Fertőszentmiklós Város Önkormányzat Képviselő Testületének

9/2013.(IX.09.) önkormányzati rendelete a közterületek használatáról

Fertőszentmiklós Város Önkormányzatának Képviselő Testülete az épített környezet alakításáról és

védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.törvény 54.§(5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a

41.§ bekezdése tekintetében a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatás általános szabályairól

szóló 2004. évi CXL.törvény 19 (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 41.§ (3)-(4)

bekezdése tekintetében a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi

CXL.törvény 76.§(1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 41.§(5) bekezdése tekintetében a

közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 12.§

(2) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján

az alaptörvény 32.cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a

következőket rendeli el:

Általános rendelkezések:

1.§ (1) A rendelet szabályait kell alkalmazni a közterületek – ide értve a közutak rendeltetéstől eltérő

használatát is- használatával kapcsolatos jogviszonyokra, kivéve:

a) a vásár és piac üzemeltetőjére és a vásáron vagy piacon kereskedelmi tevékenységet végzők

közötti jogviszonyra,

b) a gépjármű-várakozóhelyek kialakítására és használatára.

(2) A rendelet szabályait kell alkalmazni a beépítetlen tulajdonú ingatlanok esetében a hirdetőberendezések

elhelyezésével kapcsolatos jogviszonyokra is.

(3) Értelmező rendelkezések:

a) alkalmi rendezvény: a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló Kormány

rendeletben meghatározottak szerinti nem rendszeres, hanem bizonyos ünnepi vagy más

alkalmakból szervezett rendezvény,

b) alkalomszerű közterületi értékesítés: 14 napot meg nem haladó időtartamú közterületi értékesítés,

c) fogyasztásra kijelölt terület: a kereskedelmi tevékenység céljára szolgáló árusító pavilon vagy

ideiglenes árusítóhely oldalvonalaitól mért 2 méteres távolságon belüli terület. A fogyasztásra kijelölt

terület számításánál figyelmen kívül kell hagyni azt a területet,amely a fogyasztásra kijelölt területből

az ingatlan valamely határvonalán túl, másik ingatlan területén helyezkedik el,

d) karitatív tevékenység: bárki által igénybe vehető ellenszolgáltatás nélküli anyagi és nem anyagi

jellegű szolgáltatási tevékenység,

e) közterületi értékesítés: a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló Kormány

rendeletben meghatározottak szerint végzett kereskedelmi, vendéglátási tevékenység,

f) kulturális tevékenység: a közösség művelődése érdekében végzett tevékenység,

g) mozgóbolti árusítás: a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló Kormány

rendeletben meghatározottak szerint végzett kereskedelmi, vendéglátási tevékenység,

h) szervezett sporttevékenység, bármely tömegkommunikációs, vagy infokommunikációs eszköz

igénybevételével- előre meghatározott helyre és időpontra – meghirdetett rendezvény, ahol a

sportról szóló törvény szerinti sporttevékenységet folytatnak, kivéve a szellemi sportágban

meghirdetett rendezvény,

i) üzlet homlokzatával érintkező területen történő értékesítés: a kereskedelmi tevékenységek

végzésének feltételiről szóló Kormány rendeletben meghatározottak szerint végzett kereskedelmi,

vendéglátási tevékenység.

2. A közterület rendeltetéstől eltérő használatának általános szabályai

2.§ A közterületeket azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit másik használatának

korlátozása vagy kizárása nélkül bárki ingyenesen használhatja.

3.§ (1) A közterületek- mások közterület-használatátkorlátozó vagy kizáró módon történő –

használatára, a rendeletben meghatározott kivétellel, engedély alapján kerülhet sor.

(2) A közterület – mások használatát korlátozó vagy kizáró módon történő – használatának

engedélyezése a rendeletben meghatározott tevékenységek céljára, vagy esetekben lehetséges.

(3) A közterület használat engedélyezése esetén az engedélyesnek, a rendeletben meghatározott

kivételekkel, a rendelet 1. mellékletében meghatározott mértékű közterület-használati díjat kell

fizetni.

(4) A közterület felbontásának engedélyezése esetén a rendelet

1. mellékletében meghatározott

igénybevételi díjat, de minimum 5.000.-Ft kell fizetni.

(5) A közterület-használati engedélyt a rendeletben meghatározott kivétellel- legfeljebb 1 évesidőtartamra

lehet kiadni.

(6) Ha az engedélyes az engedély érvényességének lejártakor vagy az megelőzően kérelmezi az

engedély meghosszabbítását, - feltéve, ha a közterület használati díj megfizetésével kapcsolatos, és

az engedélyben előírt, valamint a külön jogszabályokban meghatározott kötelezettségét

maradéktalanul teljesítette, és a rendelet nem zárja ki – a közterület használati engedélyt ismételten

1 év időtartamra meg kell hosszabbítani. Az engedély automatikus meghosszabbítására nem kerülhet

sor, ha jogszabályváltozás következtében a közterület használati engedély kiadása új kérelem

benyújtása esetén sem lehetséges.

(7) A rendeletben meghatározott esetben az engedélyt 1 évnél hosszabb időtartamra is meg lehet

hosszabbítani.

