Fertőszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2013. (IX. 9.) önkormányzati rendelete
a közterület használatáról
Hatályos: 2013. 11. 01- 2013. 11. 30Fertőszentmiklós Város Önkormányzat Képviselő Testületének 9/2013.(IX.09.) önkormányzati rendelete
a közterület használatáról
Fertőszentmiklós Város Önkormányzatának Képviselő Testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.törvény 54. §(5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 41. § bekezdése tekintetében a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.törvény 19 (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 41. § (3)-(4) bekezdése tekintetében a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL.törvény 76. §(1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 41. §(5) bekezdése tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 12. § (2) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján
Általános rendelkezések:
1. § (1) A rendelet szabályait kell alkalmazni a közterületek – ide értve a közutak rendeltetéstől eltérő használatát is- használatával kapcsolatos jogviszonyokra, kivéve:
a) a vásár és piac üzemeltetőjére és a vásáron vagy piacon kereskedelmi tevékenységet végzők közötti jogviszonyra,
b) a gépjármű-várakozóhelyek kialakítására és használatára.
(2) A rendelet szabályait kell alkalmazni a beépítetlen tulajdonú ingatlanok esetében a hirdető-berendezések elhelyezésével kapcsolatos jogviszonyokra is.
(3) Értelmező rendelkezések:
a) alkalmi rendezvény: a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló Kormány rendeletben meghatározottak szerinti nem rendszeres, hanem bizonyos ünnepi vagy más alkalmakból szervezett rendezvény,
b) alkalomszerű közterületi értékesítés: 14 napot meg nem haladó időtartamú közterületi értékesítés,
c) fogyasztásra kijelölt terület: a kereskedelmi tevékenység céljára szolgáló árusító pavilon vagy ideiglenes árusítóhely oldalvonalaitól mért 2 méteres távolságon belüli terület. A fogyasztásra kijelölt terület számításánál figyelmen kívül kell hagyni azt a területet,amely a fogyasztásra kijelölt területből az ingatlan valamely határvonalán túl, másik ingatlan területén helyezkedik el,
d) karitatív tevékenység: bárki által igénybe vehető ellenszolgáltatás nélküli anyagi és nem anyagi jellegű szolgáltatási tevékenység,
e) közterületi értékesítés: a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló Kormány rendeletben meghatározottak szerint végzett kereskedelmi, vendéglátási tevékenység,
f) kulturális tevékenység: a közösség művelődése érdekében végzett tevékenység,
g) mozgóbolti árusítás: a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló Kormány rendeletben meghatározottak szerint végzett kereskedelmi, vendéglátási tevékenység,
h) szervezett sporttevékenység, bármely tömegkommunikációs, vagy infokommunikációs eszköz igénybevételével- előre meghatározott helyre és időpontra – meghirdetett rendezvény, ahol a sportról szóló törvény szerinti sporttevékenységet folytatnak, kivéve a szellemi sportágban meghirdetett rendezvény,
i) üzlet homlokzatával érintkező területen történő értékesítés: a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételiről szóló Kormány rendeletben meghatározottak szerint végzett kereskedelmi, vendéglátási tevékenység.
2. A közterület rendeltetéstől eltérő használatának általános szabályai
2. § A közterületeket azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit másik használatának korlátozása vagy kizárása nélkül bárki ingyenesen használhatja.
3. § (1) A közterületek- mások közterület-használatátkorlátozó vagy kizáró módon történő – használatára, a rendeletben meghatározott kivétellel, engedély alapján kerülhet sor.
(2) A közterület – mások használatát korlátozó vagy kizáró módon történő – használatának engedélyezése a rendeletben meghatározott tevékenységek céljára, vagy esetekben lehetséges.
(3) A közterület használat engedélyezése esetén az engedélyesnek, a rendeletben meghatározott kivételekkel, a rendelet 1. mellékletében meghatározott mértékű közterület-használati díjat kell fizetni.
(4) A közterület felbontásának engedélyezése esetén a rendelet 1. mellékletében meghatározott igénybevételi díjat, de minimum 5.000.-Ft kell fizetni.
(5) A közterület-használati engedélyt a rendeletben meghatározott kivétellel- legfeljebb 1 éves- időtartamra lehet kiadni.
(6) Ha az engedélyes az engedély érvényességének lejártakor vagy az megelőzően kérelmezi az engedély meghosszabbítását, - feltéve, ha a közterület használati díj megfizetésével kapcsolatos, és az engedélyben előírt, valamint a külön jogszabályokban meghatározott kötelezettségét maradéktalanul teljesítette, és a rendelet nem zárja ki – a közterület használati engedélyt ismételten 1 év időtartamra meg kell hosszabbítani. Az engedély automatikus meghosszabbítására nem kerülhet sor, ha jogszabályváltozás következtében a közterület használati engedély kiadása új kérelem benyújtása esetén sem lehetséges.
