Csorna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (továbbiakban Tszt.) 60. § (3) bekezdésében és az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed Csorna Város közigazgatási területén

a)   azokra a távhőtermelő létesítményekre, melyek létesítési és működési engedélyét a Tszt. 7. § a) pontja alapján az Önkormányzat jegyzője adja ki.

b)   azokra a távhőszolgáltatókra, akik működési engedélyét a Tszt. 7. § b) pontja alapján az Önkormányzat jegyzője adja ki.

c)   b) pont szerinti engedélyes szolgáltatását igénybevevő felhasználókra, díjfizetőkre.

Fogalom-meghatározások

2. § E rendelet alkalmazásában

a)      távhő: az a hőenergia, amelyet a távhőtermelő létesítményből hőhordozó közeg (gőz, melegített víz) alkalmazásával, távhővezeték-hálózaton keresztül, üzletszerű tevékenység keretében a felhasználási helyre eljuttatnak;

b)      távhőszolgáltatás: az a közüzemi szolgáltatás, amely a felhasználónak a távhőtermelő létesítményből távhővezeték-hálózaton keresztül, az engedélyes által végzett, üzletszerű tevékenység keretében történő hőellátásával fűtési, illetve egyéb hőhasznosítási célú energiaellátásával valósul meg;

c)       távhőszolgáltató: az a gazdálkodó szervezet, amely meghatározott településen vagy a település meghatározott részén a távhő üzletszerű szolgáltatására engedélyt kapott;

d)       távhőtermelő: az a gazdálkodó szervezet, amely távhő termelésére engedélyt kapott;

e)       felhasználó: a távhővel ellátott épületnek, építménynek, a törvényben meghatározott esetben az épületrésznek a távhőszolgáltatóval a távhő mérés szerint történő szolgáltatására vonatkozóan közüzemi szerződéses jogviszonyban álló tulajdonosa, több tulajdonos esetén a tulajdonosok közössége [a társasház, a lakásszövetkezet, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közös tulajdon esetén a tulajdonostársak]. Abban az esetben, ha a távhőfelhasználás a több személy tulajdonában lévő épület valamennyi épületrészében mérhető, a felhasználó az egyes épületrészek tulajdonosa is lehet. A felhasználó lehet lakossági vagy egyéb felhasználó:

ea)     lakossági felhasználó: a lakóépület és a vegyes célra használt épület tulajdonosa, tulajdonosainak közössége, épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa;

eb)    egyéb felhasználó: a ea) pontban nem említett épület, építmény tulajdonosa, tulajdonosainak közössége, épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa;

f)       díjfizető: épületrészenkénti díjmegosztás esetén az épületrésznek a közüzemi szerződésben megnevezett tulajdonosa, a Tszt-ben meghatározott esetekben az épület, építmény vagy az épületrész bérlője, használója;

g)      távhővel ellátott épület: az egy felhasználói hőközpontból ellátott épület vagy szolgáltatói hőközpontból történő távhőszolgáltatás esetén egy hőfogadó állomásról ellátott épületegység;

h)      épületrész: a távhővel ellátott épületnek, építménynek, ingatlannak funkcionálisan önálló, külön vagy közös tulajdonban lévő része (lakás, üzlethelyiség, lépcsőház stb.);

i)       távhőtermelő létesítmény: az erőmű távhő-szolgáltatási célra hőt termelő létesítménye, távhőt előállító fűtőmű, kazántelep, kazán, hulladékégető mű, geotermikus energiát távhőszolgáltatás céljára kitermelő vagy más megújuló energiát (pl. biokazán, hőszivattyú, napkollektor) és hulladékhőt hasznosító távhőtermelő berendezés;

j)       távhővezeték-hálózat: az a csővezetékrendszer - a hozzá tartozó műtárgyakkal, hálózati szerelvényekkel, kapcsolódó automatikákkal, műszerekkel, elektromos berendezésekkel együtt -, amely a távhőnek (hőhordozó közegnek) a távhőtermelő létesítménytől a csatlakozási pontig történő szállítására szolgál. A távhővezeték-hálózat részei: a gerincvezeték, az elosztóvezeték, a bekötővezeték (primer távhővezeték), valamint a szolgáltatói hőközpontból kiinduló és az átalakított hővel ellátott épület vagy építmény hőfogadó állomása főelzáró szerelvényéig, ennek hiányában a felhasználási helyet magában foglaló ingatlan telekhatáráig terjedő vezeték (szekunder távhővezeték);

k)      hőközpont: a hőhordozó közeg kiadására, elosztására, fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, illetőleg a távhő átadására szolgáló technológiai berendezés. A hőközpont lehet termelői hőközpont, szolgáltatói hőközpont és felhasználói hőközpont:

ka)    termelői hőközpont: a távhő termelőjénél távhőellátás céljából a hőhordozó közeg kiadására, továbbítására, elosztására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, esetenként mérésére szolgáló technológiai berendezés;

kb)    szolgáltatói hőközpont: több épület vagy építmény távhővezeték-hálózat útján történő hőellátása céljából, az ellátandó épületeken vagy építményeken kívül, vagy azok egyikében elhelyezett, a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, elosztására, mérésére szolgáló technológiai berendezés. A szolgáltatói hőközpontokkal azonos módon kell kezelni azokat a kazánházakat, melyekből - hőközpont közbeiktatása nélkül - közvetlenül történik a fogyasztók hőellátása;

kc)    felhasználói hőközpont: egy épület vagy építmény hőellátása céljából a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, mérésére szolgáló technológiai berendezés;

l)       hőközponti átadó blokk: a hőközpontban a primer hőhordozó közeg fogadására, mérésére szolgáló technológiai berendezéseket (főelzáró, finomszűrő, térfogatáram- és nyomáskülönbség-szabályozó szelep, hőmennyiségmérő, nyomás és hőmérséklet ellenőrző műszerek) tartalmazó egység.

m)     fűtési hőcserélő blokk: a hőközpontban a primer hőhordozóból fűtési melegvizet előállító, azt szállító és szabályozó készülékek (fűtési hőcserélő, keringtető szivattyú, szabályozó- és szakaszoló szerelvények és az ezeket összekötő csővezetékek) együttműködő rendszere;

n)      hőfogadó állomás: egy épület vagy építmény távhőellátása céljából, a hőhordozó közeg fogadására, továbbítására szolgáló technológiai berendezés, ahol a felhasználók részére átadott távhőmennyiség mérése, mennyiségi szabályozása is történhet;

o)      szolgáltatói berendezés: a távhőtermelő létesítmény, a távhővezeték-hálózat, a szolgáltatói hőközpont, az elszámolás alapjául szolgáló, a távhőszolgáltató tulajdonában lévő mérőeszköz, a hőközpont primer oldali főelzárói és mennyiségszabályozói;

p)      felhasználói berendezés: a felhasználói hőközpont, a hőfogadó állomás, a felhasználói vezetékhálózat, a hőleadó készülékek, a hőhasznosító és keringtető berendezések, a tágulási tartály és a felhasználó által felszerelt fűtési és használati melegvíz-mérők, költségmegosztók;

q)      felhasználói vezetékhálózat: az a csővezetékrendszer, amely a hőnek hőhordozó közeg által, a csatlakozási ponttól a felhasználói berendezésekhez való továbbítását szolgálja;

r)       csatlakozási pont: a szolgáltatói és a felhasználói berendezés határán, találkozási pontján beépített elzáró szerelvénynek a felhasználó felé eső oldala, elzáró szerelvény hiányában a felhasználási helyet magában foglaló ingatlan (épület, építmény, telek) tulajdoni határa. A távhőszolgáltató és a felhasználó külön megállapodása alapján a csatlakozási pont a fentiektől eltérhet.

