Csorna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Lt.) foglalt  felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. RÉSZ

 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. §  (1)  A rendelet hatálya kiterjed Csorna Város Önkormányzatának tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (a továbbiakban: lakás, helyiség).

(2)  A lakások és helyiségek tekintetében az önkormányzatot, mint tulajdonost megillető bérbeadói jogok gyakorlása és terhelő kötelezettségek teljesítése – amennyiben az önkormányzati rendeletnél magasabb szintű jogszabály kötelező érvényű rendelkezésével nem ellentétes – a jelen rendelet alapján történik.

A bérbeadói feladatok ellátása

2. §      Az e rendelet hatálya alá tartozó ingatlanok vonatkozásában a bérbeadói feladatokat a polgármester (a továbbiakban: bérbeadó) látja el.

A lakások hasznosításának módja

3. § (1) A bérlő kiválasztása történhet:

a) szociális helyzete alapján,

b) költségelven történő bérbeadás alapján pályázat útján,

c) városérdek által indokolt feladatok megvalósítására,

d) szociális intézményből elbocsátott személy elhelyezésére,

d) megállapodáson alapuló bérlőkiválasztási jog gyakorlása révén,

e) munkakörhöz kötött intézményi lakás bérlőjeként.

(2) Önkormányzati bérlakást csak lakhatás céljára lehet bérbe adni.

II. RÉSZ

AZ ÖNKORMÁNZATI TULAJDONÚ LAKÁSOK BÉRBEADÁSA

I. FEJEZET

A szociális bérlakásra jogosultság feltételei

4. § (1) Szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra jogosult az a nagykorú:

a)   magyar állampolgár, aki Csornán lakcímmel rendelkezik, továbbá a bevándorlási, letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár, a magyar hatóság által menekültként elismert külföldi állampolgár, az Európai Gazdasági Térség államainak állampolgára, ha Csornán lakcímmel vagy munkahellyel rendelkezik, és

b)    akinek a családjában – a vele együtt költöző családtagokat is számítva – az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum:

       - családban élők esetében                                  200 %-át,

       - gyermekét egyedül nevelő szülő esetében      250 %-át,

       - teljesen egyedülálló személy esetében            300 %-át.

(2) Nem jogosult szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra az a személy aki, illetve házastársa, vagy élettársa:

a) tulajdonában – haszonélvezettel nem terhelt – lakás, helyiség, beépíthető

   építési telek, üdülő, vagy üdülőtelek, ingó vagyon van (kivéve az árverezés

   alatt álló vagyon,

b) pénzbeli térítés ellenében mondott le bérlakásáról, tekintet nélkül arra, hogy ki volt a bérbeadó,

c) gazdasági társaságban egymillió forintot elérő vagyoni betéttel, törzsbetéttel, illetve vagyoni hányaddal rendelkezik,

d) kedvezményesen önkormányzati lakás tulajdonát szerezte meg – akár haszonélvezettel terhelten is –, illetve a volt bérlő a vételi, elővásárlási jogáról a jogosult javára lemondott,

e) akinek a bérleti jogát 10 éven belül neki felróható okból a bérbeadó felmondással megszüntette,

f) érvényes tartási szerződéssel rendelkezik,

g) szociális, jövedelmi, vagyoni viszonyaira vonatkozóan olyan valótlan adatokat közöl, amelyek számára jogtalan előnyt jelentenek,

h) költségelven bérbe adott lakás bérleti jogát nyeri el, a bérlet tartama alatt.

5. § (1)   Szociális helyzet alapján csak olyan lakásra köthető bérleti szerződés, amelynek nagysága a bérlő jogos lakásigénye mértékének felső határát nem haladja meg. A jogos lakásigény mértékének számításánál a lakásba ténylegesen együtt költözők számát kell figyelembe venni.

(2)  A jogos lakásigény mértéke:

1 fő     esetén            1           lakószoba,

2-3 fő esetén            1 – 2     lakószoba,

4 fő     esetén            2 – 2,5   lakószoba,

5 fő     esetén            2,5 – 3   lakószoba.

Minden további 2 fő esetén a mérték fél lakószobával növelhető.

A szociális rászorultság elbírálása

6. § (1)   Szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakás csak annak a családnak (személynek) adható bérbe, aki a lakásigénylők nyilvántartásában (névjegyzékén) szerepel és a bérbeadó az elhelyezését indokoltnak látja.

(2) A szociális helyzet alapján történő bérbeadás iránti igényeket (a továbbiakban: szociális lakásigénylés) meghatározott formanyomtatványon Csorna Város Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztályához kell benyújtani.

(3) Szociális helyzet alapján történő bérbeadásra irányuló nyilvántartásba vételi kérelmet házas-, illetve élettársak csak együttesen nyújthatnak be.

(4)  Az igényléshez mellékelni kell az igénylő és a vele együtt költözők jövedelméről

       szóló igazolást és vagyonnyilatkozatot.

 (5) A bérbeadó a lakásigénylést annak kézhezvételétől számított 30 napon belül megvizsgálja, környezettanulmányt készít, melynek alapján megállapítja, hogy az igénylő szociális helyzete miatt önkormányzati bérlakásra jogosult, vagy nem. Ennek megfelelően az igénylést nyilvántartásba veszi, és erről értesíti a kérelmezőt, vagy az igénylés elutasítására tesz javaslatot a 4. §-ban fennálló valamely feltétel megléte esetén a Szociális és Egészségügyi Bizottságnak.

(6)  Ha a nyilvántartásba vett igénylés lényeges adataiban változás állt be, azt az igénylő 30 napon belül köteles bejelenteni.

(7) A már nyilvántartásba vett lakásigénylőt törölni kell a nyilvántartásból, ha:

- ingatlan tulajdont szerzett,

- a 4. § szerinti valamely kizáró feltétel áll fenn vele szemben,

- lakásigénylésére vonatkozóan valótlan adatokat állított,

- legalább két alkalommal a részére felajánlott lakást nem fogadja el.

(8) A lakásigénylésben foglaltak valódiságát a bérbeadó évente, illetve a lakás bérbeadását megelőzően is köteles felülvizsgálni.

(9)  A nyilvántartásba vett kérelmezőnek a bérbeadó a Szociális és Egészségügyi Bizottság döntése alapján a rendelkezésre álló üres lakásállományból a kérelmező jövedelmi viszonyainak megfelelő önkormányzati bérlakást ajánl fel.

A lakásbérlet időtartama

7. § (1) Szociális helyzet alapján lakás legfeljebb 5 évre adható bérbe. Annak az igénylőnek, aki a lakás bérbeadásakor a 65. életévét betöltötte, „élete végéig” feltétellel adható bérbe a lakás.

(2) A határozott idő leteltével a bérleti jogviszony a bérbeadó elhelyezési kötelezettsége nélkül szűnik meg.

(3) A bérleti jogviszony lejárta előtt legalább 60 nappal a bérlő kérelmet nyújthat be lakásának szociális körülményei alapján történő ismételt bérbevételére. A kérelemhez csatolni kell az elmúlt 3 hónapról szóló jövedelemigazolást és a közüzemi díjak megfizetését igazoló dokumentumokat. A bérlő felhatalmazása alapján a közüzemi díjak megfizetéséről a bérbeadó is beszerezheti az igazolásokat.

