Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének

a Csorna város külterületének övezeti rendszeréről és helyi építésügyi szabályzatáról

szóló, a 22/2004. (IV. 26.), a 45/2004. (XII. 16.), a 19/2007. (IX. 20.), a 14/2008. (XI. 27.), a  18/2009. (VI. 30.), a 11/2010. (IV. 26.), a 26/2010. (XII. 5.), a 31/2012. (IX. 10.), a 24/2013. (IX. 10.), a 29/2013. (XI. 26.), a 12/2014. (III. 25.) önkormányzati rendeletekkel módosított

12/2002. ( V. 31.) ÖKR rendelete

egységes szerkezetben

(Hatályos 2014. április 9-től)

Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdése és a 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi rendeletet alkotja: ^[1]

I.

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. § (1) Jelen előírások hatálya Csorna város külterületére terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen területet felhasználni, telket alakítani, építményt, építményrészt, épület-együttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, a rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban építési munkát végezni) és ezekre hatósági engedélyt adni, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény, és az Országos Településrendezési és Építési Követelményeket tartalmazó 253/1997 (XII.20.) Kormányrendelet és mellékletei (továbbiakban OTÉK) és az egyéb általános érvényű jogszabályi és hatósági előírások és jelen rendelet rendelkezései szerint lehet.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező és irányadó előírásokat tartalmaz.

(4)^[2] A rendelet mellékletei:

a) Külterületszabályozási terv/2M című, KSZ-J/2M rajzszámú, Rp.I.237-12 munkaszámú terv a módosítással érintett terület határa jellel megjelölt területre

b) Külterületszabályozási terv/3M című, KSZ-J/3M rajzszámú, Rp.I.237-13 munkaszámú terv a módosítással érintett terület határa jellel megjelölt területre

c)  Külterületszabályozási terv/M című, KSZ-J/M rajzszámú, Rp.I.237-8 munkaszámú terv a módosítással érintett terület határa jellel megjelölt területre

d)  Külterületi szabályozási helyszínrajz című, KSZ-J rajzszámú, Rp.I.237-4 munkaszámú terv a módosítással érintett terület és a módosítással érintett terület határa jellel megjelölt területre, kivéve a a)-c) pontbeli mellékleten szabályozott területeket

e)  Szabályozási helyszínrajz III. című, SZ-J/3 rajzszámú, Rp.I.237-4/II. munkaszámú  terv a szabályozott terület határa jellel megjelölt területre

f)   KSZ-1 rajzszámú szabályozási tervlap, kivéve az a)-e) pontbeli mellékleteken szabályozott területeket

g)  KSZ-2 rajzszámú szabályozási tervlap, kivéve az a)-e) pontbeli mellékleteken szabályozott területeket.

Szabályozási elemek

2. § (1) A helyi építési szabályzat kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.

(2) A kötelező szabályozási elemek változtatása csak a helyi építési szabályzat és az övezeti terv módosítása esetén lehetséges.

(3) A helyi építési szabályzatban alkalmazott kötelező szabályozási elemek az alábbiak:

a) kül- és belterület határa, illetve beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek határa,

b) területfelhasználási egységek határa,

c) övezetek, építési övezetek határa, beépítésének feltételei, szabályai.

(4) Az irányadó elemek részletesebb tartalmú tervek által pontosított módon válnak, illetve válhatnak kötelezővé.

(5) Az irányadó szabályozási elemek a következők:

a) a keret jelleggel megadott övezetek és övezeti előírások,

b) minden egyéb, nem kötelező elem.

(6) A szabályozási tervlapon jelölt területfelhasználási egységek határai csak a szerkezeti terv módosításával, az övezeti határok a hatályos szerkezeti terv meghatározásának megfelelő szabályozási terv és helyi építési előírások módosításával változtatható.

II.

Területfelhasználási egységek, építési övezetek, övezetek általános előírásai

A település külterületének területfelhasználása és övezetei

3. § (1) Csorna város külterületének beépítésre szánt területei az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak:

1. Gazdasági terület,

2. Különleges terület.

(2) Az övezeti terv beépítésre nem szánt területei az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak:

1. Közlekedési és közmű területek,

2. Mezőgazdasági terület,

3. Erdőgazdasági terület,

4. Egyéb terület.

5.^[3] Különleges terület

(3) A külterület beépítésre szánt területei – a gazdasági területek - az alábbi övezetekre tagolódnak – az övezeti tervlap tanúsága szerint:

1. Az energia szolgáltatás és településgazdálkodás üzemi területei – IG-E jelű övezet,

2. Mezőgazdasági üzemi terület – MG jelű övezet

(4) A külterület beépítésre nem szánt területei az alábbi övezetekre tagolódnak – az övezeti tervlap tanúsága szerint:

1. Mezőgazdasági terület

a) Mezőgazdasági övezet építési korlátozással – M jelű övezet

b) Általános mezőgazdasági övezet – M1 jelű övezet

c) Kistelkes kertövezet – M2 jelű övezet.

