A költségvetés előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul szöveges indokolással együtt kell bemutatni a helyi önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve, valamint a közvetett támogatásokat. A bevételeket és a kiadásokat kiemelt előirányzatok, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti bontásban, és működési és felhalmozási cél szerint is részletezni kell. A helyi önkormányzat költségvetési kiadásai között kell megtervezni a helyi önkormányzat nevében végzett beruházások, felújítások kiadásait beruházásonként, felújításonként,- a helyi önkormányzat által a lakosságnak juttatott támogatásokat, szociális, rászorultság jellegű ellátásokat, az általános és céltartalékot, és elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek kiadásait, valamint a helyi önkormányzat ilyen projektekhez történő hozzájárulásait.

A helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek engedélyezett létszámán felül a költségvetési rendeletben költségvetési szervenként be kell mutatni a közfoglalkoztatottak létszámát is.

A helyi önkormányzat költségvetési bevételei között kell megtervezni a helyi önkormányzat bevételeit – így különösen a helyi adó bevételeket, a helyi önkormányzatok általános működéséhez kapcsolódó támogatásokat, a központi költségvetésből származó egyéb költségvetési támogatásokat –, elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit.

A finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét Magyarország 2023. évi központi költségvetésről szóló 2022. évi XXV. törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) határozza meg. A rendelet-tervezetet a fentieknek megfelelően az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 23. § (2)-(4) bekezdésének figyelembevételével, és a költségvetési törvény alapján állítottuk össze.

Gazdálkodásunk pénzügyi kereteit döntően a feladat finanszírozási rendszer, a saját bevételeink legfontosabb eleme, a helyi adóbevételek nagysága határozzák meg.

Fontos eleme a 2023. évi költségvetésünknek nyertes pályázataink megvalósítása: a négy Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló TOP PLUSZ pályázat, az Idősbarát Önkormányzati Díjjal elnyert pénzösszeg felhasználása, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásából a Petőfi szobor felújítása, illetve a VELUX Alapítvány pályázatának keretében az Ikva-patak menti parkfejlesztés.

A helyi önkormányzatok számára kötelező feladatokat továbbra is törvény írhat elő az önkormányzatok eltérő adottságait (gazdasági teljesítőképesség, lakosságszám, közigazgatási terület mérete) is figyelembe véve.

Az önkormányzat 2023. évi bevételeinek fő összege 2.853.930.862 Ft (1. melléklet, 1. sz. tájékoztató tábla). A tárgyévi költségvetési bevételek összege 1 706 163 258 Ft. A finanszírozási bevételek tartalmazzák az előző évi költségvetési maradvány igénybevételét 799.000.000 Ft összegben.

Az önkormányzat és intézményei bevételeit kiemelt előirányzatonként, valamint a kötelező és önként vállalt feladatok szerinti bontásban a 6. melléklet tartalmazza.

Az Önkormányzatok működési támogatásai előirányzaton szereplő összeg az önkormányzat törvényi előírás alapján ellátandó kötelező feladataihoz biztosít bevételi forrást a központi költségvetésből. A bevételek az intézményi ellátottak várható létszáma és egyéb mutatók figyelembevételével igényelt és a kormányzat részéről jóváhagyott támogatásokat tartalmazzák. A Magyar Államkincstár által bekért mutatók alapján (a 2023. évi megalapozó felmérés) tervezhető működési célú támogatások összege 440.663.256 Ft. Ezt az összeget csökkenti a 142.142.996 Ft összegű - egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességétől függő mértékű - szolidaritási hozzájárulás, mely a költségvetésben a kiadási oldalon, az Egyéb működési célú kiadások jogcímnél a Törvényi előíráson alapuló befizetések soron jelenik meg.

2023. évben az önkormányzatok finanszírozása alapjaiban nem tér el a 2022-ben alkalmazott feladatalapú finanszírozástól. Öt fő elemből áll: az általános működtetési, köznevelési, a szociális és gyermekjóléti, a gyermekétkeztetési, valamint a kulturális feladatok támogatása. Ezek fajlagos összegei emelkedtek, pontosabban az előző évi béremelésekhez kapcsolódó kiegészítő állami támogatások fajlagos összegei épültek csak be.