s)       teljesítési hely:

          - hőközponti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a csatlakozási pont,

          - épületrészenkénti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a felhasználói vezeték-hálózaton elhelyezett hiteles hőmennyiségmérő felhasználó felé eső oldala;

t)       felhasználási hely: az az épület illetve épületrész, amelynek távhővel történő ellátására a szerződéses jogviszony létrejött.

u)      használati melegvíz: távhővel felmelegített közműves ivóvíz;

v)      fűtési időszak: az év szeptember 15. napja és a következő év május 15. napja közötti időszak;

w)      költségmegosztó: az elszámolási hőmennyiségmérő által mért hőmennyiségnek a díjfizetők közötti megosztására, a Tszt 43.§ (4) bekezdésben foglalt esetben a felhasználók közötti megosztására szolgáló mérőműszer vagy eszköz;

x)      üzletszabályzat: a működési engedélyt kiadó közigazgatási szerv által jóváhagyott és az illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség által véleményezett szabályzat, amely a helyi szolgáltatási sajátosságok figyelembevételével szabályozza a távhőszolgáltató működését és meghatározza a távhőszolgáltató kötelezettségeit és jogait, szabályozza a távhőszolgáltató és a felhasználó szerződéses viszonyát, a mérés és elszámolás rendjét, valamint a szolgáltatónak a felhasználóval, a fogyasztóvédelmi felügyelőségekkel és a felhasználók társadalmi érdek-képviseleti szervezeteivel való együttműködését.

y)      felhasználói érdekképviselet: magánszemélyek által az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrehozott társadalmi szervezet, illetve ezek szövetsége, ha az alapszabályban meghatározott célja a felhasználók érdekeinek védelme, e célnak megfelelően legalább két éve működik, és magánszemély tagjainak száma legalább ötven fő.

II. Fejezet

ELLÁTÁSI KÖTELEZETTSÉG

3. § Az Önkormányzat a távhőszolgáltatásra engedélyt kapott társaságok útján köteles biztosítani a távhőszolgáltatással ellátott létesítmények távhőellátását.

III. Fejezet

A TÁVHŐRENDSZER MŰKÖDTETÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

4 § (1) A távhőtermelő létesítmény működtetése és fejlesztése a távhőtermelő feladata.

(2) A távhő árával nem fedezett, a távhőszolgáltató által bejelentett új vagy növekvő igényre

      vonatkozó  fejlesztési  költségek  fedezetének  viselésére  a  távhőtermelő  és  a

      távhőszolgáltató állapodik meg.

5. § (1)            A távhőszolgáltató tulajdonát képező szolgáltatói berendezést, valamint a szolgáltató tulajdonában lévő felhasználói berendezést a távhőszolgáltató köteles fenntartani, üzemeltetni, fejleszteni és az ezekkel kapcsolatos költségeket viselni.

(2)  Új vagy növekvő távhő igénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosától a távhőszolgáltató a távhőszolgáltatás díjával nem fedezett fejlesztési költségekre legfeljebb az Önkormányzat a távhőszolgáltatás díjairól szóló rendeletében meghatározott csatlakozási díjat kérhet. A csatlakozási díj megfizetése a távhőrendszerre való rácsatlakozás lehetőségét biztosítja a távhőszolgáltató által meghatározott helyen. A csatlakozási díj a hőtermelői, a gerinc- és elosztóvezetéki, valamint a hőmennyiségmérő berendezések létesítési, illetve bővítési költségeinek fedezetére szolgál. A csatlakozási díj nem tartalmazza a bekötővezetékek, hőközpontok - beleértve a hőmennyiségmérő nélküli hőközponti átadó blokkot is - létesítési és bővítési költségeit.

(3)  A csatlakozási díj megfizetése alól önkormányzati vagy távhőszolgáltatói érdekből felmentés, illetőleg díjmérséklés adható, vagy indokolt esetben részletfizetés engedélyezhető. Ennek elbírálására a Csornai Hőszolgáltató Kft. javaslata alapján az Önkormányzat jogosult.

6. § (1)            Felhasználói berendezés létesítése - más megállapodás hiányában - a felhasználási hely tulajdonosának a kötelessége.

(2)  A felhasználói hőközpont kiviteli tervének elkészítéséhez a távhőszolgáltató köteles díjmentesen adatokat szolgáltatni.

(3)  A lakóépületek és a vegyes célra használt épületek felhasználói hőközpontjainak kiviteli tervét a távhőszolgáltató köteles díjmentesen felülvizsgálni.

(4)  A (3) bekezdés szerinti hőközpontok üzembe helyezési eljárásához a távhőszolgáltatót meg kell hívni, az eljárásban a távhőszolgáltató köteles közreműködni. A közreműködésért díj nem számítható fel.

(5)  Az elkészült felhasználói berendezést a szolgáltatói berendezéssel - a szerződésben meghatározott feltételek mellett - csak a távhőszolgáltató kapcsolhatja össze. Ezzel egyidejűleg a távhőszolgáltató köteles felszerelni a távhőfogyasztás mérésére és elszámolására alkalmas, a mérőeszköz hitelességét tanúsító jellel ellátott mérőt. A hőközpontban vagy hőfogadó állomáson elhelyezett mérőeszközt a távhőszolgáltató üzemelteti.

(6)  A távhőszolgáltatásba már bekapcsolt felhasználó csak a távhőszolgáltató előzetes hozzájárulásával

a) létesíthet új felhasználói berendezést;

b) helyezhet át, alakíthat át és - a szerződés felmondásának esetét kivéve - szüntethet meg meglévő felhasználói berendezést.

(7)  A felhasználói berendezés üzemeltetése és fenntartása - a (8) bekezdésben foglaltak kivételével - a felhasználó kötelessége.

(8)  A szolgáltató tulajdonában lévő felhasználói berendezés, valamint a szolgáltatói hőközpontot a felhasználói berendezéssel a távhővezeték-hálózat részeként összekötő vezeték üzemeltetése és fenntartása, az ezzel kapcsolatos költségek viselése - a csatlakozási pontig bezárólag - a távhőszolgáltató feladata.

(9)  A felhasználói berendezés üzemeltetője a folyamatos és biztonságos ellátás érdekében köteles az általa üzemeltetett berendezés üzemképes állapotáról gondoskodni.

(10)  A távhőszolgáltató jogosult a felhasználó vételezését, a felhasználói berendezés állapotát a felhasználási helyen ellenőrizni. Az ellenőrzést az ingatlan tulajdonosának, illetőleg használójának személyes érdekei figyelembevételével - a veszélyhelyzet, vagy annak gyanúja esetét kivéve - munkanapokon, 8 és 20 óra között lehet elvégezni. Az ellenőrzést végző személyt az arra feljogosító, fényképes igazolvánnyal kell ellátni.

