Fertőszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2025. (XII. 16.) önkormányzati rendeletének indokolása
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2026. 02. 01Fertőszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2025. (XII. 16.) önkormányzati rendeletének indokolása
2026.02.01.
a helyi építési szabályzatról
Általános indokolás
A rendelet megalkotásának célja a település fenntartható és rendezett fejlődésének biztosítása, a lakosság életminőségének javítása, valamint a természeti, táji és építészeti értékek védelme. Fertőszentmiklós város településszerkezetének alakítása, a különböző területfelhasználási módok összehangolása, és a fejlesztési igények kezelése csak olyan helyi építési szabályzat (HÉSZ) megalkotásával lehetséges, amely összhangban áll a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvénnyel, a településtervezést szabályozó 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelettel, valamint az Alaptörvényben és az önkormányzati törvényben meghatározott önkormányzati feladatokkal.
A szabályzat a város teljes közigazgatási területére vonatkozóan meghatározza:
a területfelhasználási kategóriákat és övezeti besorolásokat,
az építési tevékenységek korlátait és feltételeit,
a telekalakítás sajátos szabályait,
a környezet-, természet- és tájvédelmi követelményeket,
a közműellátás és infrastruktúra-rendszer fejlesztési kereteit,
a helyi építészeti örökség védelmének módját és követelményeit,
a településképi előírásokat.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz és a 2. §-hoz
A rendelkezések meghatározzák a rendelet hatályát, a szabályozás alkalmazásának módját, továbbá a szabályozási terv kötelező és tájékoztató elemeit.
A 3. §-hoz és a 4. §-hoz
E szakaszok rögzítik a területfelhasználási kategóriákat, elkülönítve a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket, illetve meghatározzák a telekalakítás alapelveit.
Az 5–8. §-hoz
A környezet-, természet- és tájvédelmi rendelkezések a település természeti értékeinek megóvását szolgálják, különös tekintettel a Natura 2000 területekre, az ökológiai folyosókra, az ex lege védett kunhalomra és egyedi tájértékekre. Emellett meghatározzák a környezeti terheléssel, vízgazdálkodással és közműellátással kapcsolatos előírásokat.
A 9–11. §-hoz
Az építés általános szabályai rendszerezik az építmények elhelyezésének feltételeit, a beépítési módok alkalmazását és az építési helyre vonatkozó előírásokat. Ezek a rendelkezések biztosítják a településkép egységességét és a szomszédos ingatlanok érdekeinek védelmét.
A sajátos jogintézmények – így az elővásárlási jog és a telekcsoport újraosztása – alkalmazása a hosszú távú településfejlesztési célok megvalósítását támogatja.
A sajátos jogintézmények – így az elővásárlási jog és a telekcsoport újraosztása – alkalmazása a hosszú távú településfejlesztési célok megvalósítását támogatja.
A 12–22. §-hoz
Az egyes beépítésre szánt építési övezetekre vonatkozó részletes előírások biztosítják, hogy a lakó-, vegyes-, gazdasági-, üdülő- és különleges területek sajátos rendeltetésük szerint fejlődhessenek.
Külön jelentőséggel bír:
Külön jelentőséggel bír:
a falusias, kertvárosias és kisvárosias lakóövezetek karakterének megőrzése,
a gazdasági övezetekben a zöldfelületi minimumok előírása,
a temetőkre, hulladékudvarokra, mezőgazdasági üzemi területekre, sport-, turisztikai és nádgazdálkodási területekre vonatkozó speciális szabályok meghatározása.
A 23–38. §-hoz
A beépítésre nem szánt területek – utak, zöldterületek, erdők, mezőgazdasági területek, vízgazdálkodási és természetközeli területek – részletes előírásai biztosítják a település ökológiai, közlekedési és rekreációs struktúráinak megőrzését és fejlesztését.
A 39–47. §-hoz
A rendelkezések célja a település építészeti örökségének megóvása, szakmai szempontú nyilvántartása és a védettségből fakadó tulajdonosi kötelezettségek egyértelmű rögzítése.
A rendelet:
A rendelet:
kijelöli az egyedi helyi védelem alatt álló értékeket,
meghatározza a védelem eljárási rendjét,
rögzíti a védett épületekre vonatkozó átalakítási, fenntartási és bontási előírásokat.
A 48–51. §-hoz
E rendelkezések célja a településkép esztétikus, rendezett megjelenésének biztosítása. Az építési anyaghasználatra, kerítésekre, tetőfedésre és az épületek elhelyezésére vonatkozó követelmények elősegítik a harmonikus utcakép kialakítását.
Az 52. §-hoz
Az előírások célja, hogy a közterületekről érzékelhető épülethomlokzatokon elhelyezett cégfeliratok, cégtáblák, cégtárgyak ne torzítsák a településkép megjelenését, ne okozzanak aránytalan vizuális terhelést, és illeszkedjenek a kialakult építészeti környezethez.
A rendelet korlátozza a reklámjellegű elemek elhelyezését, különösen tetőfelületeken, előkertben, illetve oldalkertben, továbbá előírja, hogy azok mérete, színvilága és kialakítása harmonizáljon az épület tagolásával.
A rendelet korlátozza a reklámjellegű elemek elhelyezését, különösen tetőfelületeken, előkertben, illetve oldalkertben, továbbá előírja, hogy azok mérete, színvilága és kialakítása harmonizáljon az épület tagolásával.
Az 53. §-hoz
A rendelkezések kijelölik azokat a területeket, amelyek a település táji környezetét, természeti állapotát vagy természetvédelmi funkcióját tekintve kiemelt jelentőséggel bírnak.
A szabályozás célja, hogy az ilyen területeken megvalósuló fejlesztések:
A szabályozás célja, hogy az ilyen területeken megvalósuló fejlesztések:
ne veszélyeztessék a tájkaraktert,
ne rontsák a rálátási és kilátási viszonyokat,
illeszkedjenek a természeti környezethez.
Az 54. §-hoz
A szakmai konzultáció intézménye a településképi követelmények megelőző érvényesítésének kulcseszköze.
Az előírás biztosítja, hogy:
Az előírás biztosítja, hogy:
az építési tevékenységet megelőzően egységes, szakmai szempontú iránymutatás szülessen,
a tervező és az építtető megismerje a településképbe való illeszkedés követelményeit,
az építészeti megoldások a Településképi Arculati Kézikönyvben foglaltakhoz igazodjanak.
Az 55–57. §-hoz
A véleményezési eljárás biztosítja, hogy az építési engedélyezéshez kötött tevékenységek településképi szempontból is kontrolláltak legyenek. A polgármester – a főépítész véleményére támaszkodva – szakmai álláspontot alakít ki arról, hogy:
a tervezett építmény illeszkedik-e a környezetéhez,
megfelel-e a helyi építészeti karakternek,
figyelembe veszi-e a korábbi konzultációk során rögzített javaslatokat.
Az 58. §-hoz és az 59. §-hoz
A bejelentési eljárás keretében a kisebb léptékű, nem engedélyköteles építési tevékenységek településképi kontrollja valósul meg.
A 60–62. §-hoz
E szakaszok a településképi jogsértések kezelésére szolgáló hatósági eszközöket határozzák meg.
A 63–66. §-hoz
A rendelkezések:
-meghatározzák, hogy a rendeletet a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni
-hatályon kívül helyezik a korábbi településképi és helyi építési szabályzati rendeleteket
-rögzítik a hatálybalépés időpontját