(7) A rendeletben meghatározott esetben az engedélyt 1 évnél hosszabb időtartamra is meg lehet hosszabbítani.
4. § A közterület-használati engedélyt – a közterület-használati díj fizetésére történő kötelezés mellőzésével – kell kiadni:
a) tömbtelkes beépítés esetén hulladékgyűjtő edényzet tárolása céljából, azzal, hogy a hulladékgyűjtő edényzetet, közlekedési területen nem lehet elhelyezni,
b) szelektív- hulladékgyűjtő sziget kialakítása céljából az STKH Önkormányzati Társulás, vagy a települési szilárd hulladék kezelésével megbízott közszolgáltató részére.
c) az Önkormányzat saját és az Önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek beruházásában végzett építési, felújítási munkálatok esetében a vállalkozási szerződésben meghatározott teljesítési határidő lejártáig,
d) az Önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek által szervezett valamennyi rendezvény esetében,
e) karitatív, kulturális tevékenység céljára szervezett rendezvény esetében,kivéve, ha a rendezvény szervezője egyéni vagy társas vállalkozó,
5. § (1) A közterület-használati engedélyt- a közterület-használati díjfizetésére történő kötelezés mellőzésével- ki kell adni a vezetékjog, szolgalmi jog, használati jog, közérdekű szolgalmi, használati jog, vagy közművezeték elhelyezéséről kötött megállapodás jogosultjának, amennyiben az Önkormányzattal kötött szerződés alapján az Önkormányzat a közterület-használati engedély iránti kérelemben megjelölt tevékenység tűrésére köteles.
(2) A közművezeték elhelyezéséért az Önkormányzatot- az önkormányzati tulajdonú ingatlan használatáért – megillető ellenérték a vezetékjog,szolgalmi jog, használati jog, alapításáról szóló, vagy törvény alapján a közművezeték elhelyezéséről kötött megállapodásban kerül meghatározásra.
6. § (1) A közterület-használati engedélyben rendelkezni kell arról, hogy az engedélyes az engedélyben meghatározott tevékenység gyakorlása során betartja a rendeletben, vagy bármely más jogszabályban meghatározott kötelezettségeket, és tartózkodik minden olyan magatartástól, amelyet a rendelet, vagy bármely más jogszabály tilalmaz.
(2) a közterület használati engedélyben a figyelmet fel kell hívni arra, amennyiben az a tevékenység, amelyre a közterület igénybevételét kérelmezték, bármely más hatóság engedélyéhez kötött, a tevékenység megkezdésére csak akkor kerülhet sor, ha az engedélyes rendelkezik a külön jogszabályban előírt jogerős hatósági engedéllyel. A közterület használati engedélyben a figyelmet fel kell hívni arra, amennyiben a tevékenység a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozik, a szolgáltatás, és a szolgáltatás nyújtója feleljen meg a törvényben előírt feltételeknek.
7. § (1) A közterület használati engedélyben rendelkezni kell arról, hogy az engedélyes a közterület használati engedélyben megjelölt területen a köztisztaság fenntartásáról az Önkormányzat hatályos, a köztisztasággal összefüggő tevékenységekről szóló rendelete szabályainak megfelelően köteles gondoskodni.
(2) Nem lehet közterületi engedélyt kiadni tűz és robbanás veszélyes tevékenység gyakorlására az engedélyezett tűzijáték rendezése kivételével.
8. § (1) A közterületi használati engedélyt vissza kell vonni , ha az engedélyes az engedélyben, továbbá bármely jogszabályban, a tevékenységre vonatkozóan meghatározott kötelezettségét nem teljesíti – ide értve a jogszabály szerint tiltott magatartástól való tartózkodás kötelezettségét is, vagy ha az engedély kiadására, meghosszabbítására a jelen rendeletben meghatározott feltételek hiányában került sor.
(2) Meg kell tiltani a közterület használatát, amennyiben a közterület használatára a rendeletben meghatározott engedély kiadása nélkül kerül sor, vagy a közterület rendeltetéstől eltérő használatához nem kell engedély, de a tevékenységet a rendelet szabályaival ellentétes módon gyakorolják. Amennyiben a közterület jogosulatlan használata a közterület állagának sérelmével járt, a közterület jogosulatlan használóját kötelezni kell a közterület helyreállítására.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti döntések meghozatalánál a határozatot fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítással kapcsolatosan a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényrendelkezéseit kell alkalmazni.
3. A közterület értékesítésére vonatkozó szabályok
9. § (1) A közterület használatáról szóló határozatban, vagy hatósági szerződésben az árusító pavilon megjelenésével kapcsolatos rendelkezéseket rögzíteni kell.
(2) Ha az árusító pavilon elhelyezéséhez jogszabály alapján építési engedély szükséges, közterület-használati engedély kiadására csak akkor kerülhet sor, ha a kérelmező az engedélykérelemhez csatolja a jogerős építési engedélyt.