(11)  A (10) bekezdésben meghatározott ellenőrzés, a szabálytalan vételezésre utaló körülmények vizsgálata, továbbá a Tszt. 51. § (3) bekezdés a) és b) pontjai szerinti távhőszolgáltatás felfüggesztésének érdekében a felhasználó, illetőleg a díjfizető köteles a távhőszolgáltató alkalmazottja számára a felhasználási helyre való bejutást lehetővé tenni.

7.§ Az Önkormányzat területfejlesztési, környezetvédelmi és levegő-tisztaságvédelmi szempontok alapján a 3. számú melléklet szerint kijelöli a távhőszolgáltatás fejlesztésére szánt területeket.

IV. Fejezet

A TÁVHŐSZOLGÁLTATÓ, A FELHASZNÁLÓ ÉS A DÍJFIZETŐ KÖZÖTTI JOGVISZONY

8. § (1)            A távhőszolgáltató, a felhasználó és a díjfizető közötti jogviszony általános szabályait a 157/2005.(VIII.15.) Korm. rendelet mellékleteként kiadott Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat (továbbiakban: TKSZ.)  tartalmazza.

(2)  A távhőszolgáltatót a lakossági felhasználóval általános közüzemi szerződéskötési kötelezettség terheli.

(3)  Az általános közüzemi szerződés alapján a távhőszolgáltató a lakossági felhasználó részére folyamatos, biztonságos és meghatározott mértékű távhőszolgáltatásra, a lakossági felhasználó, illetve a 21. § (1) bekezdés szerinti épületrészenkénti díjfizetés esetén a díjfizető a távhőszolgáltatás ellenértékének rendszeres megfizetésére köteles.

(4)  Az egyéb felhasználó és a távhőszolgáltató a polgári jog szabályai szerint egyedi közüzemi szerződést köt a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatására, illetőleg ellenértékének megfizetésére.

(5)  A távhőszolgáltató és a felhasználó között a közüzemi szerződés - a jogszabályokban és az üzletszabályzatban meghatározott feltételekkel - a szolgáltatás igénybevételével is létrejön.

(6)  A közüzemi szerződések tartalmára a TKSZ. előírásai az irányadók.

(7)  A díjfizetők személyében bekövetkező változások nem érintik a felhasználó és a távhőszolgáltató között létrejött általános közüzemi szerződés érvényességét. A díjfizető a változás időpontjától jogosult az általános közüzemi szerződésben foglaltak szerint a szolgáltatás igénybevételére és ugyanezen időponttól köteles a távhőszolgáltatás díjainak megfizetésére.

(8)  A távhőszolgáltató, a felhasználó és a díjfizető közötti jogviszony jogszabályokban foglaltakon túlmenő szabályait az üzletszabályzat tartalmazza, melyet a távhőszolgáltató köteles a felhasználók és a díjfizetők részére hozzáférhetővé tenni.

A szolgáltatott távhő mérése és elszámolása

9. § (1)            Forróvíz hőhordozó esetén:

a)  A távhőszolgáltató a szolgáltatott távhő mennyiségét a felhasználói hőközpontban, illetőleg a szolgáltatói hőközpontban és a hőfogadó állomáson köteles mérni és elszámolni.

b) A hőközponton belül a fűtési célú hőenergia további mérésére van lehetőség, ha a hőközpontban több fűtési hőcserélő blokk van, akkor a fűtési hőcserélő blokkon, primer oldalon.

c)  A hőfogadó állomáson elhelyezett hőmennyiségmérő a szolgáltatói hőközpontban lévő hőmennyiségmérő költségmegosztója. A szolgáltatott távhő elszámolásának alapja –egyéb megállapodás hiányában- a szolgáltatói hőközpontban hitelesen mért hőmennyiség.

d) A felhasznált távhő mennyisége - távhőszolgáltatóval történt egyeztetést követően - épületrészenként (pl. lakásonként) is mérhető és elszámolható, ha a felhasználók a távhő mennyiségének hiteles mérésére alkalmas mérőeszköz felszerelését, valamint a felhasználói berendezés ehhez szükséges átalakítását a saját költségükön, az épület valamennyi épületrészében megvalósítják, és a hiteles mérés feltételeit folyamatosan biztosítják.

e)  Az épületrészenként felszerelt hőmennyiségmérők a hőközponti vagy a hőfogadói mérő költségmegosztó mérői. A szolgáltatott távhő elszámolásának alapja - eltérő megállapodás hiányában – a hőközpontban mért hőmennyiség.

(2)  Gőz hőhordozó esetén a távhőszolgáltató a szolgáltatott távhő mennyiségét az átadó állomáson megmért gőzmennyiség és hőtartalma szorzatának, valamint a visszaadott, mért csapadékvíz-mennyiség és hőtartalma szorzatának különbségéből állapítja meg.

(3)  A lakóépületet is ellátó hőközpontról ellátott felhasználói közösség által felhasznált összes használati melegvíz mennyiségnek a mérése a hőközpontba beépített, a PANNON-VÍZ RT. tulajdonában levő főmérővel történik.

(4)  A melegvíz egyedi mérésére a távhőszolgáltatóval egyeztetett módon

a) az épületek hőfogadóiban; vagy

b) épületrészenként

van lehetőség. A melegvíz egyedi mérésének megvalósítása nem tartozik a távhőszolgáltató kötelezettségei közé.

5. Az önálló hőközponttal nem rendelkező egyéb felhasználó, díjfizető a használati melegvíz felhasználását mérni köteles, kivéve ha felhasználását csak háromnál több mérővel tudja megmérni. Ebben az esetben a felhasznált melegvíz mennyiségéről a rendelkezésre álló információk alapján a díjfizető és a távhőszolgáltató külön állapodik meg.
   

10. § (1) Elszámolási mérő csak a mérési feladat elvégzésére alkalmas és hiteles mérő lehet.

(2)  Hiteles az az elszámolási mérő, amelyet az Országos Mérésügyi Hivatal (OMH) hitelesített, vagy amelynek külföldi hitelesítését az OMH első belföldi hitelesítésként elfogadta.

(3)  A felhasználó, illetve a távhőszolgáltató jogosult a másik fél tulajdonában lévő elszámolási mérő(k) rendkívüli hitelesítését kérni. Amennyiben a mérő az OMH jegyzőkönyve szerint nem biztosította az előírt pontosságot, úgy

-  a szállítás és a hitelesítés költsége a tulajdonost, ellenkező esetben a rendkívüli hitelesítést kérő felet terheli,

-  a számla utólagos korrekcióját az OMH jegyzőkönyve alapján a távhőszolgáltató az utolsó elszámolási időszakra köteles elvégezni.

11. § (1) Az elszámolási mérők meghibásodása esetén, annak megjavíttatása, a mérők vonatkozó előírások szerinti időszakos, illetve rendkívüli hitelesíttetése az elszámolási mérő tulajdonosának a feladata. A javítás, illetve a hitelesítés időtartama a 30 napot nem haladhatja meg. Szükség esetén az elszámolási mérő tulajdonosa cseremérőről köteles gondoskodni.

(2)  A 9. § (4) bekezdés szerinti melegvíz-mérők esetén ha:

1. az időszakos hitelesíttetést a felhasználó, díjfizető elmulasztotta vagy
2.  a méretlen időszak a 30 napot mégis meghaladja, akkor a 30. nap után

a hiteles mérési feltételek helyreállításáig a felhasználót vagy a díjfizetőt melegvíz-mérővel nem rendelkező felhasználónak vagy díjfizetőnek kell tekinteni.