2. Erdőgazdasági terület

a) Gazdasági erdőövezet – E jelű övezet

b) Védelmi célú erdőövezet – EV jelű övezet

c) Közjóléti célú erdőövezet – EK jelű övezet

3. Különleges terület

a) Szilárd, folyékony hulladék elhelyezésére, kezelésére szolgáló terület – K-H jelű övezet

b) Bányaterület, bányaterületen belüli erdő alövezet – K-B jelű övezet és K-BE jelű alövezet

c) Egyéb, egyedi szabályozású terület - K-E jelű övezet

d) Különleges idegenforgalmi terület K-ID jelű övezet

e) Temető – K-T jelű övezet.

4. Egyéb terület

a ) Vízgazdálkodási terület.

Az építés általános feltételei külterületen

4. § A település külterületén épületet építeni csak abban az esetben lehet, ha a rendeltetés-szerű használatához szükséges, egyben a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő infrastruktúra-ellátás és a keletkező hulladék ártalmatlanítása biztosítható.

Fogalom – meghatározások

5. § (1) Minimális telekterület: a megadott méretnél kisebb telek nem alakítható ki.

(2) Minimális telekszélesség, illetve telekmélység: a megadott méreteknél kisebb szélességű, valamint oldalhosszúságú telek nem alakítható ki.

(3) Minimális zöldfelület: a megadott értéket meghaladó arányban kell biztosítani. Az előírtnál kisebb zöldfelületi arány kertépítészeti – zöldfelület rendezési terv alapján engedélyezhető.

(4) Legnagyobb megengedett építménymagasság (m): a megadott építménymagasságnál magasabb épület nem helyezhető el

III.

A település külterületének beépítésre szánt területei

Általános előírások

6. § A beépítésre szánt területek területfelhasználási egységei és övezetei:

a) Gazdasági területek – MG és IG-E jelű övezetek

b) Különleges területek - K-B, K-BE, K-T, K-ID… jelű övezetek és alövezetek

MG jelű övezet – Mezőgazdasági üzemi terület

7. § (1) Az MG jelű gazdasági terület mezőgazdasági tevékenységet szolgáló üzemi terület állattartás nélkül és állattartással.

(2) Az MG jelű övezet mezőgazdasági hasznosítású beépítésre szánt üzemi terület, ahol

-a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi építmények

-a mezőgazdasági tevékenységhez közvetlenül kötődő terményfeldolgozó (pl. takarmánykeverő)

- terménytároló,

- gépjavító és -tároló műhelyépületek,

- állattartó épületek,

- egyéb mezőgazdasági tevékenységet szolgáló gazdasági épületek, továbbá

-a terület őrzéséhez, üzemeléséhez szükséges szolgálati lakás

- az energiaszolgáltatás létesítményei és

- a területhez tartozó védőfásítás

helyezhetők el.

(3) Az MG jelű övezet mezőgazdasági hasznosítású beépítésre szánt üzemi területen kivételesen elhelyezhető

-a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos, a falusi turizmushoz kapcsolódó szálláshely szolgáltató épület (pl. lótartás, lovagoltatás-vendéglátás a közegészségügyi előírások betartása mellett).

(4) Az MG jelű övezet területhasználatát és építését az alábbi előírások szabályozzák:

- A kialakítható legkisebb telekterület-méret: 10.000 m2 ^[4]

- A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 15%.

- A beépítési mód: szabadon álló

- Legnagyobb megengedett épületmagasság: 8,0 m, amelytől csak speciális technológiai előírások miatt lehet eltérni.

- Szintterületi mutató: 0,3.

- A zöldfelület legkisebb mértéke a telekmérethez viszonyítva: 35%.

- Új mezőgazdasági üzemi terület (major) a jogszabályokban előírt munkarészeket tartalmazó részletes szabályozási terv alapján létesíthető.

- Meglévő MG jelű területen árutermelő állattartás új területhasználatként, új állattartó épület építése akkor engedélyezhető, ha az állattartó telep határán min. 25 m széles védőfásítás létesül a használatba vételi engedély benyújtásáig.

- ^[5]

IG-E övezet

8. § (1) Az IG-E övezet az energiaszolgáltatás számára kialakított üzemi-gazdasági övezet. Az övezet építhetőségének paramétereit, a funkciónak megfelelő építési előírásokat a vonatkozó hatályos jogszabályok és a kialakult állapot figyelembe vételével az építési hatóság az eseti hatósági eljárás során határozza meg. Az IG-E jelű övezetbe tartozik a transzformátor állomás, a gázelosztó- és a gázfogadó telephelye.

(2) Az IG-E jelű övezet területhasználatát és építését az alábbi előírások szabályozzák

- A kialakítható legkisebb telekterület-méret: 2.000 m2 ^[6]

- A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%.

- A beépítési mód: szabadon álló

- Legnagyobb megengedett építménymagasság: 12,0 m, amelytől csak speciális technológiai előírások miatt, eseti módon a szakhatósági állásfoglalások figyelembe vételével, a városi főépítész által megállapított és engedélyezett építménymagassággal lehet eltérni.

- Szintterületi mutató: 0,8.

- A zöldfelület legkisebb mértéke a telekmérethez viszonyítva: 40%.

