Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdése és a 7. § (3) bekezdés c./ pontjában kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi rendeletet alkotja:

I. Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. § (1) Jelen előírások hatálya Csorna város jelenlegi és tervezett belterületére terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen területet felhasználni, telket alakítani, építményt, építményrészt, épület-együttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, a rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban építési munkát végezni) és ezekre hatósági engedélyt adni, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, és az Országos Településrendezési és Építési Követelményeket tartalmazó 253/1997 (XII. 20.) Kormányrendelet és mellékletei (továbbiakban OTÉK) és az egyéb általános érvényű jogszabályi és hatósági előírások, valamint jelen rendelet rendelkezései szerint lehet.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező és irányadó előírásokat tartalmaz.

(4)^[1] Jelen rendelet csak az övezeti terv hiteles másolatával, a Szabályozási és övezeti helyszínrajz V. című, SZ-J/5 rajzszámú, Rp.I.237-4/II. munkaszámú, a Szabályozási és övezeti helyszínrajz 1/1 (Belváros) című, SZ-J1/1 rajzszámú, Rp.I.237-19 munkaszámú,  a Szabályozási és övezeti helyszínrajz 1/2 című, SZ-J1/2 rajzszámú, Rp.I.237-5/2. munkaszámú, a Szabályozási és övezeti helyszínrajz 1/3 című, SZ-J1/3 rajzszámú, Rp.I.237-5/2. munkaszámú, a Közterületrendezési helyszínrajz (Belváros) című, SZ-J2 rajzszámú, Rp.I.237-5/2. munkaszámú, a Mértékadó épületek helyszínrajza című, SZ-J3 rajzszámú, Rp.I.237-5/2. munkaszámú, a Belterületi szabályozási és övezeti terv című, SZA-1/M rajzszámú, Rp.I.237-16 munkaszámú,  a Belterületi szabályozási és övezeti terv című, SZJ-1M rajzszámú, Rp.I.237-16 munkaszámú tervvel együtt érvényes.

^[2]I/A. FEJEZET

Értelmező rendelkezések, fogalom Meghatározások

1/A.§

E rendelet alkalmazásában:

1. Illeszkedés:

1. Telekalakítás: a telekalakításba vont telkek utcai szélessége legfeljebb 25%-nyi mértékben változtatható meg.
2. Építménymagasság: az építési hely előkerti vonalától számított 10m-en belül álló épületek, épületrészek párkánymagassága és tetőgerinc magassága a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 25%-kal térhet el.

Amennyiben mindkét szomszédhoz képest a legfeljebb 25%-nyi eltérés nem biztosítható, a mindkettőtől való, a megengedettet a legkisebb mértékben meghaladó eltérés fogadható el.

3. Beépítési mód: kialakult, beépítetlen telek esetén a szomszédos telkek beépítési módja.
4. Előkerti építési hely határa: a szomszédos telkeken álló épületek által meghatározott, egyben építési vonal.
5. Épületek alakítása: anyaghasználat, szín- és formavilág a szomszédos telkeken álló épületekhez igazodik. Azokban az övezetekben, ahol az SZ-J3 terv mértékadó építészeti karakterű épületet jelöl, az újonnan épülő, átépülő épületek építészeti formálásánál a mértékadó építészeti karakterű épületek jellegzetes építészeti motívumaihoz igazodni kell.
6. Az övezeti besorolás és az illeszkedési szabály közötti eltérés esetén az illeszkedési szabályt kell alkalmazni.

2. Korlátlan gyalogos közforgalomra szabadon tartandó telekrész: az építési telek része, beszámít a telekterületbe, területén közforgalmat szolgáló építmények, köztárgyak helyezhetők el.

Szabályozási elemek

2. § (1) A helyi építési szabályzat kötelező és irányadó elemeket tartalmaz. Belterületi határmódosítás az elfogadott szabályozási tervek alapján átvezethető.

(2) A kötelező szabályozási elemek változtatása csak a helyi építési szabályzat és az övezeti terv módosítása esetén lehetséges.

(3) A helyi építési szabályzatban alkalmazott kötelező szabályozási elemek az alábbiak:

a) kül- és belterület határa, illetve beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek határa,

b) övezetek, építési övezetek beépítésének feltételei, szabályai.

(4) Az irányadó elemek részletesebb tartalmú tervek által pontosított módon válnak kötelezővé.

(5) Az irányadó szabályozási elemek a következők:

a) A keret jelleggel megadott övezetek és  övezeti előírások,

b) minden egyéb, nem kötelező elem.

(6) Az övezeti tervlapon jelölt területfelhasználási egységek határai, valamint az övezeti határok az aktuális tulajdonviszonyok figyelembe vétele mellett változtathatók, amennyiben a telekalakítások során az összes érintett telek a vonatkozó hatályos előírásokat kielégíti.

II. Területfelhasználási egységek, építési övezetek, övezetek általános előírásai

A település terület-felhasználása

3. § (1) Csorna város közigazgatási területének beépítésre szánt területei az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak:

1. Nagyvárosias lakóterület,
2. Kisvárosias lakóterület,
3. Kertvárosias lakóterület,
4. Falusias lakóterület,
5. Településközpont vegyes terület,
6. Központi vegyes terület,
7. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület,
8. Ipari gazdasági terület,
9. Üdülőházas terület,
10. Hétvégi házas terület,
11. Jelentős zöldfelülettel rendelkező intézmények különleges terület,
12. Egyéb különleges terület.

(2) Az övezeti terv beépítésre nem szánt területei az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak:

1. Zöldterület,

2. Közlekedési és közmű területek.

Az építési övezetekre vonatkozó részletes előírások tartalma

4. § (1)^[3]

(2)^[4] Meglévő beépített telek esetén, a telken álló létesítmény elbontása és újra építése tekintetében az új létesítmény beépítése a meglévő épület beépítésének mértékében megvalósítható. Ebben az esetben, illetőleg amennyiben meglévő épület bővítése történik, az övezetre előírt minimális telekméret kialakítása nem kötelező, amennyiben az övezetre vonatkozó többi előírásnak megfelel.

(3) Beépítési mód:

SZ – szabadon álló beépítés,

O – oldalhatáron álló beépítés,

Z – zártsorú beépítés,

hZ – zártsorú beépítés, az épületek elhelyezése a tervlapon jelölt építési helyen belül lehetséges,

O>Z– zártsorú beépítés,

az így jelölt beépítési módnál az oldalhatárok közti teljes beépítés csak 16 m mélységig valósulhat meg. Hátsó épület-szárny kialakítása megengedett. ^[5]

O/SZ – oldalhatáron álló módon és szabadon álló módon is beépíthető.