(3)  A 9. § (1) és (2) bekezdés szerinti hőmennyiségmérő meghibásodása, továbbá a hitelesítés időtartama alatt a szolgáltatott távhő mennyiségét az előző év azonos időszakában mért hőmennyiség azonos szolgáltatási, illetve vételezési körülményekre történő korrekciójával kell meghatározni. Ilyen időszak hiányában a meghibásodás elhárítását követő, vagy a meghibásodás időpontját megelőző, legalább egy hónap hőfelhasználása képezi a korrrekció alapját.

(4)  A 9. § (4) bekezdés szerinti melegvíz-mérő meghibásodása, valamint a hitelesítés időtartama alatt a szolgáltatott melegvíz mennyiségét az előző elszámolási időszak átlagfelhasználását alapul véve kell meghatározni.

12. § (1) Az elszámolás alapjául szolgáló mérők leolvasása a távhőszolgáltató feladata.

(2)  A felhasználó, a díjfizető, illetve a távhőszolgáltató köteles biztosítani az elszámolási mérők leolvasását, ellenőrzését és fenntartását.

(3)  Amennyiben az ellenőrzés során – ha a mérőeszköz olyan helyiségben van elhelyezve, amelybe a felhasználó, díjfizető állandó bejutása biztosított- a felhasználónál, díjfizetőnél elhelyezett elszámolási mérőkön a távhőszolgáltató, illetve az OMH által elhelyezett záróelem sérült, úgy a felhasználó, díjfizető a tárgyi elszámolási időszakra a 30. § (5) bekezdés szerinti pótdíjat köteles fizetni.

Alkalmazott díjak

13. § A felhasználó, díjfizető a távhőszolgáltatásért hődíjat, alapdíjat és gőz hőhordozó esetén ezenkívül csapadékvíz díjat fizet.

14. § (1) A hődíj

a)   a távhőszolgáltató által a távhő előállításához felhasznált tüzelőanyag beszerzési árából; valamint a hozzá kapcsolódó adókból és egyéb díjakból;

b)   a távhőszolgáltató által vásárolt hő díjából;

c)   a primer hálózati hőveszteségből;

d)   a szekunder hálózati hőveszteségből;

e)   az üzemeltetés és fenntartás során felhasznált víz hőtartalmának ellenértékéből;

6. a tüzelőanyag, valamint a vízkondicionáló, hatásfokjavító adalék- és segédanyagok költségeiből;
7. a kazánüzem energetikai, tüzelőanyag és víztechnológiai korszerűsítése miatti eszközbérlet költségeiből;
8. a környezetvédelem költségeiből

áll.

2. Gőzfelhasználók hődíjánál, ha a mérés helye a hőtermelő létesítmény átadó állomásán van, az (1) c), d) pontok nem vehetők figyelembe.

3. A szekunder hálózati hőveszteség ((1) d) pont) csak a hőfogadói hődíj kalkulációjánál vehető figyelembe. A hőfogadói hődíjat a távhőszolgáltató csak akkor alkalmazhatja, ha a hőfogadói hőmennyiségmérő a felhasználó és a távhőszolgáltató közötti közüzemi szerződés szerint elszámolási mérő.

4. A távhőszolgáltató a hődíjban az önkormányzat által az éves üzleti tervben jóváhagyott nyereséget számíthatja fel.

(5)   A hődíjat a mért hőmennyiség (GJ), illetve a használati melegvíz mennyiség (vízm³) után kell fizetni.

15. § (1) Az alapdíj éves díj, mely a távhőszolgáltató hődíj nélküli költségeit, indokolt ráfordításait és a működéséhez, fejlesztésekhez szükséges nyereséget fedezi.

(2)  Az alapdíj költségtartalmát tekintve:

a) a távhőszolgáltató saját hőtermelő létesítményének tüzelőanyag nélküli üzemeltetési és fenntartási költségéből;

b) a távhőszolgáltató primer távhővezetékeinek és tartozékainak üzemeltetési és fenntartási költségéből;

c) a távhőszolgáltató tulajdonában levő hőközpontok üzemeltetési és fenntartási költségéből;

d) a távhőszolgáltató szekunder távhővezetékeinek és tartozékainak üzemeltetési és fenntartási költségéből;

e) a távhőszolgáltató tulajdonában levő hőmennyiségmérők üzemeltetési, fenntartási költségéből;

f) a használati melegvíz készítéshez felhasznált ivóvíz vízdíjának alapdíj részéből;

áll.

(3)  Az adott felhasználói kör alapdíjának meghatározásánál a (2) bekezdés szerinti költségekből a ténylegesen ott felmerülő költségek vehetők figyelembe.

(4)  A távhőszolgáltató az alapdíjban 8 %-os bruttó tárgyi-eszköz arányos nyereséget számíthat fel.

(5)  Ha a hőközpont a felhasználó tulajdonában van, akkor a felhasználó a távhőszolgáltatóval kötött közüzemi szerződésben meghatározott legnagyobb hőteljesítmény után fizeti az alapdíjat (Ft/MW, év).

(6)  Ha a felhasználói hőközpont a távhőszolgáltató tulajdonában van, akkor a felhasználó az alapdíjat vagy a távhőszolgáltatóval kötött szerződésben meghatározott legnagyobb hőteljesítmény alapján (Ft/MW,év), vagy a fűtési alapdíjat a fűtött légtérfogat (Ft/légm³,év), a melegvíz alapdíjat a melegvíz felhasználás (Ft/vízm³,hó) után fizeti.

(7)  Szolgáltatói hőközpont esetén,

a) az önálló hőfogadói hőmennyiségméréssel rendelkező egyéb felhasználó a fűtési alapdíjat a távhőszolgáltatóval kötött szerződésben meghatározott legnagyobb hőteljesítmény (Ft/MW,év) vagy a fűtött légtérfogat (Ft/légm³,év) alapján, a melegvíz alapdíjat a melegvíz felhasználás (Ft/vízm³,hó) után fizeti.

b) az a) pontba nem tartozó felhasználók a fűtési alapdíjat a fűtött légtérfogat (Ft/légm³,év), a melegvíz alapdíjat a melegvíz felhasználás (Ft/vízm³,hó) után fizetik.

16. § A csapadékvíz díj a gőzfelhasználók által vissza nem adott csapadékvíz miatt szükséges lágyvíz költségeit (víz-, csatorna- és vízterhelési díj, vízkészlet járulék, lágyítás költségei) tartalmazza.

17. § Az alapdíj a használati melegvíz vízdíjának csak az alapdíj részét tartalmazza. A használati melegvíz víz-, csatorna- és vízterhelési díjának a felhasznált mennyiséggel arányos részét a távhőszolgáltató a melegvíz hődíjától elkülönítetten, a mindenkor érvényes víz-, csatorna- és vízterhelési díjakkal számlázza tovább.

18. § A lakossági távhőszolgáltatás legmagasabb díjait az Önkormányzat külön rendeletben állapítja meg. A díjak megállapítására e rendelet alapján a távhőszolgáltató tesz javaslatot.

Díjfizetés

19. § A felhasználó tulajdonában levő hőközpontról ellátott felhasználó a 15. § (5) szerinti alapdíj 1/12-ed részét a tárgyhóban, a hőközpontban megmért hőmennyiségnek megfelelő hődíjat a tárgyhót követő hónapban fizeti meg.