10. § (1) Az üzlet homlokzatával érintkező területen történő értékesítés, valamint közterületi értékesítés keretében végzett vendéglátási tevékenység esetén a közterület használatról szóló határozatban, vagy hatósági szerződésben az árusító terasz, bútorzat, árnyékoló megjelenésével kapcsolatos rendelkezéseket rögzíteni kell.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott vendéglátási tevékenység érdekében elhelyezni kívánt terasz elhelyezéséhez jogszabály alapján építési engedély szükséges, közterület-használati engedély kiadására csak akkor kerülhet sor, ha a kérelmező az engedélykérelemhez csatolja a jogerős építési engedélyt.
4. Közterületek bontása
11. § Közterület felbontásához, annak területén, az alatt, vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez a közút esetében közútkezelői hozzájárulás, nem közút közterület (továbbiakban együtt: közterület) esetében közterület bontási engedély (továbbiakban együtt: közterület bontási engedély) szükséges.
12. § (1) Engedély nélkül közterületet felbontani csak a közmű üzemzavarának halasztást nem tűrő elhárítása érdekében lehetséges. A felbontást követő első munkanapon a bontást be kell jelenteni a Polgármesteri Hivatal műszaki ügyintézőjénél. A bejelentés a következő adatokat tartalmazza:
a) a bontás helye és időpontja,
b) a bontás helyét ábrázoló fénykép, vagy nyomvonal helyszínrajz kivonat,
c) a bontás oka,
d) a munkát végző cég neve,
e) a felelős műszaki vezető neve, beosztása, telefonszáma,
f) a bejelentő neve, címe, telefonszáma.
(2) Abban az esetben, ha a bejelentés alapján megállapítható, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feltétel fennáll: a bejelentő részére utólagos hozzájárulást kell adni. A helyreállítási tevékenység végzésére a rendelet szabályai irányadóak.
(3) Abban az esetben, ha a bejelentés alapján megállapítható, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feltétel nem állt fenn, és a bontást még nem állították helyre, a közterület használatot meg kell tiltani és a közmű üzemeltetőt kötelezni kell a bontás helyreállítására. A helyreállítási tevékenység végzésére a rendelet szabályai az irányadóak.
13. § A munkálatok végzése előtt és alatt a forgalom biztonságos tereléséről és korlátozásáról a közmű üzemeltetőjének kell gondoskodni.
14. § (1) A közterület bontási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a 2. mellékletben megjelölt valamennyi adatot és nyilatkozatot.
(2) A közterület bontása, illetve közterületen történő építés során a Polgármesteri Hivatal műszaki egysége szakfelügyeletet biztosít. A szakfelügyeletet a munkavégzés megkezdése előtt legalább hét nappal korábban kell kérni. A munkavégzés során: munka megkezdése, az elkészült létesítmények eltakarása és a helyreállítás befejezése csak a szakfelügyelet jelenlétében történhet.
(3) A munkák befejezésekor műszaki átadást kell tartani, amelynek lezárását, és azt, hogy az érintett terület alkalmas a közterület közforgalom számára történő visszaadásra, a szakfelügyelet igazolja.
15. § (1) Új burkolt közterület építése esetén az építés befejezését követő 5. naptári év december 31-ig – a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve- a közterületet nem lehet felbontani.
(2) A meglévő pályaszerkezet megtartásával járó aszfaltszőnyeg készítés esetén a befejezést követő 3. naptári év december 31-ig – a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – a közterületet nem lehet felbontani.
(3) A bontási tilalom nem vonatkozik a halasztást nem tűrő, veszély elhárítását szolgáló bontásokra. A vészhelyzet megszüntetését követően az igénybevevő köteles a közterületet helyreállítani, A közterület helyreállítására vonatkozó kikötéseket a közterület-bontási engedélybe kell belefoglalni.
(4) Az (1), (2) bekezdésben meghatározott határidőkön belül a közterület felbontását engedélyezni kell, amennyiben a közterület felbontásának szükségességét előidéző helyzet kezelésére más műszaki megoldás nincs, és a kérelmező kérelmében vállalja a közterület teljes hosszban történő új kopóréteggel való helyreállítását.
16. § (1) Az engedélyesnek az engedélyben meghatározott területen kívüli területre, ha arra vonatkozóan kérelmet nyújt be, a közterület- bontási engedély kiadását meg kell tagadni:
a) ha az engedélyes az engedélytől eltérően nem megfelelő ütemben végzi munkáját,mindaddig, míg a folyamatban lévő munkák üteme az engedélyben meghatározott mértéket el nem éri,
b) ha az engedélyesnek az engedélytől eltérően elmaradása van a munkaterületek helyreállításában –így különösen: betemetés, betonozás, aszfaltozás, füvesítés- mindaddig, míg a munkaterületet helyre nem állítja,
c) ha az engedélyest felszólították, vagy kötelezték valamely korábbi, bontás helyreállítására, ismételt helyreállítására, javítására, a munkaterület biztosítására vagy egyéb hiányosságának pótlására vonatkozóan, mindaddig, míg a felszólításban, kötelezésben előírtakat maradéktalanul nem teljesíti.