Különleges területek

9. § (1) A település hulladékkezelésével, különleges-idegenforgalmi használatával (pl. horgásztavak), bányaművelésével, és a temetkezéssel kapcsolatos területei különleges rendeltetésű területek.

(2) A fenti funkcióknak megfeleltethető zavartalan működéshez a tervlapon jelölt területeket biztosítani kell.

(3)^[7] A K-H jelű övezetbe a hulladékkezelők, lerakók, valamint a megújítható energiaforrások építményei helyezhetők el. Az övezet beépítési paraméterei jelen paragrafus (7) bekezdésében vannak részletezve.

(4) A K-B jelű övezetbe tartozó bányatelkek a következők:

Cserépgyári agyagbánya

Csorna-I tőzeg bányaterület

A K-B jelű területeken belüli építéshatósági engedély köteles tevékenység –.pl. terepalakítás, épület és útépítés – csak abban az esetben engedélyezhető, amennyiben az a szomszédos területek használatát nem korlátozza, a használati- és az ingatlanértékét nem csökkenti.

(5) A K-ID jelű területek a jellemzően egyedi idegenforgalmi-turisztikai hasznosítású, alacsony beépítettségű, jelentős zöldfelületi arányú különleges területek övezete (a horgásztavak és környezete, a nemzeti park fogadó- és információs épülete és környezete).

(6) A K-E jelű területek az egyéb, egyedi szabályozást igénylő különleges területek övezete (gátőrház és környezete, vadászház és környezete).

(7) A különleges területeken belül a beépítés az alábbi megkötésekkel engedélyezhető:

a)^[8] A telkek megengedett  beépítettsége legfeljebb 25 %. A megújítható energiaforrások telkeinek megengedett beépítettsége legfeljebb 40 %, a kialakítandó legkisebb zöldfelületi fedettség 40 % lehet. A telken belül a telekhatárok mentén a rendezési tervlap szerinti méretben nagyrészt őshonos fa és cserjefajokból álló, többszintes takaró-védőfásítást kell létesíteni.

b) Az építmények magassága:

legfeljebb 6,0 m, kivéve a speciális technológiai előírások miatt eseti módon megállapított és az építéshatóság által engedélyezett építménymagasságot

c) Csak környezetbarát, tájba illő anyagok alkalmazhatók; hulladék anyagok építésre nem használhatók fel.

A különleges területek kiszolgálására a funkció és a befogadóképesség függvényében meghatározható kapacitású, telken belüli parkolót kell létesíteni, illetve fenntartani.

IV.

A település külterületének beépítésre nem szánt területei

Általános előírások

10. § A beépítésre nem szánt területek területfelhasználási egységei és övezetei:

a)^[9] közlekedési és közműterületek – K jelű övezet

és a KÖu jelű övezetek az alábbiak szerint:

GYF -           gyorsforgalmi út

F -                főút

M -               mellékút

GY -             gyűjtőút

Mg -             mezőgazdasági kiszolgáló út

kerékpárút

b) erdőterületek (E) és övezetei - E, EV, EK jelű övezetek

c) mezőgazdasági rendeltetésű területek - M1, M2, M3 jelű övezetek

d) egyéb rendeltetésű területek és övezetei - VT jelű övezet.

e)^[10] különleges terület- K-B1 övezet

Közlekedési területek

11. § (1)^[11] A közlekedési területek területfelhasználási egységébe tartoznak a meglévő és tervezett közutak, magánutak a vasúti területek a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt.

(2)² A közutak, magánutak és vasutak szabályozási szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utca bútorok helyezhetők el, illetve utca fásítás (növényzet)  telepíthető.

(3) Külterületi mező- és erdőgazdasági (üzemi) utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15-15 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el.

(4) A külterületen az építmények (épületek) normatív parkoló igényét telken belül, a hatályos jogszabályokban előírt normatívák figyelembe vételével kell biztosítani.

(5) ^[12]

(6)^[13] A KÖu jelű közlekedési területek számára a KSZ-J terven jelölt területet biztosítani kell.

A KSZ-J és KSZ-J/M terven jelölt tervezett szabályozási vonalak útépítési tervekkel pontosítottan legfeljebb ±5,0 m mértékkel elmozdíthatók.

(7)² A gyorsforgalmi utak tengelyétől számítottan legalább 50-50 m szélességű védelmi övezetet kell létrehozni. A védelmi övezetben nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a már működő légszennyező források működésével összefüggő építményt.

(8)^[14] A Dör-Csorna kerékpárút vasúti átvezetését az M85-M86. jelű gyorsforgalmi út, a 8422. számú országos közút és a Győr-Sopron 8. számú vasút csomópontjában biztosítani kell. Az átvezetés biztosítása biztosított szintbeli gyalogos-kerékpáros átkelővel, vagy gyalogos-kerékpáros aluljáró kialakításával történhet.

(9)^[15] A 8. és a 16. számú vasútvonal szélső vágányától mért 100-100m, a 14. számú vasútvonal szélső vágányától mért 50-50 m széles területsávon belül építmény a külön jogszabályokat is figyelembe véve helyezhető el.