20. § (1) A távhőszolgáltató tulajdonában levő felhasználói hőközpontról ellátott egyéb felhasználó a 15.§ (6) szerinti alapdíj 1/12-ed részét, valamint a hőközpontban megmért hőmennyiségnek megfelelő hődíjat havonta, a tárgyhónapot követő hónapban fizeti meg.

(2)   Szolgáltatói hőközpontról ellátott önálló hőfogadói hőmennyiségméréssel rendelkező egyéb felhasználó a 15.§ (7) a) pont szerinti fűtési alapdíj 1/12-ed részét, valamint

1. ha a hőfogadói hőmennyiségmérő a hőközponti, illetve fűtési blokk hőmennyiségmérő költségosztó mérője, akkor a 22.§ (2) b) pontja szerint meghatározott fűtési hőfelhasználás szerinti hőközponti fűtési hődíjat,
2. ha a hőfogadói hőmennyiségmérő a felhasználó és a távhőszolgáltató közötti közüzemi

szerződés szerint elszámolási mérő, akkor a mért hőmennyiségnek megfelelő hőfogadói fűtési hődíjat,

illetve ha használati melegvíz vételezése is van, akkor a melegvíz alapdíjat, valamint a 9.§ (4)-(5) bekezdés szerinti melegvíz felhasználás utáni melegvíz hődíjat, víz-, csatorna- és vízterhelési díjat havonta, a tárgyhónapot követő hónapban fizeti meg.

(3)   A távhőszolgáltató tulajdonában levő hőközpontról ellátott az (1), (2), bekezdésekbe nem tartozó felhasználó

       a)  a 15.§ (6), (7) b) bekezdések szerinti fűtési alapdíj 1/12-ed részét, illetve ha használati melegvíz vételezése is van, akkor a melegvíz alapdíjat a tárgyhónapot követő hónapban;

       b) fűtési hődíjat a 22.§ szerint;

       c)  a melegvíz hődíjat, víz-, csatorna- és vízterhelési díjat a 23.§ szerint

       fizeti meg.

21. § (1)A távhőszolgáltató tulajdonában levő hőközpontról ellátott épületek esetén a távhő díjak kiegyenlítése a tulajdonosok egymással történő megállapodása szerint együttesen vagy külön-külön épületrészenként is történhet. Külön történő díjfizetés esetén a díj épületrészenkénti (pl. lakásonkénti) megosztása és a díjfizetők részére történő számlázása – a tulajdonosok által meghatározott arányok, valamint az üzletszabályzat rendelkezései szerint – a távhőszolgáltató feladata.

(2)  Az épületrészekre felosztott számla további bontása még akkor sem történhet meg, ha annak több tulajdonosa van. Ilyenkor a díjfizető a tulajdonostársak megegyezése alapján megjelölt tulajdonos, megegyezés hiányában, pedig a tulajdoni lapon első helyen feltüntetett tulajdonos.

22. §  (1) A fűtési célra fordított hőmennyiség hődíját, a fűtési hődíjat a felhasználó, díjfizető

       a)  együttes díjfizetés esetén a (2)-(3) bekezdés szerinti fűtési hőfelhasználás után a tágyhónapot követő hónapban fizeti meg;

b) épületrészenként külön történő díjfizetés esetén 12 havi részfizetéssel és évi egyszeri elszámolással fizeti meg. A részfizetés számításához a fűtési célra a tárgyévre tervezhető -a távhőszolgáltatás díjairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározott- éves fajlagos hőfelhasználás 1/12-ed részét (GJ/légm³,hó) kell az érvényben levő hődíjjal szorozni ahhoz, hogy megkapjuk az 1 légm³-re vonatkozó havi hődíjat. A díjfizető a havi hődíj és a felhasználási hely fűtött légtérfogatának szorzataként megkapott fűtési hődíjat fizeti meg részfizetésként a tárgyhónapot követő hónapban. A tárgyév elszámolása a december havi elszámoláskor (január hónapban) esedékes és az érvényes hődíjjal történik. A távhőszolgáltató a (2)-(3) bekezdés szerinti tényleges éves fűtési hőfelhasználás alapján számított és a részfizetésként megfizetett fűtési hődíj különbözetével - a 21.§ (1) bekezdés szerinti megállapodás figyelembevételével - a díjfizetők felé elszámol (a különbözetet visszafizeti vagy beszedi).

(2)   A távhőszolgáltató tulajdonában levő felhasználói hőközpont, illetve szolgáltatói hőközpont esetén, ha a hőfogadói hőmennyiségmérő a hőközponti hőmennyiségmérő költségosztó mérője a felhasználó tárgyévi fűtési célú hőfelhasználását az a)-b) pontok szerint kell meghatározni.

       a)  A hőközpontról ellátott felhasználói közösség fűtési célú hőfelhasználása

       - a csak fűtési hőigényeket kielégítő hőközpont esetén a hőközponti főmérő által megmért hőmennyiség,

       - a használati melegvizet is előállító hőközpont esetén a hőközponti főmérő által megmért hőmennyiség, valamint a 9.§ (3) bekezdés szerint megmért vízmennyiség és a melegvíz-készítés adott hőközpontra jellemző átlagos fajlagos hőfelhasználása szorzatának a különbsége. A melegvíz-készítés adott hőközpontra jellemző átlagos fajlagos hőfelhasználását a fűtési időszakon kívüli hónapokban mért hőközponti hő- és vízfelhasználás hányadosaként kell meghatározni és a távhőszolgáltatás díjairól szóló önkormányzati rendeletben közzétenni.

b)   A fűtési célú hőfelhasználás a hőfogadókba elhelyezett hőmennyiségmérőkkel tovább bonthatók. Ha a hőközpontról (fűtési hőcserélő blokkról) ellátott valamennyi hőfogadóba költségmegosztó hőmennyiségmérő került beépítésre, akkor a hőközponti főmérő (fűtési hőcserélő blokkon lévő mérő) és a hőfogadói költségmegosztó mérők által mért értékek összegének különbségét felhasználás arányosan kell az elszámolásnál figyelembe venni.

(3) Szolgáltatói hőközpont esetén, ha a hőfogadói hőmennyiségmérő a felhasználó és a távhőszolgáltató közötti közüzemi szerződés szerint elszámolási mérő, a felhasználó tárgyévi fűtési célú hőfelhasználása a hőfogadóban mért hőmennyiség.

(4)   A (2) bekezdés esetében a hőközponti, a (3) bekezdés esetében a hőfogadói fűtési hődíjat kell alkalmazni.

23.§ A használati melegvíz készítésére fordított hőmennyiség hődíját, (továbbiakban melegvíz hődíj), valamint a víz-, csatorna- és vízterhelési díj felhasználással arányos részét (továbbiakban víz-, csatorna- és vízterhelési díj) a felhasználó, díjfizető havonta, a tárgyhónapot követő hónapban fizeti meg az alábbiak szerint meghatározott melegvíz felhasználása alapján:

      a)   Ha a felhasználó, díjfizető a 9.§ (4) bekezdés szerinti melegvíz-mérővel rendelkezik, akkor a melegvíz felhasználása a mért mennyiség (vízm³).

      b)  Ha a díjfizető a 9.§ (4) bekezdés szerinti melegvíz-mérővel nem rendelkezik, akkor a melegvíz felhasználása a 9.§ (3) szerinti hideg víz főmérő és 9.§ (4) bekezdés szerinti almérők különbségéből - egyéb megállapodás hiányában - a fő/lakás arányban rájutó vízmennyiség.