(2) A közterület- bontási engedély kiadását meg kell tagadni, ha a kérelmező engedély nélkül vesz igénybe rendeltetésétől eltérően közterületet, mindaddig, míg az engedély nélküli közterület-használat fennáll.
5. A közterületek helyreállítása
16. § (1) Az előre tervezett bontások után a helyreállítás módját, minőségét, határidejét, a munkaterület környezetének biztonságosságát és a szükséges forgalmi rend módosítását a közterület –bontási engedélyben kell meghatározni. A közmű meghibásodás miatt szükségessé vált bontás után a helyreállítás módját, minőségét, határidejét, a munkaterület környezetének biztonságosságát és a szükséges forgalmi rend módosítását a bejelentést követően kiadott hozzájáruló nyilatkozatban, bejelentés elmulasztása esetén a helyreállításra kötelező határozatban kell meghatározni.
(2) Ha a teljes helyreállítás a bontási engedélyben meghatározott határidőre nem készül el, a határidő műszakilag indokolt esetben meghosszabbítható.
(3) A közmű meghibásodást követő burkolatbontás utáni helyreállítást, a technológiailag indokolt legrövidebb időn belül el kell végezni.
(4) A rendeltetéstől eltérő használat során megbontott közút helyreállítását az engedélyesnek kell elvégeznie, az alábbiak szerint:
a) útpálya hosszirányú felbontása esetén:
aa) fő- és gyűjtő utakon a megbontott teljes forgalmi sávot új kopóréteggel kell ellátni,
ab) lakó és kiszolgáló utakon forgalmi sávban csak egy munkahézag-élvágás lehet. A meglévő kopóréteget a szegélyig, ennek hiányában az útpálya széléig fel kell szedni és a munkahézagig, egységes kopóréteget kell teríteni, függetlenül a munkaárok szélességétől,
ac) a burkolatba kerülő munkahézag ( élvágás) az úttengellyel párhuzamos, törés nélküli vonal mentén kell, hogy haladjon,
ad) amennyiben az ab) pont szerint helyreállítandó felület szélessége meghaladja a forgalmi sáv 50%-át, a teljes forgalmi sávot új kopóréteggel kell ellátni,
b) útpálya keresztirányú bontása esetén a helyreállítást a kiemelt szegélyre, illetve az út szélére merőleges munkahézagokkal kell elvégezni,
bb) amennyiben a beruházáson belül két útpálya merőleges munkaárok egymáshoz közelebbi székének távolsága nem haladja meg a 10 m-t, akkor a két munkaárok területét és a közte lévő területet együttesen új kopóréteggel kell ellátni,
c) kerékpárút, gyalogút, járda felbontása:
ca) a2,5 m széles vagy annál keskenyebb aszfalt burkolatú kerékpárút, gyalogút, járda hosszirányú bontása esetén teljes szélességben új kopóréteget kell építeni,
cb) a 2.5 m-nél szélesebb aszfalt burkolatú kerékpárút, gyalogút, járda, hosszirányú bontása esetén csak egy munkahézag lehet, és a kopóréteg cseréjét a munkahézagtól a kerékpárút, gyalogút, járda széléig kell elvégezni,
cc) aszfalt burkolatú kerékpárút, gyalogút, járda keresztirányú bontása során,- amennyiben egy beruházáson belül két út vagy járdaszélre merőleges munkaárok egymáshoz közelebbi szélének távolsága nem haladja meg a 10 m-t,- a két munkaárok területét és a közte lévő területet együttesen új kopóréteggel kell ellátni,
d) gyalogút és járda kijelölt-gyalogos átkelőhelynél történő bontása esetén, a mozgáskorlátozottak akadálymentesítéséről is gondoskodni kell.
17. § A munkaárokba szerves anyagot, építési törmeléket, szemetet visszatölteni tilos. A munkaárok csak földdel, vagy a közterület-bontási engedélyben, utólagos hozzájárulásban, kötelezésben előírt anyaggal tölthető fel és a visszatöltött anyagot a vonatkozó szabályok szerint tömöríteni kell.
(2) A helyreállításra kötelezett feladata a földvisszatöltések tömörségét a kivitelezés során ellenőrizni és dokumentálni a közútkezelői hozzájárulásban előírtak szerint.
(3) Téli, illetve technológiailag alkalmatlan időben ideiglenes helyreállítást kell végezni, a végleges helyreállítás határidejének meghatározása mellett.
(4) A téli hónapokban- üzemzavar elhárítás érdekében végzett közterület felbontása esetén- a szabvány szerinti tömörítés biztosítása érdekében minden esetben talajcserét kell alkalmazni.