 (4)^[6] Amennyiben a telek területe több mint kétszeresével meghaladja az adott övezetre előírt minimális telekterületet, és legalább 800 m2 területű, úgy a telek beépíthetősége nem lehet nagyobb

-sem 30 %-nál,

-sem az előírt maximális beépítettségnél.

Ez alól kivételt képeznek a központi vegyes, a településközponti vegyes, a kisvárosias, a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági és az ipari gazdasági területek, illetve az Lf* jelű építési övezet.

(5)^[7] Minimális előkert (m): az utcában kialakult előkert méretéhez igazodjon. Új utca kialakítása esetén, eltérő részletes előírás hiányában 5 m. Ettől eltérni max. 20 m2 alapterületű fedett, de nyitott gépkocsi beálló esetében lehet, amennyiben ehhez a városi tervtanács hozzájárult, tervtanács működésének hiányában pedig a városi főépítész hozzájárulása szükséges.

(6) Minimális zöldfelület: a megadott értéket meghaladó arányban kell biztosítani.

(7) Építménymagasság (m): a megadott építménymagasságnál magasabb épület nem helyezhető el.

(8) Szabályozási tervet kell készíteni új beépítés esetén, jelentős átépítés esetén (rehabilitációs területekre), kiemelt üdülőterületekre.

(9) Amennyiben az építési telken két lakásnál több valósul meg, úgy az OTÉK-ban meghatározott parkoló szükséglet legalább 50 %-át:

- meglévő épület emeletráépítésével, tetőtér beépítésével létrejövő új lakások,

- önkormányzati szociális lakások,

- Vt-Vk építési övezetek kivételével épületben kell megvalósítani. A parkoló szükséglet fennmaradó részét OTÉK, illetve az önkormányzat parkolási

 rendelete szerint kell biztosítani.

A garázsok és parkolók önálló (más gépjármű zavarása nélküli) megközelítését biztosítani kell.

Az építési telken:

- A háromnál több parkoló, vagy garázs megközelítését szilárd burkolatú úttal biztosítani kell. Szilárd burkolatként a fűbeton, gyeprács nem fogadható el.

- A járda minimális mérete 80 cm.

- A parkolókat szilárd burkolattal, vagy fűbetonnal kell ellátni.

Építési telken maximum két – összesen 9 m széles – gépkocsi bejáratot lehet kialakítani a kizárólag kereskedelmi-gazdasági épületek telkeinek kivételével. ^[8]

(10)^[9] A kialakult telekosztású tömbben a kialakítható telek legkisebb szélességére vonatkozó előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását.

(11)^[10]   Amennyiben a kialakult telekszélesség eléri a beépíthető telek legkisebb szélességére előírt mértéket, valamint a telket magában foglaló övezetre előírt kialakítható legkisebb telekterület mind a megmaradó, mind a telekmegosztás eredményeként létrejövő új telek esetében teljesül, a telekmegosztás engedélyezhető.

(12)^[11]   Saroktelek és egyidejű összevonás és újraosztás esetén a vele szomszédos telek megengedett legkisebb alakítható területe:

a)         kertvárosias és falusias lakóterületen: 500 m2

b)         településközponti területen: 300 m2

(13)^[12]   A már beépített építési telkeken közterület bővítés, vagy új közterület kialakítása céljából szabályozási vonallal lehatárolt, a közterületbe vonandó telekrész a telek beépítettségének számításánál nem vehető figyelembe. Az építési hely határát a szabályozási vonaltól kell számítani. A meglévő telek a közterületi bővítés, kialakítás végrehajtásáig is rendezettnek tekintendő.

Amennyiben a tervezett szabályozási vonal épületet metsz át, a telekalakítás során a szabályozási vonal helye az épület megtartása érdekében, legfeljebb 5,0m-nyi mértékig elmozdítható.

(14)^[13]   Közterület bővítéssel érintett beépítetlen telek csak az övezeti terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.

(15)^[14]   A nem telekhatáron vezető övezeti határvonal által érintett építési telek az övezeti határ vonala által jelölt tervezett telekmegosztás végrehajtása nélkül is beépíthető, amennyiben az övezetre vonatkozó egyéb előírásoknak megfelel. A beépíthetőségnél a telek övezeti határvonallal leválasztott telekrésze nem vehető figyelembe. Az építési hely hátsókerti határát az övezeti határvonaltól kell számítani.

(16)^[15]   Ahol az övezeti terv és az SZ-J tervek irányadó telekhatár vonallal telekmegosztást jelölnek, ott a telekmegosztások iránya meg kell, hogy egyezzen az irányadó telekhatárral.

(17)^[16]   Az SZ-J terveken illeszkedési övezetként megjelölt övezetben az e rendelet szerinti illeszkedésre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.

(18)^[17]   Azokban az övezetekben, ahol az SZ-J3 terv mértékadó építészeti karakterű épületet jelöl, az újonnan épülő, átépülő épületek építészeti formálásánál a mértékadó építészeti karakterű épületek jellegzetes építészeti motívumaihoz igazodni kell. Ezt a városi tervtanács véleményével kell igazolni, amennyiben az önkormányzat nem működtet tervtanácsot, a városi főépítész véleményével kell igazolni.

III. Beépítésre szánt területek előírásai

A lakóterület-egységekre vonatkozó általános előírások

5. § (1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A lakóterület lehet:

a) nagyvárosias lakóterület,

b) kisvárosias lakóterület,

c) kertvárosias lakóterület,

d) falusias lakóterület.

(3) A lakóövezetekben az egyes telkek minimális zöldfelületi fedettségét, az egyes építési övezeti előírásai tartalmazzák.

(4) A lakóövezetekben létesítmények az alábbi környezeti feltételek biztosítása esetén engedélyezhetők, ill. üzemeltethetők:

a) a létesítmények légszennyező anyag kibocsátása a levegő-tisztaságvédelmi szempontból védett I. területre vonatkozó határértékeket nem haladhatja meg.

b) diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek kizárólag zárt térben folytathatók.

c) feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített vagy szabványosított termék és anyag alkalmazható. Környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.

(5) A település lakóterületein épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha a közművesítettség mértéke megfelel a 22. § 8. pontban foglaltaknak.