Közművek elhelyezésének, üzemeltetésének előírásai

12. § (1) A település külterületén új épületet építeni csak abban az esetben lehet, ha a rendeltetésszerű használatához szükséges infrastruktúra feltételei, és a hulladékszállítás a használatba vételi engedély megszerzéséig biztosított.

(2) A település külterületén a közművek felújítása, vagy új közmű építése esetén:

a) A védett természeti területeken és a település- és tájképvédelmi szempontból érzékeny területeken a villamosenergia-ellátás hálózatának elemeit térszín alatti földkábelként kell elhelyezni,

b) a vízellátást ivóvízvezetékkel, a tűzoltóvizet föld feletti tűzcsapokról, illetve tűzivíz-tárolóból,

c) a szennyvízelvezetést elsősorban közcsatornával kell megoldani,

d) a csapadékvíz-elvezetés közcsatornával, fedett vagy nyílt árokrendszerrel is kialakítható,

e) a közműves hőenergia-ellátást földgázvezetékkel, távhővezetékkel kell biztosítani,

f) a hírközlő és kábeltelevízió-hálózat légkábel esetén csak közös oszlopokon, illetve a villamosenergia-ellátást is biztosító oszlopsoron vezethető.

g) a már meglévő beépítésű területeken építés - közcsatorna hiányában, átmenetileg - csak zárt szennyvíztározó (szivárgásmentes kialakítással, rendszeres ürítéssel, ellenőrzött elszállítással) kiépítése és használata mellett engedélyezhető. A tervezési területen közműves szennyvízelvezetés hiányában hatóságilag engedélyezett korszerű közműpótló berendezés is alkalmazható, amennyiben a tisztított szennyvíz minősége és a befogadója biztosítható. A hatóságok hozzájárulásával, a vízjogi engedély alapján a csatorna-közműhálózat kiépítése és kis kapacitású szennyvíztisztító berendezés megvalósítása egyaránt engedélyezhető.

(3) A tisztított szennyvizek szikkasztása kizárólag a talajvédelmi hatóság, az építési hatóság és a további érintett szakhatóságok engedélyének beszerzése mellett folytatható. A szikkasztásról szóló engedélynek ki kell terjedni az egységnyi időtartam alatt, illetve adott időszakra és körülményekre vonatkozóan, az elszikkasztható víz maximális mennyiségének meghatározására.

(4) A közművek számára fönntartott területeken belül építmény elhelyezése csak az illetékes szakhatóság és a közmű üzemeltető eseti előírásai szerint (esetleg ideiglenes jelleggel) engedélyezhető.

(5) Az egyéb vízfolyások mindkét oldalán legalább 6-6 méter széles, a közcélú felszíni vízelvezető- és öntöző csatorna medrek mellett legalább egyoldali, vagy mindkét oldalon 3-3 méter fenntartósávot kell biztosítani. Fenntartósávnak minősül a fenntartási gépek számára is méretezett sétaút, kerékpárút is. A parti sávokat érintő változtatások a 46/1999.(III.18.)Korm. rendelet előírásainak betartása mellett engedélyezhetők.

(6) A település területén lévő nyílt csapadékvíz elvezető árkok és műtárgyaik vízelvezető képességét rendszeres karbantartással biztosítani kell.

(7) A szippantott szennyvizek kizárólag a városi szennyvíztisztító e célra kialakított műtárgyán ereszthetők le. A szippantott szennyvizek engedély nélküli helyen és módon történő ürítése tilos.

(8) Az új építésű transzformátor állomásokat lehetőség szerint építményben elhelyezve kell telepíteni. Önálló építményben történő elhelyezésnél az építési hatóság csak a környezetbe illeszkedő építményt engedélyezhet.

(9)^[16] Ha az önkormányzat közműépítési programjában nem szerepel az érintett közmű építése, úgy az érintett telekre építési engedély kizárólag az érintett közmű megépítésére vonatkozó település-rendezési szerződés megkötése esetén adható ki.

Erdőterületek

13. § (1) Az erdőterület a település beépítésre nem szánt területének erdő céljára szolgáló része. Az erdőterületeket az övezeti terv E és EV valamint EK jelű területként jelöli.

(2) A külterületi üzemtervezett erdők fenntartásáról és kezeléséről az érvényes erdészeti üzemterv rendelkezik. Az elsődleges rendeltetési cél a védelmi rendeltetés kivételével az erdőgazdálkodás szempontjából irányadó, az építéshatósági szabályozás szempontjából kötelező szabályozási elem.

(3) Az erdőterület az építésszabályozásban megkülönböztetett elsődleges rendeltetési célok szerint az alábbi övezetekre tagozódik:

a) E jelű területek övezete az elsődleges rendeltetés szerint gazdasági-fatermelő célú elsődleges rendeltetéssel üzemtervezésre javasolt erdőterület.

b) EV jelű területek övezete az elsődleges rendeltetés szerint védelmi céllal üzemtervezett és ilyen célú üzemtervezésre javasolt meglévő és létesítésre javasolt új erdőterületek (kötelező szabályozási elem)

c) EK jelű területek övezete az erdőterületen belül közjóléti célú erdőterületek.

