkasztása nem, gyűjtése külterületen indokolt esetben engedélyezett. A befogadóba kötött szennyvíz minőségének meg kell felelni a 204/2001. (X. 26.) Korm. rendelet rendelkezés előírásainak.
(14) A szennyezésre érzékeny helyeken (bányató) és a szennyezésnek kitett területeken (nagyobb állattartó létesítmények) monitoring kutak létesítése javasolt a talajvíz minőségének ellenőrzése céljából évi kétszeri mintavétellel.
(15) A nitrátszennyezés csökkentése érdekében be kell tartani a 49/2001 (IV.3) Korm. rendelet előírásait. A trágyát és csurgalékot szivárgásmentesen kialakított gyűjtőhelyen kell gyűjteni, a kiszórt trágyát mielőbb be kell forgatni.
(16) A talajvíz minőségének megóvása érdekében a bányató hasznosítása a 239/2000 (XII.23) Korm. rendelet szerint történjen. A hasznosítás vízjogi engedély köteles.
(17) Az élővizek fenntartási munkáinak elvégzéséhez a szükséges szélességű parti sávot szabadon kell hagyni. (min. 3 m)
(18) Az utak szilárd burkolattal történő ellátásával egy időben a csapadékvíz-elvezetést is meg kell oldani. A település természetes víz mellett fekszik, a vízbázisvédelemre megállapított ágazati előírásokat be kell tartani.
(19) Az - 123/1997. (VII. 18.) -i Kormányrendelet alapján készített, öt- és ötvenéves elérési idő alapján számított - hidrogeológiai védőterületre vonatkozó előírásokat a javaslatának jóváhagyását követően a szabályozási tervbe pontosítva, kötelező elemként kell átvezetni.
Levegőtisztaság védelme
(20) Ipari létesítményeknél a légszennyező pontforrásokra a határértékeket az alapbejelentés után a Környezetvédelmi Felügyelőség határozatban adja meg.
(21) Bűzzel járó tevékenység esetén a zavaró bűzhatást az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell kiküszöbölni.
(22) Légszennyező tevékenység esetén be kell tartani a 21/2001 (II.14) Korm. rendelet előírásait a levegő védelmével kapcsolatos egyes jogszabályokról. Nem léphetők túl a 14/2001 (V.9) KÖM-EÜM-FVM együttes rendeletben előírt határértékekek, ill. az alapbejelentés alapján a környezetvédelmi felügyelőség által megállapított határérték Motorbenzinek tárolása, töltése, szállítása és áttöltésekor a 9/1995. VIII. 31.) KTM rendelet előírásai az irányadók.
(23) A 10/2000. (IV.19.) KöM rendeletben meghatározott tevékenységek esetén csökkenteni kell az illékony szerves vegyületek kibocsátását.
(24) Hulladékot nyílt téren, illetve háztartási tüzelőberendezésben égetni tilos.
Közút, töltés, árok és más vonalas létesítmény tengelyétől 100 m-en belül bármely növényzet égetése tilos. Egyéb esetekben égetést Az önkormányzat által szabályozott módon szabad végezni. Égetés helyett elsőbbséget kell kapjon az újrahasznosítás, a komposztálás, szalma esetén alomnak való felhasználás.
Zaj- és rezgésvédelem
(25) Az ipari és szolgáltató tevékenységet gyakorló létesítmények részére a betartandó határértéket az I. fokú környezetvédelmi hatóság a létesítés során írja elő, a 24/1992. (I.28.) Korm. renelet szerinti hatáskörök alapján.
(26) Lakó- és üdülőterület, valamint az oktatási, egészségügyi intézmények zajvédelmi szempontból védett területnek minősülnek.
(27) A módosított 12/1983. (V.12) MT. rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet végzőknek a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM egy. rendelet 1-4. sz. mellékletében előírt határértékeknek kell teljesülni. A környezetvédelmi hatóság rendezvények megtartása előtt, a rendezvény szervezőjének szakértői véleménnyel alátámasztott kérelmére meghatározott időtartamra max. 10 dB túllépést engedélyez.
(28) A forgalom okozta zaj és rezgésterhelési, levegőszennyezés csökkentése érdekében szorgalmazni kell a községet elkerülő út megépítését.
Hulladékgazdálkodás
(29) Az 1995. évi LIII. módosított törvény értelmében törekedni kell a keletkezett hulladékok csökkentésére, minél nagyobb arányú hasznosítására.
Meg kell oldani a szelektív hulladékgyűjtést és a kommunális hulladék szervesanyag tartalmának csökkentését. A területi hulladékgazdálkodási terv kihirdetése után - melyben az önkormányzat is részt vesz - el kell készíteni a helyi hulladékgazdálkodási tervet.
(30) A kommunális hulladékok gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását a mindenkor érvényben lévő önkormányzati köztisztasági rendeletben előírtak szerint kell tervezni és végrehajtani, összhangban a 2000. évi XLIII hulladékgazdálkodási törvénnyel. A település szilárd és folyékony hulladékra vonatkozó helyi közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről a 241/2000 (XII.23) Korm.rendelet előírásait kell figyelembe venni.
(31) A veszélyes hulladékokat az ipari és szolgáltató cégeknek, a lakossági veszélyes hulladék begyűjtőknek 2001. dec.31-ig a 102/1996 (VII.12) Korm.rendelet szerint, majd 2002. jan.1-től a 98/2001 (VI.15) Korm.rendelet szerint kell gyűjteniük, ártalmatlanítaniuk.
(32) A szippantott szennyvizek ártalmatlanítása az engedélyezett fogadóállomásokon lehetséges.
(33) Dögtemető, dögkút, szennyvíziszap tároló nem létesíthető.