(6) A lakóépületek minimális padlómagassága min. 50 cm-rel legyen magasabb a lakóépület előtt található járda szintjénél. Amennyiben a járda szintje nem meghatározható, úgy az útpadkánál.

(7) A lakóterületekben önálló garázsok elhelyezésére telek nem alakítható ki.

(8) Az oldalkert legkisebb szélessége:

- oldalhatáron álló beépítésű, 6,5 m maximális építménymagasságú, D és E tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények esetén 4 m-nél kisebb nem lehet,

- egyéb esetben az OTÉK szerint. ^[18]

(9) A 85-ös és a 86-os főútvonalak belterületi szakaszain az úttengelytől számított 30 m-en belül épülő lakóházak huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeinek térelhatároló szerkezeteit úgy kell kialakítani, hogy az előírás szerinti zajvédelmet biztosítsa.

(10) A lakóterületeken zártsorú beépítési mód esetén a saroktelkek beépítési százaléka 75%-os lehet, az adott övezeti jel módosítása nélkül.^[19]

Nagyvárosias lakóterület általános előírásai, építési övezetei

6. § (1) A nagyvárosias lakóterület 12,5 m épületmagasságot meghaladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az Ln jelű lakóterületeken jellemzően többszintes lakótelepek állnak. Az Ln jelű építési övezet területe a lakóépületek úszótelkei és köztük lévő közterület. A területeken új úszótelket alakítani nem lehet. (Az úszótelkekre a beépítettség fogalma, telekrendezési előírások nem alkalmazhatók. Az övezeti előírások az építési övezet jellel lehatárolt tömbök egészére vonatkoznak.)

(3) Minden nagyvárosias építési övezetben építési szándék (beépített terület növelés) esetén illetve parkrendezés megkezdése előtt, valamint a közlekedési területek rendezése esetén (a meglévő lakótelepek revitalizációja céljából) speciális szabályozási tervet kell készíteni. A tervben meg kell határozni a beépítési százalékot, a zöldterületi fedettséget és annak kialakítását.

(4)^[20]

(5) Az Ln jelű nagyvárosias lakóterület közterületein, és rendezett telkein illetve a meglévő épületekben elhelyezhető:

1. lakóépület

2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó létesítmény,

3. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális létesítmény,

4. sportépítmény,

5. továbbá minden olyan épület és építmény, amelyet a vonatkozó hatályos jogszabályok lehetővé tesznek.

(6) Az Ln jelű nagyvárosias lakóterületen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(7) A lakóépületek földszintjén meglévő garázsban funkcióváltás nem engedélyezhető.

(8) A meglévő többszintes lakóépületek építménymagassága az országos szintű jogszabályok és jelen terv vonatkozó előírásainak betartása mellett emelhető. Magastetős kialakítás engedélyezhető. Az így kialakított hasznos terek új lakás építése céljából, a környezeti feltételek biztosítása mellet beépíthetők.

(9) A nagyvárosi lakóterület építési övezete részletes előírásai: ^[21]

*úszótelkes beépítés miatt a telek mérete nem adható meg

Kisvárosias lakóterületre vonatkozó általános építési előírások, építési övezetek

7. § (1) A kisvárosias lakóterület közepesen sűrű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m -es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. Jelen szabályzat szerint Csorna hagyományos arculatát adó, jellemzően előkert nélküli, telkes lakóterületek.

(2) A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető:

1. lakóépület,

2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

3. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

4. sportlétesítmény,

5. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.

6. továbbá minden olyan épület és építmény, amelyet a vonatkozó hatályos jogszabályok lehetővé tesznek.

(3) A kisvárosias lakóterületen nem helyezhető el önálló parkoló-terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(4) A kisvárosias kialakult lakóterület-egység beépítettsége, karakterbeli különbsége, szerepköre alapján az alábbi építési övezetekre tagolódik:

1. Lk - F – magas intenzitású, új építésű kisvárosias lakóterület,

2. Lk - K – átlagos intenzitású kisperjési kialakult kiavárosias lakóterület,

3. Lk - V – egységes koncepció szerint épült (GYESEV)  kisvárosias lakóterület,

4. Lk - TH - önálló kisvárosias lakóterület, a volt tisztiház területén,

5. Lk - VÁ – a városközpont halmazos településrészeinek kisvárosias lakóterületei,

6. Lk - H – a város különböző pontjain található elszórt, kisvárosias lakóterület.

(5) A kisvárosias lakóterület területfelhasználási egység építési övezeteinek részletes előírásai az alábbiak:

(6) Zártsorú beépítési módnál zártsorú saroképület esetén a maximális beépítettség 70 % lehet.

(7)^[22] A Lk-H1 jelű övezetben a rendeltetési egységek száma nem lehet nagyobb a tömbben maximálisan kialakult rendeltetési egységek számánál.

Kertvárosias lakóterület általános építési előírásai, építési övezetei

8. § (1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:

1. legfeljebb négylakásos lakóépület,

2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

3. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

4. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület,

5. legfeljebb négy vendégszobaszámú egyéb szálláshely épület.

(3) A kertvárosias lakóterületen az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:

1. legfeljebb hatlakásos lakóépület,

2. a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,

3. sportépítmény,

4. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,

5. legfeljebb hat vendégszobaszámú egyéb szálláshely épület.

(4) A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el:

1. egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,

2. önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára,

3. üzemanyagtöltő.

(5) A kertvárosias kialakult lakóterület-egység beépítettsége, karakterbeli különbsége, szerepköre alapján az alábbi építési övezetekre tagolódik:

1. Lke – Á - Általános, laza, nagy telkes, jellemzően földszintes, oldalhatáron álló egy-két lakásos beépítés,

2. Lke – H – Hagyományos, kis telkes, jellemzően földszintes, oldalhatáron álló, jellemzően egy lakásos beépítés,

3. Lke – E – Egyedi, kis telkes, családi házas terület, ahol a telekhatárok nem merőlegesek az utca vonalára,

4. Lke – V – Villa, nagy telkes, igényesen kialakított, jellemzően emeletes beépítés,

5. Lke – I – Jellemzően ikres beépítésű, kistelkes, földszintes beépítés,

6. Lke – Z – Jellemzően zártsorú beépítés,

7. Lke – G – Garázsok számára kijelölt övezet,

8. Lke – T – Jellemzően társasházi beépítés, a telkeken 4-6 lakóegységet magába foglaló építményekkel,

9. Lke – hZ – Jellemzően hézagosan zártsorú beépítés. ^[23]

(6)^[24] A kertvárosias lakóterület területfelhasználási egység építési övezeteinek részletes előírásai az alábbiak:

(7) Az elő-, oldal- és hátsókertekre vonatkozó előírásokat az OTÉK és jelen szabályzat szerint kell megtartani.