(4) Ha a véderdőt valamely tevékenység káros környezeti hatásának a csökkentése érdekében kell létrehozni, a véderdő telepítéséről és fenntartásáról annak a területén és költségén kell gondoskodni, aki az újabb területfelhasználási igények miatt a környezeti konfliktust előidézte.

(5) Az erdőterületen belül a valamennyi övezetben elhelyezhető építményeken túl az alábbiak szerint meghatározott építmények helyezhetők el:

a) az erdő rendeltetésének megfelelő építmények,

b) közlekedési és szállítási építmények, továbbá

c) termékvezetékek.

(6) Az EV jelű, védelmi rendeltetésű erdőterületen csak az OTÉK 32.§-ában megengedett építmények helyezhetők el.

(7) Az erdőterületen belül legfeljebb 4,5 m építménymagasságú építmények helyezhetők el.

(8) Az E jelű, legalább 10 ha nagyságú erdőként nyilvántartott telken az építési hatóság által az építésre kijelölt lakóudvaron (tanyaudvar), a legalább 300 hektár erdőterület fenntartásához szükséges, egy szolgálati jellegű, másként el nem idegeníthető lakást tartalmazó lakóépület, illetve az erdő rendeltetésének megfelelően elhelyezhető funkciójú épület létesíthető, amennyiben az ingatlan kiépített közútról megközelíthető.

(9) Az E jelű gazdasági rendeltetésű erdőterület övezetén belül az alábbi építési előírásokat kell betartani:

a) a telek max. beépítettsége 0,5 %

b) a max. homlokzatmagasság 4,5 m,

c) az építésre kijelölt hely (lakóudvar) a telek max. 10 %-a

d) egy-egy épület max. szintterülete 300 m².

(10) ^[17]

(11) Az EK jelű építési övezetben új építmény építéséhez, bővítéséhez, átalakításához építési engedély az E jelű övezet szerinti előírásokkal azonos feltételek mellett adható. Az övezeten belüli kialakult telek, vagy a telken belül szabályozott építési hely kialakult állapot szerinti beépítettsége a meglévő beépítettség maximum 20 %-ával növelhető.

(12) A természetvédelem alatt nem álló erdőgazdasági területek művelésénél a területeken található védett állatok és növények élőhelyének megóvását, az állatok vonulását és az élőhelyek kapcsolatát biztosító ökológiai folyosók megtartását biztosítani kell. Az üzemtervek felülvizsgálata során az ehhez szükséges műszaki-ökológiai feltételekről -az illetékes hatóságok véleményét is érvényesítve- a tervezés és a gazdálkodás szintjén egyaránt gondoskodni kell. Építéshatósági hozzájárulás, illetve engedély csak ezen feltételeket teljesítő üzemtervek jóváhagyásához, illetve építéshez és tevékenységhez adható.

Mezőgazdasági rendeltetésű terület

14. § (1) A mezőgazdasági terület a település beépítésre nem szánt területének a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás, együttesen mezőgazdasági termelés és az ahhoz szükséges építmények elhelyezésére szolgáló része. A mezőgazdasági terület a szabályozási terven jelölteknek megfelelően az alábbi övezetekre tagolódik:

a) Az M jelű terület olyan nagyüzemi jellegű mezőgazdasági övezet, amelynek hasznosítása - megosztása, építése, használata - a természeti-táji értékvédelem miatt korlátozható az 1996. évi LIII. tv. értelmében.

b) Az M1 jelű általános, árutermelő mezőgazdasági övezet a nagyüzemi jellegű mezőgazdasági területek övezete.

c) Az M2 jelű mezőgazdasági terület alacsony épületsűrűségű kertövezet.

(2) A terület övezeteinek betartandó telekalakítási és építési előírásai a következők:

(3) A mezőgazdasági rendeltetésű területek beépítése az alábbi megkötésekkel engedélyezhető:

a) Az övezeti előírásoknak megfelelő, beépíthető telkek megengedett beépítettsége 3 %. Az építményeket a - a közös építmények kivételével – szabadon állóan kell elhelyezni.

b) Az OTÉK 29.§.(4) bekezdése szerinti közös építmény csak két szomszédos telek esetében építhető, a közös építményt ikresen kell elhelyezni.

c) A 1.200 m²-nél kisebb területnagyságú külterületi földrészleten - a nádas, gyep művelési ágban nyilvántartott területek kivételével - egy terepszint alatti építmény (pince) elhelyezhető.

d)Az építmények magassága:

- lakóépület esetén legfeljebb 4,5 m

- gazdasági épület illetve építmény esetén legfeljebb 6,0 m, kivéve a speciális technológiai előírások miatt eseti módon megállapított és az építéshatóság által engedélyezett építménymagasságot

e) Csak magastetős épület építhető.

f) Az alkalmazandó nyeregtető max. hajlásszöge 45^o.

g) A külterületi mezőgazdasági területeken kerítés az alábbiak szerint építhető:

- a földrészlet határán vagy a külterületi terv szerint a külterületi, térszerkezeti jelentőségű földutak mellett legalább 10 m-es szabályozási szélesség megtartásával, a földutak tengelyétől mért min. 4-4 m távolságra,

- a kerítés külterületen lábazat nélküli, fa vagy fém oszloprendszerű, áttört kapuzatú és kialakítású, a környező tájba semleges látvánnyal illeszkedő legyen.

h) Csak környezetbarát, tájba illő anyagok alkalmazhatók; hulladék anyagok építésre nem használhatók fel.