2023. évben szintén emelkedtek központilag a bérek, ennek állam általi kompenzálásáról a költségvetés készítésekor még nincs információnk, kiadási oldalon viszont már megjelenik a béremelés hatása.

A kulturális dolgozók előző évi 20%-os bérfejlesztésének idei kiadásaihoz idén már nem kell pályázatot benyújtani az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőhöz, hanem automatikusan érkezik a nettó finanszírozás keretében.

A 2023. évi állami támogatásokat részletesen 5. sz. tájékoztató táblán mutatjuk be.

A védőnői és iskola-egészségügyi feladatok ellátására Társadalombiztosítási Alapokból NEAK (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő) által folyósítandó támogatás jelenik meg ezen a soron. A 2023. évi támogatás összege 12.113.400 Ft.

A tavaly decemberben megjelent, egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIII. törvény értelmében a védőnők felett a munkáltatói jogokat 2023. július 1-jétől a területileg illetékes vármegyei egészségügyi intézmény gyakorolja majd, az önkormányzat június 30-ig részesül finanszírozásra a védőnői szolgálat után. A védőnői szolgálattal kapcsolatos üzemeltetési feladatok megosztása még ezután történik, a jogszabály szerint a védőnői ellátásra szolgáló ingó és ingatlan vagyont az állam számára ingyenes használatra biztosítani kell.

Az alábbi pályázatok támogatási összegét terveztük ezen a soron összesen 521.351.634 Ft összegben:

A kormány adócsökkentési intézkedései miatti korlátozások megszűntek, így önkormányzatunk 2023. január 1-jétől egy új helyi adót, a telekadót vezeti be, melynek várható bevételét eredeti előirányzatként még nem terveztük, de várhatóan nagyobb összeg fog realizálódni az év folyamán.

A kormány által a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak előző két évben adott 50%-os iparűzési adó kedvezménye 2023-tól megszűnik, így önkormányzatunknak ilyen címen nem esik ki adóbevétele. A 2022-es évre adott állami kompenzáció előlegével viszont az idei év októberében kell majd elszámolni, melynek eredményeként vagy pótlólagos támogatást kapunk, vagy visszafizetési kötelezettségünk keletkezik.

A működési bevételek az Önkormányzat és az intézmények által nyújtott közszolgáltatásokhoz és egyéb nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódnak jellemzően a következők szerint:

Az intézményi térítési díjak január 1-jétől jelentősen emelkednek, tekintve, hogy az elmúlt két évben jogszabály alapján nem volt lehetséges térítési díjat emelni, illetve az elszabaduló energiaárak és infláció miatt az idei évben nagyon magasak lettek a vásárolt élelmezés nyersanyag- és rezsiköltségei.

Az egyéb pénzügyi műveletek bevételei soron az ezévben lejáró Diszkont kincstárjegy árfolyamnyereségét terveztük.

2023. évre nem terveztünk itt bevételt.

2023. évben nem terveztünk itt bevételt.

Ezen a soron a VELUX Alapítvány Ikva-patak menti parkfejlesztés pályázatának II-III. ütem szerinti támogatási bevételét terveztük.

A Magyar Államkincstártól vásárolt, kedvező kamatozású Diszkont kincstárjegyek lejáratkor realizálódó bevételét terveztük ezen a soron.

A költségvetési kiadások főösszege 2.462.787.922 Ft (1. melléklet, 2.sz. tájékoztató tábla).

A személyi juttatások soron a köztisztviselők, közalkalmazottak, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban és a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó dolgozók juttatásai szerepelnek.

A személyi juttatások részeként a törvény szerinti illetményeket, munkabéreket az engedélyezett létszámkeretek, illetve a kinevezések (munkaszerződések) figyelembevételével terveztük. A foglalkoztatottak személyi juttatásainak egyéb elemeit (közlekedési költségtérítés, jubileumi jutalom, béren kívüli juttatások, stb.) az ismert adatok alapján számítottuk.