(8) Az övezetben lévő építési telkeken maximálisan két lakás helyezhető el az alábbiak kivételével:

- Lke – I – besorolás esetén a maximális lakásszám e rendelet 8. § (2) és (3) bekezdés, illetve az OTÉK-ban meghatározottak szerint változik,

- Lke – T – Jellemzően társasházi beépítés esetén a maximális lakásszám e rendelet 8. § (2) és (3) bekezdés, illetve az OTÉK-ban meghatározottak szerint változik,

- azon tömbök esetén, ahol már kettőnél több lakás létesült, elvi építési engedélyben foglaltak szerint a maximális lakásszám e rendelet 8. § (2) és (3) bekezdés, illetve az OTÉK-ban meghatározottak szerint változik. ^[25]

^[26]Az Lke-E4 jelű övezet, ahol telkenként legfeljebb hat önálló rendeltetési egység alakítható ki.

(9)^[27] Az Lke-T4 jelű övezetben a minimális építménymagasság új épület építésénél kötelező, építménymagassági változást eredményező bővítésnél a meghatározott értékhez való közelítés is engedélyezhető.

(10^[28])   Az Lke-Á3 jelű övezetben lakóház csak a lakóház építési helyének határvonala jellel jelölt területen belül építhető.

(11)^[29] Az Lke út jelű övezet igény esetén, magánútként alakítható ki. Az út kialakítása, amennyiben az általános jogszabályoknak megfelel, nem feltétele a telek beépítésének, de nem vehető figyelembe a telekterület és a beépíthetőség számításánál, valamint kialakításakor közforgalom számára meg kell nyitni.

(12) ^[30]Az SZ-J1/2 terven szabályozott területen kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari rendeltetésű építmény csak az alábbi TEÁOR 08 besorolás és kód szerint helyezhető el:

1. Kiskereskedelem (kivéve gépjármű, motorkerékpár), 47

2. Szálláshely-szolgáltatás, 55    

3. Vendéglátás, 56

4. Számítógép, személyi-, háztartási cikk javítása, 95

5. Egyéb személyi szolgáltatás, 96.

Falusias lakóterület általános építési előírásai, építési övezetei

9. § (1)^[31] A falusias lakóterület legfeljebb 6,0 m -es épületmagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági építmények elhelyezésére szolgál.

(2)^[32] A falusias lakóterületen elhelyezhető:

1. lakóépület,

2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

3. szálláshely szolgáltató épület,

4. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

5. sportépítmény,

6. valamint minden egyéb olyan épület és építmény, amelyet a hatályos egyéb jogszabályok lehetővé tesznek.

(3) A falusias kialakult lakóterület-egység beépítettsége, karakterbeli különbsége, szerepköre alapján az alábbi építési övezetekre tagolódik:

1. Lf-SZ – szalagtelkes, hosszú nagy telkes, oldalhatáron álló beépítés,

2. Lf -F – fésűs beépítésű, hosszú, nagy telkes területek, ahol a telekhatárok nem merőlegesek az utca vonalára, sajátos fésűs beépítést alkotva,

3. Lf -Á – általános, oldalhatáron álló falusias beépítés,

4. Lf -B – belső, falusias lakóterületek,

5. Lf -K – kialakult kis telkes falusias lakóterületek,

(4)^[33] A falusias lakóterület területfelhasználási egység építési övezeteinek részletes előírásai az alábbiak:

(5) Az övezetben lévő építési telkeken maximálisan két lakás helyezhető el az alábbi kivétellel:

- azon tömbök esetén, ahol már kettőnél több lakás létesült,^[34] a maximális lakásszám a kialakult állapot szerint változik. ^[35]

(6)^[36] A falusias lakóterületen a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő tevékenységek közül új tevékenység, illetve meglévő tevékenység bővítése, ezek számára épület, épületbővítmény építése az építési övezetre előírt minimálisan kialakítandó telek terület maximális beépítettségi érték szerinti százalékának mértékéig engedélyezhető, kivéve az Lf* építési övezetet.

(7)^[37] Azokban az építési övezetekben, ahol a (4) bekezdésbeli előírás számmal és K jellel együttesen határozza meg a minimális alakítható telekterületet, ott a (6) bekezdésbeli minimálisan kialakítandó telek terület meghatározásánál a számmal jelölt értéket kell figyelembe venni.

(8)^[38] Az Lf* építési övezetben a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő tevékenységek közül csak a rendelet hatályba lépésekor engedélyezett tevékenység folytatható.

Vegyes területekre vonatkozó általános előírások

10. § (1) A vegyes terület lakó és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál.

(2) A vegyes terület lehet:

1. településközpont vegyes terület,

2. központi vegyes terület.

(3) A központi vegyes- és településközpont vegyes építési övezetekben az egyes telkek minimális zöldfelületi borítottságát az egyes építési övezetek előírásai tartalmazzák.

(4) Létesítmények az alábbi környezeti feltételek biztosítása esetén engedélyezhetők, ill. üzemeltethetők

a) A vegyes terület övezeti védett I. kategóriába tartoznak levegőtisztasági szempontból. Az illetékes hatóságoknak ezt figyelembe véve kell megállapítaniuk a légszennyező források kibocsátási határértékeit.

b) diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek nem folytathatók.

c) központi vegyes- és településközpont vegyes területeken új épületek kizárólag abban az esetben helyezhetők el, ha a szennyvizek közcsatornába való bekötése biztosítható.

Településközpont vegyes terület

11. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A terv Csorna központi belterületén a város legjelentősebb központi magját sorolja településközpont vegyes területfelhasználási egységbe.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

1. lakóépület,

2. igazgatási épület,

3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

4. egyéb közösségi szórakoztató épület,

5. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

6. sportépítmény,

(3) A településközpont vegyes területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:

1. nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,

2. parkolóház, üzemanyagtöltő.