A 9.§ (4) bekezdés szerinti melegvíz-mérővel nem rendelkező díjfizetőnél a lakásban lévő létszám változását a lakóépület közös képviselője a díjfizetővel együtt írásban jelzi a távhőszolgáltató felé. Létszámváltozást a távhőszolgáltató az írásos bejelentést követő hónap elsejétől veszi figyelembe.

A távhőszolgáltató minden év december 1-ig tájékoztatást ad a közös képviselők felé a lakásban nyilvántartott létszámról. A közös képviselők minden év december 20-ig - a saját és a díjfizetők aláírásával igazolva - tájékoztatják a távhőszolgáltatót a létszámállapotról.

24. § (1) Az érdekeltek 21.§ (1) bekezdés szerinti megállapodásának hiányában a díjfizetésre a (2)-(6) bekezdéseinek előírásait kell alkalmazni.

(2) A díjfizető az igénybevett szolgáltatás szerint a tulajdonában, használatában levő helyiségek fűtött légtérfogata után a fűtési alapdíj (Ft/légm³,év) 1/12 -ed részét, és/vagy melegvíz alapdíjat (Ft/vízm³,hó) a tárgyhónapot követő hónapban fizeti meg. A fűtési alapdíj számításánál a közös helyiségek fűtött légtérfogatát 60 %-kal, a garázsokét 50 %-kal kell figyelembe venni.

2. A fűtési hődíjat a díjfizető a 22.§ (1) b) pontja szerint fizeti meg, azzal a különbséggel, hogy a tényleges éves fűtési hőfelhasználást a 22.§ (2) bekezdése szerint határozza meg, és az ez alapján kiszámított fűtési hődíjat a díjfizetők között a 24.§ (4) bekezdés szerint osztja szét.

3. A távhőszolgáltató az egy-egy felhasználói közösségre vonatkozóan megmért, vagy meghatározott fűtési célú hőfelhasználást a díjfizetők között a tulajdonukban, használatukban lévő helyiségek (lakás, közös helyiség, garázs, közület stb.) fűtött légtérfogatának arányában osztja szét úgy, hogy az eredeti rendeltetésük szerint használt közös helyiségek fűtött légtérfogata 60 %-kal, a garázsok fűtött légtérfogat 50 %-kal kerül figyelembe vételre.

4. Fűtési hődíjként a hőközponti hődíjat kell alkalmazni.
   

5. A melegvíz hődíjat, víz-, csatorna- és vízterhelési díjat a díjfizető a 23.§ szerint fizeti meg.
   

25. § A csapadékvíz díjat a gőzfelhasználó a vissza nem adott csapadékvíz után havonta a tárgyhót követő hónapban fizeti meg.

26. §  (1)Amennyiben a távhőszolgáltatási rendszerre új felhasználási helyet kapcsolnak, úgy a felhasználó az alapdíjat a belépés hónapjának első napjától fizeti.

(2)  Ha az egyéb felhasználó év közben mondja fel az egyedi közüzemi szerződést, a felmondás évében az alapdíjat a naptári év végéig kell megfizetnie.

(3)  A kiszámlázott díjakat szolgáltatás fajtánként a kerekítés szabályai szerint egész forintra kell kerekíteni.

27. § A díjelszámoláshoz szükséges értelmezési rendelkezéseket a 1. számú melléklet tartalmazza.

Díjkedvezmény, díjvisszatérítés és pótdíj

28.§ Amennyiben a távhőszolgáltató tulajdonában levő hőközpontról ellátott épületnek, épületrészeknek több tulajdonosa van, és a távhő díjak kiegyenlítése a tulajdonosok egymással történő megállapodása szerint együttesen történik a távhőszolgáltató az alapdíjra vonatkozóan 5 % díjkedvezményt adhat.

29. §  (1) A távhőszolgáltató köteles a felhasználó vagy a díjfizető részére a díj arányos részét visszatéríteni, ha felróható magatartása folytán a távhőszolgáltatás megszűnik, vagy azt a Tszt. 40-41. §-aiban foglaltakon túlmenően szünetelteti vagy korlátozza.

(2)  Ha a lekötött hőteljesítmény alapján alapdíjat fizető felhasználó a szerződésben lekötött hőteljesítményt folyamatosan 30 percnél hosszabb időtartamon keresztül túllépi, pótdíjat köteles fizetni. A pótdíj mértéke az éves alapdíj 1/6-od része, melyet annyiszor kell megfizetnie, ahány napon a túllépést elkövette. A pótdíj megfizetése nem mentesít a szerződésszegés egyéb következményei alól.

(3)  Ha a felhasználó a tulajdonában levő hőközpontból, hőfogadóból a keringtetett forróvizet vagy melegvizet nem a szerződésben meghatározott mennyiségben adja vissza, a vissza nem adott vízmennyiség után 100 %-kal növelt víz-, csatorna- és vízterhelési díjat fizet.

(4)  Ha a gőzfelhasználó kevesebb csapadékvizet ad vissza, mint amennyit a szerződésben vállalt és a különbség a visszaadásra vállalt csapadékvíz mennyiségének

- legfeljebb 25 %-a, akkor                                                                  100 %-kal,

- 25 %-át meghaladja, de legfeljebb 50 %-a, akkor                            200 %-kal,

- 50 %-át meghaladja, akkor                                                               300 %-kal

növelt csapadékvíz díjat fizet.

Az a csapadékvíz mennyiség, amelyet a gőzfelhasználó nem a szerződésben meghatározott minőségi jellemzőkkel ad vissza, vissza nem adott csapadékvíz mennyiségnek tekintendő.

(5)  Ha a távhőszolgáltató a felhasználónál, díjfizetőnél elhelyezett elszámolási és költségmegosztó mérők ellenőrzése során – amennyiben a mérőeszköz olyan helyiségben van elhelyezve, amelybe a felhasználó, díjfizető állandó bejutása biztosított- a távhőszolgáltató, illetve az OMH által elhelyezett záróelemet sérülten találja, vagy egyéb szabálytalan vételezést észlel, akkor az eseményt jegyzőkönyvben rögzíti és az alábbiak szerint számol el:

-   hőmennyiségmérő esetén az előző év azonos elszámolási időszakában mért hőmennyiség kétszeresének megfelelő hődíjat számítja fel,

-   melegvíz-mérő esetén az előző elszámolási időszakban mért melegvíz mennyiség háromszorosának megfelelő melegvíz hődíjat, valamint víz-, csatorna- és vízterhelési díjat számít fel.

(6)  A távhőszolgáltató tudta nélkül, illegálisan vételező

-   fűtés esetében a beépített hőteljesítményből 20 órás csúcskihasználással számolt hőmennyiség kétszerese utáni hődíjat,

-   melegvíz esetében a 9.§ (4) bekezdés szerinti melegvíz-mérővel nem rendelkező felhasználóként, díjfizetőként meghatározott melegvíz mennyiség háromszorosa utáni hődíjat, valamint víz-, csatorna- és vízterhelési díjat

köteles megfizetni a vételezés kezdetétől számított időtartamra.