(4)^[20] A 6.000 m² vagy ennél nagyobb tanyagazdaságok területén csak egy tanyaudvar jelölhető ki. A kijelölt tanyaudvar területe nem haladhatja meg a földrészlet területének 20 %-át.

(5) A meglévő tanyák, azaz a földhivatali nyilvántartás szerinti tanyaudvarok (udvar) (telek)területén a meglévő épület átépítése, újjáépítése, felújítása a kialakult állapotnak megfelelő beépítési százalékkal, illetve 25% bővítési lehetőséggel, de legfeljebb 30 % beépítettségig engedélyezhető.

(6) A megengedett maximális beépítettségű telek (földrészlet) területe csak abban az esetben csökkenthető, ha a telekalakítás során kialakult új telkek beépítettségének mértéke nem haladja meg (arányos megosztással vagy bontással egyidejűleg) az övezetre vonatkozó megengedett mértéket.

(7) A külterületi mezőgazdasági létesítményeknél keletkező hulladékok ártalmatlanításához szükséges műszaki feltételeket egyénileg kell biztosítani. A keletkező szennyvizek ártalmatlanítását eseti vízügyi-, talajvédelmi- és környezetvédelmi szakhatósági állásfoglalás, vízjogi engedély alapján kell megoldani.

(8)^[21] A Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. című, SZ-J/2 rajzszámú, Rp.I.237-4/II. munkaszámú terven a gyorsforgalmi út számára fenntartandó területsávként megjelölt területen építmény nem építhető, a területsáv a telek megengedett legnagyobb beépíthetőségének meghatározásánál nem vehető figyelembe.

Az állattartás általános szabályai

15. § (1) A település külterületén a környezetminőségi követelmények, illetve az állattartás lehetőségei szerinti övezeti besorolásról, az állattartás rendjére vonatkozó előírásokról (tartható állatfélék, maximális állatlétszám, állattartás kötelező technológiája, közegészségügyi és környezetvédelmi követelmények, építési előírások, stb.) a haszonállat tartásáról, valamint az eb tartásról szóló rendelet (továbbiakban állattartási rendelet) rendelkezik.

(2)^[22] Az állattartáshoz szükséges területhasználati (telepengedély) és építési engedélyezés feltételeit (technológia, a trágyakezelés módja – az országos rendelkezések és a szakhatósági (közegészségügyi-, környezetvédelmi, vízügyi-, stb.) vélemények alapján az építéshatósági engedélyezés során kell szabályozni.

(3) Külterületen nagy létszámú állattartó telep kialakítható (A nagy létszámú állattartó telep meghatározását az állategészségügyi szabályzat 1.sz. függeléke tartalmazza).

(4) Az állattartás feltételeit a külterület mezőgazdasági hasznosítású területeire vonatkozó alábbi kiegészítésekkel a haszonállat tartásáról szóló rendelet határozza meg:

a) nagy létszámú állattartó telep - mint elsődleges gazdasági tevékenység - csak a  legalább 6.000 m² nagyságú tanyagazdaság területén, illetve a gazdasági területen belül az állattartást is megengedő MG jelű övezetben folytatható,

b) nagy létszámú állattartó telep kiszolgáló gazdasági épület létesítése csak a köz- és az állategészségügyi normák által meghatározott módon engedélyezhető.

(5) A belterület körüli 1000 méteres területsávon belül nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető.

(6) Az nagy létszámú állattartó telep bűzhatása és fertőzésveszélye miatt az adott létesítmény, illetve a tevékenység építési engedélyezésekor a közegészségügyi-higiéniás követelmények miatt konkrét, eseti védőterület/védőtávolság megállapítását kell kérni a közegészségügyi hatóságtól.

Egyéb területek

16. § (1) A település vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területei az egyéb rendeltetésű területek.

(2) A VT jelű egyéb rendeltetésű terület övezetébe tartozik

a) a közcélú nyílt csatornák medre és partja a vízgazdálkodási területként szabályozott szélességben,

b) a vízbeszerzési területek és védőterületeik (belső- és külső védőterületek, a hidrogeológiai védőterület „A” és „B” övezete),^[23]

c) a vízgazdálkodással összefüggő vízmedrek, műtárgyak, egyéb építmények fenntartásához, felügyeletéhez létesített őrházak a hozzájuk tartozó területtel.

(3) A VT jelű övezetet érintő előírások a következők:

A vízművek belső és külső védőterületén túli hidrogeológiai védőövezeteket a 123/1997. sz. rendelet szerint ki kell jelölni.