3. termelő kertészeti építmény

4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el:

önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára

(5) A településközpont vegyes terület elsősorban az egyes területrészek szerepköre szerint az alábbi építési övezetekre tagolódik:

1. Vt-2 – városias kialakult településközponti területek,

2. Vt -M – nagyvárosias, lakótelep jellegű településközponti terület,

3. Vt –I – intézményterületek övezete,

4. Vt -Z – zártsorú, hagyományosan városias beépítés,

5. Vt -K – egységes koncepció alapján átépítendő beépítés,

6. Vt -KZ – kizárólagosan zöldfelület céljára biztosított terület.

^[39]7. Vt kk – közkert

(6)^[40] A településközponti vegyes területfelhasználási egység építési övezeteinek részletes előírásai az alábbiak: 

60*s:saroktelkek esetén ez az érték 100%

*É: építési hely határa alapján elhelyezendő (2001. jún.; ÉT-5; 01014 mk-számú szabályozási tervlap szerint) 17 számú tervlap

(7) A Vt-2 jelű építési övezetben

- rendeltetési egységek száma ( lakásokkal együtt ) maximum 17   lehet

• a lakások maximum száma maximum 15 lehet.

 A rendeltetési egységek számába a garázsok nem számítanak bele.

(8) Az  építhető maximális szintszám: két szint +egy szint tetőtérbeépítés

A maximális  szintszámában a pinceszint  nem számít bele. ¹²

(9)^[41] Vt kk övezetben épület nem építhető.

a) Vtk kk1 övezet: pihenőkert, díszkert. Az övezetben burkolatok, kerti építmények, köztéri berendezések helyezhetők el. Az övezet telkeinek legalább 70%-án zöldfelületet kell létrehozni.

b)  Vt kk3 övezet: rendezvénytér. A övezetben burkolatok, játék és pihenést szolgáló kerti építmények, szobrok, valamint rendezvényeket kiszolgáló színpad, lelátó, kiállítási építmény helyezhető el. Az övezet telkeinek legalább 40%-án zöldfelületet kell létrehozni.

c)  Vt kk4 övezet: díszkert. Az övezetben burkolatok, szobrok helyezhetők el. Az övezet telkeinek legalább 90%-án zöldfelületet kell létrehozni.

(10)^[42] A Vt-Z1 jelű övezetben a minimális építménymagasság új épület építésénél kötelező, építménymagassági változást eredményező bővítésnél a meghatározott értékhez való közelítés is engedélyezhető.

12. § (1) A központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál. Ez a területfelhasználási egység Csorna belterületén meglévő intézményi területeket foglal magába.

(2) A központi vegyes területen elhelyezhető:

1. igazgatási épület,

2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

3. egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,

4. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

5. sportépítmény,

6. nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,

7. épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.

(3) A központi vegyes területen a 31.§ (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető a (2) bekezdés 7. pontjában nem szereplő lakóépület.

(4) A központi vegyes területen nem helyezhető el:

önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára

(5) Központi vegyes területbe kerültek a helyi (települési) szintű építményeken felül a központi (térségi, regionális) intézmények területei.

(6) A központi vegyes terület-felhasználási egység építési övezeteinek részletes előírásai az alábbiak: ^[43]

(7) A Vk-I jelű építési övezetben az oldal-, és hátsókert minimális mérete 3m.

(8) A Vilmos parki kulturális és szórakoztató központi vegyes területen az intézmények, élményfürdők, a sportolás, a szabadidő, a kereskedelem építményei, a hotelek, szállók, nyugdíjasházak stb. csak egységes építészeti koncepció alapján helyezhetőek el. ^[44]

(9) ^[45] A Vk építési övezetben az előkerti telekhatárhoz az előkerti homlokzat magasságának méreténél az épület közelebb nem kerülhet. Az építési övezet telkein az oldalkert és a hátsókert mérete 6,5 m.

Gazdasági területekre vonatkozó általános előírások

13. § (1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A gazdasági terület lehet:

1. kereskedelmi, szolgáltató terület,

2. ipari terület.

(3) ^[46]A gazdasági területeken kialakítandó legkisebb zöldfelület mértékét a részletes övezeti előírások tartalmazzák. A zöldfelület mértékébe a beton-föld zajvédő falak függőleges felületei is beleszámítanak*^[47]

(4) A telkek zöldfelülettel borított részének legalább kétharmadát háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.

(5)^[48] A telkeken az egyes telekhatárok mentén amennyiben a jelenlegi beépítés azt lehetővé teszi, legalább két sorban fasor telepítendő. Az SZA-1/M jelű szabályozási tervlapon jelölt helyeken beton-föld zajvédő fal alakítható ki, ami a fasort helyettesíti.

(6) A parkolók kialakítása az OTÉK szerint történik.

a) diffúz légszennyezést okozó tevékenységek kizárólag zárt térben folytathatók.

b) kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek kizárólag zárt térben folytathatók, ha az elszívási technológiával a bűzanyagok külső légtérbe való kijutása megakadályozható.

c) káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, ill. előkezelni kell.

j) az ipari, üzemi-, kisipari- és szolgáltató létesítményekben folytatott tevékenységek során keletkező veszélyes hulladékok kezelése szállítása a vonatkozó rendeletek és szakhatósági előírások szerint történhet.

k) övezeten kívül keletkezett veszélyes hulladékok az övezet területén abban az esetben dolgozhatók fel és hasznosíthatók, ha:

oa) az alkalmazandó technológia korszerűnek minősül, bizonyított, hogy a tevékenység a környezetben károsodást nem okoz,

ob) a Környezetvédelmi Felügyelőség és az ÁNTSZ nem emel kifogást a létesítmény, ill. a technológia ellen.

q) zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, ill. engedélyezhető, ill. környezeti zajt okozó tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a 4/1984. (I. 23.) EüM rendeletben meghatározott védendő létesítmények környezetében a rendeletben előírt határértékeket nem haladja meg.

(7) A település gazdasági területein épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha a közművesítettség mértéke megfelel a 22.§ (8). pontban foglaltaknak.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

14. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

2. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

3. igazgatási, egyéb irodaépület,

4. parkolóház, üzemanyagtöltő,

5. sportépítmény.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen a 31.§ (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:

1. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

2. egyéb közösségi szórakoztató épület.

(4) 15000 m2 bruttó alapterület felett kereskedelmi létesítmény elhelyezési szándék esetén közlekedési és környezetvédelmi hatástanulmányt kell készíteni.

(5) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek az alábbi építési övezetekre tagolódik:

1. Gksz-KE – kereskedelmi célú területek, elsősorban a lakossági igényeket kielégítő szolgáltató, és kisipari termelő tevékenység elhelyezésére szolgál.