A távhőszolgáltatás szüneteltetése, korlátozása, felfüggesztése

30. § (1) A távhőszolgáltató jogosult az élet-, egészség- vagy a vagyonbiztonság veszélyeztetése, a szolgáltatói berendezés üzemzavara esetén, valamint más módon el nem végezhető munkák elvégzéséhez a távhőszolgáltatást a szükséges legkisebb felhasználói körben és időtartamban szüneteltetni.

(2)  A távhőszolgáltató és a felhasználó a tulajdonában lévő berendezés rendszeres karbantartását, tervezett javítását, felújítását a fűtési időszakon kívüli időszakban jogosult elvégezni. A távhőszolgáltató jogosult e célból a szolgáltatást a lehetséges legkisebb felhasználói körben és a legrövidebb időtartamban szüneteltetni. Eltérő megállapodás hiányában a szünetelés 8 napnál hosszabb nem lehet.

(3)  A távhőszolgáltató köteles az előre tervezhető karbantartási, felújítási munkák miatti szüneteltetés időpontjáról és várható időtartamáról az üzletszabályzatban vagy a szerződésben rögzített módon az érintett felhasználókat előre – legalább a munkálatok megkezdése előtt 8 nappal - értesíteni.

(4)  A felhasználó magatartásával más felhasználó vételezését nem zavarhatja. Ha a távhőszolgáltató tudomására jut, hogy a felhasználó más felhasználó vételezését zavarja, vagy vételezésével veszélyhelyzetet teremtett, a felhasználót felszólítja a veszélyhelyzet, illetve a zavart okozó körülmény, magatartás megszüntetésére. A felhasználó az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzetet azonnal, az egyéb zavaró körülményt a zavaró körülményről történő tudomásszerzéstől számított 8 napon belül köteles megszüntetni.

(5)  Ha a (4) bekezdésben említett veszélyhelyzetet vagy zavaró körülményt a felhasználó a határidő lejártáig nem szünteti meg, a távhőszolgáltató jogosult a távhőszolgáltatást felfüggeszteni, és ezzel egy időben azt az önkormányzat jegyzőjének jelenteni.

31. §  (1) A távhőszolgáltató jogosult

a)   országos tüzelőanyag-hiány miatt nála vagy a vele szerződéses jogviszonyban álló távhőtermelőnél fellépő termeléskiesés esetén, vagy

b)   környezetvédelmi érdekből

a szolgáltatást korlátozni.

(2)  A felhasználói korlátozás, figyelembe véve a közintézmények saját hőtermelő teljesítményét is, nem veszélyeztetheti a közintézmények egészségügyi és szociális alapszolgáltatásainak ellátását.

(3)  Lakossági felhasználó korlátozására csak végső esetben és csak akkor kerülhet sor, ha az egyéb felhasználó korlátozása után az még szükséges.

(4)  A korlátozás bevezetéséről és annak okairól a távhőszolgáltató az önkormányzatot haladéktalanul tájékoztatni köteles.

(5)  A felhasználó tulajdonában lévő hőközpont esetén a felhasználó köteles az elrendelt távhőkorlátozást maximum 4 óra alatt végrehajtani, és a távhőszolgáltató ezirányú ellenőrzését eltűrni.

(6)  A távhőszolgáltató tulajdonában levő hőközpontok esetén a távhőkorlátozást a távhőszolgáltató hajtja végre.

(7)  A korlátozási sorrendet a 2. számú melléklet tartalmazza.

(8)  A távhő vételezését korlátozó eszközök, berendezések beszerzése, felszerelése, üzemeltetése, karbantartása és ellenőrzése, és az ezekkel kapcsolatos költségek viselése a távhőszolgáltató kötelessége.

(9)  A korlátozásra szolgáló okok megszűnése után a korlátozást haladéktalanul fel kell oldani.

32.§ A távhőszolgáltatás szünetelése miatt a felhasználói berendezésekben keletkezett károkat, ha a szolgáltatás szünetelésében a felhasználó vétlen, a szolgáltató köteles megtéríteni. Ezen túlmenően a 30. § szerinti szüneteltetésből, illetőleg a 31. § szerinti korlátozásból eredő károkért a távhőszolgáltatót kártalanítási kötelezettség nem terheli.

33.§ (1) A távhőszolgáltató a távhőszolgáltatást felfüggesztheti, ha a felhasználó vagy a díjfizető a Tszt. 49. § (2) bekezdés b), c), d) pontjaiban meghatározott szerződésszegést követi el vagy a távhőszolgáltatás díját a távhőszolgáltató által kiállított számlán feltüntetett fizetési határidőt követő 15 naptári napon belül nem fizeti meg.

(2)  Ha a felhasználó, illetőleg a díjfizető a távhőszolgáltatás felfüggesztése okának megszüntetéséről a távhőszolgáltatót írásban értesítette, az értesítés kézhezvételét követő munkanapon a távhőszolgáltatást meg kell kezdeni, ha a felfüggesztés oka megszűnt.

(3)  A távhőszolgáltatás felfüggesztésével, valamint a felfüggesztés megszüntetésével felmerült költségeket a távhőszolgáltató jogosult a szerződésszegés elkövetőjére áthárítani.

(4)  A távhőszolgáltatás felfüggesztését a távhőszolgáltató csak oly módon alkalmazhatja, hogy azok ne érintsék a teljesítő díjfizetőt vagy felhasználót.

V. Fejezet

A felhasználó és a díjfizető személyében bekövetkező változás

34. § (1)A szolgáltató, a felhasználó és a díjfizető a távhőszolgáltatás minden területén – a tőle elvárható mértékig – köteles együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni a szolgáltatással, illetve annak igénybevételével, a szolgáltatás ellenértékének elszámolásával kapcsolatos kérdésekben.

(2) A felhasználó személyében bekövetkezett változást a régi és az új felhasználó írásban köteles a távhőszolgáltatónak a felhasználó személyében bekövetkezett változástól számított 15 napon belül bejelenteni.

(3) A változás bejelentésének minden olyan adatot tartalmaznia kell, amely egyrészt a felhasználók azonosítását egyértelművé teszi, másrészt a távhőszolgáltatás szükséges elszámolását lehetővé teszi, továbbá a szerződés tervezet elkészítésére alkalmas. A távhőszolgáltató mindaddig a régi felhasználónak köteles a távhőszolgáltatás ellenértékét kiszámlázni, míg az új felhasználóval a szerződés életbe nem lép.

(4) A távhőszolgáltató a (3) bekezdés szerinti bejelentést követő 15 napon belül köteles az új felhasználó részére a közüzemi szerződés megkötésére írásban ajánlatot tenni.

(5) A díjfizető személyében bekövetkezett változást a régi és az új díjfizető - a felhasználó képviselőjének egyidejű értesítése mellett – írásban köteles a díjfizető személyében bekövetkezett változástól számított 15 napon belül - a távhőszolgáltatónak, a távhőszolgáltató által rendszeresített módon és formában bejelenteni. A távhőszolgáltató köteles a bejelentés napját követő hónap elsejétől az új díjfizető adatait nyilvántartani és az új díjfizetőnek számlázni.

(6) Amennyiben csak az egyik (vagy a régi, vagy az új) díjfizető jelenti be a (5) bekezdés szerint a díjfizető személyében bekövetkezett változást, akkor a változás tényét hitelt érdemlő módon (adás-vételi szerződés, három hónapnál nem régebbi tulajdoni lap, önkormányzati tulajdonú lakás és nem lakás esetén bérleti szerződés) kell bizonyítani.