(5) A munkavégzéssel érintett területeken a szilárd burkolat pályaszerkezete a munkaárok szélétől számítottan minimum 30-30 cm-es átlapátolással kell kiépíteni.
18. § Amennyiben a közterület-bontási engedélyt közművezeték építésével (bővítés, felújítás, csere) kapcsolatos bontás végzésére kérték, az engedélyt csak akkor lehet megadni, ha a gerincvezeték építésével egy időben valamennyi ingatlan bekötő vezetéke kiépítésre kerül, legalább az út és járda burkolaton túl mért 1 méter hosszúságig kiépítetlen közterület esetén a szabályozási szélességig.
19. § (1) Közterület-bontási engedély november 15-től március 15-ig terjedő időszakra nem adható ki, kivéve azt az esetet, amelyben a beruházás támogatásból megvalósuló, érvényes támogatási szerződéssel rendelkező projekt megvalósítására irányul és a szerződésben foglalt teljesítési határidejére tekintettel más műszaki megoldás hiányában szükséges a közterület felbontása.
(2) Szilárd út-, tér és járdaburkolat, valamint lépcső helyreállítását csak megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező személy vagy szervezet végezheti.
20. § (1) A vezetékzóna fölé kerülő anyag tömörségi fokának legalább 90%-osnak kell lennie. A munkagödör visszatöltés felső 50 cm-es rétege legalább 95%-os tömörséggel kell, hogy készüljön.
(2) A tömörségi vizsgálatot úttengellyel párhuzamos bontás esetén minden esetben legalább 25 méterenként el kell végezni. A mérési pontokat a Polgármesteri Hivatal műszaki ügyintézője jelöli ki.
(3) Keresztbontás esetén a műszaki ügyintéző a tömörségi vizsgálatot szúrópróba –szerűen rendeli el oly módon, hogy 3 bekötésből átlagosan legalább egy vizsgálva legyen. Ha a tömörség nem megfelelő a műszaki átadás-átvételhez a közterület tulajdonosa, a közút kezelője nem járul hozzá és újra-helyreállításra kötelez.
(4) A tömörség mérési vizsgálatok díja az engedélyest terheli.
(5) A közterület tulajdonosa, a közút kezelője további vizsgálatokat írhat elő- a közterület bontási engedélyben, utólagos hozzájárulásban, kötelezésben a munka nagysága, jellege alapján.
(6) Minőségi vita esetén az engedélyesnek, illetve kivitelezőjének kell további vizsgálatokkal igazolni a megfelelőséget.
6. Közmű koordináció
21. § (1) A közterületen folyó munkák összehangolása érdekében a Polgármesteri Hivatal évente tájékoztatást kér a közterületen elhelyezett közművek, hírközlési hálózatok kezelőitől a rövid (1 éves) és középtávú (5 éves) közműhálózat fejlesztési, korszerűsítési valamint felújítási terveikről.
(2) A benyújtott középtávú közterület bontási terveket a Polgármesteri Hivatal éves üzemezésben összehangolja.
(3) A következő évre vonatkozó, rövid távú burkolatbontási tervek összehangolása érdekében a Polgármesteri Hivatal minden év december 31-ig közmű-koordinációt tart. Indokolt esetben az egyeztető tárgyalás év közben is összehívható.
(4) Az éves egyeztető tárgyalásra meg kell hívni:
a) a közterületen elhelyezett közművek, hírközlési hálózatok kezelőit,
b) országos közút kezelőjét,
c) illetékes rendőrkapitányságot,
d) Polgármesteri Hivatal érintett szervezeti egységét.
(5) A Polgármesteri Hivatal a közmű-koordinációt követő év február 28-ig elkészíti a város éves közterület-bontási tervét és a (4) bekezdésben felsoroltaknak megküldi.
7.Fás szárú növények környezetében végzett munkavégzés
22. § Közművezeték létesítése vagy rekonstrukciója során:
a) fás szárú növény törzsétől 1 méteren belül gépi munkavégzés nem lehetséges, csak kézi földmunkát lehet végezni.
b) fás szárú növény gyökérzetét kalodával kell megvédeni, amennyiben a földmunka végzésére a növény törzsétől legfeljebb 2 m távolságra vagy azon belül kerül sor.
c) fás szárú növény törzsét kalodával, vagy más mechanikai védelemmel kell ellátni, amennyiben a munkagép, illetve annak hatósugara a fa törzsét 3 méter távolságon belül megközelíti,
d) talajban haladó közművezeték létesítése vagy rekonstrukciója során, annak nyomvonala a meglévő fasort 2 méternél, meglévő cserjesávot 1 méternél jobban nem közelítheti meg.
e) közművezeték létesítése vagy rekonstrukciója során a közműszolgáltató szervezet köteles megvizsgálni a vezeték nyomvonalának a zöldsávon kívüli, burkolatban vagy egyéb területsávban történő elvezetésének lehetőségét,
f) légvezeték létesítése vagy rekonstrukciója során a közműszolgáltató szervezet a szigetelt légkábelt vagy földkábelt kell, hogy előnybe részesítse a szabad vezetékkel szemben, amennyiben a korszerűbb megoldás alkalmazása műszaki szempontból nem lehetetlen.