4.§ A közterület-használati engedélyt – a közterület-használati díj fizetésére történő kötelezés

mellőzésével – kell kiadni:

a) tömbtelkes beépítés esetén hulladékgyűjtő edényzet tárolása céljából, azzal, hogy a hulladékgyűjtő

edényzetet, közlekedési területen nem lehet elhelyezni,

b) szelektív- hulladékgyűjtő sziget kialakítása céljából az STKH Önkormányzati Társulás, vagy a

települési szilárd hulladék kezelésével megbízott közszolgáltató részére.

c) az Önkormányzat saját és az Önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek beruházásában

végzett építési, felújítási munkálatok esetében a vállalkozási szerződésben meghatározott teljesítési

határidő lejártáig,

d) az Önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek által szervezett valamennyi rendezvény

esetében,

e) karitatív, kulturális tevékenység céljára szervezett rendezvény esetében,kivéve, ha a rendezvény

szervezője egyéni vagy társas vállalkozó,

5.§(1) A közterület-használati engedélyt- a közterület-használati díjfizetésére történő kötelezés

mellőzésével- ki kell adni a vezetékjog, szolgalmi jog, használati jog, közérdekű szolgalmi, használati

jog, vagy közművezeték elhelyezéséről kötött megállapodás jogosultjának, amennyiben az

Önkormányzattal kötött szerződés alapján az Önkormányzat a közterület-használati engedély iránti

kérelemben megjelölt tevékenység tűrésére köteles.

(2) A közművezeték elhelyezéséért az Önkormányzatot- az önkormányzati tulajdonú ingatlan

használatáért – megillető ellenérték a vezetékjog,szolgalmi jog, használati jog, alapításáról szóló, vagy

törvény alapján a közművezeték elhelyezéséről kötött megállapodásban kerül meghatározásra.

6.§(1) A közterület-használati engedélyben rendelkezni kell arról, hogy az engedélyes az engedélyben

meghatározott tevékenység gyakorlása során betartja a rendeletben, vagy bármely más

jogszabályban meghatározott kötelezettségeket, és tartózkodik minden olyan magatartástól, amelyet

a rendelet, vagy bármely más jogszabály tilalmaz.

(2) a közterület használati engedélyben a figyelmet fel kell hívni arra, amennyiben az a tevékenység,

amelyre a közterület igénybevételét kérelmezték, bármely más hatóság engedélyéhez kötött, a

tevékenység megkezdésére csak akkor kerülhet sor, ha az engedélyes rendelkezik a külön

jogszabályban előírt jogerős hatósági engedéllyel. A közterület használati engedélyben a figyelmet fel

kell hívni arra, amennyiben a tevékenység a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és

folytatásának általános szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozik, a szolgáltatás, és a szolgáltatás

nyújtója feleljen meg a törvényben előírt feltételeknek.

7.§(1) A közterület használati engedélyben rendelkezni kell arról, hogy az engedélyes a közterület

használati engedélyben megjelölt területen a köztisztaság fenntartásáról az Önkormányzat hatályos,

a köztisztasággal összefüggő tevékenységekről szóló rendelete szabályainak megfelelően köteles

gondoskodni.

(2) Nem lehet közterületi engedélyt kiadni tűz és robbanás veszélyes tevékenység gyakorlására az

engedélyezett tűzijáték rendezése kivételével.

8.§(1) A közterületi használati engedélyt vissza kell vonni , ha az engedélyes az engedélyben, továbbá

bármely jogszabályban, a tevékenységre vonatkozóan meghatározott kötelezettségét nem teljesíti –

ide értve a jogszabály szerint tiltott magatartástól való tartózkodás kötelezettségét is, vagy ha az

engedély kiadására, meghosszabbítására a jelen rendeletben meghatározott feltételek hiányában

került sor.

(2) Meg kell tiltani a közterület használatát, amennyiben a közterület használatára a rendeletben

meghatározott engedély kiadása nélkül kerül sor, vagy a közterület rendeltetéstől eltérő

használatához nem kell engedély, de a tevékenységet a rendelet szabályaival ellentétes módon

gyakorolják. Amennyiben a közterület jogosulatlan használata a közterület állagának sérelmével járt,

a közterület jogosulatlan használóját kötelezni kell a közterület helyreállítására.

(3) Az (1

) és (2) bekezdés szerinti döntések meghozatalánál a határozatot fellebbezésre

tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítással kapcsolatosan a közigazgatási hatósági eljárás

és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényrendelkezéseit kell alkalmazni.

3. A közterület értékesítésére vonatkozó szabályok

9.§(1) A közterület használatáról szóló határozatban, vagy hatósági szerződésben az árusító

pavilon megjelenésével kapcsolatos rendelkezéseket rögzíteni kell.

(2) Ha az árusító pavilon elhelyezéséhez jogszabály alapján építési engedély szükséges,

közterület-használati engedély kiadására csak akkor kerülhet sor, ha a kérelmező az

engedélykérelemhez csatolja a jogerős építési engedélyt.