2. Gksz -K – keleti részen a 85-ös út mellett, elsősorban az átmenő forgalmat szolgáló kereskedelmi, szolgáltató tevékenység elhelyezésére szolgál.

3. Gksz -B – elsősorban benzinkút számára kijelölt terület, de a terület-felhasználásnak megfelelő más funkció is elhelyezhető,

4. Gksz -KZ – kizárólagos terület-felhasználású övezet.

(6) A kereskedelmi, szolgáltató területek övezeteinek részletes előírásai:^[49]

A Gksz jelű építési övezetben történő telekalakításnál a beépítési módra vonatkozó előírást a meglévő épületek tekintetében nem kell alkalmazni.^[51]

Ipari gazdasági területek

15. § (1) Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetőek el. Elsősorban termelési raktározási, valamint a településgazdálkodási célú tevékenység építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Az ipari terület gazdasági területen – a jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület kivételével – a 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:

1. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

2. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek.

3. ^[52] A Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítész GYA/93-9/2010. számú az Étv. 9. § (6) bekezdése szerinti szakmai véleményében rögzített, az OTÉK 20. § (5) bekezdése szerinti előírásai alóli felmentés alapján az IG-D1 övezetben közösségi szórakoztató épület.

3.  Ipari gazdasági területek építési övezetei:

1. Gip-F – Finommechanikai művek területe,

2. Gip -T – Tejporgyár területe,

3. Gip -H – Hantech területe,

4. Gip -TÜ – Tüzép területe,

5. Gip -W – Wallenberg területe.

6. Gip -M – Malom

7. Gip -D – déli iparterület

4.  Az ipari gazdasági területek övezeteinek részletes előírásai: ^[53]

(5)^[54]

(6) Az ipari gazdasági területek övezeteiben az előírt legnagyobb építmény magasság mértékébe az épület alaprajzi vetülete 50 %-ának az előírt építménymagasság mértékét meghaladó – a technológiai előírásokból adódó – építménymagassága nem számít be. ^[55]

Üdülőterületek

16. § (1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az üdülőterület lehet:

1. üdülőházas (sűrű beépítésű, 6,0 m épületmagasságot meghaladó terület),

2. hétvégi házas (laza beépítésű, 6,0 méter épületmagasságot meg nem haladó) terület.

(3) Az üdülőterületen állattartó épület – ha az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik, a lovasturizmust szolgáló lóistálló kivételével – és különálló árnyékszék, továbbá állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló és ömlesztett anyag -, folyadék- és gáztároló melléképítmény – a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével – nem helyezhető el.

(4) A telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.

a) a létesítmények légszennyező anyag kibocsátása a levegő tisztaságvédelmi szempontból védett I. területre vonatkozó határértékeket nem haladhatja meg. Az övezetekben a kémények magassága az építési előírásokban megengedett gerincmagasságnál legfeljebb 1,5 m-rel lehet magasabb (ún. magas kémények nem létesíthetők).

b) diffúz légszennyezést, okozó tevékenységek kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek nem folytathatók.

c) az üdülőövezetekben nem végezhetők olyan tevékenységek, amelyek a talaj és felszín alatti-, vagy felszíni vizek minőségét veszélyeztetik, vagy szennyezésével járnak.

(5) A település üdülőterületein épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha a közművesítettség mértéke megfelel a 22. § 8. pontban foglaltaknak.

Üdülőházas üdülőterület

17. § (1) Az üdülőházas területen, olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.

(2) Az üdülőházas területen elhelyezhető:

1. üdülőépület,

2. a terület használóinak, lakóinak ellátását szolgáló kereskedelmi és vendéglátó építmények.

(3) Az üdülőházas területen az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:

1. sportépítmények,

2. egyéb közösségi, szórakoztató, kulturális épület.

(4) Az üdülőházas területen csak a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetőek el. A 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára parkoló vagy garázs nem helyezhető el.

(5) Az üdülőházas üdülőterületre szabályozási terv és részletes helyi építési szabályzat készítendő.

Hétvégi házas üdülőterület

18. § (1) A hétvégi házas területen legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek helyezhetők el.

(2) A hétvégi házas területen egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület nem helyezhető el.

(3) A hétvégi házas területen csak a terület igényei szerinti és a 3,5 t önsúlynál nem nehezebb gépjárművek számára szolgáló parkolók és garázsok helyezhetőek el.

(4) A kialakult hétvégi házas üdülőterület építési övezetének részletes előírása az alábbi:

Különleges terület

19. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(2) A település különleges területein épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha a közművesítettség mértéke megfelel a 22. § 8. pontban foglaltaknak.

(3) A különleges területek az alábbi övezeti csoportokra tagolódnak:

1. jelentős zöldfelülettel rendelkező különleges terület: Kz

2. egyéb különleges terület: Ke

3. lőtér területe: K-l ^[56]

Jelentős zöldfelülettel rendelkező különleges terület

20. § (1) A jelentős zöldfelülettel rendelkező különleges terület az alábbi övezetekre tagolódik:

1. Kz-SP –sportterületek,

2. Kz-T – temető.

(2) A sportterületeken a funkciónak megfelelő rendeltetésű és a terület fenntartását szolgáló épület és építmény építhető.

(3) Új temető kialakítása kizárólag kertészeti kiviteli terv alapján történhet.

(4)^[57] Temetők bővítési területein, továbbá új temetők kialakítása esetén telekhatár mentén legalább 10 m széles kétszintű növényzetből álló (fa- és cserjeszint együttesen) védő rendeltetésű zöldfelület telepítendő, kivéve, ahol az övezeti előírás másként rendelkezik.

(5)^[58] A jelentős zöldfelülettel rendelkező különleges területek övezeteinek részletes előírásai az alábbiak:

A Kz-T1 jelű építési övezetben a (4) bekezdés szerinti védő rendeltetésű zöldfelület, és a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatal Állami Főépítésze GYD-01/62-2/2013. számú felmentése alapján az OTÉK 38.§ (8) bekezdésében szereplő védőfásítás telepítése nem kötelező.

Az építési övezet építményeinek pakolási igénye 500m-en belüli közterületi parkoló felhasználásával is biztosítható.

Az építési övezet telkeinek zöldfelületét legalább kétszintű növényzetként kell kialakítani (gyep és 40db cserje/150m², vagy gyep és 1db nagy lombkoronájú fa/150m².)^[59]A Kz-T1 jelű építési övezetben a temető működéséhez kapcsolódó kegyeleti, igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű épületek építhetők.