23. § (1) A közműszolgáltató szervezet a közterület munkavégzés megkezdése előtt az önkormányzat megbízásából parkfenntartási tevékenységet végző vállalkozóval egyeztetést folytat le a munkaterületen a növényzet védelme és megóvása érdekében.
(2) A közműszolgáltató szervezet a munkaterület átadására, valamint az elkészült munka átadására meghívja az önkormányzat parkfenntartási tevékenységet végző vállalkozás képviselőjét.
(3) Az érintésvédelmi metszést megelőzően a közműszolgáltató szervezet egyeztetést folytat le az önkormányzat megbízásából a parkfenntartási tevékenységet végző vállalkozóval a fás szárú növények védelme érdekében.
8.Hirdető berendezések elhelyezése
24. § (1 ) Jogszabályban meghatározott esetben, ha a hirdető-berendezés elhelyezése építés-hatósági engedélyhez kötött , a közterület használati engedély kiadására csak akkor kerülhet sor, ha a kérelmező az engedélykérelemhez csatolja a jogerős építési engedélyt.
(2) A közterület használatról szóló határozatban, a hirdető berendezés térbeli elhelyezkedésével, városképi megjelenésével kapcsolatos rendelkezéseket rögzíteni kell.
(3) A hirdetmény elhelyezésére szóló engedély legfeljebb 1 év időtartamra szólhat.
(4) Amennyiben közterületet, beépítetlen önkormányzati ingatlant, vagy annak egy részét hirdető – berendezés elhelyezése céljára több kérelmező kíván használni, engedély annak adható, aki az előírt feltételeknek megfelel, és kérelmét időben korábban nyújtotta be. A korábbi benyújtóval szemben is elsőbbséget élvez az a kérelmező, aki engedély alapján a közterületet korábban már jogszerűen használta és a használat meghosszabbítását az engedély lejárta előtt kérelmezi, feltéve, ha megfelel az engedély meghosszabbítására vonatkozó feltételeknek.
(5) Az engedély meghosszabbítására és a korábbi engedélyes elsőbbségére vonatkozó rendelkezéseket a hirdetmény elhelyezésével, valamint az információs tábla elhelyezésével kapcsolatosan is alkalmazni kell.
25. § (1) A hirdető-berendezés, hirdetmény, információs táblaelhelyezésére szóló közterület használati engedélyt vissza kell vonni, ha az engedélyes az engedélyben, továbbá bármely jogszabályban a tevékenységére vonatkozóan meghatározott kötelezettségét nem teljesíti –ideértve a jogszabály szerint tiltott magatartástól való tartózkodás kötelezettségét is. Az engedély visszavonásáról szóló határozatban a korábbi engedélyest kötelezni kell a hirdető berendezés, a hirdetmény eltávolítására, az információs tábla eltávolításáról a tulajdonos Önkormányzat gondoskodik.
(2) A hirdető berendezés, hirdetmény, információs tábla elhelyezésére vonatkozó hatósági szerződést rendkívüli felmondás útján meg kell szüntetni a hatósági szerződésben rögzített jogsértő magatartás bekövetkezése esetén. A hatósági szerződésnek a hatóság részéről rendkívüli felmondással történő megszüntetése esetén az ügyfelet kötelezni kell a hirdető-berendezés, hirdetmény eltávolítására, az információs tábla eltávolításáról az Önkormányzat gondoskodik.
(3) Az engedély nélkül elhelyezett – ideértve azt a helyzetet is, ha az engedély időtartama lejárt – hirdető berendezés, hirdetmény, információs tábla eltávolítását el kell rendelni. Amennyiben az engedély nélküli elhelyezés az önkormányzati tulajdon állagának sérelmével járt, a hirdető berendezés, hirdetmény, információs tábla engedély nélküli elhelyezőjét kötelezni kell az önkormányzati tulajdon helyreállítása költségének megtérítésére.
(4) Az (1),(3) bekezdés szerinti döntések meghozatalánál a határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánításával kapcsolatosan a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
26. § A rendelet szerint elhelyezett hirdető-berendezés eredeti állapotnak megfelelő karbantartása a hirdető berendezés tulajdonosának, vagy-a köztük lévő megállapodás alapján- az üzemeltető feladata és kötelessége.
9. Közterület használati, igénybevételi és zöldterület igénybevételi díjak
27. § (1) A közterület használati díj, a zöldterület igénybevételi díj megfizetéséről az engedélyben úgy kell rendelkezni, hogy annak megfizetéséig az engedélyben meghatározott tevékenység nem kezdhető meg.