10.§(1) Az üzlet homlokzatával érintkező területen történő értékesítés, valamint közterületi

értékesítés keretében végzett vendéglátási tevékenység esetén a közterület használatról

szóló határozatban, vagy hatósági szerződésben az árusító terasz, bútorzat, árnyékoló

megjelenésével kapcsolatos rendelkezéseket rögzíteni kell.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott vendéglátási tevékenység érdekében elhelyezni

kívánt terasz elhelyezéséhez jogszabály alapján építési engedély szükséges, közterülethasználati

engedély kiadására csak akkor kerülhet sor, ha a kérelmező az

engedélykérelemhez csatolja a jogerős építési engedélyt.

4. Közterületek bontása

11.§ Közterület felbontásához, annak területén, az alatt, vagy felett építmény vagy más

létesítmény elhelyezéséhez a közút esetében közútkezelői hozzájárulás, nem közút

közterület (továbbiakban együtt: közterület) esetében közterület bontási engedély

(továbbiakban együtt: közterület bontási engedély) szükséges.

12.§(1) Engedély nélkül közterületet felbontani csak a közmű üzemzavarának halasztást nem

tűrő elhárítása érdekében lehetséges. A felbontást követő első munkanapon a bontást be

kell jelenteni a Polgármesteri Hivatal műszaki ügyintézőjénél. A bejelentés a következő

adatokat tartalmazza:

a) a bontás helye és időpontja,

b) a bontás helyét ábrázoló fénykép, vagy nyomvonal helyszínrajz kivonat,

c) a bontás oka,

d) a munkát végző cég neve,

e) a felelős műszaki vezető neve, beosztása, telefonszáma,

f) a bejelentő neve, címe, telefonszáma.

(2) Abban az esetben, ha a bejelentés alapján megállapítható, hogy az (1) bekezdésben

meghatározott feltétel fennáll: a bejelentő részére utólagos hozzájárulást kell adni. A

helyreállítási tevékenység végzésére a rendelet szabályai irányadóak.

(3) Abban az esetben, ha a bejelentés alapján megállapítható, hogy az (1) bekezdésben

meghatározott feltétel nem állt fenn, és a bontást még nem állították helyre, a közterület

használatot meg kell tiltani és a közmű üzemeltetőt kötelezni kell a bontás helyreállítására. A

helyreállítási tevékenység végzésére a rendelet szabályai az irányadóak.

13.§ A munkálatok végzése előtt és alatt a forgalom biztonságos tereléséről és korlátozásáról

a közmű üzemeltetőjének kell gondoskodni.

14.§ (1) A közterület bontási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a

2. mellékletben

megjelölt valamennyi adatot és nyilatkozatot.

(2) A közterület bontása, illetve közterületen történő építés során a Polgármesteri Hivatal

műszaki egysége szakfelügyeletet biztosít. A szakfelügyeletet a munkavégzés megkezdése

előtt legalább hét nappal korábban kell kérni. A munkavégzés során: munka megkezdése, az

elkészült létesítmények eltakarása és a helyreállítás befejezése csak a szakfelügyelet

jelenlétében történhet.

(3)A munkák befejezésekor műszaki átadást kell tartani, amelynek lezárását, és azt, hogy az

érintett terület alkalmas a közterület közforgalom számára történő visszaadásra, a

szakfelügyelet igazolja.

15.§(1) Új burkolt közterület építése esetén az építés befejezését követő 5. naptári év

december 31-ig – a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve- a közterületet nem lehet

felbontani.

(2) A meglévő pályaszerkezet megtartásával járó aszfaltszőnyeg készítés esetén a befejezést

követő 3. naptári év december 31-ig – a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – a

közterületet nem lehet felbontani.

(3) A bontási tilalom nem vonatkozik a halasztást nem tűrő, veszély elhárítását szolgáló

bontásokra. A vészhelyzet megszüntetését követően az igénybevevő köteles a közterületet

helyreállítani, A közterület helyreállítására vonatkozó kikötéseket a közterület-bontási

engedélybe kell belefoglalni.

(4) Az (1), (2) bekezdésben meghatározott határidőkön belül a közterület felbontását

engedélyezni kell, amennyiben a közterület felbontásának szükségességét előidéző helyzet

kezelésére más műszaki megoldás nincs, és a kérelmező kérelmében vállalja a közterület

teljes hosszban történő új kopóréteggel való helyreállítását.

16.§(1) Az engedélyesnek az engedélyben meghatározott területen kívüli területre, ha arra

vonatkozóan kérelmet nyújt be, a közterület- bontási engedély kiadását meg kell tagadni:

a) ha az engedélyes az engedélytől eltérően nem megfelelő ütemben végzi

munkáját,mindaddig, míg a folyamatban lévő munkák üteme az engedélyben meghatározott

mértéket el nem éri,

b) ha az engedélyesnek az engedélytől eltérően elmaradása van a munkaterületek

helyreállításában –így különösen: betemetés, betonozás, aszfaltozás, füvesítés- mindaddig,

míg a munkaterületet helyre nem állítja,

c) ha az engedélyest felszólították, vagy kötelezték valamely korábbi, bontás helyreállítására,

ismételt helyreállítására, javítására, a munkaterület biztosítására vagy egyéb hiányosságának

pótlására vonatkozóan, mindaddig, míg a felszólításban, kötelezésben előírtakat

maradéktalanul nem teljesíti.

(2) A közterület- bontási engedély kiadását meg kell tagadni, ha a kérelmező engedély nélkül

vesz igénybe rendeltetésétől eltérően közterületet, mindaddig, míg az engedély nélküli

közterület-használat fennáll.

5. A közterületek helyreállítása

16.§ (1) Az előre tervezett bontások után a helyreállítás módját, minőségét, határidejét, a

munkaterület környezetének biztonságosságát és a szükséges forgalmi rend módosítását a közterület

–bontási engedélyben kell meghatározni. A közmű meghibásodás miatt szükségessé vált bontás után

a helyreállítás módját, minőségét, határidejét, a munkaterület környezetének biztonságosságát és a

szükséges forgalmi rend módosítását a bejelentést követően kiadott hozzájáruló nyilatkozatban,

bejelentés elmulasztása esetén a helyreállításra kötelező határozatban kell meghatározni.

(2) Ha a teljes helyreállítás a bontási engedélyben meghatározott határidőre nem készül el, a

határidő műszakilag indokolt esetben meghosszabbítható.

(3) A közmű meghibásodást követő burkolatbontás utáni helyreállítást, a technológiailag indokolt

legrövidebb időn belül el kell végezni.

(4) A rendeltetéstől eltérő használat során megbontott közút helyreállítását az engedélyesnek kell

elvégeznie, az alábbiak szerint:

a) útpálya hosszirányú felbontása esetén:

aa) fő- és gyűjtő utakon a megbontott teljes forgalmi sávot új kopóréteggel kell ellátni,

ab) lakó és kiszolgáló utakon forgalmi sávban csak egy munkahézag-élvágás lehet. A meglévő

kopóréteget a szegélyig, ennek hiányában az útpálya széléig fel kell szedni és a munkahézagig,

egységes kopóréteget kell teríteni, függetlenül a munkaárok szélességétől,

ac) a burkolatba kerülő munkahézag ( élvágás) az úttengellyel párhuzamos, törés nélküli vonal

mentén kell, hogy haladjon,

ad) amennyiben az ab) pont szerint helyreállítandó felület szélessége meghaladja a forgalmi sáv 50%-

át, a teljes forgalmi sávot új kopóréteggel kell ellátni,

b) útpálya keresztirányú bontása esetén a helyreállítást a kiemelt szegélyre, illetve az út szélére

merőleges munkahézagokkal kell elvégezni,

bb) amennyiben a beruházáson belül két útpálya merőleges munkaárok egymáshoz közelebbi

székének távolsága nem haladja meg a 10 m-t, akkor a két munkaárok területét és a közte lévő

területet együttesen új kopóréteggel kell ellátni,

c) kerékpárút, gyalogút, járda felbontása:

ca) a2,5 m széles vagy annál keskenyebb aszfalt burkolatú kerékpárút, gyalogút, járda hosszirányú

bontása esetén teljes szélességben új kopóréteget kell építeni,

cb) a 2.5 m-nél szélesebb aszfalt burkolatú kerékpárút, gyalogút, járda, hosszirányú bontása esetén

csak egy munkahézag lehet, és a kopóréteg cseréjét a munkahézagtól a kerékpárút, gyalogút, járda

széléig kell elvégezni,

cc) aszfalt burkolatú kerékpárút, gyalogút, járda keresztirányú bontása során,- amennyiben egy

beruházáson belül két út vagy járdaszélre merőleges munkaárok egymáshoz közelebbi szélének

távolsága nem haladja meg a 10 m-t,- a két munkaárok területét és a közte lévő területet együttesen

új kopóréteggel kell ellátni,

d) gyalogút és járda kijelölt-gyalogos átkelőhelynél történő bontása esetén, a mozgáskorlátozottak

akadálymentesítéséről is gondoskodni kell.

17.§ A munkaárokba szerves anyagot, építési törmeléket, szemetet visszatölteni tilos. A munkaárok

csak földdel, vagy a közterület-bontási engedélyben, utólagos hozzájárulásban, kötelezésben előírt

anyaggal tölthető fel és a visszatöltött anyagot a vonatkozó szabályok szerint tömöríteni kell.

(2) A helyreállításra kötelezett feladata a földvisszatöltések tömörségét a kivitelezés során ellenőrizni

és dokumentálni a közútkezelői hozzájárulásban előírtak szerint.

(3) Téli, illetve technológiailag alkalmatlan időben ideiglenes helyreállítást kell végezni, a végleges

helyreállítás határidejének meghatározása mellett.

(4) A téli hónapokban- üzemzavar elhárítás érdekében végzett közterület felbontása esetén- a

szabvány szerinti tömörítés biztosítása érdekében minden esetben talajcserét kell alkalmazni.

(5)A munkavégzéssel érintett területeken a szilárd burkolat pályaszerkezete a munkaárok szélétől

számítottan minimum 30-30 cm-es átlapátolással kell kiépíteni.

18.§ Amennyiben a közterület-bontási engedélyt közművezeték építésével (bővítés, felújítás, csere)

kapcsolatos bontás végzésére kérték, az engedélyt csak akkor lehet megadni, ha a gerincvezeték

építésével egy időben valamennyi ingatlan bekötő vezetéke kiépítésre kerül, legalább az út és járda

burkolaton túl mért 1 méter hosszúságig kiépítetlen közterület esetén a szabályozási szélességig.

19.§ (1) Közterület-bontási engedély november 15-től március 15-ig terjedő időszakra nem adható ki,

kivéve azt az esetet, amelyben a beruházás támogatásból megvalósuló, érvényes támogatási

szerződéssel rendelkező projekt megvalósítására irányul és a szerződésben foglalt teljesítési

határidejére tekintettel más műszaki megoldás hiányában szükséges a közterület felbontása.

(2)Szilárd út-, tér és járdaburkolat, valamint lépcső helyreállítását csak megfelelő szakmai

képesítéssel rendelkező személy vagy szervezet végezheti.

20.§(1) A vezetékzóna fölé kerülő anyag tömörségi fokának legalább 90%-osnak kell lennie. A

munkagödör visszatöltés felső 50 cm-es rétege legalább 95%-os tömörséggel kell, hogy készüljön.

(2)A tömörségi vizsgálatot úttengellyel párhuzamos bontás esetén minden esetben legalább 25

méterenként el kell végezni. A mérési pontokat a Polgármesteri Hivatal műszaki ügyintézője jelöli ki.

(3) Keresztbontás esetén a műszaki ügyintéző a tömörségi vizsgálatot szúrópróba –szerűen rendeli el

oly módon, hogy 3 bekötésből átlagosan legalább egy vizsgálva legyen. Ha a tömörség nem megfelelő

a műszaki átadás-átvételhez a közterület tulajdonosa, a közút kezelője nem járul hozzá és újrahelyreállításra

kötelez.

(4) A tömörség mérési vizsgálatok díja az engedélyest terheli.

(5) A közterület tulajdonosa, a közút kezelője további vizsgálatokat írhat elő- a közterület bontási

engedélyben, utólagos hozzájárulásban, kötelezésben a munka nagysága, jellege alapján.

(6) Minőségi vita esetén az engedélyesnek, illetve kivitelezőjének kell további vizsgálatokkal igazolni a

megfelelőséget.

6. Közmű koordináció

21.§(1) A közterületen folyó munkák összehangolása érdekében a Polgármesteri Hivatal évente

tájékoztatást kér a közterületen elhelyezett közművek, hírközlési hálózatok kezelőitől a rövid (1 éves)

és középtávú (5 éves) közműhálózat fejlesztési, korszerűsítési valamint felújítási terveikről.

(2) A benyújtott középtávú közterület bontási terveket a Polgármesteri Hivatal éves üzemezésben

összehangolja.

(3) A következő évre vonatkozó, rövid távú burkolatbontási tervek összehangolása érdekében a

Polgármesteri Hivatal minden év december 31-ig közmű-koordinációt tart. Indokolt esetben az

egyeztető tárgyalás év közben is összehívható.

(4) Az éves egyeztető tárgyalásra meg kell hívni:

a) a közterületen elhelyezett közművek, hírközlési hálózatok kezelőit,

b) országos közút kezelőjét,

c) illetékes rendőrkapitányságot,

d) Polgármesteri Hivatal érintett szervezeti egységét.

(5) A Polgármesteri Hivatal a közmű-koordinációt követő év február 28-ig elkészíti a város éves

közterület-bontási tervét és a (4) bekezdésben felsoroltaknak megküldi.

7.Fás szárú növények környezetében végzett munkavégzés

22.§ Közművezeték létesítése vagy rekonstrukciója során:

a) fás szárú növény törzsétől 1 méteren belül gépi munkavégzés nem lehetséges, csak kézi

földmunkát lehet végezni.

b) fás szárú növény gyökérzetét kalodával kell megvédeni, amennyiben a földmunka végzésére a

növény törzsétől legfeljebb 2 m távolságra vagy azon belül kerül sor.

c) fás szárú növény törzsét kalodával, vagy más mechanikai védelemmel kell ellátni, amennyiben a

munkagép, illetve annak hatósugara a fa törzsét 3 méter távolságon belül megközelíti,

d) talajban haladó közművezeték létesítése vagy rekonstrukciója során, annak nyomvonala a meglévő

fasort 2 méternél, meglévő cserjesávot 1 méternél jobban nem közelítheti meg.

e) közművezeték létesítése vagy rekonstrukciója során a közműszolgáltató szervezet köteles

megvizsgálni a vezeték nyomvonalának a zöldsávon kívüli, burkolatban vagy egyéb területsávban

történő elvezetésének lehetőségét,

f) légvezeték létesítése vagy rekonstrukciója során a közműszolgáltató szervezet a szigetelt légkábelt

vagy földkábelt kell, hogy előnybe részesítse a szabad vezetékkel szemben, amennyiben a korszerűbb

megoldás alkalmazása műszaki szempontból nem lehetetlen.

23.§(1) A közműszolgáltató szervezet a közterület munkavégzés megkezdése előtt az önkormányzat

megbízásából parkfenntartási tevékenységet végző vállalkozóval egyeztetést folytat le a

munkaterületen a növényzet védelme és megóvása érdekében.