Különleges terület^[24]

16/A. §  (1) Bányaterület

a) K-B1 övezet

      b)^[25] K-B2 övezet

              (2) A K-B1 övezet előírásai

                        a) Építési hely határa:                                       KSZ-J/2M terv szerint

b) Megengedett legnagyobb építménymagasság:

6,0m, a megengedett legnagyobb beépítettség 10%-ának mértékéig terjedő területnagyságban a műtárgyak építménymagassága 15m lehet.

c) Megengedett legnagyobb beépítettség:         2%.

d) Egyéb:                                                        utóhasznosítás: sporthorgászati célú vízfelület,

a Keszeg-ér mellet 20m szélességű fásított területet kell létrehozni és fenntartani,

a fásított sáv  víz felőli oldalán a vízmederben a meddő visszatöltésével 5-10m, változó szélességű, 30-50cm mély sávot kell létesíteni

a gyorsforgalmi út melletti legalább 50m széles területsávot erdőtelepítés céljára szabadon kell hagyni.”

(3)^[26] A K-B2 övezet előírásai

                        a) Építési hely határa:                           a telekhatároktól mért 10,0m

b) Megengedett legnagyobb építménymagasság:

6,0m, a megengedett legnagyobb beépítettség 10%-ának mértékéig terjedő területnagyságban a műtárgyak építménymagassága 15m lehet.

c) Megengedett legnagyobb beépítettség:         2%.

d) Egyéb:                                                        1.Utóhasznosítás: sporthorgászati célú vízfelület

2. A hulladékgazdálkodási terület védőterületének határán belül lakóépület, üdülőépület nem építhető.

3. A közút és a mezőgazdasági területekkel határos telekhatárok mentén őshonos növényfajok felhasználásával ligetes kialakítású, három szintes fásítást kell létrehozni.

4. A bányászatot a gyengébb termőképességű területen kell megkezdeni.

5. Az övezet régészeti érdekű területnek minősül és régészeti lelőhellyel érintett.

V.

A védelemre vonatkozó előírások

Táj- és természetvédelem

17. § (1) Csorna város közigazgatási területén országos védelem alatt állnak a Fertő-Hanság Nemzeti Park területeként meghatározott ingatlanok^[27]. Az országos védelem alatt álló, az országos védelemre tervezett területek területhasználatát és építési feltételeit a Fertő - Hanság Nemzeti Park Igazgatósága szakhatóságként felügyeli.

(2) Az 1996. évi LIII. tv. 6. és 7. §-a értelmében az általános tájvédelem körébe tartozóan védendő a ma még természetes vagy természeteshez közeli táj arculata.^[28]

Földvédelem, talajvédelem

18. § (1) A létesítmények elhelyezésekor, illetve kialakításakor letermelt termőföldet deponálni kell. A deponált termőföld az építkezés befejeztével vagy helyben, vagy más építési helyen termőföldterítésként hasznosítandó.

(2) A környezeti terhelés potenciális veszélyével (talaj- és felszín alatti vizek szennyezése, bűzhatás, stb.) járó állattartás csak a talaj és a felszíni- és felszín alatti vizek zavaró mértékű környezeti terhelése nélkül folytatható (pl. a hulladékok ártalmatlanítása, almos tartás, a folyékony hulladék összegyűjtése, engedélyezett talajerő-gazdálkodás keretében újrahasznosítása, ártalmatlanítása).

(3) A különleges terület bányaművelés övezetébe tartozó területen tartós bányaművelés folyik. A bányaművelés felhagyása után haladéktalanul gondoskodni kell a terület rekultivációjáról.

(4) A feltöltések kialakítására környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék nem alkalmazható. Az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.

(5) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, illetve meglévők oly módon alakíthatók át, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.(A település területén 1,5 m-nél magasabb rézsű (egy tagban) nem létesíthető.

(6) Az építéshez igényelt területfeltöltés csak bevizsgált minőségű, a talajt és a talajvizet nem veszélyeztető, a feltöltés talajmechanikai igényeit is kielégítő anyaggal, az építési engedélyezési tervdokumentációban meghatározott módon történhet.

(7) A környezeti terheléssel (talaj- és felszín alatti vizek szennyezése, bűzhatás, stb.) járó állattartás csak a talaj és a felszíni- és felszín alatti vizek zavaró mértékű környezeti terhelése nélkül folytatható.

(8) Kisárutermelő- és a családi szükségleteket kielégítő állattartás csak almos tartási móddal engedélyezhető.

(9) Az üzemszerű és a kisárutermelő állattartás során keletkező almos és hígtrágya környezetkímélő ártalmatlanítása kizárólag hatósági engedély alapján történhet.

Felszíni és felszín alatti vizek védelme

19. § (1) A külterület beépítésre nem szánt részén új építés esetén az ülepített/tisztított kommunális szennyvíz szikkasztása is megengedhető, amennyiben az építési hatóság, vagy az építési hatóság által az építési engedélyhez igényelt szakhatósági vélemény ezt nem tiltja.