Táj- és természetvédelem

21. § (1) Védett természeti területen a természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelmét biztosítani kell:

a, a táj karakterét megváltoztató tereprendezés, földmunka nem engedélyezhető,
b, vízfolyások rendezése, karbantartása, vízmosások megkötése csak a természeti és táji értékek károsítása nélkül, tájba illő módon – természetszerűen történhet.
c, nád, avar, gyep, gaz, erdészeti és mezőgazdasági hulladék égetése tilos.
(2) Fakivágáshoz engedély csak akkor adható ki:
a, ha azt a fa egészségi állapota, vagy
b, a balesetveszély azt feltétlenül szükségessé teszi,
c, ha tájidegen fa- vagy erdőállományok, őshonos fa- vagy erdőállomány ültetése miatt történik a fakivágás.
(3) A nádasok fenntartását, kezelését, hasznosítását úgy kell folytatni, hogy az egyidejűleg biztosítsa a természet-, környezet- és vízminőség védelmi követelményeket. A művelési ág megváltoztatása csak akkor lehetséges hatósági engedély alapján, ha a nádas helyreállítása már nem lehetséges. A nádgazdálkodásról az ingatlan tulajdonosa/vagyonkezelő köteles gondoskodni.

Kulturális örökségvédelem

22. § (1) A Települési értékvédelem kiterjed:

- országos műemléki védettségre,
- Karakteres, értékes utcakép, amely egységes beépítésből és a karakteradó épületek csoportos előfordulásából adódóan jelentős történeti üzenetet, esztétikai és hangulati értéket, mondanivalót képvisel
- helyi védettségre.
(2) Az országos műemléki védettség megállapítására vagy visszavonására a mindenkori hatályos törvények előírásai szerint kell eljárni.
(3) Országos védelemben részesülnek a jelen paragrafus (2) bekezdése szerinti előírások megtartásával a szabályozási tervben jelölt, illetve itt felsorolt objektumok.
Országos műemléki védelem alatt álló objektumok
G Fertődi út elágazásánál kőfeszület, késő barokk
G Petőfi u. Piéta-szobor
G Petőfi u. Temető Kereszt és sírkövek, 1091 hrsz
G Szent István u. R. k. templom 1256 hrsz.
G Szerdahelyi u. (a híd mellett) Mária-szobor
(4) Az országos védelem alatt álló területek, illetve objektumok környezetében területet felhasználni, építési telket, illetve területet kialakítani és beépíteni csak a műemléki hatóság hozzájárulásával, illetve a műemlékvédelemre vonatkozó mindenkori jogszabályok betartásával szabad. A műemléki környezethez tartoznak a szabályozási tervben műemléki környezet határa vonallal körbejelölt telkek.
(5) A helyi védelem megállapítására vagy visszavonására az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben dönt. Az egyes védelemre javasolt objektumok listájának módosítása nem jár a Helyi Építési Szabályzat rendeletének módosításával.
(6) Helyi védelemben részesülnek az (5) bekezdés szerinti előírások megtartásával az itt felsorolt helytörténeti, településképi szempontból értéket képviselő építmények (esetleg környezetük), valamint a régészeti leletmentési területek.
Egyedi épületek, emlékművek, amelyek építészeti, építészettörténeti, esztétikai értéke az országos védelemre javaslást nem indokolja, de jellegük kifejezi a község múltjának sajátosságait, egyéni kultúráját, hagyományait, a község számára megőrizendő, védendő értéket képviselnek:
G Régi általános iskola 532/1 hrsz.
G Kápolna és az előtte található köztéri szobrok 30 hrsz.
G Katolikus népház épülete 519 hrsz.
G A Bezerédj kastély épülete 213 hrsz.
G A település több pontján található szobrok, kőkeresztek
(7) A védelemben részesített épületen (útszakaszon) bármilyen beavatkozás (építés, felújítás, átalakítás, bontás, funkcióváltoztatás), illetve ezekre hatósági engedély kiadása csak a képviselő-testület határozata alapján végezhető. A felújítást, átalakítást az épület (beépítési struktúra) eredeti formavilágának megfelelően lehet elvégezni.
(8) A védett épület csak igen indokolt megalapozott esetben bontható el (életveszélyesen leromlottá válik). A hatóságnak joga van a döntés megalapozottsága érdekében szakértőket bevonni. Bontási engedélyt csak a védelem törlése után lehet kiadni. Védelmi listáról csak abban az esetben kerülhet le az épület, ha az épületet felmérték. A terveket és a fotódokumentációt archiválni kell.
(9) A helyi védettségi értékekről katasztert kell vezetni, amelynek alátámasztó anyagát a fényképes, rajzos és leíró anyag képezi. A katasztert időszakosan felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani kell.
(10) Helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését minden jogi vagy természetes személy kezdeményezhet, dokumentáció benyújtásával.
(11) Szabálysértést követ el, aki a védett építészeti értékeken engedély nélkül változtatást eszközöl, és a törvény adta kereteken belül bírsággal sújtható.
(12) Külterületek beépítésre szánt területre történő bevonásánál érintett, illetve beépítésre nem szánt területen végzendő építkezéseknél -a kivitelezés megkezdése előtt 8 nappal- az építkezés megkezdését a Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumigazgatóság felé be kell jelenteni.
(13) Régészeti lelőhelyeken a 2001. évi LXIV. Tv. előírásai szerint kell eljárni. Régészeti lelőhelynek számít az itt felsorolt helyrajzi számú területek.
0351/80, 0351/81, 0381/82, 0351/84, 0351/67, 0651/63, 0351/64, 0349/31, 0351/69, 0351/70, 0309/54, 0309/53, 0309/52, 0309/51, 0359/50, 0309/43, 0309/44, 0193, 0122, 076, 0125, 0159, 0130, 074/1, 0186/2
(14) Régészeti lelőhelyeken bármilyen – 30 cm-t meghaladó talajbolygatással, vagy végleges elfedéssel járó beruházási tevékenység csak megelőző régészeti feltárások után, a lelőhelyek védelmével összhangban lehetséges.

Tilalmak és korlátozások

23. § (1) Építési korlátozás alá esnek az alábbi területek védőtávolság miatt:

- Az M1 autópálya tengelyvonalától számított 100 m távolságon belül
- az országos közutak külterületi szakaszain a tengelyvonaltól számított 50-50 m távolságon belül, ahol építményt elhelyezni a közlekedési hatóság engedélyével lehet,
- A vasút szélsővágányától számított 50 m távolságon belül építmény elhelyezni a közlekedési hatóság engedélyével lehet
- közművezetékek és közműlétesítmények védőtávolságán belül a 19. § szerint,
- egyéb környezetszennyező létesítmények védőtávolságán belül a 20. § szerint,
- üdülőterület 500 m-es környezetében állattartó építmény tekintetében.
- Árvízvédelmi területen, a töltéslábtól számított 110 m-en belül, pince, stb., azaz térszín alatti építmény, építményrész, a szükséges alapozási munkálatokon kívül nem létesíthető.
(2) Építési korlátozás alá – egyéb szempontok miatt – eső területek:
- a szabályozási tervben EV-vel jelölt területek a 17. § szerint.
(3) Önkormányzati elővásárlási joggal terhelt területek a szabályozási tervlapon jelölt 1253, 1240/2, 1237, 1238, 1239, 1236/2, 1232, 1229, 1231, 1240/3 hrsz-ú területek, illetve a 656/2 hrsz-ú terület.
(4) Építési tilalom alá esik a 1157 hrsz-ú terület zárt vízelvezető rendszer kiépítéséig

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. § (1) Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően az I. fokú határozattal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 5/1993(X.25.) sz. KT rendelete Fertőszentmiklós Község Összevont Rendezési tervéről,

1. melléklet

2. melléklet

3. melléklet