(7) Ha a 21. § (1) bekezdése alapján az épületrészek tulajdonosai a külön történő díjfizetés mellett döntöttek, akkor díjfizető változás esetén

1. a díjfizetésre kötött megállapodás az új díjfizetőre is vonatkozik, mindaddig, amíg az épületrészek tulajdonosai új megállapodást nem kötnek,
   
2. a díjak megosztását a régi és az új díjfizető egymás között rendezik, a tárgyév szolgáltatási időszakában a távhőszolgáltató felé teljesített részfizetés tényleges felhasználásnak, elszámolásnak tekintendő.                             
   

(8) A távhőszolgáltató jogosult a felhasználási hely vagy a díjfizető hely tulajdonosával szemben érvényesíteni a távhőszolgáltatás díját, ha a felhasználó vagy a díjfizető változás bejelentése nem történt meg, az ingatlant jogcím nélkül használják, vagy hiányoznak a változás időpontjáig igénybevett szolgáltatás elszámolásához szükséges adatok.

(9) Az épület, építmény, épületrész tulajdonosa és a bérlő vagy a használó együttes kérelmére a távhőszolgáltató – az általa rendszeresített módon és formában – a távhőszolgáltatási díjat közvetlenül a bérlő vagy a használó részére számlázza. A távhőszolgáltatási díj a bérlő vagy a használó által történő megfizetéséért a tulajdonos – készfizető kezesként – helytállási kötelezettséggel tartozik.

VI. Fejezet

VEGYES RENDELKEZÉSEK

35. § (1) Ha a felhasználó a közüzemi szerződésben lekötött hőteljesítménynél nagyobb hőteljesítményt kíván a távhőszolgáltatótól igénybe venni, akkor a távhőszolgáltató felé az új hőteljesítménynek megfelelő igénybejelentést kell tennie. A távhőszolgáltató erre válaszolva nyilatkozik a bővítés lehetőségeiről és feltételeiről.

(2) A közüzemi szerződésben lekötött hőteljesítmény csökkentésére miden év január 1-től van lehetőség, ha a felhasználó ez irányú szándékát előző év október 31-ig a távhőszolgáltatónak írásban bejelentette.

36. §  (1) A távhőszolgáltató ügyfélszolgálatán egyértelműen és közérthetően, magyar nyelven köteles a felhasználókat és a díjfizetőket tájékoztatni a távhőszolgáltatás igénybevételének feltételeiről, változásairól, különös tekintettel a számlázás rendjére és a szolgáltatás minőségére.

(2)  A távhőszolgáltató köteles ügyfélszolgálatán a (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást, valamint az általános szerződési feltételeit könnyen hozzáférhető helyen kifüggeszteni, valamint a felhasználó és a díjfizető kívánságára azt ingyenesen rendelkezésre bocsátani.

37. § A távhőszolgáltató jogosult a felhasználók és a díjfizetők adatai közül azokat kezelni, amelyek a felhasználók és a díjfizetők azonosításához, a közüzemi szerződés teljesítéséhez szükségesek. Ennek keretében jogosult a felhasználók és a díjfizetők azonosító adatai közül természetes személyek vonatkozásában a névre, lakcímre, születési időre és helyre vonatkozó adatokat, egyéb szervezetek vonatkozásában a névre, székhelyre, képviselő nevére vonatkozó adatokat, és mindkét esetben a felhasználási helyre, a fogyasztásra, a számlázásra és a díjfizetésre vonatkozó adatokat a közüzemi szerződésen alapuló kötelezettségeinek teljesítése, jogainak gyakorlása céljából kezelni.

38. § A felhasználó és a díjfizető azonosítására e rendelet 37. §-ában felsorolt adatokat tartalmazó bármilyen azonosító okirat szolgál, melyet a távhőszolgáltató kérésére felhasználó és a díjfizető köteles bemutatni

39. § A távhőszolgáltatással kapcsolatos díjfizetési kötelezettség és más pénztartozás a társasház tulajdonostársait és a lakásszövetkezet tagjait nem terheli egyetemlegesen. Épületrészenként külön-külön történő díjfizetés esetén a felhasználó az egyes díjfizetők, továbbá a díjfizető más díjfizetők díjtartozásának megfizetéséért nem tartozik felelősséggel.

40. §  E rendelet 2006. május 1-jén  lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének a távhőszolgáltatásról szóló 4/2000. (II.28.) csornai ör. és az azt módosító 19/2002. (X. 13.) csornai ör., valamint a 18/2004. (IV. 26.) csornai ör.

1. számú  melléklet a 14/2006. (IV. 28.) csornai ör-hez

Értelmező rendelkezések

1. Fűtött légtérfogat:

A szolgáltatási díj alapját képező fűtött légtérfogat megállapításánál az épületek műszaki terveinek adatait kell figyelembe venni az alábbiak szerint:

A fűtött légtérfogatot a fűtött helyiség alapterületének és átlagos magasságának (lakás esetében max. 3,0 m) szorzataként kell meghatározni. A fűtött helyiség alapterületének megállapításánál a padlószint feletti 1 m magasságban a belső falsíkok között mért területet, továbbá a beépített bútorok által elfoglalt területrészt kell számításba venni. Az éléskamra (kamraszekrény), valamint a lakás (helyiség) légterének közművezetékeket védő burkolat mögötti része a fűtött légtérfogat megállapításánál nem vehető számításba. Ha a távhőellátásban részesülő lakás fürdőszobájában a műszaki tervben meghatározott hőmérsékletet a műszaki tervek alapján kiegészítő fűtéssel (pl. villamos hősugárzó) biztosítják, a lakás fűtött légtérfogatának megállapításánál a kiegészítő fűtéssel ellátott fürdőszoba légtérfogatának 60 %-át kell számításba venni.

2. Fűtött helyiség

A rendelet alkalmazása szempontjából fűtött az a helyiség, amelyben fűtőtest vagy a szomszédos helyiségekből átáramló hő biztosítja a műszaki tervben meghatározott hőmérsékletet.

3. Közös helyiség (a fizetendő díj alkalmazása szempontjából)

Lakóépületben a közös használatra szolgáló helyiség (pl. szárítóhelyiség, gyermekkocsi- és kerékpár tároló helyiség, közös pince, illetve padlástérség), valamint a közös használatra szolgáló terület (pl. lépcsőház, zárt folyosó).

4. Háztartási célú hőfelhasználás: a lakóépület lakásainak, közös helyiségeinek, gépkocsi tárolóinak fűtése, használati melegvíz-felhasználása.

5. Nem háztartási célú hőfelhasználás: minden az 5. pontban nem definiált hőfelhasználás.

2. számú  melléklet a 14/2006. (IV. 28.) csornai ör-hez

Távhőkorlátozási sorrend

1. kategória: Egyéb felhasználók közül az ipari üzemek;

2. kategória: Ipari üzemeken kívüli egyéb felhasználók;

3. kategória: Lakossági felhasználók használati melegvíz fogyasztása;

4. kategória: Lakossági felhasználók fűtése.

3. számú  melléklet a 14/2006. (IV. 28.) csornai ör-hez

Területfejlesztési, környezetvédelmi és levegő-tisztaságvédelmi szempontok alapján a távhőszolgáltatás fejlesztésére szánt területek