(6) A lőtéren a funkciónak megfelelő rendeltetésű és a terület fenntartását szolgáló épület és építmény építhető, mely során a terület kilövésmentességéről az ide vonatkozó szabályok értelmében gondoskodni kell. ^[60]

IV. A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Zöldterületek, zöldfelületek

21. § (1) Zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület, közpark, közkert.

(2) A zöldterületen elhelyezhető:

1. a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.)

2. vendéglátó épület,

3. a terület fenntartásához szükséges épület.

Zkp1 - közpark övezetben a pihenés és kertészet célját szolgáló kerti építményen (pavilon, növényház) kívül más építmény nem helyezhető el.^[61]

Zkk - közkert övezetben épület nem építhető.^[62]

(3) A zöldterületen épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el.

(4) Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése javasolt, hogy kertészeti kiviteli terv alapján történjen.

(5) Új utak kétoldali zöldsávval, ill. fasorral alakíthatók ki.

(6) A 10 gépjárműnél  nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó parkolóhelyeket fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db várakozó-(parkoló)hely után 1 db nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fa telepítésével kell megoldani.

(7) Az épített és a természeti környezet alakítását, használatát és védelmét összehangolva olyan módon kell biztosítani, hogy az épített környezet fejlesztése a megtartandó növényzet, valamint a környező természeti környezet életképességét ne csökkentse, anyagcserefolyamait irreverzibilis módon ne befolyásolja.

(8) Az épületek elhelyezésére szolgáló területeken a termőréteg megmentéséről az MSZ 21476 sz. szabvány szerint gondoskodni kell. A megmentett humuszos termőréteget a beépítésre nem kerülő részeken lehet felhasználni.

Közlekedési, közmű terület

22. § (1)^[63] A közlekedési területek területfelhasználási egységébe tartoznak a meglévő és tervezett közutak, magánutak a vasúti területek a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt.

 (2)^[64] A közutak, magánutak és vasutak szabályozási szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utca bútorok helyezhetők el, illetve utca fásítás (növényzet)  telepíthető.

(3) A közlekedési területen elhelyezhetők a közlekedést kiszolgáló:

1. közlekedési építmények,

2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

3. igazgatási épület,

4. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.

(4) Az országos közutak mentén 60-60 méteres távolságban az építési engedélyezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az tervezett építőanyagok alkalmazásával kielégíthetők-e az adott területfelhasználási egységre előírt határértékek.

(5) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az elhelyezésnél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(6) A közműhálózatok és létesítmények ágazati előírások szerinti biztonsági övezetének is közterületre kell esni, ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a területi igényt biztosítani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(7) Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény -épület, műtárgy- építés stb.) esetén a kivitelezés során a meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglevő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(8) A település beépített, illetve beépítésre szánt területén épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha az OTÉK 8.§-ban rögzített közművesítettség mértéke szerint:

a) lakóterület esetén

nagyvárosi övezetben: a teljes közműellátás rendelkezésre áll,

kisvárosi övezetben: a részleges közműellátás rendelkezésre áll,

kertvárosi övezetben: a részleges közműellátás rendelkezésre áll,

falusias övezetben: a legalább részleges közműellátás rendelkezésre áll,

b) vegyes területen

település központi övezetben: a részleges közműellátás rendelkezésre áll,

központi vegyes övezetben: a részleges közműellátás rendelkezésre áll,

c) gazdasági területen

kereskedelmi, szolgáltatási övezetben: a részleges közműellátás rendelkezésre áll,

ipari övezetben: a részleges közműellátás rendelkezésre áll,

d.) üdülőterületen

üdülőházas üdülőterületen: a részleges közműellátás rendelkezésre áll,

hétvégi házas területen: közművesítetlen.

(9) Közutak, vasutak elhelyezése céljára az OTÉK szerinti minimális építési területet kell biztosítani, ettől eltérni csak a keresztmetszeti elemek méretezésével lehet.

(10)^[65]

(11)^[66] Magánút kialakítható, ha azt jogszabály nem tiltja. Településrendezési szerződés hiányában Magánút kiépítése és üzemeltetése a tulajdonos feladata.

(12)^[67]

(13)^[68]

(14)^[69] a) Az SZ-J2 terven közterületrendezési szabályozás területeként megjelölt területen az útépítési elemeket a rendelet és melléklete szerint a közterület szakaszonkénti, vagy teljes átépítése, illetve új útépítési elem elhelyezése esetén kell kialakítani. A meglévő útépítési elemek jelenlegi helyükön az átépítésig megtarthatók, felújíthatók, korszerűsíthetők.

 b)        A területen az SZ-J2 terven rögzített rend szerint kell elhelyezni az alábbi útépítési elemeket:

            ba) aszfalt rendszerű útburkolat

            bb) aszfalt rendszerű, vagy színezett kiselemes beton burkolatú kerékpárút

            bc) aszfalt rendszerű, vagy színezett kiselemes beton burkolatú gyalogjárda

bd) díszburkolatú sétány

be) parkoló területek

bf) csekély alakváltozású burkolatú buszöböl

bg) fasor

Az SZ-J2 terven rögzítettektől eltérni az útburkolatok nyomvonalának - tengelyvonaluk helyének legfeljebb 0,5 m-nyi megváltoztatása - pontosítása és szélességének legfeljebb 0,25 m-nyi mértékben való növelése vagy csökkentése érdekében, az összes útépítési elemre kiterjedő vizsgálat alapján, műszakilag indokolt esetben lehet.

c)         A területen a buszöblökhöz kapcsolódóan legalább három ülőhelyes, fedett, átlátszó anyagú buszváró építményt kell építeni.

d)         A sétányok területén fedett, nyitott, átlátszó fallal, vagy legfeljebb 1,0 m magas mellvéddel és/vagy növényráccsal határolt, a járdaszinthez képest legfeljebb 15 cm-rel megemelt padozatú vendéglátó teraszépítmények, legfeljebb 60%-nyi homlokzati felületen átlátszatlan árusító pavilonok építhetők. Az építmények építménymagassága legfeljebb 3,0 m lehet. Az építmények a telkekre történő gépjármű-behajtást nem akadályozhatják. Az építmények a telek területének legfeljebb 3%-át foglalhatják el, egy-egy építmény alapterülete legfeljebb 10m2 lehet.