(4) A Szociális és Egészségügyi Bizottság a bérlőt kérelmére újból bérlővé jelölheti ki az (1) bekezdésben rögzített határozott időre, ha a szociális bérlakásra való jogosultság feltételeinek megfelel és

• nincs lakbérhátraléka és közüzemi díjtartozása, vagy
• ha a lakbérhátralék, közüzemi díj tartozása rendezése érdekében adósságkezelési szolgáltatásban vesz részt és
• nem tanúsított jogerős bírói ítéletben, vagy szabálysértési határozatban megállapítottan az együttélés szabályait súlyosan sértő magatartást.

 (5) A bérleti jogviszony meghosszabbításáról szóló döntést olyan időpontban kell meghozni, hogy azt a bérbeadó a bérlet lejárta előtt legalább 30 nappal korábban megkapja. A meghosszabbítás 5 évnél kevesebb időre is szólhat.

   (6)  A Szociális és Egészségügyi Bizottság kivételesen méltánylást érdemlő

         esetekben a (4) bekezdésben  foglaltakon kívül is meghosszabbíthatja a  bérlő

         lakásbérleti jogviszonyát, ha

1.  a családjában az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem a 4. § (1) bekezdés b) pontjában irányadó mértéket legfeljebb 30 %-al haladja meg és

2. lakhatása során minden tekintetben példás magatartást tanúsít (együttélési szabályok betartása, lakás és környezetének rendben tartása, fizetési fegyelem megtartása).
   

Lakáscsere

8. § (1) Ha a határozott idejű lakásbérleti szerződéssel rendelkező bérlő bérlakása visszaadása ellenében:

- magasabb komfortfokozatú, nagyobb szobaszámú, vagy nagyobb alapterületű,

- kevesebb szobaszámú, kisebb alapterületű cserelakásra tart igényt, úgy kérelme abban az esetben vehető nyilvántartásba, ha a lakáscserét:

a)   a család létszámának növekedése, csökkenése,

b)   orvosi igazolással alátámasztott egészségügyi szempontok miatt kéri.

(2) A cserelakásként kapott lakás szobaszáma nem haladhatja meg a rendelet 5. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket.

(3) A cserelakás iránti kérelem teljesítéséről a Szociális és Egészségügyi Bizottság a rendelkezésre álló lakásállomány függvényében dönt azzal a feltétellel, hogy a bérlő köteles

a) a korábbi bérlakására esetlegesen fennálló lakbér, illetve közüzemi díj tartozását rendezni, továbbá

b) a visszaadott cserelakást tisztán, kiürítve és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó részére visszaadni.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a bérlet időtartama megegyezik a korábbi bérlakásra biztosított bérlet idejével.

II. FEJEZET

A költségelvű lakások bérbeadásának feltételei

9. §         A bérbeadó a Gazdasági Bizottság döntése alapján pályázatot ír ki azon lakások bérbeadására, amelyeket az önkormányzat költségelven megállapított lakbérek alkalmazása mellett bérbeadás céljából vásárolt.

10. § (1) Pályázat útján is csak olyan nagykorú személy választható ki bérlőnek, akinek lakcíme vagy munkahelye Csornán van, és lakástulajdonnal, vagy annak haszonélvezetével nem rendelkezik.

(2) Ha a pályázó már másik önkormányzati lakás bérlője, a pályázatot – az egyéb feltételek mellett is – csak akkor nyerheti el, ha előző lakására vonatkozó bérleti szerződését írásban felmondja, vagy írásban hozzájárul annak közös megegyezéssel történő megszüntetéséhez. A felmondás, vagy a közös megegyezéssel történő megszüntetés időpontjának meg kell előznie a pályázaton elnyert bérleti jogviszony kezdő időpontját.

11. § (1)  A pályázat útján bérbe adható lakásokra a megüresedés időpontjának ismertté válását követő 20 napon belül a bérbeadó pályázatot ír ki.

A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a)  a meghirdetett lakás műszaki jellemzőit (szobaszám, alapterület, komfortfokozat),

b)  a lakás épületen és településen belüli fekvését, pontos címét,

c)  a lakás költségelvű lakbérének összegét,

d) az egyéb pályázati feltételeket (nagykorúság, csornai lakcím, munkahely, bérlet jellege, bérlet tartama),

e)  a pályázat benyújtásának idejét és módját.

(2) A pályázati hirdetményt a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 15 napra ki kell függeszteni és egy helyi lapban meg kell jelentetni.

(3) A költségelvű lakásokra benyújtott pályázatok felbontását a pályázati határidő lejártát követően a Gazdasági Bizottság esetenként kijelölt tagjának jelenlétében a hivatal végzi. A hivatal a pályázók regisztrálásáról jegyzőkönyvet vesz fel és a lakásonként – az egyösszegű lakbérfizetési vállalásra figyelemmel – elkészített sorolási listát a Gazdasági Bizottság elé terjeszti.

(4) A Gazdasági Bizottság a sorolási lista alapján azt a pályázót jelöli ki a költségelvű lakás bérlőjének, aki a leghosszabb időszakra (legalább 6 hónapra, de legfeljebb 5 évre) egy összegben vállalja a bérleti díj megelőlegezését. Vállalás- egyezőség esetén az alábbi szempontok figyelembe vételével dönt a Gazdasági Bizottság a bérlő személyéről:

- lakhatási körülmények,

- a jövedelmi viszonyok és a lakásfenntartási költségek nagysága,

- a gyermekek száma,

- az együttlakók száma,

- gyermekét (gyermekeit) egyedül neveli a szülő,

- fiatal házaspár,

- a lakáshelyzet megoldására tett erőfeszítések,

- a korábban benyújtott érvényes pályázatok száma,

- a családban tartós beteg, mozgásképtelen vagy rokkant személy van.

(5) A kijelölt bérlő a döntésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles – e rendelet alapján előírt vagy vállalt – fizetési kötelezettségének eleget tenni,valamint a lakásbérleti szerződést megkötni.

(6) Amennyiben a Gazdasági Bizottság által kijelölt bérlő e rendelet 13. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint a bérleti szerződést nem köti meg, a Gazdasági Bizottság által elfogadott sorolási lista következő legmagasabb összegű vállalását tevő pályázó nyeri el a lakás bérbevételi jogát.

(7) A fizetendő költségelvű lakbér mértékére a külön rendeletben foglaltak az irányadók.

(8) A költségelvű lakbérrel bérbe adott lakás határozott időre, legfeljebb 5 évre adható bérbe.

III. FEJEZET

Lakásjuttatás városérdek által indokolt feladatok megvalósítására

12. § (1) Önkormányzati intézmények megfelelő szakember ellátása érdekében lakás biztosítható az intézményvezető kérelmére annak a dolgozónak, akinek az alkalmazása valamely intézmény kötelező feladata ellátásához feltétlenül indokolt.

(2) Lakás biztosítható a képviselő-testület döntése alapján a város rendezési tervének végrehajtása érdekében, vagy megállapodás alapján a városérdek által indokolt feladat megoldására.

(3) Az (1) – (2) bekezdés körében csak akkor adható bérbe önkormányzati lakás, ha a leendő bérlő és vele együtt költöző hozzátartozói Csornán nem rendelkeznek lakás- vagy helyiség tulajdonnal.

(4) A lakást határozott időre, legfeljebb 5 éves időtartamra, illetve ha ezen időn belül a dolgozó aktív munkaviszonya megszűnik, az aktív munkaviszony fennállásáig szóló feltétellel lehet bérbe adni. A lakásbérleti szerződés egyszer, legfeljebb öt évvel meghosszabbítható.

(5) A bérlő kijelölése a Szociális és Egészségügyi Bizottság hatáskörébe tartozik, melyet követően a bérlővel a bérbeadó a szociális lakásokra irányadó szabályok szerint köt szerződést. A lakások bérleti díjának megállapításánál a lakbérek és a lakbértámogatás megállapításáról szóló hatályos önkormányzati rendelet szociális bérlakásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Szociális intézményből elbocsátott személy elhelyezése

13. §        Ha a szociális intézményből elbocsátott személy korábban pénzbeli térítés ellenében lemondott az önkormányzati bérlakása bérleti jogviszonyáról, az intézményből történő elbocsátása esetén a pénzbeli térítés visszafizetése ellenében a jogos lakásigényének megfelelő nagyságú, legalább komfortos bérlakás biztosítható részére, a lakás rendelkezésre állásától függően. A kérelemről a Szociális és Egészségügyi Bizottság dönt.

A bérlőkiválasztási jog

14. § (1) Megállapodásban rögzített egyszeri bérlőkiválasztási jog a Ptk. 685. § c) pontjában megjelölt szervek részére biztosítható a képviselő-testület döntése alapján.

(2) A megállapodásban rögzített egyszeri bérlőkiválasztási jogért a jogosult ellenértéket köteles fizetni a következők szerint:

a)     határozott ideig, legfeljebb 5 évre kötendő bérleti jogviszony esetén, a lakás forgalmi értékének 50 %-át,

b)     határozott ideig, legfeljebb 10 évre kötendő bérleti jogviszony esetén, a lakás forgalmi értékének 75 %-át.

(3) A bérlőkiválasztási jog biztosításából származó bevételt elkülönített számlán (lakásalap) kell elhelyezni.

(4) A megállapodásban rögzített egyszeri bérlőkiválasztási jog alapján kiválasztott bérlővel a bérbeadó a szociális lakásokra irányadó szabályok szerint köt szerződést.

(5) Önkormányzati bér1akás nem lakás céljára történő felmondása esetére előírt lakáspótlási kötelezettség bérlőkiválasztási jog megvásárlásával nem teljesíthető.

(6) Ha a többszöri bérlőkijelölési joggal rendelkező a lakás üresedését követő 30 napon belül új bérlőt nem jelöl ki, a kieső lakbért a bérlőkijelölésre jogosult köteles az önkormányzat részére megfizetni.

(7) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a tulajdonos döntése alapján közérdekű, várospolitikai célból költségvetési szerv, közigazgatási szerv, rendvédelmi szerv részére térítés nélkül is biztosítható többszörös bérlőkiválasztási jog.

Munkakörhöz kötött intézményi lakások bérlete

15. § (1) Intézményi bérlőkiválasztási joggal érintett lakás (a továbbiakban: munkakörhöz kötött intézményi lakás) az önkormányzat tulajdonában álló, az önkormányzati feladatok ellátásához biztosított, helyi önkormányzati költségvetési szerv kezelésében lévő lakás.

(2) Munkakörhöz kötött intézményi lakás a feladatellátáshoz szükséges munkakör ellátására közalkalmazotti, köztisztviselői, valamint megbízási jogviszony (a továbbiakban: szolgálati jogviszony) alapján foglalkoztatott személy részére adható bérbe, feltéve, hogy az intézménnyel szolgálati jogviszonyban álló személy, valamint a vele együtt költöző házastársa, vérszerinti, örökbefogadott, mostoha és nevelt kiskorú gyermeke (a továbbiakban: kiskorú gyermek) Csorna város közigazgatási területén beköltözhető lakással nem rendelkezik.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó szolgálati jogviszonnyal rendelkező házastársak, élettársak részére csak egy lakás adható bérbe.

(4) Munkakörhöz kötött intézményi lakásra bérlőtársi jogviszony csak abban az esetben létesíthető, ha a bérlőkiválasztási joggal rendelkező intézmény a bérlőtársi jogviszony létesítéséhez hozzájárult.

(5) A bérlő a lakásba az Lt. 21. § (2) bekezdésében foglalt személyeken kívül más személyt nem fogadhat be.

16. § (1) A munkakörhöz kötött intézményi lakásra vonatkozó bérleti szerződés minimum egy hónapra, maximum a szolgálati viszony fennállásáig terjedő időtartamra köthető meg.

(2) A jogosultsági feltételek megszűnését követő 60 napon belül a bérlő köteles a lakást kiüríteni, és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.

(3) Ha a szolgálati jogviszony azért szűnik meg, mert a bérlő nyugdíjra jogosulttá vált, az (1) bekezdésben meghatározott feltétel megszűnését követő 6 hónapon belül köteles a lakást kiüríteni és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.

(4) A bérlő halála esetén az Lt. 21. § (2) bekezdésében meghatározott, a lakásban a bérlő halálakor életvitelszerűen lakott hozzátartozók a bérlő halálát követő legfeljebb egy évig a munkakörhöz kötött intézményi lakást változatlan feltételekkel használhatják, ezt követően a lakást kötelesek elhagyni, és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.

(5) A volt bérlő és hozzátartozói a bérleti jogviszony megszűnésekor, illetve a (3) – (4) bekezdésben foglalt határidő elteltét követően elhelyezésre, térítésre nem tarthatnak igényt.

17. § (1) Munkakörhöz kötött intézményi lakás kizárólag lakás céljára adható bérbe és használható.

(2) Munkakörhöz kötött intézményi lakás albérletbe nem adható.

(3) A munkakörhöz kötött intézményi lakások bérlői bérleti jogukat a szolgálati jogviszonyuk fennállása alatt azonos intézményen belül – a bérlőkiválasztási joggal rendelkező előzetes hozzájárulásával – egymással elcserélhetik.

18. §        A munkakörhöz kötött intézményi lakás bérlőjének kijelölésére az intézményvezető jogosult.

19. § (1)  A munkakörhöz kötött intézményi lakások bérleti díjának megállapításánál a lakbérek és a lakbértámogatás megállapításáról szóló hatályos önkormányzati rendelet szociális bérlakásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az átmenetileg üresen álló munkakörhöz kötött intézményi lakás fenntartásával járó kiadásokat (közüzemi díjakat) a bérlő kiválasztási jog jogosultja fizeti meg.

IV. FEJEZET

A felek jogai és kötelezettségei

20. § (1) Az önkormányzati bérlakás bérbeadásakor, illetve átvételekor leltárt kell felvenni, melyen fel kell tüntetni:

 - a lakásberendezések tételes felsorolását, illetve azok hiányát, a pótlásra kötelezett megnevezését és a határidőt,

 - a lakásberendezések, a burkolatok és a nyílászárók elhasználtsági fokát,

 - a festés, a mázolás állapotát, valamint a bérlő és a bérbeadó esetleges észrevételeit.

  Az átadást, illetve az átvételt a felek aláírásukkal ismerik el.

(2) A bérbeadó a lakást a bérlő részére tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át. Az önkormányzati bérlakás akkor is alkalmas a rendeltetésszerű használatra, ha egyes berendezéseket:

a)   a bérbeadó és a bérlő megállapodása alapján a bérbeadó költségére a bérlő  szerzi be,

b)   a bérbeadó azért nem szolgáltat, mert a bérlő a lakásbérleti szerződés alapján arra nem tarthat igényt.

(3) A bérbeadó az azonnali beavatkozást igénylő hibát haladéktalanul kivizsgálja, majd:

  -   a hiba kijavítását azonnal elvégzi,

  -   a bérlőt, ha azt vállalja, megbízza a munka elvégzésével, melynek igazolt

            költségét a bérbeadó a munka átvétele után haladéktalanul köteles megtéríteni.

21. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

(2) A bérleti szerződés megkötésekor létrejött ilyen megállapodás esetén tételesen rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, a munkák megkezdésének, illetve befejezésének az időpontját és a bérbeadó által elfogadott, szakértő által készített költségvetés szerinti bekerülési összeget.

22. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban is, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti.

A megállapodásban rögzíteni kell:

- a munka leírását,

- a kezdés és befejezés időpontját,

- a költségviselési kötelezettséget,

- az elszámolás módját,

- a műszaki és hatósági előírások, engedélyek beszerzésének a kötelezettségét,

- a végzett munka eredményeként kialakított berendezések tulajdonjogát,

- a leszerelt berendezések, kibontott anyagok feletti rendelkezési jogot, azok elszámolását, elszállíttatását,

- minden olyan lényeges kérdést, amelyet a szerződő felek szükségesnek tartanak.

(2) Az átalakítás és korszerűsítés költségeit elsősorban a bérlő köteles viselni, de megállapodhat a bérbeadóval a költségek legfeljebb 50 %-ának átvállalásában, vagy ezen átvállalás erejéig a lakbérbe történő beszámításba. Amennyiben a lakás komfortfokozatának növekedését az átalakítás, vagy korszerűsítés nem érinti, akkor a bérbeadó a költségeket nem vállalhatja át. A bérbeszámítással vagy költségtérítéssel a lakásba beépített szerkezetek, berendezések az önkormányzat tulajdonába kerülnek.

(3) A beszámítás elismerése a következő módon történik:

 - a bérlő a komfortosítás előtti lakbért fizeti a beszámított összeg lejártáig,

 - a bérleti jogviszony megszűntekor a bérlőnek a bérbeszámítással még érvényesíthető összeget a bérbeadó köteles kifizetni,

-   ha az önkormányzati bérlakás a bérlő részére kerül eladásra, a bérbeszámítással érvényesíthető, még ki nem fizetett összeget a forgalmi érték megállapításánál csökkentő tényezőként kell figyelembe venni.

(4) A bérbeadó az átalakítás, a korszerűsítés költségeihez nem köteles hozzájárulni, ha a lakóépület a részletes rendezési terv szerint lebontásra kerül, illetve építése vagy teljes felújítása óta 35 év eltelt. Ez esetben az átalakítás, korszerűsítés költsége teljes egészében a bérlőt terheli, kártalanítási igény nélkül.

(5) A lakás átalakítását, korszerűsítését követően a lakásbérleti szerződést – a lakbérrendelet szabályai szerint megállapítható lakbér összegére is kiterjedően – módosítani kell, ha a lakás lakbérének megállapítása alapjául szolgáló pontszám megváltozott és a munkák költségeit a bérbeadó viseli vagy azt a bérlőnek utólag megtéríti.

(6) A felek akár a szerződéskötéskor, akár a bérlet megszűnésekor megállapodhatnak abban, hogy a lakás visszaadásakor a lakást és lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá a kölcsönösen elfogadott bérlői költségtérítés fejében.

23. §        A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A bérlő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles a bérbeadó részére írásban bejelenteni, továbbá a bejelentésében megjelölni az elérhetőségét, valamint a kapcsolattartás módját.

24. § (1) A bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatát, továbbá a bérlői szerződésben foglalt kötelezettségeinek teljesítését a – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – évente legalább egyszer, munkanapokon 8-20 óra közötti időben ellenőrzi.

(2) A bérlő a lakásba történő bejutást biztosítani és az ellenőrzést tűrni köteles. Ez a rendelkezés megfelelően irányadó a rendkívüli káresemény, illetőleg a veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belüli szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása esetén is.

25. § (1) A bérlő a lakást és a leltárban feltüntetett berendezéseket a lakásbérleti jogviszony megszűnésekor, illetőleg a lakás kiürítésekor tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérbeadónak visszaadni.

(2) Bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő által kötelezően elvégzendő munkák az átadáskori állapotnak megfelelően:

 - felületképzés (meszelt, festett, tapétázott),

 - nyílászárók mázolása,

 - lakásberendezések kijavítása,

 - a háztartási berendezések üzemképes állapota,

 - az átadáskori leltárban szereplő tárgyak pótlása,

 - burkolatok sérülésmentes felületének biztosítása.

(3) A bérlő a megállapított hiányosságokért és az őt terhelő kötelezettségének elmulasztása következtében keletkezett hibákért felel.

(4) A bérlőnek nyilatkozni kell az őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetésének, illetőleg az ellenérték megtérítésének módjáról és határidejéről. Ha a bérlő nem nyilatkozott, illetve a bérbeadó a nyilatkozatát nem fogadta el, a bérbeadó a lakás visszaadásától számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti a bérlő felelősségének megállapítását.

(5) A bérlő köteles a lakás bérét és költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak jegyzőkönyvben át nem adja.

(6) A bérlő saját költségén, bérbeszámítási igény nélkül létesített lakásberendezéseket a lakás visszaadásakor a lakás állagának sérelme nélkül leszerelheti, elviheti az eredeti állapot helyreállítása mellett, vagy a bérbeadónak megvásárlásra felajánlhatja.

26. § (1) Ha a bérlő meghalt, és nincs senki, aki a lakásbérleti jogviszonyt folytathatná, akkor a bérbeadó az örököst:

a)   kötelezi, hogy a lakásban maradt hagyatéki tárgyakat az örökhagyó halálát követő 45 napon belül szállítsa el, és a lakást kiürített állapotban bocsássa a bérbeadó rendelkezésére,

b)   nem kötelezheti a bérlő által elmulasztott karbantartási és javítási munkák elvégzésére, illetőleg azok költségeinek a bérbeadó részére történő megtérítésére.

(2) Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból határidőre nem szállítja el, azokat a bérbeadó az örökös költségére és veszélyére raktárba, vagy arra alkalmas más helyiségben helyezheti el. Ennek során a hagyatéki tárgyakról leltárt kell felvenni és azokat az ügyiratkezelés szabályai szerint kell megőrizni.

(3) A raktárban elhelyezett hagyatéki tárgyakat a bérbeadó 3 hónapig köteles megőrizni. Ha az örökösök értesítés után a hagyatékot nem szállítják el, költségükre a bérbeadó az ingó értékbecslést követően az értékesíthető tárgyakat áruba bocsátja, az értékteleneket a szeméttelepre szállítja. Az értékesítésből befolyt összeg felmerült költségekkel csökkentett része a Ptk.-ban meghatározott jogosultat illeti meg.

(4) Amíg az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból nem szállítja el, az üresen tartott lakással kapcsolatos olyan üzemeltetési- és fenntartási költségek, amelyek egyébként a bérlőt terhelnék, az örököst terhelik. Ezen felül az örökös a (1) bekezdés a) pontjában megjelölt határidőn belül az üresen tartott lakásra megállapított lakbér egyszeresének, határidőn túl pedig havonta a kétszeresének megfelelő összegű használati díjat köteles fizetni.

(5) Ha az elhalt bérlőnek lakbér, illetve használatbavételi díj hátraléka van, akkor a bérbeadó köteles azt hagyatéki teherként bejelenteni.

27. § (1)  A 22. § alkalmazásában a lakás átalakítása:

a) a lakás műszaki megosztása, alapterületének és a lakószobák számának megváltoztatása (bővítése, csökkentése), továbbá

b) a lakás alaprajzi beosztásának, helyiségei számának, illetőleg rendeltetésének megváltoztatása.

(2) A lakás korszerűsítése: egyedi gáz-, vagy elektromos fűtő, illetőleg melegvíz szolgáltató berendezés felszerelése, továbbá a lakás komfortfokozatát növelő egyéb építési-szerelési munka elvégzése.

V. FEJEZET

A befogadáshoz történő hozzájárulás szabályai

28. § (1) A bérlő – az Lt. kötelező rendelkezésén túl – a lakásba a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával befogadhatja a testvérét, vagy élettársát.

(2) A bérbeadó a hozzájárulást megtagadja, ha:

 - a befogadást kérelmező önálló ingatlannal, bérleménnyel, lakhatási joggal rendelkezik,

 - a bérlő lakásának nagysága, állapota, az együttlakó személyek száma a befogadást nem teszi lehetővé,

 - a befogadás kiskorú érdeksérelmével járna.

(3) A bérbeadónak a hozzájárulásban ki kell kötnie, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor az (1) bekezdésben említett jogcím nélkül visszamaradó befogadott személyek a lakásból kötelesek kiköltözni, elhelyezésüket az önkormányzat nem biztosítja.

A bérlőtársi szerződés megkötésének feltételei

29. § (1) Az Lt. házastársra vonatkozó kötelező rendelkezésén túl önkormányzati lakásra csak akkor köthető bérlőtársi szerződés, ha:

 - a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül befogadható nagykorú személy legalább 1 éve életvitelszerűen együtt lakik a bérlővel, és az e rendelet 4. §-ában foglaltaknak  megfelel,

 - a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával befogadható nagykorú személy legalább 3 éve  életvitelszerűen együtt lakik a bérlővel, és az e rendelet 4. §-ában foglaltaknak megfelel.

(2) A bérlőtársi szerződés megkötésének engedélyezését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kérhetik a bérbeadótól.

(3) Amennyiben önkormányzati bérlakásban azonos sorrendben több olyan személy marad vissza, aki a lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult és közöttük megállapodás nem jött létre, akkor valamennyi személy bérlőtársként jogosult bérleti szerződést kötni.

(4) A bérbeadó hozzájárulásával befogadható személyek bérlőtársként történő elismerése során csak a bérbeadó igazolt hozzájárulása óta eltelt időt lehet együttlakásként figyelembe venni.

(5) Amennyiben a bérbeadó a befogadáshoz nem járult hozzá, az együttlakás tényétől függetlenül a bérlőtársi jogviszony létesítésére irányuló kérelmet is köteles elutasítani.

(6) A bérlőtársnak a szerződéskötés előtt nyilatkoznia kell arról, hogy a bérlővel kötött szerződés feltételeit vállalja.

A lakásbérlet megszüntetése közös megegyezéssel, pénzbeli térítés

30. § (1) Az önkormányzat és a bérlő a határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy az önkormányzat a bérlő részére:

a) másik lakást ad bérbe,

b) másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítést fizet, vagy

c) másik lakás bérbeadása helyett pénzbeli térítést fizet.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja alapján pénzbeli térítés akkor fizethető, ha a másik lakás az eredeti lakásnál:

 - kevesebb szobaszámú, vagy kisebb alapterületű, vagy alacsonyabb komfortfokozatú, minőségének egyik meghatározó eleme sem kedvezőbb az eredeti lakásnál,

 - azonos minőségi meghatározói mellett a településen vagy az épületen belüli fekvése kedvezőtlenebb.

(3) A (2) bekezdésben foglalt esetben a pénzbeli térítés mértéke a két lakás forgalmi éréke 10 %-ának különbözete.

(4) Ha a bérlő a meglévő lakás helyett másik önkormányzati lakás biztosítására nem tart igényt, úgy pénzbeli térítésként határozatlan idejű lakásbérleti jogviszony esetén:

 - összkomfortos lakásra                          500.000 Ft,

 - komfortos, félkomfortos lakásra          400.000 Ft,

 - komfort nélküli lakásra                         300.000 Ft

illeti meg.

(5) Azonos szobaszámú és azonos komfortfokozatú lakás biztosítása esetén a bérlő térítésre nem tarthat igényt, de nem is fizet.

(6) A (4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a bérlőnek az Lt. 27. § (1) bekezdésében meghatározottak alapján cserelakás helyett pénzbeli térítést fizet az önkormányzat.

(7) A határozott idő elteltével, vagy feltétel bekövetkeztével a bérleti jogviszony a bérbeadó elhelyezési kötelezettsége és pénzbeli térítése nélkül szűnik meg.

(8) A lakás forgalmi értékének megállapítása végett az önkormányzat köteles hivatalos értékbecslőt megbízni. Az értékbecslő megbízási díja a bérlőt terheli.

Hozzájárulás a lakáscsere szerződéshez

31. § (1) A bérbeadó a lakáscsere szerződéshez kizárólag akkor járulhat hozzá, ha az önkormányzati bérlakás határozatlan idejű szerződéssel rendelkező bérlője a lakást másik önkormányzati bérlakás bérletére, vagy egy lakásegységnek megfelelő tulajdoni hányadot jelentő tehermentes lakásingatlan tulajdonjogáéra cseréli. Egy lakás több lakásra is elcserélhető.

(2) A bérbeadó köteles megtagadni a lakáscseréhez a hozzájárulást, ha:

 - a cserélni szándékozó bérlőnek lakbér, külön szolgáltatási díj hátraléka van,

 - a cserélő felek szándéka nem lakáscserére, hanem bérleti jog jogellenes átjátszására irányul,

 - a (2) és (3) bekezdésben megjelölt érdekeltek nem adták meg a hozzájárulásukat,

 - a csere folytán a bérlő és a vele együtt lakó személyek lényegesen rosszabb körülmények közé jutnának, és ez a családvédelmi érdeket sértené,

 - ha az önkormányzati bérlakás bérleti szerződése határozott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig szól, és az új bérlő ezen önkormányzati bérlakásra határozatlan időtartamú szerződést kíván kötni.

(3) Ha a cserélő felek a lakáscsere szerződésben másként nem állapodtak meg, a bérlővel együtt lakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

(4) A bérbeadó a hozzájárulást írásban köteles megadni.

Hozzájárulás tartási szerződéshez

32. § (1) Önkormányzati bérlakás bérlője csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával köthet érvényes tartási szerződést.

(2) A tartási szerződéshez való hozzájárulás egyben hozzájárulást jelent ahhoz is, hogy az eltartó az eltartott bérlővel együtt lakjon a lakásban.

(3) A bérbeadó a tartási szerződéshez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha:

 - az eltartott kora, egészségi állapota, jövedelmi viszonyai alapján nem szorul tartásra,

 - az eltartó jövedelmi viszonyai, egészségi állapota, kora miatt nem képes tartási  kötelezettségét teljesíteni,

 - az eltartó a 18. életévét nem töltötte be,

 - az eltartó vagy házastársa az önkormányzat területén másik lakással rendelkezik.

(4) A bérbeadó a hozzájárulását megelőzően a (3) bekezdésben meghatározott körülményeket okmányok, igazolások, illetve helyszíni vizsgálatok alapján köteles tisztázni.

Az albérlet

33. § (1) A bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával a határozatlan időre szóló bérlemény egy részét albérletbe adhatja.

(2) A bérbeadó csak akkor járulhat hozzá a albérletbe adáshoz, ha az:

 - nem érinti a lakás alapterületének 50 %-át,

 - nem sérti a bérlő és a vele együttlakó személyek jogos lakásigényét,

 - 2 évnél nem hosszabb időre szól.

(3) A bérbeadó a lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradó volt albérlő elhelyezésére kötelezettséget nem vállalhat.

(4) Nem adható hozzájárulás a határozott idejű bérlemény, a szükséglakás, az egyszobás lakás egy részének és a szociális helyzete alapján kiválasztott bérlő lakásának albérletbe adásához.

(5) A hozzájárulást az albérletbe adást megelőző 30 napon belül kell kérni a bérbeadótól. Ha a bérlő az albérletbe adáskor a bérbeadó hozzájárulását nem kéri ki, akkor a bérbeadó az elmulasztott határidőt követő 15 napon belül írásban felmondással élhet. A felmondási idő nem lehet rövidebb 15 napnál.

A jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezése

34. § (1) Önkormányzati bérlakásban a szerződés megszűnése után visszamaradt, jogcím nélkül lakó személy elhelyezésre nem tarthat igényt, kivéve, ha a bérlővel 5 évnél régebben együtt költözött be, vagy a vele legalább 5 éve életvitelszerűen együtt élő testvér, unoka, illetve élettárs és a 4. §-ban foglalt feltételeknek megfelel.

(2) Ha az önkormányzati bérlakásra jogcímmel nem rendelkező a lakás újra hasznosítását akadályozza, mindaddig, amíg a bérlő birtokába nem kerül a bérlemény, a jogcím nélküli lakáshasználókra vonatkozó lakáshasználati díjat köteles fizetni.

A lakáshasználati díj

35. § (1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónapig a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles fizetni.

(2) A jogcím nélküli lakáshasználó – az ilyen használat kezdetétől számított két hónap elteltét követő naptól – a lakásból való kiköltözésig emelt használati díjat köteles fizetni.

(3  Az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számítva a lakás lakbérének:

 -      3 –   6  hónapig  kétszerese,

 -      7 – 12  hónapig  négyszerese,

 -           13.             hónaptól ötszöröse.”

 (4) Ha a jogcím nélküli lakáshasználó a szociális helyzete alapján kiválasztható bérlőkkel szembeni feltételeknek megfelel, kérésére a használati díj mérsékelhető.
A csökkentett használati díj sem lehet azonban kevesebb a lakás lakbérének háromszoros összegénél. A használati díj mérsékléséről a Szociális és Egészségügyi Bizottság dönt.

(5) A bérbeadó a jogcím nélküli lakáshasználóval szemben a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 60 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti peres eljárást megindítani.

III. RÉSZ

ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ HELYISÉGEK BÉRBEADÁSA

I. FEJEZET

A helyiségbérlet létrejötte

36. § (1) A helyiségbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő szerződése hozza létre.
A szerződést határozott időre, legfeljebb 10 évre, vagy feltétel bekövetkezéséig lehet megkötni. A határozott idő lejárta után a helyiségbérleti jogviszony legfeljebb háromszor, de összesen l0 évre hosszabbítható meg a Gazdasági Bizottság döntése alapján.

(2) A helyiségbérleti jogviszony a helyiséghez tartozó földterületre akkor terjed ki, ha a szerződés ezt külön tartalmazza.

(3) Ha a bérbeadó és a bérlő jogaira és kötelezettségeire a felek megállapodása az irányadó, akkor a bérbeadó a szerződést az Lt. rendelkezéseinek figyelembevételével és az e rendeletben meghatározott feltételek bérlő általi elfogadása esetén hozhatja létre.

37. § (1) A bérbeadó rendszeres nyilvántartást vezet a bérbeadás útján hasznosítható helyiségekről.

(2) Üres helyiség bérbeadására elsősorban nyilvános pályázati eljárás útján kerülhet sor.

(3) Nem kell pályázatot hirdetni, ha a bérbeadó az üres helyiséget:

a)   a képviselő-testület által meghatározott közérdekű célra,

b)   önkormányzattal szembeni kártalanítási igény kielégítésére,

c)   a szomszédos helyiség indokolt mértékű és meghatározott célú bővítésére,

d)   munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakás céljára biztosítja, továbbá, ha

e)   a helyiségre meghirdetett pályázat eredménytelen maradt, az attól számított 30 napig,

f)    politikai párt vagy társadalmi szervezet részére adja bérbe.

38. § (1) Az önkormányzat képviselő-testületében képviselettel rendelkező pártok és egyesületek részére a bérbeadó a képviselő-testület döntése alapján iroda céljára a lehetőségek figyelembevételével helyiséget biztosít.

(2) A biztosított helyiségre csak határozott időre köthető bérleti szerződés, legfeljebb a választási ciklus időszakára.

(3) A határozott időn belül is megszűnik a bérleti jogviszony, ha a párt vagy társadalmi szervezet képviselete az önkormányzati képviselő-testületben megszűnik.

39. § (1) A pályázati hirdetményt a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és a helyiségen legalább 15 napig kifüggesztve közszemlére kell tenni, valamint egy helyi lapban meg kell jelentetni.

(2) A pályázati hirdetménynek tartalmazni kell:

a)   a hasznosításra meghirdetett helyiség helyét, alapterületét, rendeltetését, állapotát, a kezelő nevét,

b)   a helyiségben folytatható tevékenység megjelölését,

c)   a használat időtartamát, feltételét,

d)  a helyiségek használatra alkalmassá tételéhez esetlegesen szükséges, a bérlő által a saját költségén elvégzendő építési munkákat, azok elvégzésének határnapját, továbbá  a használati jog megszűnésekor az eredeti állapot helyreállításának esetleges kötelezettségét,

e)   az érintett szakhatóságnak a helyiség használatával kapcsolatos feltételeit és
 kikötéseit,

f)   a fizetendő bérleti díj alsó határát,

g)   a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét és határidejét,

h)   a pályázati jogosultak körét,

i)    tájékoztatást arról, hogy ha a pályázó a helyiségben folytatható tevékenység gyakorlásához már rendelkezik másik helyiséggel, részt vehet-e a pályázaton és milyen feltételekkel, továbbá

j)    a pályázati tárgyalás megtartásának helyét és időpontját.

(3) Ha a pályázók bérlőtársi jogviszonyt kívánnak létesíteni, a leendő bérlőtársaknak a pályázati ajánlatot közösen kell benyújtaniuk. A pályázati ajánlatban a pályázóknak külön-külön kell nyilatkozniuk, hogy a pályázati feltételeket elfogadják. A pályázati tárgyaláson közösen tesznek ajánlatot a bérleti díj összegére.

(4) A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki a pályázati ajánlatát a bérbeadóhoz az előírt tartalommal, határidőben benyújtotta.

(5) Ha a pályázati eljárás nyertese a szerződés megkötése előtt a jogügylettől eláll, a bérbeadó a helyiségbérleti szerződést a tárgyaláson részt vett következő –      legalább az alapösszeggel azonos – legmagasabb ajánlatot tevővel kötheti meg, vagy új eljárást folytat le.

(6) Amennyiben az (5) bekezdés alapján új eljárás lefolytatására kerül sor, a jogügylettől elálló ebben az eljárásban nem vehet részt.

40. § (1) A pályázati eljárást a bérbeadó folytatja le, a versenytárgyalásról jegyzőkönyv készül, mely a bérleti szerződés megkötésének alapjául szolgál.

(2) A pályázat nyertese az lesz, aki a tárgyalás során a legmagasabb összegű bérleti díj fizetésére tett ajánlatot.

II. FEJEZET

A felek jogai és kötelezettségei

41. §        A helyiség átadására, rendeltetésszerű használatára, karbantartására, felújítására, a felek jogaira és kötelezettségeire a II. Rész IV. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni a következő eltérésekkel:

 a)  a helyiség rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétele – a használat céljának és a bérlő igényének megfelelően – a bérlő feladata, amelynek költségeit csak akkor követelheti a bérbeadótól, ha abban előzetesen megállapodtak,

 b)  a bérlő köteles gondoskodni:

-     a helyiség burkolatainak, berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, cseréjéről, külső, belső nyílászáróinak karbantartásáról, felújításáról,

-     a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető, ernyőszerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról,

-     az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetve tart üzemben,

-     az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról, és megvilágításáról, ha ez a bérlő tevékenysége miatt vált szükségessé,

-           a tevékenységgel kapcsolatban keletkezett szemét elszállításáról.

Bérleti jog átruházása, cseréje, albérlet

42. § (1) A bérlő az önkormányzati tulajdonú helyiség bérleti jogát írásban foglalt megállapodás alapján másra átruházhatja a bérbeadó hozzájárulásával.

(2) helyiségbérleti jogot átvevőnek a hozzájárulásért egyszeri vissza nem térítendő hozzájárulási díjként a jogügylettel érintett helyiség bérleti díjának 12 havi összegét kell megfizetnie az általános forgalmi adó mértékével növelten az önkormányzat számlájára.

(3) A bérlő a bérleti jog átruházására irányuló megállapodást annak megkötésétől számított 15 napon belül köteles a bérbeadónak megküldeni.

(4) A megállapodás tartalmazza:

a)   a helyiség fekvési helyét, alapterületét, az addig fizetett bérleti díjat,

b)   a bérleti jogot megszerző által folytatni kívánt tevékenység megjelölését,

c)   a bérleti jogot megszerző nyilatkozatát arról, hogy átruházás ellenértékeként az egyszeri, vissza nem térítendő hozzájárulási díjat megfizeti.

(5) A bérbeadói hozzájárulás megadásának további feltétele, hogy a bérleti jog átvevője által a helyiségben folytatni kívánt tevékenység nem ütközik jogszabályi előírásba és nem ellentétes a helyiség hasznosításának céljával.

(6) A szerződési feltételek alapján a bérleti jogviszonynak a hozzájárulást követően még legalább 12 hónapig fenn kell állnia. Ha a határidőn belül a bérleti jogot ismét átruházzák, 5 évig önkormányzati helyiség bérleti szerződés a volt bérlővel nem köthető.

(7) Az átvevővel maximum 10 évre köthető bérleti szerződés.

43. § (1) Az önkormányzati tulajdonban lévő helyiség csak másik önkormányzati tulajdonú helyiségre cserélhető, az eredeti bérleti szerződésben foglalt feltételek mellett.

(2) A bérbeadó a helyiség bérleti jogának elcseréléséhez hozzájárul a következő feltételek mellett:

a)   a helyiségbérleti jog kizárólag azonos rendeltetésű helyiség bérleti jogára cserélhető,

b)   a helyiség(ek) bérleti jogviszonya határozatlan időre szól,

c)   a feleknek az önkormányzattal szemben bérleti díj, adó, vagy szolgáltatási díj tartozása nincs,

d)   helyiségbérleti jogviszony megszűntetése iránti eljárás nincs folyamatban.

(3) A csereszerződés jóváhagyásáért egyszeri vissza nem térítendő hozzájárulási díjat kell fizetni, melynek összege a cserehelyiség 6 havi bérleti díjával egyenlő.
A helyiségbérleti jogok egymás közti cseréjénél a felek által fizetendő helyiségbérek közül a magasabb bérleti díjat kell figyelembe venni a hozzájárulási díj kiszámításánál.

A cserélő felek hozzájárulási díjfizetési kötelezettsége egyetemleges.

44. § (1) Önkormányzati tulajdonú helyiség a bérbeadó hozzájárulásával albérletbe adható. A hozzájárulás feltétele, hogy

- a bérlő vállalja az adott helyiségre fizetendő bérleti díj kétszeres összegének megfizetését,

- a bérlőnek nincs bérleti díj és közüzemi díj tartozása és az önkormányzattal szemben fennálló köztartozása,

- mind a bérlő, mind az albérlő rendelkezik a tevékenység gyakorlásához szükséges jogosultsággal, a tevékenységi kör bejegyzésének meglétét 30 napnál nem régebbi okirattal igazolják,

- tudomásul veszik, hogy a helyiségre fennálló bérleti díj kedvezmény megszűnik.

(2) Határozatlan idejű szerződés esetén a bérbeadó legfeljebb 5 évre, határozott idejű szerződés esetén a határozott idővel megegyező időtartamra járulhat hozzá az albérletbe adáshoz.

Befogadás, bérlőtársi jogviszony létesítése

45. § (1) A bérlő a helyiségbe – az Lt. 78. § (4) bekezdésében megjelölt üzemeltetési szerződéssel érintettek kivételével – más személyt, szervet nem fogadhat be.

(2) Önkormányzati tulajdonban lévő helyiségre azonos vagy hasonló tevékenységet folytató igénylők írásbeli közös kérelme alapján bérlőtársi szerződés köthető.

(3) A bérlőtársak bérlőtársi jogviszony létesítéséért egyetemleges kötelezettség mellett egyszeri vissza nem térítendő hozzájárulási díjat kötelesek fizetni.

(4) Egyszeri vissza nem térítendő hozzájárulási díjként az érintett helyiség bérleti díjának 6 havi összegét kell az önkormányzat számlájára megfizetni.

46. § (1) Bérlőtársi jogviszony létesítése iránti kérelmeket a bérbeadóhoz kell benyújtani.

(2) A bérbeadó nem járulhat hozzá bérlőtársi jogviszony létesítéséhez, ha:

a)    a bérlő (bérlőtárs) a helyiséget bérleti jogviszony szünetelésének időtartamára, elemi csapás, illetve más ok következtében megsemmisült vagy az építésügyi hatóság életveszély miatt elrendelt kiürítése folytán ideiglenes elhelyezésként kapta,

b)   a feleknek az önkormányzattal szemben bérleti díj-, igénybevételi díj-, adó, vagy hasonló fizetési hátralékuk van,

c)    a bérleti jogviszony megszüntetése iránt eljárás folyik.

Jogcím nélküli helyiséghasználat

47. § (1)  A helyiséget jogcím nélkül használó az önkormányzatnak használati díjat köteles fizetni. A használati díj a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 2 hónap elteltétől egy évig a bérleti díj kétszerese, a második és az azt követő években pedig a négyszerese.

(2) A bérbeadó a jogcím nélküli helyiségbérlővel szemben a jogcím nélküli helyiséghasználat kezdetétől számított 60 napon belül köteles a helyiség kiürítése iránti peres eljárást megindítani.

Helyiségbérlet megszűntetése

48. § (1) Az önkormányzat és a bérlő közös megegyezéssel megszüntethetik a határozatlan idejű helyiségbérleti jogviszonyt cserehelyiség biztosítása, vagy pénzbeli térítés ellenében.

(2) Az önkormányzat a bérlőnek az általa használt helyiség átadása ellenében cserehelyiséget adhat. Az új bérleti jogviszony ideje nem lehet hosszabb, mint a megszüntetett jogviszonyból hátralévő időtartam. A cserehelyiség megfelelőségében és a további szerződési feltételekben a feleknek meg kell állapodniuk.

(3) Ha a bérlő a helyiségbérleti jogviszonyról úgy mond le, hogy másik önkormányzati helyiséget nem kér, akkor pénzbeli térítés illeti meg. A pénzbeli térítés összege a felek megállapodásának a függvénye, melynek során a helyiség fekvését, nagyságát, műszaki állapotát, felszereltségét, újrahasznosíthatóságát és a bérlő által korábban fizetett igénybevételi díj nagyságát figyelembe kell venni.

(4) Határozott idejű szerződés megszűnésekor a bérlőt a helyiség elhagyásáért pénzbeli térítés nem illeti meg.

49. §        Amennyiben a helyiségbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg és az örökös nem jogosult a bérleti jogviszony folytatására, az örökös a hagyatéki tárgyakat a helyiségből az örökhagyó halálától számított 30 napon belül köteles elszállítani.
Ha ezt az örökös a megadott határidőben nem teszi meg, a bérbeadó a hagyatéki tárgyakat az örökös költségére és veszélyére, arra alkalmas más helyiségben helyezheti el.

IV. RÉSZ

Adatvédelem

50. § (1) A szociális bérlakás iránti igény benyújtásakor a kérelmező az alábbi adatokat köteles szolgáltatni:

 -  igénylő, házastárs, élettárs, továbbá a vele együtt költöző személyek személyi adatait, foglalkozását, munkahelyét,

 -  jövedelmi viszonyaira vonatkozó adatokat, kereseti igazolás benyújtásával,

 -  igénylő jelenlegi lakáshasználatára vonatkozóan a lakásban tartózkodás jogcímére, a lakás szobaszámára, alapterületére, komfortfokozatára, a lakásban együtt élő személyek számára vonatkozó adatokat,

-   nyilatkoznia kell továbbá a 4. § (2) bekezdésben foglaltakra,

-   nyilatkoznia kell hozzájárulásáról, hogy a fenti személyes adatait az igénylés elbírálásáig, illetve kedvező elbírálás esetén a lakásbérleti szerződés megszűnéséig az önkormányzat jogosult kezelni.

(2) Az igénylő által közölt adatokról más személynek, szervnek adat nem szolgáltatható, az kizárólag a bérbeadáshoz szükséges szociális, jövedelmi és vagyoni viszonyok vizsgálatához használható fel.

51. § (1) A bérbeadó a bérlőre, a helyiségre és a bérbeadói hozzájárulással érintett személyre, szervezetre vonatkozóan a következőket tarthatja nyilván:

a)   a helyiség címe, rendeltetése, alapterülete, a bérbe adott helyiségek száma, közüzemi ellátottsága, telefonszáma,

b)   a bérlő, a bérbeadói hozzájárulással érintett személy neve, anyja neve, születési helye, év, hó, nap, lakcíme, székhelye, telefonszáma, vállalkozói igazolvány-, cégjegyzék-, bankszámlaszáma, adószáma, a szervezet képviselőjének neve, lakcíme, telefonszáma,

c) a bérbeadói hozzájárulás tartalma, a bérbeadói kikötések,

d) a helyiségbérre, a bérleti jog ellenértékére vonatkozó adatok,

e) a bérleti díj megfizetésére vonatkozó adatok.

(2) A bérbeadó az (1) bekezdésben foglalt adatokról – a jogszabályban megjelölt szerveken kívül – harmadik személynek csak az adattal érintett személy hozzájárulásával adhat tájékoztatást.

Értelmező rendelkezések

52. § (1) E rendelet alkalmazása során használt fogalmakra a Ptk.-ban és az 1993. évi LXXVIII. törvényben (Lt.) foglalt értelmező rendelkezések és meghatározások az irányadók.

(2) E rendelet alkalmazásában a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a

       kérelem benyújtását megelőző 3 hónap  jövedelemét kell figyelembe venni.

       Minden egyéb esetben a jövedelem és a  vagyon  meghatározására  a 

       mindenkor hatályos szociális törvényben foglaltak az irányadók.

 (3) E rendelet alkalmazásában:

-  család: az együtt költözni szándékozók csoportja,

-  közeli hozzátartozó: a házastárs, egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, 

-  közüzemi díjtartozás: távhő-, gáz-, áram-, víz-és csatorna-, valamint a    

   szemétszállítási díj tartozás.”

Záró rendelkezések 

53. §   (1) Ez a rendelet 2006. március 31-én lép hatályba.

 (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszíti az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek bérletéről szóló 13/2004. (IV. 26.) rendelet, valamint az azt módosító 5/2005. (I. 27.) rendelet.