A minimálbér és a garantált bérminimum idén is jelentős mértékben emelkedett január 1‑jével. A minimálbér 200 000 Ft-ról 232 000 Ft-ra, a garantált bérminimum pedig 260 000 Ft-ról 296 400 Ft-ra emelkedett. Ez szinte minden dolgozót érintett, a meglévő bértáblák összecsúsztak, ami azt eredményezte, hogy végzettségtől, életkortól függetlenül mindenki ugyanazt a bért kapja. Ennek következtében bérfeszültség alakult ki, hiszen ahol a jogszabály ezen „egyenösszeg” fölé kötelező pótlékot ad, ott a bérek kiemelkednek a többiekéhez képest.

Ilyen központi bérpótlék emelés történt január 1-jei hatállyal a köznevelési ágazatban: a pedagógusok ágazati szakmai pótléka ismét emelkedett, 20%-ról 32%-ra. Ezen emelés érintette a pedagógusokon kívül a pedagógus végzettségű nevelő munkát segítő dolgozókat, illetve a pedagógus végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelőket is, viszont más köznevelési munkaköröket nem.

Sem a kulturális ágazatban, sem a szociális ágazatban, se a köztisztviselői körben nem történt meg központilag az inflációt lekövető béremelés, csupán a bölcsődei és az egészségügyi szolgálati jogviszonyban van az állami intézkedéseknek köszönhetően kiemelkedő illetményezési rendszer.

Az önkormányzati szintű bérfeszültség és a munkaerőhiány elkerülése végett a béremelésből kimaradt ágazatokban a minimálbér/garantált bérminimum kötelező emelésén felül további átlag 10% bérfejlesztést terveztünk.

A létszám-előirányzatok tekintetében a Polgármesteri Hivatalnál betervezésre került plusz fél fő informatikus álláshely, melynek sikeres betöltése esetén megoldódnak az intézmények számítástechnikával kapcsolatos helyi igényei.

A munkaadókat terhelő adókat, járulékokat a törvényi előírásoknak megfelelően a személyi juttatások összegéhez igazodóan terveztük.

A dologi kiadások meghatározásánál az intézmények, a polgármesteri hivatal és az önkormányzat üzemeltetési, fenntartási kiadásai szerepelnek. A működéshez szükséges kiadásokat az intézményvezetőkkel egyeztetve a takarékos gazdálkodást figyelembe véve terveztük, ennek ellenére az árak drasztikus változásával számolnunk kellett szinte minden területen, hiszen több szolgáltató is jelezte az áremelést, ezenkívül az anyagok, termékek árai is jócskán megemelkedtek az energiaválság következtében.

A közüzemi díjak árának elszabadulását önkormányzatunk az idei évben mérsékeltebben érzi még a fennálló határozott idejű szerződések miatt, bár a rendszerhasználati díjak emelkedésének ez nem ad féket. Az energiapiacon tapasztalható kedvezőtlen folyamatok, árnövekedések következtében elképzelhető, hogy az év folyamán - a közüzemi díjak alakulásának ismeretében - további többlet forrást szükséges majd biztosítani a tartalékkeret terhére.

A gyermekétkeztetés és a szociális étkeztetés terén is jelentős kiadás növekedéssel terveztünk a vásárolt élelmezés rovaton.

Az Ellátottak pénzbeli juttatásai soron a lakosságnak juttatott támogatásokat (ápolási, gyógyszervásárlási, lakásfenntartási, sérült gyermekek utazási támogatása, beiskolázási támogatás, 70 éven felüliek támogatása) a jogszabályi változásokat figyelembe véve és az előző évi adatok alapján terveztük meg.

Az iskolások étkezési kedvezményét egy kincstár által korábban kiadott tájékoztató alapján már nem lehet a költségvetési számvitelben kimutatni kiadásként, így ezen a soron sem lehet szerepeltetni, csupán a térítési díj bevételek „kiesése” útján közvetve érzékelhető a támogatás nyújtása.