(2) A közterület használati díjat a kérelemben megjelölt időtartamra, de legalább 1 napra meg kell állapítani.
(3) Amennyiben a közterület- használat engedélyezése karitatív vagy kulturális rendezvény céljából történik, a közterület használati engedélyben vagy a hatósági szerződésben külön-külön kell meghatározni azt a területet, ahol a rendezvény kerül lebonyolításra, valamint az a területet, ahol a rendezvényhez kapcsolódó szolgáltatás történik, a rendezvény jellegéhez kapcsolódó terméket forgalmaznak.
(4) Közterületi értékesítés, vagy alkalmi rendezvény céljából történő közterület-használat esetében az 1. mellékletben meghatározott díj megfizetésének felül a fogyasztásra kijelölt terület használatáért a közterület értékesítés vagy alkalmi rendezvény közterület-használati díjának 50%-át kell megfizetni.
28. § Abban az esetben, ha a közterületi építési munka végzése miatt a közterületi értékesítés, vagy az üzlet homlokzatával érintkező területen történő értékesítés korlátozott módon folytatható, vagy a kereskedelmi tevékenységből képződő bevétel csökkenése várható, az 1 mellékletben meghatározott díjat a polgármester átruházott hatáskörében legfeljebb 50 %-al csökkentheti.
29. § (1) Ha a közterület használati engedély engedélyese által a kérelemben megjelölt tevékenység rendeltetésszerű gyakorlása a zöldterület károsodását vonja maga után, a közterület használati engedélyben rendelkezni kell arról, hogy az engedélyes a közterület használati díjon kívül 3. mellékletben meghatározott zöldterület igénybevételi díjat is köteles megfizetni.
(2) Amennyiben a közterület használati engedély alapján végzett tevékenység gyakorlása során a zöldterület károsodásának mértéke meghaladja az (1) bekezdés szerinti zöldterület igénybevételi díjmértékét, az engedélyest kötelezni kel arra, hogy térítse meg az Önkormányzatnak az igénybevételi díj és a tényleges igénybevétel során bekövetkezett értékcsökkenés különbözetét.
(3) A zöldkár megtérítésére kell kötelezni azt az engedélyest is, akinek a közterület használati engedélye nem tartalmazott rendelkezést a közterület használatára vonatkozóan, de az általa végzett tevékenységgel összefüggésben a zöldterület károsodott.
(4) A zöldterület helyreállítását az Önkormányzat, vagy az általa megbízott vállalkozó végzi.
30. § (1) Közterületen lévő fás szárú növény kivágása esetén, amennyiben a növény pótlása az adott földrészleten nem teljesíthető, vagy a pótlásra másik ingatlan a kormányrendelet szerint nem jelölhető ki, a fás szárú növény kivágásától számított egy éven belül az Önkormányzat részére a rendelet 3. mellékletében meghatározottak alapján pénzbeli kompenzációt kell fizetni, a pénzbeli kompenzációból Favédelmi Keretet kell képezni.
(2) A Favédelmi Keret kizárólag az alábbi célok megvalósítására használható fel:
a) fasor és cserjesor rekonstrukció közterületen,
b) fasor és cserjesor létesítése közterületen,
c) egyedi fák és egyedi cserjék ültetése közterületen,
d) fás szárú növények pótlása közterületen.
31. § A hirdető-berendezés elhelyezéséért fizetendő díjat a rendelet 1 mellékletében foglaltak alapján a közterület-használati engedélyben kell megállapítani.
(2) Egy évnél hosszabb időtartamra szóló közterület-használatiengedélyben rendelkezni kell arról, hogy a díj mértékének változása esetén az engedélyes vagy szerződő fél vállalja, hogy az új díj esedékességének időpontjáról a megváltozott mértékű díjat fizeti meg az Önkormányzatnak.
(3) Hirdetmény elhelyezéséért járó díjat a rendelet 1. mellékletében rögzítettek alapján az engedélyben az engedély megadásakor kell megállapítani.
(4) Az információs tábla elhelyezéséért járó díjat a rendelet 1. mellékletében meghatározottak alapján az engedélyben az engedély megadásakor kell megállapítani.
(5) Ha az engedélyes a hatósági szerződésben olyan kötelezettséget vállal, amelynek teljesítésére hatósági határozattal nem lenne kötelezhető, úgy az általa vállalt többletkötelezettség figyelembe vételével az engedélyes által fizetendő, a rendeletben meghatározott közterületi használati díj a hatósági szerződésben csökkenthető. A díjcsökkentéssel kapcsolatosan a hatósági szerződés megkötése előtt a polgármester kikéri a Pénzügyi Bizottság véleményét.
(6) Az engedélyben meghatározott közterület –használati-, terület-használati, elhelyezési díjat, ha az engedély legfeljebb egy évre szól, egy összegben előre kell megfizetni. Egy évnél hosszabb időre szóló engedély esetén a díjakat az engedélyben meghatározottak szerint kell megfizetni.