e)         Az SZ-J2 terven jelölt helyen fasort kell telepíteni, fát kell ültetni. A fasor legalább egy-egy útcsatlakozás közötti szakaszon azonos fajtájú, egyidőben ültetett, a 1.sz. függelékben felsorolt fajták közül kiválasztott, közepes lombkoronájú, lombos díszfákból állhat.

f)         Az SZ-J2 terven sétány zöldfelülete jellel megjelölt terület határai megváltoztatni legfeljebb 0,5m-es eltéréssel lehet. A zöldfelületen fát ültetni csak a megjelölt helyen lehet. A zöldfelület egyéb területén magas és alacsony cserjék, virágok ültethetők úgy, hogy a Jézus Szíve templom főhomlokzatát és a Premontrei rendház főbejárati homlokzatát összekötő látványtengely átláthatósága biztosított legyen.

g)         A közművekre vonatkozó előírások:

ga)       A területen a közművezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a védőtávolságok betartásával az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek a föld alatt:

1. ivóvíz vezeték

2. szennyvíz vezeték

3. középnyomású földgáz vezeték

4. távbeszélő földkábel

5. kábel TV vezeték

6. középfeszültségű villamos földkábel

7. kisfeszültségű villamos földkábel.

gb)       A területen légvezetékes megoldás alkalmazása nem lehetséges, a meglévő légvezetékeket legkésőbb rekonstrukciójuk során föld alá kell helyezni.

gc)       A csapadékvíz elvezetését zárt csapadékvíz csatornával kell megoldani.

gd)       Kisnyomású gázvezetéket az épületek utcai homlokzatán nem szabad vezetni.

h)         Közterületről látható homlokzaton, tetőfelületen nem helyezhető el szerelt kémény.

i)          Utcai homlokzaton, utcai tetőfelületen nem helyezhető el:

ia) antenna

ib) klímaberendezés

j)          Az SZ-J2 terven fasor jellel megjelölt utcaszakaszon a közművezetékek fektetésénél, a burkolati rend kialakításánál biztosítani kell egymástól legalább 8,0m tőtávolságú fasor kialakításának lehetőségét.

(15)^[70]   A KÖ AP  jelű övezet az autóbusz pályaudvar elhelyezésére szolgál. Az övezetben új épület nem építhető.

V. Egyéb rendelkezések

Építészeti értékvédelem

23. § (1) Az építészeti értékek védelmében  külön helyi értékvédelmi rendeletet kell hozni.

(2) A helyi építészeti örökség értékeinek fenntartása, számbavétele védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata.

(3)^[71] A műemlékek jegyzékét a 3. sz. függelék tartalmazza.

(4)^[72] A műemléki környezet határát a 4. sz. függelék tartalmazza.

(5)^[73] A műemléki védelem alatt álló és a műemléki környezetbe tartozó területeken a kulturális örökség védelméről szóló jogszabályban meghatározottakat figyelembe kell venni.

Építési, változtatási tilalom

24. § (1) Az övezeti tervlapon rehabilitációra jelölt területekre, kivétel Petőfi lakótelep tömbje (1635-1639/11 hrsz-ig), Mártírok tere-Eötvös utca-Arany J. utca-Soproni út által határolt tömb és a Kmetty utca-Erzsébet királyné utca déli részén-Vasút által határolt tömb; vonatkozóan a rehabilitáció megvalósításáig változtatási tilalmat rendel el. ^[74]

(2) Csorna Város Önkormányzata elővásárlási jogot állapít meg:

Lakóterület kialakítás, terület rendezés céljából a Toldi M. utca és a volt határőrség által határolt tömb (jelenleg külterületi) telkeire (hrsz.:0428/2-51), továbbá a Tátra út, Kárpát utca, temető által határolt tömbre (1159/1-4, és 03888/4-10 hrsz), Andrássy utca 22. szám alatti (1406 hrsz) ingatlanra. ^[75]

(3) Az elfogadott szerkezeti tervben meghatározott közterületi határvonal – módosítások területein – azok megvalósíthatóságának céljából – a kivitelezés megkezdéséig építési tilalmat kell elrendelni.

(4) Csorna Város Önkormányzata elővásárlási jogot állapít meg:

Lakóterület kialakítás, terület rendezés céljából a Toldi M. utca és a volt határőrség által határolt tömb (jelenleg külterületi) telkeire (hrsz.: 0428/2-/51).

Iparterület kialakítás, terület rendezés céljából a keleti iparterület telkeire (hrsz.: 0218, 0219/2-/15, 0219/17-/20, 222/4, 0220, 0221; 0248/2, 0248/4, 0248/5, 0248/7, 0256, 0249/1, 0259/1, 0259/2, 0259/4, 0259/5, 0260, 0278, 0247, 0245, 0235/6, 0234/4-/8, 0223).

Iparterület kialakítás, terület rendezés céljából a déli iparterület jelenleg belterületi lakó továbbá beépítetlen telkeire (hrsz.: 092/20, 092/21, 092/2-/17, 092/19, 096, 091/1, 091/2, 087/2, 085/1-/3, 084/1-/12, 089, 090).

Termál és üdülő terület kialakítás, terület rendezés céljából a Dózsa út és temető északi belterületi határvonalától északra eső területek telkeire (hrsz.: 038/21-/26, 0380/2, 0380/4, 0382/1, 0382/2, 0381, 0383/2-/4, 0349/33-/55, 0349/57-61, 0377, 0378/1-/16, 0378/18-19, 0373/7-/8, 0373/11-/19, 0342/1, 0342/2, 0384/2, 0384/3-/18).

Közlekedési terület kialakítás, terület rendezés céljából a Csorna 2625, 2797/3-7, 2701, 2882, 2883 telkeire.

(5) Csorna Város területén az alábbiakban felsorolt helyrajzi számokra az alábbi magasságkorlátozást vezeti be: ^[76]

Záró rendelkezések

25. § (1) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A hatálybalépéssel egyidejűleg a 2/1978. (VII.15.) Tr. sz. rendelet, a 19/1993. (XII.1.) ÖKT sz. rendelet, a 29/1994. (XII.1.) ÖKT sz. rendelet, a 21/1995. (X.1.) ÖKR sz. rendelet, a 8/ 1996. (V.15.) ÖKR sz. rendelet, valamint a 19/1996. (VIII.1.) ÖKR számú rendelet, a 17/1997. (VI. 25.) ÖKR sz. rendelet, valamint a 18/1997. (VI. 27.) ÖKR sz. rendelet hatályát veszítik.

(2) E rendelet rendelkezéseit csak a kihirdetés napját követően induló ügyekben kell alkalmazni.