(2) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát terheléssel szembeni védelmét az építési engedélyezés során érvényesíteni kell.^[29]

(3) Az ásott kutakba, illetve a csapadékvíz-csatornákba, továbbá a csapadékvíz-elvezető árkokba, az élővíz-folyásba szennyvizet, vagy az állattartás hulladékait tartalmazó csurgalékvizet még előtisztítás után, vagy tisztítottan sem szabad bevezetni.^[30]

(4) A szennyvíztisztítás során keletkező szennyvíziszapot - az OTÉK 5. sz. függelékében szereplő korlátozó előírásokat is figyelembe véve - évente megújítandó szerződés alapján, a talajerő-gazdálkodási tevékenység keretében kell ártalmatlanítani.

(5) A felszíni vízfolyások mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációt, a természetes élőhelyek védelmét a tervezés és kivitelezés során biztosítani kell.

(6) A felszíni vízelvezető rendszert a telkek beépítésének megkezdését megelőzően a talajvédelmi előírásoknak megfelelő műszaki megoldással ki kell alakítani.

(7) A befogadóba, illetve szikkasztásra csak tiszta csapadékvíz kerülhet. A szennyezett víz szikkasztása tilos.^[31] A tisztántartott burkolatokon összefolyó, szennyezőanyag mentes csapadékvíz - kivéve a gépjárművek számára kialakított burkolt felületeket - a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a közcsatornába vezethető.

(8) A közcsatornába kizárólag a vonatkozó előírásoknak megfelelő szennyvíz vezethető.

(9) A terület az „A” Fokozottan érzékeny területek közé tartozik, amelyeknél a Ci=C1 intézkedési szennyezettségi határértékek a mértékadóak.¹¹ A területhasználat csak ennek megfelelően történhet.

Levegőtisztaság-védelem

20. § (1) A 2001. június 1-ig hatályos rendelkezések szerint levegőtisztaság-védelmi szempontból a település Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz tartozó területe a „kiemelten védett”, az azon kívüli területe a "védett I." területi kategóriába sorolt terület. A légszennyező forrásokat a meghatározható zónák vonatkozó határértékeinek kell megfeleltetni, a település területét zonális rendszerben kell minősíteni.¹²

(2) A szennyvíztisztító technológiája alapján szükséges közegészségügyi védőtávolságon belül a szakhatósági előírások (ÁNTSZ, KÖFE) szerinti területhasznosítás (mezőgazdasági művelés, építés) engedélyezhető.

Zaj- és rezgésvédelem

21. § (1) Zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad tervezni, létesíteni, üzembe helyezni, hogy az a területre, illetve létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg.

(2) Meglevő helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad bővíteni, felújítani, korszerűsíteni, valamint azon építési munkát végezni, hogy azok a területre, illetve létesítményre vonatkozó (zaj- és rezgésterhelési határértékeket) ne haladják meg.

(3) A megengedett határérték feletti üzemi zajterhelésű tevékenységet folytató létesítmény üzemeltetőjét kötelezni kell a zajterhelés határértéknek megfelelő csökkentésére, a zajvédelem szükséges technológiai-műszaki intézkedéseinek megtételére.

Hulladékgazdálkodás

22. § (1) Új térségi hulladéklerakó kialakítását követően a helyi hulladéklerakó rekultiválásá-ról gondoskodni kell, a hulladékot ezek után a kijelölt térségi kommunális üzemi területre kell szállítani. A hulladéklerakó használata csak a hatóságilag elfogadott kialakítás és környezetvédelmi célú rendezés (tereprendezés, fásítás stb.), valamint a tulajdonviszonyok rendezése után folytatható.

(2) A település területén keletkező szippantott szennyvíz egy része korlátozott mennyiségben, előkezelés nélkül a szennyvíztisztító telepen ártalmatlanítható.

VI.

Értékvédelem

Régészeti lelőhelyek védelme

23. § (1) A régészetileg exponált, a tervlapon jelölt területek építésügyi hatósági eljárásába a Győr – Moson - Sopron Megyei Múzeumok Igazgatóságát szakhatóságként be kell vonni.

(2) Bárminemű 60 cm-nél nagyobb mélységű földmunka, illetve minden féle építési tevékenység különös gonddal végezhető, megkezdését az illetékes Múzeumi Igazgatósághoz be kell jelenteni, szükség esetén a régészeti kutatás lefolytatását biztosítani kell.

(3)^[32] Régészeti érdekű terület az SZA-2 terven jelölt terület. A régészeti érdekű területen 30 cm-nél mélyebb földmunkavégzés esetén régészeti megfigyelést kell biztosítani. A régészeti leletek feltárását a külön jogszabály szerint kell biztosítani.

VII.

Egyéb rendelkezések

Záró rendelkezések

24. § (1) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit csak a hatályba lépés napját követő induló ügyekben kell alkalmazni.

Papp József sk.                                                        Dr. Harsányi Ernő sk.

  polgármester                                                                        jegyző

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALÁS KÖZZÉTÉTELI ZÁRADÉKA

Az egységes szerkezetbe foglalt, Csorna város külterületének övezeti rendszeréről és helyi építésügyi szabályzatáról szóló 12/2002. (V. 31.) önkormányzati rendelet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel közzétéve: 2014. április 15.

 Dr. Horváth Etelka

              jegyző