(2) A közműszolgáltató szervezet a munkaterület átadására, valamint az elkészült munka átadására

meghívja az önkormányzat parkfenntartási tevékenységet végző vállalkozás képviselőjét.

(3) Az érintésvédelmi metszést megelőzően a közműszolgáltató szervezet egyeztetést folytat le az

önkormányzat megbízásából a parkfenntartási tevékenységet végző vállalkozóval a fás szárú

növények védelme érdekében.

8.Hirdető berendezések elhelyezése

24.§ (1 ) Jogszabályban meghatározott esetben, ha a hirdető-berendezés elhelyezése építés-hatósági

engedélyhez kötött , a közterület használati engedély kiadására csak akkor kerülhet sor, ha a

kérelmező az engedélykérelemhez csatolja a jogerős építési engedélyt.

(2) A közterület használatról szóló határozatban, a hirdető berendezés térbeli elhelyezkedésével,

városképi megjelenésével kapcsolatos rendelkezéseket rögzíteni kell.

(3) A hirdetmény elhelyezésére szóló engedély legfeljebb 1 év időtartamra szólhat.

(4) Amennyiben közterületet, beépítetlen önkormányzati ingatlant, vagy annak egy részét hirdető –

berendezés elhelyezése céljára több kérelmező kíván használni, engedély annak adható, aki az előírt

feltételeknek megfelel, és kérelmét időben korábban nyújtotta be. A korábbi benyújtóval szemben is

elsőbbséget élvez az a kérelmező, aki engedély alapján a közterületet korábban már jogszerűen

használta és a használat meghosszabbítását az engedély lejárta előtt kérelmezi, feltéve, ha megfelel

az engedély meghosszabbítására vonatkozó feltételeknek.

(5) Az engedély meghosszabbítására és a korábbi engedélyes elsőbbségére vonatkozó

rendelkezéseket a hirdetmény elhelyezésével, valamint az információs tábla elhelyezésével

kapcsolatosan is alkalmazni kell.

25.§(1) A hirdető-berendezés, hirdetmény, információs táblaelhelyezésére szóló közterület használati

engedélyt vissza kell vonni, ha az engedélyes az engedélyben, továbbá bármely jogszabályban a

tevékenységére vonatkozóan meghatározott kötelezettségét nem teljesíti –ideértve a jogszabály

szerint tiltott magatartástól való tartózkodás kötelezettségét is. Az engedély visszavonásáról szóló

határozatban a korábbi engedélyest kötelezni kell a hirdető berendezés, a hirdetmény eltávolítására,

az információs tábla eltávolításáról a tulajdonos Önkormányzat gondoskodik.

(2) A hirdető berendezés, hirdetmény, információs tábla elhelyezésére vonatkozó hatósági szerződést

rendkívüli felmondás útján meg kell szüntetni a hatósági szerződésben rögzített jogsértő magatartás

bekövetkezése esetén. A hatósági szerződésnek a hatóság részéről rendkívüli felmondással történő

megszüntetése esetén az ügyfelet kötelezni kell a hirdető-berendezés, hirdetmény eltávolítására, az

információs tábla eltávolításáról az Önkormányzat gondoskodik.

(3) Az engedély nélkül elhelyezett – ideértve azt a helyzetet is, ha az engedély időtartama lejárt –

hirdető berendezés, hirdetmény, információs tábla eltávolítását el kell rendelni. Amennyiben az

engedély nélküli elhelyezés az önkormányzati tulajdon állagának sérelmével járt, a hirdető

berendezés, hirdetmény, információs tábla engedély nélküli elhelyezőjét kötelezni kell az

önkormányzati tulajdon helyreállítása költségének megtérítésére.

(4) Az (1),(3) bekezdés szerinti döntések meghozatalánál a határozat fellebbezésre tekintet nélkül

végrehajthatóvá nyilvánításával kapcsolatosan a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás

általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

26.§ A rendelet szerint elhelyezett hirdető-berendezés eredeti állapotnak megfelelő karbantartása a

hirdető berendezés tulajdonosának, vagy-a köztük lévő megállapodás alapján- az üzemeltető feladata

és kötelessége.

9. Közterület használati, igénybevételi és zöldterület igénybevételi díjak

27.§(1) A közterület használati díj, a zöldterület igénybevételi díj megfizetéséről az engedélyben úgy

kell rendelkezni, hogy annak megfizetéséig az engedélyben meghatározott tevékenység nem

kezdhető meg.

(2) A közterület használati díjat a kérelemben megjelölt időtartamra, de legalább 1 napra meg kell

állapítani.

(3) Amennyiben a közterület- használat engedélyezése karitatív vagy kulturális rendezvény céljából

történik, a közterület használati engedélyben vagy a hatósági szerződésben külön-külön kell

meghatározni azt a területet, ahol a rendezvény kerül lebonyolításra, valamint az a területet, ahol a

rendezvényhez kapcsolódó szolgáltatás történik, a rendezvény jellegéhez kapcsolódó terméket

forgalmaznak.

(4) Közterületi értékesítés, vagy alkalmi rendezvény céljából történő közterület-használat esetében az

1. mellékletben meghatározott díj megfizetésének felül a fogyasztásra kijelölt terület használatáért a

közterület értékesítés vagy alkalmi rendezvény közterület-használati díjának 50%-át kell megfizetni.

28.§ Abban az esetben, ha a közterületi építési munka végzése miatt a közterületi értékesítés, vagy az

üzlet homlokzatával érintkező területen történő értékesítés korlátozott módon folytatható, vagy a

kereskedelmi tevékenységből képződő bevétel csökkenése várható, az

1 mellékletben meghatározott

díjat a polgármester átruházott hatáskörében legfeljebb 50 %-al csökkentheti.

29.§ (1)Ha a közterület használati engedély engedélyese által a kérelemben megjelölt tevékenység

rendeltetésszerű gyakorlása a zöldterület károsodását vonja maga után, a közterület használati

engedélyben rendelkezni kell arról, hogy az engedélyes a közterület használati díjon kívül

3.

mellékletben

meghatározott zöldterület igénybevételi díjat is köteles megfizetni.

(2) Amennyiben a közterület használati engedély alapján végzett tevékenység gyakorlása során a

zöldterület károsodásának mértéke meghaladja az (1) bekezdés szerinti zöldterület igénybevételi

díjmértékét, az engedélyest kötelezni kel arra, hogy térítse meg az Önkormányzatnak az

igénybevételi díj és a tényleges igénybevétel során bekövetkezett értékcsökkenés különbözetét.

(3) A zöldkár megtérítésére kell kötelezni azt az engedélyest is, akinek a közterület használati

engedélye nem tartalmazott rendelkezést a közterület használatára vonatkozóan, de az általa végzett

tevékenységgel összefüggésben a zöldterület károsodott.

(4) A zöldterület helyreállítását az Önkormányzat, vagy az általa megbízott vállalkozó végzi.

30.§ (1) Közterületen lévő fás szárú növény kivágása esetén, amennyiben a növény pótlása az adott

földrészleten nem teljesíthető, vagy a pótlásra másik ingatlan a kormányrendelet szerint nem

jelölhető ki, a fás szárú növény kivágásától számított egy éven belül az Önkormányzat részére a

rendelet 3. mellékletében

meghatározottak alapján pénzbeli kompenzációt kell fizetni, a pénzbeli

kompenzációból Favédelmi Keretet kell képezni.

(2) A Favédelmi Keret kizárólag az alábbi célok megvalósítására használható fel:

a) fasor és cserjesor rekonstrukció közterületen,

b) fasor és cserjesor létesítése közterületen,

c) egyedi fák és egyedi cserjék ültetése közterületen,

d) fás szárú növények pótlása közterületen.

31.§ A hirdető-berendezés elhelyezéséért fizetendő díjat a rendelet

1 mellékletében foglaltak alapján

a közterület-használati engedélyben kell megállapítani.

(2) Egy évnél hosszabb időtartamra szóló közterület-használatiengedélyben rendelkezni kell arról,

hogy a díj mértékének változása esetén az engedélyes vagy szerződő fél vállalja, hogy az új díj

esedékességének időpontjáról a megváltozott mértékű díjat fizeti meg az Önkormányzatnak.

(3) Hirdetmény elhelyezéséért járó díjat a rendelet

1. mellékletében rögzítettek alapján az

engedélyben az engedély megadásakor kell megállapítani.

(4)Az információs tábla elhelyezéséért járó díjat a rendelet

1. mellékletében meghatározottak alapján

az engedélyben az engedély megadásakor kell megállapítani.

(5) Ha az engedélyes a hatósági szerződésben olyan kötelezettséget vállal, amelynek teljesítésére

hatósági határozattal nem lenne kötelezhető, úgy az általa vállalt többletkötelezettség figyelembe

vételével az engedélyes által fizetendő, a rendeletben meghatározott közterületi használati díj a

hatósági szerződésben csökkenthető. A díjcsökkentéssel kapcsolatosan a hatósági szerződés

megkötése előtt a polgármester kikéri a Pénzügyi Bizottság véleményét.

(6) Az engedélyben meghatározott közterület –használati-, terület-használati, elhelyezési díjat, ha az

engedély legfeljebb egy évre szól, egy összegben előre kell megfizetni. Egy évnél hosszabb időre szóló

engedély esetén a díjakat az engedélyben meghatározottak szerint kell megfizetni.

32.§ (1) Közterület felbontásakor határidő hosszabbítása esetén a közterület igénybevételi díjat az

1.

melléklet

szerinti díjakhoz képest háromszoros szorzóval kell megállapítani.

(2) A felbontott burkolatok forgalomnak történő ideiglenes átadásáig az engedély köteles az

igénybevett teljes építési területre kiterjedően az igénybevételi díjat megfizetni.

(3)Igénybevételi díjfizetése nélkül bontható fel a közterület:

a)az Önkormányzat saját beruházásában végzett építési, felújítási munkálatok esetében a vállalkozási

szerződésben meghatározott teljesítési határidő lejártáig,

b) ha a beruházás törvényben meghatározott közszolgáltatás,vagy az Önkormányzat Szervezeti és

Működési Szabályzatában meghatározott önként vállalt feladat ellátását szolgálja.

(4) Zöldterület- igénybevételi díj fizetése nélkül bontható fel a közterület:

a) ha a beruházás Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerinti közszolgáltatás

ellátását szolgálja,

b) ha az Önkormányzat Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény alapján a Képviselő

Testület döntése által, vagy helyi népszavazás alapján önként vállalta valamely helyi közügy

megoldását, és a beruházás ezen feladat ellátását szolgálja.

10. A közterületek használatával kapcsolatos hatáskör gyakorlása, egyes döntésekkel kapcsolatos

rendelkezések

33.§(1) A közterület-használati engedély kiadására, visszavonására, a rendeletben meghatározott

esetben a közterület használat megtiltására, a rendeletben meghatározott szabályok szerinti

kötelezésről szóló döntés meghozatalára, a közterület bontásáról szóló szabályok szerint utólagos

hozzájárulás megadására önkormányzati hatósági jogkörben, átruházott hatáskörben a polgármester

jogosult.

(2)Közút rendeltetéstől eltérő használata esetén a közútkezelői hozzájárulás kiadására a közúti

közlekedésről szóló törvény rendelkezései irányadóak. A Képviselő Testület a közútkezelői

hozzájárulás kiadásával kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre átruházza.

(3)Közterület-használati engedély kiadása helyett a polgármester a kérelmezővel hatósági szerződést

köthet.

(4)Az(1) bekezdésben meghatározott esetekben újrafelvételi kérelem benyújtásának nincs helye.

11. A közterületek filmforgatási célú igénybevétele

34.§(1) A közterület filmforgatási célú igénybevételére a 11 alcím rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A közterület filmforgatás célú igénybevétele a 90 napot nem haladhatja meg.

(3) A közterület filmforgatási célú igénybevételére, akár ugyanazon, vagy különböző engedélyes által

forgatott filmesetében ugyanazon intervallum alatt összességében a 3.000 m2-t nem haladhatja meg.

35.§(1) közmű üzemzavara elhárításának szükségessége, vagy helyre nem hozható károsodással

fenyegető helyzet (továbbiakban együtt: kárral fenyegető helyzet) esetén önkormányzati döntés

alapján az engedélyes közterület, vagy annak a kárral fenyegetett helyzettel érintett része

igénybevételét a döntés kézbesítésétől számított legkésőbb három órán belül megszünteti.

(2) A kárral fenyegető helyzet elhárítását követően legkésőbb három napon belül a közterület

használatot biztosítani kell.

(3) Rendkívüli természeti esemény esetén az (1) bekezdés szabályait kell alkalmazni.

(4)A közterület filmforgatási célú igénybevételére a rendkívüli természeti esemény megszűnését,

vagy ha a rendkívüli természeti esemény a természetes, vagy épített környezetet érintően olyan

következményekkel járt, amely alól a település közigazgatási területét, vagy egy részét mentesíteni

kell, a mentesítés befejezését követően legkésőbb 30 napon belül a közterület használatot biztosítani

kell.

36.§ (1) A közterület filmforgatási célú igénybevétele szempontjából turisztikailag kiemelt közterület

nincs. A közterület filmforgatási célú igénybevételéért fizetendő díj megállapítására a mozgóképről

szóló törvény rendelkezése az irányadóak.

(2) A fizetendő díj 30%-al csökken, ha a közterület használat nem haladja meg a 30 napot.

(3) Ha a hatósági szerződés szerint a közterület-használat a (2) bekezdés alapján nem haladja meg a

30 napot, de a tényleges használat annál hosszabb, a közterület használat teljes időtartamára a díjat

a kedvezmény figyelmen kívül hagyásával kell megfizetni.

(4) A fizetendő díj 50%-al csökken, ha a film forgatásának célja Fertőszentmiklós történelmének,

kulturális örökségének, művészeti értékeinek, sportjának, kulturális életének, közművelődési

kínálatának, közösségi szintereinek, civil szervezeteinek és tevékenységüknek az épített és természeti

értékeinek bemutatása.

37.§ Mentes a díj fizetés alól a mozgóképről szóló törvény szerinti közérdekű célokat szolgáló film

forgatása, ha a forgatás időtartama nem haladja meg a 15 napot, filmművészeti állami felsőoktatási

képzés keretében készülő film forgatása esetén a 30 napot.

38.§ A Képviselő- testület a hatósági szerződés jóváhagyásával, és a 35.§ (1) , (3) bekezdése szerinti

döntéssel kapcsolatos hatáskörét átruházza a polgármesterre.

39.§ A közterület filmforgatási célú igénybevételével kapcsolatos eljárásra a mozgóképről szóló

törvény és annak felhatalmazása alapján kiadott, a törvény végrehajtásáról szóló jogszabály

rendelkezése az irányadó.

12.Záró rendelkezések

40.§ (1) Ez a rendelet 2013. november hó 1 napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti:

A közterület használatáról és védelméről szóló 10/2005(VIII.30.) KT. rendelettel, valamint a

16/2004(IX.23.) KT. rendelettel módosított 7/2001.(VI.27.) KT. rendelet .

Horváth Tibor Török Melinda

polgármester jegyző

A rendelet kihirdetésének napja: 2013. szeptember 9.