Az Egyéb működési célú kiadások előirányzat tartalmazza az államháztartáson belüli és kívüli szervezeteknek nyújtott különböző támogatásokat. Ezeknek a támogatásoknak a döntő része az önkormányzat önként vállalt feladatai körébe tartozik.

A Törvényi előíráson alapuló befizetések soron szerepel a fentebb már említett szolidaritási hozzájárulás összege, melyet az állam az iparűzési adóerőképesség mértéke alapján von el az önkormányzattól a nettó finanszírozás keretében.

Az Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre soron szerepel a Kistérségi Társulás tagdíja, a kistérségi belső ellenőrzési hozzájárulás, a fogászati ügyelet, valamint a Kistérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás működési hozzájárulása.

A felsőoktatásban tanulók részére a Bursa Hungarica ösztöndíjat is itt terveztük.

A Polgármesteri Hivatalnál a népszámlálásra, a Szabadidőközpont és Könyvtárnál a bérfejlesztési támogatásra 2022-ben kapott támogatási előleg fel nem használt összege szerepel, melyet 2023-ban vissza kell fizetnie az intézményeknek.

Az Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre soron az egyesületeknek, civil szervezeteknek illetve a római katolikus egyházközségnek nyújtandó működési támogatást terveztük, amit a 4. sz. tájékoztató táblán részletesen bemutatunk.

Itt szerepel ezenkívül az iskolaegészségügyi ellátás finanszírozására átadott pénzeszköz is.

A felhalmozási költségvetési kiadások 2023. évi tervezett előirányzata 1.128.961.682 Ft.

A beruházási és felújítási kiadásokat részletesen a 4. és 5. sz. mellékletben mutatjuk be.

Az intézményekben jelentős beruházási és felújítási munkálatok várhatóak, melyek nagy része európai uniós támogatásból valósul meg a TOP PLUSZ pályázat keretében.

Az európai uniós támogatással megvalósuló projektek bevételeit és kiadásait részletesen a rendelet tervezet 9. melléklete tartalmazza.

Az Egyéb felhalmozási kiadások soron 2022. évben nem terveztünk kiadást.

A tervezett tartalék 151.481.847 Ft, ebből 148.781.847 Ft általános tartalék, 2.700.000 Ft céltartalék. A tartalék biztonságos fedezet nyújt az esetleg felmerülő nem várt kiadások fedezetére.

Az étkezési térítési díjak esetén terveztünk támogatást, amelynek mértéke a szociális helyzet függvénye. (2. sz. tájékoztató tábla)

Az önkormányzat 2023. évi költségvetésére vonatkozó javaslat nem tartalmaz olyan kötelezettség vállalást, melynek a jövőre nézve számszerűsíthető kihatása lenne.

Az önkormányzat előirányzat felhasználási tervét a 3. sz. tájékoztató táblán mutatjuk be.

Az előirányzat-felhasználási ütemterv az önkormányzat bevételei és kiadásai tervezett teljesülésének havi bontását szemlélteti a következő tényezők figyelembevételével:

A bevételeknél a központi költségvetésből származó támogatásokat a jogszabályi előírások alapján várható teljesülési időpontokban vettük figyelembe. A többi bevételnél figyelembe vettük a fennálló szerződéseket és az előző évek gyakorlatát és a jogszabályok szerinti teljesítési időpontokat. A kiadásokat a havonta rendszeresen felmerülő kiadások, valamint a beruházások, felújítások és nagyobb karbantartások tervezett ütemezését figyelembevéve terveztük meg.

Itt az augusztusban lejáró éves futamidejű Diszkont kincstárjegy újrabefektetését terveztük, illetve az értékpapír pénzszámla szabad egyenlege terhére újabb Diszkont kincstárjegy vásárlását.

A 2022. évben megelőlegezett és 2023. évben visszafizetendő állami támogatást terveztük meg ezen a soron.