32. § (1) Közterület felbontásakor határidő hosszabbítása esetén a közterület igénybevételi díjat az 1. melléklet szerinti díjakhoz képest háromszoros szorzóval kell megállapítani.
(2) A felbontott burkolatok forgalomnak történő ideiglenes átadásáig az engedély köteles az igénybevett teljes építési területre kiterjedően az igénybevételi díjat megfizetni.
(3) Igénybevételi díjfizetése nélkül bontható fel a közterület:
10. A közterületek használatával kapcsolatos hatáskör gyakorlása, egyes döntésekkel kapcsolatos rendelkezések
33. § (1) A közterület-használati engedély kiadására, visszavonására, a rendeletben meghatározott esetben a közterület használat megtiltására, a rendeletben meghatározott szabályok szerinti kötelezésről szóló döntés meghozatalára, a közterület bontásáról szóló szabályok szerint utólagos hozzájárulás megadására önkormányzati hatósági jogkörben, átruházott hatáskörben a polgármester jogosult.
(2) Közút rendeltetéstől eltérő használata esetén a közútkezelői hozzájárulás kiadására a közúti közlekedésről szóló törvény rendelkezései irányadóak. A Képviselő Testület a közútkezelői hozzájárulás kiadásával kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre átruházza.
(3) Közterület-használati engedély kiadása helyett a polgármester a kérelmezővel hatósági szerződést köthet.
(4) Az(1) bekezdésben meghatározott esetekben újrafelvételi kérelem benyújtásának nincs helye.
11. A közterületek filmforgatási célú igénybevétele
34. § (1) A közterület filmforgatási célú igénybevételére a 11 alcím rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A közterület filmforgatás célú igénybevétele a 90 napot nem haladhatja meg.
(3) A közterület filmforgatási célú igénybevételére, akár ugyanazon, vagy különböző engedélyes által forgatott filmesetében ugyanazon intervallum alatt összességében a 3.000 m2-t nem haladhatja meg.
35. § (1) közmű üzemzavara elhárításának szükségessége, vagy helyre nem hozható károsodással fenyegető helyzet (továbbiakban együtt: kárral fenyegető helyzet) esetén önkormányzati döntés alapján az engedélyes közterület, vagy annak a kárral fenyegetett helyzettel érintett része igénybevételét a döntés kézbesítésétől számított legkésőbb három órán belül megszünteti.
(2) A kárral fenyegető helyzet elhárítását követően legkésőbb három napon belül a közterület használatot biztosítani kell.
(3) Rendkívüli természeti esemény esetén az (1) bekezdés szabályait kell alkalmazni.
(4) A közterület filmforgatási célú igénybevételére a rendkívüli természeti esemény megszűnését, vagy ha a rendkívüli természeti esemény a természetes, vagy épített környezetet érintően olyan következményekkel járt, amely alól a település közigazgatási területét, vagy egy részét mentesíteni kell, a mentesítés befejezését követően legkésőbb 30 napon belül a közterület használatot biztosítani kell.
36. § (1) A közterület filmforgatási célú igénybevétele szempontjából turisztikailag kiemelt közterület nincs. A közterület filmforgatási célú igénybevételéért fizetendő díj megállapítására a mozgóképről szóló törvény rendelkezése az irányadóak.
(2) A fizetendő díj 30%-al csökken, ha a közterület használat nem haladja meg a 30 napot.
(3) Ha a hatósági szerződés szerint a közterület-használat a (2) bekezdés alapján nem haladja meg a 30 napot, de a tényleges használat annál hosszabb, a közterület használat teljes időtartamára a díjat a kedvezmény figyelmen kívül hagyásával kell megfizetni.
(4) A fizetendő díj 50%-al csökken, ha a film forgatásának célja Fertőszentmiklós történelmének, kulturális örökségének, művészeti értékeinek, sportjának, kulturális életének, közművelődési kínálatának, közösségi szintereinek, civil szervezeteinek és tevékenységüknek az épített és természeti értékeinek bemutatása.
37. § Mentes a díj fizetés alól a mozgóképről szóló törvény szerinti közérdekű célokat szolgáló film forgatása, ha a forgatás időtartama nem haladja meg a 15 napot, filmművészeti állami felsőoktatási képzés keretében készülő film forgatása esetén a 30 napot.
38. § A Képviselő- testület a hatósági szerződés jóváhagyásával, és a 35. § (1) , (3) bekezdése szerinti döntéssel kapcsolatos hatáskörét átruházza a polgármesterre.
39. § A közterület filmforgatási célú igénybevételével kapcsolatos eljárásra a mozgóképről szóló törvény és annak felhatalmazása alapján kiadott, a törvény végrehajtásáról szóló jogszabály rendelkezése az irányadó.
12.Záró rendelkezések
40. § (1) Ez a rendelet 2013. november hó 1 napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti:
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet